Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-09 / 33. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1955 február 9. EGY LEVÉL NYOMÁN a inesőt úri Haladás tss párt szerveseiéről Lapunk pártépítési rovata a kö­zelmúltban levelet kapott a mező­túri Haladás tsz pártszervezetétől. Azt kérték az elvtársak, vegyünk részt taggyűlésükön, s a tapaszta­latok alapján fejtsük ki vélemé­nyünket. A taggyűlésre nem tud­tunk elmenni, de utána kimentünk a szövetkezetbe, s a következőket tapasztaltuk: Rátermett embereket a brigádok élére A pártszervezet nagy gondot for­dít arra, hogy vezető beosztásba rátermett, jó szervezőkészséggel rendelkező emberek kerüljenek. Az elmúlt év tapasztalatai bizonyítják, mennyire szükséges ez. Négyesi István, az „Uj Barázda’* brigád vezetője például nem tudja irányí­tani a 700 holdas terület munkáit. Szakiskolája nincs, s nem is akar tanulni. Politikailag sem képezi magát. Ennek következtében a tsz vezetősége által kitűzött feladato­kat így adta tudtul brigádja tagjai­nak: „A vezetőség szorít engem, s Mi, a jászkiséri „Kossuth*’ tsz lagjai tiltakozunk az imperialisták háborús törekvései ellen. Az ellen, hogy amerikai beavatkozással is­mét életre keltsék a nyugatnémet fasizmust. ezért kell nekem noszogatni tite­ket”. Mintha a munkák idejében való elvégzése csak a vezetőség ér­deke lenne, s nem szolgálná min­den egyes tag gazdagodását. Az ilyen „nevelés” csak szította a brigádban meglévő torzsalkodást, lazította a munkafegyelmet, s kö­vetkezésképpen a legnagyobb do­logidőiben volt a legtöbb késés és hiányzás. Mikor Négyesi József pártcsoporbbizaiimi szót emelt ez ellen, egy-kettőre megkapta a vá­laszt: „Azért ugrálsz, mert brigád­vezető akarsz lenni”. Nyilvánvaló, hogy az olyan irá­nyítás sem szolgálja a szövetkezet érdekét, amilyent Balogh Lajos vé­gez a Dózsa brigádban. Pedig a gazdálkodáshoz értő, eszes ember, de gyenge kezű, s a munkafegye­lem lazítónak felelősségrevonása alól azzal tér ki, hogy „köztük nőt­tem fel, nem akarok haragot”. így aztán előre megmondta, hogy „piaci napon nem lehet semmit csinálni, mert akkor a brigád tagjainak többsége vásárol”. Magyarul és érthetően azt jelenti az ilyen né­Csatlakozunk a Szovjetuniónak az atomenergia békés célokra való felhasználásáról szóló javaslataihoz. Dósa Sarolta, Káli János, Korsos Borbála, Németh Berta­lan, Dács József, Otta Béla. zet: mit számít a szövetkezet mun­káinak idejében való elvégzése, ezáltal a tagok gazdagodása, fő az. hogy a barátok minden gátlás nél­kül mehessenek a piacra. A brigádvezetők fentebb említett hibái is hozzájárultak ahhoz, hogy a különben is munkaerőhiánnyal küzdő tsz néhány feladatot nem tudott idejében megoldani. A szorgalmas dolgozók vélemé­nyét meghallgatva igen helyesen teszi a pártszervezet, hegy most, a brigádok újjászervezésénél követe­li: rátermett embereket a brigádok élére. A pártcsoportbisalmi a brigád példaképe A pártszervezet természetesen más módon is igyekszik a brigá­dok egységét szilárdítani. Minden­hol létrehozzák a pártcsoportot. A pártcsoporlbizalmiak munkájáról kikérik a párttagok és pártonkívü- liek véleményét egyaránt. Szükséges ugyanis, hogy olyan embereik irányítsák a pártcsopor­tot, befolyásolják azáltal az egész brigád tevékenységét, akiket meg­becsülnek és példaképül választa­nak dolgozótársaik. A Lenin bri­gádban Sufci Károly pártonkívüli így vélekedett a pártcsoporthizal- minak javasolt Horváth Miklósról: „öt javasoljátok? Hiszen egy hó­napja felénk se nézett. Szerintem olyan ember kell erre a posztra, aki a termelőmunkában is példa­mutató.” Hogy mennyire igaza van. bizonyítja ezt a Petőfi-brigádban dolgozó id. V. Tóth István véle­ménye: „Fodor Sándor pártcsoport- bizalmi novemberig lelkesen dol­gozott. de azóta el-elmarad, s ma­gatartása másokat is befolyásol”. Érthető, hogy megfontolja a párt- szervezet. kit bíz meg ilyenirányú pártmunkával. A lavasxra való késxiilés nem tűr halasstást A tavaszi munkák idejében való megkezdésével is foglalkoznak a párttagok. Nagycin találóan jegyez­te meg Vékony Ferenc: „Ha most késlekedünk, egész évben nem ér­jük utói magunkat.” Nem Is tétlenkednek. Tavaszi vetőmagvaik megvannak, csak tisz­títani kell azokat. Szelektort nem adott a gépállomás eddig, csak ígé­retet. A magtisztítást a párttagok javaslatára szelelőrostával végzik, mert „mire a szelektor megjön, ad­digra már vetni kell.” Meg aztán sok tennivaló is van még a tavaszi munkák kezdetéig. 253 hold új rizs­telepük lesz. 216 holdon a gépi munkát (körgátak, főcsatornák, le- vezetőcsa tonnák elkészítését) már elvégezték. A pártszervezet most azért küzd, hegy a tagok munkábaállításával saját erőiből elvégezzék a még hát­ralévő munkát. Ha az sikerül, 3C0 ezer forint üti a markukat, ami nem megvetendő összeg. — Persze emellett rendibe kell hozniok még a mezőgazdasági szerszámokat, ko­csikat, vetőgépeket, boronákat, stb. Nem lebecsülendő tehát jelenlegi feladatúit sem. A tettrekészség mel­lett jó szervezést is igényel. Ez utóbbi még nem minden esetben van meg. Ezért hívja fel Szűcs Fe­renc a vezetőség figyelmét, hogy „ahol két ember el tudja látni a feladatokat, oda ne állítsanak né­gyet”. S ez nagyon fontos, mivel kevés a munkaerő. Már most gaz­daságosan kell kihasználni minden időt. ‘GCaktik aiáíUa a íékeí^et Ezrével, százezrével gyűlnek az aláírások a békeíveken. Kifejezik né­pünk egységes tiltakozását az atomfegyver gyártása, egy újabb háború előkészítése ellen. A kunhegyesi Lenin tsz tagjai is egymásután tesz­nek hitet tántoríthatatlan békcakaratuk mellett. — Képünkön: Kakuk Mihály tsz tag, fiatal családapa írja alá a békeívet. Az asztalnál a békebizottság egyik tagja, Pénzes Isívánné ül. Töltet tettünk a béke mellett Aki a békegyűlés napján este hat óra felé Kengyelen járt, azt láthatta, hogy öreg, fiatal, mind egy- irányba siet. Minden ember szent ügyének tartotta, hogy részt vegyen a békegyűlé- sen. A moziterem zsú­folásig megtelt. Ami­kor Kurdics István békebizottsági tag be­szédét tartotta arról, hogyan akarják ismét feltámasztani egyesek a német militariz­must — szinte mind­nyájan egyre gondol­tunk. Arra, hogy Nyu- gat-Németország fel­fegyverzésével közsé­günket akarják el­pusztítani, romokba dönteni. Azt akarják, hogy ismét földbirto­kos uralkodjon a föl­dön, amelyen a dol­gozó paraszt hosszú századokon kínlódott, s amelyet most végre a magáénak mondhat. Azt akarják, hogy gye­rekek sírjanak, hogy apákat és testvéreket pusztítsanak el a bombák. De mindezt Ken­gyel község dolgozói nem engedik. A gyű­lésen hitet tettünk arra, hogy minden eszközzel tiltakozunk egy újabb háború ki­robbantása ellen. Tilta­kozásunkat munkánk­ban is kifejezésre jut­tatjuk, aláírásunkkal is megpecsételjük. TÓVJ7.I ISTVÁN Kengyel A jászkíséri Kossuth tsz fagiai tiltakoznak a Wehrmacht feltámasztása ellen iiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi ............................................................................................................ do hány a kukorica és a burgonya „föl­dije”: Amerikából ter­jedt el az egész világon, Az európaiak közül Ko­lumbusz Kristóf és úti­társai találkoztak vele először. Amikor 1492 ok­tóberében megpihentek a Kis-Antillákhoz tartozó Cuanahani (ma San Sal­vador) szigeten, csodál­kozva tapasztalták, hogy a bennszülött indiánok száraz leveleket égetnek el. Ugyanezt látták Haiti (San Domingo) és Ina- guasica (Cuba) szigetén is. Az indiánok vagy pi­pákból szívták a dohány­füstöt, vagy összetörve a leveleket felszippantották a port, mert a dohány­nak gyógyító hatást tu­lajdonítottak. Hosszú nádból készült az Indiá­nok pipája, amelyet „to- baco”-nak neveztek. Ma­gát a megtört vagy szél­morzsolt dohánylevelet „kohnbá”-nak vagy „ko- dzsobá”-nak nevezték az indiánok. Érdekes, hogy a legtöbb nyelvben a do­hányt az indiánok pipá­ik dohány járói, a „tobaco”-ról ne­vezték el. Az indiánok a dohányt közvetítőnek tekintették az emberek és az istensé­gek között. Haiti szige- getén például az indián papok dohányport szip­pantottak fel, ettől kábu­latba merültek, majd magukhoz térve, tolmá­csolták az egybegyűltek­nek az istenségek akara­tát. A dohány két legfon- tosabb válfaja kö­zül a közönséges dohány (Nicotiana tabacum) me­xikói eredetű és már az azték civilizáció idején ismeretes volt. A mahor- ka dohány (Nicotiana rustica) hazája Peru és még Maya civilizáció vi­rágkorából származik. A XVI. század első fe­lében Közép-Amerikából szárított dohánylevelet és dohánymagvakat vittek Spanyolországba, Portu­gáliába, Franciaországba és Olaszországba. Nem sokkal később Jean Ni­története cot — akiről a nikotint elnevezték — Franciaor­szág lisszaboni nagykö­vete dohányleveleket és dohánymagvakat küldött Medici Katalinnak, II. Henrik feleségének és küldeményéhez utasításo­kat is mellékelt a „gyógy­növény” használatára. Ekkor kezdett elterjedni a dohány „divatja” Fran­ciaországban és onnan el­terjedt az egész világon, dohány hódítása azonban korántsem ment ofíjan simán, mint ahogyan azt most elkép­zeljük. Csaknem minden európai országban szá­mos eszközzel igyekeztek megakadályozni a do­hányzás elterjedéséi. Megbírságolták, bebörtö­nözték, sőt gyakran meg is ölték azokat, akik do­hányoztak. VIII. Orbán pápa 1642-ben kihirdette: mindazokat kiközösíti az egyház, akik a templom­ban tubákoznak, mégpe­dig azzal az indokolással, hogy tüsszentéseikkel za­varják az istentiszteletet. Később azonban 1724- ben XIII. Benedek pápa visszavonta a kiközösíté­seket, csupán azért, mert őszentsége is megked­velte az „ördögfüvet” ... Hasonló módon, de talán sokkal drámaibb körül­mények között terjedt a dohány élvezete a török birodalomban is. Mivel a Korán tiltja a kábítósze­rek élvezetét (tehát a do­hány élvezetét is), és mi­vel a dohányzás állítólag „ellcorcsosítja a fajt", IV. Murat szoltán paran­csára ezer és ezer em­bert gyilkoltak le a do­hányzás „vétségéért”. Ez az üldöztetés csak IV. Mohamed szultán uralko­dása alatt ért véget, aki maga is szenvedélyes do- hámros volt..: A dohányt ma már az egész világon ter­melik. ménn^dig több mint 2.5 millió hektár ve­tésterül nten! Évente több mint 3 milliárd kilo­gramm dohánytermést takarítanak h». tehát ári átlagban a Föld minden lakosára 1 kilogramm do­hány jut. A párizsi f'&ypzmények ratifikálása eVen Párizs (MTI). A 1‘Humamité je­lenti: A Fives-Lille gyár háromezer dolgozója háromnegyedórás sztráj­kot, tartott a párizsi egyezmények ratifikálása elleni tiltakozásul. A sztrájkban különféle szakszerveze­tekhez tartozó dolgozók vettek részt. A Nice-i gázgyár úgyszólván va­lamennyi dolgozója egyórás sztrájk, kai tiltakozott a párizsi szerződések ratifikálása ellen. Mintegy húsz német munkás is csatlakozott a francia dolgozókhoz — jelenti a Liberation különtudósítója. London (TASZSZ). Az Angol Békebizottság végrehajtóbizottsági ülésének résztvevői határozatot hozlak a Nyugat-Némctország fel­fegyverzése elleni mozgalom foko­zásáról. A határozatban egyebek között ez áll: „Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország lakosságának ruegmozdulása eredményeképpen erősen megnőtt annak lehetősége, hogy meghiúsítsuk a Wehrmacht feltámasztását. A szovjet kormány­nak az össznémet választásokra vo­natkozó január 15-i nyilatkozata félreérthetetlenül leszögezi, hogy a tárgyalások eredményesek lehet­nek, ha sor kerül rájuk a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása előtt. Addig kell folytatni a harcot, amíg nem szűnik meg a német fc-lfegyverzésnek és az atomhábo­rúnak a veszélye.” A végrehajtóbizottság elhatátoz- ta továbbá, hogy felhívja az ösz- szes békebizottságokat és más szer­vezeteket is, rendezzenek március 5-én és 6-án tüntetéseket az ország minden városában és falujában ilyen jelszavakkal: „Állítsák le Né­metország felfegyverzését!”, „Kezd­jenek négyhatalmi tárgyalásokat!” Berlin (MTI). A Német Szakszer­vezeti Szövetség bajorországi cso­portjának vezetősége közölte, hogy a szakszervezetek tartományi kon­gresszusának határozata értelmé­ben törvényjavaslatot dolgozott ki a párizsi szerződések elleni népsza­vazás gyakorlati megvalósításiáról. A törvényjavaslatot a Szakszerve­zeti Szövetséghez közelálló képvi­selők e napokban a bajor tarto­mánygyűlés elé terjesztik. A bajor tartományi alkotmány a bonni központi alkotmánnyal ellen­tétben lehetővé teszi népszavazás végrehajtását, amennyiben a vá­lasztójoggal rendelkező lakosoknak legalább tíz százaléka kívánja. A bajorországi szakszervezeti mozga­lom vállalja, hogy megszerzi a nép­szavazás megejtésáhez Bajorország­ban szükséges hatszázezer aláírást. Párizs (MTI). Alain Le Léap, a CGT főtitkára nyilatkozatot adott a Humaniténak ß francia és a né­met dolgozók összefogásáról a . pá­rizsi szerződések elleni harcban. Le Léap hangsúlyozta, hogy egy évvel ezelőtt Benoit Frachon, a CGT másik főtitkára javasolta, hogy a német és a francia dolgo­zók találkozzanak egymással, hogy együttesen megvitassák a helyze­tet. Először a Renault és a Merce- des-gyár dolgozói találkoztak. Ez alkalommal egy tíz tagból álló francia küldöttség utazott Mann- heimba, amelyben képviselve vol­tak a CGT, a Force Ouvriere és a keresztény szakszervezetek, vala­mint szervezetlen dolgozók. A kül­döttséget a német dolgozók rend­kívül szívélyesen fogadták. Azóta több mint 20 munkásküldöttség utazott Németországba és ugyan­ennyi járt Franciaországban is. Le Léap hangsúlyozta, a német és a francia dolgozók közötti együttműködés csak most kezdődik igazán. Valamennyi francia szak- szervezet belekapcsolódik ebbe a munkába és márciustól kezdve igen nagy arányokat fog ölteni a küldöttségek cseréje a két ország dolgozói között: r \. Ez történt a nagyvilágban ; London (TASZSZ). A Reuter-iroda jelen­tése szerint az angol kikötőmunkások szak- szervezetének vezetői február 7-én kijelen­tették, hogy ajánlják a szakszervezet tagjai­nak minden olyan ha­jó bojkottálását, amely a Kínai Népköztársa­ság ellen szánt fegy­vert szállít. * PEKING (Uj Kína). A People című burmai lap a burmai kormány szóvivőjének kijelen­tését közli, amely sze­rint kormánya Taj­vant a Kínai Népköz- társaság részének te­kinti és mindig is an­nak tekintette. A szó­vivő szerint a burmai kormány kész ennek az irányvonalnak meg­felelően eljárni. * Dzsakarta (TASZSZ). Sajtójelentések szerint a szumatrai Dzsambi tartományban és Já- va-sziget középső ré­szén nagy áradás pusztít. Szumatra-szi- getén hét várost és nagy vetésterületet ön­tött el az ár. Az ár­víznek áldozatai is vannak. Jáva-sziget középső részén több mint tizenegyezer ház sérült meg. vagy dőlt romba, mintegy öt­ezer szarvasmarha pusztult el és több­száz hektár rizsföld került víz alá. A kár tízmillió rúpiára rúg. * ►. BERLIN (MTI). A Ruhr-vidék ifjúsági szervezetei felszólítot­ták tagjaikat, hogy a párizsi szerződések második olvasásban való tárgyalásának napján vonuljanak a bonni parlament elé és követeljék a militaris­ta szerződések elutasí­tását. Eddig több mint ötezer ifjú jelentette be, hogy részt akar venni a tiltakozó me-> netben. Nyárias zivatar tél közepén JANUAR 17-ÉN, I tehát a tél kellős közepén sok helyen, így Bu­dapesten is vil'lámlott és rnernny- dörgött, azaz nyárias zivatar tört ki. Ez méltón felkeltette az embe­rik érdeklődését. Hogyan lehet té­len zivatar, ami tavaszi, vagy nyári időjárási jelenség? A zivatart zá­poreső, helyenként (Budapesten, Szabadsághegyen, Siklóson, Ör­kényiben, Kisteleken, Tiszaroffon, Szarvason, Jászapátin) jégeső kí­sérte. Zuglóban három villám csa­pás volt. E jelenség ebben az évszakban rendkívül ritka, de nem példamél- küli. Januáriban zivatart (villám­lás, mennydörgés) eddig csak e-iy ízben jegyeztek fel ebben az év­században, még pedig 35 évvel ez­előtt, 1920-ban. Tehát ez a második januári zivatar az elmúlt 50 évben. — Persze decemberben hasonló a helyzet, mert eddig csak két, feb­ruárban hárem alkalommal fordult elő. Ebből láthatjuk, hogy milyen ritka természeti jelenséggel állunk szenten, viszont így érthető a nagyfokú érdeklődés. IxfiLÍ zivatar létrejöttéhez az kell, hogy igen meleg levegő érkez­zék hozzánk magas vízgőztartalom- mal és ezt hirtelen hideg légtömeg betörése kövesse. Hazánkat január 16-án trópusi levegő árasztotta el, amit délnyu­gati szél szállított. Győrött például este 18 órakor 1 fok volt, 19 órakor pedig 11 fok. Ekkor ért oda a tró­pusi levegő. Január 16-án este 11 fok! Nem tudták ezt mire vélni az embereik. Még nyáron is sok egy óra leforgása alatt 10 fokos hőmér­sékletemelkedés, nemhogy télen. 16-ról 17-re virradó éj jel a Dunán­túlon tavasz volt, a hőmérő hi­ganyszála nem süllyedt a 10 fok alá. 17-én északnyugatról óriási se­bességgel hirtelen grönlandi hideg levegő tört be. A trópusi meleg és a grönlandi hideg levegő összecsa­pása a kora délelőtti órákban in­dult meg. A hideg levegő hirtelen a magasba emelte a nálánál köny- nyebb, párás, meleg levegőt és en­nek következtében nyárias felhő­zet, zivatar (villámlás, mennydör­gés) tört ki, záporeső és jégeső hullott. A szél sebessége 90—120 méteres erőeségűvé fokozódott, és ez gyorsan kiszorította a trópusi meleget. Baján például 17-én délelőtt 11 órakor 12 fokot mértek, 12 óraikor pedig már csak 1 fck volt. Egy óra alatt több mint 10 fokos hő- csökkenés lépett fel. |lGY VOLT 24 órán át tavaszi enyheség, nyárias zivatar, zápor, jégeső a tél derekán. Mi okozhatta mindezt? A légkör rendkívüli nyugtalansága, a gyors változások. Ugyanakkor erős mág­neses háborgásokat, rendkívüli za- vartságot az ionoszférában és erős napfolttevékenységet figyelte k rr eg. A bűnös tehát a Nap volt. A gyors változások még nem je­lentik a tavaszt, nem szabad ma­gunkat elhízni, mert a télnek még nincsen vége. Z. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom