Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

„Repülő berlini“ „Repülő berlini” a neve a leg­újabb típusú versen ysiklócsónak- nak, amelynek gyártását nemrég kezdték meg a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Súlya — a motorral együtt — 350 kg. Csak há­rom ponton érinti a vizet. Motorja a vezető előtt van. —- Már az első próbaúton 145,35 kilométeres órán- kinti sebeséggel megdöntötték vele ennek a kategóriának eddigi világ­rekordját, (Tyehnyika Mologyozsi). Magyar traktorok Kínában Csinanban tanfolyam indult a magyar gyártmányú traktorok ve­zetői számára. A kínai földművelés- ügyi minisztérium szervezte isko­lát magyar traktor-szakember ve­zeti. Kina az utóbbi években sok- száz traktort vásárolt Magyaror­szágtól. A magyar traktorokat a gép- és traktorállomásuk, valamint az állami gazdaságok használják az ország legkülönbözőbb vidékein. (MTI). Bombaüzlet vagy bárgyieágf Az amerikai filmreklám újabb „vívmánya“’. Az Universal holly­woodi filmgyárnak van egy külön osztálya, amely azt kutatja, hogy mi gyakorolja a legriasztóbb hatást a nézők egyes rétegeire. Jelenleg legújabb ötletnek a felnagyított rovarokat és a torz .Mars-lakókat’“ tartják —1 adja hírül a Szovjetsz- kaja Kultúra 1955, március 12-i számában. Segítség, vagy rablás? Az amerikai monopóliumok ’Két­szeres áron adják el az Egyesült Államokból Dél-Koreába ( exportált szenet- Az ausztráliai sy-' n tor.nán- kint 12—15 dollárba Kerül, de az amerikai szén csak '30 dollár 80 centért kapható D£l*Koreában. Az amerikai j ó te vők* ‘ más árucikke­ket is a világpiaci árnál jóval drá­gábban helyednek el Dél-Koreában, például ablaküveget, műselyemfo­nalat, vf-vad-műtrágyaféléket, Ko­reából ellenben potom áron szivaty- tyúzzák- ki az ásványi nyersanyago­kat. 1 linden harmadik ember munkanélküli Aa angolok „felvilágosult kor­mányzása“ következtében minden harmadik jamaicai dolgozó munka nélkül van. Tízezrek nem találnak állandó keresetet. Az éhség elker­geti hazájukból a jamaicai munká­sokat. Sokan baráti kölcsönökből utaznak Angliába „szerencsét pró­bálni’’. Angliában újabb szenvedé­sek várnak rájuk, alig néhánynak sikerül közülük megfelelő munkát találnia, s ezenkívül valamennyiü- ket a szégyenletes faji megkülönböz­tetés sújtja. Tizenöt év az őserdőben Négy japán katona, aki Uj-Guinea dzsungeljaiban bujdosott, csak nem­régiben szerzett tudomást arról, hogy véget ért a háború. Tizenöt óv óta boiyonganak az őserdőben. Most végre hazatérnek, de vajon mi vár rájuk? Békés élet vagy há­borús előkészületek? (Der Abend). I kacsacsőrű emlősükről A kacsacsőrű emlősok a hangyász sün fajukkal együtt az emlősök külön rendjét alkotják. Tehát nem tartoznak az erszényesek közé, ha­nem velük egyenlő értékű külön rendszertani egységet alkotnak. Ér­dekességük, hogy nagyon sok olyan vonást találunk náluk, amelyek részben a madarakra, részben a hüllőkre emlékeztetnek. Ilyen töb­bek között az, hogy tojásokat rak­nak, ezzel szemben a kicsinyeiket emlőkből szoptatják, kiválasztó szervük és ivarszervük nyilasa kö­zös, tehát úgynevezett kloakájuk van, mint a maraknak. A petefé­szek szerkezete is erősen emlékez­tet a madarakéra. Ezért az emlős­állatok kutatói a legprimitívebb emlősöknek tartják őket. Mindezek mellett nem lehet azt állítani, hogy a csőrös emlősök a madarak és az emlősök közti közvetlen átmenetet alkotják, inkább csak azt mondhat­juk, hogy ehhez hasonló lehetett az az állat, amelynek révén a ma­darak osztályából kialakult az em­lősök osztályai ÉRD Petőfi nyelvén Magyarul akar megtanulni Rin- csen mongol író. A Csojbalszán-díj- jal kitüntetett mongol író levelet írt a Magyar írók Szövetségéhez, ■— amelyben közölte, hogy nemrégiben olvasta Petőfi verseinek orosznyel­vű kiadását. A versek annyira föl­lelkesítették, hogy elhatározta: meg­tanul magyarul. Kérte az írószö­vetséget, küldjön magyar nyelv­könyveket részére. Francia lap hazánk legnagyobb zenetudósáról Kodály Zoltán-interjú jelent meg a „Les Lettres Francaises” című francia lapban. A lap munkatársá­val, Frederic Roberttel folytatott beszélgetése során Kodály Zoltán részletesen beszámolt a magyaror­szági új zeneoktatási módszerről, a szolmizálás bevezetéséről, valamint a zene új magyar közönségéről, — amelynek zenei igénye rohamosan növekszik, Fo’yami jégtörő A Mosztova-folyó partján járó­kelő emberek nemrégiben szokatlan bajócskát láthattak amely széttörte a jeget és szabaddá tette az utat nagyobb társai számára. — Ez az RBT“’ motoros vontató volt. Ez az egészen kis hajó 14 méter hosszúd 3 méter 80 centiméter szélei. Két Diesel-motorja van, s ezeknek ösz- szeg teljesítménye 300. l«jex'Ő. A von­tató kis méretei és. súlya ellenére 20—25 centiméter vastag jégpáncélt folyamatosan íelszakít. — Az ennél vastagabb jeget, ütésszerüen, neki- menéssel tör össze. A jégtörő hajó orrát 35 fokos szögben képezték ki, hogy ezáltal a célnak megfelelő legyen. A hajó igen mozgékony és stabil, úgyhogy tengeren is közlekedhet viharos idő­ben, amellett merülése csekély, (tel­jes fűtőanyagterheléssel mindössze 1.58 méter), úgyhogy sekélyvizű fo­lyókon és víztárolókon is használ­ható, E K E S H 8 Betű — műanyagból Egy szovjet nyomdász-szakértő kollektíva termoplasztikus mű­anyagból betűket állított elő. A mű­anyagbetűk kiválóan pótolják az ólcmötvözetből készült betűket, — amelyek aránylag gyorsan kopnak és károsak lehetnek a szedők egész­ségére. Az eddigi kísérletek során bebi­zonyosodott, hogy a műanyagból ké­szült. betűk lényegesen tartósabbak, szép egyenletesen veszik át a festé­ket a hengerekről és egyforma nyo­mást adnak át az ívekre. Emellett még lényegesen olcsóbbak is. Mi­után a műanyagbetűk ruganyosak, a beigazítás is gyorsabban megy. R E K Univerzális röntgenkészülék A moszkvai röntgengyárban egy új univerzális röntgenkészüléket szerkesztettek. A röntgenfelvételhez mindössze az eddigi idő egy ki­csinyke töredékére — pontosan a másodperc két ezrelékére van szük­ség. Az orvos az új készülékkel a beteg szervezetről különböző mély­ségig készíthet felvételeket úgyhogy a gyógyulási folyamat könnyen el­lenőrizhető. Az új röntgenkészülék sorozatgyártását még 1953-ben meg­kezdik. 31—3-ilfe: f-Z-lg: A magyar—szovjet barátság hó­napja alkalmából Moszkvába érke­zett magyar művészek vasárnap léptek fel először a moszkvai Tudó­sok Házában. A hangversenyen fel­lépett Orosz Júlia, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, a Magyar Állami Operaház magán­énekese, Simándy József Kossuth- díjas, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Kovács Dénes Liszt­díjas hegedűművész, Hajdú 1st' _ zongoraművész kíséretével^*' ■ a- mint fellépett zenekara vak L Sándor Liszt-díjas, a (*iépműv *et mestere, a Magyar ^tád ó népi ze­nekarának vezetője, Béréi Mária énekművészmő, &/’genfi nemzetközi verseny díjnyertese és Palló Imre Kossuti ■ a Magyar Népköz- társaság • aló művésze. ú J 'A Ö K 'i GÄBOB ANTYOK ÖSSZEGYŰJ­TÖTT ?:<■* rit.J.AK. (Szépirodalmi) Ez a Kötet izgalmas olvasmány, rendkívül leköti az olvasó figyel­mét, szinte regényként hat. A no­vellák nagy részét az 1930 utáni években Németországban írta, te­hát a német fasizmus kialakulása és megerősödése idején. Az elbe­szélés-kötetben a világháborús Ma­gyarországról, az 1914 előtti ma­gyar viszonyokról, egy-két gyer­mekkori emlékéről és a második világháború néhány epizódjáról szóló novellákat is találunk. GORKIJ: JANUÁR 9. (Uj Magyar.) Az elbeszélés megrázó művészi erővel eleveníti meg az 1905 ja­nuár 9-i pétervárí eseményeket, amelyek a világ minden népének tudtára adták: a cári Oroszország­VtKKŐL ban megkezdődött a forradalom. Gorkij jelen volt ezen a január 9-én, a „véres vasámap’“-on s még a megrendítő események ha­tása alatt kezdte meg az elbeszé­lés megírását. Élethűen varázsolja elénk a kort és azt a légkört, amely az 1905-ös forradalom ki­robbanásához vezetett. Hitelesen mutatja be az elnyomott munká­sok ébredését és győzelemre hiva­tott erejét, HAN SZER JA: VIHAR A TE­DONG FELETT. (Szépirodalmi.) Han szer Ja az első koreai re­gényíró, akiinek műve magyar for­dításban megjelent. A regény cse­lekménye az elmúlt koreai háború idején játszódik. Hőse egy fiatal nyomdászlány. Az ő küzdelméé éle­tét, az ellenállási harcban való részvételét tükrözi a regény. Barabás Tibor: A Z ELSŐ LECKE MOZIMŰSOR JÁSZAPÁTI 1-3-lg: Keresem az igazságot KUNHEGYES X—3-ig: Forró szívek KUNSZENTMARTON 1—6-lg: 2x2 néha 5 KARCAG 31—5-ig: Liliomfi MEZŐTÚR, Szabadság: Első szó MEZŐTÚR, Dózsa Clomkenyér . SZOLNOK, Vörös Ceilla^f 31-3-lg; A kis szőke-vény SZOLNOK, Vörös Csillag 4—6-ig: A/tör SZOLNOK, Tlsz/a 31—3-lg: Az. Hú red lánya SZOLNOJŰ/ Tisza 4-én: Kövirág SZOLNOK, Milieneum t—3-ig. örökség a ketrecben TISZAFÜRED 1-3-lg: Kősziv TOROKSZENT.UIKLOS 1-3-lg; Modem kalózok Szovjet néeművészeti kiállítás Indiában A Delhiben rendezett szovjet népművészeti kiállításon gyönyörű művészi hímzések, szőnyegek, csont és fafaragások láthatók. Mavlan- kar, az indiai parlament népi ka­marájának elnöke a kiállítás meg­nyitásakor rámutatott arra, hogy India népe mindig nagy örömmel fogadja a szovjet népek művésze­tét A fény terjedési sebessége A fénynek is szüksége van időre, amíg a föld egyik pontjától a má­sikra érkezik, mint ahogy a gyors­vonatnak is bizonyos időre van szüksége, hogy Budapesttől Szol­nokra érjen. Csakhogy a fény szá­mára ugyanennek a távolságnak a befutásához sokkal, de sokkal ke­vesebb idő kell. Másszóval a fény igen gyorsan terjed. Ez a nagy terjedési sebesség az­után érthetővé teszi azt a tévedést, mely szerint a fénynek nem lenne szüksége ahhoz, hogy bárhova el­jusson. Kis távolságnál válóban ez az idő elenyésző. A fény egy másodperc alatt kö­rülbelül 300.000 kilométert tesz meg. A föld legnagyobb szélességi köre, az egyenlítő kfo. 40.000 km hosszú. A fény tehát 1 másodperc alatt hét és félszer tudja körülkerülni a földet az egyenlítő mentén. Ezt is tudni kell K ambodzsa, amelyet lakossága Khmernek nevez és Laosz <Pa- tet Lao) a Vietnami Népköztársaság­gal együtt a Francia Unió kereté­ben a hátsóindiai államszövetség tagja volt. Kambodzsa területe 181.000 négyzetkilométer, lakossai- nak száma 4 millió. Laosz területe 231.000 négyzetkilométer s 1.1 mil­lió lakosa van. A két szomszédos ország nem alkot földrajzi egysé­get, de egybekapcsolja őket a ha­talmas Mekong folyó. Laosz a Me­kong középső szakaszának országa, Kínától Kambodzsáig 800 kilométer hosszúságban elnyúló keskeny föld. Túlnyomórészt hegyvidéki táj. — Kambodzsa a Mekong alsó síksági •szakasza körül terül el. Letarolt ősi tönk, délnyugati fele sík, észak­keleti részét hegyek borítják. Sík­ság és hegyei! együttvéve, az úgy­nevezett kambodzsai masszívumot alkotják. Kambodzsa földjéhez délkeleten a Mekong óriási deltájának földje csatlakozik. Ez a terület Kokinkína néven ismei*etes. Hátsóindia egyik legjelentősebb rizstermelő vidéke ez, .................... Fe lhívjuk az állami vállala­tok, közületek figyelmét, —• k“Sy a Néplapon keresztül történő hirdetéseik dijánál 25%-os kedvezményt kapnak, ö* legalább egy negyedéves srer- eodést kötnek apróhirdetésre. Apró- hirdetést mindenütt ae AHaml Hir­dető Vállalat klrende’tségelnél kel! feladni. Kivételt képeznek azok a ahoJ Ä* Hirdető Vállalatnak nincsenek kirendeltsé­gei. (Ebben az esetben közvetlenül a Nép'ao Kiadóhivatalához küld­jék apróhirdetéseiket. — Szolnok, Irodaház, fsa. S.) bfrt té-i+éét-itáé i s-e **** a a ff a a Húsz esztendővel ez­előtt írtam meg első no­vellámat. A címe közvet­len volt és egyszerű: A császár. Aelius Hadrián- ról, Traján császár gyám­fiáról, Svetonius kortár­sáról szólt. A novella, mármint maga a történet, a cirkuszban kezdődött, Pompeja Plotina császár­nő szökőkútjai mellett és Hadrián hadigályáján folytatódott, később elve­zette az olvasót Martius Turbo ciprusi táborába, írásom telve volt mély platonizmussal Anatole Prance-tól tanult filozó­fiai érvekkel és szembe­ötlő volt hangom előkelő­sége. Ezzel egyidejűleg cim- Eró voltam a Monori Mag­nál. Hirdetés útján jutot­tam ide, félesztendős munkanélküliség után. Anyámmal és hét testvé- 'emmel nyomorogtunk, '.élikabátom még sohse volt, s ha jól emlékszem, akkor is lyukas volt a :ipőm. E zidőben már tgyedül aludtam egy rozs- iás háromlábú vaságyon. Mindennapi legfőbb gyekvésem, megírni na­ponta az ezer címet, mai t iá nem.-.-. Négy pengőt 'izeitek ezer borítékért. A lagybirtokosok címtárá­ról repcemagot ajánlot- am vidékre. Nincs rosz- tzabb címanyag a világon elhihetik nekem *— xisz írtam én már cime- cet másutt is... Az a sok •ang és cím.. és a gró- ok olyanok, ha elfelejted léidéül, hogy valóságos telsó titkos.fel sem rontják a borítékot. -. -. Persze, most nem értik, wgy mi köze van a dal­iásnak Hadriánhoz, a ró­nai császárhoz? Hisz ép- íen ezt akarom elbeszél­ik Egyszóval; Az Újság va­sárnapi számában megje- ent az írásom. Váratla­nt!. Beküldtem a szer= kesztőnek és nyomban ki­adta. Hisz oly kézenfekvő volt a tárgy és a hang előkelősége, nemessége ... maga a történet akkor jutott eszembe a Monori Magnál, amikor rájöttem arra, hogy az asztmás Mayer bácsi kilopja meg­írt borítékaimat a ládám­ból és a magáéba csem­pészi. Krausz cégvezető pedig azzal fejezte be a csetepatét, hogy úgy ki­rúg . -. Szombat este volt. Az Oktogon minden lámpája és neonja világított. Ott álltam az Odol-reklám alatt a járdaszigeten, a fényözönben, s kezemben remegett az újság. Beleszédültem a siker­be. A friss újságból nyers- festék szaga szállt felém és bóditóbb volt minden illatnál. Ott, az Odol-rek­lám alatt nyomtatásból tekintett rám Hadrián császár gályás, illatos, szökőkutas világa. Az a nagy és előkelő világ, amelyet én álmodtam meg a nagybirtokosok címtára felett Mayer bá­csi mellett a Monori Mag­nál. Mire hazaértem már mindenki aludt, a mama is, Tercsi, Jóska, Poidi is.. , De én nem huny­tam le a szemem. Egész éjszaka Hadriánnal, Tra- jánnal, Corneliussal, Pompeja Plotinával, s még néhány előkelő római úr­ral és hölggyel társalog­tam a legválasztékosabb hangon, s lelkem velük szállt a bordó bársonnyal bevont császári gálya nyomán a krétai vizek fe­lett. A mama hajnalban éb­redt. Megszokta még hím­zőlány korában, mert Ö- budáról, a Lajos-utcából gyalog kellett bejárnia Pestre, hogy mások ke­lengyéjére hímezze mo­nogrammját, s hullajlsa könnyeit, Ki veszi majd feleségül, kelengye, hozo­mány nélkül... Tizenkét gyereket szült, kilencet felnevelt, hetet árvaság­ban, apa nélkül. Fáztunk, éheztünk .. , Forgót, raf- fialádálcat és lombfűrész- játékokat árultunk, zálog­ba vittük a párnát, cihát... Hétéves voltam, s a szom­szédok azt mondták, hogy okos vagyok. Szerettem a zálogház zsivaját, az alku­dozást, a fonográfok pró­bálgatását ... A mama felébredt, hal­lottam motozását. — Mi az, már fenn vagy? — kérdezte és má­moros szememben nyom­ban meglátta, hogy vala­mi történt. — Mi van veled? — Nézd, mama, nézd az újságot ...az első novel­lám . , ; látod . , : — Látom — mondta és világoskék, élestekintetű szeme, mintha elhomá­lyosult volna... Leült az ágylábához, történetesen ahhoz, amely csonka volt... Vaskeretű szemüvegét magas homlokára tolta, s mint amikor teljes figye­lemmel fordult valami felé, mezítelen lábán kín­zó bütykeit nézte . -. • — Olvasd csak — «ólt fölindultán — olvasd! Mi a cime, a cím az nagyon fontos. , ■— Címe: A császár. ‘— A császár — ismé­telte akadozva. — A csá­szár ... Szóval egy ural­kodó. Olvasd, csak ... — És erre a szóra valami rossz érzés indult el a szívemből. Olvastam. A mama hallgatott, merőn nézte visszeres lábát. A fórum- jelenetnél, ahol Svetonius világosan megmagyarázta a lét forgandó voltát és Pompeja Platina függő­kertjéig kíséri császári barátját, a mama idegen, hideg fénnyel rám emelve nyílt, kék szemét. És mennél inkább tr\aaával­ragadott hangom, képzete tem, ő annál jobban tá­volodott tőlem ... Hango­sabban olvastam, mintha a hang elűzhette volna azt, ami közénk ékelődött, mintha ezáltal behatol­hattam volna érzékeny szívébe, egyszerű, de met sző értelmébe. -. — Ö, Hadrián! — for­dult Cornélius barátjá­hoz. — Ám, járj te is az istenek nyomán, kövesd Mars hadisten parancsait, vidd légiódat keletre, kö­vesse gályád a sirály■ szárnyú szél.-.-. De en gém, császári úr, barátod­nak többé ne tekints .. ■. — fejeztem be zengőn az elbeszélést és merőn néz­tem a mamát. Hajlottan ült ágyam lábánál, anél­kül, hogy akár egy percre is levette volna lábáról a szemét és hűvösen így szólt: — Hogyis hívják azt az idegen urat.., fiam?. -.. — A császárt? ■— kér­deztem. — Azt, a főszemélyt? — Hadriánnak. —1 Hadrián, Hadrián, . — ismételte. — Szép... szép. De mondd csak, fiam, miért nem írsz te nekünk? — és metszőén rámpillantott.,: — Nekünk? Ki az a nekünk? — kérdeztem-,-.-, kiáltottam, — Nekünk ■=» mondta és a lábát nézte. — Ne­künk, mezítlábasoknak! — Azzal választ sem várva, feltápászkodott és indult a konyhába, begyújtani. Most is látom ingó, őrer lépteit, szüléstől, munká­tól megtöri testét, hajlóit hátát és a távolból hal­lom, amint neheztelön mormolja annak az ide gén, annak a vad idegen úrnak a nevét: Hadrián... Hadrián .. -. 1 'Most Jelent meg Ba­rabás Tibor „A szereteti forrása” c. elbeszélés j kötete. Tenti novellát aj Kötetből közöljük, Magyar művészek nagysikerű hangversenye Moszkvábar

Next

/
Oldalképek
Tartalom