Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-03 / 28. szám

: 955 febráur 3. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 Adjon segítséget a megyei tanács is a lakáskérdés enyhítéséhez í. A megyei tanács is nézzen kö­rül a házatáján, hogy mivel tudna hozzájárulni a szolnoki lakáskérdés enyhítéséhez. Mert volna rá lehe­tősége. E sorok írója két órahosszát az­zal töltött, hogy sorra benyitott a Megyei Tanács irodahelyiségeibe. Természetesen egy ilyen röpszem- le nem nyújthat teljes világos ké­nét. Nem is volt mód minden he­lyiség megtekintésére. Éppen ezért a cikk csak hozzávetőlegesen mu­tatja meg, hogy mennyi kihaszná­latlan helyiség van az épületben. A lehetőségek alapos felmérése a szakértőkre tartozik. Kezdjük tehát a szemlét, indul­junk el a földszinten. A 3 sz. szo­bában három íróasztal van. A he­lyiség olyan nagy, hogy bátran el­férne benne hat. Ebből nyílik egy kis szoba. Egy íróasztal van benne, a helyiséget nem használják. Tehát eddig öt íróasztal számára van hely. 2. Menüink lovábh A földszint 4- es szoba üres. Elférne Jbenne két íróasztal. Sorba megyünk a földszinten. A szobáik tele vannak íróasztalokkal, de legtöbbjénél nem ül senki. A 23—24-es szobában két íróasztal van, de még ha kettőt betennének, akkor is kényelmesen lehetne dol­gozni. Kilenc új íróasztal számára ta­láltunk eddig helyet. A 26—27-es szobák közül csak az egyikbe tudtunk bemenni. Itt még két íróasztalt lehetne elhe­lyezni. A 28—29-ben ismét kettőt. A 32-esben egyet. Tizennégynél tartunk. A 43-as szobában két íróasztal van, mellette lévőben egy, és egy csaknem üres polc. Az egész ed­féme a 43-as szobában, a másikba két íróasztalt lehetne tenni. Tizenhat helyet találtunk. A 37—38—39-es szoba a gond­nokságé. Az ember itt először egy üres szobába lép, utána követke­zik egy nagyterem, ahol egy pár szekrényen kívül két íróasztal van. Túlzás lenne azt állítani, hogy a hely ki van használva. Ebben a két helyiségben legalább tíz tisztviselő számára lehetne helyet biztosítani­Ez összesen már huszonhat. 3. A 63-as és 64-es szoba a nép­művelési osztályé, de itt van egy kis belső helyiség is, amely jelen­leg lomtár. Két . íróasztal elférne benne. Huszonnyolcnál tartunk. Menjünk fel az emeletre. A 110- es, a 127-es és a 175-ös szobák üreseik. Ezzel a hárommal együtt mostmár nyolcra nőtt az üresen talált helyiségek száma. És mivel ebben a három üres szobában is elférne legkevesebb nyodc íróasztal, harminchat újabb íróasztal számá­ra találtunk eddig helyet. A 110-es, 111-es és 112-es szo­bákban összesen hét íróasztal van. Hárem még nyugodtan elférne. Ez már harminckilenc. A 103-as és 104-es szobában van a párt- és a szakszervezeti bizott­ság helyisége. A két iroda egy elő­szobáiból nyílik. Ha' más helyre tennék a párt- és a szakszervezeti irodát, akkor ezt a szobát is lehet­ne hasznosítani. Két dolgozó szá­mára lenne benne hely­Tehát: negyvenegy. 4. A 154-es szoba szintén üres (ez a tizedük). Legalább három íróasz­tal férne el benne. Negyvennégy. Most épül a dolgozók számára az új étkezde. Itt lehetne elhelyez­ni a büffét is. A mostani büfféhe- lyiség kisebb átalakításokkal al­kalmas volna irodának. Legkeve­sebb hat íróasztal ismét otthonra találna. Az eredmény: összesen ötven íróasztal számára találtunk helyet. De ez nem minden. A mezőgaz­dasági és a gépállomási igazgató­ság, az adóügyi osztály beosztott­jai a hét nagyobb részét vidéken töltik. Ez is a helyes, ez a felada­tuk. De az alatt az íróasztaluk ott áll kihasználatlanul. Csak addig ülnek mellé, amíg jelentéseiket megírják. Ezeknek az osztályok­nak a vidékre járó dolgozói szá­mára elég lenne egy munkaterem, így nem állnának egész héten üre­sen az íróasztalok, hiába foglalva a helyet. Ez pedig újabb helyisé­gek felszabadítását eredményezné. Rövid két óra alatt ezeket lát­tuk. 3. Javasoljuk : vizsgálja meg a Me­gyei Tanács, milyen szerveket tud­na elhelyezni az épületben. Ne­künk van is már két javaslatunk. Itt van elsőnek az Állami Föld­mérő és Térképészeti Hivatal me­gyei kirendeltsége. A Kossuth La- jcs-tér 4. sz. alatt hat helyiséget foglal el. Ebből két kétszobás la­kást lehetne kialakítani. Adjon he­lyet nekik a Megyei Tanács. A második: a Megyei Begyűjtési Hivatal, jelenleg az Irodaházban van. Ez a szerv eredetileg a Me­gyei Tanács épületében volt, azért jött el onnét, mert helyére a Be­ruházási Igazgatóság költözött. A Beruházási Igazgatóság azóta meg­szűnt, de a Megyei Begyűjtési Hi­vatal maradt. Menjen vissza a Me­gyei Tanács épületébe, akkor a mostani helyiségeit átadhatná egy olyan hivatalnak, amely jelenleg lakásokat foglal el. T. K. A mezőtúri és karcagi városi tanács segítse jobban a termelőszövetkezetek versenyét Betörőbandát ítélt el a bíróság 1955 január 21-én fejezte be a megyei bíróság Sztojka István és társai bűnügyének tárgyalását. — 1954 nyarán Turkevón 4, Kisújszál­láson pedig 2 állami üzletet törtek fel. Ezek nyugtalanították a kél szövetkezeti város lakosságát. A tetteseket nem sikerül': nyomban elfogni, azonban utolsó betörésük után egy hét múlva a rendőrség kezére kerültek. A betöréseket Sztojka István és az alig 18 éves Orsós István követ­ték el. Ezeket megelőzően — 1954 április végén Sztojka, Orsós és bűntársaik: Lakatos József, Szarkaii Gusztáv, Szarkaii Mihályné és Ko­vács Lajos együttesen betörtek a tolnanémedi szövetkezetbe és innen is tetemes mennyiségű árut lop­tak. Sztojka és Orsós lakóhelyü­kön. Pincehelyen is követtek el kisebb lopásokat, sőt a horti posta- hivatal betörését is megkísérelték. Megkezdődik a befejező tárgya­lás. Sztojka a beismerő vallomását jegyzőkönyvbe mondja, mert a bi­zonyítékok a tárgyaló bíróság asz­talán fekszenek. Orsós lesüti sze mét, lesi vallomásának hatását. Sor kerül a horti postabetörés kí­sérletére is s a lrw> megkérdez' tőle, ott volt-e? — Én nem1 voltam ott, Sztojka csak belekever engenr semmi közöm az egészhez. — Hogyan került akkor az ujj­lenyomata a posta ablaküvegére? — kérdi a bíró. A tolnanémedi betörés vizsgála­tánál Szarkaliné tagad: — Kérem én nerr voltam ott. Sztojka harag­szik rám. ezért kever engem bele vbbe a lopásba. Fedig én ártatlan vagyok, higyiék el! — s mari« leroskad a vádlottak padjára. Elhangzik az ítélet: Sztojkát 7 Orsóst 2 és fél lakatost 3. Szarkaii Gusztávot 3 és fél, Szarkaii Mihálynct 4. Kovácsot pedig 2 év? börtönre íté'ik. — Csend van a tár­gyalóteremben. mindenki az ítélet indokolását hallgatja. Sztoika és Orsós megnyugszanak az ítéletben a többiek fellebbeznek. Az üevész súlyosabb büntetést kér Sztoikára és Orsósra. A vádlottak a tárgyalóterembe elvonulnak, de ott marad a nagy figyelmeztetés: Ne bánstd az állam vagyonát! Ne nyúlj a társadalmi tulaidonhoz bűnös szándékkal! Dr. Garai Géza, ügyész, A jászkiséri Kossuth termelő- szövetkezet felszabadulási verseny kezdeményezését megyeszerte öröm­mel fogadták. A kőtelki Petőfi, a nagyrévi Haladás, a tiszaigari Pe­tőfi tsz-ben és megyénk többi kö­zös gazdaságában ki is dolgozták a verseny feltételeit. A jászberényi járásban ezideig 83 tsz tag és egyé­ni gazda már teljesítette is ígére­tét, amelyet a tavaszi munkák jó előkészítésére, a vetőmagvak tisz­títására, trágyabordásra, mezőgaz­dasági gépek javítására tett. NEMESEK ÉS POROK FEREDŐJE | HÍRES | hely volt Csepreg a XV. század elején. Nádasdi Tamás, Sár­vár ura még „feredőt“ is csinál­tatott benne, ahol ilyen árakat szabott: „Feredő nemes embernek 3 pinz, pórnak 4 pinz. Feredő érvágással nemes embernek 6 pinz, pórnak 8 pinz.“ Lánc, a szegényembert nemcsak az ág húzta, — hanem az ,,úr“ még betegen is nyúzta. i Aruház — kiszolgálók nélkül Hatalmas áruház nyílott Lenin- grádban. Méretre körülbelül olyan, mint a mi „Divatcsarnokunk“ és — egyetlen kiszolgáló sincs benne. A háziasszonyok maguk járják kö­rül az üzletet, választanak az áruk között. Kifelé menet az ajtóban megmutatják az alkalmazottnak kosaruk tartalmát. Az pedig össze- szárrolja az áruk értékét és min­den bürokratikus, kacifántos tevé­kenység nélkül átveszi az érte járó pénzt. Melyek a világ leghosszabb foly ói? A világ leghosszabb folyója a 6600 kilométer hosszú Missisippi. több mint kétszer hosszabb a Du­nánál. Földünk második legna­gyobb folyója a Nílus: 6500. a har­madik az Amazonas: 6000, negye­dik a Jeniszej 5500, ötödik ped'g a . Jangcekiang, 5000 kilométer. Karcagon, de különösképpen Me­zőtúron a városi tanács mezőgaz­dasági osztálya nem sok segítséget ad a tsz-ek közötti felszabadulási verseny kibontakozásához. Pedig a tavasz közeledtével egyre soka­sodnak a teendők. A trágyahordás, a vetések fejtrágyázása, vetőmag biztosítása, tisztítása, majd csává- zása, a vetőgépek, egyéb eszközök előkészítése mindennapi feladattá válik. Ezek jó megoldását nagyban elősegíti a termelőszövetkezetek párosversenye. A tsz-ck és az egyéni gazdál­kodók mielőbb jelentsék be naposcsibe-igényüket A keltetőállomásokon ezen a hé­ten mindenütt megkezdik a kelte­tésre szánt tojások berakását a gépekbe. A sokmillió naposcsibe tervszerű és folyamatos keltetése érdekében fontos, hogy a termelő- szövetkezetek és az egyéni gazdák már most jelentsék be igényüket a keltetőállomásokon. Az állomások jelentkezés sorrendjében osztják ki a naposcsibéket, darabonként 3 fo­rintos áron. (MTI) jßeaetek — intézkedések Ifj. Fehér Károly Tiszasüly, Dó­zsa György-úti gazdálkodó részére 68 forint gyermektelenségi adót vetettek ki, amit ő jogtalannak tar­tott. A megyei tanács pénzügyi osztálya sz,erint téves volt a kive­tés és törölték azt. * Tihanyi Nándor tiszafüredi lakos részére a bérletjegy kiadását enge­délyeztük és a jegy kiváltásához szükséges igazolást részére meg­küldjük. — Dobos Ferenc igazgató, 56. sz. Autóközlekedési Vállalat. * Hasznosítási díjamat hiánytala­nul megkaptam. Köszönöm segít­ségüket. — Aszódi István, Szanda- szöllős. — A SZIKRA „Nemzetközi kér­dések” sorozatában kiadták a moszkvai értekezlet dokumentu­mait. A gyűjtemény tartalmazza az európai béke és biztonság megőr­zésével foglalkozó értekezlettel kapcsol at os korma n vn vil af knzato- kat és az értekezlet záróközlemé­nyét, (MTI) megye kulturális aktívájának értekezletéről A1 A Lapunk január 29-i számában lifrt adtunk a megye kulturális aktívájá­nak értekezletéről és ie eztük, hogy az ott elhangzottakat részletesebben ismertetjük. [ z aktíva-értekezleten megjelentek előtt Lázár Barna elwtárs, a megyei tanács nécműv. osztályának vezetője mondott vita­vezető beszédet. Rámutatott arra, hogy a kormányprogramm elhang­zása óta elevenebb lett a kulturális élet. A kulturotthonok száma nö­vekedett, egyesekben pedig rregiröult a klubélet is. Az ismeret­terjesztő előadásokkal, a választási agitációihan való részvétellel, a munkás-paraszt találkozók megszervezésében való közreműködéssel a kormánypro-gramrr.' magvalósítását szolgálták a kulturotthonok. — Nem mindenütt kielégítő azonban munkájuk. Sok helyütt osáfei szal­májaként bánnak a felszereléssel. Az ismeretterjesztő munkában ke­vés a tervszerűség. Egyes .színjátszócsoportok dicsérendő erőfeszítést tesznek, de nem kapnak elegendő támogatást. T/ ülönösen fontos lenne, hogy kulturotthonaink jobban törőd- jenek a DISZ-szel karöltve az iskolából kikerült falusi fiatalság nevelőiével. Nagy hiányossága volt a népművelési munká­nak az is, hogy elhanyagolták a munkásosztály kulturális igényei­nek kielégítését. Ez nemcsak a szakszervezetek feladata. Fejlődés van a zenekultúra területén, ez azonban nme kielégítő. Tiszaföldvá­ron, Törökízentmiklóson, Kunszentmártonban nincs énekkar, nem elég széleskörű a komoly zene terjesztése Rendszeresen folyik a Jászság és a Kunság néprajzi hagyomá­nyainak összegyűjtése. Jászalsószentgyörgyöri, Jászszentandrásom és Kisújszálláson jó eredményeket értek el e téren. S különösen jelentős lesz a Jászkun Kultúrhónap megrendezése a tavasszal, s komoly ered­mény a Jászkunsági füzetek című sorozat kiadásának megkezdése is. A könyvtárak állománya kb. 40.000 kötettel gazdagodott s nö­vekedett a beiratkozott olvasók szánra is. A gazdakörök naponta je­lentkeznek könyvekért. A megyei könyvtár azonban még nem fejlő­dött minden igényt kielégítő tudományos könyvtárrá, hiányzik a me­gyére vonatkozó helytörténeti gyűjtemény és bibliográfia. Szűkkörű a könyvtári propaiganda is filmszínházak látogatottsága fejlődést mutat. Az elmúlt év utolsó negyedében példám 18 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző év hasonló időszakában. Javítani kell azonban a műsorpolitikán s a mozik műszaki felkészültségén. Az eredményekhez méltán sorolható az állandó színház létrejötte, a megye képzőművé­szeinek fellendülő munkája, a szolnoki Damjanich János Múzeum ál­landó kiállítási terme és az Ismeretoerí«=z+,ő Társulat Jászkunság című folyóirata Ezekután Lázár Barna elvtárs arról beszélt, hogy a kültűr- munkának támogatnia kell a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását. így elsősorban a nemzeti egység kialakulása érdeké­ben a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását a jász­berényi példa alapján. Tovább kell erősíteni a kultúra nemzeti jelle­gét, a néprajzi gyűjtések anyagát fej kell dolgozni és közreadni A Jász-Kun Kultúrhónap rendezvényeit összehangolják a Magyar- Szovjet Barátsáei Hamm és a felszabadulási ünnepségek pro^ramm- jával. okozni kell a kulturális él^t dem-okrat'zmusát és nevelő ha­tását. Gondosan kell elvsg;ezini ennek érdekében a kultur­otthonok új vezetőségének megválasztását. Ennek érdekében a nép­front-bizottságok és a tömegszervezetek nagyobb figyelemmel kísér­jék a kulturotthonok munkáját. E-cűrü kell az ismeretterjesztő elő­adások színvonalát, s szükséges a sz-ivva-ölk a S7íntátszócsoonrtok. az ének- és zenekarok munkájának megjavítása is. Ebben az évben töb­bet törődnek a tanyai lakosság kulturális nevelésével a kisgyócsi, kenderes-füleki pusztai példa alapján. Arra kell törekedni, hogy a kulturotthonok és gazdakörök között egészséges, baráti kapcsolat ala­kuljon ki. Erélyesebben kell támocatni a kultúra saiátos eszközeivel a fiatalság polit'kai-erkölcsi nevelését. Ezért erősíteni kell az ottho­nok és a DISZ bizottságok kapcsoltát. A szakszervezetekkel együtt gondoskodni kell róla, hogy a kulturális célt szolgáló összegek azok fejlődését is szolgálják, akik a munkásság köréből nem laknak az ipari közp^ntoViban. Űiabb 25 tanyai letéti 'könyvárat létesítenek ebben az évben. Szorosabb kapcsolat épül ki a színház és az általános kultúrmunka között. A népművelési osztálynak célia az, hogy a Szotookmegyed Nép1apót és a megyei vezetékes rációt fokozottabban igénvbeveszi a jobb kulturoropaganda érdekében. Beszéde végén Lázár Barna elv­társ hangsúlyozta, hogy ebben az évb°n a pártszervezeteknek több gondot kell a kulturális munka nautika? ellenőrzésére és irányításéra. A hozzászólások során Baki József Jászberényből arra hívta fel a figyelmet, hogy a megye területén gyakran engedély nélkül fellépő tmiti’n-Krigádnir« v*M-7Zivp7tetik a zenekultúra fejlő­dését. F Kablay Lajos alezredes az iskolából kikerült falusi fiatalok kul­turális helyzetével foglalkozott és ismertette azokat a tapasztalatokat, amelyekre a sorköteles ifjak vizsgálatánál tett szert. Gombos Imre Jásztellek’~ől azt mondotta el. hogy a munkás-pa­raszt találkozók fokozták a falusi érdak1ő't'isét a munkás­ság iránt. Gyakran találkozik azzal a kívánsággal a faluban, hogy is­mét látogassák n*w a v«z«éa»t n .Tá«!:7(-«onénvi Anrítósépsvár mun­kásad. Keres Emil, az Állami Szigligeti Színház igazgatója arról szá­molt be, hogy tovább akarják növe’nn a táidőadások számát. — Már változtattak eredeti műsorpolitikájukon, mely bizonyos szem­pontból a kispolgári ízlés kielégítésére irányult. Javasolta, hogy ál­lítsanak fel műsorirodát Szolnokon a „maszek“ színésztjei gádok ellen­őrzése érdekében. Bejelentette: a színháznak szándéka, hogy egy kul- turcitthont patronálni kíván, ugyanokkor Szolnokon létre akarja hozni a munkás színjátszó stúdiót. Kiss László Kengyelről kérte, hogy az ő kulturctthcnukat patronálja a színház. E’mnndotta, hibát követ­tek el, mikor a gazdakörök megalakulásának ideién rögtön nem nyújtottak k°llő segítséget és iránv-'tdcf n7 ott tolvó kulturális mun­kához. Ezen a hibán azóta változtattak. Kérte, hogy a szakszervezet juttasson falun élő tagjai részére is segítséget a kulturális é’ethez. Majoros Károly elvtérs, a DISZ megyei bizottsága részéről azt .kérte, hogy a kulturotthonok adjanak nagyobb segítséget a DISZ szervezeteknek. Az ismeretterjesztő olöedá^ok között Wvenek olvanrk is, atn^ivek az ifúlságot közai-ől érdeklik. Vrebovszki Mihály, a jász,bei énvi járási pártbizottság ágit. prop, titkára beszámolt a járásban folyó kultűrmunlkárjM. Az úi jász­berényi génál,leír.ás átadásakor munkás-paraszt találkozót rendinek. Kun Elek a megyei népfront-bizottság titkára arról beszélt hogy a kulturotthonok közvetett úton neveljék az embereket s ne folytassa­nak, mint a múlt évek során tették, közvetlen az embereket a kui- turotthontói eltávolító úgynevezett ..célratörő" agitáriót. Szabó Bálint Törökszentrnik’ósról a város eddigi kultúréletének hiányosságairól és annak okairól beszélt. A Szakszervezetek Megvei Tanácsa képviselőiének felszólalás, után Eszterág Albert, a népmű­velési minisztérium nevében üdvö-wte a megjelenteket s arról be­szélt hogy a kultúra iránt megnőtt az igény. A kuhn-pmunkásokon múlik, hogy ennek az igényinek a kielégítése hogyan történik az ú. n. „politikamentes“ kultúrával, vagy azzal arre'v a Párt és , kor- mám- célkitűzéseit segít megvalósítani. Szöl'ősy Ferenc pusztamonostori tanács vb titkára hWn.wvi+a, hosrv az ellenséges tevékenységről kevés szó esett. A t*^fve4 múzeum vezető-ő?e annak a véleményének adott kifejezést hogy az illeték**, szervek a városokban vagv a községekben nem törődnek eléggé a kulturális munkával, nem te­kintik olyan fontosnak, mint pl. a begyűjtést, mivel nem kérik ts’v- számexn. A megyei kulturális aktíva értekezletén elhangzottak segítsége1 nyújtanak a nevelőmuinka további megjavítása terén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom