Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-11 / 8. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 január 11. ELMÉLETI TAMÁCS&DÓ Mi a polgári demokratikus forradalom, mibeu különbözik a polgári forradalomtól? Több kongresszusi tanfolyamon I vitatott kérdés volt a forradalmak jellege, ezen belül a polgári és a polgári demokratikus forradalom közötti különbség kérdése. Több hallgató kérésére az alábbiakban válaszolunk. A társadalmi forradalmakat jellegük és mozgatóerőik alapián különböztetjük meg egymástól. Jellegüket az határozza meg. hogy milyen társadalmi viszonyokat semmisítenek meg és milyeneket hoznak létre. — mozgatóerőit pedig az egyes osztályok cselekedete, szerepe a forradalmakban. A fenti kérdést is ennek a tükrében kell megvizsgálnunk. Az a társadalmi forradalom, amelyet ml polgári forradalomnak nevezünk a hűbéri, feudális társadalmi viszonyokat semmisítette meg és a polgári. a tőkés társadalmi viszonyokat. hozta létre. Minthogy a polgári forradalom a feudalizmus ellen irányul — a burzsoázia forradalma mellett a parasztság forradalma is feudalists uraik, a iobbágvi viszonyok ellen. F. forradalom mozgatóereie tehát « burzsoázia és a parasztság. Vezetőere.ie azonban — történelmi helyzete folytán a burzsoázia, s a parasztság ebben a forradalomban — szintén történelmi helyzete folytán — a burzsoázia hadseregét, tartalékát képezi. 'Á forradalom eredményeképpen az államhatalom a földesurak kezéből a burzsoázia kezébe kerül, a földesúri kizsákmányolás helyébe pedig a tőkés kizsákmányolás- Ezért nem tudia a polgári forradalom a kizsákmányolt nép tömegeit hosz- szalbb időre a burzsoáziához, a forradalom vezetőereióhez kötni. A polgári forradalmaikhoz és történetükhöz azonban hozzá kell fűznünk. hogy ielentős részük a feudalizmussal való kompromisszummal. megegyezéssel végződött, miután a burzsoázia félt teliesen következetes lenni a feudális viszonyok felszámolásában, mert a forradalmi tömegek esetleg a kapitalista tulaidont is veszélyeztették volna. Vagy pedig a történelmi fejlődés sajátosságai következtében. mint pl. hazánkban is — későn, a XIX—XX. században zajlottak le. Azokban az országokban. ahol a polgári forradalmak az említett módon, vagy később zajlottak le, ott a fennmaradó hűbéri viszonyok, illetve azok csökevényei gátolták a kapitalizmus fejlődését, de a kapitalista kizsákmányolás mellett, azzal egyidejűleg nyomták a parasztságot és a munkásságot isIgy ezekben az országokban is létre kellett jönni a telies polgári átalakulásnak. Ez azonban már olyan történelmi körülmények között történt — vagy történik —. amikor már a munkásosztály megerősödött. kezd önálló erővé válni, s a parasztság is forradalmasodik. így ezekben a késői polgári forradalmakban w széles néptömegek már nemcsak a burzsoázia hadseregét. tartalékát alkotlak, hanem saját követeléseikkel is fellépnek. Igv ez a forradalom már nem egyszerű polgári — csak a polgárság érdekeit képviselő forradalom — hanem már emellett a népi forradalom is. Ezért hívjuk az ilven jellegű és mozgatóerőkkel rendelkező forradalmiakat, polgári demokratikus forradalmaknak. Az imperializmus korszakában mikor a burzsoázia már reakcióssá válik, az ereje teliében lévő. marxista-leninista párttal rendelkező munkásosztály már a forradalom vezetőereiévé is tud válni. Sőt vezetőszerepe mellett megvannak már azok a feltételek is. amelvek alapján a polgári demokratikus forradalom átnőhet szocialista forradalomba, így a polgári demokratikus forradalmak, tehát lényegében a polgári forradalmiak — nem tűzik ki a polgári társadalmi viszonyok megsemmisítését. sőt. fejlődésük elől segítenek az akadályokat elhárítani — de olyan polgári forradalmak, amelyekben a nép hatalmas többsége, az elnyomott és kizsákmányolt munkások és parasztok saját gazdasági és politikai követeléseikkel lépnek fel. (Pl. a politikai szaibadságiosok az elnyomottak részére, a törvény előtti egyenlőség, közös teherviselés. iobbágvi. hűbéri viszonyok eltörlése stb.) Az imperializmus szakaszában pedig, amikor már a munkásosztály a vezetőerő. képes ezt » forradalmat szocialista forradalommá változtatni. Polgári demokratikus forradalom zajlott le nálunk is 1348-ban és 1945-ben. Az 1843-as forradalom vezetőereje a liberális nemesség volt, (mely nálunk a liberális burzsoázia szerepét töltötte be) s az ország politikai és gazdasági függetlenségéért, a kapitalizmus f jlődéséért vívott forradalmi harcot Bécs és saját oligarchiáik ellen. A polgári demokratikus jelleget e forradalomnak a nép követelései adtak, melyet a nép írói, Petőfi, Vasváry stb. — a plebejus értelmiség formált -meg 12 pontban. E forradalmat idegen, külföldi erővel letiporták. Feladatait lényegében az 1945-ös polgári demokratikus forradalom oldotta meg. Az a tény, hogy a győztes Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat az idegen és saját fasiszta elnyomás alól, lehetővé tette a már régóta vsedékes demokratikus átalakulás végrehajtását. Ez az átalakulás forradalmi körülmények között ment végbe, vezetőereje a munkásosztály és pártja, a Magyar Kommunista Párt volt. Napirendre lehetett-e tűzni akkor hazánkban a szocialista forradalmat? Nem! Nem tették ezt lehetővé a történelmi körülmények. El kellett tehát először takarítani a hűbéri maradványokat meg kellett oldani a polgári demokratikus forradalom célkitűzéseit, amely ugyanakkor a munkásosztály és a pártja köré tömörítette az ország összes haladó erőit. Ezek a célkitűzések: a fasizmus elleni harc, az ország függetlenségének megteremtése, az újjáépítés stb. voltak, — de jelentette a földreform, a politikai szabadságjogok stb. megteremtését is, jelezve ezzel a nép követeléseinek megvalósulását. E forradalmi átalakulásban a mun kásosztály — mindinkább erősítette pozícióit, erős szövetségre tett szert a dolgozó parasztsággal, s lépésről- lépésre fejlesztette át a polgári demokratikus forradalmat szocialista forradalommá. Dencső István, a Megyei Elm. Tanácsadó tagja. Megkezdődött az Olasz Kommunista Párt IV. Országos Értekezlete Palmiro Togliatti beszámolója Róma (TASZSZ). Január 9-én Rómában megkezdődött az Olasz Kommunista Párt IV. országos értekezlete. Küldöttséggel képviselteti magát az értekezletein Franciaország. Nagy-Britannia. Magyarország. Németország. Bulgáriai Svédország. Belgium. Románia. Ausztria. Finnország. Sváic és Mexikó kommunista illetve munkásoártia. Az értekezletet Eduardo D’Onfrio a párt titkárságának tagia nyitotta meg. Az értekezlet résztvevői viharos tapssal fogadták a Szovietunió Kommunista Fártia Központi Bi- zottságánistk és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának ezután felolvasott üdvözlő táviratait. Ezután átadták a szót Palmiro Togliattinak, az Olasz Kommunista Fárt főtitkárának, hoev elmondia 'beszámolóiát. amelynek címe: „A kommunisták harca a szabadságért a békéért és a szocializmusért“'. Palmiro Togliatti beszámolóia elején azokról a sikerekről beszélt, amelyeket az olasz kommunisták a hetedik pártkongresszus óta arattak a békéért, a dolgozók életkörülményeinek megjavításáért folvp harc- ben. Togliattii 'ezután a nemzetközi helyzet elemzésére tért át s kijelentette. hogy a nemzetközi helvzet az utóbbi időben komolyabbá és feszültebbé vált annak következtében. hogy a nyugati hatalmak makacsul elutasítják a Szovietunió áltat a béke megszilárdítására eüő- terjesztett javaslatokat is arra irányuló szándékuk miatt, hoev bármi áron ratifikálják a párizsi egyezményeket. Komolyabbá és feszültebbé tették a nemzetközi helyzetet az északiatlanti tanács nemrég hozott határozatai is. amelvek megnyitják az atomháború előkészítéséhez vezető utat. Az országon belül — mondta Togliatti — a demokratikus szabadságjogok elfojtására és a fasizmus feltámasztására irányuló kísérletekkel kapcsolatban a helvzet kiéleződése figyelhető meg. Togliatti élesen bírálta az olasz kormányt, amelv nem élvezi a többség bizalmát Olaszországban és amely csupán ingatag parlamenti többséggel rendelkezik. Most — folytatta beszámolójában — megfigyelhető az Olaszország ügyeibe történő egvre fokozódó külföldi beavatkozás. Olaszország mind gazdaságilag, mind politikailag függő országgá vált. Togliatti, azokról a feladatokról Hogy készül a színház? A Szigligeti Színház színpadán — ahová azért látogattunk el, hogy egy kis ízelítőt adjunk az előadás élőkészületeiről — nary a sürgésforgás. — Díszletjelzés s s =. bútor.. -. kellék. , kész í—i hangzik az ügyelő szava, Fények villannak. Az öltözők hangosan beszélő készülékeiben rövid, határozott szavak duruzsolnak: „A Hl, felvonás szereplői a színpadra!“ Izgalmas pillanatok’. Csönd. Ebbe a remegő hangulatba vág bele a rendező hangja, — Vas fel! Függöny szét! És indul a III. felvonás első képe. v, Közben kis zökkenő. — '.Már hangzik is a rendezői utasítás. — Kezdjük a képet élőiről! És pereg a próba . s s Tímea, a törékeny hideg szépség határozott hangon utasításokat ad a gabonakereskedő üzlet alkalmazottainak, mikor hirtelen betoppan a férj, Tímár Mihály, aki hónapokig volt távol üzleti úton.,, Rövid időre az öröm hullámai rezegnek a levegőben, majd lassan megfagy a hangulat. Valami jeges válaszfalat érzünk a két errber között,,, Űj szereplő lép be, Athalie. Vele az ármány és a gonosz lopakodik a színpadra. Szinte érezni lehet az indulatok gyürkőzését. Az eljövendő tragédia előreveti árnyékát... Változik a kép ,,, A színpadon a szép Tímea vergődik. A szerelem és hála érzése viaskodik lelkében ... Melyik győz vájjon?.,. Megdöbbentően reális ábrázolás. IV. felvonás, első kép. Tímár Mihály búcsúzik régi énjétől, az aranyembertől, hogy ezután csak Timár Mihály legyen. Váratlanul belép Krisztyán Tódor, a kísértő múlt.,, Robbanásig feszült, súlyos, forró percek, , Megdöbbentően emberi alakítás. Utolsó kép,,, (De azt most nem mondom el. ÄHOL „AZ ARA1SYEMBER“ SZÜLETIK Január 15-én jelentős kulturális esemény színhelye lesz a ** szolnoki Szigligeti Színház. Ekkor mutatja be a színház együttese a halhatatlan nagy magyar író, Jókai Mór „Az aranyember“ című drámáját. Az író hasonló című regényét, — amelyből a színdarab készült — a XIX. század utolsó negyedében írta; a kiegyezés utáni politikai frontváltozás után, amikor Magyarországon is megindult már a kapitalizálódás folyamata. Főszereplője, az aranyember, Timár Mihály polgár, pontosabban gabonaűzér, aki vagyonát üzleti tevékenységből, nem is mindig a legtisztább úton szerezte. Timár alakjában Jókai gyermekkori emlékei szerepelnek, a korabeli tő- zsér családokról. A regény többi szereplői is a XIX. század végének tipikus alakjai, akiket Jókai mesteri jellem- és lélekrajzzal ábrázol. Néha ugyan végletes emberek, de emberek. A XIX. század magyar romantikus irodalma e remekművének színrehozatalával jó szolgálatot tesz a színház kulturális fejlődésünk ügyének, A darab ősbemutató“ is abban a vonatkozásban, hogy itt Szolnokon kerül először színre a regény legújabb átdolgozása, amely Kárpáti Gyula és Faragó György munkája. — Fő jellegzetessége ennek a színpadi átdolgozásnak, hogy hívebben, szín- padszerűbben adja vissza a mű mondanivalóját, mint az eddigi feldolgozások és ebben a változatban a regény epikai részei is sodró írásrr.ű drámává sűrűsödnek. szólva, amelvek a kialakult helyzetben a pártra hárulnak, rámutatott. hoev a feladatok harcot jelentenek n demokratikus szabadság-, jegekért. a monopóliumok ellen az alkotmányban foglalt elvek érvényesítéséért. Togliatti befejezésül kijelentette, hogy minden elvan kísérlet, amelv a diktatúra és a fasizmus úiiáte- remtésére irányul. « polgárháború perspektiváiát. tárja Olaszország elé. Ennek meghiúsítása érdekében feltétlenül harcolni kell ..olvan széleskörű front megteremtéséért, amely magáiban foglalná az olasz népnek a béke. a demokrácia és a szabadságjogok védelmében tömörült többségét.“ Nem részvételünkkel követelünk kormányalakítást. hanem olvan kormányt követelünk, amelyben képviselve lennének a dolgozók tömegei. amelv gazdasági reformetat valósítana meg. a béke politikáját folytatná, visszaállítaná a demokratikus szafcdfiágicfickat és a tömegek életszínvonalának emelésére törekednék. Ennek érdekében -— mondta Togliatti — ..döntő elemet ieient a mi munkánk, a politikai szervezetek és a szakszervezetek arra irányuló munkája, hogv a lakosság többségét harcba von iák ezért a programmért.'“ (MTI) A szovjet—iráni egyezmény az iráni parlament előtt Teherán (TASZSZ). Az iráni kénviselőház január 9-én tárgyalta első olvasásában a pénzügyi és határkérdéseiket rendező szovjet-iráni egyezményt és másodszori megvitatásra az illetékes parlamenti bizottságok elé terjesztette. (MTI), II Szabad Demokrata Párt nem fogadja el a Saar-egyez* mérsyt jelenlegi formájában Berlin (MTI). Thomas Dehler, a Szabad Demokrata Párt országos elnöke Stuttgartban saitóértekezleten kijelentette: •— A Szabad Demokrata Fárt javasolja. hogy n Saar-eg véznáén v® változtassák meg. vagv válasszák külön a többi párizsi szerződéstől. Ha ez nem történik meg. akkor a Szabad Demokrata Párt kénytelen lesz ip Saer-egvezménv miatt megtagadni az egész párizsi szerződéssorozat ratifikálását — hangoztatta Dehler a sajtóértekezleten. Majd meglátják, kedves olvasóink az előadáson.) A szünetben beszélgetek a szereplőkkel szerepeikről, készülésüikről, a bemutatóról. Szép Zoltánt (Tímár Mihály) éppen nagy jelenete után állítom kérdéseim kereszttűzéibe. — A színész — feleli — egy szerep kialaikításánál az eddigi élményanyagát használja fel, abból merít. „Az aranyemiber” témája már gyermekkarom óta foglalkoztat, amikor először olvastam. Jókai hősei általában vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz emberek. En őszintébb, emberibb emberrel, mint Tímár Mihály, nem igen találkoztam drámairodalmunkban. Ebből folyik szerepem nehézsége is. Tímár Mihály nem különleges hős, nem is gazember, egyszerűen csak ember. Ezért érdekes sokszínű a szerep. Egy érző, gyötrődő, az igazságot szerető, a boldogságot kereső embert kell formálnom, akinek gátlásait a vagyon, a társadalmi helyzete felnagyítja. Ezt a Jókai zsenijével megalkotott alakot nagyon nehéz lesz tökéletesen bemutatnom, de mindent elkövetek, hogy megközelíthessem azt. Számomra már ez is győzelem lesz. Ádám Éva (Athalie) — ezeket mondj a: — Mint színész, nagy feladatok előtt állok. Azt kell bebizonyítanom, hogy a genoszság, a féltékenység, a bosszú aljas indulatai milyen veszedelmesek, ha szabadjára engedik őket: hogy torzul el egy ember jelleme, ha nem az igazság, hanem az ösztön és szenvedély irányítja cselekedeteit. Elöljáróban csak ennyit, majd a közönség eldönti jól csináltam-e? Kompóthy Gyula (Brazovics) — Jókainaik egyik olyan alakját alakítom, aki megtestesülése a kapzsiságnak, az önzésnek, aki könyörtelenül átgázol mindenen és midenkin, — hogy célját, a gazdagságot elérje. Nagyon megfogott ez a szerep. Nagy igyekezettel készülök. Két ilyen nagyszerű segítőtárs, mint Szendrő Ferenc főrendező és Vági Tamás rendező — mellett öröm dolgozni, Újvári Viktória (Tímea) — Szeretném, ha jól sikerülne az előadás. Mindannyian szíwel- lélekkel készülünk. Nagyon szeretem a szerepemet. Éjjel is ezzel álmodom. Ez lesz életem első drámai szerepe. Tímea, ez a végtelen tiszta, becsületes ember, nagyon közel áll hozzám. — Igyekszem, hogy jól tudjam életre kelteni. — Előkészületként újra átolvastam a regényt, és először fordult elő életemben, hogy a regény után nem maradt hiányérzetem, amikor a darabot is megismertem. — Külön öröm számomra, hogy első drámai szerepemben is magyar írót, még hozzá Jókait tolmácsolhatom. Az igazgató így nyilatkozott: — Műsorpoliti- kánknak szerves része „Az arany- ember“’. Az előadásban igyekszünk az igazi Jókait visszaadni. — Jól felkészültünk, A súgó szerényen mondja: — Nekem az a véleményem, hogy az előadásnak nagy sikere lesz, mert a színészek szíwel-lélekkel és nagy lelkesedéssel dolgoznak. Mit mond a rendező, Vági Tamás? Mivel Szendrő Ferenc főrendezőnk jelenleg Budapesten van, most én vezetem a próbákat. — Örömmel készülünk Jókai remekművének előadására. Jó előadást akarunk nyújtani közönségünknek, a magyar dolgozóknak. Mint érdekességet megjegyzem, hogy zenekar is szerepel az előadáson. A darab hangulatának fokozására j — mint újítást, — zenekari aláfestést alkalmazunk az egyes képek összekötésére. A zeneszámokat Betlen D. László, színházunk karmestere állította össze korabeli dallamokból. A színészek játéka, a miliő, a korhű jelmezek és díszletek mind azt szolgálják, hogy a kort, amelyben az esemény játszódik, jól tudjuk érzékeltetni. A színház együttese nagy bűz galommal és szeretettel készül a bemutatóra, amely az évad egyik legkiemelkedőbb produkciója lesz A végső szót majd a közönség mondja ki. Csontos Sándor a TTIT tagja, Nyugat-német és francia repülőgyárosok együttes értekezletet tartottak Berlin (MTI). A nyugatnémet és a francia repülőgépipar képviselői szombaton és vasárnap együttes érj tekezletet tartottak Düsseldorfban. A megbeszélésen NvusatNémet- ország képviseletében Heinkel. Junkers. Messerschmidt. Domier és Áradó. Hitler egykori repülőgép- szállítói. Fanciaország képviseleté- ben_Jisirry. az. ..AFITA“ francia repülőgépkonszern elnöke vett részt; A nyugatnémet- repülőgépipar képviselői ez alkalommal megerősítették azokat a híreket, hogv nyomban a nárfesi szerződések ratifikálása után meg efcariák kezdeni katonai repülőgépek gyártását. Védjük a fákat A fásítás, erdősítés befolyásolja az időjárást, a mezőgazdasági termelést. Azon a vidéken, ahol több a fa, az erdő bőségesebb csapadék hull le, gazdagabb termést ád a föld. A dolgozók többsége megértette a fásítás jelentőségét, amit bizonyít az, hogy az elültetett csemetéket gondosan ápolják. Sajnos, nem mindenütt féltik és óvják a fákat. Többfelé tapasztalható — mint például Rákóczii'alva, Rákócziújfalu és Martfű községekben, — hogy az utak szélén lévő fasorból sok fa hiányzik. A Tisza- part mentén is szomorú látványt nyújt a föld felett, vagy derékon elvágott fák csonkja. Jogosan mondják a tsz-tagok és dolgozó parasztok hogy az illetékes szervek akadályozzák meg a fák kipusztítását. Büntessék meg azokat a felelőtlen, lelketlen egyéneket, akik ellopják, tönkreteszik a fákat, cselekedetükkel nemzet-. gazdaságunknak és egész népünknek kárt okoznak. Grósz Ferenc, Szolnoki
