Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

Szofnokmegyé A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA; VII. évfolyam, 7. szám Ara 30 fillér 1955. január 9., vasárnap MAI SZAMUNK TAIITALMÄBÖL: Malenkov elvtárs újévi nyilatkozata békeüzenet. (2. o.) Kovács néni beleavatkozik. (2. o.) A besenyszügi gépállomáson is befejezték a téli gépjavítást. (3. o.) Ma kezdődik a jászsági állattenyésztési hónap Jászboldogházán. (4. o.) Hanyatlott a kunliegycsi Traktor SK. csapata. (4. o.) JÄSZ-KUN KAKAS Műszakiak és fizikai dolgozók összefogása az Apritógépgyárban A Jászberényi Apritógépgyárban a felsza szaki vezetők közösen beszélték meg a lis 4-e tiszteletére. A megbeszélések ered gramm-határidőket módosítani lehet. Lkep Terényei brigád "elhatározta, hogy a hó tervben szereplő görgőjárat alkatrészeit. tO-re legyártanak. — Képünk Jergei Zott hőnyi Mária hegesztővel beszéli meg a kerülő badulásl verseny megindulása előtt a mü- dolgozókkal, hogy mit végezhetnek ápri- ménnyel jártak. Kiderült, hogy a pro- döntött a Szelei és a Tasi brigád. A vége helyett január 15-rc készíti el a Két drb kalapácstöről viszont már január án művezetőt ábrázolja, amint éppen Szc- fclsz&badulási verseny során napirendre feladatokat. 1 turkevei termelőszövetkezeti tagok a zárszámadások óta másfélmillió forint értékű árát vásárollak A turkevei termelőszövetkezetek igyekvő tagjai bizakodással tekin­tenek az új esztendő elé. A négy nagy termelőszövetkezet: a Vörös Csillag, » Harcos, Farkas Mihály és Táncsics tsz-ben megkapták a ta­gok a munkaegység után járó pénz­összeget. A Vörös Csillag és Har­cos termelőszövetkezetben több mint 4 millió forintot osztottak szét ' a tagoknak. Nem is lehet csodálkozni azon, bogy a turkevei íöldmüvesszövct- kezet boltjaiban volt olyan nap. amikor a földművesszövetkezeti áruházban 2100 vevőt szolgáltak ki cs 300.000 forintot forgalmaztak. Zagyva József, a Vörös Csillag tsz tagja családjával 4000 forintot vásárolt cl egy nap alatt. Magának egy 1400 forintos sötétkék öltönyt választott ki. A vásárlásoknál meg­mutatkozott a termelőszövetkezeti dolgozók igényének növekedése. — Csupán rádióból négyszer annyit adtak cl, mint 1953-ban. 1053-ban 36 motorkerékpárt, 1954-ben pedig 91-ct vásároltak meg Türke vén. A szőnyeg, amelyet még néhány év­vel ezelőtt alig vásároltak, most hiánycikként szerepel a turkevei boltokban. Ugyancsak nagymennyi­ségű dísztárgyat, üvegkészletct ad­tak el az utóbbi napokban. A tur­kevei dolgozó parasztok a termelő­szövetkezetekben megtalálták a szá­mításukat, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a zárszámadások óta, rövid egy-két hét alatt másfélmillió forintot vá­sároltak cl a helyi üzletekben. KIBONTAKOZÓBAN A FELSZABADULÁSI VERSENY Az elsők közé kerülünk Mi, a kunszentmártoni gépállo­más dolgozói értesültünk arról, hogy a Rákosi Mátyás Művek dolgozói munkaversenyt indítot­tak felszabadulásunk tiszteletére. Folyó hó 4-én termelési értekez­leten megvitattuk, és elhatároz­tuk, hogy csatlakozunk a felhí­váshoz. Egyeben elfogadjuk a pusztebozsóki gépállomás dolgo­zóinak versenykihívását. Annak ellenére, hogy gépállo­másunk megyei értékelés alapján a téli gépjavítás terén rossz he­lyen áll, — elhatároztuk, hogy a 26. helyről az elsők közé kerü­lünk. Az R. M. Művekhez csatla­kozva, minden igyekezetünkkel azon leszünk hogy határidő elölt kijavítsuk erő- és munkagépein­ket, szén.! előtt tartva a minőségi munkát. Molnár Lajos. Versenyre hívom a legfőbb jászberényi esztergályost Az április 4-c tiszteletére indított felszabadulást munkaverseny- ben Szikszai Uajos, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár esztergályosa párosversenyre hívja a Jászberényi Aprítógépgyár, leg­több esztergályosát az alábbi versenyszempontok alapjait: 1. Havi 500 normaóra teljesítése (250 százalék). 2. Sclcjtmcntcs munka. 3. A Röder-tuozgalom keretén belül vállalja, hogy Hegedűs Jó­zsefet, aki váltó munkatársa, sztahanovistává neveli április 4-ig. 4. Anyagtakarékosság terén megfogadja, hogy a verseny-idő­szak alatt egyetlen szerszámtürésc nem lesz. 5. Április 4-ig a Zctor-kultivá toron egy újítást alkalmaz, ezenkí­vül három észszerüsítést nyújt be. 6. A 605. sz. Szolnoki M. T. H. iparitanuló iskola esztergályos növendékeit a verseny ideje alatt és továbbra is folyamatosan palro- nálója­Kérjük az elvtársakat, hogy a versenykihívás elfogadásáról mi­nél előbb értesítsenek bennünket. A kiértékelés minden hó 12-ig tör­ténik. MFZÖ IMRE REKASI JÄNOS SZIKSZAI LAJOS ÜB-elnök párttitkár esztergályas Az ifjúság ígérete A szolnoki M. T. II. 605. sz, Fe* tőfi Sándor Iparitanuló Intézet I. eves bútorasztalos tanulói csatla­kozva a Rákosi Mátyás Müvek cse­peli üzem fel-zabr.dulási veresny- f el hívásához, elmé'eti és gyakor­lati munkaversenyre hívjuk ki az ország összes bútorasztalos tanulóit. A vcrcsnyfclliívás szempontjai: 1. Tanulmányi eredményeinket 4-cs átlag-sztályzatra emeljük. 2. Az igazolatlan mulasztásokat megszüntetjük. 3. Termelési eredményeinket 1 százalék selejt mellett átlagosan !"0 százalékra emeljük és terven leiül c'készítünk 60 konyhai ülő­két és 69 szemetes ládát. Csoportmunkában tanműhelyün­ket május 1-re szakmai kabinetté Makit,ink. A műnk .' versenyünket havi érté­keléssel az intézet P!SZ-bizo!(sá- gával karöltve az intézet verseny- felelőse végzi. Előre a felszabadulási verseny sikeréért! Szocialista hazánk felvi­rágoztatásáért! Palla Dezső, DISZ-titkár. Honti Antal O. f. Sz. B.-el nők. Csabai János, Hegedűs Sándor rr esterek Rácz Gyula, igazgató. Papp Gyula, pártitkár és a tanulók. Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége A Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége január 8-án, szombaton délelőtt ülést tar­tott a bizottság székiházában. Az elnökségi ülés dr. Bene Zol­tán megnyitója után míghallgatta Vezekényi Ernő beszámolóját a me­zőgazdasági munkaközösség első üléséről. Az ott hozott javaslato­kat elfogadta s elhatározta, hogy továbbítja azokat az illetékes mi­nisztériumokhoz. A javaslatokban a népfront-bizottság kéri az F. M.-et: olyan öntözési vállalatot, illet­ve kirendeltséget hozzon létre, amely a megye közigazgatási határait figye’embevévc végzi munkáját: az öntözött területek jobb megművelése érdekében lánctalpas traktorokat biztosít­son a megyének; létesítsen ön­tözési technikumot Kisújszállá­son a kísérleti gazdaság mel­lett az öntözési szakemberek számának növelése érdekében, ezenkívül pedig hozzon létre Szolnok székhellyel egy minős ségvizsgáló intézetet. A bizottság javasolja az oktatás­ügyi minisztériumnak hogy az ál­talános iskolák temtei-vébe az úi tanévben már vegyék bele a me­zőgazdasági és háztartási ismeretek tanítását a fiú-, illetőleg leány- csztályokban. Az elnökség ezután Kun Elek titkár bejelentése alapján elhatá­rozta, hogy január 29-ére értekez­letre hívja össze a megye minden községéből a népfrontbizottságok elnökeit, valamint a tömegszerve­zetek negyei vezetőit. Az értekez­let azt tárgyalná meg elsősorban, hogy milyen fe'adatok állnak a Ha­zafias Népfront helyi bizottsá­gai előtt a békéért folytaiéit harc területén, s megbeszélnék a helyi népfrontbizottságok kapcsolatának különböző kérdéseit a tömegszer­vezetekkel, a kulturcseportokkal és a gazdakörökkel. IAél felé jár az idő. A cukor- gyári pártirodában Írét ember ül egymással félig szemben. Herman elvtárs az üzemi párttitkár és Te­lek elvtárs, a városi párt-végrehaj­tóbizottság kiküldötte. A beszélge­tés hivatalos része befejeződött. Mindketten pihentető pillantást vetnek a zúzmarás fák mögött szür­kéid gyárépületre. — Egyébként mi újság odahaza? — kérdi Telek elv társ — Holnap disznót vágok... Éle­temben sokat öltem másnak, most rajtam a sor... — tréfál Hermann Keresztély, de a két szeme közt fo­gott mély ránc azt mutatja, még nem akar átvágni a könnyed be­szélgetés vágányára. Félkézzel dóznit húz elő, de elfe­lejt rágyújtani. Még jobb keze mu­tatóujját is erősen homloka köze­pére szorítja, — el ne szaladjon a gondolat. Komoly szemei mélyen bent ülnek a dús szemöldök oltal­mában és mintha kutatva vizsgál­nák a mondanivalót, amit ősz ha­lántéka mögött bontogat. — Itt forgatom már régen, mit szolnál hozzá — határozza el végül magát a szólásra. A választás előtti időkben egvszer a Magyar-utca körül jártam. — Eszembe jutott valami. Melyik itt egy KIK-ház? — kérdeztem égy öregasszonyt. „Ez éppenséggel” — mutat a melettünk álló szépstílusú emeletes épületre. Bementem, csak úgy beszélgetési szándékkal az eevik lakásba. Hogy vannak, nincs-e valami kívánságuk, kivezettek az emeleti erkélyre: — „Tessék” —■ intenek a rácsra. Ma­gam is megszeppentem, így ingott, ni és kifelé dűlt. mintha alá akar­na bukni az udvarra. Nem merjük a gyerekeket kiengedni a szobából, kész életveszedelem. De megvet­tük már a vaskancsokat. bevasal­juk a? ide nyíló ajtót” — mondták s. gúnyosan tették hozzá: „Mert maga már a tizedik, aki afelől ér­deklődik, mi a panaszunk. Bizto­A MUNKÁSOK SZIVE san maga is megígéri, hogy, okvet­len kijavítja a KIK.. .aztán maid jön a tizenegyedik. Pedig, tudja mit ajánlanánk? Azt, hogy jöjjön inkább kettő kérdezősködni, a har­madik meg már lásson hozzá...” — Hidd el. Telek elvtárs, elpi­rultam. Lesül't volna képemről a bőr, ha mondjuk szabadkoztam vol­na: Kérem, nekem semmi közöm hozzá ... Aztán a gyerekekre gon­doltam, de kedvem lett volna szét­verni a bürokraták közt... Ugyan­abban a házban egy másik lakás­ban korom, füst fogadott. Rossz a kémény, így kell élnünk, mert hiá­ba kérjük, nem javítják meg. A niosófcanyhát fűrészpor raktárnak adták oda olyannak, aki közelebb áll a tűzhöz. __ |\f entern a sógoromhoz, kő­*” műves. Gyere, fandlizzunk, betonozzuk be a rácsot, legalább segítünk rajtok, semmi fáradság­ba nem kerül. Hiába mennek íü- höz-fához... — A sógor mentegetőzött. Majd ide, meg oda rúgnak, csak avat­kozzunk bele hivatalos szervek dolgába. Állami ház, a KIK-é... .Ne gyulladj már be, — mérgelőd­tem — akármilyen nagyszakállú bíró elé állítanának se hagynám magam. Hogyhogy? Hiszen .egy fil­lért sem fogadok el a munkáért. Csak nem tudom elnézni, hogy így bánjanak emberekkel. r— Eddig semmi se lett a segít­ségből, lehet, a KIK már helyre is hozta a hibát, de azóta nem hagy nyugodni az ötlet — folytatja nagy szünet után az üzemi párttitkár s közben rágyújt. •— Mi lenne, ha összeállnánk né- hányan itt az üzemben. Jó öreg szakemberek — és segítenénk ilyen aprómunkákkal. Én szívesen ál­doznék rá minden hónapban két vasárnapot. Telek elvtárs arca egyre derű’' sebb. — Ez lenne csak az igazi népnevelő munka. Mert beszélget­nétek is, ugye? — De kinyílna az emberek szíve- lelke. Nem is kellene sokat kérde­zősködni — fokozódik Hermann elvtárs buzgalma, hogy érzi a szívbőljövő helyeslést. — Kikre gondolsz még itt az üzemben? A kis Fogarasi, Mateics- ka, Csákó... — kutat mosolyog­va az emlékezetében a pórtbizott- sági kiküldött. A párttitkár bólint, majd ciga­rettáját letéve, gyorsain a telefon­hoz lép. — Fogarasi szabadságon van, itt lakik a telepen, behívom, mit szól hozzá. jVemsokára alacsony, határo­zott ; fellépésű, fekete ember lép be. Otthonosan ül le, vékony baju­száról ledörzsÓli a fehér zúzmarát, közben kérdőn néz a bentlévőkre. — Dolgod van? —i Holnap disznótor lesz ná­lunk, nagy az izgalom — felel Fogarasi elvtárs és megnyugtatóan biztatja a másik kettőt... Nem számít, úgy is bejöttem volna. 34 esztendő óta úgy megszoktam az üzemet, hogy máshol nem is ér­zem jól. magam... Miről van szó? — teszi le a kis kucsmáiét. A másik kettő röviden tájékoz­tatja. — Mit szólsz hozzá? Csillog a kis ember szerre, szíve- lelfce ott, a tekintetében, ahogy szinte ünnepélyesre esztergályo- zott szavakkal válaszol. —• Üdvös ötlet, de okos ötlet.., Ki ne hagyjatok. És már úgy is könyököl az asztal végére, hogy látszik: innen nem megy el, míg ki nem mondják a döntést, — tett­re fel! — Nagyon jó lesz. A tanácsülé­sen annyi olyan panasz elhangzik, amin könnyen segíteni tudna egy­két órai munkával egy ember is. __ Végigvennénk, mondjuk a * Sashabni-utat. Belátogat­nánk a házakhoz. Nincs-e valami baj a lakáson? „Dehogynem. Kicsi az ajtó, bejön a hideg. Csak egy kis léctoldalék kellene, de hiába járjuk a KTSz-t, nem érnek rá”. No, Czakó barátunk, te vagy az asztalos — te maradj itt... — fű­ti mindhármuk tettrekészségét Hermann elvtárs. — Ugyám, Czakó is jönne... Mateicska Rudi meg két csavar- húzóval a zsebében is ezermester­kedne. Ö a villanyszerelő... De kőműves is kellene. Sok helyen re­pedt a fal vagy a kéményt keltene igazítani... Beszélünk Prock-kal, meg Deákkal. — Ennyien, fogadom, hogy egy épületet is megcsinálnánk — tü- zesedik tovább Hermann Keresz­tély lelkesedése, — nem egy rossz villanykapcsolót. —• Te, hát „Langó“? — Foga­rasi. Tóth Jóska biztosan megsér­tődne, ha kifelejtenénk. — Vele akár rögtön beszélünk — nyúl a telefonért a párttitkár s percek múlva munkanadrágban, az elmaradhatatlan svájcisapká­ban, hatalmas kutya kíséretében beállít a hosszúra nőtt Tóth elv­társ. 1/ “ * • Heves taglei tésekkel kezdd rá. — Hát nem tudom, már mit csináljunk. Az egész VI. kerületben nem ég a villany. Es- téről-estére. Lámpa, meg gyertya mellett élünk ... Hiába szólunk... Ha meg ég a villany, olyan hal­vány, nem látom meg a gyereket a szoba végében. — Akkor biztosan a trafóban a hiba. — Nem csinálnak itt semmit. — Dehogynem... Szólj a ta­nácstagnak — komolyodik el Fo­garasi. ...Nem te vagy? — kérdi egy kis rejtett éllel, Tóth elérti.., ■— Nem, valami Rontó, vagy Ragó, • tényleg Ru­gó... — Szeretnél-e segíteni a lakos­ság sok apró panaszán? — vágják el a más irányba haladó társal­gást. — Ha négy kezem volna, mind­del — és ebben a válaszban annyi jókedv, rokoszenves legénykedés van, hogy már szaván is fogják. Mikor megtudja a különös bri­gád hivatását és választ várva rá­néznek, nagyot kacag: — Akkor már kezdhetjük nálam. Ott az anyag, a hozzávaló egy fűrészpo­ros kályhához, az aszony meg rág­ja a fülemet: „Nem csinálod te azt meg jövőre se”. f “ y 1 e « van min nevetni. Sztahanovista esztersáivos az élvtárs. De hiszen sztahanovistáid valamennyien, akik itt vsainak s akikről szó esett. — Elmegyünk nrl hozzatok is. csapunk olvan kalapá­lást. hogy csak tűrie az asszony. De visszakanyarodnak a kcrnolv ötlet további formálásához. Ereik, milyen nagyszerű dolog kezdődik ebben a kis irodában — Először a perifériát vesszük kézbe, aztán be­megyünk a városba... Nem kell itt pontos időt kitűzni, csak meg­állapodunk abban, hoev például hetenként két estét vagy délutánt rászánunk. ‘— Semmit nem fogadunk él! 1— Akikor nem is vállalnám... Kö-< zelebb kerülünk az emberekhez, sőt őket is közelebb hozzuk egy­máshoz. Ha a szomszédnak sarok- vas kellene, de nem tud szerezni, ad neki. akinek van. ő meg talán ablaküveget tartogat a padlásán . >, — Jövő héten üzembe is állunk! Beszélünk a többiekkel is A cukorgyári munkások­nak ez a melegszívű kis cso­portja csak azt kéri. hogv olvan szívesen fogadiák őket mindenütt, mint amilyen telles szeretettel ajánliák fel segítségüket. Jövő héten elmondiuk. merre jártak. Tóth István t é

Next

/
Oldalképek
Tartalom