Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

2 SZOLNOKMEGXEI NÉPLAP 1955 január 9. Malenkov elvtárs újévi nyilatkozata békeüzenet Amikor kát esztendő határán visszatekint az emberiség a leper­gett évre és várakozóan előrenéz, mit hoz most a kopogtató új, külö­nös hangsúlyt kapnak a legégetőbb kérdések: 'milyenek a béke ügyé­nek kilátásai, mit kell tegyenek az emberek, hogy a nemzetközi politi­kában tovább folytatódjék a ^ fe­szültség csökkenésének, a békés egymásmellett élés elvének irány­zata, mit kell tenniük a népeknek, hogy megakadályozzák a háború erőinek meg-megújuló terveit? — Ezekre a világszerte felmerülő kér­désekre adott választ Malenkov elvtárs újévi nyilatkozata. Ez a nyi­latkozat, amelyről méltán írta meg a demokratikus sajtó, hogy nagy- jelentőségű békeüzenet, ismét leszögezi a Szovjetunió állás­pontját a legfontosabb nemzetközi ügyekben. Hogyan lehet a feszült­séget csökkenteni? Hogy ki lehes­sen küszöbölni a feszültséget a nemzetközi politikából, s mindenek­előtt a szovjet-amerikai kapcsola­tokból, elsősorban arra van szük­ség, hogy vessenek véget a német militarizmus talpraállítását célzó terveknek,-vessenek véget a fegy­verkezési versenynek, s annak a politikának, amely katonai támasz­pontokkal igyekszik körülvenni a hékeszerető államokat. .,A mi a Szovjetuniót illeti — je­lentette ki Malenkov elvtárs a szovjet amerikai viszonnyal kap­csolatos kérdésre adott válaszában — kész továbbra is minden tőle telhetőt elkövetni a Szovjetunió és az Egyesült Államok tartós és szilárd békés kapcsolatainak biz­tosítása. a fennálló nézeteltérések rendezése érdekében, feltételezve, hogy az Egyesült Államok részé­ről is ugyanilyen készség nyilvá­mul meg’*. Ezek a megfontolt egyszerű szavak tisztító szélként szinte elfújják a békés egymásmellett élés „lehetet­lenségét“ hirdető amerikai propa­gandisták hisztériával mérgezett füstgomolyagait, amelyekkel a nem­zetközi légkört vigasztalanná, átha- tcl'hatatlanná akarják tenni. Ma­lenkov elvtárs válaszai friss leve­gőt sodortak a nemzetközi porond­ra: ha lehetséges — márpedig le­hetséges és szükséges — a békés együttélés, akkor meg kell találni az utat a távolkeleti nézeteltérések rendezésére, az egész emberiség lé­tét fenyegető atomfegyverek eltiltá­sára, s természetesen e békés kon­cepció jegyében kell megoldani az európai problémák kulcskérdését, a német kérdést is. A szovjet kormányfő újévi nyi­latkozatát világszerte nagy hord­erejű lépésnek tekintik. A béke- tábor országaiban és mindenütt a földkerekségén a békeszerető em­berek örömmel, bizakodással üdvö­zölték. Az imperialista politika bo­szorkánykonyháiban, — ennek meg­felelően, zavarral, nyugtalansággal fogadták a szovjet kormány fejé­nek szavait. Egyes nyugati lapok odáig mentek, hogy megpróbálták kiforgatni, fonákjára „magyarázni” a Malenkov-interju legfontosabb megállapításait. Hiú próbálkozás! Ezeket a szavakat nem lehet félre­érteni, félremagyarázni, meghami­sítani: „most nincs fontosabb feladat, mint egyesíteni minden ország népeinek erőfeszítéseit, a béke és a nemzetközi biztonság biztosítá­sa érdekében". Mi — és velünk a világ békesze­rető erői — értünk a szóból. Harci Programm ez, a béke hívei számá­ra az új esztendőre. AZ ENSZ FŐTITKÁRA PERINGBEN Ha az új év első hetének külpo­litikai eseményeiről hírt adó távira­tok közt tallózunk, felkeltik figyel­münket, azok a jelenségek, amelyek az ENSZ főtitkár pekingi útjáról, tudósítanak. Maga a tény méltán ébreszt érdeklődést: annak a világ- szervezetnek első tisztségviselője, amely „nem ismeri el“ Kínát, a „nem létező" népi Kína fővárosába utazik, s egy szerinte „nem létező" kormány ajtaján kopogtat.., Egy amerikai lap a napokban karikatú­rát közölt — a rajzon D a g Ham­marskjöld, az ENSz főtitkára hajadonfőét álldogál egy bambusz­függöny előtt (a nyugati sajtó elő­szeretettel használja a .valóságban nem létező „vasfüggöny“ változata­ként Kínával összefüggésben az ugyancsak nem létező „bambusz­függöny” kifejezést) és dadogva kér bebocsátást: „az ENSz-tőI jöttem... Nehru küldött. Nos, ebből a gúnyrajzból csak annyi igaz, hogy az ENSz főtitkára, valóban kérte, hogy C s o u E n-1 a j fogadja őt Pekingben. De, hogy Nehru küldte volna? Hammars­kjöld, útban Kínába huszonnégy órát töltött Delhiben, de tizenkilenc órát kellett várakoznia, amíg Nehruval végre találkozhatott. A szándékosan fagyos indiai maga­tartásnak az az oka, hogy India nem helyesli Hammarskjöld útjá­nak indokolását. Ismeretes ugyanis, hogy az ENSz főtitkára azzal a céllal ment Pekingbe, hogy megpróbálja „kiszabadítani“ azokat az amerikai kémeket, akiket a kí­nai hatóságok nemrégiben leleplez­tek és elítéltek. India nem szavazta meg az ENSz amerikai szavazógé­pezetének ezzel kapcsolatos elítélő határozatát. Sőt Nehru kijelentette, hegy „az ENSZ részéről elég különös veit egy megbélyegző határozat , részrehajló elfogadása anélkül, hogy bármiféle lépés történt vol­m a vitatott tények kivizsgálá­A kínai kormány leszögezte, hogy az amerikai kémek ügye Kína ki­zárólagos bel ügye és így nem tar­tozik az ENSZ-re. Mindamellett, mint Csou En-laj Hammarskjöldhöz intézett táviratában hangsúlyozta, a 'béke és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében a kínai minisz­terelnök kész volt fogadni az ENSz főtitkárát Pekingben. A főtitkárt barátságosan fogadták a kínai fő­városban Csou En-laj és Hammar­Széfi kii tátia. . . A PHumanité esvik lesutóbbi száma jellemző névsort; közöl — Adenauer legközelebbi munkatársainak névsorát. Adenauer nemrégi­ben kijelentette: ..A ielenleg előttünk álló feladat tizennyolcmillió keletnémet felszabadítása. Ez a célunk és ezt a célt el is ériük.“ És e cél elérésére Adenauer ..kiváló szakértőkkel“ vette macát körül, íme néhánvan munkatársai közül: CHRISTOFH SEEBOHM Hitler ideién: Az auschwitzi tábort; felszerelő és a halóii,kamrákat gyilkos gázzal ellátó I. G. FarbenIndustrie igaz­gató ia: a német fasiszta t>árt má­sodik elnöke. A bonni államban: Közlekedési miniszter. ..Németor­szágnak — mondotta — ismét a Maastól a Memelig kell terjednie.“ RITTER VON LEX Hitler ideién: Himmler kabinetfőnöke. Háborús bűnös. A bonni államban: Belügyi államtitkár. LUDGER WESTRICK Hitler ideién: A háborús gazdasági főtanács tagja. Göring gazdasági tanács­adója. Az amerikaiak 1945-ben há­borús bűnösként letartóztatták. A bonni államban: Gazdasági államtitkár. JAKOB KAISER Hitler ideién: 1945-ig tagia volt a náci párt­nak. A bonni államban: Az össznémet ügvek minisztere. Ö jelentette ki: .Egy igazi Európa csak a német tömb ismételt meg­alakításával iöhet létre. E tömb — emlékeztetem önöket — magában foglalja Németországot. Ausztriát. Svájc egy részét, a Saar-vidéket és természetesen Elzászt és Lotharin- siát is-“ JOSEPH PREUSKER Hitler ideién: Az antiszemitizmus terjesztéséért harcoló bizottság tagia. Az SS egyik alaiDítóia. A bonni államban: Lakásépítési miniszter. HANS GLOBKE Hitler ideién: A zsidók felszámolására alakí­tott náci hivatal elnöke. A hírhedt nürnbergi törvények fő szerzőié és megszerkesztőie. Háborús bűnös. A bonni államiban: Belügyi államtitkár, a kancellá­ria iaazgatóia. HERBERT BLANKENHORN Hitler ideién: Ribbemtrop kabinetfőnöke. A bonni államban: Adenauer kabinetfőnöke. WALDEMAR KRAFT Hitler ideién? 1945 máiusáis magasnatngű SS- tiszt. Lengye'orszag követelte há­borús bűnösként való kiadását. A bonni államban: Tárcám é'lküli miniszter. Az Át- telerniltek Fártiának vezetőie. KURT BEHNKE Hitler ideién: A náci legfelsőbb bíróság ügyé­sze. Háborús bűnös. A bonni államban: A belügyminiszter személyi ka­binetfőnöke. skjöld tárgyalásai azóta .megkez­dődtek. Anélkül, hogy e megbeszé­lések tárgyi eredményeiről beszá- beszámolihatnánk, máris le lehet szögezni, legalábbis két tényt: 1. A szóbanforgó látogatás bizonyítja: a népi Kína kormánya minden alkal­mat megragad arra, hogy lépéseket tegyen a feszültség csökkentése, a nemzetközi kapcsolatok felvétele érdekében; 2. Az ENSz kényszerül ténylegesen elismerni a Kinai Nép- köztársaságot, mint a világ egyik nagyhatalmát. Ezeket a tényeket — kénytelen- kelletlen — elismerik a józanabb nyugati burzsoá lapok is. „Az ENSZ főtitkárának kínai lá­togatása kimondottan a pekingi kormány sikerének tekinthető: írja a Basler National Zeitung című svájci lap. A Daily Mirror című angol lap szerint „az ENSz, miután elküldte főtit­kárát Pekingbe, többé nem elle- nezheti okszerűen a kínai népi kennány hivatalos elismerését”. S végül olvassuk csak, hogyan fa­nyalog a tények beismerésének né­mi öngúnnyal vegyes kesernyés hangján a Scotsman: „Ha az igazi, tényle­ges kormány képviselné Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben, közvetlen tárgyalásokat le­hetne indítani és nem mulatott volna a világ azen a furcsa lát­ványon, hogy az ENSz legfőbb tisztviselője kalappal a kezében járul olyan rendszer képviselője elé. amely rendszert nem tekinti méltónak a nemzetközi elisme­Nem túlzás tehát, Hammarskjöld pekingi útja létrejöttének puszta lényéből levenni azt a következte­tést, hogy ez a látogatás újabb lép­csőfok a Kínai Népköztársaság előbb-utóbb törvényszerűen bekö­vetkező ENSz tagsága felé. 'Ijevoez a tanáeielnűk . . . Czakó Sándor Jász- szentandrás tanácsel­nöke més fiatalember. Jóval alul a harmin­con. Mozgékony, tele életkedvvel, ambíció­val. megvalósítandó tervekkel. Mikor meg­választották. megígér­te mindent megtesz, hogy a község lakos­sága meg legven elé­gedve munkáiéval. Csak arra kérte a ta­nácstagokat. hogy áll­janak mellette, s vele együtt egv szívvel és lélekkel dolgozzanak a nép érdekében. Az úiév első mun­kanapján bekopogtat­tam hozzá, hogy meg­kérdezzem. mit akar megvalósítani, mik a tervei az úi esztendő­ben? Éppen munkában találtam. íróasztala fölé hajolt és a köz­ség térképét tanulmá­nyozta. Kérdésemre nagyot lélegzett, mint aki örül annak hoev végre beszélhet tervei­ről és boldogan felelt. — Nincs nagyobb öröm. mint ma tanács­elnöknek lenni. Sokat tehet az ember, csak dolgozni kell. Nem­csak tervezünk, ha­nem végezünk is! Mert íme lá-tna — és az előt­te fekvő térképre mu­tatott — Jájzszen tanó­rás olyan szerencsés helyen fekszik, amivel nem igen dicsekedhet még egv község a iá- rásban. de talán még a megyében sem. Észa­ki része homokos. Szőlő- és gyümölcs­termesztésre nagyon alkalmas. Déli része fekete fölid. kiváló bú­zatermő terület. — Úgy hallottam, hogy a múlt évben iól sikerült a paradicsom termesztése és most sokan szerződtek is­mét paradicsomra? — Igen. Az idén 549 holdon fognak paradi­csomot termeszteni. Remélhetőleg ez év­ben is megtalálja ben­ne parasztságunk a számítását. A szőlőte­rületet 50 holddal nö- veliük. lev összesen 530 holdon termesz­tünk szőlőt és gyü­mölcsöt. Méhészetünk fejlesztése érdekéiben még az ősszel megin­dítottunk egv méhész- szakkört. melv igen na«v látogatottságnak örvend. A mézterme- lós érdekében a ta­vasszal olyan fákat ül­tetünk. amelyeknek virága bőven ontia maid a mézet. — Községünk szépí­téséire is gondolok. Az utakat rendbehozat- iuk. Az évek óta elég­gé kikopott iérdákat megcsináltatiuk. A ió ivóvízellátás érdeké­ben az artézi kút fú­rását még a tavasszal befelezzük... Az állattenyésztés terén folvtatiuk a törzskönyvezést. Da­rálót építtetünk. A múlt esztendőben be­vált helvi mezőgazda- sági kiállítást az idén még nagvobbszabásúvá tesszük. A múlt évben csak egy piaci nap volt egv héten az idén már kettőt tartunk ... A lakosság áruellátása érdekében egv vasüz- tet nyitunk. A gazdaköröknek a legmesszebbmenő tá­mogatást adiuk. De nem feledkezünk meg a kulturális színvonal emeléséről sem. Népi együttesünket tovább - fejlesztjük. Uiabb mű­sort állítunk össze. A tantermek számát még kettővel növel­jük. Mennyi szép terv! Milvem ió érzés lehet, hogv mindezt a nép érdekében teszi! Bol­dog ember!... A'hosv látom, arcának ragyo­gásét nála a terv nem marad papíron, hanem valósággá válik. Sze­rencsés az a község, ahol liven tanácselnö­köt választottak. K. S. J ászszemtandnés Előkészületek a tihanyi alapfélévéi keletkezésének 900. évfordulójára 1955-ben lesz 900 éve. hogv I. Endre király megalapította a ti­hanyi bencés apátságot, s megszövegezte az apátság alapítólevelét, amely a magyar nyelv eredetiben fennmaradt legrégibb emléke. A nevezetes évforduló megünneplésére már megkezdődtek az előkészü­letek. A tihanyi ünnepségek a nyáron, a hagyományos Balatoni Hó­napok keretében zailanak le. amikor a történelmi múlt emlékeiben és a természet, ritkaságaiban gazdag félszigetet — hazánk első tájvé­delmi körzetét — tízezrével keresik fel a kirándulók. Erre az időre befejezik a félsziget turisztikai létesítményeinek kiépítését. Gondo­zott sétautak. pihenőpadok, eső ellen védelmet adó nádfedeles házi­kók. Tihany minden szépségéhez, nevezetességéhez elvezető jelzett turistautak váriák a látogatókat. Szépítik a félsziget közepén fekvő Tihany községet is: helyreállít iák utalt rendbehozzák a porták kerí­téseit. A községi tanács három kilátóbástvát építtetett, amelyeket az egykori híres tihanyi várkapit ány okról neveznek el. Az évfordulóra restauráliák Tihany műemlékeit, feltárlók a fél­szigeten lévő régi katonai őrtornyot, s a közeli — még a török idők­ben elpusztult község faragott frízekkel díszített templom maradvá­nyait megvédik a további romlástól. Befeiezik a sdkszázéves tihanyi altemplom restaurálását is és korszerű világítással látták el ezt a hí­res műemléket. A tervek között szerepel, hogy a tihanyi Attila-dcimb tetteién emlékművet állítanak Lóczv Lajosnak, s Balaton tudományos kuta­tása egyik vezéralakiának. A 900. évfordulóra az ’■ egykori tihanvi apátság épületében múzeumot rendeznek be. hordes néni a megszokott gyors mozdulatokkal dolgozik. Balkezével a befcgókészülékbe helyezi a csavar­anyát, jobbjával óvatosan lehúzza a kart, s amíg a fúró dolgozik, arra is jut ideje, hogy egy vizsla pillantást vessen a vele szemben dolgozó Pagonyinéra. Azt kutatja, hogy mi is tetszhet ezen az asszonyon Szekeres Gás­párnak. Hát ami azt illeti, nem csúnya nő ez a volt kocsit árosné — ismeri el magában Kovács néni. Tojásdad arcával, hollófekete hajával, egye- nesreszabott orrával, no meg a sze­geivel kiválik a tucatból. Különö­sen a szemeivel. — Pagonyaiénak nagy, fekete, árnyékolt szemei vannak és ha azokat férfire veti, úgy kifényesednek mintha lámpát gyújtottak volna bennük. És most ezek a lámpák szabadot mutatnak Szekeres Gáspárnak. Erre a gondolatra Kovács nénit úgy elfutja az indulat, hogy a kel­leténél erősebben rántja meg a kart és reccs . s, azonnyomban el­törik a fúró. Egy pillanatig meghökkenve nézi a megcsonkult szerszámú, aztán mérgesen kiabálni kezd: — Szekeres elvtárs! Szekeres elv­társ! Szekeres a műhely másik végé­ben egy fúrógépet javít, de a nagy motorzúgáson, munkazajon át is meghallja az asszony éles hangját. Már jön is: 1— Mi a baj, szomszédasszony? így szólítja, mivel egy házban laknak. — Hát az. hogy rosszul köszö­rülte be a fúrómat. Ehol ni: bele­törött az anyagba. Kovács néni tudja hogy most nagy sértést mondott, mert Szeke­res sohasem köszörül rosszul. Mes­tere ő a lakatosságnak. Ünneplő ruháján két sztahanovista csillag is fényesedik. KOVA CS NÉNI Á lakatos magas homloka vörös lesz az indulattól, de hangján nem érezni: — Ugyan ne mondjon már ilyent Kovács elvtársnő, ha rosszul lett volna köszörülve a fúró, akkor nem tudott volna vele dolgozni egész délelőtt. Ez igaz, de Kovács nénit feszíti a méreg és annak utat kell ta­lálnia: —1 Már régen cseréltem volna fú­rót, ha lenne tartalékom. De nin­csen. Bezzeg volna, csak nekem is olyan férfifogó szenem lenne mint egyeseknek! Kimondta, de mindjárt meg is bánja, hogy elárulta magát. Pago­nyiné rosszindulatúan sunyit fel a gépe mögül, Szekeres arca csupa megdöbbenés, de egyik sem vála­szol. Kovács néni meg hirtelen nem tudja, most mit csináljon. Topog egyhelyben. Még az a szerencséje, hogy megszólal az ebédet jelző duda és így van oka arra. hogy egy hirtelen hátraarcot csináljon. Fent a* ebédlőben a kis so­vány Veresné ül melléje. Hegyes orrát egészen odatolja Kovács néni arcához: — Tegnap estefelé megint lát­tam őket a Tiszaparton. — Aztán hogyan? — Hát csak úgy sétáltak. — Karonfogva? — Nem. Kovácsné erre valamelyest meg­nyugszik. Ha még nincsen karon- fogás akkor még nem olyan veszé­lyes a dolog. Még az elején tarta­nak. Veresné sóhajtozva tovább beszél. —1■ így kezdődött az én urammal is . Aztán egy este hazamegyek, a gyerekek azzal fogadnak, hogy apuka elment és elvitte a ruháját is. Kovács néni alig hallja, amit Veresné mond. Befelé figyel: ön­maga gondolatait, érzéseit kutatja. Mi köze neki ehhez az egész do­loghoz? Ki kérte meg őt arra, hogy beleavatkozzon három ember éle­tébe? Senki... De mégis! Hát le­het azt szótlanul, tétlenül tűrni, hogy egy ilyen jött-ment. már két férjet elfogyasztott kocsmárosné csak úgy elszeressen egy három- gyermekes családapát? Nem, nem lehet! E* Jár egyre az eszében, még va­csorafőzés köziben is. Mit csináljon? Meg kell beszélni az ügyet Jóská­val. Jóska, a fia fél tizre ér haza. A gépipari technikum esti tagozatára jár. Mikor megeszi a vacsorát, nekikönyököl a könyveinek. Kovács néni egy kis ideig topog az asztalnál, aztán megszólal: — Te Jóska! *— Tessék? — rágja a fia a va­csorautáni almát és fel sen.' tekint. — Segíts nekem. ■— Miben? — Egy szerelmi dologban. A fiatalember olyan hirtelen kapja fel a fejét, hogy hallani, amint megperceg a nyakcsigolyája: —■ Szerelmi dologban? — Abban — fúj nagyot az anyja. A fiú képe kikerekedik: — Csak nem szerelmes édes­anyám? — Majd mindjárt nyakonverlek, csak űzz csúfot belőlem, —. papri- kázódik fel Kovács néni. — Hát akkor ki? — Szekeres Gáspár.,, Jóska csendesen füttyent, az anyja meg leül melléje és töviről- hegyire elmondja a dolgot. t É

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom