Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

2

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

1955 január 26.

»

Á megye kulturális aktívájának értekezlete elé

Adenauer segítséget kér Dullestöl

Megyénk kulturmunkásai e hó 28-án, pénteken értekezletet tartanak, megbeszélik a megye népművelési helyzetét, feladataikat. Nagyon időszerű és fontos ez a megbeszélés annak érdekében, hogy

a kulturális élet területén lévő akadályokat elhárítsuk és a Központi Vezetőség júniusi határozata alapján még nagyobb lépésekkel haladjunk előre. Az eddigi utat eredmények, de elmaradások is jelzik. Ezért 'nem lehet haszontalan ha már a készülődés közben felvetünk néhány gondolatot. Ezeket az aktíva értekezletén jó lenne megvitatni és tisztázni.

Azok a helytelen nézetek, amelyek a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata után lábrakap- tak (addigi eredményeink lebecsülése a „minden rossz volt“ elmélet, a túllicitálás) a kulturmunka területén is jelentkeztek. Sőt talán még jobban, de feltétlen bonyolultabban, nehezebben felismerhetően, mert a kulturmunka területe sokrétű ideológiai front, ahol nagyobb lehetőség volt (és van) e téves nézetek keletkezésére és terjedésére.

Ma — egy-másfél év távlatából — körvonalaiban jobban kibontakozik a kulturális munka arculata Általában a következőket tapasztalhatjuk:

Míg a Központi Vezetőség júniusi határozata előtt a kultur- munka elszakadt a tömegektől s benne főleg csak a nevelési-agitá- ciós lehetőséget hangsúlyoztuk, olyannyira, hogy csaknem' termelési agitációvá szürkült, addig most olyan tendencia kapott lábra, hogy mondjunk le a kulturális munka által adott nevelési lehetőségekről,

tegyük a kulturmunkát öncélúvá, vagy amint mondják „politikamentessé.“ Ez a törekvés megmutatkozik a színház, a színjátszócsoportok, a mozik műsorpolitikájában, a könyvtárak területén, a kulturott- honok munkájában, a politikai-, filozófiai-, természettudományi előadások számának csökkenésében, abban, hogy a kulturális munkában is főleg csak a régmúlt (1848-ig) haladó hagyományaira támaszkodunk stb.

Mindez <— a szocialista kultúra céljainak féladása mellett —< veszélyezteti a művészi színvonalat is. Tapasztalhatjuk ezt abból, hogy a megyében is eléggé elszaporodtak a giccses, művészietlen, a torn, egek ízlését lebecsülő előadások, rendezvények, s nem utolsó sorban a máshonnan jött, színházaktól racionalizált, úgynevezett „maszek“ színészek jóvoltából,

A téves nézetek keletkezéséhez és elterjedéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy sokan úgy gondolják, ideológiai téren is valami NÉP politika-féle érvényesülhet, olyan politika, amely megtűri a kispolgári, vagy egyéb, a marxizmussal ellentétes nézetéle keletkezését, jelenlétét. Sokan szem elől tévesztik, hogy a NÉP politika gazdasági téren történő alkalmazása

még határozottabb, világosabb, élesebb harcot követel ideológiai téren

a marxizmus-leninizmus eszméinek érvényesítése érdekében.

Mindez természetesen nem jelenti azt, nagy a kulturmunkából a júniusi határozat előtt megmutatkozott hibákat már teljesen kiküszöböltük s most már csak az előbbiekben felvetett helytelen nézetek ellen kell küzdeni, hiszen a népművelési munka — az elmúlt ev eredményei ellenére — még mindig nem mutat olyan fellendülést, amilyet elérhettünk volna.

A hiba abban van, hogy a fellendülés sem a kulturális rr.unka területét, sem pedig a földrajzi területeket figyelembe véve nem egységes. így például elmaradt az előadásos propaganda, nem mutat elég erőteljes fejlődést a könyvtárak munkája; a Jászságban aktívabb, pezsgőbb a kulturális élet, mint a Kunságban. Mindez arra is figyelmeztet bennünket, hogy nem javítottuk rr.ég ki a június előtti hibákat és nem építettünk eléggé a Központi Vezetőség júniusi határozatára, eredményeink döntő forrására. A megyében folyó kulturmunka még mindig

nem elég színes, sokrétű, nem támaszkodik megfelelően a dolgozók igényére

(sőt sok esetben lebecsüli azt), kezdeményezésére, hagyományos szokásaira.

Mindennek szerintem két fő oka van. Az egyik az, hogy az arra illetékes fórumokon, de népművelési munkásaink körében is keveset foglalkozunk a kulturmunka tartalmi (eszmei, művészeti) kérdéseivel, célkitűzéseivel. Ugyanakkor pedig kulturális szerveink és a töMoszkva (TASZSZ). A közlemény megállapítja, hogy az OSZSZSZK köztársasági és helvi ipara 104 százalékra teljesítette 1954-es össztermelési tervét.

A gabonafélék vetésterülete 1954 folyamán 4.4 millió hektárral.. ezen- belül a búza vetésterülete 2.7 millió hektárral növekedett.

Annak ellenére, hogy a Voiga- vidék körzeteiben a termés számára kedvezőtlen volt az időjárás, jelentősen több gabonafélét takarítottak be és adtak be. mint az 1853-as éviben. Az OSZSZSZK kolhozai és szovhozai 1954 december 5-ig 390 millió púd gabonával többet adtak el az államnak, mint az 1953-as óv megfelelő időpontjáig. Nagy munkát végeztek a szűz- és ugarföldek feltörése terén. Az év folyamán jelentősen megerősödött a köztársaság mezőgazdaságának anyagi technikai báziisa,

A közlemény megjegyzi, hogy az év folyamán az állami beruházások volumene a köztársaság helyi ioamegek között a kapcsolat még mindig meglehetősen laza. A kulturmunka másik gátló körülménye az előbbivel szorosan összefügg: a tartalmi kérdésekkel és célkitűzésekkel való foglalkozáshoz kevés se gítséget kapnak a kulturmunkások a megfelelő állami szervektől s hozzá kell tennem, a pártszervektől is.

Általános munkánkban a kulturális munka rr.ég nem vívta ki azt a helyet, amelyet megérdemel, irányában közömbösség mutatkozik, illetve nem kellő figyelem. Ez megnyilvánul abban is, hogy a kulturális téren dolgozór elvtársainkat nem becsülik kellően, nem' segítik eléggé őket. Nem véletlen az, hogy az elmúlt évben a Jászságban fellendült a kulturális élet. Itt a tanácsok mellett a két járási párt- bizottság,. a jászberényi és a jászapáti.

szívügyének tekinti, messzemenően támogatja, segíti a kulturális munkát.

A megyei kulturális aktíva pénteki értekezlete bizonyára eredményes lesz. Ez főleg azon múlik, hogy a résztvevők n.ennyire járulnak hozzá észrevételeikkel, javaslataikkal a közös cél megvalósításához, a kulturális munka fellendítéséhez. Világosan kell látnunk, hogy az aktíva tanácskozása sokat segíthet, de nem oldhat meg mindent. A kulturális élet további fellendítése érdekében arra is szükség van, hogy a pártszervezetek, a tanácsok és a tömegszervezetek többet foglalkozzanak a kulturális kérdésekkel. Egyben szükséges az is, hogy megyénk valamennyi kul- lurmunkása erejének és tudásának legjavát adja annak érdekében, hogy a dolgozók kulturális igényét iötíbam kielégíthessük.

Dencső István,

MDP Megyei Bizottsága, kulturális előadója.

rában 39 százalékkal emelkedett. Az OSZSZSZK népgazdaságának minden ágában bővült a termelési kapse ittas

Az OSZSZSZK-ban 1954-ben az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forealmának volumene. 1950-hoz viszonyítva. 80 százalékkal emelkedett (összehasonlító árakban).

Az év folyamán az iparban, mezőgazdaságban, az építkezéseken és a közlekedésben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 5 százalékkal emelkedett. Körülbelül félmillió fiatal szakmunkás helyezkedett el a népgazdaságban.

Az 1954-es évben tovább növekedett a lakosság anvaei jóléte, kulturális színvonala.

Az OSZSZSZK népgazdaságfei- lesztési tervének teljesítésében 1954-ben elért eredmények a köztársaság gazdaságának csak úgy. mint az ország egész szocialista gazdaságának szakadatlan fejlődéséről tanúskodtak. (MTI.)

Berlin (MTI.) A párizsi szerződések ratifikálása ellen irányuló és haladéktalan négyhatalmi tárgyalásokat követelő népi mozgalom, amely egyre hatalmasabb hullámokat ver egész Németországban, mindinkább Adenauer politikai elszigetelődéséhez vezet.

A Német Kommunista Párt és a Német Szociáldemokrata Párt mellett most már a kormánykoalícióban résztvevő Szabad Demokrata Pártnak és az áttelepültek pártjának vezető képviselői is követelik, hogy az Adenauer ^kormány még a párizsi szerződések ratifikálása előtt kényszerítse négyhatalmi értekezlet összehívására a nyugati megszálló hatalmakat.

Adenauer konok „erőpolitikája“ miatt ellentétek törtek ki a kancelÄ tél látszólag a semmittevést jelenti a mezőgazdaságban. A szántóföldeket, kerteket vastag hótakaró borítja. A valóságban van éppen elég tennivaló. A gazdakörben tanulgatnak az em berek, hogy a tavaszi munkát már ismeretekben gazdagodva, újult erővel kezdjék. Napközben gyakran látni trágyát hordó szekereket. Másutt a konyhakertészetekben a vízvezető csatornákat építik. Aztán most készül az új gazdasági év és községünk fejlesztésének terve is. Nemrégen kaptunk 150 ezer forintot a lakosság jólétét szolgáló beruházásokra. Van már három ártézi kútunk, — amelyeknek vizét továbbvezetjük. Ebben az évben elkészül a fürdő, a villanyvilágítási hálózat is bővül. A meglévő mozink már szűknek bizonyul, olyan nagy a látogatottsága. Ennek bővítése érdekében is van tennivaló. Aztán nagyon elkelne falunkban a vezetékesrádió.

lár saját pártjában is. Ez a magyarázata annak, hogy a badeni Bühle rhőh én üdülő Adenauer — mint a luxemburgi rádió jelentette — két napon belül hárem ízben intézett segélykérő üzenetet Dulles amerikai külügyminiszterhez. — Adenauer arra kérte Dullest, hogy a párizsi szerződések második olvasásban való tárgyalásakor jelenjék meg a bonni parlamentben és személyes közbelépésével bírja rá az „ingadozókat“ a békeellenes paktumok ratifikálására.

A luxemburgi rádió ezt a rövid, de sokatmondó kommentárt fűzte híradásához:

— Adenauer nem biztos többé abban, hogy a bonni parlament jóváhagyja-e a párizsi egyezményeket. (MTI.)

Mindez azonban nem megy magától. Nekünk is meg kell tenni a magunkét. Községünk a múlt évről nem tartozik és sokan kiegyenlítették már 1955. évi hízóbeadási kötelezettségüket. A legutóbbi termelési bizottsági ülésen vállalást tettünk, hogy a tavaszi munkálatokat határidő előtt elvégezzük. A téli fatisztogatást, permetezést, február 28-ig befejezzük.

Kiss Lukács, egyénileg dolgozó paraszt, Cserkeszöllő.

' JÁSZKISÉREN az általános

iskolások részére 109.000 forintos költséggel tornatermet építettek.

— A MEZŐHEKI óvoda villamosítására 20.000 forintot kaptak a kis község dolgozói.- A KUNHEGYES I dolgozók és sportolók régi kívánsága teljesült. 114.000 forintot kaptak kormányzatunktól sportpálya építésre. Tavaszai már az új pályán játszók le a mérkőzéseket.

Az OSZSZSZK Minisztertanácsa mellett működi) Slatisztikai Hivatal közleménye

az OSZSZSZK 1954 éri állami népgazdasásfejlesztési terv- teljesítésének eredményeiről

Szakszofonok rikoltására

A nyugati propaganda minden erejéből iparkodik megnyugtatni az európai közvéleményt. amelyet aggasztanak a nyugatnémet Wehrmacht felélesztésének kilátásai. Újabb és újabb magyarázatokat találnak M, hogy mérsékeljék ezt az aggodalmat.

A nyugatnémet lapok például örömujjongva közölték, hogy a Bliank-hivatal (a bonni köztársaság tényleges- hadügyminisztériuma) felfedezett egy igen hatásos védekezőszert a német miljta- rizmuE ellen. Kiderítette ugyanis, hogy ennek a militarizmusnak egyik legártóbb megnyilatkozását a fúvós- zenekarok jelentették. Blank hivatala ezért elhatározta, hogy a leendő Wehrmachtban gyökeresen átalakítják a katonai zenekart. A harcias kürtöket, a durva dobokat s a vakmerő pisztonokat és

harsonákat érzelgős Bzakszofonokkai és ábrándos hawai gitárokkal cserélik fel. A Die Welt c. hamburgi lap elégedetten jegyezte meg, hogy a leendő Wehrmachtban „nem lesz feleslegesen kihívó“ zene; a szakszofonok majd meglágyítják“

A nyugati propaganda persze érzi, hogy a militarizmus megfékezését illetőéin a szakszo- fenokhoz nem lehet túlságosan nagy reményeket fűzni, ezért komolyabb ütőkártyát is latbavet- A United Press amerikai hír- ügynökség szenzációként tálalta ugyancsak a hamburgi Die Welt- nek azt a hírét, hogy a bonni kormány — a közeljövőben — hivatalosan feladja harckocsik és nehézlö- vegek gyártására támasztott mindennemű igényeit. A lap nem győzte hangoztatni, hogy lám, Nyugat-Németonszág „önként en gedményeket*’ készül tenni Franciaországnak.. iÁm, rövidesen napvilágra került egy új körülmény. Kiderült, hogy Bonnban a harsonákat készségesen Icicserélték szakszofo- nokkal, de ami a harckocsikat illeti, itt már egészen más történt. Ludwig Erhard gazdaságügyi miniszter kijelentette, hogy szó sem lehet a harckocsik és lövegek gyártásának feladásáról. A párizsi egyezmények értelmében Nyugait-Németor- szág bármilyen típusú harckocsit és lövegeket gyárthat, akár 10.5 címnél nagyobb kaliberű lövegeket is. A bonni kormány t— mondotta Erhard — „fenntartja magának a jogot, hogy

Nyugat-Németország nehézfegyvereket gyártson1' és nem megy bele a párizsi egyezményekben foglalt feltételek semmiféle módosításéba.

röaaaizL ltuxtk

cA btiisjLze.il anyja Ltae.Lt

int a hideg fojtogatja a fákat, az ablakon serceeve nyűik a jégvirág.

Bent duruzsol a kályha, a piritós ízes szaga keveredik a tea oäai- sarta illatával. A fiatalasszony kezében finoman csendül a fényesre törölt kanál, a mama pedig reumás csontjait melengetve mereng a múlton s időnként megnézi a tüzet.

A rádió tapintatos hangerővel közli az esti híreket Nyilatkozik pompás készítményű hegedűjéről egy színházi ember, aki sohasem foglalkozott hegedűgyártással. Három és fél hónap alatt nevetségesen egyszerű szerszámokkal olvan hangszert készített amelv — hall- ga csak! — aranytömör hangon zengi Csaikovszkii egyik dalát.

Újabb hír kel szárnyra a rádióból.

A napokban levél érkezett Belgium fővárosából. Brüsszeliből a debreceni szemklinikára. Egv édesanya * küldte dr. Kettessv Aladár professzornak.

A belga uiságok is írtak arról a bravúros műtétről, aminek Csillag Erzsiké 5 éves kislány, aki hathónapos kora óta szemszaruhártva- elszürkülés miatt nem látott — a szemevilágát köszönheti. A belga édeisanva tudatja, hogv öt és féléves kislánya szemszaruhártva- elszürkülés miatt nem lát. Szeretné. ha a bravúros műtétet végző magyar orvos operálná meg kislányát.

Milyen ió is a béke. a művészet,

a tudomány, a család, a szeretet, a bizalom.

Van valami hallatlan nagyszerű abban, hogy egymástól eltérő nyelvű. vállású, politikai felfogású, más történelembe született, egymástól országhatárokkal, hegyekkel, folyókkal elválasztott emberek a bizalomban találkoznak.

belga édesanya lehet huszonötéves. lehet harminckettő is. Gyermeket neveL tériét hazavária. naponta a megszokott útién bevásárolni megy. töpreng azon az úi anyagon, amiből legközelebb kosztümöt csináltat. De bármit tesz. gondolatai, érzései mélyén nem tud megszabadulni a szomorúságtól. Kislányfkáia nem lát. Mi lehet az oka? A táplálkozás? Laikus ember mit tudhatja. Dehiszen nem koplalnak, meleg ruhácskában iár.

Lehet idegek dolga. Elég csak arra gondolni, mit éltek át. mikor a német stukák mertelentek Belgium felett- Órák alatt egv várost lőttek rommá. A szirénák őriítő vijjogása megbénított szivet, agvat. Ki tudia. hol. melvik ideaszála sérült meg neki vaav a fériének örökre az élet-haJáltáncban. És életük folytatá?a. a kislányuk beteg idegzetet örökölt, elég. ha csak egv szálacskát is. Ha valami csoda nem segít, soha többé nem láthatna

meg ezt a küzdelmes, de gyönyörű

világot. <

Nem simogatják, borzolják érzéseit az élet színei, a virágé, az ésé. a viharos tengeré, a ködös brüsz- szelá utcáké, az ódon. nedves, még is kedves köveké, házaké. Nem hatolhat többé kinyíló kis leikébe a szülőföld mosolya —a szemén keresztül. Nem láthatia édesanyja, apja szemének mielee sugarát. Kihűlt egy pár szem. amely tízegynéhány év múlva a páriát keresné a brüsszeli parkok fái között, a főváros zsongó forgatagában.

Nem láthat többé egv gyermeki f—fli első atombomba 80.000 em- bért ööit meg. körülbelül ugyanannyit megsebesített. A robbanás egykilométeres körzetében az emberek harmadfokú égési sebeket szenvedtek. A robbanásnál támadt sugárzás megtámadta a csontvelőt. Sokan évék múltán pusztultak el a betegségtől. Hirosima 90.000 épületéből 65.000 használhatatlanná vált- A második atombomba Nagaszaki iapán varosban 40.000 embert ölt meg. ugyanannyit megsebesített.

Azóta 30.000 gyermek született Hirosimában és Nagaszakiban. Az újszülöttek közül 1046-nak fedetlen a csontrendszere. 429-nék hiányos a halló- és szaglószerve. 254 formátlan ajakkal született. 59 hangszálak nélkül. 243 téliesen fejletlen belső szervekkel. 47 fejletlen aev- velőveL 25 agyvelő nélkül. 500 pedig holtan iött a világra.

Nemzedékek magukon hordják az atomfegyver irtózatos következményeit. a bomílotteszűek fegyverének legyeit.

A belga édesanya nem az atombomba pecsétjét származtatta kislányára. Lehet, hogy gazdagok, lehet. hogy volna pénzük gyermekük gyógyíttatására.

De kezük megvan kötve, mint ahogy a belga orvosok törekvése is korlátozott. Az atamhisztéria áz ő kutatásaiknak is más iránvt szab.

És a balsa mama egyszeresek újságot vásárol a rikkancstól c mielőtt ebédet készítene, belepillant. Kislányára tefcintaet. aki a vakság okozta gyámoltalansággal engedelmesen gumnvaszt a sarokban. Ablakuk alatt csönget a villamos, tülkölnek az autók, nagy pelvhek- ben száüingál a hó. És a kislány füle felfogja a nagy hangzavarból, hogy kisoaitá'-ai is kint kacarász- nak, örülnek a hónak. A vak lányka szája legörbül, feneketlen szürkeségbe merült szeméből sósízű. forró könny eTed.

f-A'- anya mindezt látia. uralko- L/l dik masán hogy hangosan el ne sírja magát. Éppen ledobná az újságot, mikor megpillant egv szürke kis címet. „Bravúros szemműité- tet hajtott végre egv magvar orvos."

Elolvassa. Még is van remény!

Van menekvés az örök sötétségből. De jaj! Milyen messze van az a magyar orvos. Magyarország. A vörös Magyarország, ahogy a lapok emlegetik. De akármit írnak róla. valahogy más lehet ott az élet. ahol országos gond egv kisgyermek vaksága. Ahol megiutaimazza a nép az olyan becsületes orvosokat. mint az a dr. Kettessv.

Végtelen bizalom nyílik a belga édesanya szívében. Olvan végtelen, amibe belefér a hindu vagy eszkimó édesanya féltése, a magyar vagy orosz, a kínai vagy amerikai anya határtalan szerebete a iövő. a gyermek iránt. És hisz a brüsszeli édesanya a magvar orvosban, az emberben, az apában. Aki — éppúgy. mint a belga apák — tudia. hogy óriási erő a földön az az érzés. mikor a féri forró bizalommal eltelve mélved el h feleség az anya szemében s feledhetetlen boldogsággal bólint rá. ha meghallja B7, Élet szavát:

— Tedd csak ide a Kezed • i, Érzed. hogv megmozdult?

Ez a bizalom adta a belga édesanya tollára a szavakat:

„Szeretném, ha megooerálná a kislányomat.’*

Tóth István