Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-06 / 4. szám

2 SZOLNOKMEG VEI NÉPLAP 1955 január 6. Növekszik a Petőfi iskolán tanuló fiatalok száma A DISZ Központi Vezetősége Intéző Bizottságának határozata alapján megváltozott az oktatási rendszer az alapszervezetéknél. A DISZ tagok és a szervezeten kívüli fiatalok is a Petőfi iskola I. és II. évfolyamán tanulnák. A Petőfi iskolán a nép történelmi haladé hagyományait, pártunk III. kongresszusának határoza­tait, a szocializmus építésének kérdéseit, az ifjúsági szövetség szervezeti elveit, feladatait dol­gozzuk feL Először szerepel ez az oktatási forma a fiatalok politikai neve­lésében. Arra hivatott, hogy a hallgatók elsajátítsák a politikai alapismeretéknek azt a minimu­mát, anrely szükséges ahhoz, tiogy későibb magasabb fokon képez­hessék magukat. Fontos eszköze a fiatalok hazafias nevelésének, azáltal is. hogy megismerik Pe­tőfi lángoló hazaszeretetét, for- radalmiságát. Az iskola jelentőségét emeld az is, hogy figyelembe veszi az ifjú­ság érdeklődési körét, képzettsé­gét, életkorabeli sajátosságait. Érthető tehát az a nagy érdeklő­dés, amely a fiatalok körében megnyilvánul ez iránt az okta­tás iránt. Az érdeklődést világo­san bizonyítja az összehasonlítás a régebbi és a jelenlegi oktatási tapasztalatok között. Míg az előző években az előirányzott tanuló­köröknek általában 30—40 száza' léka kezdődött meg, jelenleg nerr egy helyen az előirányzatnál is több van. Karcag városában például a tervezett 8 helyett, 12 helyen működik Petőfi iskolat Túnkevén, Mezőtúron *— és másutt 100 százalékos az indulás. Az érdeklődést igazolja a hall­gatók száma is. Túrkevén pél­dául százharmincöt hallgató he­lyett jelenleg százötvenhat fiatal látogatja az iskolát. Karcagon a Szabad Ifjúság tsz-ben tizen­egyen voltak a kezdésnél, s ez a létszám eddig harmincra emel­kedett. Ezekhez az eredményekhez — az oktatási rendszer megváltozá­sa mellett — kétségtelenül hoz­zájárult az is. hogy a bizottságok komolyan törőditek az oktatás előkészítésével. Komoly munkát végeztek a propagandisták kivá­logatásnál, valamint a szervezé­si és politikai előkészítésnél. Fi­gyelembe vették, hogy a Petőfi iskolák sikere is elsősorban a propagandistáktól függ. A fog­lalkozások eszmei színvonala, a nevelő munka, az iskolák vonzó ereje. A jó tankönyv, a hallga­tók érdeklődése egymagában nem elég. A foglalkozásokat ezekkel együtt eredményessé csa'k a jól felkészült, odaadó, lelkes propagandista teheti. Azt az aktivitást, amit a Pető­fi iskolákon tapasztalhatunk nagyrészt a propagandisták lelki- ismeretes munkája segítette elő. Különböző ötletekkel, módsze­rekkel igyekeztek a fiatalokhoz közelebb kerülni, megnyerni őket. Mezőtúron például Kisházi elvtárs propagandista nem elég­szik meg egy szerűen az anyag feldolgozásával, hanem megkérdezi a fiataloktól, miről szeretnének előadást hallani. A hallgatók kívánságát figye­lembe véve tartott például elő­adást a léglökéses repülőgépek­ről. Ezenkívül lövészkört indí­tott. s kulturmunkájukban is se­gíti a fiatalokat. Karcagon a Szabad Ifjúság tsz-ben ,,A feje­delem zászlói alatt“ című anyag­nál tárogató kíséretével kuruc dalokat énekeltek a fiatalok. Igen helyes kezdeményezés voh az is, amikor a „Rákóczi1* című anyag megbeszélésénél „Kuruc dalok, kuruc-táncok" címmel műsoros estét rendeztek az úttö­rők s ezekre meghívták a Petőfi iskolák hallgatóit, illetve az alap­szervezeteket. Jánoshidán Papp elvtárs segíti kultur- és sport- munka terén a fiatalokat. Ének­szakkörük. szinjátszócsoportjuk van, a lányok számára még kü­lön kézimunka szakkört is szer­veztek. Lehetne még sorolni a hasonló példákat. Nem egy he­lyen van közös rr.ozilátogatás, tánc. társasjáték a foglalkozások után, kirándulás stb. Érezteti jó hatását az iskola az alapszervezetek szervezeti meg­erősödésében, munkájában is. A pusztamonostori területi szerve­zetnél például huzamosabb idő óta nem volt rendes DISZ-élet. Ma jól működő Petőfi iskola van itt. A propagandista irányí­tásával először hu1 hírcsoportot alakítottak, későibb a legaktívabb fiatalok­ból új vezetőséget választottak. A pusztamonostori fiatalok ma már fásítással is segítik a nép­front programmr.i megvalósítását. Cserkeszőlő — korhányi DISZ szervezete is jó példa. Itt a Pe­tőfi iskola hallgatóiból alakult kulhírcsoport karácsonykor Mó­ricz Zsigmond „Uri-muri“ című darabjával szórakoztatta a lakos­ságot. Egy nyolctagú brigád társadalmi munkában segített a járda építésében, most pedig a DISZ helyiség átalakításán dol­goznak a fiatalok, mivel nincsen kul turhelyiségük. A Petőfi iskola úgy is segíti a szervezeti élet megerősödését, hogy a legjobb hallgatókból a DISZ vezetők utánpótlását is biztosíthatjuk. Éppen ezért külö­nösen gondot kell fordítaniok az iskolákra a járási és városi bi­zottságoknak. Használják ki azt a hatalmas erőt, arr.i az iskolá­ban rejlik. S fokozzák ezt az erőt úgy is, hogy az eddiginél még nagyobb figyelemmel kísé­rik az iskolákat, segítik a propa­gandistákat a felkészülésben, s a gyakorlati problémák megoldásá­ban is. Fiirj Julianna. DISZ MB. Okt. felelős. Terjed a francia Rostások „késleltető“ sztrálkmozg í’im Párizs (MTI.) A CGT-hez és a Független Szakszervezethez tartozó párizsi postások kedden este tar­tott ülésükön elhatározták, hogy csatlakoznak ahhoz a „késleltető“ sztrájkhoz, amely már december 20-a óta folyik a vasúti állomáso­kon lévő postahivatalokban. A pos­tások általános fizetésen elést köve­telnek. Darvin: TAHITI ÉS ÚJZÉLA1SD November 15. megláttuk Tahitit. Ez a sziget min­dig klasszikus marad a Csendes- óceánon utazók számára. Távo­labbról nem magvon vonzó látvánv. Az alsóbb részek buia növényze­tét még nem láthattuk és ahogy a felhők tovaeomolvoet-ak. a sziget közepe táián a legvadabb és leg­meredekebb csúcsok bontakoztak ki. Amint a Matavai-öbölben kikö­töttünk. egyszerre csónakok vet­tek körül. Nekünk vasárnap volt. de a tahitiaknak hétfő: ha fordítva lett volna, egyetlen látogatást sem kapunk: a lakóit ugyanis szigo­rúan engedelmeskednek annak a tilalomnak, hogy szombaton nem mehet csónak a tengerre. Ebéd után partraszálltunk. hogy élvezzük azokat a benyomásokat, melyekte az úí vidék támaszt ben­nünk, még hozzá a bájos Tahitin. Nagy tömeg férfi, asszony és gve­rek gyűlt össze a nevezetes Vénusz- pontnél. hogy nevetve és vidám arccal fogadjanak bennünket. El­kísértek WOsonnak. a kerületi misszionáriusnak házához, akit út­ban találtunk, s aki nagyon szívé­lyesen fogadott. Egy darabig házá­nál időztünk, azután kimentünk sétálni, de estére ismét visszatér­tünk. A művelésre alkalmas föld min­denütt legfeljebb egv kevés allu- viális talaj, melv a hegvek. lábá­nál gyűlt össze, s melyet a [partot teljesen körülölelő korallzátony véd a tenger hullámaitól. A záto­nyon belül olvan síma a víz. mint egy tóban, ahol a' bennszülöt­tek csónakjai teljes biztonságban mozoghatnak, s ahol a haíók hor- aonvoznak. A korall-homokból álló. partig érő. alacsony földet a tropikus vi­dékek legszebb termékei borítják Banán- ananász-, kókusz- és ke- nyéiíák között tisztáséi? vannak, ahol a vám nevű kúszónövényt, édes burgonyát cukornádat és ananászt termelik. Még a bozót ’s meghonosított gyümölcsfa, esnedia a euava. amelv roppant tömegei miatt óddoIv kártékony mint a avom. Brazíliában gvikran csodál­tam banánok, pálmák és narancs­fák egymást eme'ő sz^nségének el­lentéteit: s itt mée hozzájárul a Napkeltekor I kenyérfa. am-ttv nagy fénylő és 'mélyen uiiazott leveleivel annyira kiválik. Megkapó dolog egész lige­tet látni egy fából, melv az. angol tölgy büszkeségével terieszti széi negv és rendkívül tápláló gyümöl­csökkel telt ágait. Bár valamely tárgy szemlélete révén keltett gyönyörűséget ritkán okozza ázol? hasznossága ezeknél a szép fáknál a csodálat érzéséhez mégis bizo­nyára hozzájárul hasznosságuk tu­data. A kanyargó, árnyékos és hű­vös kis ösvények elszórt házakhoz vezetnek, melyeknek tulajdonosai mindenütt szíves és vendégszerető fogadtatásban részesítettek ben­nünket. Semmi nem tetszett nekem anv- nyira. mint a lakosság- Ardrifeie- zésükben van valami szelídség, ami azonnal elhessegeti azt a gondola­tot. hogy vadakkal van dolgunk: érteknességiiket nedig a civilizáció terén elért haladásuk mutatja. A köznép felső teste munknközben egészen meztelen és a tahi fiák ek­kor mutatkoznak be legelőnyösebb oldalukról. Nagyon magasak, szé­les vállúak. arányos és atlétater- metűek. Már hangzottak el megjegyzé­sek. hogy egy kis megszokás dolga hogy a sötét bőr tetszetősebbnek és természetesebbnek tűnjék fel az európai szemében, mint salát színe. A tahitival egvíitt fürdő fehér em­ber olyannak látszik, mint a ker­tészművészettel meehnlvánvított növénv a nyílt mezőn virító erőtel- ies. szép zöld növényhez kéoest. A A férfiak nagyobb része tetoválva van s az ékítmények olv kecsesen alkalmazkodnak a test görbületei­hez. hogy nagyon kellemes hatást keltenek. Az egyik gyakori minta — csak a részletekben változó — na­gyon hasonlít egy pálmafa koroná­iéhoz. A hát középvonaléból indul ki. s kecsesen kanyarodik mind­két oldal felé. A hasonlat talán fantasztikusnak foe látszani, de arra gondoltam, hogy az így éke­sített férfitest nemes fá.k kúszónö­vények által körülvett törzséhe-, hasonlít. Sok idősebb ember lábát aoró alakzatok borították, amelyek úev volt dk elrendezve hccv harisnyá­hoz hasonlítottak- Ez a divat azon­ban már részben ideiét múlta s helyét mások foglalták el. Bár a divat korántsem változhatatlan. mindenkinek meg kell azzal eléged­nie. ami ifiúkorában divatos voüt. Ilyenképpen az öreg férfi eevszers- mindenkorra magánhordia kora bé­lyegét s nem hivalkodhatik a fiatal dandy szerepében. Az asszonyok éppen úev tetoválták magukat, mint a férfiak, sőt nagyon gyakran még az uiiaikat is. Egv kevésbbé tetszetős divat most nagvon elter­jedt. t. i.. hogy a fejtetőn koraiak­ban leborotváliák a hatat. úavbogv csak egv külső gvűrű marad meg belőle. A misszionáriusok rá akar­ták beszélni a népet, hoav változ­tassál? meg ezt a szokást: de Tahiti­ban ugyanaz a felelet erre. mint Fárizsban: ez a divat. Az asszonyok külső megjelenésé­ben nagyon csalódtam: mindenkép­pen jóval alatta maradinak a fér­fiaknak. Nagyon kedves az a szo­kásuk. hogy a feiük hátulsó részén, vagy füleiknek egv kis lyukában fehér vagy piros virágot hordanak. Hogy szemüfl? árnyékban maradion, kókuszdiólevelefcbőt szőtt szem­ellenzőt viselnek. Ugv látszik, hogy az asszonyok még ióbban vá­gyakoznak divatos dolgok után. mint a férfiak. Maidnem valamennyi bennszülött ért eav kissé angolul — azaz is­merik a legközönségesebb dolgok nevét r ennek segítségével, meg ielekkel mégis lehet velük vala­hogy beszélgetni. Mikor este visszatértünk csóna­kunkhoz. megálltunk, hogv egv na­gyon kedves i el eretnek legyünk tanúi. A parton eav csomo gverek ’átszőtt és öröm tüzeket gyújtottak, melyek megvilágították a síma ten­dert és a környékbeli fákat: mások körben ál’va tahiti verseket éne­kelték. Leültünk a homokba s hoz­zájuk csatlakoztunk. Az énekek rögtönzöttek vohek s azt hiszem, a mi rreeére-zésiinkről szóltak: az egyik kislány elé--" -H ecv sort nTT,,t a ^q fpfv V9 kori alkottak . Az 7* t ?m, rYn'fé­Vó7föfoi+f; forverv a rn^sz­-,•7of51 Hon híre«; déTí tpn#er pjtvíV "Z’ tto*-.*-*- **1* ti Ifink (Részlet a narv anro! természet- tudós nemrég megjelent könyvéből») Rz amerikai hadügyminisztérium minden előkészületet megtesz az új Wermacht gyorsütemü felállítására Párizs (MTI). Alig ért véget a francia nemzetgyűlésben a párizsi és londoni egyezmények ratifikációs vitája, az amerikai hadügyminisz­térium — be sem várva a köztár­sasági tanács döntését — máris minden előkészületet megtesz az új Wehrmacht gyorsütemű felállí­tására. A Pentagon szakértői fe­lülvizsgálják az erre vonatkozóan korábban kidolgozott terveket, — amelyek még az EVK-egyezmény megkötésekor készültek, mivel ezek a tervek szerintük már ide­jüket múlták és az új programúi­nak — mint Washingtonban mond­ják — számot kell vetnie a hadi­ipar és a fegyverek azóta bekövet­kezett fejlődésével. Az Egyesült Államok az új Wehrmacht felszerelésére annyi hadianyagot tartalékolt, amennyi tizenkét gépesített és páncélos had­osztály felszerelésére elegendő. E felszerelés értéke ötszáz—ötszázöt­ven millió dollár között van. A fegyverek, így például az atom­ágyúk egy része, máris Nyugat-Né- meterszágban van, hogy azt felál­lítása után haladéktalanul az új Wehrmacht rendelkezésére lehes­sen bocsátani. Mint az amerikai hadügyminisz­térium szervei közölték, Wilson hadügyminiszter tervei „számolnak azzal a ténnyel, hogy a német ipar gyors technikai fejlődése az eddig váltnál nagyobb mértékben lehető­vé teszi a németeknek, hogy saját maguk is gyártsanak fegyvereket”. — Megjegyzendő, hegy a párizsi egyezmények csupán az „új fegy­verek” és a nehéz tüzérségi felsze­relés németországi gyártását kor­látozzák. A német hadosztályok számára szükséges többi hadianyag gyártását azonban megengedik. Mindez megdönti Mendes-Fran- cenak azt az érvelését, hogy a pá­rizsi egyezmények biztosítani fog­ják az új Wehrmacht felfegyver­zésének „ellenőrzését“. Wilson tervei világosak: Nyugat- Németország maga gyárthatja majd a Wehrmacht számára szükséges fegyverek nagyrészét. Ami pedig az atomfegyvereket és a nehéz tüzér­ségi felszerelést illeti, az Egyesült Államok vállalja ezek szállítását az új Wehrmacht számára, sőt a Ruhr-vidéki nagyiparosok is gyárt­hatnak majd ilyen fegyvereket más országokban. így például a Dornier cég, amely annak idején nehéz bombázókat gyártott a hit­leri Luftwaffe számára, máris gyárt repülőgépek"-* Franco-Spanyolor- szágában. A német újrafelfegyverzésre vo­natkozó amerikai tervek közlése még azelőtt történt, hogy a köztár­sasági tanács állást foglalt volna a párizsi egyezményekkel kapcsolat­ban és hegy azokat a Francia Köz­társaság elnöke aláírta volna, — Washington ennél jobban nem jut­tathatta volna kifejezésre azt a szándékát, hogy a jövőben elereszti majd a füle mellett mindazokat a tiltakozásokat, amelyek esetleg francia részről történnek amiatt, hegy a bonni kormány megsérti a párizsi egyezményeket: Hammarskjöld megérkezett Pekingbc Peking (Uj Kína.) Dag Hammar­skjöld, az ENSZ főtitkára szerdán helyi idő szerint délután 1.55 óra­kor repülőgépen megérkezett Pe­kingije. Hammarskjöld fogadására megje­lent a repülőtéren Csang Han-fu, a Kínai Népköztársaság külügymi­niszterhelyettese, Tung Jüe-csien, o Nemzetközi Szervezetek és Érte­kezletek ügyosztályának igazgatója és Vang Cso-zsu, a külügyminiszté­rium protokollfőnöke. Jelen voltak a fogadásnál Csehszlovákia. Len­gyelország, India, Svédország és a Szovjetunió nagykövete, Finnor­szág, Dánia és Svájc követe, Hol­landia ügyvivője, valamint Norvé­gia, Pakisztán és Burma ideiglenes ügyvivője, továbbá az angol ügy­vivő hivatalának tanácsosa és az indonéz nagykövetség első titkára (MTI.) __________________ Bo lgár művészek érkeztek Belgrádba Bclgrád. Mint a Tanjug jelenti, Mihail Pipov és Neli Karova, a szófiai Operaház művészei, vala­mint Pancso Vladigerov ismert bol­gár zeneszerző és Nedelyka Szi­meonova hegedűművésznő megér­kezett Belgrádba. A bolgár művészek Belgrádban, Újvidéken és Szarajevóban vendég­szerepeinek. (MTI). Havonta 8—9.000 ember költözik Nyugat-Németországból a Német Demokratikus Köztársaságba Berlin (MTI.) Nyugat-Német­crszágfoól minden hónapban 8—9 ezer német férfi és nő költözik át a Német Demokratikus Köztársa­ságba. Ezt a jellemző tényt a New York Times bonni tudósítója álla­pítja rreg lapjának január elsejei számában. Az átköttözők fele ré­gebben a nyugati propaganda ha­tása alatt elszökött a Német De­mokratikus Köztársaságból és most a „nyugati valóság“ megismerése után visszatér eredeti lakóhelyére. Az átköltözők másik fele a nyugat­németországi lakosságból kerül ki. A The New York Times tudósí­tója kénytelen beismerni, hogy „A tömeges átköltözés magyarázata a Német Demokratikus Köztársaság szilárd gazdasági helyzetében ke­resendő.“ Megjelent a Propagandista januári sxáma A Propagandista legújabb száma jelentős segítséget nyújt a propa­gandisták részére a pártoktatás második témájánál? feldolgozásá­hoz. A folyóirat első helyen hozza: Roska István cikkét: A párt­akti va szeren* a végrehajtásban címmel. Az MDP III. Kongresszusa anya­gainak tanulmányozásához közli a folyóirat: Soczó József: A mezőgazda- sági termelés fellendítése — a mun­kásosztály politikája című cikkét. A cikk részletesen elemzi: miért vált a mezőgazdaság fellendítése fejlődésünk legfontosabb soronkö- vetkező láncszemévé, — s miért feltétele e fellendülésnek a paraszt­ság anyagi érdekeltségének foko­zása, életszínvonalának emelése. Biber Ilona: A termelési eszközök társadalmi tulajdona — a szocialista rendszer gazdasági alap­ja című cikkében a szocialista tu­lajdon két formájának kialakulását vizsgálja a Szovjetunióban és ha­zánkban. A cikk foglalkozik a szo­cialista tulajdon védelmének leg­főbb problémáival. Wirt Ádám cikkében: A po- litika elsőbbségéről elemzi a poli­tika fogalmát, s a gazdaság és po­litika közti viszonyt, a párt poli­tikájánál? jelentőségét a szocializ­mus építésében. Pa műk István: Az üzemi pártszervezetek feladatai a terme­lés ellenőrzésében című írásban frgtslkozfk a termelés pártellenőr- zesenek jelentőségével, s rámutat azokra a feladatokra, amelyekre az új szakasz politikájának sikeres végrehajtása érdekében ma a párt- eúenőrzésnek elsősorban irányulnia kell. Válasz a propagandista kérdései­re című rovatban hozza a folyó­irat: Bálint József — Huszár István cikkét: az „A“ és „B” szektor az ipari termelés két fő ága címmel. Balogh Elemér; A marxiz­mus állásfoglalása a vallás kérdé­sében című cikkét. A rovatban a folyórat további hozászólásdkat közöl az erkölcsi politikai egységről indított vitához. A nemzetközi kérdések című ro­vatban: Nemes György: Az európai védelmi közösségtől a nyugateuró­pai Unióig című cikkében elemzi a nyugati imperialistái? Nyugat-Né- metország felfegyverzésére irányuló terveit, s megmutatja azt a harcot, amelyet a népek a Szovjetunió ve­zetésével ez ellen vívnál?. A propagandamunka tapasztala­taiból című rovatban közli a folyó­irat: Jakab Sándor cikkét: Né­hány tapasztalat a Nógrád megyei párt-végrehajtóbizottgág kollektív munkájáról a propagandamunka irányításában címmel. L ad ányi Sándor; Néhány tanács egyes gazdaságpolitikai alap­fogalmak tanításához című cikkét. Pozsgai Zoltán cikkét: Ke­serű Péter, a propagandista cím­mel. Pártoktatás hírei cím- alatt rövid hírekben beszámoltunk a pártos- tatás tapasztalatairól. Mit olvasson a propagandista cí­mű rovatban a folyóirat ismerteti Lenin műveinek 11. kötetét, Kmo Ce-tung válogatott műveinek TV. kötetét. Kari Liebknecht: Váloga­tott beszédek és írások című mű­vét. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom