Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-16 / 296. szám

Szotnokmegyd r A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A cél: többet, jobbat, olcsóbban termelni. (2. old,) Bolyai Jánosról. (2. old.) Jásialsöszentgyörgryön eredményes munkát végez a tanács. (3. old.) A társadalomi tulajdon védelméről. (4. old.) A talajjavítás mindennapi kérdései. (5. old.) Vasárnap dől el, lesz-e NB I.-es csapata Szolnoknak. (6. old.) VI. évfolyam, 296. szám Ara fillér 1954 december 16,, csütörtök Mindenkit érdekel — Többezer dióőrlőt, passzírozót, habverőt és egyéb háztartási, vala­mint közszükségleti cikket készíte­nek jövőre a kisipari tennelő- szövetezetek. A már eddig gyár­tott cikkek termelését is lényege­sen fokozzák a jövő évben. Zseb­késből például az idei 20.000 he­lyett 100.000-et, az építkezésekhez nélkülözhetetlen ablakszeg vasból pedig az idei 150.000 forint helyett egymillió forint értékűt készítenek. • — Néprádiót is gyárt jövőre az Audio Hang- és Kinotechnikai gyár, ahol eddig csak filmvetítő­gépet, hangszórót és hangerősítő berendezést készítettek. A szüksé­ges rajzokat és műszaki dokumen­tációt rr ár tanulmányozzák a gyár mérnökei és technikusai s rövide­sen megkezdik a szerszámok gyár­tását is. * — Tízezer hektó rum, pálinka éts ötezer hektó likőr készül kará­csonyra terven felül. Újdonság az ismét régi minőségben gyártott Mecseki itóka, amelyből az év vé­géig százezer litert készítenek. * — Csizmanadrágos öltönyöket is gyártanak a jövőben a falusi lakos­ság részére a Zalaegerszegi Ruha­gyárban. Az év végéig 5000 kétso­ros és egysoros bélelt öltöny ké­szül. Narancs érkezik karácsonyra A nagyközönség, mint minden évben karácsony előtt, türelmet­lenül várja: mikor jelenik meg a kirakatokban a narancs. A keres­kedelem mindent elkövetett, hogy az idén is megérkezzék a kará­csonyi narancsszállítmány. Törek­vése eredménnyel is járt, mert a karácsony előtti napokban már árusításra kerül az olasz narancs. A szállítást csupán az nehezítet­te meg, hogy egész Dél-Európában esőzések vannak, $ ez késlelteti a narancs érését és szedését. A na­rancsszállítmány egyrészét Szicíliá­ból hozzuk be. A szicíliai narancs még karácsony előtt megérkezik. A Spanyolországból vásárolt na­rancsot hajóval szállítják a fran­cia partok mentén és Hamburgban rakják vagonokba. Ez a narancs­szállítmány a nagy kerülőút miatt csak karácsony után érkezik meg. A narancsot az idén is kilónként 36 forintos áron hozzák forgalom­ba. (MTI). Lnnepélyes keretek hiixntt adta át szerkesztőségünk lapunk sportpályázata nyerteseinek a nyereménytárgyakat Czerdán délután 2 órakor la­punk szerkesztőségének he- lyiségében jöttek Össze a Megyei Totó nyertesei, hogy átvegyék a nyereménytárgyakat. — A sport­pályázaton első lett Lesán Ilona, Törökszentmiklós, Sztálán- utcai lakos, aki serleget nyert. Má­sodik lett Illy Ottó Karcag, Mada- nasi-út 27. szám alatti lakos, ju­talmul egy üvegkészletet kapott. Harmadik lett Kovács Zsigmond Mezőtúr, V. kér. IV. u. 26. szám alatti lakos, jutalma egy dohányzó- készlet volt. Negyedik lett Balogh Lukács, Törökszentmiklós, Vasvári- u. 1. sz. alatti lakos, jutalmul egy üvegvázát kapott. Ötödik helyezést ért el Báródy Mihály Cibakháza Lehel-u. 2. sz. alatti lakos, aki egy cigarettatárcát nyert. Térjék Sán­dor Jászapáti, Tanya 245. sz. alatti lakos vigaszdíjként könyvjutalom­ban részesült.. Pádár János jászbe­rényi lakosnak, aki szántón vigasz- díjként könyvjutalmat kapott, pos­tán küldjük el a jutalmat. Az ünnepélyes díjkiosztás után a megjelentek és a szerkesztőség tag­jai között baráti beszélgetés ala­kult ki, melynek során szó esett a megye sportéletéről, s a sportleve­lezők föladatairól. A jelenlévők ja­vaslatot tettek a sportrevat mun­kájának javítására. ígéretet tettek, hogy legjobb tudásuk szerint segí­teni fogják leveleikkel és tudósítá­saikkal a sportvonat színvonalának emeléséit. A jászberényi aluminiumedény A magyai- ezüst, a szürkés fényben játszó alumínium biro­dalmában járunk. Nem is látni a végét ennek a hatalmas csarnok­nak. Hosszában üvegfalak osztják részekre s úgy tűnik, mintha tá­volban elveszne a vége. A meg­munkáló gépek mellett s a terem közepén hosszában mintegy ember­magasságú gát húzódik az egy- másranakott kész és félkész alumi- niumedények sora. Még egy féléve sincs, hogy a jászberényi külső gyárban elkez­dődött a fontos közszükségleti cik­kek gyártása s a magyar föld ki­meríthetetlen kincséből, az alumí­niumból hatalmas mennyiségben állítják elő a különböző főzőedé­nyek tarka seregét. Nézzük, hogyan dolgozik az új üzemrész? Délután két óra van, éppen váltás ideje. A második mű­szak emberei foglalják el helyüket a gépek mellett. Fehér István elv­társ műfzakvezető viszi tovább a munkát egészen a késő esti órákig. Szívesen avat bele a gyártás tit­kaiba. Néhány perccel a váltás után In ges János csiszolót már a helyén találjuk. Egy kétliteres formájú edény forog gépén. Félig kézi, fé­lig mechanikai munka ez s azt mondják nehezen állják ezen a poszton a helyet. Valóban nagy türelmet, figyelmet igénylő műve­letet kell itt végezni. Két kezével dolgozik egyszerre. Jobbjával csiszolópapírt tart az edény belsejébe, baljával a fazék peremét egyenesíti. — Hát ide kell türelem is, — mondja, ahogy védővászonnal át­kötözött ujjait kihúzza az edény­ből. Most még nekem is új ez a munka, de nem félek. tőle. Ha be­lejövök keresni is tudok vele, csak­úgy mint .eddig: ezer forinton felül. Az új gyártmányokra való átál­lás bizony nehézséggel jár. Máról- hónapra nem szoknak bele a mun­kások sem. Inges János, azonban jászberényi s ügy van vele, hogy el­sősorban nekik, „herényieknek“ kell itt megállni a helyet. Úgy lát­szik ő ki is tart maid itt. Cikora János is herényi fiatal­ember, foglalkozására nézve fém­nyomó munkás. Négy hónap alatt taníttatták ki vele Budapesten ezt a nehéz, de szép mesterséget. Szí­vesen dolgozik ő is itt szülőváro­sában, de állandó gondokban fő a feje. Úgy hallotta, hogy Pesten 1400—1500 forintot is megkeresnek aa ő szakmájában. Embernek is, munkásnak is fiatal még, s nehe­zen tudja kivárni a „felfutás’“ ide­jét, mert bizony az ó keresete nem éri el az ezerötöt. — Mi öten nyomok, akárhogy gyűrjük a munkát, alig tudunk 35 forintnál többet keresni naponta. Pedig ide kell már erő is. Nézze csak ezekkel az acélokkal dolgo­zunk — mutatja a majd méternyi hosszú fanyelű nycmószerszámo- kat. Ilyenformán be­szél helyzetéről a vállas, erős fia­talember. Szavai olyan erőt, aka­ratot árulnak el, ami nem veszhet kárba s most, hogy magasabb kategóriájú, na­gyobb szaktudást követelő munkát kapott a napokban, biztos eléri a célját: a jobb teljesítményt, jobb keresetet. Rajtuk kívül sok munkás van még a műhelyben, akikre alapozni lehet az alumíniumedény gyártás meghonosításában. Szabó I. Mar­git és Nyitó Rozália a ■ kiváló sze­gecselek, Sárközi Árpád né és Szarvas Ilona a jó eredménnyel dolgozó füikészítők erősségei az üzemnek s az ő nevüköz fűződik majd a jómárkájú jászberényi edény. Kétségtelen jó stádiumban halad a munka az alig féléves üzemben. Ez azonban még csak a kezdet. Ba- garusz István elvtárs üzemvezető a jövőévi tervekről is mond egyel* mást. — Eddig félliterestől 10 literes nagyságig gyártottunk aluminiurn- lábasokat és fazekakat különféle méretekben. Június óta gyártásunk több, mint megtízszereződött. A jövő évben még 50 százalékkal emelkedni fog s termelvényeink kb. 30 százaléka exportra kerül. Milyen új cikkek készülnek a jö­vő évben? — Mindenekelőtt rátérünk az úgynevezett félmagas főzőedények gyártására. Gyártunk nagy meny- nyiségű ceglédi kannákat — még­pedig úgy, hogy nem darabokból állítjuk elő, hanem egyetlen anyag­ból húzzuk ki. így nem is ceglédi kanna lesz, hanem jászberényi kan­na s úgy gondolom, minőségben és mennyiségben rászolgál majd erre a külön névre. Előkészültünk a lukacsos tésztaszűrő, palacsinta­sütő, tojássütő és tükörtojássütő gyártására. A műhelyben javában folyik még a munka. Tö­megével készülnek — a szebbnél-szebb edények. Egy üvegfallal elválasz­tott helyiségbe hordja a futószalag a készárut. — Itt ügyeskezű lányok gön­gyölik óvatosan selyempappba a fedőket, fazekakat. A ragyogóan csillogó szépkivitelú edények véd­jegyébe csorba lehelkürt van nyomva: „Alufix, Made in Hun- gari” — hirdeti felirat majd az or­szág határain túl is a nagy ’ász város legújabb iparát, az edény­gyártást. Többet szeretnénk szórakozni A tiszatenyői. dolgozó parasztok érdeklődéssel figyelték egész esz­tendőben a Lenin tsz működését és most jónéhányan felvételüket kérték . a csoportba. Ifi. Tari Mi­hály, id. Erdei Sándor, ifj. Sárkány József is a közös gazdálkodás útját választotta. Az a véleményük, hogy a termelőszövetkezetben meg­találják számításukat. Jókedvűek, vidámak az emberek. Többet szeretnénk szórakozni is. Nagyon örülnénk, ha a szolnoki Szigligeti Színház művészei elláto­gatnának egyszei-máskor hozzánk. Az igazi művészet iránt nagyon nagy az érdeklődés. Szeretettel fo­gadnánk a művészeket, jöjjenek el minél hamarább. Trencsényt Mihály Tiszatenyő. LEGÚJABB HÍREK Az Öra- és Ékszer- kereskedelrr i Válla­latok márkás kül­földi órákat hoznak forgalomba, kará­csonyra. A Szov­jetunióból és az NDK-ból érkező kívül árusítanak majd Vönnyű alkonyt pára száilll a Tiszára. A folyó felett vékony réteg­ben megiileoadik, ködhá- lóvai burkolja a partmen­ti csupasz fákat, alig ki­vehető, mozgó foltokká alakít),a az arrajárókat. Unalmas már ilyenkor a viliág — mormogja Blázsik György a „Szikra“* moto­ros első kormányosa, s hosszú, kimért léptekkel keresztülballag a partra vezető pallón, megkerüli a Zalka sétányon épülő csa­tornát. s bekopog a „parti hajóshoz *. Tóth János állo­másvezet őh őz. Nemsokára előkerül Kálmán István haj övezető és a közelben horgonyzó Zalka motoros első kormányosa. Egervári István, meg a gépésze, Tö­rök József. Egyikük sem mai gyerek már a szakmában. Az öreg Egervári 1910 óta hajózik. Kálmán István meg 1918 óta. Igv aztán, ha össze­kerülnek. van miről beszél­ni. Sorraveszik az ismerő­sök cselekedeteit, idézik salát élményeiket. — Em­lékeztek még arra a nvur- ga haió&ra. — kezdi « „Szikra-* vezetőie — aki megfeledkezve arról, hogv szakmabeliek között van ígv írta le zv eevik vihart- „Olyan eső kerekedett hogy elázott a vontat­mány.’* — No. de te sem marat tál adós a válassza! — ne­vet Török József, aki az ülőhely hiányában a sze­neskanna teteién húzta meg magát. Mindannyian nevetnek. Azután egymás­után elevenítik fel a hajó­zási útvonal egy-egy sza­kaszát. A Vaskapu?— Az aztán-*’1 szép vidék — kap a szón az öreg Blázsik. An­nakidején. mikor arra ha­józtam, igen megcsodál­tam. Tudjátok igen széles, majdnem két kilométer ott a Duna. tahstele kisebb-na- gvobb sziklazátonnval. Még Széchenyi tette ezt a sza­kaszt hajózhatóvá. Egy hat­van méter széles, s ,1800 méter hosszú mesterséges csatornát ásatott. Annak végén volt állandóan lehor­gonyozva egy motoros, mely több kilométeres drótkötél segítségével köny- nyítette az arra haladó ha­lók előrejutását. A partról pedig — szintén drótkötél­lel — mozdony segítette az uszályok vontatását. Ar­ra van az Adakali sziget is. Törökök lakták akkor akik a régi vár kö­rül meghúzódva árulták a Törökországból vámmente, sen kapott árukat. Értet­tek az ötvösművészethez is. A hálósok szívesen vet­tek tőlük ajándékot kedve­sek számára. *— Braila? — Ügyes tol­vajok voltak arra. Még a tűzifát is le kellett kötöz­ni a halón, hogy el ne vi­gyék. — Passzau? Nagyon régi város, többnyire olyan kes­keny utcákkal, hogy csak gyalogosok közeledhetnek bennük. Ráadásul az első emelettől felfelé „kiugró“ *’ van. így aztán csak pár centire áll az útca egyik oldala a másiktól. „Köny- nyen átadiák ott egymás­nak a kesztyűt az embe­rek*'. a szembelévő ablako­kon keresztül. Nem igen hatol le a napsugár a jár­dára, még nyáron is olyan idő van a sikátorokban, mint a iegespincében. — Becs? — Olyan ott a Duna-part. mint a teher­pályaudvar. tele barakok- kal. raktárakkal!. Semmi szépség nincs benne. Csak a belváros szép. AAintha útleírást tartal­V1 mazó képeskönyvet forgatna az ember, úgv elevenedik meg eev-egv táj szavaik nyomán Révede­ző-■ ükből az ál’omásvezető téríti vissza őket mostani munkáinkhoz- „Végeztünk a cukorrépa szállítással. 3200 vagonná) szállítottunk Szolnokra. Építőanyagot, tűzifát is sokat vittünk még Szegedre is. Utasfor­galmunk ezévben elérte a 40—45 ezer főt.*“ — sorol­ja az adatokat. Hát. igen. most ez a munkánk. Ha- jóházunk fölötte a Tiszán, megszoktuk már. különö­sebb élményt nem nvuit számunkra, — folytatja Kálmán István. — Na. azért mindig akad valami — A múltkor éppen te fog­tál rókát a Tiszán. Az se mindennapi eset Róka ko­ma éppen Nagykörűbe akart átkelni, mikor csáik- lyavégre került. Bundáját a cukorgvári kikötő nagv- szakállú darukeze’őie vet­te meg, aki 15 forinttal túl­licitálta a Nyersbőrbegyüi- tő ajánlatát. T zután már egymás­után sorolják a tiszai élményeket. Hát Mencser Istvánra emlékeztek-e még? Igen esetlen ember volt. Egvszer bunda helvett búzát értve hatalmas zsák­kal cipelt fel a hajófenék­ről a parancsnoki hídra. A hajón nagyon megszokta, hogy az utasok csak pa­rancsszóra szabhatnak be Tgv aztán mikor vonattol akart utazni több szerel­vényt leké=ett mert senk“ --em mondén hogv . tessék beszállni“’. Nem is érezte mosat jól. csak a Tiszán. Ml is úgy érzünk — bólint Török József — Mindenhol feltaláljuk ma­gunkat. de szívünk csak ide vágyik vissza. Egervári bátyánk például még a nyugdíjkorhatár után is hű maradt a Tiszához. Mi is visszajöttünk még a világ végéről is. Negyvenhatban olyan hajón szolgál­tam. melyet még annak­idején a németek hurcoltak el. Szerettünk volna visz- szatémi, de nem engedtek az amerikaiak, mindig csak ígérgették. Egyik tavaszi nap aztán a folyami rend­őrség pillanatnyi éberte- lenségét kihasználva nésv motoros hatóval megszök­tünk Linzből. Bécsben fel­tartóztattak bennünket. „A viszontlátásra““ — búcsú­zott tőlünk az amerikai tiszt, miután kiielentették. hogy nem mehetünk to­vább. Nemigen kerül sor arra — gondoltuk és haj­nalban továbbálltunk. Meg sem álltunk hazáig pillanatnyi csend kö- 'í vetkezik, régi dolgo­kon merengenek a haiósok. Az ablakon SzoLnok fényei csillognak, a másik oldalon pádig, a parton hpraonvzó motorosokon túl. a termé­keny síkság halvány kör­vonala dereng. Mindegvik iól ismert, békés, meleg otthont nyuitó rész. melv mindenhonnan visszavár. S melyért érdemes dolgoz­ni. S. B. Doxa. Marvin, Schaffüraussn órákat és többféle 15 köves anker órát. * Az állatni könyvesboltokban tel­jes erővel megindult a téli könyv­vásár és az erre az alkalomra meg­jelenő értékes, vonzó könyvek iránt igen nagy az érdeklődés. Nagy az érdéitlödés a gyermek­es ifjúsági könyvele iránt is. Külö­nösen sok szülő vásárolja meg gyermekeinek Fazekas Anna; „Mackó, mókus, malacka“ című, szép kiállítású képes mesésköny­vét, Kolozsvári Grandpierre Emil: ..Csodafuruilya“ című népmese- gyűjteményét és a ,,Kerek egy esztendő“ című népszerű gyermek­évkönyv rendkívül gazdag, 1955-ös kötetét. De garmadával fogynak a kisebb képes- és meséskönyvek, a „Csip-csip-, csóka“, Benedek Elek: „Az aranytulipán““ és Komjáthy István: ,„Aranykerl“ című müve. * Egy nagy 'és igaz szerelem törté­nete bontakozik ki az „Egy nyáron át táncolt“ című magyarra szinkro­nizált svéd filmben. Az ifjú szerel­meseket Ulia Jacobson és Főiké Sundquist alakítja, a magyar be­szédet Strutz Edit főiskolai hall­gató és Kállai Ferenc tolmácsolja. A film szinkronrendezője Dienes Ferenc. * A karácsonyi postaforgalom za­vartalan lebonyolítása érdekében az e havi nyugdíjak kifizetését már december 16-án megkezdik, * December 25. és 26-án csak az express és a romlandó csomagokat, az express leveleket, valamint az újságokat kézbesíti a posta, ÖREG H A J 0 S O K

Next

/
Oldalképek
Tartalom