Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-06 / 4. szám

Szofnokmegyd MEGYEIPART Bl 2 OTT SÁQ ■ ÉS- A MEGYEI TANÁCS LAPJA V1F. évfolyam, 4. szám Ara 50 fillér 1955. január 6., csütörtök MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Havonta 8—9 ezer ember költözik Nyugat-Né-nictországból a Német Demokratikus Köztársaságba. (2. o.) Növekszik a Petőfi-iskolán tanuló fiatalok száma. (2. o.) Egy nevelő visszapillantása. (3. o.) Elmés mulatságok. (3. o.) A hosszú nadrág. (4. o.) Nyolcvanéves a jászberényi Jász-Múzeum. (5. o. 1935. ÉVI NAPTARMELLÉKLET. 118 Irak tortár csál javítottak ki terven felül a gépállomásokon Megyénk gépállomásai a téli eéo- i a vitások kezdetén úi. korszerű szerszámgépekkel .• gyarapodtak. Ezek segítségével a gépállomás- szerelők, sctókia i eredményesebb, jobb minőségi munkát tudtak vé­gezni: Az úi gének között van tíz esztergapad, számos fúró és köszö­rűgép. Tizenhat gépállomáson gép­színek átalakításévail biztosítottak fűtött mühelvt a szerelőmunkások­nak, másutt is hasonló körültekin­téssel gondoskodtak a iavítási teen­dők zavartalanságáról. A csataszögi gépállomáson, már korábban befejezték a iavítőist. Ejőre haladtak Besenvszögön. No­vember eteeie óta terven felül eev traktort és aratógépet, eav cséplő­gépet. két ekét. három vetőgépet és két sillótöltőt, iavítottak ki. Megyénk, gépállomásain novem­ber eflse.ie óta tervein felül 118 trak­tor tárcsát hoztak üzemképes ál­lapotba. s 104-4 százalékra téliesí­tettek az eddigi gépjavítás! tervet. Legkésőbb január 10-én megkezdik a gépek javítását az új szolnoki gépállomáson Az elmúlt év áprilisában Szolnok határában, a besenyszögi út mellett kezdték meg építeni Szolnok megye egyik legnagyobb gépállomását. Az év végére egy 23 kát. holdas terü­leten felépült egy. 64 méter hosszú szerelőcsarnok, egy kombájnszín. a?, irodaépület, egy ötvenszemélycs pi hcnőépülct. s ami a leghamarabb szembetűnik a bcsenyszögi úton hal-dóknak, négy kétszoba össz­komfortos ikerlakásas ház. Haszonállatok tartásával növeljük jövedehnüuket Az augusztus 20-i szolnoki vásár látogatói közül néhányan mé-g biz­tosan etr lél eznek arra a zöldre festett elárusító pavilonra — ott a Ságvári-úton- — amelyben 30—40 dkg-os zöldpaprikák, emberfej nyi kalarábék, jól megtermett sárga­répák, káposzták, s egyéb konyha- kerti- vetemények csalogatták a vá­sárlókat. A szép portéka hamaro­san el is fogyott, s a tiszasasi Rákóczi termelőszövetkezet ,,szol­gálatban lévő“ tagjainak, — mert övék volt a pavilon — újabb szál­lítmányért kellett hazatelefonál- niok. Sok szemlélője volt annak a miniatűr tanyaközpontnak is ame­lyet még odahaza készítettek el egy asztalnagyságú táblára a szö­vetkezet tagjai, hűen ábrázolva a gazdasági épületek számának nö­vekedésével a pár év alatt megtett utat. Erről a fejlődésről különösképpen a nrul-t esztendő évi mérlegéről be­szélgettem tegnape’őtt K. Hajdú Lajos elvtárssal, a Rákóczi tsz elnö­kével. Miként zárták az 1954-es évet, s hogyan, milyen tervekkel, elhatározással kezdik az újat. Az első, s talán a legfontosabb — kezdi a beszélgetést Hajdú elv­ers, — hogy adössáíf nélkül mentünk át az újesztemlőbe, A terményekből, a hízottsertésből, vágómarhából, baromfiból, bobból tejből beadtuk, ami az államnak iár. Sőt az 1955. évi soványbaromfi beadási kötelezettség 75 százaléké1 is teljesítettük. A nyári és az őszi mező-gazdasági munkák sikeres el­végzéséért jutalmat is kaptunk — rk’eve Rt és ötezer forint ér‘ékö -ádiót gramofont, lemezeket, más­félszáz kötetes könyvtárat. Az én ült éében n-éhány forint hijján 80 ezer forinttal nőtt, s ezzel mintegy egymillió forint lett a szö­vetkezeti alap. Kenyérgabona-termésünk a rossz időjárás ellenére 635 kg. volt hol­danként, szemben a 450 kg-o's köz­ségi átlaggal. A vetőmagparcel1 ánk 8 mázsa búzát is megadott. Sőt az árpa termelési tei’v túlteljesítéséért 10 mázsa árpát jutalomként kiosz­tottunk a növénytermelési brigád •agjai között. Mégis mi az oka, hogy aránylag alacsony a tern észetbeni és kész­pénzjárandóság? Részben a nem megfelelő időjá­rás, de más oka is van ennek. A múlt évben őszintén szólva még csak ízlelgettük a kormánypro­grammá nyújtotta lehetőségeiket, nem igen éltünk velük. Szövetke­zetünk tagjai legnagyobbrészt idő­sebb emberek. Sokkal türelmesebb, meggyőző munkára van szükség, hogy átérezzék, valóban övék a szövetkezet. Sajnos a pártszerve­zet ebben nem sokat segített. A tsz Párttitkár elvtárs most, a tervké­szítésből is kivonta magát, javas­atokkal nem igen segítette a gaz­dasági vezetőség munkáját. Termelőszövetkezetünk adottsá­gai olyanok, hogy a haszonállatok tartása hozza meg a legnagyobb Jövedelmet. A múlt évben erre nem :gen volt lehetőségünk, mert hiá­nyoztak az épültek. Az idén a juhállományt 30-0-ra növeljük. A gyapjú, juhsajt, iuhtúrá jó pénzt hoz egész éven át. Most már arra is vap lehetőségünk, hogy sertésdi’pjrpnviinkaf napv­hozrmu Cornwall és keresztezett fajtákkal cseréljük ki. A szükséges épületek elkészültek. Eddig csak mangalica törzset te­nyésztettünk, Köztudomású, hogy Vasárnap, január 9-én nyílik meg Jászbo’dogházán a jászsági állattenyésztési hónap Jászbnídosháza a iászberényl iá- aás legfiatalabb községei közé tar­ozik a felszabadulásig Jászberény határához tartozott. Az idevalósi dolgozó o,ral'zt<>lonpk 20 km-re i.= “i kel’ett menniök' ha üsves-baios folzpiket plkar+ék intézni. A fel- r‘»'szabadulás teremtett úi é'e-tet TásziHo'dngházn éWben. Villanyt '»•anett ku'túrház énült. mozi léte- •íilt. orvosi rem.de'őt émtot+ev és ű’ bővizű kút v-n a községben Az ÓMgHar»V‘»oztó-’bon jc (plp'-Hn^ vá'to­zás történt 1945" óta. — Bár a köz­ség lakossága a felszabadn- ;ás előtt' is a ió áWattenvÓBzfők közé tartozott, a kis- és közénna- "asztság n=m tudott versenyezni a nqtn» (TDzdáV.kel. Tg'»n 1:0'voit az ogV holdé tiltó e7ámorpll-at Je’en- leai »ószá.cinUo-t'ná.nvunk kétczo-rese a hábonialöttinek. A teibesvüités 1953-toam naponta 1700 liter volt. Ma naponként 2800 liter telet szál­lítanak be községünk tehéntartói s ennek legnagyobb részét a szaba­don beadott tej teszi ki. A múlt esztendő utol=ó hón-aoiai- ban megalakult az állattenvésztő szövetkezet. Első ilven csoportosu­lás a iárásban és Szolnok megyé­ben T"eiai célúi tűzték ki az ösz- szes növend-skálatok felnevelését, a feketevágások elleni küzde-'inet va­lamint a tehenen-kén-ti 3500 literes teihozam elérését. Néhánv nau inu’va. ianuár 9-én. vasaméin kez­dődik a iásznáei állattenyésztési hónap és a meanvitóünnepélvt köz- ségümklben* Já'zho’dr'.giházá.n ren­dezik. Nagy kitüntetés ez az ide­valósi dolgozó Parasztok számára Uazső Mihály VB-elnök J ászboldotrháza M»p 1955-re is <elieíilpUck sérti *bead isi kölcírzetfsÉgüket Jászásó dolgozó Dara-zriai oé'da- mutatóan éleniárnalk a beadás’ kö­telezettség tel’elitese terén. A köz­ség a besvü’tési versenyben az év terv tel iesítésérók értékelése alam- ign az elsők között van Igen sok dolgozó paraszt már 1955 évi ser­tésbeadási kötelezettségét is teljesí­tette. Igv Szundi Laios Ördög Bé­la, Faragó Ernán. Fethes János. Tő­zsér D Ernán Többen ré'zben tel- íesítettáik sertésbsadási kötelezett­ségüket az úi esztendőre köztük Urinyi János Márkus Balázs. Far­kas István és Szabó Sándor. A község dolgozó piir'sztiai a baromfi begvüitég 1955 évi tervé­nek teljesítésére eddig már 600 ke szárnyast szállítottak a begvüitő- helvre. annyi idő alatt míg a mangalica­sertés 120 kg-ra meghízik, a corn- wall a 2 mázsát is eléri. A mala­cozásnál is van különbség. A man­galica anyakocánál igen szép ered­ménynek számít a 7-es fialási át­lag. A hússertéseknél a 10—12-es az általános. A mostani malac- és süldő árak mellett pedig nem meg­vetendő ez a különbség. Milyen terveik vannak még a gazdálkodás jövedelmének növelé­sére? A 200 holdas legelő a juhok le­geltetése rrellett egyéb hasznot i hoz. Tavaly 6C00 forintot árultunk a pulykából. A legelő közepére i lephettük a pulykákat. Ott sza­badban barangolhattak, nem tettek ‘kárt a vetésekben. Az az elhatáro­zásunk, hogy többszáz pulykát nevelünk. Szerepel tervünkben halastó ép; tése is, melyhez a vizet ártézi kiü­tünk elfolyó vize adia. A Vfzügv, igazgatóságot már kértük a felmé­rési munkák elvégzésére, s remél­jük, hamarosan hozzákezdh?tün-k a gátak építéséhez. A halastó egyik részét pedig víziszárnyasok tartá­sára használjuk. A kacsa liba ke­resett portéka. Jó árat kap érte a szövetkezet és szaporodik a muri kaegységre járó részesedés. Ezek azok a tervek, ame'yeknek megva­lósításával termelőszövetkezetünk­ben non csak jószágtartásról, ha­nem tenyésztésről is lehet beszélni, s a gabonatermelés, valamint a konyhakertészet fejlesztésével az 1955-ös gazdasági évben megkét- szerezhettük a mu.nkapgvppgi’» iáro részesedést — mondotta Hajdú elvtáre. Kiss Antal, Az elmúlt év utolsó napjaiban átvett gépállomáson még a legna­gyobb „rendetlenség-1 uralkodik. Most szállítják a szerszámokat, az irodai és egyéb felszereléseket, de ugyanakkor már arról is gondol­kodnak. hogy milyen munka vár a közeljövőben a dolgozókra. A szol­noki gépállomás traktoristáinák a bcsenyszögi, csataszögi és szajoii gépállomás egyesítésével 61000 kát. ho'd szántóterületet kell megmű­velniük. Ehhez a munkához a ja­nuár 1-én kapett három Zctoron kívül 66 erőgéppel kezdhetnek hoz­zá. Az ezután brigádszállásként működő három gépállomás közül egy már kijavította gépeit, s ami fennmaradt, 14 erőgép és 12 cséplő­gép javítása is rövidesen befejező­dik. Ehhez a munkához segítséget nyújtanak már a szolnoki gépállo­más do'gozói is. Legkésőbb hétfőn kezdik a gépelt javítását s úgy ter­vezik. hogy január 25-re már vé­geznek is a téli gépjavítással. 'TőaL Lesz hely. a ^patyolat számúm ? Ha minden úgy megy, ahogy eddig akkor január utolsó napján Szo-lnc-k város lakói arra ébrednek, hegy végképp lehúzza redőnyét a Patyolat. De beszéljenek a tények. A Zagyva-part mellett a legrozzan­tabb épület a Patyolat üzeme. A düledező ház falai megrepedeztek, a tetőzetet is úgy ducolták alá. A falakból kilóg a villanyvezeték. Ilyen épületben dolgozik az üzem, A munkásokat nagyobb balesettől csak az óvja meg, hogy deszkával elkerítették a kapcsolótáblát. Ez a munkahely, bátran mondhatjuk, városunk szégyene. Tekintettel e tarthatatlan helyzetre, decemberben már egyszer elrendelték az üzem bezárását. Ez az állapot azonban nem tarthatott soká, mert hisz ekkora város mosoda nélkül nem1 létezhet. Ezért meg kellett erősíteni ducolással az épületet és így engedélyezték ja­nuár 31-ig a mosoda üzemeltetését. Január 31-ig azonban az üze­met végképp el kell költöztetni. A baj az, hogy a folyamatos á^kö'töztet-ésre lehetőség nincs és nem lesz hely, ahol a mosoda február 1-én dolgozzon. A kecskeméti 62/5. Építőipari Váll. a városi Tárház mellett még rrost sem fejezte be a 3 éve készülő épületet. A villanyszerelési munkálatok még mindég hátra vannak. Elektromos energia nélkül az üzem képtelen megkezdeni a munkát. A kecskeméti 62/5-ös Építőipari Váll. tulaj- dórképpen a Szolnokon székelő 62-es Építőipari Tröszt alá tar­tozik. Az Építőipari Tröszt utasítsaa hatáskörébe tartozó vállalatot, hegy a munkálatokat a legsürgősebben fejezze be. Kétórással fokozható a talaj nedvességtartalma Az utóbbi napokban országszerte havazott. Hótakaró védi már a szé- psri bcíó’csodó őszi vetéseket,, s növeli a tatai nedvességtartalmát. Énp^n ezért fontos h<-tgv n most le- lehullott hőmennyiséget a mező­gazdaság dolgozói — különösen azokon a terü’efoken. ahol hófú­vásra számíthatnak — fe'fogíák Helves ha a hófogásra az á’’ami gazdreáigck és termelőszövetkeze­tek de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is berendezked­nek. Erre a cé'ra a nádból, fából. r aprafersószá rhól készített keríté­seiket. pajzsokat a várhritó szó!- irán.nval keresztben, egymástól 18 —•29 méter 'távolságira heilvezzék el a földekre. Ha nincs megfelelő ke­rítéssinva-g. a hófoeás úav is elvé­gezhető, hogv hóekékkel egymás­tól 6—10 méter távolságra sánco­kat húznak. A kerítések, illetve a sáncok a széltől felkavart havat megkötik, megaikadálvozzáik. hogv a takaró nélküli vetés kifagvion. illetve. — ahol a szél magasra hordta a hóré­teget — kipáll ion. Kioallsst okozhat az is ha hó- tfkarót jégpáncél borítja. Ez rend­szerint a hőmérséklet iniaad ozásá­nak a következménye. Ilven eset­ben a jégpáncélt fel kell törni, s erre a le.galka’m''sabb ha vastag iégrótí»g”e csikókat vékonyra pe­dig birkákat hajtanak. (MTI) Papu lliTalná 50.030 for;n:o! nyert a Harmadik 8é!;e!i3!csöR sorsaiéin Az ismerősök mostanában azt mondogatják, hogy Szolnokon, a Ponty-utcában lakó Papp Antaléknál jó! kezdődött az új esztendő, ami igaz is, hiszen P..pp Antalné. az A latforgalmi Válla at dolgozója 50 ezer forintot nyert a Harmadik Békekölcsön 1953 december 30-i húzásán. Pappné bútort vásárol a nye­reményből, férjének pedig egy 250 köbcentis Pannónia motorkerékpárt. — Képünkön: Papp Antalné (balról) az Országos Takaukpénzíár Szolnoki Fiókjában felveszi a nagy nyereményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom