Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

A termelőszövetkezeti mozgalom hét esztendeje megyénkben Szolnok megyében hét évvel ezelőtt, 1948-ban alakultak először közös gazdaságok. A mezőtúri Komszomol termelőcsoportot az év tavaszán alapította 23 lelkes Eposz fftatal. 1918-ban még csak 165 tagja volt . az ottani tsz-eknek, s ezek iisszc.SvPti 1050 hold földön gazdál- kodtak.\ A következő évben azon­ban, különösen Rákosi elvtárs kecskeméti \ beszéde után szinte napról-napra .alakultak újabb kö­zös gazdaságoké. A Komszomol cso­port 60 holdas tWülete is szűknek bizonyult a nagyüzemi gazdálkodás kereteihez, s tagjai csatlakoztak a később megalakult Bercseinyi ter­melőszövetkezethez. ~ "V Két évvel később, 1950-ben már 82 ezer hold földön 11 ezer ter­melőszövetkezeti tag gazdálkodott Szolnok megyében, s alig volt olyan község, vagy város, ahol jól­működő kisebb termelőszövetkeze­tek ne lettek volna. Különösen előmozdította a közös gazdaságok fejlődését a gépállomások létesí­tése. A termelőszövetkezeti tagok a gépek segítségével most már valóban rátérhettek a fejlettebb gazdálkodási módszerek alkalmazá­sára. A közös gazdaságok területének növekedésével együtt gyarapodott a közös állatállomány is. 1948-ban még csak 101 tehén és 218 anya­koca volt a tsz-ek birtokában. 1954-ben már közel 13 ezer szarvasmarha, 35 ezer sertés, 36 ezer juh képezte a közös állatállo­mányt. Terimelőszövetkezeteink az el­múlt évé»k során taglétszámban és EöldterületBven is gazdagodtak. A múlt évben' , 3600-an léptek be a már meglévő ts^z-ekbe, vagy alakí­tottak új termehöszövetkezctet. Ez- év elején 167 i«tezőgadasági ter­melőszövetkezet és' 127 I—II. tí­pusú tszcs volt Szolnok megyében. A mezőgazdasági termelőszövetke­zeti tagok száma 21 és fé'íezret, a 208 ezer 500 holdat tett ki. Ezév eleje óta, de különösen a Köz­ponti Vezetőség 1955 márciusi ha­tározatának megjelenése után meg­nőtt az érdeklődés a közös gazdál­kodás iránt. Az elmúlt hetekben két és félezer dolgozó paraszt lé­pett be a már meglévő tsz-ckbe. Azonkívül megalakult a szajoli Győzelem, a besenyszögi Rákóczi, a pusztamonostori Kossuth, az alattyáni Rákóczi, a jászjákóhalmi Uj Élet, a jászárokszállási Zöld Mező tszcs. A jászberényi Harcos tszcs tagjai pár nappal ezelőtt ha­tározták el, hogy most már közö­sen, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alapszabálya szerint gazdálkodnak. A törökszentmiklósi határban Kossuth tsz néven pár nappal ezelőtt szintén új szövetke­zet alakult. Abádszalókon tegnap­előtt tartották a tsz alakuló gyű­lésüket az előkésztőbizottság tag­jai, s 31 taggal, 212 hold földön megalakították az Arany Kalász termelőszövetkezetet. Az új közös gazdaság tagjai a mezőgazdasági tsz-«*.- alapszabálya szerint gazdái­birtokukban lévő földterület pedig | kodnak. A szovjet küldöttség másik csoportja a turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogatott el. Végigjárták a sokezerholdas gaz­daságot és többek között megtekintették a szövetkezet napközi ott-* honát. Az egyénileg dolgosó parasztok és termelőszövetkezeti tagok meleg barátsága A íöldszerető, gazdálkodáshoz értő dolgozó parasztok a termelő- szövetkezetekben dolgozó gazdatár- sadk munkáját élénk érdeklődéssel figyelik. A legtekintélyesebb gaz­dálkodók ismerték el a termelő- szövetkezetek fölényét. Pártunk és államunk eddig is támogatta és továbbra is segíti az egyéni gazdákat. Ennek leg­főbb bizonysága, hogy javult a kisgép és műtrágya ellátás, a gépállomások egyre több egyé­nileg dolgozó parasztnál vál­lalnak talajmunkát. A termelőszövetkezietek tagjai legtöbb helyen jó barátságban vannak az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal. Néhány nappal ez­előtt Kovács Béla elvtársat, a tiszasülyi Saljai tsz elnökét keresték fel az egyéni gazdák s kérték, hogy kölcsönözzön számukra vetőgépeket. Kovács elvtárs beszélt a szövetkezet vezetőségével és a tagokkal, akik nem zárkóztak el a kérés teljesítése elöl. A tiszasülyi termelőszövetkeze­tek tekintélye egyre jobban növek­szik. Olyan szorgalmas emberek, mint Drávucz József, vagy Molnár Pál középparasztofc, akik néhány év­vél ezelőtt hallani sem akartak a szövetkezésről, most már egészen másként beszélnek. Tavaly látták, mennyi jövedelme lett egy szorgal­masan munkálkodó tsz-gazdának. Figyelemmet kísérték a Sallai tsz minden tevékenységét és Drávucz József középparaszt mostanában már azt hangoz­tatja, hogy nem jár rosszul, aki a közös utat választja, ö maga ezekben a napokban egy uj csoport alakításán fáradozik. A termelőszövetkezeti tagok és ez egyénileg dolgozó parasztok kö­zött lévő jóviszonyt sok egyéb je­lenség is példázza. Enn'zlc János be- «enyszöai gazdálkodó társaival együtt rendszeresen eljár az Erdei tsz központjában levő kultur- rendezvényekre, vagy más elő­adásokra. Ahogyan mondja, ngy megy már a tsz-be, mint­ha haza menne. Az Erdei tsz tagjai egyébként az érdeklő­dőknek szívesen megmutatják Közös gazdaságukat., s a látogatók mindig különös el­ismeréssel beszélnek a szövetkezet kiváló, renöbentartO’tt szarvas- marha állományáról. Nyolcas József besenyszögi kö- zepparaszt, a járási tanács tagja, legutóbb gazdatársai előtt kijelen­tette, hogy a szövetkezetek ered­ményei maguk helyett beszélnek. A tiszasülyi Sallai termelőszövet- ezethez hasonlóan az itteni Győ­zelem tsz tagjai is szerszámokkal, kisgépekkel segítik az egyénileg dolgozó gazdatársadkat. A cibakházai Vörös Csillag ter­melőszövetkezet eredményei me- gyeszerte közismertek. 1954 őszén cukorrépából holdan­ként 250 mázsát takarítottak be. A rendes járandóságon felül 70.000 forint prémiumot is kaptak érte. Lajmer bajos, a falu legszorgal­masabb gazdája s a község előrelátó és szorgalmas dolgozó parasztjai úgy vélekedtek, hogy csak a közös gazdálkodás biztosítja az állandó felemelkedést, ^ TAGOKNAK K. STólh Lajos a tiszaigari Pe­tőfi tsz., tagja, volt közepparaszt egy beszélgóAős alkalmával így nyi­latkozott a kö!e«w gazdaságról. — „Jólétünk állandóan- emelkedik. Én azelőtt 13 és fél frvAd földön gazdálkodtam, de sosem volt an.v- nyim. mint most. A tsz. tagoknál mindig van pénz a háznál.“’ — mondotta. — Példának Kovács Gé­zát, valamint Vidrovszki Jánost tiozta még fel, akik se tavasszal, se nyáron nincsenek pénz nélkül. Az egyéni gazdáknál a tavasz és nyár eleje mindig a legpénztele­nebb időszak. Nincs mit árúba bo- csájtani. Az uj még rendszerint talpon áll, az elmúlt évi felesleg pedig már a piacra került. Ilyen­kor csak a gazdaasszony szorgal­ma, leleményessége* enyhítheti egy kicsit a pénzszűkét, hogy elad né­8 ezer holdas termelőszövetkezet tagja Több mint 8000 holdas kun­szentmártoni Zalka Máté ter­melőszövetke­zet működésé­nek híre me- gyeszerle is­mert. — Berta József azelőtt családjával együtt Tisza- ugon lakott. — Pár héttel ez­előtt lépett be hozzátartozói­val a Zalka Máté termelő­szövetkezetbe. Panyik Mihály brigádjába kér­te magát és kora reggeltől késő estig résztvesz a ta­vaszi növények vetésében. A tsz vezetősége kenycrnekvalót és pénzelőleget adott, azonkí­vül lakást biz­tosított az újon­nan belépett családnak. Ké­pünkön Berta József felesé­gével, kisfiával és anyósával, özv. Rozmis Fe- rencnével. hány pár korán nevelt kirántani való csirkét. A jól működő közös gazdasá­gokban, ahol előrelátó a veze­tőség, nem ismerik a pénztelen idő­szakot. Van, ahol méhészkednek, másutt ilyenkor adják el a télen Aö:tött seprűket, kosarakat. A nagy rizstermelő szövetkezeteknél még a békáikból is pénzt csinálnak. Ma­gyar cm,bér nem nagyon szereti ezt az állagot, de annál jobban a franciák, aíkik jópénzt adnak a békacombért. '■ A. karcagi Lenin Igazság tsz. tagjainak tavaly több mint tízezer forin tot hozott a rizs­telepi béka halászati A kétpói Szabadság tsz. vezetői Vékony István elnök é'ss Bodó Gyu­la elnökhelyettes a vezetőséggel egyetértésben idejében gondosko­dott a tagok pénzellátásáról. Az első szállítmány korai salátáu mar piacra vitték, s közel 6 ezer forin­tot árusítottak. Most visznek , na­gyobb mennyiségűt Budapestre, go ezer forint bevételre számítanak; A saláta után sor kerül a kala- rábéra és az uborkára. Tavasszal és nyár elején ebből lesz pénze a kétpói Szabadság tsz. tagjainak* A fegyvernek Kossuth tsz-ben a kukoricán kívül elvetették a tavaszi növényeket A fegyvernek! Kossuth tsz tagjai közgyűlésen beszélték meg tavaszi tennivalóikat. Másnap a korareg­geli órákban meg is kezdték a mun­kát. — A csípős tavaszi szélben jókedvűen dolgoztak a tagok, a tél által jól megmunkált talajba ki­tűnő magágyat készítettek. Kétnapí szorgalmas munka eredményeként földbe tettük a tavaszi árpa, a zab, a borsó és a napraforgó vetőmagot is. Most a vöröshere, a lucerna és a cukorrépa vetése van soron. NIDA ENDRE agronómus. A közös gazdaságokban tág tere van az új módszerek alkalmazásának A közös gazdaságok­nak abban van a leg­nagyobb fölényük, hogy állandóan lépést tarthatnak a napról- napra fejlődő mező- gazdaságtudománny a t; Az abádszalóki Lenin tsz főleg annak kö­szönheti kiváló ter­méseredményeit, hogy a vezetők és a tagok kihasználták ezeket a lehetőségeket és már az elmúlt évben sok új eljárást honosítottak meg a növényterme­lésben. Négyzetesen vetett kukoricájuk több mint harminc mázsát termett hol­danként, A négyzetes vetés és művelés elő­segíti a termőtat ij jobb vízgazdálkodásai, a jobb levegőcserét: Kevesebb a meddő ku­korica, mert egyenle­tes a tenyészterület. És végül munkaerő­megtakarítást, terme­lési költségcsökkentést jelent, mert gépekkel többször és jobban meg tudják művelni a sorközöket. Egy hold gépi kapálás 24 forint­jába kerül a termelő- szövetkezetnek. A jász- kiséri Kossuth tsz-ben a négyzetes vetés és művelés következtében holdanként 10 mázsá­val több kukorica ter­mett, A sorosan ve­tett 18—20 mázsát adott a négyzetes mű­velésű pedig 30 mázsát: A nagykiterjedésű szövetkezeti gazdasá­gokban, ahol évekkel előbb megkezdték a nagyüzemi gazdálko­dást, ott sor került egyes agrotechnikai el­járások tökéletesítésé­re. A mezőtúri és a karcagi gépállomáson egy újfajta géppel vég­zik az idén a négyze­tes kukoricavetést. En­nek, az úgynevezett drótvezérlésű négyze­tes vetőgépnek az a legfőbb erénye, hogy a kultivátorok kereszt- ben-hosszában való használatát lehetővé teszi. A karcagi Sza­badság, a Béke és az Április 4. tsz tagjai az idén már ezt a tökéle­sített gépet veszik igénybe. Mezőtúron a terv szerint 1500 hol­dat vetnek ezzel a módszerrel. Hat esztendeié tsz tag A kenderesi Ha­ladás tsz alapító tagja vágyók. Hat esztendeje, hogy a közös útra tér­tem. 10 hold föl­det, három lovat, kocsit, 8 ezer fo­rintot érő ingósá­got vittem ma­gammal. Fiammal együtt léptünk a termelőszövetkezetbe. Ö már akkor is nős volt, s korábban 7 hold föl­dön gazdálkodott. Nem álltam én rosszul egyéni gazda koromban sem. De két-három ezer forint so­hasem volt egycsomóban. Most mindig van. Ezzel azt hiszem meg is mondtam, hogyan élek. Egyre jobban erősödünk. Az idén négyze­tesen vetjük a kukoricát, hogy könnyebben művelhessük és több teremjen, őszi kalászosainkat péti­sóval erősítettük meg. Egy—másfél mázsával magasabb termést vá­runk ilyenformán. Eredményeinket látják a kívülállók és sokan közénk álltak, id. Kolláth József á kenderes! Haladás tsz tagja. Ok 1$ SCGITEIMiü" S onkoly László a csépai Alkotmány tsz. agronómusa vélekedett így, pár nappal ezelőtt, amikor a szövetkezet nő tagjainak munkájáról beszélt. Az Alkotmány tsz asszonyai, lányai meg is érdem­lik az elismerést. Már az elmúlt évben bebizonyították, hogy szív­ügyük a tsz fejlesztése. A közös gazdaságban kevés a férfi munkaerő, de az asszonyok a legnehezebb feladatoknál is megállták helyüket. — Már kora tavasszal jókedvvel, szorgalmasan dolgoztak a kertészetben, s utána a növényápolásban. A cséplőgép mellett épp úgy ott lehetett látni őket, mint az állattenyésztésben, vagy más munkáknál, ahol ép­pen szükség volt fürge kezükre. Az ősszel elvetett 130 hold búza vető­magját is az asszonyok csávázták meg. Boldizsár Mátyásaié a termelőszövetkezet pártunkéra, Fekete Jó­zsefeié, Mészáros Mátyásné, Csik Antalné, Kovács Mária, Rozmics Ferencné, Kalcsu Mihályné s a többiek is mindig ott vannak, ahol meg kell fogni a munkát. Most is nap, mint nap serényen dolgoz­nak. Készítik az ágyakat a hajtató házban nevelt palántáknak. A paprika és paradicsom palántákat pikérozzák, a káposztát és kala- ráfoét pedig kiültetik. Az asszonyok megfogadták, a közösből raj ült eső területen az idén is gondosan ápolják a növényeket, hogy gazdag termést taka­rítsanak be, és ezévben is tovább erősítsék a közös gazdaságot, bol­dog életük alapját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom