Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-18 / 41. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY EI TAN ÁCS LAPJA VI!. évfolyam, 4L szám Ara SO fillér 1955. február 18., péntek MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Évtizedek önfeláldozó harca. (2. old.) Varsó a béke fővárosa. (2. old.) Tiszámén ti Vegyiművekben a Szabó műszak jár az élen. (3. old.) A Néplap cikkei nyomán. (3. old.) Hírek, sporthírek. (4. old.) A tavaszi munkák feladatairól és a termelőszövetkezetek megerősítésének kérdéséről tárgyaltak megyénk mezőgazdaságának élenjáró dolgozói A Magyar Dolgozók Pártja szolnokmegyel vég- rehajtóbizottsága és a megyei tanács végrehajtóbizottsága február 17-én a szolnoki Szigligeti Színházban a megye mezőgazdasági élenjáró dolgozóinak részvételével értekezletet tartott. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Dobi István, az Elnöki Tanács és a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke. Délelőtt 10 óra után néhány perccel Horváth Imre, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának vezetője nyitotta meg az értekezletet. Bevezetőjében arról beszélt, hogy ezalkalommal a tavaszi munkák feladatait, ezen belül a gabona- és a takarmánynövények termelésének, az állattenyésztésnek, főleg a szarvasmarhatenyésztésnek, valamint az ipariDobi István: és exportnövények termelésének feladatait és a termelőszövetkezet fejlesztésének és megszilárdításának kérdéseit tárgyalják meg. Az értekezleten Csáki István, a Magyar Dolgozók Pártja megyei végrehajtóbizottságának titkára tartott beszámolót. A déli szünet után elsőként Dobi István szólalt fel. Beszédét és Csáki István beszámolóját kivonatosan az alábbiakban ismertetjük. Csáki István elvtárs beszámolóját számos hozzászólás követte, majd a tanácskozás végén Dávid Ferenc elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság első' titkára foglalta össze a tennivalókat. A felszólalásokat és a zárszót lapunk következő számában ismertetjük, A tanácskozás a késő délutáni órákban ért véget, Szolnok megye példaadása a% egész ország szövetkezeti mozgalmára jó hatassat volna Tisztelt Értekezlet, Elvtársak! Szolnok megye dolgozó parasztsága a legelsők között élt azzal a lehetőséggel, hogy közös gazdaságot szervezzen, magasabbrendű. nagyüzemi jellegű termelőszövet- kezeteket, ahol jól ki lehet hasz- nélni a gépeket, hasznosítani a nagyüzemi munkaszervezési módszereket és változtatni lehet azon a régi keserves falusi életformán, amelyet apáink, nagyapáink éltek. Minden kezdet nehéz és a Szolnok- megyei termelőszövetkezeteknek sem volt könnyű az indulás a közös gazdaság útién. Szerte az országban elég szép számban vannak olyan szövetkezetek és vannak Szolnok megyében is, — bár kisebb mértékben, — amelyekről azt lehet mondani, hogy egyenesben vannak. Termelési eredményeiket, gazdaságuk állapotát és egész szövetkezeti életük rendjét példaképül lehet említeni, nemcsak más szövetkezetek felé, hanem az egyénileg dolgozó kisbirtokos parasztság felé is. A jó szövetkezetek példájára támaszkodva fogjuk meghódítani a szocialista mezőgazdaságnak az egyénileg dolgozó parasztságot. A pártnak és a hatóságoknak azonban nem lehet okuk arra, hogy elnézéssel szemléljék, hogy egyikmásik szövetkezet vezetősége és tagsága, pártszervezete álmosan, mondhatnám érdektelenül szemléli a nehézségek, a bajok gyülekezését és nem ragadja meg két kézzel, szövetkezeti taghoz illő öntudattal, szocialista lelkesedéssel a munkát. Néhány héttel ezelőtt meglátogattam a jászkiséri Kossuth termelőszövetkezetet. Beszélgettem az elnökkel és a szövetkezet több tagjával. A jászkiséri Kossuth tsz. mint az elvtársak többsége valószínűleg tudja, középparaszlok és agrárproletárok társulása. Tellát olyan szövetkezet, amilyen típusnál megszoktuk, hogy rendszerint nehézségekbe és sok munkába kerül a szorosan összeforrott, a bajban és örömben mindig együttérző kollektíva kialakítása. Annál nagyobb volt az örömöm, amikor Jászkiséren ennek az ellenkezőjét találtam. Azt mondják, náluk ez a legelső naptól kezdve így volt és alighanem ebben van a jó eredményük magyarázata. Ha egy induló szövetkezet tagsága azzal az erős cllialánwás- sal szövetkezik, hogy felhasználja a lehetőségeket, amelyeket az állam a szövetkezeteken keresztül minden dolgozó parasztnak rendelkezésére bocsát és az első naptól fogva erős, nagyüzemi mezőgazdasagi egység megerősítésére szenteli minden összefogott értelmét és munkaerejét, a siker nem maradhat el. A jászkiséri Kossuth tsz jól indított. A vezetők és a tagok egy akaraton voltak, amikor gazdaságukat szervezték és később sem támadtak zavarok a tagság között. — Ugyanazzal az elnökkel dolgoznak, akivel elindultak. Jászkisért azért emeltem ki, mert a Kossuth tsz ugyanolyan természeti adottságok között gazdálkodik, mint a kunszentmártoni Zalka Máté, mint a turkevei, karcagi termelőszövetkezetek, vagy mint a jászkiséri Táncsics tsz, ahol nem olyan megnyugtató a helyzet, mint a Kossuth tsz-nél. Elvtársak, itt Szolnok megyében nem kétszeres, de sokszoros gonddal és erőfeszítéssel keli törekednie minden szövetkezetnek, minden párt. tanácsi és állami funkcionáriusnak, hogy bebizonyítsák a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás magasabbrendűségét. Szolnok megyéiben már országos - hírű szövetkezeti' városok, falvak vannak, nagykáterjedésű földterülettel. Rendelkezésükre állnak a gépek. Annyi műtrágyát, növényvédőszert kapnak, amennyire szükségük van. . Minden adottságuk megvan, hogy az állam segítségével mimtagazdaságekká fejlesszék ezeket a szövetkezeteket. Magas terméseredményeik népgazdasági jelentősége alig volna kisebb mint amit jóhírük növekedése jelentene politikailag az egész országban a szövetkezeti és egyénüeg gazdálkodó parasztok körében. Szolnok megye jő példaadása az egész ország szövetkezeti mozgalmára jó hatással volna és a jó termelési eredmények ebben a megyében is clhallgattatnák a szocializmus ellenségeit, akikkel még bőven találkozunk. A tapasztalatok szerint a szövetkezeti sikerek egyik fontos erőforrása a vezetők és a tagolt jó viszonya egymáshoz és a szövetkezethez, a közgyűlés tekintélye az ügyek intézésében,. A szövetkezeti demokrácián keresztül kell. fejlődnie a tsz-he z való ragaszkodásnak, szeretetnek a tsz-tagokiban. Minél több a figyelem a közös gazdálkodás iránt, minél nagyobb szorgalommal és a parasztember hagyományos lelkiismeretességével gondozzák a szövetkezeti földeket, látják el az állatokat, annál szebb, magasabb lesz a gazdasági év végén a részesedés. Mikor a paraszt- ember hagyományos lelkiismeretességét mondom, arra akarok szeretettel és barátsággal figyelmeztetni mindenkit, hogy a gép sok terhet levesz a szövetkezeti tagság válláról. De vannak munkák amiket csak kézlevővel tudunk elvégezni és az ilyen munkát a szövetkezetben a tagoknak és családtagjaiknak kell végrehajtaniok. Ha a munka szerit, akkor nincs hajnal, vagy alkonyat, nincs ünnep és nincs szórakozás. — Annyi a munkaidő, amennyi a napba belefér. Ez olyan törvénye a parasztéletnek, amit nőm is kell figyelmébe ajánlani senkinek, ha szeretjük a földet, növényeinket, állatainkat, a szántásnak-vatésnek és az aratásnak örömét és földművelő foglalkozásunkat. A szövetkezeti tagnak nem a háztáj hanem a szövetkezet a gazdasága, a közös vagyon, a közös növénytermelés, a közös állat- tenyésztés. Az alapszabály lehetőséget nyújt, hogy a tsz-tagok bizonyos meghatározott — és minden ’ószándékú parasztember tanúsíthatja, hogy nem szűkmarkúan meghatározott — keretok között háztáji gazdálkodást folytathassanak. Minden egészséges szövetkezetben a jövedelemnek jóval nagyobb része a közös gazdálkodásból származik és a háztáji gazdaságok nem lépik túl az alapszabályokban megengedett kereteket, nem gátolják a tagot abban, hogy munkaereje legnagyobb részét a közös jövedelem növelésére fordítsa. A gépállomások munkájáról szólva, ebben a megyében is hallunk jót is. rosszat is. A párt és a kormány ismeri a hiányosságokat, a szükségleteket és egvre több gépet küld a mezőgazdaságba. A génállomások vezetői, dolgozói keressék a legszorosabb kapcsolatot a szövetkezetekkel és a szövetkezetek járjanak kezükre hogy az ilyen kapcsolatok mindenütt kialakuljanak. A szövetkezetek és a gépállomás politikailag és gazdaságilag együtt, egymás munkáját kiegészítve szolgálja a mezőgazdaság fejlesztését, a párt és a kormányhatározatok végrehajtását, a szocializmus építését a faluban. A gépállomási szakemberek segítsék a szövetkezeteket és a szövetkezetek követeljék meg a jó munkát a gépállomásoktól. Dobi István nagy tapssal fogadott beszéde után kiosztotta a tanácskozáson résztvett kiváló termelőszövetkezeti vezetőknek, «zak- nmberekinek. tsz tagoknak a Földművelésügyi Minisztérium 10.000 forintos pénzjutalmát. már kint vannak a helyszínen és megkezdték az elmúlt évről hátramaradt mélyszántás befejezését. Állami gazdaságainkban, termelő- szövetkezeteink jórészében a tavaszi vetőmagvak kitisztított állapotban várják a vetés idejét. Különösen fontos, hogy most már — a gépállomások gépeinek kijavítása után — megtörténjen a termelő- szövetkezetek kisgépeinek, munkaeszközeinek rendbehozása- Egyes termelőszövetkezetekben szükséges, hogy meggyorsítsuk a vetőmagvak kitisztítását, hogy amint az idő alkalmassá válik, a tavaszi kalászosok és más korai vetésű növények azonnal földbe kerüljenek. A szövetkezetekben és az egyéni parasztgazdaságokban, mintegy 240 ezer kát. hold búzavetésünk van. Ha ezen elvégezzük az ápolási munkát, akkor búzatábláinkról kát. holdanként 100—150 kg-mal több termést könnyen betakaríthatunk. Ez a megyében mintegy 360 ezer mázsával több .gabonát jelent. A tavaszi munkára való felkészülés közé tartozik, a mintegy 8000 kát. hold tavaszi búza kötelező elvetése is. A tavaszi kalászosok vetésével, az őszi kalászosok ápolásával egyis. Az előző évek tapasztalata az, hogy nincs eiég törekvés, kellő megértés, a fejlettebb termelési módszerek alkalmazása iránt. A kukcricatermelés fokozásához nagyon jól bevált a fészkes és négyzetes ültetés. Ennek során jobb ta- lajmumkáf tudunk biztosítani. Ez a módszer különösen termelőszövetkezeteinkben fontos, mert a sok munka közepette leginkább a kukorica kapálása szokott háttérbe szorulni. Ugyanakkor gépállomásaink már rendelkeznek olyan gépparkkal, hogy a kapásnövények sorközi művelését szövetkezeteink nagy részében el tudják végezni. Szólnunk kell azokról a növény- féleségekről, amelyek szerződéseit alapján kerülnek termelésre. Ilyenek a cukorrépa, dohány, olajos- magvak. A szerződések megkötése lassan halad. Pedig az ország ellátása és a mezőgazdasági termények exportja is követeli, hogy az állami tervekben előirányzott mennyiséget megtermeljük. Ha a termelőszövetkezetben a gépierőt ígónybe- vesszük, akkor feltétlenül jut erő a cukorrépa, a dohány megműveléséhez is. Ezek a növények nemcsak munkaigényesek, hanem nagy jövedelmet is biztosítanak a téridőben fel kell készülni a kapás- _ növények vetésére és művelésére melóknak a szövetkezetekben. Gyorsítsuk meg a rizstelepek építését Elv társak! A tavaszi munkára való felkészüléshez tartozik Szolnok megyében az is, hogy az immár széles körben meghonosodott rizstermelés feltételeit megteremtsük. Ezévi öntözött területünk a tangazdaságok és kutatóintézetek kivételével közéi 44 ezer kát. hold lesz. A rizstelepek gépimunkája nagyrészben elkészült. Ezért elismerés jár a Vízügyi Igazgatóság és a Mezőgazdasági Vízépítő Vállalt dolgozóinak. A kézi munkálatok azonban vontatottan haladnak, Mezőtúron például csak 15 százalékig készültek el. A mezőgazdasági termelés sokoldalú, sok lehetőséget magáiban hordozó munka. Tangazdaságaink, kutatóintézeteink szívesem segítik a falut, a termelés feladatainak megoldásában; Csak a gépáílomá- sdk vonalán több mint kétszáz szakember dolgozik megyénkben, akiknek nagyrésze fáradhatatlanul segíti a szövetkezeteket, a dolgozó parasz tokát. Elismerés jár az olyan szakembereknek, mint Kasza Béla, Nátuly László és a többi lelkes elvtársinak. A szarvasmarhalenyésztés fejlesztéséért térnünk nagyabb számban a hizlalásra. Az állattenyésztés ágazatai közül a legsürgősebb intézkedéseket a szarvasmarha tenyésztésben kell megtennünk. A szarvasmarha állomány sem a termelőszövetkezetekben, sem az egyéni gazdaságokban nem emelkedett, sőt egyes területeken esőikként, kiest a legsürgősebb tennivaló az állattenyésztésben és különösein a saarvasmarha- tenyésztésben az átteíeltetés biztosítása, az állatok -kondíciójának megőrzése. Nagy gondot kell fordítani a borjúszaporulat emelésére és a növendékálíatok felnevelésére. Csáki István: ,4a egész évi munka sikere függ attól, milyen felkészültséggel és időben kezdjük azí meg Tisztelt akti va-ü lés, kedves elvtársak! A Megyed Párt-végrehai főbizottság, a megyei tanács végrehajtóbizottsága azzal a célkitűzéssel hívta össze Szolnok megye mező- gazdasági termelésének lelkes aktivistáit — a járások, városok, községek, gépállomások, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek párlés gazdasági vezetőit, hogy most a gazdasági év elején egységes frontot teremtsünk a mezőgazdasági termelés 1955. évi, a múlt évinél kétségtelenül nagyobb feladatainak végrehajtása érdekében. fi tavaszi kalászosok vetésével, az észtek ápolásával egyidftben fel kell készülni a kapásnövények vetésére és művelésére Mint minden esztendőben, az egészévi munka sikere függ attól, milyen feltészültséggél és időben kezdjük-e azt meg. Gépállomásaink gépei ki vannak javítva. Több járás területén a traktorok A növénytermelés ezévi fel adatainak végrehajtásával együtt szólnunk kell állattenyésztésünk jelenlegi helyzetéről. Az állattenyésztésben sem értünk el a múlt esztendőben olyan eredményt, mint amilyenre lehetőségeink lettek volna. A sertéstenyésztés az az ág, ahol leggyorsabban lehet nagy- mennyiségű hús- és zsírtermelést biztosítani; következésképpen az ország ellátásának és a jövedelmezőség gyors fokozásának is jelentős eszköze. Mindenekelőtt a tenyésztés munkáját kell megjavítani. — Tervszerű gondos ápolással a szaporodást kell biztosítani és rá kell A falu politikai életének kialakításáról Csáki elvtárs beszámolójának további részében megállapította, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben nem csekély feladat adódik a takarékosság, a közös vagyon védelme és gyarapítása területén, Majd így folytatla: A mezőgazdaság fejlesztéséért mindennap újra és újra meg kell vívni a küzdelmet. Ez nehéz, szívós, de szép munka. Pártunk’ és dolgozó népünk teljes megbecsülését élvezik azok az elvtársak, akik szorgalmasan és becsületesen helytállnak ebtori a munkáiban. A harc súlya a falun van, az állami gazdaságokon, a gépállomásokon, a szövetkezeteken,. a mezőn. A falu politikai életének megerősítése napirendi feladat. Növelnünk kell az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon is a jólképzett, a feladatokat ismerő elvtársak számát. A falun most olyan erőik bontakoznak ki a Hazafias Népfront mozgalommal, a termelési bizottságokkal, a falusi olvasókörökkel, amelyet ha falusi pártszervezeteink jó] irányítanak és összekapcsolnak a falusi lömegsaervezetek: a DISZ, MNDSZ munkájával, akkor megvan az a lelkes gárda, az a mag, amely kész és képes a pártszervezetek vezctó-i sével a falu erejét', a mezőgazda- ság fejlesztésének sokoldalú feladataira mozgósítani. Továbbra is alapvető feladat; a termelőszövetkezetek megszilárdítása, fejlesztése A falu élete most azért is sokoldalú. mart a termelés általános fellendítése mellett a szövetkezeti gondolat is egyre jobban foglalkoztatja a falu népét. A termelőszövetkezeti mozgalom hat esztendő kemény munkájának eredményeként minden községben gyökeret vert. Az elmúlt év sok viszontagságai és nehézségei ellenére szövetkezeteink gazdaságilag, politikailag erősödtek, és mind nagyobb tekintélyt szereznek a falu dolgozói előtt. 1954. év végén Szolnok megyében 167 mezőgazdasági termelő- szövetkezet és 127 I-es és 1 Les típusú szövetkezeti csoport működött, amelyben több mint 25.000 család, mintegy 30.000 tsz tag, 264.848 hold földön a nagyüzemi gazdálkodás útját járja. Az olyan termelőszövetkezet, mint a kuncsorbai Vörös Október, a mezőtúri Béke. a tiszaszentImrei Fehér Imre, a kunhegyesi Vörös Október, a jászkiséri Kossuth, a jászteleki Tolbuchin tsz nemcsak a község de a járás, a megye (Folytatása a 3-;k oldalon.)
