Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-31 / 76. szám
. . J/9 A / '/ A szovjet mezőgazdasági küldöttség látogatása a kunszentmártoni Zalka Máté termelőszövetkezetben. — Képünkön: PASCSENKO elvTéhén fogattól a traktorig A kisújszállási Uj Élet termelőszövetkezet a szövetkezeti városok legnagyobb közös gazdaságai közé tartozik. Mint any- nyi más szövetkezetben, itt is nagy nehézségek között kezdtek az új módon való gazdálkodáshoz. Megalakuláskor az 500 hold földhöz mindössze 20 tehenük, 6 lovuk volt. Három vetőgéppel, néhány boronával s egyéb kisgéppel rendelkeztek. Nehéz volt a gazdálkodás, hiszen szántóföldjeik több ágban terültek el. A meglévő kevés fogatra mindenütt szükség volt; Államunk segítségével azonban évről évre jobban gyarapodtak. 1950-ben már a kisújszállási gépállomás traktorai, munkagépei is ott dolgoztak az Uj Élet tsz tábláin. Ennek megfelelően növekedtek a termésátlagok is. A kötött, erősen szikes kisújszállási földön 1950-ben már több mint 9 mázsa búza, 8 mázsa árpa, 20 mázsa rizs, 145 mázsa répa termett. Tápanyagszegény földjeik feljavítására 320 mázsa műtrágyát is kiszórtak az Uj Élet tsz tagjai. Ma a város termelőszövetkezeteiben túlnyomó- részt gépek dolgoznak. Az igaerőt jóformán csak szállításra használják. Legtöbb tsz-ben a takarmánykészítést és feldolgozást is gépesítették. A kisebb gépek meghajtását MIA-motorokkal végzik. Ez olyan mindenes szerepét tölti be, mert könnyen kezelhető és hordozható. Az Uj Élet tsz- nek is van ilyen alkalmatossága. Évekkel ezelőtt a kisújszállási tanyavilágban petróleumlámpa mellett vakoskodtak. A termelő- szövetkezetek erejéből azonban futotta arra is, hogy változtassanak ezen az állapoton. A tanyaközpontokban ma már majdnem mindenütt villany világít, s villanymotorok hajtják a szecskázókat, a darálókat és a kukorica- morzsolókat. A lófogatot is felváltotta a gép. Reggelenként, vagy késő este a távoleső földekre és haza, teherautó szállítja a termelőszövetkezeti tagokat. Az Uj Barázda tsz kivételével valamennyi közös gazdaságnak van tehergépkocsija. Szolnok megye gépállomásain ezévben majdnem ezer szántótraktor és közel 100 univerzális traktor végzi a talajmunkát és a növényápolást. Ebből a hatalmas gépparkból jutott bőven a kisújszállási gépállomásra is. A szántást már évek óta teljes egészében géppel végzik. A munkásosztály segítségével így vált könnyebbé a dolgozó parasztok élete, munkája. A közös gazdaságok sokfajta termelési ágazatát a korszerűség jellemzi. Ezekben a napokban a kisújszállási Ady, Petőfi és Sallai tsz-ben 6 baromfikeltetőgépet üzemeltetnek. Ezek a szövetkezet közös tulajdonát képezik; Pár év telt el azóta, hogy Kisújszállás szövetkezeti város lett. Akkor a termelőszövetkezetek közös vagyona pár ezer forintot tett ki. Ma pedig 4 millió 756 ezer forint a kisújszállási termelőszövetkezeti tagok közös vagyona; társ, a küldöttség egyik tagja és MARTON FERENC, a tsz elnöke a szép kukoricatermést vizsgálja, \MK\ ANöV^NVlERMUtS CSlPKJIII A legmodernebb technika biztosítja a nagyüzemi termelést Megyénkben 1948—49-fcen alakultaik a gépállomások Rákosi Mátyás emlékezetes kecskeméti beszéde után. Azóta a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok és egyéni gazdák nélkülözhetetlen segítőtársa lett a gépállomás. A kézikaszát felváltotta az aratógép, majd a kombájn. Nagy szövetkezeti városainkban az elmúlt évben az aratást már 85—90 százalékig gépesítették. A párt- és a munkásosztály évről- évre több modem gépet küld. — 1949-ben még csak számtótrakto- rok, ekék, cséplőgépek képezték a gépállomások felszerelését. 1953 nyarán már 72 kombájn és 315 aratógép segítette a gabonabetakarítást. Egy kombájn 25—30 ember munkáját végzi el naponta. A sok példa közül említsünk még egyet. A törökszentmiklósi Dózsa tsz nagy földterületéhez képest tavaly még kevés volt a tagok száma. A gafocmabe takarít ássál mégsem maradtak el; mert a 420 hold kalászosukat két kombájn és két aratógép napok alatt betakarította, Ezévben a megye termelőszövetkezeti tagjait 117 kombájn és 357 ara'tógép segíti az aratásban. A közös gazdaságok egyik legfőbb jövedelmi forrása az állattenyésztés. Megyénkben alig van olyan termelőszövetkezet, ahol az elmúlt évek során ne gyarapodott volna a közös jószágállomány. A tiszatenyői Lenin tsz-ben évekkel ezelőtt az állomány mindenféle szedett-vedett egyedekből állott. Ezeket fokozatosan kicserélték magashozamú, nagy tenyészérté- kű. tisztavérű tenyésztörzsekre. Az elmúlt év végén megkezdték tervük valóraváltását. Jól tejelő üszőket vásároltak, s ez képezi a törzsállományt. Ezek utódaiból gyarapítják majd a tehenészetet. 205 juhot is nevelnek. Most tavasszal a fiatal bárányok értékesítéséből és a lenyírt gyapjú árából nyert pénzt osztják ki mun- kaegységelőlegként, A turkevei Táncsics tsz-ben híres juhászat van. S az a múlt évben 263 ezer forinttal növelte a tagok jövedelmét. A mezőtúri Haladás tsz sertéstenyészete pedig kereken 2 millió forinttal gazdagította a szövetkezeti tagokat. Legtöbb termelőszövetkezetben a jószágállomány hozamából biztosítják az évközbeni előlegeket. A jászjákóhalmi Béke tsz tagjai nemrégen 30 hízót vágtak szabadpiaci értékesítésre, s a jötre< delmet kiosztották munkaegység-* előlegként. t.. A kőtelki Petőfi tsz tagjai 5s minden lehetőséget felhasználnak az állattenyésztés jövedelmének növelésére. Rizstelepükön kacsatenyésztést létesítenek. így csekély takarmány felhasználással, nagy haszonhoz jutnak. A tisza- bői Petőfi tsz-ben rátermett, jószágszerető DISZ fiatalokat állítottak a tehenészetbe, s ma már a szövetkezeti tagok fő jövedelmét jelenti a szarvasmarhate- nyésztés, Középparaszti életszínvonal A tervszerűen gazdálkodó termelőszövetkezetekben a tagok jórésze nemcsak utólérte, hanem el is _ hagyta a középparaszti életszínvonalat. Nézzünk meg néhány példát: Cs. Szabó István jászkiséri középparaszt annakidején 10 hold földdel lépett he a Kossuth tsz-be. Igyekvő, szorgalmas gazda volt világéletében. A földből mindig kihozta azt, amire egyéni gazda képes. Gabonából is szépen termelt évről-évre. De annyi feleslege még sohasem maradt, mint tavaly, amikor 25 mázsa tisztabúzát vitt haza. Mond! János, a jásztelki Tolbuchln tsz tagja, szintén középparaszt volt. 1919-ben hagyott fel az, egyéni gazdálkodással. Azóta kétszobás lakóházat épített. Tavaly 17 mázsa búzát, 10 mázsa takarmányt és két mázsa árpát kapott. Ezenkívül többezer forint készpénzt. A háztáji gazdaság is szépen jövedelmezett. A kisújszállási Uj Élet tsz tagja, Erneszt Elek. A muH évi jövedelméből családi házat vett, Provnai Béla pedig új motorkerékpárt vásárolt. Molnár Imre nemrég nősült, de a lakodalom előtt már beszerezte az új bútort. A termelőszövetkezeti fiataloknak nem okoz különösebb gondot a családalapítás. Kerekes Erzsébet és G. Szabó István, a turkevei Vörös Csillag tsz tagjai fiatal házasok. Tavalyi jövedelmük 35 ezer forintot tett ki. Volt mivel kezdeni. Megbonthatatlan szövetség a munkásosztállyal A Jászberényi Apritógépgyár munkásai sok segítséget nyújtanak a karcagi Április 4. tsz. tagjainak. Januárban egy uj 100 férőhelyes tehénistállót építettek a gépgyáriak. Képünk baráti beszélgetés közben ábrázolja az üzeni és a tsz. dolgozóit. Rizstáblák zöldéinek a terméketlen szikesek helyén Ahol azelőtt csak a sza- márkóró virított, vagy jobb esztendőben 2—3 mázsa búza termett holdanként, ott most legtöbb helyen a közös gazdálkodás erejének kifejezőjeként rizstáblák szépítik a határt. A volt bíbic járások 3—400 forintos „haszna” helyett a mostani rizstelepek, holdanként 15 mázsa átlagtermést ala- pulvéve 3600 forintot jövedelmeznek. Különösen nagy erővel indult meg az öntözéses gazdálkodás fejlődése, mióta pártunk és kormányunk anyagilag is támogatja a telepek építését. Az ország első rizstermelő megyéje lettünk. A tiszafüredi járás, a kunhegyesi járás és a szövetkezeti városok valamennyi termelőszövetkezete foglalkozik ma már ennek a fontos gabonanövénynek a termesztésével. A karcagi Lenini Igazság tsz-ben 500 holdat vetnek az idén. Jónás Lajos, a nagyiváni Rákosi Csillaga tsz tagja tavaly a rizstermelésből eredő haszonból 10 ezer forintot kapott, s házat vett. Ezévben 17 ezer holdra növekszik a termelőszövetkezeti rizsföldek területe. 1949-ben százegy fpinefohpn 1955-ben négyezerharmincnégy ■cjUöiciicil Aki a termelőszövetkezetek közös állatállomávyá- nak -fejlődését kimutató többéves jelentéseket tanulmányozza. alig hisz a szemének. A hivatalos adatok tanúsága szerint 1949 január elején például a jászapáti járás termelőszövetkezeteinek tulajdonában mindössze két ló volt. Az állatállomány ugrásszerű növekedése ezután évről évre mutatja a közös gazdaságok nagyarányú fejlődését. 1950-ben 21, 1951h?n 8U 1955 január elsején pedig 6590 volt a megye termelőszövetkezeteinek birtokában, Még érdekesebb képet mutat a tehénállomány számszerű növekedése. Bír egyes termelőszövetkezetekben még mindig lebecsülik a tehéntartást. Ez legfőképpen a gondatlar takarmányozásban és ápolásban nyilvánul meg. A számszerű növekedés mégis kimagasló. Az 1949-ben meglévő 101 fejőstehénnel szemben ma 4034 tehén van a termelőszövetkezetek tulajdonában. Ezenkívül sokezer növendékmarha és ökör, valamint apaállat. Most az a legfontosabb teendő, hogy minden közös gazdaságban a legrátermettebb embereket bízzák meg a tehenészetek vezetésével, s a termelőszövetkezetek többségében elérjék a 10—14 literes fejési ~ 'a- got, ahogyan ezt a mezőtúri Béke tsz-ben megvalósították. r I I ! : I Szathmárl Klára édesapjával együtt 1951-ben lett szövetkezeti tag. Mindketten a karcagi Április 4. tsz-ben dolgoznak. Szathmári Klára növénytermelő. Az elmúlt évben 238 mukaegységet szerzett, s a jövedelem egyrészéből szépen felruházkodott. MNDSz tag. Örömmel dolgozik a nagy közös gazdaságban, amely állandó munkalehetőséget biztosit. Már ezévben i» több mint 60 munkaegységet írtak a javára. A turkevei Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai Ívről évre gondoskodnak állampolgári kötelezettségeik pontos teljesitéséről. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett izövetkezet április 4-ét, hazánk felszabadulásának 10. ívfordulóját most is méltóképpen ünnepli. A begyüj- :ési hónap során most több mint 500 sertést szállítottak be. 320 sertés fedezte az egészévi kötelezettséget, a többit szerződésre adták át az Allatforgalmi Vállalatnak. Most újból 500 süldőt állítottak hízóba, Ezeket augusztus 20-ig átadják a begyüjtőszerveknek. A többi turkevei termelőszövetkezet is példát mutat. Elsőnegyedévi hízottsertés-, tojás- és baromii- begyüjtési tervüket kiegyenlítették. — Hasonló eredmények vannak Kisújszálláson is. A mezőtúri Béke tsz, a tiszabői Petőfi, a tiszavár- konyi Petőfi, a kungyalui Zöld Mező, a kunhegyesi Vörös Október tsz tagjai szintén a legjobb teljesítők közé tartoznak. Kötelezettségeik pontos teljesítését lehetővé tette, hogy nagy gondot fordítanak a sertés-, juh- és baromfiállomány fejlesztésére. A termelőszövetkezetek közös állományában ma már több mint 36 ezer sertés és 37 szer juh van, | A turkevei Vörös Csillag tsz egészévi sertésbeadását teljesítette
