Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-09 / 33. szám
1955 február 9. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 KÉT LEVÉL A FELSZABADULÁSI MUNKAVERSENYRŐL Tizenegy vagon hántolt rizs terven felül Alig egyéves üzemünk most érkezett el ahhoz, hogy sztahanovistákat avatott. Kise Imre karbantartó lakatos 1954 augusztusában került üzemünkhöz s ettől kezdve igen jó munkát végzett. Teljesít- ményszázaléka állandóan emelkedett. Októberben 34, novemberben 38, decemberben 45 százalékkal szárnyalta túl tervét. Munkájához 25 százalékban használt anyagot vett igénybe. Hibájából üzemzavar nem merült fel, mert karbantartói munkáját lelkiismeretesen, nagy szakértelemmel végezte. Résztvett egy újítás kidolgozásában. Ezért 630 forint újítási díjat kapott. Ennek lényege az, hogy Szitkovits Sándor főmérnök tervei alapján rizshéj tüzelésére alkalmas, olcsón előállítható berendezést épített, melynek segítségével meleg levegővel fűthető a malom. Üzemünknek komoly problémába a súlyhiány, csomagolási és rakodási hiányosságok miatti reklamáció, valamint a magas kocsiálláspénz. Mindezek megszüntetése érdekében az „Ifjú Gárda’’ vagonrakó brigád DISZ tagjai versenyre hívta ki az Ágoston vagonrakó brigádot. Vállalták, hogy súlyhiány miatti reklamáció és kocsiállás- pénz hibájukból nem merül fel. Az igazolatlan mulasztásokat és későn- jövéselcet teljesen megszüntetik s a munkaidő 480 percét teljesen kihasználják. Most már az üzemi bizottság és a DISZ feladata, hogy ezt a versenyt tovább szélesítsék és rendszeresen értékeljék. Tervteljesítésben nem maradt el üzemünk, mert befejezett termelési tervünket 123 százalékra teljesítettük. Ez azt jelenti, hogy 11 vagon elsőosztályú hántolt rizst adtunk terven felül népgazdaságunknak, ugyanakkor, mintegy 30 ezer forint relatív béralapmegtakarítást ériünk el. TURCZER FERENC Karcag Rizshántoló malom fi cibafítiázi rcstkészí'ő üzemben lendü’etes munka folyik M egyénkben kevesen ismerik a mi üzemünket. Éppen ezért szeretnék beszámolni munkánkról. Telepünk Cibakháza határában van s a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat egyik legkisebb üzeme: dolgozóink évi átlagos létszáma 70 fő körül mozog. Üzemünk múlt évi tervét a harmadik negyedévig bezárólag nem teljesítette. Az utolsó negyedévben azért maradtunk le, mert A fegyvemeki „gazdaasszony kör” első szabászati tanfolyama sikeresen befejeződött és megkezdődött a második tanfolyam, ötven hallgató vesz rajta részt, DISZ fiatalok és asszonyok. A békealáírások gyűjtésében is segítettek az asszonyok. A kör minden résztvevője vállalta, hogy a földterület után járó tojás- és baromfibeadási kötelezettséget ki-ki negyed, ki-ki félévi, sőt a tsz dolgozók egészévit április 4, hazánk felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére teljesítik. — Wágner Jakab, Fegyvernek. * A földművesszövetkezetek a következő napokban ankétokat tartanak a mezőgazdasági szakboltokban, valamint a népkörökben. Ezzel egyidőben mezőgazdasági szakkönyveket ismertetnek, s a könyvekből vásárt tartanak. — Tolnai Sándor Szolnok. * A törökszentmiklósi kulturott- honban megnyílt a gazdaasszony szakkör. Ide én és kislányom is eljárunk. Szabást, varrást és kézimunkát, nagyon szép népi hímzést és hasonlókat tanulunk. Ezzel is gazdagítjuk tudásunkat. — Deák Imréné, Törökszentmiklós. * Mi, vöröskeresztes aktívák béke- lapokat rajzoltunk. Ezekkel felkeresünk mindenkit, hogy aláírásával erősítse legszentebb ügyünkért, a békéért folyó harcunkat. Nagy szeretettel és reményekkel indulunk erre az útra. — Téglási Istvánné, Szolnok. * Községünk lakosai tiltakoznak a német militarizmus feltámasztása ellen, s mélységes felháborodással ítélik el a háborúra spekulálókat. Az üzemek dolgozói békehetet szerveznek. Felajánlást tett az Áram- szolgáltató Vállalat tiszafüredi ki- rendeltsége is. Vállalták a dolgozók, hogy tervüket 102 százalékra teljesítik. — Nagy János, Tiszafüred* A helybeli gimnázium III. osztályos tanulója vagyok. Bizony e’ég nehéz volt a hosszú szünet után újra iskolába menni és rendszeresen tanulni, de mostmár komoly munka folyik és mindenki igyekszik jobb eredményt elérni a negyedévinél. — Csapó Éva, Törökszentmik- lós. A francia sajtó meleghangú cikkehet közöl a Magyar Állami Népi Együttesről PÁRIZS (MTI). A Humanité Dimanche négy fényképet közöl a magyar táncosokról s megjegyzi: ezek csak halvány képet adhatnak a magyar együttes által bemutatott táncok szépségéről, melyek valósággal elbűvölték a párizsi közönséget. Az együttes legnagyobb vonzóereje a zene. A IJ Empire színházban hallott magyar zenének egészen új jellege van, amely teljesen eltér a „magyar zene” Nyugaton ismert sablonjától. Mindez valami különös idegenszerűséget kölcsönöz az előadásnak, amely annyira lenyűgözi a nézőt, hogy eláll a lélegzete. A magyar együttes programmja három elemből tevődik össze: Boros Lajos zenekara, amelynek legnagyobb ütőkártyája a vonósok virtuozitása; a kórus, amelyben kiemelkedő a csodálatos basszus; s végül az életörömtől duzzadó táncosok, olyan életörömtől, amely most szabadon megnyilvánulhat a magyar falvakban. Megható ezeknek a fiatal táncosoknak az egyszerűsége, mesterkéletlen fellépése. Nem a hollywoodi szépségműhelyekben gyártották őket; a dolgozók és a parasztok természetes szépségével rendelkeznek. Mosolyuk őszinte, bájuk természetes. A Humanité hétfői számában kéthasábos fényképet közöl és bőséges sajtószemlét ad a Magyar Állami Népi Együttes fellépése alkalmából közölt cikkekből. Idézi a France Soir, a Combat, a Figaro és a. Paris Presse méltatásait. ebben az időszakban üzemünk gerince: kifene szakképzett tilolós különböző okok miatt megvált üzemünktől. így az utolsó negyedévet majdnem új munkásokkal kezdtük és külön nehézséget okozott még n p "elves ldő!árás is. Mi azonban nem csüggedtünk s itt, szeretnék írni arról, mit tattünk eddig a felszabadulási verseny sikeréért. Hogy dolgozóink ntie’őbb elsajátíthassák a gyártási technológiában előírt munkafolyamatokat, az üzem vezetősége és művezetői fáradságot nem ismerve segítették és segítik ma is az üi dolgozókat. Itt ki kell emelnünk Planicska Lászlóné tiloüó művezetőt, aki tudásának legjavát adja át az új munkásoknak. — A munkaverreny szervezéséiben, a politikai és felvilágosító munkában dicséretre méltó munkát végez az üzemi pártszervezet vezetősége, “lén Szöl'ősi Mátvés párttitkárral. Hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére mi is csatlakoztunk a Rákosi Mátyás Művek felhívásához s a hasonló adottságokkal rendelkező kisszállási és püspökpusztai üzemmel állunk páros versenyben. Azóta naiponéa értékeljük és szemléltetően kiírjuk a verseny százalékos eredményeit, s feltüntetjük mellette a teljesítményért járó munkabért is. Dolgozóink lelkes .versenye már az év első hónapjában is meghozta a várt eredményt. Januárban üzemi tervünket — a tervszerűség szigorú betartása mellett — T03.T száza léikra teljesítettük. A dolgozók átlagkeresete elérte az 1150 forintot. Bánlaki Márton, Cibakháza, Rostkikészítő. 1AVASZR 4 KÉSZÜL A FALU A mesőhéki népkör a cukorrépatermelési szerződéskötési verseny sikeréért Pár nappal ezelőtt levél érkezett a Szolnoki Cukorgyárba. A mező- hék-hangácsi népkör tagjai közölték, hogy csatlakoznak a törökszentmiklósi népkör versenyfelhívásához cs az 1955-ös évre előirány. zett területre batáridő előtt megkötik a cukorrépa termelési szerződést. fi karcagi Béke tsz-!?ea a kukorica vetőmagot is kiváScgaíták A karcagi termelőszövetkezetek közül hat csatlakozott a jászkisari Kossuth tsz felszabadulási verseny- felhívásához. E közös gazdaságokban igán élénk a verseny. A tsz vezetők gyakran tesznek látogatást a versenytárs szövetkezetben. A tapasztalatokat hasznosítják saját szövetkezetükben. A Béke tsz-ben a tavaszi vetéshez szükséges magvakat kitisztították. A 4S0 hold kukorica vetéshez szükséges vetőmagot is kiválogatták. Ebben a munkában legjobban kitűnt ifj. Fehér Lajos és Hajdú József tsz tag. Az őszi betakarítás befejezése óta mindketten megszakítás nélkül dolgoznak. A Táncsics termelőszövetkezetben a vetőmagvak és a gépek szintén készen állnak a vetésre. A mesierszállási Úttörő tsz-ben ápolják az őszi vetéseket A mester szállási Úttörő tsz tagjait a mult- esztendei tapasztalatok arra serkentették, hogy az idén fokozottabb gonddal ávolják őszi vetéseiket. Ezért a fagyos napokat kihasználták és 45 vagon érett istállótrágyát hordtak ki gabonavetéseik felültrágyázá- sára. Számításaik szerint ez másfél-két mázsával növeli a termésátlagot. A mesterszállásiak példáját a járás többi községében is követték. Az elmúlt héten a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák 100 vagon istállótrágyát szórtak ki őszi vetéseikre. A jászapáti járásban 15 tsz csatlakozott a versenyhez Kijavították gazdasági felszereléA jászapáti járás termelőszövetkezetei közül ezideig 15 csatlakozott a felszabadulási versenyhez. A tavaszi munkára való előkészületekben igen jó eredményt értek el a jászapáti Alkotmány tsz tagjai. seiket, őszi vetéseik fel ül trágyázására 15.800 mázsa istállótrágyát kihord t>ak. A tehenészetben bevezették az egyedi takarmányozást. A szolnoki tanács mezőgazdasági osztálya törődjön a tsz-ek versenyével A három szolnoki termelőszövetkezet, az Uj Elet, a Tisza Antal és a Szabadság tsz tagjai szintén csatlakoztak a felszabadulási versenyhez. Vállalást tettek a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésére, a növénytermelés, állattenyésztés hozamának emelésére. Ennél azonban sokkal többet egyik szövetkezetben sem tettek. A három szövetkezeti elnök olyanformán nyilatkozik, ráérnek meg a tavaszi előkészületekkel. Ez nyilvánvalóan azért következhetett be, mert a szolnoki városi mezőgazda- sági osztály megelégedett a termelőszövetkezetek versenyvállalásaival. Azzal, hogy azokat teljesítik-e, bizony nem sokat törődik. A hangos híradó, a versenytábla sem emlékezik meg a mezőgazdasági dolgozók felszabadulási munkaversenyéről. Pedig a szántás, vetőmagtisztítás, a kisgépek javítása, gyümölcsfák ápolása, az egérkárok okozta vetéshiányok vetőmagjának biztosítása, a csíráztatási próbák elvégzése, a melegágyak készítése, a korai melegágyi növények elvetése nem 1— 2 hét múlva elvégzendő munka. Most kell ezekről gondoskodni. S a mezőgazdasági osztálynak erről nem szabad megfeledkeznie. Vedehesheí iink a riss barnulásos megbetege• "C dése, a bruzone ellen |a szabad földi január 30-i számában nagyjelentőségű cikk jelent meg a rizs barnulásos megbetegedéséről. E betegség okára Vámos Rezső fiatal, szegedi kutató derített fényt kitartó munkával. A cikket kivonatosan közöljük: Hazánkban először 1940-ben jelentkezett a barnulásos betegség, amikor a rizst még csak kísérleti tábláikon termelték. Az első komoly pusztítást 1949-ben észlelték. Tavaly száz és százezer holdak termését pusztította el e betegség és 400 milliós kárt okozott. Ugyanezzel a rizsbetegséggel találkoznak évente a szovjet, román, olasz és amerikai rizstermelők is. Eddig ennek a betegségnek az okában sem a tudósok, sem a termelők nem tudtak megegyezni. Voltak, akik a betegség előidézőjét egy gombafajtában látták. Mások a hűvös időjárásban, vagy a talajban képződő vasvegyöletekben. MULATSÁQ ÚRI MÓDON A magyar szólás képletesen pénzmag néven ismeri azt a tere ményt, amelyet ha elvetnek, az élet gyönyörűségei kelnek ki belőle. íme, azonban e lovagkor krónikájából elénk fintorul egy eset, amikor a pénzmagot valósággal elvetették, jó kövér szántóföldbe. 1172-ben Beaucaire-ben a Toulouses gróf udvarában nagy sürgés-forgás keletkezett. Főrangú uraságak gyülekezete tette a fényes udvart még pompázatosabbá. II. Henrik angol király javaslatára gyűltek egybe, három-hatalmi egyezményt kellelt nyélbeütni a Toulouses gróf, valarrint Anglia és Aragónia királyai között. Akkoriban az ilyen diplomáciai tárgyalások nagy dísszel és parádéval mentek végbe; a vendég főurak versenyre keltek, hogy minél ragyogóbbá színesítsék az ünnepségeket. Pénz nem számított, sőt volt a nemes versenynek egy külön műsorszáma: melyik nagyúr képes úgy szemléltetni a gazdagságát, hog;a péilda szellemes is, ámulatba ejtő is lágyén. Mariéit Vilmos háromszáz lovagot hozott magával. Harcedzett, gyemoredzett leventék voltak: képzelhető, hány konyhában kellett főzni a lovag uraik és csatlósaik, apródjaik, lovászaik, lakájaik számára. A fűúr tudomásul vette hogy nem elegendő, ha ő maga beszél a tárgyalásokon; a pénzét is beszéltetni keli. Megtiltotta hát, hogy a konyhákon közönséges fával tüzeljenek és elrendelte, hog.' a kíséret minden eledelét drága viaszfáklyák lángjánál kell sütni, főzni, melegíteni. Az ötletet megtapsolták. Úgy látszott, ennél haszontalanabb módon csakugyan nem lehet pénzt kidobni az ablakon. A siker nem hagyta nyugodni Raimond de Venous lovagot. Ö is megmutatja, rrire képes az igazi úr, akinél a pénz és érték nem számít. A várudvarra vezettetett harminc nemesvérű paripát s az előkelő vendégsereg szemeláttára valamennyi elevenen megégettette. A hihetet lennek látszó, vad-állati kegyetlen- ségű tréfát a lovagkor krónikása' mint megtörtént valóságot mond iáik el. Szinte létem azonban Bertram de Rambaud lovagot, amint ezer közben a bajusza alá mosolyog, ő valamennyinél különb Ötlete agyait ki. Ekék elé fogatott tizenkét pár ökröt, felszántatta a földet a vár körül, s mikor az uraságol kíváncsiskodtak, hogy mi lesz tb bői: felvonultak Rambaud lov emberei, nagy tarisznyával a nvr kukban és a barázdákba elvetettel harmincezer darab jófajta ezüst pénzt! Bolond vetés volt. Sokszáz esztendő után ki is csir" zott. A nagy forradalom véres ka lászai sarjadtaik ki belőle. Az aratást a guillotine végezte c (Részlet Ráth Végli István: Az emberek butításának tő téneiéböl című könyvéből. A címet a szerkesztőség adta.) Ismét mások a talaj bőséges nitrogéntartalmúban vélték felismerni a betegség okát. Vámos Rezső kutatásai során megfigyelte, hogy a Duna-Tisza közén sehol sem jelentkezik a barnulásos megbetegedés, olasz nevén bruzcííe, míg a Tiszántúlon annál gyakrabban. A Duna-Tisza közi talajban ugyanis sek a mész, így tehát nem képződhet savanyú feltalaj, melyben a betegség felüti a fejét. |a talaj vizsgalatok f megállapítanák, hogy a mélyenfekvő táblákon a szervesanyag és a nitrogén jóval nagyobb, mint a partos részeken, ahol soha nem észlelik a betegséget. A mélyenfekvő tábla- részekben, az árasztás alatt a nagy- mennyiségű boruló szervesanyag hatására túlságosan elszaporodnak a baktériumok. A sok baktérium elhasználja a talajszintben lévő oxigént és ugyanekkor sok kénhidrogén is keletkezik. A kénhidrogénről ismeretes, hogy az élőlényekre mérgező hatású, a növény lélegzését és táplálkozását megbénítja. A növény tulajdonképpen nem beteg, hanem a kénhidrotgén hatásától megfullad és éhenhal. I a beteg növény | gyökere fekete színű, s az erősen megtámadott táblán a talaj, az iszap szintén fekete. Ez a keromszínű fekete színeződés a kénhidrogénnek és a talaj vas- vegyülcteinek egymásra hatásából származó vegyüiettől, az úgynevezett vasszulfidtóil származik. A vasszulfid képződésével a vas oldhatatlan — tehát a növény számára felvehetetlen — vegyületté alakul. IA kenH idrogén | mérgező hatása csak akkor érvényesülhet, ha az árasztó víz vegyhatása gyengén savanyú. A beteg táblák vizét minden esetben savanyúnak találták. Hogy miért savanyú az árasztóvíz? Könnyű a felelet. Mert egyes baktériumok savat is termelnek, s a rizstalajokból hiányzik a mész, ami a savat lekötné. A barnulásos megbetegedés csakis mészben szegény talajon pusztíthat. Megfigyelték, hogy az augusztusi hideg idő, a betegség elterjedését rohamosan elősegíti. Annyira, hogy nemcsak a rizs pusztul el, de még néhol a mocsári növények is elszáradnak. Ugyanis a hideg időjárás elősegíti az iszapban a kénhidrogén megszaporodását. |mar ismerjükf a betegség okát, lehetséges az ellene való védekezés. A tudományos kutatók és a gyakorlati termelők megfigyeléseikkel segítsék a betegség elleni védekezést. Megyénk öntözési szakemberei, rizstermelésben jártas tsz tagjai és egyéni parasztjai írják meg ezzel kapcsolatos véleményüket. Tapasztalataikkal, megfigyeléseikkel nagyban hozzájárulhatnak a barnulásos megbetegedés, a bruzone elleni küzdelem sikeréhez. Az Ápritógépgyár segített A téli gépjavítás a terméshazam emeléséért vívott harc egyik fontos állomása volt. Jórészt ettől függ, hogy idejében elvégez- zük-e a tavaszi munkát. A jászberényi gépállomás mostoha körülmények között fogott a gépjavításhoz. A legszükségesebb gépek sem dolgozhattak, mert nem volt villanyáram. Az Aprítógépgyár segítségével tudtuk csak ezt a problémát megoldani. A gyári munkások felszerelték a kapcsolókat, segítettek a gépek bekötésében. Ezzel hozzájárultak a gépjavítás befejezéséhez. Segítségüket gépállomásunk dolgozói örömmel fogadták. Bízunk benne, hogy az Aprítógépgyár továbbra is támogat bennünket. Drenda József párttitkár Jászberény, Gépállomás. Február 16-án nyflifc meg az állami gazdaságok mintaboltja Budapesten Az állami gazdaságok budapest; mintaboltjának — amelyben a közönség közvetlenül vásárolhatja meg a gazdaságok kiváló minőségi termékeit — február 16-án, szerdán délelőtt 11 órakor lesz az ünnepélyes megnyitása a Lenin-körúí 106. szám alatt. Délután 2 órától kezdve a boltban megindul az eladás a nagyközönség részére, (MTI,
