Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

1955 január 1

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

5

Ú--esztendő estéjétől-Ihtamwasé;

O O

VJESZTENDO

oAz Esztendőnek leg-első napja ez: ».«Ilyet a‘ Római Pogányok nagy örömben, sokféle vigasságokkal, áldozatokkal, egymásnak köszöntésekkel, ajándékokkal, vendégeskedésekkel, tántzokkal. oktalan állatoknak bőrökben való önözésekkel, fé-rjfiaknak aszszo- nyok‘, aszszonyoknak fórjfiak* köntösökbe való járásban, ‘s még sok fertelmes vétkekben — is töltöttek — el. A‘ Pogányok Keresztyénekké lévén, ez a‘

(Vidám népszokások)

meg-rögzött rósz szokás a‘ Keresztyének közzé-is t-- jött, hogy azt töltötték nagy vigasságban, tántzban vendégségben, egyik a‘ másiknak köszöntésekben) ajándékoknak küldözésekben. a‘ mellyek mind édesekből, rr.ézes tészta neműből, figékből, malosa-szö!» lekből, állottak. Utszókon nyargalódzottanak, á gazdagoknak ajtajakon éneklettek, musikáltak.“

BŐD PÉTER: Szent Heorlokrátes. Posony, 1786. 34.1

Az Ötéves Terv győzelmes befejezéséért dicséret nagyszerű munkásosztályunknak

SZILÉ ESZTER

Szilveszter estéjén, mikor alko- nyodik, megindulnak a gyerekek az utcákon pergőzni, Uolotnpolni, csergetni (kis kolompot, rézcsengőt) a piactér felé, ahol nagy tömeg gyülekezik (felnőttek). Azok is csergelnek karikással a tér közepén, a fiúk a tér szélén. Közben csillagszórókat hajigáinak (nyíllal kilövik) a tempiomtorony ablakáig.

Petrot fújnak nádcsövön, a végét meggyujtják, fellobban.

Ez mind 9 óráig tart (az időjárástól függ), ma már hamarabb is bevégződik.

Megindulnak újévet köszönteni. Csoportosan beállnak az ablakok alá, ahol világos van. Ének után beköszöntenek: „Boldog újévet kívánok! Tyúk ide, búbos, kalács ide, fotnatos, bé'.es ide, rongyos. — Hárman vagyunk, kisasszonyom, (vagy nagyasszonyom)”.

Kapnak kalácsot, bélest, pízt (a gyerekek).

A szokás eredetét így magyarázzák: A török idöb-n (a törökök) megtámadták a várost. Védelem nem volt, mert a férfiak nem voltak a városban. Volt egy belső vár, a török közeledtének hírére oda vonultak be. Hatalmas csatazajt utánoztak, égő szalmacsóvákat ha- jigáltak felfelé; a törökök megijedtek és kikerülték a várost. Ezt minden évben (Szilveszterkor) megünneplik.

Az ó-év estéjén nem fekszik le egy lélek sem, hiszen össze kell kötni az ó-évet az újjal, mert ellenkező esetben megszakadna a kapcsolat, s beállna az újévben a halál. Tizenkét órakor megszólal a templom harangja, jelezve, hogy egy évnek vége.

A nép a főtérre gyűl, énekelnek. Valaki újévi verset mond és ezzel megnyitja az évet.

A tömeg eloszlása után az éj hátralévő része a szolgáké és gyermekeké. A csendet sűrű ostorcsat- togtatások bontják meg. Mindenki tudja, hogy a szolgák csattogtatnak, aztán felhangzik búcsúénekük:

Mikor a szóidnak lelik Veszi a gúnyáját, viszi

esztendeje, a csapszékre.

Mondja a gazdája: - Maradj Csak a hat ökrömet hajtsd í

megjövöre,

legelőre!

Egyék meg a kutyák mind a hat ökrödet,

Égesse (meg) a tűz vasas szekeredetl

Meguntam, meguntam gazdám kovárléjját,

Három töpörtyüvei a bütös laskáját.

Újév estéjén, amikor a gyermekek csengőkkel, kolompckkal nyar- galásznak az utcákon, szokásban van az is, hogy itt-ott egy-egy hamuval telt rossz fazekat vágnak nagy zuhanással egyik-másik kapuhoz.

E ARS A IV G

Újévtől vízkeresztig kis fiúk, kis lányok, emberek vegyesen házról- házra járnak esténként meghegyezett hosszú nyársakkal. Aki tud, dudál, vagy hegedül, másik meg énekel vagy táncol. Az asszonyok kukoricát szórnak a farsangolók lába alá, hogy minél több csirkéjük keljen ki, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel. A gazdától szalonnadarabokat kapnak a nyársra és egy pohár bort. Mert ha nem, könnyen így végződhet a farsangi nóta:

Aki nem ad szalonnát, kiszúrom az

ablakát.

Farsang utolsó 3—4 napjában néhány legény ünneplőbe öltözve, két méter hosszú pántlikákkal feldíszített nyársakkal felszerelve elindul farsangot köszönteni. — A nyárssal a ház ajtaján bekopogtatva, kérdezik: „Szabad-e farsangot köszönteni?*’ — Az engedély után énekelni kezdenek. Az ének végén a gazda vagy a gazdaasszony: „Gyertek ide fiaim azzal a nyárssal! Rá- túzöm a szalonnát, hogy szép meg- ölőjeim legyenek!”

BOLDOG UJESZTENDOT

kíván üsletbarátainak és ass ös**es »xövetke- self dolgosoknak, valamint a MÉSZÖV dolgosóinak a

SZOLNOKMEGYEI

FÖLDMÜVESSZÖVE1KEZETEK Szálllmányozási Vállalata

V

Mire a legények: — ts-oszonjuat szépen! Isten kentekkel!

Farsangi bálokon meg így énekelnek a legények a (főleg idősebb) lányok bosszantására:

Elmúlott a hosszú farsang, búsulnak a lányok.

Ettől a sok búsuíástál ráncos a poíáiuk.

Nem tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni,

Vedd elő az olvasódat,

kezdj el imádkozni!

Elmúlott a szép farsang, búsulnak a lányok,

Kinek nagy méreg miatt ráncos a poíáiuk.

Ne búsuljatok, lányok,

még férjhez mehettek,

Megjön majd a szép farsang, menyecskék lehettek.

Elmúlt már a rövid farsang, búsulnak a lányok,

A nagy méreg miatt nekik ráncos a pofájuk.

Farsang vasárnapján délután tíz- tizenkét eladó lány házanként beköszönt és így énekel

Farsang, farsang három napja,

Itt hagyott a lányok anyja.

Gyűjjék haza, Pesta bácsi,

Mind eladták a jányokat,

Kit görheér, kit máléér,

Bagi Katylt egy bimbóér,

Akkondásnét egy malacér,

Akkántornét egy szoknyáéi-,

A lovásznét egy csikóér.

A nótának ennél a részénél körbe seregnek. Tojásokat adnak nekik. Ha nem kapnak, ezt mondják: „Ne keljen meg a cipójuk!”

Majd így folytatódik a megkezdett dal:

Haja kincs, haja kincs, nekem vöt,

de már nincs, Elhagyott, aki vót, hol vegyek olyan jót, Lalala, jaiaia, hol vegyek olyan jót?

Hamvazószerdán farsangbúcsúztatót tartanak. A falu népe összekapcsolódik, láncot alkot. Egy legény vezet, a többi utána. Ahová a vezető megy és amit csinál, mindenkinek utánoznia kell. Pl. ha egy menyecske kihajol az ablakon és a vezető .megcsókolja, mindenkinek meg kell csókolnia. Két-há- rom seprős vigyáz arra, hogy ezt a rendet mindenki megtartsa. A menet egy holt legényt visz deszkákon. A gyászmenet a farsang halálát és temetését ábrázolja. Az asszonyok tréfásan siratják: „Jaj, jaj, a kerthez (kerítéshez) közel ne vigyétek, mert a kertbe beleakad, s a fejemre visz- szamarad”.

Farsang ideje alatt, vízkereszttől húshagyókeddig maskarába öltözött legények, lányok, gyermekek (régebben menyecskék és fiatal há- zsseroberek is) — főleg szerdán, csütörtökön és szombaton este 7— 12 óra között látogatják a fonóhá- zakat. ileltve azokat a helyeket, ahot tudják, hogy legalább néhány asszony összeül fonni, tanyázni.

Öltözetükkel feffismeríhetetlenné igyekeznek tenni magukat. A legények lánv-. a Ián vök leeénvruhát vesznek. Arcukra városban veti álarcot, csipkét vaav lukasztott, elvásott vászonból való kifestett álarcot tesznek.

Általában kétféle maskara van: szép és csúnya. A csúnyák bekormozzák ír. agukat, rongyokba öltöznek. A szépek is ..ruhát vesznek1', bó gatyát alsószokmvából. régi. divatját múlta ruhákba menvasz- szrmynak. vőlegénynek öltöznek, betyárt jelképeznek (veres laibival) vagy huszárt (karddal és sarkantyúval). Újabban a legények halálnak szoktak öltözni lepedőt 1e- rítve magukra, álarcot téve. kaszával a vállukon.

ÁMatjelmez is akad: ló. kecske, berbécs (ürü. ko-s) Testüket veres, veres-fehér kockás, zöld gyapjútakaróba vagv kifordított bundába burkolják. Álarcul kártvát (hosszúkás fakántát. vízhondó faedónvt) húznál? a fejükre, kos- vagv kecskeszarvat illesztenek rá. De használnak befestett evolcsdarabot is. a szái és orr táján pirosra, a szemnél feketére festve.

Útközben sípolnak, furulyáznak csengőt ráznak. Az állatoknak általában nincs különösebb szerepük csak ugrándozá - ukkal és külsejükkel nevettetöbbek a többieknél.

A menetben mask uras oknak fel

nem öltözöttek is részt, vesznek hogy le ne téphessék valamelyik áiarcot a roaskurások fejéről.

A kitűzött célhoz megérkezve.- bottal megzörgetik a tornác karfáját. lármáznak, hogy a figyelmet magukra irányítsák. Vagy tréfás mondásokkal kéredzkednek be.

A lányok guzsaiukat eldobva — ha fonóban vannak — félve és nevetgélve búinak össze az egvllc sa- ick'ban. A fársár gok ijesztgetik őket. a lányok pedig farsangi nótákat dalolnak nekik. A maskarások némák, nem szólnak legfeliebb vinnyognak, nehogy felismeri ék

őket. Táncolnak egymással is meg a házbeliekkel is. Ive hét muzsikásokat is magukkal vinni a tánchoz. A msekurásokkal szénen kell bánni. énekelni nekik, táncolni velük. de egyébként érinteni őket nem szabad, mert „megverik a farsangot1*.

íme egy maskura nóta:

Járjad bolond, nincsen eszed,

Ami vót is elvesztetted!

Járompáca, járomszeg,

Járjad bolond, nincs eszedi

A maskurások általában nem sokáig maradnak. Elmenetelük előtt valamelyikük bottat megveri a Pad vagy a szélt szélét, hogy egyszerre induljanak.

Mikor már megelégelték a fár- sángokat. régebben ezt dalolták nekik végezetül: „Elígett már fele gyertya, elmehetsz már fársána haza1'.

HÚSHAGYÓKEDD

Alighogy oirkad. máris zaios a falu. A legények hatalmas fatönköket húznak, vonszolnak maguk után: a férihezmenendő. de otthoncseppent leányzó hajlékának küszöbére gördítik úgv hogv a házból se ki. se be. Egv barátnak öltözött legény (szalmakoszorúvall sorra kopogtatja a lánvos házak alfajait. s dörmöaő hangon énekli: „Ecce neki dáridom. a farsangot bevártaim. de vőlegényt nem kaptam jaj. de hepponmaradtam!1*

Az utolsó soroknál csuhás uram | már fofgatia ide-oda a fejét, hogv merre tágasabb, mert a megszomo- rodott szívű leányzók, hallva ß gúnydalt. sodrófával seprűvel, gúzsaival rontanak rá ö számít is ilyen esetre, mert a csuha ugyancsak ki van tömve. Ilyenkor burgonya-olvasóját forgatva nyöszörög:

Jaj. drága jó szüzeim,

Kedves epyctleile’m,

Ne bántsátok taglaim,

(hisz) ropognak már csontjaim!

Kaptok férjet százat is,

Mellé még hát bölcsőt is,

Jaj, csak jaj, ne bántsatok.

Hisz már menni sem tudok.

A tüsköt húzó két legény közül az egyik öregembernek öltözik, szürke haljál, a másik vénl'ánvnak: földig érő fehér baja piros szalaggal két ágba fonva. Mindenüvé bekukkantanak.

Húshagyó, húshagyó,

Engem ugyan itthagyő.

Aztán biztatják a lánvt. hogv a jövő húshagyókedd’g menjen férjhez. Este. mikor végeznek, leülnek egy leeényes házihoz és ott megeszik. megisszák a keresetet. HAMVAZÓSZERDA

A falu legöregebb legényei hamvazószerdán reggel ketten húzzák a csutkát minden házhoz ahol lány és legény van. Ide bemennek- Egyik legény nasv korsóba gvüiti az italt, amit kannak és esv másik kosárba a kalácsot A legénves házaktól minden legény csatlakozik és énekelve járják be a falut.

Ha még egyszer tizennyolcéves lehetnék

A lányok közt jobban széjjel nézhetnek.

Keresnék egy olyan igaz szeretőt,

KI elvárja azt a három esztendőt.

Győzeicm az év utolsó műszakján

A Tisza Cipőgyár dolgozói teljesítik ígéretüket:

192 800 pár cipőt gyártanak terven telül

Pénteken reggel az ő-évben utoljára szólalt meg a munka kezdetét jelző sziréna a Tisza Cipőgyárban, Egymás után indultak meg a

körök s lassan mozgásba jött az egész üzem.

Úgy kezdődött ez a nap is, m nt a héten valamennyi — s úgy végződött, ahogy meg egy sem: egy évi munka győzelmével. Már csütörtökön kezdetét vette az évvégi finis. A bőrcipőt gyártó 37-es kör 13.!) százalékkal túlszárnyalta te ivót — s amire ritkán van példa ilyen magas mennyiségi teljesítmény mellett: 100 száza"ékes minőséget ért el. Ez azt jelenti, hogy a műszak 8 érája alatt elkészült cipők közül valamennyi elősosztályú áru volt esen a körön.

Méltán illeti dicséret ezért a műhely vezetőjét Tóth Lászlón éí s legjobb dolgozóit, Furka Lászlót, T. ssi Gizellát és másokat. A gumigyárban a két versenytárs, a 45-ös és a 48-os műhely párosversenyéből csütörtökön a 45-ös műhely került ki győztesen. Tervét 0.4 százalékkal túlszárnyalta s 96.4 százalékban elsőosztályú cipőket készített. A 40-os műhely pénteken célul tűzte, hogy pótolja előzőnapi lemaradását.

Csütörtök estig a terven felül vállalt 190.000 pár cipőből 179.000 pár készült el. Szilveszter napján délig még előreláthatólag 11.000 pár cipőt adnak ehhez a körök s megszületik a győzelem: 19? "10 pár terven felül. Megyénk öt nagy városa minden lakójának jutna ebből egy pár.

Decemberben öt fontos gyártmány készült el a Mezőgazdasági Gépgyárban. Bár súlyos elmaradással! küzdött az üzem, mégis mind a-/ öt csoport dolgozói teljesítették tervüket.

Legjobb munkát végeztek talán a lóae- rablvecsoport dolgozói. A mült hónapban 35 gépet gyért ott: ik terven felül. Decamber- bein — bár közel másfél hetet kellett vára- kozniok fogakra — elkészítették a havi tervben kiszabott 270 darabot. sőt Szilveszter délig 2 darabbal többet is összeszereltek.

A szénarendrakó csoport 10 darabbal többet, gyártott kiszabásánál Igv nem csak december havi. hanem negyedévi kötelezett- séigüknek is eleget tettek. Az MO-4 morzso- lóból és a Zetor lculti- vátorból is lement péntek estig a decemberre kiszabott utolsó darab is.

Aranymondások

l

Szívet cseréljen az, aki hazát cserél. (Tompa Mihály)

*

Számomra nem létezik idea az emberen kívül, számomra éppen az ember, és csak is az ember az alkotója minden tárgynak és minden ideának, éppen ő a csodatevő, a természet összes erőinek leendő ura, (Gorkij)

•

Csakhogy aztán fölötte jámbor se légy, hanem menj saját ép érzésed

Kiosztották a iuta1- mafeat. A legjobb művezetőnek iáró vándorzászló Kohód! Rezsőnek. n .legiobb üzemrész1’ vándcrzászló a táros ás borona részleg dolgozóinak a legjobb brigádnak iáró vám- dorzászló a szénuend- ra.kó dolgozóinak, a „jó minőségért*' iáró a MO-4 morzsoló csoportnak. a . fegyelmezett munkáért“ feliratú pedig Szilágyi Sándornak jutott.

Az új évben

Az új évben tovább épül, bővül Martfű. A gyárépületek és berendezések további fejlesztése mellett nagy összegeket költenek lakóházakra, szállásokra és szociális, kulturális» létesítményekre.

Képünk a Tisza Cipőgyár új kulturházának építkezésén készült, mely a megye egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz.

Karácsonyi rejtvényeink helyes megfejtése

vezérlése után. Illeszd a cselekményt a szóhoz, a szót a cselekményhez, különösen figyelve arra, hogy a természet szerénységét által ne hágd; mert minden olyan túlzott dolog távol esik a színjáték céljától, melynek föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek: hogy felkutassa az erénynek ön ábrázatát, a gúnynak önön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakjáét és lenyomatát (Shakespeare)

KERESZTREJTVÉNY: Boldog karácsonyt. Jó szórakozást. Harmincadikán nyerést.

HELYESEN FEJTETTÉK MEG: Pataki István, Bodor Mária, Heimann Judit Szolnok; Pünkösti Erzsébet Tiszafüred; Bóján Imre Kunmadaras.

FEJTÖRŐ: Rokonok. Zuhatag. Hétköznap. Háromnegyedtizenkettő. Rendes. PrKély:

HELYESEN FEJTETTÉK MEG: Simái Erzsébet, Rázsó Ferenc, Pocsai Ferenc

Kisújszállás.

KÖNYVJUTALMAT KAPTAK; Pataki

István Szolnok; Rázsó Ferenc Kisújszállás, Bóján Imre Kunmadaras.

Társulatunk tagjainak, megyénk politikai-közigazgatási vezetőinek az ismeretterjesztési munkában szervezetünkkel együttműködő megyei üzemek, terme.őszövetkezetek, kulturotthonok, iskolák, hivatalok, társadalmi szervezetek, szakszervezetek vezetőinek és dolgozóinak valamint előadásaink után érdeklődő több-tízezernyi hallgatónknak

BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN

a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Megyei Szervezetének Elnöksége

t

A Mezőgépgvár öt gvártmánycvop irtja

leíjesbeUe decemberi tervét