Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-05 / 30. szám
2 SZOLNOK MEGY El NÉPLAP 1955 február 5, MEGYÉNK DOLGOZÓI A BÉKÉÉRT Megyénltben eddig 52 községben választották meg ünnepélyes békeesten a járási béketalálkozó küldötteit. A megválasztott küldöttek szinte valamennyien bekapcsolódtak az aláírásgyűjtési mozgalomba, hogy ezáltal is minél több emberhez eljussanak és elbeszélgessenek velük a nemzetközi eseményeikről, a béke megvédésénél?: kérdéséről. A dolgozók üzeneteit, kérdéseit, valamint a nyugatnémet felfegyverzés és atomfegyverek eltiltása elleni tiltakozó aláírásukat elviszik majd a bétketalálkozóra. Széle« méretekben bontakozik ki az aláírásgyűjtési mozgalom és ezzel egyidőben megyénk népének tiltakozása á nyugatnémet felfegyverzés és az atomfegyver gyártása ellen. Mezőtúron 8437, a tiszafüredi járásban 6370, a jászapáti járásban 4711, Karcagon 2384 aláírás gyűlt a mai napig össze. A mezőtúri gépállomás dolgozói ezt írták aláírásuk mellé a békeívre: „Tiltakozunk a második világháború 50 millió áldozata gyilkosainak űjra- feifegyverzése, az új Wehrmacht feltámasztása ellen! — Követeljük, hogy a német kérdést a Szovjetunió javaslatai alapján békés úton rendezzék!’’ % Nagy lelkesedéssel készülnek a békekongresszusra a jászberényi járás békeharcosai. Január 20 óta több mint 300 kisgyűlésen beszélgettek el a dolgozók arról, mit kell tenni minden becsületes békét akaró embernek a fenyegető felfegyverzés megakadályozásáért. A kis- gyűléseken az . emberek sokasága tiltakozott az imperialista mesterkedések ellen. — A járás községeiben népes békeesteket tartanak, ahol az emberek bátran, határozottan jelentik ki, hogy békét akarnak és megvédéséért minden áldozatra készek. A járásban több mint hétezer aláírás gyűlt eddig össze. A kunszentmártoni járásban a békebizottságok tagjai nyilatkozatokat kérnek azoktól a dolgozóktól, akik a háború folyamán hozzátartozójukat, testi épségüket elveszítették. Ezeket a nyilatkozatokat összegyűjtik és elküldik a békekongresszusra, tiltakozásként a nyugatnémet militarizmus feltámasztása ellen. Csekő Antal öcsödi dolgozó paraszt például, aki a második világháborúban elvesztette egyik sze- mevilágát, így nyilatkozott: „Nyugodtan, békében szeretnék élni, dolgozni és a legmesszebbmenőkig elítélem azokat, akik újabb pusztulásba akarják vinni az emberiséget. Ma minden embernek tennie, cselekednie kell a békéért, össze kell fognunk és annak tudatában, hogy a népek békeakarata, ereje, elszánt és hatalmas, meg kell akadályozzuk az élet ellen törő imperialisták mesterkedéseit'*. A járásban a mai napig több mint tízezer aláírás gyűlt eddig össze. Az aláírt íveket albumba kötik, s ezt a járás bélkeküidöttei juttatják el a békekomgresszusra. Több község mozijában bemutatták az „Emberek ne engedjétek*’ című nyugatnémet felfegyverzés elleni dokumentum filmet. A mozi- helyiségek mindenütt zsúfolásig megteltek. Jászjákóhalmán, Jászfényszarun, Jászalsószentgyörgyön és Jászla- dányban a film vetítése után an- kétot tartottak, melyet a községi békebizottságnak egy-egy tagja vezetett le. A filmankétok tiltakozó békegyűlésekké váltak. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, nőle, férfiak, öregek és fiatalok egymásután állottak fel és némelyek könnyes szemmel, mások határozott követeléssel beszéltek a nyugatnémet felfegyverzés megakadályozásáról. Jászladányban Drávucz Lászlómé dolgozó parasztasszony megrázó szavakkal mondotta: „Mi anyák nem háborúra szültük gyermekeinket, hanem az életre. Felelősséggel tartozunk hát gyermekeinkért. Minden szülőnek egyformán érdeke küzdeni a háború kirobbantása ellen. Ma minden becsületes embernek ott a helye a békemozgalom soraiban és nem lehetünk fáradtak egy pillanatra sem, ha a béke megvédéséről van szó. Jó munkával, cselekedetekkel válaszoljunk a Békevilágtanács felhívására“. Kalmár Jánosné arról beszélt, hogy még nem felejtette el a háború borzalmait, azt, hegy a termőföldeket bombák szántották, lövész- árkok borították; „El még a keserű fájdalom szeretteink iránt, akiket elpusztított a háború. Küzdeni fogunk minden erőnkkel a háború ellen. Az eddiginél még hívóbb harcosa kívánok lenni a békemozga- íomnak”. A jászladányi filmanfcéton hat- vankilencen jelentkeztek önként békealáírás gyűjtésére. Megválasztották a Cukorgyár békeküldötteit A IV. Magyar Békekongresszust február 26 és 27-én rendezik meg Budapesten, a Sportcsarnokban. A kongresszus ezer küldöttjét ezekben a hetekben választják meg falun és városon, üzemekben, békekisgyűlések százain. Csütörtökön délután a Szolnoki Cukorgyár dolgozói is népes gyűlésen tiltakoztak a nyugatnémet felfegyverzés, a párizsi egyezmény elfogadása, az atomerő háborús célokra való felhasználása ellen. A békegyűlést Bar- ta István, az üzemi békebizottság tagja nyitotta meg. Hangsúlyozta a békeívek aláírásának fontosságát, azt, hogy a békeharc az összefogás, s hogy erővé úgy válik az ember kézjegye a békeíven, ha helytáll a munkában, hajlandó küzdeni és dolgozni is a békéért. A bevezető után rövid nemzetközi beszámoló következett, lényegében arról, hogyan fonódik össze az atomháború elleni tiltakozás a német fasizmus elleni küzdelemmel. hogyan és miért akarják újra háborús tűzfészekké tenni az amerikai imperialisták Európa közepét, s milyen nagy a tömegek egységes állásfoglalásának jelentősége ebben a világméretekben folyó nagy küzdelemben. Ezután került sor az üzemi békeküldöttek megválasztására. A gyűlésen megjelentek egyhangúan békekövetnek választották Beszteri Gyulát, a békebizottság titkárát. Barta István békebizottsági tagot. Kozsok László és Tóth II. Júlia dolgozókat, akiket eddigi önzetlen békeharcos munkájuk elismeréséért küldenek delegátusként az üzem dolgozói nevében. Beszteri Gyula, aki üzemi, külterületi elfoglaltsága miatt nem jöhetett el a gyűlésre, táviratban üdvözölte a megjelenteket, s kérte: együttesen, mindennapi munkájukkal bizonvítsák a Cukorgyár dolgozói is. hogy növelni akarják ha- 7.ánk gazdasági erejét, népünk egységét. Munlianélliüli«ég a* Egyesüli Aflamoliban Washington (TASZSZ). Az amerikai kongresszus gazdasági bizottságaiban most folyik Eisenhower elnök gazdasági üzenetének megvitatása. A vita azt mutatja, hogy az amerikai kormány szépítgetései ellenére a munkanélküliség nagy méreteket öltött az Egyesült Államokban. A bizottság január 27-1 ülésén a szakszervezet és a tudományos körök képviselői, valamint egyes kongresszusi tagok adatokat ismertettek arról, hogyan növekszik a munkanélküliség a pennsylvaniai és nyugatvirgíniai bányászok, az új — angliai textilmunkások, az Illmois-álilamibeli mezőgazdasági gépgyárak munkásai körében, — (MTI.) Elutaztak Varsóba az európai konferencia magyar résztvevői Február 6-án Varsóban európai konferencia kezdődik, andyen a békeharc kiváló képviselői a nyugatnémet újrafelf'Sgyverzés és az atomháború elleni küzdelem feladatait beszélik meg. A konferencián Magyarországot Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke és Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja képviseli. A magyar küldöttek pénteken reggel utaztak el a menetrendszerű berlini gyorsvonattal. Velük együtt utaztak a Szófiából érkezett bolgár küldöttek, Georgi Kulisev, a bolgár nemzetgyűlés elnökségének al- elnöke és Nikola Aleksziev, a bolgár szakszervezetek központi tanácsának titkára is. A bolgár küldöttek fogadására és a magyar küldöttség budapesti búcsúztatására megjelentek a pályaudvaron Mihályfi Ernő és Ná- nási László, az Országos Béketa- náos alelnökei és Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára. Jelen volt a budapesti lengyel és bolgár nagykövetség képviselője is. Elutazásuk előtt Rónai Sándor, a magyar küldöttség vezetője a következőiket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Azért megyünk Varsóba, hogy kifejezzük népünk egységes tiltakozását és' szilárd elhatározását a német militarizmus újjáélesztése és az atomháború ellen. A konferencián hangot adunk a magyar nép egyöntetű állásfoglalásának, amellyel a moszkvai értekezlet határozatait támogatja. (MTI.) Japánban megindult az általános választásokkal kapcsolatos kampány Peking (Uj Kína). Miután február 1-én megkezdődött a képviselőhöz képviselőjelöltjeinek iegy- zékbevétele. Japánban megindult az általános választásokkal kapcsolatos kampány — közlik tokiói jelentések. Hatojama miniszterelnök, a Japán Demokrata Párt vezetője február 1-én kijelentette: Amennyiben pártja és a liberális párt az általános választások során együttesen megszerzi a képviselőházi mandátumok kétharmadrészét, hozzálát a japán alkotmány módosításához. (A jelenlegi alkotmány — miint ismeretes — kizárja az újra- f el fegyverzést.) Közölte még, hogy a liberális párt ugyanezt a célt tűzte maga elé. A japán rendőrhatóságok január 25-én és 26-án megbeszélést folytattak, milyen intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy „figyelemmel kísérjék” a Japán Kommunista Pártot a választások alatt, Szintén nagy figyelemmel kísérik majd a választások ideién a iapán szakszervezeti főtanács tevékenységét. r Ez történt a nagyvilágban J Párizs (MTI.) A franciá köztársasági tanács hadügyi bizottsága csütörtökön összeült és meghallgatta Michel Debré szenátor jelentését a párizsi szerződések ratifikálásáról. A jelentés rendkívül óvatos formában ugyan, de bizonyos fenntartásokat emelt a szerződésekkel kapcsolatban. A bizottság úgy döntött, hogy csak akkor foglal állást, ha választ: kap a miniszterelnöktől bizonyos hozzá intézendő kérdésekre. A vita során többen emeltek fenntartásokat. * Párizs (MTI). Franciaországban szánuft feketehimlő megbetegedés történt. Az eddigi jelentések szerint a megbetegedések száma körülbelül hetven. A ragályt valószínűleg a keleti kikötőkből hurcolták be Franciaországba. — Egyes megyékben kötelezővé tették a védőoltást. A fővárosban, noha még nem jelentettek fekete- himlő megbetegedést, máris hatalmas tömegek állnak az oltóállomások előtt A feketehimlőnek már C lolvastam Horváth Mária „Kati” című élettörténetét. „Ez a könyv eltér a Szépirodalmi Könyvkiadó eddigi kiadványaitól — mondja a kiadó előszava. —■ Kern „hivatásos” író írta és műfajilag is meglehetősen szokatlan. Voltaképpen kor dokumentum. Egy kis cselédlány életének regénye {na vem is a szó műfaji értelmében), kezdve az iszonyatos falusi szegénységben leélt gyermekkortól a különböző „nagy házaknál” töltött szobalánykodás hosszú, öregedésbe hajló évein végig.” A leghivatottabb ember írt az elmúlt korszak uralkodórétegének olyan dolgairól, amiket csak az láthatott, hallhatott, érezhetett meg, aki köztük élte a mindennapokat; ismerte a szalon, az úri konyha, a hálószoba legbensőbb titkait: — aki az uraknál volt cseléd. A könyv elolvasása új életünknek egy rendkívül felemelő irányába nyit megint egy kaput. Nekünk már természetes, hogy az egyszeri kiscseléd tollat vett a kezébe s az acélszerszám fénylő hegyén csak úgy öntötte szivéből, leikéből a tapasztalatok özönét. Figyelmeztetőül arra, hogy nem ts olyan régen, hol tartottunk, kiknek a játékszere, eszköze volt a kétkezi dolgos ember. Honnan indult el ennek a kis regénynek az útja? Maga ez is megkapó. Elmondta ezt nekünk Horváth Mária. Jl íaÁ[MXlÍ Ay. integy két héttel ezelőtt járt bent a szerkesztőségben. Belátogatott, mint ahogy jóismerőseit felkeresi az ember, ha hosszú távoliét után hazatér falujába. Nem közvetlen ismerősünk, de talán tgy még közelebbi, hogy azok közül való, akikről írunk és akiknek írunk itt Szolnok megyében. Cibak- házi. Először találkoztunk, de úgy éreztük, sokszor ittjárt már köz-. tünk. Belépett az ajtón fürgén, mosolygósán s pillanatok alatt megtalálta a helyét, hova üljön, mit hova tegyen. Tiszta, nyílt tekintetű, idősebb asszony. Barátságos, készséges szeme pillantása meleggé teszt világos arcát. Kékszínű, ciklámenpiros szegélyű selyemkendője alatt gondosan elrendezve ősz szálakkal tompított fényesbarna haja. Rövid percek alatt hosszú évek útját, küzdelmét tudjuk meg. Ez benne van regényében is, melynek egyik ízléses fehér kötetét személyesen elhozta a Szolnokmegyei Néplap szerkesztőségébe is. — Háromezer példányt nyomattak belőle, már nincs is az üzletekben — sorolta a többi közt és jószívvel hagyta itt a saját példányát. Hátha még nem tudta mindenki elolvasni a szerkesztőségben? Ggyszer — igy kezdődött — a ^ pártalapszervezeténél valaki megjegyezte: minthogy nemigen végez pártmunkát, Írjon. Irt is. Egy érzéstől csorduló, harcoshangú levelet — Truman úrnak! Azt felolvasták pártgyülésen, elküldték a Szabad Néphez is. Ott megérezték az elvtársak, mennyi érzésgazdaság van a levél írójában. Gondolták, fiatal, lelkes, lendületes lányról van szó. Behívták, hogy beszélgessenek vele. Horváth Mária szemét nem kerülte el — meg aztán van az embernek ilyesmire is érzéke —, hogy egy kis meglepetést keltett, amikor egy idősödő nőt láttak maguk előtt az elvtársak. Annál jobban megmelegedett a szivük, mikor mind színesebben villant fel előttük a volt cselédlány hiteles élete. Életrajzot írattak vele. Ez még jobban bevilágított Horváth Mária életútjába. Szabó Rózsa elvtársnő megérezte, milyen élethű „felvételeket”, művészi képeket hordoz magában az úri világ legbensőbb dolgairól s ösztönözte, hogy írja le részletesen az élményeit. írjon regényt. Segítette a munka elkezdésében a Pestmegyei Népújság szerkesztősége is, amelynek már előbb is levelezője volt. 0 Aztán együtt volt, írásban a nagy életanyag. A két és fél osztályt járt ember irodalmi müve, amelynek legfőbb erejét a történet belső emberi hitelessége adja. A történetszövés, szerkezeti felépítés világosabbá tételében, a stílus hajlékonnyá válásában a magyar falu életének mai legkiválóbb ábrázolói, munkásságukon keresztül alakitói segítették Horváth Máriát: Veres Péter és Szabó Pál. Az ember szíve megforrósodik a jóérzéstől, amint a tisztaruhájú néni csillogó szemét látja, mikor előkeresi legféltettebb kincseit, az írók barátságos, tanácsokat adó leveleit. „Legkedvesebb könyveim közé tartozik...” — olvashatjuk Szabó Pál levelében. A másikban pedig Veres Péter szakmai útmutatásait láthatjuk. ■— Rákoshegyen az egyik ismerősömnél egy alföldi öreg paraszttal találkoztam — jólesett, mikor könyvembe beleolvasva hajtogatta: ,,De így vöt. de így vót... küldjön nekem is belőle” — emlékezik Írásművének egyik első visszhangjára Horváth Mária. Ugyanott elkerültem az egyik iskolába. A gyerekek moccanás nélkül hallgatták, amint a tanítónéni a nekik való részekből felolvasott. & Ay, ilyen jó, hogy a mi, gyerme/,l/ keink már csak könyvből tudják meg mit jelentett = éhezni: Hogy is volt egykor a szolnokmegyei kis faluban, Cibakházán? „Estefelé hazaverődnek a gyerekek a játékból. Egy soványka, szeplős hétéves kislány megáll otthon a pitvarban, rimánkodva kéri az anyját: — Anyám, egy kis zsíroskenyeret adjon, olyan ehetném vagyok .. — Nem lehet, Katikám — feleli a fáradt, elgyötört anyja. — Bűn olyat enni, megharagszik érte az istenke. — Hát, anyám, akkor a Fehér Böszi mért hoz mindig azt az iskolába? .. Meg még vajasat ts! Olyan szép sárga van a kenyerén, amilyet a piacon árulnak zöld levélben az asszonyok .. Az anya fáradt arca megrándul, de nem szól semmit. Hiszen adna ő a gyerekeinek zsírosat iá, meg vajasat is, de ha egyszer nincs. A kapu felől nagy zaj hallatszik: négy fiúgyerek ront be egyszerre; egyszerre zúgják ők is: — Anyám, éhes vagyok! A legkisebb meg egyenesen azon követelödzik: — Anyám, Hegedűsek tejet esznek, vegyen nekünk is! — Majd holnap, kisfiam — ígéri neki az anyja —, ma nincsen pénzünk. — Tudja, hogy holnap se vehet, de mit csináljon? ígér szegény. — Akkor adjon valami mást; kenyeret, a domóját! Most már a bölcsőbeli is fölsír, az is éhes. Az asszony megkavarja a levest, megy be a szobába, oda- hajlik a bölcső fölé, szoptatni próbál, de alig van teje. Mitől is lenne — alig eszik valamit, hogy a többieknek is jusson .. *Jgy volt ez. Innen indult el egy kiscseléd élete sorja. Mennyi kálvária, míg hozzánk eljött — saját könyvével? Most pedig megy látogatóba Cibakra. Könyvvel is, élőszóval is emlékeztetni. Tóth István több áldozata van, köztük egy orJ vcs. * (M TI.) Nyugati hírügynökségek, jelentik, hegy a tervezett nyugateurópai unió hat tagállama (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) külön-külön jegyzékben válaszait arra a háromhét előtti szovjet jegyzékre, amely megállapította, hegy a párizsi egyezmények egyes cikkelyei sértik az ezen országok által aláírt 1925. évi genfi egyezményt a vegyi- és baktériumfegyverek háborús alkalmazásának eltiltásáról, * (MTI.) Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön félórás megbeszélést folytatott Aldrich londoni amerikai nagykövettel — jelenti a washingtoni rádió. Értesülések szerint Nehru és Aldrich nagykövet a tajvani helyzetről tárgyalt. — Nehru erről g, kérdésről már folytatott megbeszéléseket St. Laurent kanadai miniszterelnökkel és Indonézia londoni nagykövetével. * London (TASZSZ.) a york- shirei Bumbonoughban frbruár 2-án 2400 bányász lépett sztrájkba, az utolsó két hét alatt immár harmadszor. Sajtójelentések szerint a bányászok a munkakörülményeik romlása ellen tiltakoznak. — Február 2-án az English Steel Corporation társaság Sheffield! gyárának négyszáz munkása bejelentette, hogy folytatja sztrájkját, tiltakozásul a féktelen kizsákmányolás ellen. Szófia (TASZSZ). Február 3-án közzétett jelentés szerint a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága január 31-én teljes ülést tartott. A teljes ülésen Vlko Cser- venkov tartott beszámolót a 6. pártkongresszuson hozott mezőgazdaságfejlesztési határozatok teljesítéséről. A teljes ülés megvitatta a beszámolót és ennek alapján határozatot hozott. * Beirut (TASZSZ.) Nasszer miniszterelnök az egyiptomi kormány február 2-i ülésén, tájékoztatta a minisztertanács tagjait „azokról az intézkedésekről, amelyeket Egyiptom szándékozik tenni a török-iraki egyezmény aláírása esetén.“ Az A1 Gumhurija szerint ebben az esetben „Egyiptom kilép az arab állairók kollektív biztonsági egyezményéből és újabb egyezményt köt“ Irak részvétele nélkül. Olvasd, tanulmányozd PÁRTÉPlTÍS-M
