Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-12 / 36. szám

t 2 SZOLNOK MEGY El NÉPLAP 1955 február 12. A népi demokratikus államok sajtó fa a Szovjetunió Legfelső Tanácsa iilésszauának munkájáról Peking A kínai sajtó nagy figyelemmel ísérte a Szovjetunió Legfelső Ta- íácsa ülésszakának munkáját. A Cínai Népköztársaság központi npjai február 10-én közölték V. 1. Molotovnak „A nemzetközi elyzetről és a Szovjetunió korrbá- yának külpolitikájáról” elhang- ott beszámolóját. V a r a ó A Zycie Warszawy cikkének ci­nében hangsúlyozza, hogy a parla­mentek közti közvetlen kapcsolat megteremtése a népek közti baráti gyüttműködésre vezet. Prága A Rudé Právo. a Pácé, az Obra- rn Lidu és más központi lapok ve- ércikkben és szerkesztőségi cikk­jen foglalkoznak V. M. Molotov «számolójával. Hangsúlyozzák. hogy a szovjet nép még erőtelje­sebben kíván harcolni a békéért és a nemzetközi biztonságért, az álla­mok közti kapcsolatok megjavítá­sáért. Bukarest A Scanteia vezércikkben foglal­kozik a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa ülésszakának munkájával. A lap megállapítja, hogy V. M. Molotov beszámolója nagy elmé­leti és gyakorlati értékű dokumen­tum, amely széleskörű és mélyre­ható elemzést adott a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi küzdőtér erőviszonyairól és a világpolitiká­ban mutatkozó két irányvonalról. S x 6 f i a A lapok hangsúlyozzák, hogy a bolgár nép nagy érdeklődéssel fo­gadta Molotov beszámolóját. A bé­kés munkával elfoglalt bolgár nép békében akar élni minden néppel, békében akar dolgozni, ezért szíve mélyéből támogatja a különböző társadalmi rendszerek békés egy­másmelleit élésének elvét és har­colni fog ennek az elvnek a meg­valósulásáért. Tirana A Zeri-i Popullit „A Szovjetunió külpolitikájának alapja a béke fenntartása” címmel a következő­ket írja: A szovjet kormánynak az a ja­vaslata, hogy teremtsék meg az európai kollektív biztonsági rend­szert, ékes megnyilvánulása annak az erőfeszítésnek, amelyet a Szov­jetunió tesz a különböző állami és társadalmi rendszerű államok biz­tonságának biztosítása érdekében. (MTI) Nyugati lapok a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ti'ésszakáról Koppenhfi sja (TASZSZ) A la­tok röviden közük a Szovjetunió .legfelső Tanácsának felhívását. A Land Og Folk — amely rész- etesen ismertette V. M. Molotov «számolóját — hangsúlyozza, hogy » Szovjetunió békét akar. de nem •Og ölhetett kezekkel várni, ha negtámadják. A lap leszögezi, íogy a Szovjetunió továbbra is larcolni fog a békéért és a népek negértéséért, a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért; London (TASZSZ); A Star izerkesztőségi cikkben kommen- :álja a Szovjetunió Legfelső Taná­rának felhívását; A Szovjetunió Legfelső Tanácsa — írja a Star — azt javasolja, íogy „Oroszország. Anglia, az Egyesült Államok és más országok parlamenti képviselői tartsanak be­szédet más országok parlamentjei­ben ;;; nézetünk szerint ez nagy­szerű elgondolás”. New York (TASZSZ). Február 9-én valamennyi amerikai reggeli lap vezető helyen hozta a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának üléssza­káról szóló közleményeket és V. M. Molotovnak a nemzetközi hely­zetről és a szovjet kormány külpo­litikájáról tartott beszámolóját. Mint az Associated Press tudó­sítója közü, V. M. Molotov beszá­molója „komoly érdeklődést” kel­tett az Egyesült Államok külügy­minisztériumában. A lapok a Szovjetunió kormá­nyának összetételében bekövetke­zett változásokra fordítják a főfi­gyelmet. Ezzel kapcsolatban a szen- záció-hajhászás szellemében írt szovjetellenes agyszüleményeket közölnek, Ryan, az Associated szemleírója V. M. Molotov beszámolójával kap­csolatos kommentárjában ideges kirohanásokat intéz a Szovjetunió ellen és durván elferdíti a szovjet politikát. Hátra (TASZSZ). A holland bur­zsoá sajtó közöl ugyan jelentéseket a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakáról és V. M. Molotov be­számolójáról, de tartózkodik az ülésszak eredményeinek komoly ér­tékeléséről. Néhány burzsoá lap egyes részleteket ragad ki V. M. Mollotov beszámolójából és igyek­szik azokat eltorzítva beállítani. A De Wárheid megjegyzi, hogy a kapitalista országokkal ellentét­ben a szovjet kormány politikáját nem egyes személyek, vagy kapita­lista csoportok határozzák meg, hanem a Kommunista Párt, teljes egyetértésben a néppel és a nép képviselőivel. (MTI), NEM FELEDTEK . .. IIIH M111111111 ■ 111111111111111! II1111111M11II11! 11111111 i 1111! 111 11111 III 111 i II11111111111 1! 111111M11II1111111 1111111111111II111111111 ..............1111111111II111111111111 ■ 111111111 [ 111111 vo lna őket, úgy mozdultak szinte egyszerre. A tenger moraja nem erősebb, mint a halk remegő han­gok voltak. — Ne bántsa! — Az apa fogta a gyerek kezét. Az bújt hozzá, mint az ijesztett állatka, védelmet ké­rőén, bizalommal. Aztán előrelé­pett. Megszólalt, úgy, mintha nem is a szája, hanem a szíve beszélt volna, gyorsan, gondolkozás nél­kül, ahogyan csak a legnagyobb érzések szólaltathatják meg az em­bert. — Inkább engem! — Ahogy gondolod. — Az SS arca undorító mosolya húzódott. Az eső közben elállt. A gyerek nem tudta levenni szemét a pus­káról. A kutya vérét kezéről a ka­bátjába dörgölte. Alig hallotta, mi­kor az apja odaszólt hozzá. — Eredj haza. Akkor legörbült a szája. Oda­szaladt a kiskutyához, utoljára megsímogatta. s lassan elindult. Az apa nézett utána. Nem látta a felénéző puskacsövet. Sem az emberek arcán a tiltakozó iszonya­tot. A dörrenés után rögtön elvá­gódott. Arccal a földre. Kezeivel görcsösen kapirgálta a követ, csap­kodott a tócsákban. Testén furcsa remegés futott végig, de fejét ret­tenetes erőfeszítéssel felemelte. Még egyszer látni akarta a kis, tá- volo’dó alakot. Aztán vér buggyant a száján, feje megkoppant a köve­zeten ; : ; A fákon már kifakadtak a rü­gyek. Az utakon csillogó tócsák sütkéreztek. A szél a madarak vi­dám füttyét hozta. Az országutakon hosszú sorban emberek mentek, akik mindezt nem igen vették észre. A beesett, sovány arcokon megkövesedett fá­sultság merevült. A sötétséghez szokott szemek még hunyorogtak a fénytől, s nem láttak mást, mint az országút töredezett köveit. A vékony lábakon mint léceken li­begtek a nadrágszárak. Néha vala­melyik a síma úton is megbotlott. Ilyenkor feléje nyúlt egy-egy kéz, de legtöbbször csak a szemek te­kintettek felé, gyengéd részvéttel, szerető biztatással, vagy csak egy­szerűen sajnálkozva, mintha már is búcsúznának tőle; Ügy tűnt, mintha a gyomor kor- gása, a börtönévek kínzásai, az el- sstnyult testek gyengesége már ki­olt volna belőlük minden emberi ézést. Hogy érdeklődésük nem ter­jed tovább annál, hogy lábukat ütemesen előrerakják. Jobb-bal, jobb-bal. Némelyikük még mondo­gatta is. Nem tudták, hova viszik őket; Tán nem is törődtek vele. Pedig nem régen még harcos, az embe­rek legnagyobb gondjával törődő emberek voltak. Egyrészük kom­munista, de legtöbbjük nem ju­tott el odáig. Egyszerűen a gyilkos háború, a fasizmus ellen emelték fel szavukat; Szemerkélni kezdett az eső; Mindinkább nekidühödött, a víz­patakocskák végigfolytak a sovány hátgerinceken. A kísérők károm­kodva rendeltek pihenőt az egyik falu szélén. A maguk hasznára :;: A foglyok, mint az ázott bárányok, egymásnak vetették hátukat, hogy így védekezzenek valamennyire; Távolról kutyaugatást, ajtócsap- kodást, kútnyikorgást hozott a szél; A faluban családok éltek. — Fér­fiak, nők, öregek, gyerekek; Hirtelen mindnyájan egy irány­ba néztek. A falu felől kis, fekete szőrcsomó gurult feléjük őrült gyorsasággal. Mind közelebb jött. Kiskutya volt, de úgy szaladt, hogy lába alig érte a kövezetei. Farkát csóválta, nyüszített, csaholt, majd mint a villám ugrott az egyik em­berkupacra. Keresztül tört a lába­kon, s leírhatatlan boldogsággal ugrott egyikükre. Mind magasabb­ra próbált kerülni, szinte repült felfelé, hogy elérje az arcát. Ned­ves. puha orrocskáját odanyomta a kezéhez, meleg nyelvecskéjével a rongyos nadrágot nyaldosta. Az ember alig ocsúdott. Szólni nem tudott, csak reszkető keze simo­gatta a fekete fejecskét, majd le­guggolt hozzá, hagyta, hogy nya­kát, arcát, szemét nyaldossa, ölébe vette, babusgatta a kis állatot. Könnyei az esőcseppekkel keve­redve hullottak a kutya nedves bundájára. Az emberek körülállták őket. Lassan mindegyik szerét ejtette, hogy megsímogassa a boldogságtól lihegő állatot. Aztán olyan gyor­san zajlottak az események, mint a villámcsapás. Egy gyerek sza­ladt a kutya után. Hatéves körüli. Kabátja szárnya körülötte rende­seit. Szája elé tölcsért csinálva kiabálta: — Bobi! Bobikám! Bóóóbiiiii! — A kutya eléje szaladt, a kabát sar­kát szájába véve húzta kisgazdá­ját; Az ember pedig csak állt. S áll­tak a többiek is. Ügy nézték a gyereket mint egy csodát. Az visz- sza rájuk. Kis kezével a kutyát si­mogatta, csitítgatta, nem értette mit akar tőle. Arcocskáján ijedt­ség, rettenet, némi undor látszott, amint az alig emberi arcokat nézte. Aztán fejét arra fordította, ahon­nan két szem bámulta szinte meg- bűvölten; Kis szemét öregesen összehúzta. Ismerős volt az arc. mintha már látta volna;;: A szí­vében valami remegést érzett, fel­kiáltott csengőn, messzehangzón; — Apukám! — s már repült is a karjaiba; Durva kiáltás hangzott: — Mi van ott? — Az SS először a kutyát vette észre. Érthető. Az emberek mint élő gyűrű vették körül az apát és gyerekét, olyan gyorsan, ahogyan a gondolat is alig születhetik meg, hogy: miért? — Ni-ni! Kiskutya! Hát te mit keresel itt? Meguntad az életedet? Szórakoznak, kutyával játszanak? — Csattant a závárzat, kurta volt a lövés. A kutya belehemperedett a sárba, nyelve kilógott, rúgott egyet. Éles sikoly hallatszott; — Bobikám! — a gyerek oda­szaladt a kutyához. Ringatta, gyö­möszölte, s csak akkor hagyta ab­ba, mikor kis kezén piros foltokat vett észre. Az SS pillanatra nem jutott szóhoz a meglepetéstől, az­tán megindult a gyerek felé. A puskát meglóbálta a kezében, majd elkezdte a vállához igazgatni. Ta­lán csak ijesz.tésül. talán a meg­lepetéstől. talán másért;:: De az arcokról abban a pillanat­ban eltűnt a fásultság. A szemek­ben régi fénvek. okos. érző. emberi fények gyúltak. Mintha lökték Este a falubeliek elföldelték. A sír felett a sötétben egy asszony fogta kisfia kezét. Keze nem reme­gett, könnyei nem hullottak, csak a szája volt keskeny, kemény. Nem értett sok mindent. Az ura, a fia­tal tanító, sohsem politizált. De a békéről sokat beszélt a gyerekek­nek az iskolában, a családjának otthon. Tíz évvel később a népnevelő értetlenül, zavartan topogott egy tiszta kis lakásban. Mielőtt ide­jött, azt mondták neki. ez az asz- szony a békeharc egyik legönfel­áldozóbb harcosa. Most mégsem akarja a békeívet aláírni. Azt mondja, jöjjön délután, csak akkor teheti. Mikor délután ismét elment. 16 év körüli karcsú, feketeszemű fia­talembert talált otthon. Az anya előbb az ő kezébe adta a tollat, s csak aztán írta le ő is a nevét Eléje írt három kis betűt: „özv.” Aztán megfogta a fia kezét, kemé­nyen, mint akkor azon a temeté­sen. A fiú visszaszorította. Mintha fo”adalmat tettek volna. Nem feledtek. Remete Ibolya A MEGYEI SPORTAKTIVA ELÉ Országunk és egyben megyénk testnevelési és sportmozgalmának fejlesztésében nagy eredményeket értünk ed a felszabadulás óta. Az elmúlt tíz év eredményei lemérhe- tők az olimpiákon, világbajnclki és egyéb nemzetközi versenyeken el­ért hatalmas sikerekben. Emellett nagy eredményeket értünk el a tö­megsport fejlesztése, a falusi sport- munka megjavítása területén is. A párt, a kormány és tanács­szerveink irányításával és támoga­tásával értük el mindezeket. ■— Pártunk Központi Vezetőségének 1954 decemberi határozata megál­lapította, hogy a nagy eredmé­nyeik mellett komoly hibák is ta­pasztalhatók testnevelési és sport­mozgalmunkban melyek sürgős kijavítása nélkül további előre­haladásunk gátolva van. E hatá­rozat nyomán az OTSB ezév ja­nuár 23-án országos sportértekez­leten vitatta meg a hibákat és meghatározta azok kijavításának módját. A Megyei Testnevelési és Sport- bizottság február 13-ara megyei sportaktívát hívott össze. A sportértekezletnek az a feladata, hogy a párt határo­zata és az OTSB országos ér­tekezlete nyomán bátran fel­tárja megyénk sportmozgalmá­nak fogyatékosságait, hibáit és meghatározza azok kijavításá­nak, a további fejlődésnek útját. Ez a sportaktíva éppen ezért sok­kal nagyobb jelentőséggel bir az eddig megtartott sportértekezletek­nél. A mi megyénkben is fennáll­nak azok a hibák, melyek az or­szágos értekezleten felszínre ke­rültek. Elsősorban a TSB-k és sportkörök vezetése területén nincs meg a kollektivitás, nem a válasz­tott szervek, hanem személyek irá­nyítanak. Komoly hibák vannak a sportolók nevelésében is. Megyénk sportolói körében is nagymérték­ben elterjedt az anyagiasság, az egyik egyesületből a másikba való indokolatlan vándorlás. Különösen komoly hiányosságok vannak az egyes sportágak fejlesztése és az utánpótlás nevelése terén. Vannak olyan sportágak, me­lyek fejlődése megakadt, vagy egyenesen visszafejlődött, mint az ökölvívás, birkózás, kerék­pározás, úszás. Igen elterjedt az SK-knál egyes szakosztályod megszüntetése. Nincs megnyugtatóan biztosítva a fiata­lod utánpótlásának nevelése. Elha­nyagolják az ifjúsági versenyek, mérkőzések rendezését. •— Falusi sportmunikánk nincs a fiatalság széles tömegeire építve. A DISZ fiatalok igen kis szá­zaléka sportol rendszeresen. A DISZ és TSB-k és a Szak- szervezetek nem váltak a fa­lusi testnevelési munka gaz­dáivá. De ugyanezeket elmondhatjuk a nép vagyonával, az állami támo­gatással nyújtott anyagi javak fel- használásáról is. Igen elterjedt a pazarlás, a nagyvonalú vezetési melyben nem kis mértékben van szerepük edzőinknek, soortveze- tőinknek. . E néhány felvetett problémából is láthatjuk, hogy vari mit ten­nünk. Éppen ezért fontos, hogy sportvezetőink, edzőink és verseny­zőink az eddiginél sokkal jobban készüljenek fel a megyei sport- aktívára. Bírálataikkal, javasla­taikkal nyújtsanak segítséget a fennálló hibák kijvításához. Lénye­ges részét kell hogy képezze a nagy aktívaértekezletnek a tapasztalat­csere. A jelenlévők mondják el ér­téltes kezdeményezésüket, sport­vezetési módszereiket, a neve­lésben és a takarékosság terén elért gyakorlati eredményeiket. Az egymásnak adás, az egymástól tanulás gondolata hassa át a nagy­aktíva minden résztvevőjét, akkor igen hasznos, igen sikeres lesz az értekezlet. Minden bizonnyal hoz­zásegít bennünket majd, hogy sok­kal nagyobb eredményeket érjünk el úgy a tömeg, mint a minőségi sport fejlesztése területén. Spor­tolóinkból valóban hazájukat, mun­kájukat, egyesületüket szerető em­bereket neveljünk. Zsamai György, a Megyei Párt-végrehajtóbizotts. pol. munkatársa. — VASÁRNAP ITTHON JÁT­SZIK A LOKOMOTIV. Szolnoki Lokomotív—Törökszentmiklósi Fák­lya. Barátságos mérkőzés. Loko­motív pálya, 3 órakor, összeállítás: Lázár, Lengyel, Ozsvár, Bozóki, Rontó, Búza, Tóth L., Horváth, Csábi. Pintér I. Iván. Tartalék: Hé- ricz Pagonyi, Illés, Juhász. A SzovfeliMiló Legfelső Tanácsa megerősítette Szovjetunió minisztereinek kinevezéseiről hozott MOSZKVA (TASZSZ.) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsa az alábbi határozatot hozta: A Szovjet Szocialista Közíársa- ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa határozatba foglalja a kö­vetkező törvényerejű rendeletek megerősítését, amelyekkel a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának El­nöksége Jevgenyij Fjodorovics Kgzsev- nyikot a Szovjetunió közlekedési építésügyi miniszterévé; Ivan Komyilovics Kozjulát a Szovjetunió városi és falusi épí­tésügyi miniszterévé; Viktor Georgijevics Bakajevet a Szovjetunió tengeriflottaügyi mi­niszterévé; Zoszima Alekszejevics Saskovot a Szovjetunió folyami flottaügyi miniszterévé; Alexandr Grigorjevics Sereme- tyevet, a Szovjetunió vaskohászati miniszterévé; Fjodor Georgijevics Loginovot, a Szovjetunió villamoserűmű-épí- tási miniszterévé; Dmitrij Vasziljevics Pavlovot a Szovjetunió kereskedelmi minisz­terévé; Mihail Andrijanovics Jevszejen- kot a Szovjetunói olajiparvállalat- építési miniszterévé kinevezte. K. VOROSTT.ÓV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. N. PT’ony a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1955 tebruár 7, Pflimlin kormányalakítási tárgyalásai Párizs (TASZSZ.) Pierre Pflim- Hn kijelölt miniszterelnök pénte­ken kezdi meg puhatolódzó tárgya­lásait, s pénteken este vagy szom­baton reggel szándékozik végleges választ adni a köztársasági elnök­nek. hogy elfogadja-e a miniszter- elnöki megbízatást. Pflimlin a hírek szerint Pinayt, René Mayert, Bruno volt külügy­minisztert, Lecourt-t stb. szeretné bevonni megalakítandó kormá­nyába. A nemzetgyűlés folyosóin meg­állapítják, hogy Pflimlin kísérlete semmiképpen sem lesz könnyű dolog, sőt egyesek szerint a köz- társasági elnök csak azért ajánlotta fel neki a miniszterelnöki megbí­zatást, hogy kövesse a parlamenti hagyományokat, amelyek szerint mindig annak a pártnak, — jelen 'esetben az MRP-nek — kínálják fel a kormányalakítást, amely az előző kormányt, vagy kormány­alakítási kísérletet ez eredben Pinay kísérletét — megbuktatta. A parlament folyosóin egyre újabb kombinációk bukkannak fel. — Egyesek szerint a szocialista Pineau-nak, mások szerint a radi­kális Brune-naik, vagy a szintén radikális Edgar Faure-nak vannak esélyei. Ügy hírlik, hogy Faure az esetleges megbízatás reményében már két nap óta tárgyal is külön­féle politikusokkal. (MTI.) NEW YORK (TASZSZ). — Az Egyesült Államokban továbbterjed a tiltakozás az amerikai uralkodó köröknek a Kínai Népköztársaság­gal szemben kifejtett agresszív cse­lekményei ellen. A Daily Worker philadelphiai tu­dósítója jelenti, hogy a békéért és a szabadságért küzdő Nemzetközi Női Liga Országos Tanácsa nemré­giben határozatban tiltakozott az ellen, hogy amerikai fegyveres erő­ket küldjenek a tajvani tengerszo­rosba. A Liga elítéli azt a kon- 1 gresszusi határozatot, amely lehe­tővé teszi a beavatkozást Kína bel­ső ügyeibe, majd felszólítja az Egyesült Államok kormányát, hogy vegyen részt „Az érdekelt feleknek a formózai probléma végleges és kielégítő megoldását kidolgozó nemzetközi értekezleten“. A haladó párt newyersei szerve­zete — írja a Daily Worker — úgy jellemezte a Tajvanra vonatkozó határozat alapján Eisenhowernek adott messzemenő kongresszusi fel­hatalmazást, hogy az „A szóban - forgó probléma békés megoldásá­nak egyik legnagyobb akadálya". Hz amerikaiak elítélik kormányuk távolkeleti agresszív cselekményeit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom