Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-05 / 30. szám

Szoí/wkmggyd I A -MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES'A MEGYEI, TAN ÁCS LAPJA 1 VII. évfolyam, 30. szám _ Ara 50 fillér 1955. február 5., szombat Köszőntiük a Hazafias Népfront helyi bizottsága elnökeinek értekezletét A népfront-bizottságok elnökeinek értekezlete elé A Hazafias Népfrontnak az x1 ország eleven lelkiismereté- mek kell lennie, amely őrködik nagy nemzeti céljaink megvalósítá­sán“ — mondotta Nagy Imre, a minisztertanács elnöke a Hazafias Népfront kongresszusán alig több mint negyedéve. S most, hogy ér­tekezletre jöttek össze a megyéből a helyi népfront-bizotteágok elnö­kei, érdemes megvizsgálni, hogy a Hazafias Népfront megyénk közsé­geiben, városaiban és járásaiban mennyire töltötte be ezt a szerepet, mennyire nyújtott - segítséget a lakosság életviszonyai állandó ja­vításához, pártunk és kormányunk nagy nemzeti céljának megvalósí­tásához — olyan közszellem meg­teremtésével, amely népünket az ország vezetése köré tömöríti. prhalhatatlan, hogy a Hazafias r Népfront helyi bizottságát megyénkben is sok-sok nagyszerű eredményt értek el. Ezek között első volt a tanácsválasztás, amely — amellett, hogy nagymértékben erősítette a népi demokrácia' há­tain i és közigazgatási szerveit s tovább szilárdította a munkás-pa­raszt szövetségen alapuló népi ha­talmat — erőteljesebbé tette a tör­vényesség, az igazság és az ember­ség szellemét is. Ügy gondolom, nem szükséges ezt példákkal iga­zolni. Komoly lépéseket tettek a Haza­fias Népfront helyi bizottságai a népi-nemzeti egység kialakítása ér­dekében is. Elég itt csak azokra a sikeres munkás-panaszt találko­zókra utalni, amelyek folytatását maguk a munkások s nem egy he­lyütt — mint Jásztelkien is — ma­guk a dolgozó panasztok kérik, bizonyítva, hogy érzik a testvéri összefogás, a szoros barátság és szövetség hatalmas jelentőségét. — A Hazafias Népfront helyi bizottsá­gai ezeknek a kérdéseknek eleget tesznek. A szolnoki gőzfürész üzemből Homokra, a Tisza Bútor­gyárból. Tiszaföldvár—Öszöllőbe, a Járműjavítóból pedig Cserkeszöílű- re látogatnak el a munkások. A helyi népfront-bizottságok igye­keztek kifejleszteni az öntevékeny­ség szellemét. Főképpen a község­éi várospolitikád kérdések megol­dása érdekében mozgósították a tiedyi szellemi és anyagi erőket, ugyanakkor pedig eredményesen munkálkodtak a haladó hagyomá­nyok ápolása terén is. Ezt mutatja az egész megyében folyó készülődés a felszabadulási ünnepségek kere­tében megrendezésre kerülő Jász- Kun Kultúrhónapra. A felsorolt és a számiba itt nem 1 vett, kétségbevonhatatlanul komoly sikerek mellett azonban olyan hibáit;at is találunk a Haza­fias Népfront helyi bizottságainak munkájában, amelyek mellett szó nélkül elmenni nem lehet, mivel már most is fékezői, gátlói a to­vábbi eredményes tevékenységnek. Kezdem.1 mindjárt azzal — s itt megyei tapasztalatokról van szó — hogy a Hazafias Népfront eddigi munkája során mintegy elsikkadt a munkásosztály vezető szerepe. A hibának kettős Oka van. Egyrészt . az, hogy a munkások nem érdek­lődnek eléggé a Hazafias Népfront tevékenysége iránt, nem adják hoz­zá komoly politikai iskolázottságu- i kát munkájához. Ezt mutatta a Hazafias Népfront megyei bizott­sága által a Szolnoki Járműjavító­ban rendezett ankét, s az, hogy kevés munkás keresi fel a nép- fiont-bbottságakat. A másik hiba, s ez a legsúlyosabb, hogy a nép­front-bizottságok is elhanyagolták a munkásság kérdéseivel való foglal­kozást. Csak a legutóbbi napokban van változás ezen a téren, 1 A nemzet legfőbb vezető erejé­nek, a munkásosztálynak a távol- . maradása a Hazafias Népfronttól abból is adódik, hogy a pártszer­vezetek és a népfront-bizottságok .’közötti kapcsolat nem egyhelyütt . gyenge, sőt — továbbmenve, — valamiféle ,,versengés“, „félté­kenység“ alakult ki közöttük a köl­csönös támogatás helyett. Török- «üentatklósosn például több jelen- - mutat erre. - _ f e kell szögezni, hogy a nagy ^ nemzeti célok megvalósításá­nak a munkájában a munkásosz­tályé, a párté a vezetőszerep. Tu­datában kell lenni annak, hogy a Hazafias Népfrontot a párt kel­tette életre. Ez a párttagokra azt a szép és nagyszerű kötelességet rója, hogy tevékenyen és példa­mutatóan nésztvegyenek a nép­front-bizottságok munkájában, a pártszervezeteknek padiig azt teszi kötelességévé, hogy felismerve a Hazafias Népfront nagy mozgósító erejét, irányítsák ezt az erőt a párt és a kormány politikájának, a dol­gozó nép életszínvonala emelésének megvalósítása érdiekében. Az előbbiek hiánya következté­ben történhetett és történhet meg például az, hogy egyes népfront- bizottságok nem arra törekednek, •hogy olyan közszellemet alakítsa­nak ki, amely a népet az ország vezetése, a párt és a kormány köré tömöríti és szembeszáll a népi de­mokratikus rendszerünk ellen irá­nyuló aknamunkával. Különösen megmutatkozik ez abban, hogy népfront-bizottságaink nem kérik számon a hazafias kötelességtelje­sítés elmulasztását, amelynek kö­vetkezményei a begyűjtés elmara­dásában, következésképpen pedig az áruellátás terén is tapasztalhatók. Mindez abból is adódik, hogy — kellő vigyázat hijján — a népfront­bizotteágokhoz demagóg elemek fér­kőzhettek, akik a falusi osztályban; kérdésében eltérítik a népfront- bizottságot' pártunk politikájától. Vajon teremtett-e a jászárokszál­lási népfront-bizottság demokra­tikus közszellernet, vajon élő lelki­ismerete volt-e a községnek, ami­kor nem harcolt kellően azért, hogy a töfclhszáz mázsa sertéssel és kukoricával államunknak adós kú­ráitokat felelősségire vonják? — Nemiigen. S feltehetően asért nem, mert népszerűtlen feladatnák tai*- totta. De vajon népszerűtlen fel­adat-e az igazság és a törvényes­ség érvényesítése az ország jobb ellátása érdekében? 7V em törekednek kellően a nép­front-bizottságaink népi de­mokráciánk eddigi eredményeinek megvédésére sem, s gondolok itt éppen a termelőszövetkezeti moz­galomra, ennek segítésére, holott a Hazafias Népfront kongresszusa most leszögezte, hogy a mezőgaz­daság fejlesztésének, a dolgozó pa­rasztság felemelkedésének egyedüli helyes útját a közös gazdálkodás kiterjesztésében látja. Hiba az is. hogy a népfront- bizottságok helyi programmja nem reális alapra épül. Jászágán hat kilométer kövesutat, 2—3 középüle­tet, villanyt vettek program,mba — állami költségvetéssel, az állam tértiére, ahelyett, hogy a helyben található anyagi és szellemi erő­ket mozgósítva törekedtek volna a községet fejleszteni. Különösen fontos, hogy a nép­front-bizottságok és a tömegszer­vezetek között élő és eleven kap­csolat alakuljon ki az egymást tá­mogató munka során. Helytelen az a módszer, hogy egyes népfront- bizottságok szinte „eleszik“ a tö- megszervezetek kényeiét azzal, hogy helyettük akarnak elvégezni különféle feladatokat. — A helyes módszer az — s ebben tapasztala­tainak szélesebbkörű közrebocsátá­sával a megyed népfront-bizottság sokat segíthetne — ha a tömeg­szervezetek munkájához a nép­front-bizottságok — kétségtelenül meglévő nagy mozgósító erejükkel — segítséget nyújtanak, 1/ omoly és nagyszerű feladat a népfront-bizottságok részére a népkörök munkájának tartalom mai való megtöltése. A hagyomá­nyos művelődési formák felújítása nagyszerű lehetőségeket rejt magá­ban dolgozó parasztságunk képzése terén s végső fokon a mezőgazda­ság fejlesztését szolgálja. De csak alkkor, ha a népkör a könyv, a film, a szakmai oktatás, a miemes szóra­kozás otthona lesz s nem kap he­lyet az úgynevezett kocsmai elkép­zelés megvalósítása. Ilyen helytelen törekvés nemcsak a törökszentmik­Egy komoly kezdeményezés a több termés érdekében Tiszasülyön a dolgozó parasztoknak minden esz­tendőben komoly gondot okozott a Tisza hullámterén lévő földjeiknek megművelése. Az árterületen 1800 hold olyan föld van, amely igen jó termőföld, a tavaszi áradás után visszamaradó víz azonban meg­gátolta művelését, s gyakran csak májusban, sőt egyes helyeken június elején került sor e földek egyrészének megmunkálására, Így természetesen nem is hozott a föld jó termést. A helyi népfront-bizottság és a tanács ezért el­határozta, hogy megszünteti a hullámtéri földek ter­melési bizonytalanságát s társadalmi munkára moz­gósítja a dolgozó parasztokat egy olyan csatorna megépítése érdekében, amely az áradás elvonulása után visszamaradó vizeket gyorsan levezeti a hul­lámtéri földekről. Az ártéri földek tulajdonosai nagy lelkesedéssel csatlakoztak a javaslathoz s készek rósztvenni a csatona megépítésének munkájában. A csatornával kapcsolatos műszaki felmérési és kitűzési munkát a Vízügyi Igazgatóság dolgozói ugyancsak társadalmi munkában végzik el. A közös munka révén ez az 1800 hold föld is biztos termést hoz majd ebben az évbem Á fegyverneki népfront-bizottság és a tanács tagjai védnökséget vállaitak az általános iskola egy-egy osztálya felett JANUÁR ELEJÉN történt, hogy a' .... . . ......................................................... Ha zafias Népfront helyi bizottsága és a tanács tagjai megbeszélték, hogy védnökséget vállalnak az ál­talános iskola felett annak érdeké­ben, hogy az Iskolában folyó ok­tató-nevelő munka jobb legyen. A hatvanöt tanácstag közül főleg a párttagok kezdtek nagy kedvvel ehhez a munkához s a népfront­bizottság tagjai sem maradtak el tőlük. Ellátogattak azokba az osz­tályokba, amelyek személyes véd­nökségük alá tartoznak. Beszélget­tek a pedagógusokkal, érdeklődtek az iskolában folyó munka iránt, figyelték a gyermekek tanulmányi előmenetelét, Hamarosan ki is alakult a leg­fontosabb tennivaló. A fegyver­neki általános iskolában nemrégen még előfordult, hogy a betegekkel együtt, akik igazolni tudják távol­létüket, hetven-nyolcvan gyerek hiányzott egy-egy nap az iskolá­ból. Ennek egyik oka az volt, hogy a szülők egyrésze nem eléggé- tö­rődött azzal, hogy gyermekeik ren­desen eljárnak-e az iskolába s ott hogyan tanulnak. A népfrontbizottság és a tanács iskolát patronáló tagjai az utóbbi időben sok ilyen szülőhöz elláto­gatlak, s elmondották, hogyan ta­nulnak a gyermekek az iskolában, eljárnak-e oda rendszeresen. Ba­ráti szóval magyarázták meg. hogy a sok mulasztás akkor válik maid igazán kárára a gyermeknek, ha felnövekszik s kevesebb ismerete lesz, mint azoknak a vele egyko- rúaknak, akik rendesen résztvettek az iskola munkájában, PAPP MÁTYÁS tanácstag négy szü­lővel beszélt. Marosi Albert köz­ségi párttitkár, mint az iskola má­sodik osztályának védnöke, a nép­frontbizottság nevében látogatott el négy sokat hiányzó gyerek ottho­nába; K; Molnár József, a nép­it entbizottság cipőké is sokat be­szélgetett az iskolásgyerekek ott­honi nevelésének fontosságáról az édesanyákkal, A népfront-bizottság és a tanács tagjainak közösen végzett munká­ja máris komoly eredményeket hozott, -- A szülőik szigorúbban veszik iskolásgyermekeik tanulá­sát, rendesen elküldik őket az is­kolába, ahol a hivatalsegéd is örömmel számol már be arról, hogy mostanában már csak azok a gyermekek hiányoznak, akik bete­gek, AZ ISKOLA gondjaival, bajaival törődő népfrontbizo+tsági és ta­nácstagokat azonban nemcsak a mulasztás kérdése érdekli az is­kola életéből, El akarják érni, hogy a felnövő fiatalok megszeres­sék a földet. Ezért szabadidejük­ben a tavasz és a nyár folyamán kirándulnak a gyerekekkel a köz­ség távolabbi határába. Az idő­sebb, sokat látott és tapasztalt nép­frontbizottsági és tanácstagok pe­dig beszélnek majd az iskolásgyer­mekeknek szűkebb hazájuk törté­netéről, bemutatják nekik a ter­melőszövetkezetek és a kiváló egyénileg dolgozó parasztok föld­jeit, megismertetik őket a földek különféle tulajdonságaival, szívük­be oltják a termőföld iránt ben­nük is élő olthatatlan szereteted A Hazafias Népfront megyei bizottsága agronómus-napot rendez Szolnokon családjával Február 19-én nagy napja lesz a megye mezőgazdasági szak­embereinek. A Haza­fias Népfront megyei és z dalom- és Természet- tudományi Ismeretter­jesztő Társulat megyei szervezete agronómus- napot rendez ekkor. Az agronómus-napot a párt megyei végrehaj­tóbizottsága és a me­gyei mezőgazdasági igazgatóság kezdemé­nyezte. Erre a napra a megye viinden agro- nómusát . meghívják Szolnokra együtt. Az ünnepségek so­rozata már délelőtt 11 órakor megkezdődik p.r MNDSZ fannóllósá-. nak 10. évfordulója alkalmából megrende­zésre kerülő nagygyű­léssel. Erre meghív­ták az agronómusok feleségeit és az agro- nómus nőket is. Az ezt követő díszebéd után két kiváló tudós tart előadást az agro­nómusok részére az állattenyésztés, illetve a cukorrépatermelés kérdéseiről Délután a Szigligeti Színházba látogatnak el a kedves vendégek s résztvesznek Kál­mán Imre „Csárdás- királynő’’ című nagy sikert aratott operett­jének előadásán. Az agronómus-nap a megyei tanács házá­nak nagytermében megrendezésre kerülő nagyszabású bállal végződik. Ezen a párt, a tanács és a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának vezetői is résztvesznek, s együtt szórakoznak a,, megye agronómusaival. lósi földműves népkörbem rrutatJ kozik, hanem több helyen másutt is. Tapasztalható az is, hogy egyes népkörök vezetői és alapító tagjai igyekeznek korlátozni a kör tag­jainak számát. Idegenkednek a párttagok, a termelőszövetkezeti ta­gok s az asszonyok, felvételétől. — Az ilyen jelenségre fel kell figyel­ni a népfromt-bizottságokmak. Ma­gyarázzák meg, hogy a kör az egyé­nileg dolgozó parasztok és a ter­melőszövetkezeti tagok találkozó helye, ahol kölcsönösen kicserélhe­tik tapasztalataikat. Az egyik kun- hegy esi népkörben e sorok írója saját maga tapasztalta, milyen jól megvannak egymás között az egyé­nileg dolgozó parasztok és a ter­melőszövetkezeti tagok, arról nem is szólva, hogy a kör tagjai között igen sek párttag van és asszonyok is, akik tevékenyen résztvesznek a munkában. Nem egyszer azonban maguk a tsz tagok, a párttagok idegenked- nek attól, hogy a kör ' tagjai legyenek s ott munkát fejtsenek ki. Dombi János tiszasasi egyénileg dolgozó paraszt, párttag elmon­dotta, hogy gondolkodott, résztye-' gyen-e a kör munkájában, hiszen ő cselédem1;er volt, s úgy érzi, a régi gazdák nem becsülik kellően, pedig törzskönyvezett jószágai van­nak. Dombi János mégis résztvesz a kör munkájában, mert megér­tette, hogy az a tapasztalatok köl­csönös kicserélésének a helye, ahol a régi gazdiktól tanulhat s tőle is tanulhatnak a régi gazdák. S leg­több népkörben folyik is a tanu­lás. Nemcsak a tapasztalatok ki­cserélése révén, hanem előadássoro­zat. formájában. Általában 10 elő­adást tartanak a gépállomások ag- rcnómusai. A szajoli népkör tag­jai nagy érdeklődéssel vesznek részt ezeken a szakmai előadáso­kon. Hazafias Népfront helyi bi­zottságainak munkája csak akkor 1 ellet jó, ha a falu, a járás,' a város élő 1 elk Li smer etek ént vi­gyázzák pártunk és kormányunk politikájának megvalósítását, s a társadalom erejét azoknak a fel­adatoknak a megvalósítására moz­gósítják, amelyek népgazdaságunk tervszerű fejlődését, az ország né­pének szebb, jobb, boldogabb jö­vőjét biztosítják. Mely ele ezek a feladatok? Elsősorban a tavaszi munkára való mozgósítás. A lyslyi népfront-' bizottságok karolják fel a felszaJ badulásunk 10. évfordulójára a meJ zógazdaságiban indult versenymoz- gabnat. Erre nagy szükség vám hiszen tavaly az előirányzottnál 20.000 holddal kevesebb kenyérga­bona került a földbe s ezt pótolni kell, ugyanakkor pedig a termelési szerződések kötésével igen elma­radt rr egyénik. Cukorrépából csak 63.4 százalékot teljesítettünk. Igen fontos feladat a gépjavítás meg­gyorsítása is, hiszen egyes gépállo­mások igen elmaradták. Mezőtúr csak 33 százalékra teljesítette ter­vét eddigi Különösen sókat tehetnék" a nép­front-bizottságok a begyűjtés mun­kájának megjavításáért. Az elmúlt évben nem teljesítettük a begyüj-1 tési tervet, kukoricából 21.1 száza­lékkal maradtunk adósok, sertés­ből pedig januárban csak a hát­ralék és a januári kivetés 22 szá­zalékát adták be a dolgozó pa­rasztok. A hazafias kötelességtel­jesítés számontartása, a mulasztás számonkérése, s így megfelelő köz­vélemény kialakítása, °z»ntúl pedig a helyi anyagi és szellemi erők fel­tárása a dolgozók minden rétegé­nek mozgósításával a közvetlen feladatok végrehajtására, ez most ■X helyi népfront-bizottságok leg­főbb tennivalója. /^sak így és csak ekkor lesz ^ olyan a Hazafias Népfront nagy egységmozgalma, „mint egy gazdag fa lombozató, amely táp­lálja az erős törzset és lehetővé teszi, hogy minden viharral — bár­milyen viharral is dacoljon1.“ Péteri István, a Hazafias Népfront megyei biz, tagja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom