Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 január 30. A Kosponti Statisstikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1954-ben a következő adatok jellemzik; Ipar: A szocialista ipar a* 1954. évi teljes termelési tervet 101.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teljesítették: Az 1954. évi termelési terv teljesítése %-ban Kohó- és Gépipari Minisztérium 100.3 Szénbányászati Minisztérium 97.5 Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 99.6 Könnyűipari Minisztérium 101.9 Élelmiszeripari Minisztérium 103.8 Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 93.2 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 105.7 Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 97.9 A helyi ipari vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövetkezetek 113.2 százalékra teljesítették 1954. évi termelési tervüket. A szocialista ipar 1954-lben 3.1 százalékkal termelt többet mint 1953-ban, ezenbélül a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a helyi ipar termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése 30.2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehézipar termelése 3.1 százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9.5 százalékkal, az élelmiszeriparé 12.2 százalékkal, több 1954-ben, mint 1953- ban. A magánkisdpar termelése az előző évhez képest mintegy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a magánkisiparral együtt) 1954-ben 4.7 százalékkal volt több mint 1953- ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954. év folyamán a közszükségleti cikkeik gyártása. A szocialista ipar 1954- ben 13 százalékkal több közszükségleti cikket termelt mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cikkek termelése 35.1 százalékkal haladlta meg az előző évit. A legfontosabb iparcikk termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen alakult: Az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés százalékában Szén 103.4 Kőolaj 143.9 Martinacél 95.9 Hengereitacél 97. Gőzmozdony 114.5 Teherfelvonó 115.9 Borona 620.2 Tárcsás talajművelőgép 250 Traktoreike 171 Nitrogénműtrágya 109.6 Foszforműtrágya 103. Cement 89.3 Égetett tégla 83.8 Kerékpár 127.7 Motorkerékpár 102.4 Varrógép 116.1 Pamu tszövet 108.4 Gyapjúszövet 134. Kötöttáru 132.8 Cipő 124.6 Férfiöltöny 142.4 Sör 118. Szalámik 107 Étolaj, ételzsír 112.1 Vaj 116 Szappar 120.3 Édesipari készítmények 139.8 1954-ben terven felül többek között mintegy 99.000 tonna kőolajat, 4700 boronát, 1100 fogatos vetőgébet, 172.000 négyzetméter húzott- tíveget, 7 millió négyzetméter pamutszövetet, 1.5 millió négyzetméter selyemszövetet, 48,000 női kabátot, 320.000 pár gyermekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar. Egyes fontosabb termékek termelési tervét nem teljesítették. Például A Szénbányászati Minisztérium 650.000 tonna szénnel, a Kohó- és Gépipari Minisztérium 165 000 tonna martinacéllaíl, az Építésügyi Minisztérium 206.000 tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a Köny- nyűipari Minisztérium 1.2 millió pár pamutharisnyóval, 622.000 munkaruhával maradt adós a népgazdaságnak. 1954-ben több fontos közszükségleti cikk minősége javult: például a fésűsgyapjúszöveté, selyemszöveté, selyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé, stb. Az élelmiszeriparban javították a főzőkolbász, gyula: kolbász, margarin, gyümölcsíz, stb- minőségét. A javulás ellenére sok ipari termék minősége még nem kielégítő. Számos fogyasztási cikk választéka bővült. így például 1954-ben a női és férfi félcipőből 25—30, szandálból 40—50, férfiöltönyből 30—35, női kabátból 60—70 új modell, illetve gy ármányfajta előállítását kezdték meg. Az év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási cikk gyártása indult meg, mint például a függesztett (hordozott) kultivátaré, a négyzetbevető csoroszlyáé, a permetező porozógépé, az árokásó ekéé, a háztartási hűtőszekrényé, a porszívógépé, a nylon és perion felhasználáséival készült férfiharisnyáé és fehéme- műanyagoké, újfajta komzervefcé, — stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg működését: többek között az ötéves terv fontos létesítményei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykdhója, a Szolnoki SzalmaceUulózegyár, stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzemfoehelyezték a debreceni tejüzemet, valamint az ország különböző helyem (Székesfehérvárott, Turkefvén, Bázakerettyén, Vámos- mikolán, stb.) új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévő üzemet bővítettek és korszerűsítettek. Több — főleg fogyasztási ipari-üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezésékkel láttak él. Az 1954. évre tervezett üzembehelyezések egy része azonban 1955-re húzódott átA szocialista iparban 1954-ben az egy munkásra jutó termelés 1.5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a Szénbányászati Minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidővel való nem megfelelő gazdálkodás folytán 1954. évben az összehasonlító termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a villamosenergia, a rr.artinacélön- tés és a nitrogénműtrágya, az égetett tégla, a marhabox, férficipő, a marhahús, az adagolt vaj, stb. önköltsége. A „Csepel” tehergépkocsi, az aratócséplőgép, a penicilin, a szulfitcellulóze, a finomított étolaj, a színszappan önköltsége csökkent. Bemházások-építkezések Áz 1954. évi tervnek megfelelően csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953- ban. Emellett 1954-ben a beruházások nagyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazdasági, a szociális, a kulturális ás kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari és a közlekedési beruházások aránya csökkent. A beruházási tervnek megfelelően csökkent 1954-ben az építőipar termelési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette, ezen belül az Építésügyi Minisztérium építőipari vállalatainak tervteljesftése 99.3 százalék volt. Az építési költségek 1954-ben az előző évvel szemben nem csökkentek. Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükségleteinek jobb kielégítése érdekében az óv folyamán többezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság építőanyag ellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évinek 14-szere- sét), 116.000 tonna meszet (az előző évinek több, mint kétszeresét), 87.000 tonna cementet (az előző évinek közel ötszörösét). A lakásépítkezések főként a vidéki magánlakásópítkezések — üteme 1954-ben meggyorsult. 1954. evben összesen közel 30.000 lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül többezer új lakás építése van folyamatban. Magánerőből kétszerannyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések 30 százalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették. Mezőgazdaság A párt és a kormány határozatainak megfelelően a mezőgazdaság az elmúlt évben jelentős segítséget kapott: csökkent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a termelési szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, a növényvédőszerékkel, mezőgazda- sági kisgépekkel való ellátás. 1954- ben 400 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnőtt: a tartalékterületeket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, fellendült az állattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabonaneműek termésátlaga kisebb volt, mint 1953-ban: kenyér- gabonáiból az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22.4 százalékkal, zabból 8.5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, burgonya és cukorrépa holdamkinti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növényápolás eredményeképpen, csak háromnégy százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2.6 millió mázsával többet takarítottunk be, mint 1953-ban. A rizstermelés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybetegség pusztított. 1954-ben nagymértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam által nyújtott segítség következtében 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságokban ötször annyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négyszer annyi gyümölcsöst telepítettek, mint 1953-ban; A gyümölcstermés a kedvezőtlen időjárás következtében — a fokozottabb gondozás mellett is — rossz volt. 1954-ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi meny- nyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bortermésünk lényegében ugyanannyi volt mint 1953- ban, 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy kalasztrális holdra jutó műtrágyamennyiség közel 60 százalékkal nőtt. Az 1954. őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütemben és gondosabban hajtotta végre: mintegy 10 százalékkal nagyobb területen végeztek őszi mélyszántást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6.8 millió volt, 20 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt. 1954 őszén több sertést állítottak hízóba mint az előző években; A szarvasmarhaállomány egy év alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évihez képest emelkedett,1954-ben megnövekedett a lő-, a juh- és különösen a baromfiállomány. A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűjtött, mind a piacra hozott baromfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak mint 1953-ban. Nagyobb volt az állatsűrűség is. Gyarapodott 1954- ben a termelőszövetkezetek közös vagyona. Javult a munkafegyelem. 1954-ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234-el szemben. A közös gazdálkodásból egy tagrajutó jövedelem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több. mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból származó jövedelem is.Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége. Az állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22.6 százalékkal, tolásból 6.1 százalékkal, gyaniúból 28.5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel. 18 millió tojással, 672.000 hízott sertéssel és 34.000 hízott marhával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez; Öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20 százalékkal nagyobb szántóterületen folyt, mint 1953- ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult, hogy az év folyamán elkészült a tiszalöki duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna mintegy 70 kilométeres szakasza. 1954-ben aZ előző éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. 1954-ben a többi között 4556 traktort, 371 kombájnt. 950 cséplőgépet, 3130 traktorokét, 1169 traktoros vetőgépet kapott a mező- gazdaság, ezenkívül számos mező- gazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba. A gépi beruházások tervét azonban — elsősorban traktorekéből és kultivátorból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjavításokra: — részben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több mint kétszer annyi gépet javítottak ki 1954 végéig, mint egv évvel azelőtt. A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére végzett munka megnő vekeriett. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatási fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a termény begyűjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság a termény- begyűjtési tervet — a napraforgó kivételével — nem teljesítette. Különösen kukoricából és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy a terményekből az 1954-ben betakarított termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a borbegyüj- tési terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás keretében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen belül azonban a kötelező beadás terén — a vágómarha kivételével — elmaradás volt; Közlekedés — hírközlés 1954-ben a tonnakilométer teljesítmény a vasúti szállításnál 0.8 százalékkal, a hajószállításnál 1.3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953- ban. A tehergépkocsik tonna- kilométer teljesítménye 7.3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Ezt a teliesítménv- emelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítási távolságnak a növekedése okozta. A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelentősebbek a komáromi Duna-híd és a Budapest— Pécs közötti műút völgvhídjai. 1954- ben több város, elsősorban Budapest közlekedési hálózatát fejlesztették. Több villamos útvonalát meghosszabbították. Budapesten mintegy 9 kilométer hosszú új trolibuszvonalat helyeztek üzembe. _ 1954. év folyamán emelkedett a járműállomány. A személyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi 150 wattos televíziós adója megkezdte rendszeres kísérleti adásait; Áruforgalom Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette és 1954- ben — változatlan áron számítva — 21 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1953-ban. Á szocialista kiskereskedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi szövetkezeti kereskedelem és kevésbé az állami kiskereskedelem forgalma; Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — például kenyérből és lisztből együttesein, száraztésztából, burgonyáiból — a lakosság valamivel kevesebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősem nőtt a vásárlás. így például 1954-ben vajból húsz százalékkal, édesipari termékekből ötvenkét százalékkal, sörből tizenkilenc százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1953-ban. Húsból, zsírból, rizsből, tojásból és néhány más cikkből még nem tudták a növekvő keresletet megfelelően kielégíteni. A lakosság iparcikkellátása az év folyamán lényegesein javult. A kereskedelem fokozatosan több árut kapott, ezért a megnövekedett forgalmat — különösen az év második felében — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. — Hiány volt azonban többi között jóminőségű szövetekből és cipőkből, egyes komíekcióárukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cikkek-* bői stb. A ruházati cikkek közül pamut-* szövetből 27 százalékkal, gyapjúszövetből 42 százalékkal, selyemszövetből 37 százalékkal, konfekcióáruból 45 százalékkal, cipőből 29 százalékkal vásároltak többet, mint 1953- ban. A lakosság ellátását javította, hogy 1964-ben több mint 2000 bolttal és vendéglátóipar! üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát, ezenkívül 5000 magánkereskedő kezdte meg működését. A magánkereskedők főleg zöldség-, gyümölcs-, baromfi- és dohány árusítására kaptak engedélyt. A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása, szociális és kulturális eredmények 1954. évben mintegy lC.OOO-neű volt magasabb a születések szarra, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 16 százalékkal csökkent és ugyancsak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyarország népessége 1954-ben 116.000-rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az ország lakossága az év végére elérte a 9,750.000 főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatóit munkások és alkalmazottak 1954. évi átlagos száma 2 millió 435.000 fő volt, 25.000-rel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya, 1954-ben az országban — akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. Az építőiparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban munkaerőhiány volt. 1954-ben az előző évi mintegy 60 százalékkal szemben á nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a félhalmozás aránya a nemzeti jövedelemben. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyugdíjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalombiztosítási juttatások összege: 1954-ben 29 százalékkal volt több, mint az e*őzó évben. Meignövekedett a piaci felhozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954- ben az előző évinél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fél a termelők. 1954-ben a cikkek nagyobb részének, köztük a barom- fiinak, a tojásnak, a burgonyának, a száraz hüvelyeseknek, a hagymának stb. szabadpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a fejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz termés miatt — magasa/bb volt az előző évinél, 1954-ben 70 új bölcsőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyeik száma 4900-zal növekedett. Az állam csaknem 90 millió Ft értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intézmények hálózata: átadtak rendeltetésének 30 óvodát és napközi otthont, 1400 férőhellyel, 80 általános iskolát 190 tanteremmel, 33 kultúrotthont 8000 férőhellyel. Az év folyamán mintegy 102.000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát és több mint 26.000-ien tettek sikeres érettségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió pé’dány- ban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági rr.űveké 29 százalékkal emelkedett. Az év folyamán — elsősorban a falvakban — 250 Oj mozit létesítettek. A mozilátogatók száma 1954- ben mintegy 98 mil’ió volt, 25 millióval több, mint 1953-ban. A színházlátogatók száma 1954-ben meghaladta a 6 milliót. A rádióelőfizetók száma 1954-ben 190.000-rel nőtt, az év végén rreg- valadta az egymillió 260.000-retj Budapest, 1955 január 29. Központi Statisztikai Hivatal.
