Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

SZOLNOK MEGY El NÉPLAP 1955 január i \ SZOLNOKI LOKOMOTÍV NB. II-ES CSAPATA A Szolnoki Lokomotiv NB ll.-es együttese. Ez a csapat az 1954. évi bajnoki idény ősit fordulójában számos sikert aratott. Többek között ősi ellenfelét, a Kecskeméti Kinizsit 5:0 arányban győzte le. Az együttes tagjai: fJobbról); Pintér 1., Lázár, Bozóki, Tóth B,, Tóth L, Iván, Búza, Hérlcz, Sándor, Csábi, Lengyel. Öreq" labdarugó emlékei Az idősebb szolnoki labdarúgó szurko­lóknak még élénken emlékezetében él a Szolnoki MÁV együttese fénykorának egyik hőse, Bulyáki László a népszerű „Kada”. Maguk előtt látják, amikor a magaster- metü, kopaszfejü Játékos a fedezetsorban sok-sok nehéz mérkőzés veszélyes táma­dásait rombolta szét. Csupaszív játékos volt. Az úgynevezett „tiszaparti szív” inegtestesítője. Most az újév küszöbén kerestük fel az öreg labdarúgót, az új labdarúgó után­pótlás nevelőjét — az edzőt — és meg­kértük, mondjon nekünk egyet-mást lab­darúgó pályafutásáról. Nehezen akar beszélni. Elgondolkozik, rendezgeti a régi emlékeket, melyek mind egyaránt kedvesek számára, de máris ki­választja a legkedvesebbet. Lassan beszélni kezd. Az 1937—38-as bajnoki idény Őszi for­dulóját játszották abban az időben. Az, utolsó mérkőzés előtt egy pontnyi előny­nyel álltak az élen. A sorsdöntő meccset az akkori ERSO-val (Erzsébet Soroksár) játszották Soroksáron. Ettől a találkozó­tól függőt, hogy, bekeríilnek-e az NB I.-be. „Sikerült”. Csillog a szeme az őrömtől, amikor ezeket mondja. A mérkőzést meg­nyerték és így egy pont előnnyel a Cse­peli WMC előtt jutottak be az NB I.-be. S már folytatja tovább, ahol abba­hagyta. Ez a mérkőzés kétszeresen em­lékezetes marad számára. Az akkori szo­kás szerint ugyanis, azt az új labdát, mellyel a mérkőzést játszották, minden esetben a győztes csapat k3pta meg. Ezen a találkozón, mint a győztes együttes ka­pitánya, ő vette át a jutalom labdát. Vissza tudna-e emlékezni, milyen összeállításban játszottak ezen a mérkőzésen? — tesszük fel a kér­dést, máris újabb kép pereg a filmen. Megelevenednek előtte az Erzsébet Sorok­sári mérkőzés pillanatai s már sorolja is a játékosok neveit: Horváth — Retkes, Dracskó — Bulyáki, Selmeczi, Szabari —■ Szántó, Kolláth, Sárkány, Korom, Horváth. t Ezután következett számára a legna­gyobb élmény, az NB I.-ben való szerep­lés. Bulyáki László —- igaz — ekkor már 34 éves volt, de azért még félévet ját­szott a Nemzeti Bajnokságban s ez ma­rad legkedvesebb emlék számára. Azóta is tovább gyümölcsözteti labda­rúgó tudását s mint edző dolgozik a fia­tal utánpótlás nevelésében. Minek tulajdonítja .hogy olyan sokat hanyatlott Szolnok labdarúgó sportja? tesszük fel a másik kérdést. És mint jó szakember, gyorsan megadja a választ. Föhiányosságnak az utánpótlás nevelés elhanyagolását tartja. Hozzájárult azon­ban az is, hogy nem hozzáértő sporttársak is kerültek a vezetőségbe, akik helytelen irányba terelték a csapat munkáját. Egy évben négy edző váltotta egymást, akik nem tudták kellően kiismerni a játékos gárdát, mert mire elgondolásuk megvaló­sítására került volna a sor, akkorra le­váltották őket. Nem volt megfelelő a csapatszellem sem, amely szintén döntő előfeltétele a sikeres szereplésnek. Az öre­gek és fiatalok nem értették meg egymást. Ha ezeket a hibákat sikerül az 1955-ös bajnoki idényben felszámolni, akkor az új évet bizonyosan sikeresebben várja majd az együttes, — fejezte be nyilatko­zatát Bulyáki László. Nem is tartóztatjuk tovább, mert közben letelt az ebédidő és siet vissza a munkapad mellé, mert ami­lyen jó sportszakember, ugyanolyan ki­váló munkahelyén is. Szolnoki MÁV—Ferencváros 2:1 Mindenki jól ismeri Szolnokon, de nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az egész megyében is, Szántó Józsefet a régi nagy NB I.-es Szolnoki MÁV játékosát. Jól emlékszünk még rá, mikor az írek ellen 1939-ben kétszer, Svájc ellen egyszer, a franciák ellen pedig szintén egyszer volt a magyar válogatottnak is tagja. Régi nagy csaták emlékeiről beszélgetett el lapunk munkatársával. — Nagyon nagy mérkőzés volt a régi Szolnoki MÁV—Újpest — emlékszik visz- sza a 11 év előtti találkozóra Szántó Jó­zsef, 1943-ban játszottuk a meccset, de azért emlékszem még rá, 4:4 lett az ered­mény. Ez volt az a találkqzó, melyre leg­szívesebben emlékezem vissza labdarúgó pályafutásom idejéről. Ez a csapat lépett pályára: Horváth — Csabai, Szűcs, KIspéler — Selmeczi, Fa­zekas — Szántó, Kolláth, Laborcz, Nagy F., Korom. Már 4:0-ra vezetett az Újpest — me­séli Szántó — de ennek ellenére sem csüggedtünk. A második félidőben bementem jobbszélről balösszekötőbe és rúgtam két gólt. Ezután Kolláth— és Korom további két góljaival ki­egyenlítettünk. Ezután nagy hajrát indítottunk a győzelem megszerzéséért. Az utolsó öt percben majdnem meg­született a győztes gól. Csatársorunk elölt nagy helyzet nyílt és az újpesti Bíró Sanyi csak az utolsó percben, a gólvonalról tudott tisztázni. Szántó elvtárs elgondolkozik — majd így folytatja: — Igen nagy mérkőzés volt még többek között az ugyancsak 1943-ban az Ollői-úton lejátszott Ferencváros—Szol noki MÁV találkozó. Ezen a mérkőzésen az akkori nagy Ferencvárost 2:!-re győztük le. A szolnoki fiúk lelkes játéka még a ferencvárosi ,,B közép” szurkolóit is magával ragadta. A mér­kőzés végén játékosainkat vállukon vitték le az öltözőbe. Ezután arról beszélt, hogy az ő idejük­ben, ha ^megsérült egy Játékos, nem állt rendelkezésükre sportszanatórium, mint a mai labdarúgóknak. Nem is mondták meg vezetőiknek, hanem eifáslizták lábu­kat és a következő mérkőzésen sérülten is vállalták a játékot. Igen fájt nekem, hogy az utóbbi evek­ben sokat hanyatlott városunk labdarúgó sportja. Ezt annak tulajdonítom, hogy a Lokomotív SK vezetői nem fordítot­tak kellő gondot az utánpótlás neve­lésére. Nem bízták az együttes szak­vezetését azokra, akik magasra emel­ték a Szolnoki MÁV színeit. Annál nagyobb boldogság tölt el, hogy most hosszú idő után ismét van városunk­nak NB I.-es csapata a Légierő szí­neiben. Ez az együttes a Honvéd Sportközponton keresztül jó kezekben van és véleményem szerint megvan minden feltétele annak, hogy az NB I.-ben is sikerrel állja meg helyét. a a APROHTRDETÉSEK HARISNYA szemfelszedönöt felveszünk, szolnoki Háziipari Szövetkezet. Kossuth L.-u. 27. SZOLNOK város dolgozóinak BOLDOG UJESZTENDOT kíván a szolnoki Fürdő Vállalat. K 40 HP-s Hoffer stabilmotor eladó. Vá­gó, Szolnok, Fűrész-u. 1. RÁDIÓK, autórádiók, hangerősítők, hang­szórók, mikrofonok, lemezjátszók szaksze­rű javítását garanciával vállalja a RAVEL a posta rádió vételtechnikai eiektróakusz­tikai üzem. Szolnok, Beloiamiisz-u. 11. — Telefon: 23-16. ÖSSZES ügyfeleinek boldog újévet kíván: Bőripari KSz. Szolnok. BOLDOG újévi ünnepeket kíván kedves vásárlóinak a szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat. Dr. SIMO János ügyvéd irodáját Szolnok, Madách-u. 7. sz. alatt megnyitotta. .................................................... | M inden kedves vendégének = | és vállalatunk dolgozóinak ä | ló egészséget és eredmé- § § nyékben gazdag űjesztendőt = kivan a szolnoki § I Vendéglátóipar! Vállalat f TKIIIIIIIIIII(IIIIIIIM4(|{(II(lllll!lllklI!fIll!lll!lll!||l!ll!IIIlT SZILVESZTERT műsor a Nemzeti Étterem­ben 23 órától Csongor István és Velenczei István, 2 órától Serfőző Ilona Farkas An- ny. Csongor István és Varga D. József, a Szigligeti Színház művészei szórakoztatják vendégeinket. Vendéglátóiparj Vállalat. A szolnoki „Patyo'af Vállalás valamint az állami Fodrásza: sikerekben gazdag 1 újévet kíván kedves közönségének és a vállalat összes dolgozóinak. ZETKA 150, vagy Jáwa 250-es motort ke­resek megvételre, csak keveset használt, majdnem új érdekel. Ajánlatot levélben alábbi címre: Kozma Alfréd, Szolnok, Párduc-u. 4. SZILVESZTERI műsor a Fenyő Étterem­ben! 23 órától Czakó Jenő és Kovács 1st ván, a Szigliget* Színház művészei fellép tével műsoros estet rendezünk, melyre sze retettel várjuk vendégeinket. 'BolíLöíj (jjeszfendöf kínált a Jiéqieié S. o. A Légierő S. E. nevében ezúttal mondunk köszönetét Szolnok város Dolgozóinak. Szurkolóinak. Sportköreinek, a labdarúgócsapatunk NB I-be jutása alkalmával kifejezett szerencsekívánatokért. A Magyar Dolgozók Pártja, Házi Sándor vezérőrnagy, a tanács, a tömegszervezetek és nem utolsó sorban Baráti Körünk hathatós tá­mogatását ezúttal is megköszönjük és egyidejűleg kívánunk mind­nyájuknak sikerekben gazdag újévet. LÉGIERŐ S. E. ELNÖKSÉGE Kispéter Mihály üdvözli a szolnoki szurkolókat és a Létrerő együttesét egy barátságos mérkőzésre. Nekem na­gyon megtetszett a szolnoki fiúk játéka. Különösen lelkesedésük, jó csapatszelle­mük ragadott el. Ebben az időben állás nél­kül voltam. A mérkőzés után felkerestem a szolnoki vezetőket, nem tudnának-e ré­szemre valami állást biztosítani és akkor elmennék hozzájuk játszani. Meg is egyez­tünk. A MÁV műhelyben kaptam állást, így kerültem 1938-ban Szolnokra. Igen sok és kedves labdarúgó emlékem van. Sokfelé játszottam már, de bárki is érdeklődik tőlem, legszívesebben szolnoki szereplésemre emlékszem vissza. NAGYON szerettem játszani a tiszaparti városban. Szívemhez nőtt a szolnoki kö­zönség. A csapatnak tizenkét játékosa volt abban az időben, mint egy család úgy összenőttünk egymással és a szur­koló táborral is. Együttesünk országszerte híres volt jó csapatszelleméről. 8 évig játszottam Szolnokon, s ma is hacsak tehetem, mindig szívesen teszek eleget a meghívásoknak, amely odaszúlít vendég- szereplésre. Nagyon fájt nekem, hogy azóta oly so­kat hanyatlott a szolnoki labdarúgás színvonala, melyet mi annakidején oly magasra emeltük, örülök, hogy hosz- szú idő után újra van Szolnoknak NB I.-es csapata. Mint volt szolnoki játékos a sajtón keresztül üdvözlöm a Légierő együttesét. Annál is inkább öröm ez szá­momra, mert így a jövő bajnoki idény­ben újra játszhatom a szolnoki MÁV pá­lyán bajnoki mérkőzést. BIZTOS vagyok abban, hogy a Légierő ugyanúgy összeforr a közönséggel, mint mi annakidején, a siker nem fog elma­radni és bizonyára megállják helyüket majd az NB I.-ben, — fejezte be nyilat­kozatát Kispéter Mihály. LAPUNK munkatársa felkereste munka­helyén, az Élelmiszeripari Minisztérium­ban Kispéter Mihályt, az egykori Szolnoki MÁV és a jelenlegi Budapesti Kinizsi többszörös válogatott Játékosát. Megkérte, beszéljen labdarúgó pályafutásának leg­kedvesebb emlékeiről. A szegedi „Móra-városban kezdtem a labdarúgást. Majd a nagy Szeged FC-hez kerültem. 1938-ban az akkori NB II.-es ligabajnok Szolnoki MÁV eljött hozzánk Soha sem lehet elbizakodni Sárkány János, sz egykori körismert szolnoki labdarúgó is tagja volt az 1937- 38-as bajnoki idényben a Szolnoki MÁV együttesének, mely akkor került be az NB I.-be. Erre a sikerekben gazdag évre emlékszik vissza Sárkány elvtárs: Sok élményem közül, azt hiszem, a legnagyobb teljesítmények közé az NB I.-be jutásért folyó nagy harcot sorolha­tom. Ugv gondolom, a labdarúgó szurko­lók közül sokan voltak szemtanúi e küz­delmeknek. Az akkori NB II.-es ligában három pontos előnnyel vezettünk. S en­nek a megtartása volt akkor a cél. I fi kormányprogram t maradéktalan megvalósításúhoz 1 és a vüágbéke megvédéséhez j eredményekben gazdag újesztendőt kíván a F öl dm ű vessz övét ke ze tek * Három ponttal vezettünk, amikor soi került a WACFC elleni küzdelemre. Ä WACFC utolsó volt a tabellán. Ml ' egy kicsit clbizakodva léptünk pályára. Akkori edzőnk, a népszerű Wéber La ja, régi labdarúgó társait is meghívta erre a találkozóra. Budapesten ugyanis délelőtt játszottunk s így megnézhették azt. Ott volt Cseh Matyi, Kalmár Jenő, Barátkl Gyuszi és még sok más egykori magyar válogatott. Sajnos ezt a találkozót elvesz­tettük 3:2 arányban. A 3 pontos előnyünk 1-re csökkent. Az egész csapat az elvesztett mérkőzéstől lesújtva fogadalmat tett, hogy az egy pontos előnyt megtartja és megnyeri a bajnokságot. Még pontosan emlékszem, hét mérkőzés volt hátra, köztük a Diósgyőri Vasas, Váci SE és a Soroksár elleni találkozó. Ezt azért jegy­zem meg, mivel ezek mind idegenben voltak. A diósgyőri volt a sorsdöntő. Ezt 2:1 arányban megnyertük. Csapatunk ezen a mérkőzésen úgy játszott, hogy a diósgyőri közönség a mérkőzés után a szolnoki játékosokat vállon vitte le a játéktérről. Igen örült annak, hogy a vi­déki csapatok közül a Szolnoki MÁV ke­rült közel az NB II.-es liga megnyeré­séhez. Volt még mérkőzésünk hátra, de azok már nem voltak veszélyesek. —- Az utolsó soroksári találkozó előtt játéko­saink azt mondták, ha nem győznek, talán nem is jönnek haza Szolnokra. Erre azonban nem került sor, mert a mérkőzés után már mint NB I.-es játékosokat üdvözölt bennünket a soroksári közönség. — MA DÉLELŐTT 10 és 12 órakor a szolnoki Vörös Csillag mozgó bemutatja a nagy érdeklődéssel várt Verdi című új o'asz éfetrajzfilmet. lűiimmmiiiiimimimMiiiiiiiiiiiiiMnimiMimtmitii j Kedves vevőinek i BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN 1 tagságénak a FÖLDMÜVEoSZŰVETKEZETEKI Szolnokmegyei Szövetkezeti Központja! A MEZÖKER Vállalat boldog újévet kí­ván minden vásárlójának és dolgozójá­nak. Kéri, hogy a jövőévi tervteijesítésben ismét oly odaadással dolgozzanak, mint •az elmúlt évben. a szolnokvidéki | Kiskereskedelmi Vállalat minden dolgozóra. üuiiiiiiMMiiiHnimmimiiiiiiiiiiiiiiMMMMiiiiiiiiiiii ■^EVŐINEK és dolgozóinak boldog újév kíván a szolnoki Háziipari Szövetkeze Szolnok, Kossuth L -u 27. TERVEZŐÉPÍTÉSZ többévtizedes gyakor­lattal elhelyezkedést keres. Cfra a kiadó- ban. niiiiiiiiiiiiiiitiniiiiiiiiiiiiiiiiitiimitiiiiiiiiiiiiiiiiiiim | A szolnoki Vegyesipari Váilaiat, ( | mely 1955 Január 1-től I „Szolnoki Építőipari I és Javító Vállalat“ | néven folytatja működését | | Boldog űjesztendőt kíván § 1 minden megrendelőjének § 1 és munkavállalóinak. . 4iiiiinniiiiinijiii!HniniiiiniiuumHmnaiiwtmiiü Az 51-es Autóközlekedési Vallaíat (TEFL) fuvaroztató feleinek és dolgozóinak buldog újévet kíván. 'eíUn&kntegr/ej NÉPLAP politikai napilap Megjelenik néttő kivételévé» mindennap ' megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Szerkeszt* a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő DAVID FERENC Szerkesztőség: Szolnok Irodaház l emelet Szerkesztőség: Te efon: 20—93. 23—20, 20— 69 Kiadóhivatal: Telefon: 20-94 Egyszámlaszám: 00878.064—Í0 Szolnokmegyei Nyomdaipart Vállalat Szolnok MaMuovszb’-utea 19 Felelős reze tő: Mészáros Sándor i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom