Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-08 / 32. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 február 8. A pártoktatá§ról tartott megyei tanácskozás néhány tanulsága A tanácskozás résztvevőinek egységes véleménye az, hogy a pártoktatás munkájában vannak némi eredmények. Ennek ellenére a pártoktatásra, a propaganda- munkára mégis az a jellemző, hegy elmarad a jelenlegi helyzet köve­telményeitől. Ennek többek között az az oka, — mondotta K;ss elv- társ a beszámolójában, — hogy a pártbizottságon az oktatás irányí­tása nem vált kollektív munkává. Legtöbb helyen az oktatási felelős, vagy jobb esetben az ágit. prop. osztály foglalkozik vele. A lá-rherénvi járási pártbizott­ságot kivételként lehet meg­említeni. Itt a, kollektív munka eredményeként nem csökkent a pártoktatásban résztvevők száma, mint a többi helyen, ha- , nem növekedett. Áz irányító munka gyengeségé­nek oka az is, hogy a pártbizott­ságok nem eléggé támaszkodnak a pártszervezetekre, a községi pártbizottságokra. Nem tudnak a legfontosabb kérdéssel, a pártokta­tás tartalmával, színvonalának emelésével megfelelően foglalkoz­ni. Ezért a propagandisták nem megfelelően készülnek fel a kon­ferenciákra. Az sem ritka jelenség, amikor a hallgatóknak csak 50— 60 százaléka megy el a propagan­dista konferenciáikra. Miért nem követeljük meg a propagandistáktól, hogy pártmeg­bízatásuknak tegyenek eleget? — Azért, mert a vezetőknek, a. pártmunká­soknak rossz a viszonya a marxizmus-len inizmus elsajá­tításához. Vannak pártbizottságok, ahol a tit­károk — köztük az első titkár — sem végez propagandista munkát (Kunhegyes, Kisújszállás stb.). Az állami, tömegszervezeti és gazda­sági területen dolgozó vezetőknél nemcsak abban jelentkezik a roarx- izmuis-leninizmus lebecsülése, hogy nem végeznek propagandamunkát, -hanem abban is, — ami még sú­lyosabb, — hogy maguk sem ta­nulnak. Bizonyításként a MÉSZÖV megyei vezetőinek és a tiszafüredi járási tanács vezetőinek a példá­ját említem meg. A MÉSZÖV 8 osztályvezetője közül egy sem ta- ~ul. s Varga elvtárs sem. A tisza­füredi járási tanácsnál. Járvás elv­ié rs az elnök, a két elnökhelyettes. Fodor elvtárs, a tanácstitkár, a mezőgazdasági, az oktatási osztály vezetői szintén nem tanulnak. Van olyan jelenség is. hogy csrvcs elvtársak jelentkeztek pártoktotásra. a konferen­ciákra azonban nem minden esetben mennek el, (Magyar elvtárs a DISZ megye- bizottságától, Gáli elvtáranő az MNDSZ megyei titkárságától). — Ügy gondolják elég, ha állami ok- tatásbrn vesznek részt. Megfelsd- keznek arról, hogy a párttagság, a szervezeti szabályzat nekik két­szeres kötelességet jelent az elmé­let elsajátítása terűn is. Mindezekből azt a következte­tést vonhatjuk le, hogy ha a párt- cktatás munkáját eredményesebbé akarjuk towni. elsősorban a veze­tőik tanulása terén kell' rendet te­remteni. Meg kell érteni minden vezetőnek, hogy nem lehet a népi demokráciában jó vezető az. aki marxista-leninista képzését elha­nyagolja. A tanácskozásnak abban van nagy jelentősége, hogy a többi fo­gyatékosságok mellett erre a legfőbb feladatra irányította rá a pártbizottságok figyelmét: megjavítani a vezetők maga­tartását a marxiztnus-ieniniz- mus elsajátításához. A vezető nemcsak a saját képzé­séért, hanem a területén dolgozó párttagok, vezetők neveléséért is felelős. Nyilvánvaló, hogy ha a megyei pártbizottság, vagy a me­gyei tanács jobban törődik az elv­társak marxista-leninista nevelésé­vel, a MÉSZÖV és a tiszafüredi járási tanács példájához hasonló esetek nem lennének a megyében. A hozzászóló elvtáirsak megerő­sítették a beszámoló megállapítá­sait, következtetéseit. Több hozzászóló kapcsolódott Réti eMársnak ahhoz a vélemé­nyéhez, hogy a szocializmus építé­sében új viszonyokat teremtünk, de ezeket régi gondolkodású em­berekkel nem tudjuk megoldani. Tehát a dolgozók, elsősorban a párttagok politikai nevelése a szo­cializmus építésének elengedhetet­len feltétel?. S.-iaeti rliíán többek között arról borzéit, hogy eddig a taní­tásnál helytelenül csak a meggyő­zést, a kérést alkalmaztuk. Elválasztottuk a meggyőzést a felelősségPEvmástói. nem kö­veteltük mer mi sem Vöve<ke- zctesep a párttagoktól a marx­izmus tanu’mányozását. Erdős eivtárs propagandista az ellenőrzés gyengeségéről beszélt. Elmondotta, ő már 3 éve vezet sze­mináriumot, de még csak kétszer ellenőrizték ■ munkáját. Lukács! eivtárs elmondotta, hogy járásuk területén a propa­gandista elvtársak az eddigi évek tapasztalataihoz mérten sokkal többet tettek a pártők tatás színvo­nalának megjavítása érdekében. Ez azt mutatja, hogy a propagan­disták elméleti felkészültsége ko­moly mértékben növekedett, s a pártoktatás megjavítása te- rén építhetünk a propagandista elv tárjak i<thh munkájára. Juhász elvtárs hozzászólásából egy követendő példát emelünk ki. A pártbizottság határozata álltai a termelőszövetkezeti elnököknek és agronómuscfcnak külön konfe- rerxiát szerveztek a pártbizottság vezetésével. Összegezve« a tanácskozás na­gyon sok olyan hiányosságra fel­hívta a figyelmet, amelyek akadá­lyozták a párbcktatás tartalmi és szervezeti megjavítását, a pártta­gok marxista-leninista nevelését. A mi feladatunk, a pártbizottságok feladata, hogy a tanácskozás tanul­ságait felhasználjuk, s'ennek alap­ján megjavítsuk a marxizmus- len in izmus tanulmányozását me­gyénk területén. Vigh Erzsébet. 3x4 méteres felev'ziősernyő A Központi Rádiótechnikai Inté­zetben Berlin-Adlershofban szak­emberek megtekintették az elek­troncső-részleget. Hass mérnök is­mertette e területen végzett kuta­éJ^eyt Csatlakozunk az ifjú traktoristák oszágos versenyéhez Az angol közvélemény elítéli az amerikaiak távolkeleti agresszív cselekményeit London (TASZSZ.) Mint a Press Association hírügynökség jelenti, a szövetkezeti párt skóciai szervezete évi bizottsági ülésén Burgh, a bizottság cínöke kijelen­tette, hogy az amerikai 7. flottá­nak a formozal szorosban való tar­tózkodása „komolyan fenyegeti a békét.“ A gyűlésen egyhangúlag elfogad­tok egy határozatot, amely köve­teli, hogy távolítsák el a Csang- Kaj-sek-klikkot Tajvan szigeté­ről. Duncan, a párt országos szer­vezője. amikor beterjesztette a ha­tározati javaslatot, kijelentette, hogy >,a Kínai Népköztársaság tel­jes joggal utasította -el a tűzszü­net! javaslatot, amelynek követ­keztében Csang Kaj-sek továbbra is Formoza ura maradna.“ B van munkáspárti képviselő a bányász-szakszervezet t h o r n e i (Yorkshire) tagozatának február 5-i ülésén felszólalva kijelentette: ,Meg kell mondanunk az Egyesült Államoknak, hogy a béke helyre- állítása végett le kell fegyverezni Csang Kaj-sek fermozai csapa­tait.“ Crcssman, a munkáspárt végre­hajtóbizottságának és parlamenti csoportjának tagja, a munkáspárt középárig! iái évi bizottsági ülésén mondott torszédáfcen kijelentett?: „Figyelmeztetnünk kell az ameri­kaiakat, hogy ha belebonyolódnak ezekbe a dolgokba, egyedül ma­radnak. Az angol konzervatív kor­mány nem kötelezheti Angliát, hogy nyújtson katonai támogatást az Egyesült Államoknak, nem tö­rődve mozgalmunk egyhangú véle­ményével.“ Shinwell munkáspárti képvi­selő, volt hadügyminiszter (Dur­ham grófság) mondott beszédében elítélte Eden külügyminiszternek Tajvan jogi helyzetéről az akóház­ban tett smerikabarát nyilatkoza­tát. Shinwell a következőket mondotta: „Ha Formoza nem kí­nai terület, akkor mi dolga van ott Csarng Kaj-sek-m?k? Ügy tűnik nekem, hegy Eden nyilatkozata megtételekor nem annyira azzal tö­rődött. hogy tisztázza a tényleges jogi helyzetet mint hogy megsze­rezze az Egyesült Államok elisme­rését.“ A Reynold's News szerkesztőségi cikkében élesen elítéli az Egyesült Államok beavatkozását Kína bel- ügyeibe és követeli: „Churchill je­lentse ki az egész világnak, és különösen az amerikai háborús gyujtogatóknak, hegy Anglia nem fog résztvenmi semmiféle háború­ban, amelynek célja Csang-Kaj- sek uralmának fenntartása For- meza szigetén. Egyetlen kormány sem sodorhatja országunkat hábo­rúba annak érdekében, hogy meg­fosszák Kínát egy kínai terület Kormányzásának jogától." (MTI.) Angol munkáspárti képviselők a távolkeleti helyzetről London (TASZSZ). Mint a Press Association hírügynökség jelenti, Edith Summerskill, az angol mun­káspárt végrehajtóibizottságának el­nöke, Lansing városában (Süsse grófság) egy gyűlésén beszédet mondott és a távolkeleti helyzettel kapcsolatban a következőket je­lentette ki: „Vajon el kell-e tűr­nünk, hogy a formózai bábkor­mány, amelynek csak arra van gondja, hogy a2 amerikaiaknak tá­maszpontjuk legyen, veszélyeztesse az egyetemes békét? Most őszinté­nek kell lenni. Meg kell mondani Csang Kaj-sefcnek, hogy az angol munkások nem támogatják e levi- téziett diktátor igényeit1'. A. Greenwood munkáspárti kép­viselő a londoni Wimbledon kerü­letben megtartott gyűlésen kijelen­tette: „Eisenhowemek az a kijelen­tése, hogy Amerikának joga van uralkodni Formoza felett és bekap­csolni e szigetet védelmi rendsze­rébe, szörnyűség“. Greenwood elítélte Dulles poli­tikáját és követelte, hogy az Egye­sült Államok hagyjon fel Csang Kaj-sek támogatásával. (MTI). Amerikai légi-provokációk a kínai tengerpart közelében Peking (Uj Kína). Az amerikai 7. hajóhad repülőgépanyahajóiról felszálló haditengerészeti repülő­gépeik katonai provokációkat foly­tatnak a kínai vizek közelében, — amióta csak a flotta egységei ja­nuár 23-tól kezdve a Tacsen-szige- tektőd Keletre és Délkeletre lévő vizekre kezdtek érkezni. Az amerikai katonai repülőgé­pek ezen folytatólagos provokatív tevékenysége fenyegeti Kína és a Távol-Kelet békéjét és biztonságát, A kínai nép és a Kínai Felszaba­dító Hadsereg szoros figyelemmel kísért e helyzet alakulását, (MTI), Tárgyalások Haiphong átadásáról Mi, a kunszentmár­toni gépállomás DISZ- fiataljai megbeszéltük az 1955. évi feladato­kat. A mezőgazdaság termelésének fellendí­tése nagymértékben függ a gépállomás dol­gozóinak jó munkájá­tól. Ezért mi, a disz- isták elhatároztuk, hogy fokozzuk ered­ményeinket a téli gép­javításban is, jóminő­ségű munkával, ter­vünk teljesítésével já­rulunk hozzá hazánk erősítéséhez. Űj erővel fogunk most munkához. Nem­régen választottunk szervezetünk élére új vezetőket, s reméljük, hogy a pártszervezet segítségével megálljuk helyünket. örömmel fogadtuk a DISZ K. V. felhívását az ifjú traktoristák és trakto­rosbrigádok országos felszabadulási verse­nyére. Teljesíteni akarjuk a párttól és a néptől kapott fel­adatot. Elhatároztuk, hogy a Petőfi nevét viselő DISZ-brigádunk benevez az országos versenybe, amellyel hazánk felszabadulá­sának 10-ik évforduló­ját ünnepeljük — s ebben a versenyben becsülettel helytál- lunk. Ezzel is bizonyí­tani akarjuk hűségün­ket a párthoz és a néphez. Szolnok megye ifjú traktoristái! Álljunk ki mindannyian becsü­lettel s tegyünk ele­get kötelességünknek. Tóth Márton Kunszentmárton, Gépállomás DISZ-taghoz méltóan Rúder Erzsébet a Törökszentmiklósi Mezőgépgyár lakatosa 15ISZ taghoz méltóan végzi termelőmunkáját. A lógereblye részleg­nél dolgozik, átlagteljesítménye 186 százalék. Sztahanovista oklevele már van, most a jelvényt akarja megszerezni a felszabadulási ver­senyben kifejtett munkájúval. túsek eredményét. Többek között bemutatták a Rieeel-fále horoszkó­pot, továbbá egy hatalmas vetítő- készüléket 3—4 méteres ernyővel. Valószínűleg belátható időn belül megnyithatja kapuját az NDK első televíziós mozija. Peking (Uj Kína). A Vietnami Tájékoztató Iroda vasárnap jelen­tette, hogy február 4-én folytatód­tak a tárgyalások a haiphangi tér­ség átadásáról a Vietnami Néphad­sereg főparancsnokságának és a Francia Unió hadereje főparancs­nokságának küldöttségei között. A központi egyesített fegyverszüneti bizottság által rendezett tárgyalá­sokon a Vietnami Néphadsereg fő­parancsnokságának küldöttsége különösen hangsúlyt fektetett a megvitatandó két, főkérdésre: a köztulajdonok átadásának, vala­mint az átadás részleteinek és idő­pontjának kérdésére. (MTI). Mikszáth Kálmán: Részlet az írő a „Két kuldúsdiák” c. regényéből. — A nyő — monda ől most egy magas, szálas férfi, megrántván a haldokló kendőjét, mely a nyakán volt — diákok vannak itt, akik meg tudják írni a testamen­tumot: mondja nekik ke­gyelmed, mit írjanak. Az öregasszony fuldok­ló köhögésbe tört ki, mi­alatt halántékai megké- kültek. — Jaj, jaj, ti a gara­bonciás diákok vagytok? — Nem vagyunk gara­bonciás diákok. A debre­ceni kollégiumból valók vagyunk. — Jó, jő — nyögte a beteg, miközben össze- vacogott a fekete kiálló foga —, mutassátok a talpatokat, hadd lássam. Ágnes, hozd ide közelebb a mécsest. No, nem bá­nom,„ írjátok, amit kívá­nok. Azt hittem, lólába­tok van és a pokolba akartok vinni. Egy öregember, aki testvére lehetett a hal­doklónak. valami attra- mentvm-félét hozott elő és gyűrött papírost, mely­nek az egyik oldala már tele volt írva. Pista vette kezébe a tollat és írni kezdte, amit az öreg diktált: — A telkemet hagyom a mennybéli Istennek. A szálas férfi helyeslő- leg bólintott rá. — írjad tovább, diák. A testemet hagyom az anyaföldnek. Ez még mind csak az értéktelen holmi. — A földjeimet hagyom a Kertész János unokám­nak. Most mindnyájan dü­hösen néztek egy fiatal legényre, aki az asztalon keresztbe tett lábakkal ült és késsel faragcsált valamit. — A lábasjószágot tes­tálom a testvérem fiá­nak. Rácz Istóknak. A szálas férfiú elégü- letleniil pislogott. — írjad diák, írjad — nyöszörögte a haldokló, minden erejét össze­szedve, *— A ház és a benne lévő holmi legyen az Ág­nes unokahúgomi. Mialatt a diák ezt is papírra tette, megindult a szóvita egy szögletben Ágnes és Rácz Istók közt. Istók úgy értette, hogy most minden lábasjószág neki van testálva, az asz­tal, a székek, az üst, a lócák, egyszóval minden az övé a bútorokból is, aminek lába vagyon. Ág­nes ellenben csak a házi­állatokat értette a „lábas jószág” alatt: „Nem én, Istók bácsi, még egy lá­bas serpenyőt sem enge­dek innen elvinni kegyel­mednek”. A beteget éppen nem konfundálta ez a vita, ta­lán nem is hallotta s imigyen intézkedett a továbbiakra nézve: — Összes készpénze­met, ezer talléromat pe­dig hagyom a legfiatalabb unokámnak, Mohorai Fe­rencnek, de csak huszon- négyéves korában vehes­se tel. A hban a pillanatban leugrott a kemen­ce tetejéről a nevezett Mohorai Ferenc, tizenhá­roméves fiú. — Hol az az ezer tal­lér, nagyanyó? Add ide hamar és hal) meg. — Csitt, te prilcsök! Hogy mersz ilyeneket beszélni a nagyanyád­nak, te hálátlan? A haldokló sárga orcán bágyadt mosoly jelent meg, jeléül annak, hogy a szeretet nem engedi magát kapacitáltatni, megfogta a fiú kezét gyöngéden. — Jaj, de hideg a kezed, nagyanyó, Ereszd el az enyimet! — Jó, jó, eredj hát le­feküdni. De fordulj ide még egyszer a lámpa fe­lé,, hadd lássalak, mikép­pen nézel ki. — Várj hát, hadd fé- sülködjem meg előbb. A beteg anyóka, arca úgyszólván derült lett, míg kedves unokájával enyelgett. ZT zalatt Ágnes egy kö­■Lj csög aludtejet ho­zott be Laci számára és egy nagy karaj kenyeret: Pista türelmetlenül szólt a beteghez: — Következik még va­lami? — Lássuk csak . a földek, a pénz, a holmi, a lábasjószág... nincs egyéb! De igen, igen .; a két kedves kutyám. Nos. kinek hagyjam a kutyámat? Töprengve hunyta be szemeit eqy nercre, aztán nyöszörgő hangon mor­mogta: — A kutyákat? Igaz, a kutyákat! Uccu, diákok

Next

/
Oldalképek
Tartalom