Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-16 / 296. szám

Szotnokmegyd

r

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL:

A cél: többet, jobbat, olcsóbban termelni. (2. old,) Bolyai Jánosról. (2. old.)

Jásialsöszentgyörgryön eredményes munkát végez a tanács. (3. old.)

A társadalomi tulajdon védelméről. (4. old.)

A talajjavítás mindennapi kérdései. (5. old.) Vasárnap dől el, lesz-e NB I.-es csapata Szolnoknak. (6. old.)

VI. évfolyam, 296. szám

Ara fillér

1954 december 16,, csütörtök

Mindenkit érdekel

— Többezer dióőrlőt, passzírozót, habverőt és egyéb háztartási, valamint közszükségleti cikket készítenek jövőre a kisipari tennelő- szövetezetek. A már eddig gyártott cikkek termelését is lényegesen fokozzák a jövő évben. Zsebkésből például az idei 20.000 helyett 100.000-et, az építkezésekhez nélkülözhetetlen ablakszeg vasból pedig az idei 150.000 forint helyett egymillió forint értékűt készítenek.

•

— Néprádiót is gyárt jövőre az Audio Hang- és Kinotechnikai gyár, ahol eddig csak filmvetítőgépet, hangszórót és hangerősítő berendezést készítettek. A szükséges rajzokat és műszaki dokumentációt rr ár tanulmányozzák a gyár mérnökei és technikusai s rövidesen megkezdik a szerszámok gyártását is.

*

— Tízezer hektó rum, pálinka éts

ötezer hektó likőr készül karácsonyra terven felül. Újdonság az ismét régi minőségben gyártott Mecseki itóka, amelyből az év végéig százezer litert készítenek.

*

— Csizmanadrágos öltönyöket is

gyártanak a jövőben a falusi lakosság részére a Zalaegerszegi Ruhagyárban. Az év végéig 5000 kétsoros és egysoros bélelt öltöny készül.

Narancs érkezik karácsonyra

A nagyközönség, mint minden évben karácsony előtt, türelmetlenül várja: mikor jelenik meg a kirakatokban a narancs. A kereskedelem mindent elkövetett, hogy az idén is megérkezzék a karácsonyi narancsszállítmány. Törekvése eredménnyel is járt, mert a karácsony előtti napokban már árusításra kerül az olasz narancs.

A szállítást csupán az nehezítette meg, hogy egész Dél-Európában esőzések vannak, $ ez késlelteti a narancs érését és szedését. A narancsszállítmány egyrészét Szicíliából hozzuk be. A szicíliai narancs még karácsony előtt megérkezik. A Spanyolországból vásárolt narancsot hajóval szállítják a francia partok mentén és Hamburgban rakják vagonokba. Ez a narancsszállítmány a nagy kerülőút miatt csak karácsony után érkezik meg.

A narancsot az idén is kilónként 36 forintos áron hozzák forgalomba. (MTI).

Lnnepélyes keretek hiixntt adta át szerkesztőségünk lapunk sportpályázata nyerteseinek a nyereménytárgyakat

Czerdán délután 2 órakor lapunk szerkesztőségének he- lyiségében jöttek Össze a Megyei Totó nyertesei, hogy átvegyék a nyereménytárgyakat. — A sportpályázaton első lett Lesán Ilona, Törökszentmiklós, Sztálán- utcai lakos, aki serleget nyert. Második lett Illy Ottó Karcag, Mada- nasi-út 27. szám alatti lakos, jutalmul egy üvegkészletet kapott. Harmadik lett Kovács Zsigmond Mezőtúr, V. kér. IV. u. 26. szám alatti lakos, jutalma egy dohányzó- készlet volt. Negyedik lett Balogh Lukács, Törökszentmiklós, Vasvári- u. 1. sz. alatti lakos, jutalmul egy üvegvázát kapott. Ötödik helyezést ért el Báródy Mihály Cibakháza

Lehel-u. 2. sz. alatti lakos, aki egy cigarettatárcát nyert. Térjék Sándor Jászapáti, Tanya 245. sz. alatti lakos vigaszdíjként könyvjutalomban részesült.. Pádár János jászberényi lakosnak, aki szántón vigasz- díjként könyvjutalmat kapott, postán küldjük el a jutalmat.

Az ünnepélyes díjkiosztás után a megjelentek és a szerkesztőség tagjai között baráti beszélgetés alakult ki, melynek során szó esett a megye sportéletéről, s a sportlevelezők föladatairól. A jelenlévők javaslatot tettek a sportrevat munkájának javítására. ígéretet tettek, hogy legjobb tudásuk szerint segíteni fogják leveleikkel és tudósításaikkal a sportvonat színvonalának emeléséit.

A jászberényi aluminiumedény

A magyai- ezüst, a szürkés fényben játszó alumínium birodalmában járunk. Nem is látni a végét ennek a hatalmas csarnoknak. Hosszában üvegfalak osztják részekre s úgy tűnik, mintha távolban elveszne a vége. A megmunkáló gépek mellett s a terem közepén hosszában mintegy embermagasságú gát húzódik az egy- másranakott kész és félkész alumi- niumedények sora.

Még egy féléve sincs, hogy a jászberényi külső gyárban elkezdődött a fontos közszükségleti cikkek gyártása s a magyar föld kimeríthetetlen kincséből, az alumíniumból hatalmas mennyiségben állítják elő a különböző főzőedények tarka seregét.

Nézzük, hogyan dolgozik az új üzemrész? Délután két óra van, éppen váltás ideje. A második műszak emberei foglalják el helyüket a gépek mellett. Fehér István elvtárs műfzakvezető viszi tovább a munkát egészen a késő esti órákig. Szívesen avat bele a gyártás titkaiba.

Néhány perccel a váltás után In ges János csiszolót már a helyén találjuk. Egy kétliteres formájú edény forog gépén. Félig kézi, félig mechanikai munka ez s azt mondják nehezen állják ezen a poszton a helyet. Valóban nagy türelmet, figyelmet igénylő műveletet kell itt végezni.

Két kezével dolgozik egyszerre. Jobbjával csiszolópapírt tart az edény belsejébe, baljával a fazék peremét egyenesíti.

— Hát ide kell türelem is, — mondja, ahogy védővászonnal átkötözött ujjait kihúzza az edényből. Most még nekem is új ez a munka, de nem félek. tőle. Ha belejövök keresni is tudok vele, csakúgy mint .eddig: ezer forinton felül.

Az új gyártmányokra való átállás bizony nehézséggel jár. Máról- hónapra nem szoknak bele a munkások sem. Inges János, azonban jászberényi s ügy van vele, hogy elsősorban nekik, „herényieknek“ kell itt megállni a helyet. Úgy látszik ő ki is tart maid itt.

Cikora János is herényi fiatalember, foglalkozására nézve fémnyomó munkás. Négy hónap alatt taníttatták ki vele Budapesten ezt a nehéz, de szép mesterséget. Szívesen dolgozik ő is itt szülővárosában, de állandó gondokban fő a feje. Úgy hallotta, hogy Pesten 1400—1500 forintot is megkeresnek

aa ő szakmájában. Embernek is, munkásnak is fiatal még, s nehezen tudja kivárni a „felfutás’“ idejét, mert bizony az ó keresete nem éri el az ezerötöt.

— Mi öten nyomok, akárhogy gyűrjük a munkát, alig tudunk 35 forintnál többet keresni naponta. Pedig ide kell már erő is. Nézze csak ezekkel az acélokkal dolgozunk — mutatja a majd méternyi hosszú fanyelű nycmószerszámo- kat.

Ilyenformán beszél helyzetéről a vállas, erős fiatalember. Szavai olyan erőt, akaratot árulnak el, ami nem veszhet kárba s most, hogy magasabb kategóriájú, nagyobb szaktudást követelő munkát kapott a napokban, biztos eléri a célját: a jobb teljesítményt, jobb keresetet.

Rajtuk kívül sok munkás van még a műhelyben, akikre alapozni lehet az alumíniumedény gyártás meghonosításában. Szabó I. Margit és Nyitó Rozália a ■ kiváló szegecselek, Sárközi Árpád né és Szarvas Ilona a jó eredménnyel dolgozó füikészítők erősségei az üzemnek s az ő nevüköz fűződik majd a jómárkájú jászberényi edény.

Kétségtelen jó stádiumban halad a munka az alig féléves üzemben. Ez azonban még csak a kezdet. Ba- garusz István elvtárs üzemvezető a jövőévi tervekről is mond egyel* mást.

— Eddig félliterestől 10 literes nagyságig gyártottunk aluminiurn- lábasokat és fazekakat különféle méretekben. Június óta gyártásunk több, mint megtízszereződött. A jövő évben még 50 százalékkal emelkedni fog s termelvényeink kb. 30 százaléka exportra kerül.

Milyen új cikkek készülnek a jövő évben?

— Mindenekelőtt rátérünk az úgynevezett félmagas főzőedények gyártására. Gyártunk nagy meny- nyiségű ceglédi kannákat — mégpedig úgy, hogy nem darabokból

állítjuk elő, hanem egyetlen anyagból húzzuk ki. így nem is ceglédi kanna lesz, hanem jászberényi kanna s úgy gondolom, minőségben és mennyiségben rászolgál majd erre a külön névre. Előkészültünk a lukacsos tésztaszűrő, palacsintasütő, tojássütő és tükörtojássütő gyártására.

A műhelyben javában folyik még a munka. Tömegével készülnek — a szebbnél-szebb edények. Egy üvegfallal elválasztott helyiségbe hordja a futószalag a készárut. — Itt ügyeskezű lányok göngyölik óvatosan selyempappba a fedőket, fazekakat. A ragyogóan csillogó szépkivitelú edények védjegyébe csorba lehelkürt van nyomva: „Alufix, Made in Hun- gari” — hirdeti felirat majd az ország határain túl is a nagy ’ász város legújabb iparát, az edénygyártást.

Többet szeretnénk szórakozni

A tiszatenyői. dolgozó parasztok érdeklődéssel figyelték egész esztendőben a Lenin tsz működését és most jónéhányan felvételüket kérték . a csoportba. Ifi. Tari Mihály, id. Erdei Sándor, ifj. Sárkány József is a közös gazdálkodás útját választotta. Az a véleményük, hogy a termelőszövetkezetben megtalálják számításukat.

Jókedvűek, vidámak az emberek.

Többet szeretnénk szórakozni is. Nagyon örülnénk, ha a szolnoki Szigligeti Színház művészei ellátogatnának egyszei-máskor hozzánk. Az igazi művészet iránt nagyon nagy az érdeklődés. Szeretettel fogadnánk a művészeket, jöjjenek el minél hamarább.

Trencsényt Mihály Tiszatenyő.

LEGÚJABB HÍREK

Az Öra- és Ékszer- kereskedelrr i Vállalatok márkás külföldi órákat hoznak forgalomba, karácsonyra. A Szovjetunióból és az NDK-ból érkező kívül árusítanak majd

Vönnyű alkonyt pára száilll a Tiszára. A folyó felett vékony rétegben megiileoadik, ködhá- lóvai burkolja a partmenti csupasz fákat, alig kivehető, mozgó foltokká alakít),a az arrajárókat. Unalmas már ilyenkor a viliág — mormogja Blázsik György a „Szikra“* motoros első kormányosa, s hosszú, kimért léptekkel keresztülballag a partra vezető pallón, megkerüli a Zalka sétányon épülő csatornát. s bekopog a „parti hajóshoz *. Tóth János állomásvezet őh őz. Nemsokára előkerül Kálmán István haj övezető és a közelben horgonyzó Zalka motoros első kormányosa. Egervári István, meg a gépésze, Török József.

Egyikük sem mai gyerek már a szakmában. Az öreg Egervári 1910 óta hajózik. Kálmán István meg 1918 óta. Igv aztán, ha összekerülnek. van miről beszélni. Sorraveszik az ismerősök cselekedeteit, idézik salát élményeiket. — Emlékeztek még arra a nvur- ga haió&ra. — kezdi « „Szikra-* vezetőie — aki megfeledkezve arról, hogv szakmabeliek között van ígv írta le zv eevik vihart- „Olyan eső kerekedett hogy elázott a vontatmány.’*

— No. de te sem marat tál adós a válassza! — nevet Török József, aki az ülőhely hiányában a szeneskanna teteién húzta meg magát. Mindannyian nevetnek. Azután egymásután elevenítik fel a hajózási útvonal egy-egy szakaszát.

A Vaskapu?— Az aztán-*’1 szép vidék — kap a szón az öreg Blázsik. Annakidején. mikor arra hajóztam, igen megcsodáltam. Tudjátok igen széles, majdnem két kilométer ott a Duna. tahstele kisebb-na- gvobb sziklazátonnval. Még Széchenyi tette ezt a szakaszt hajózhatóvá. Egy hatvan méter széles, s ,1800 méter hosszú mesterséges csatornát ásatott. Annak végén volt állandóan lehorgonyozva egy motoros, mely több kilométeres drótkötél segítségével köny- nyítette az arra haladó halók előrejutását. A partról pedig — szintén drótkötéllel — mozdony segítette az uszályok vontatását. Arra van az Adakali sziget is. Törökök lakták akkor akik a régi vár körül meghúzódva árulták a Törökországból vámmente, sen kapott árukat. Értettek az ötvösművészethez is. A hálósok szívesen vettek tőlük ajándékot kedvesek számára.

*— Braila? — Ügyes tolvajok voltak arra. Még a tűzifát is le kellett kötözni a halón, hogy el ne vigyék.

— Passzau? Nagyon régi város, többnyire olyan keskeny utcákkal, hogy csak gyalogosok közeledhetnek bennük. Ráadásul az első emelettől felfelé „kiugró“ *’ van. így aztán csak pár centire áll az útca egyik oldala a másiktól. „Köny- nyen átadiák ott egymásnak a kesztyűt az emberek*'. a szembelévő ablakokon keresztül. Nem igen hatol le a napsugár a járdára, még nyáron is olyan idő van a sikátorokban, mint a iegespincében.

— Becs? — Olyan ott a Duna-part. mint a teherpályaudvar. tele barakok- kal. raktárakkal!. Semmi szépség nincs benne. Csak a belváros szép.

AAintha útleírást tartalV1 mazó képeskönyvet forgatna az ember, úgv elevenedik meg eev-egv táj szavaik nyomán Révedező-■ ükből az ál’omásvezető téríti vissza őket mostani munkáinkhoz- „Végeztünk a cukorrépa szállítással. 3200 vagonná) szállítottunk Szolnokra. Építőanyagot, tűzifát is sokat vittünk még Szegedre is. Utasforgalmunk ezévben elérte a

40—45 ezer főt.*“ — sorolja az adatokat. Hát. igen. most ez a munkánk. Ha- jóházunk fölötte a Tiszán, megszoktuk már. különösebb élményt nem nvuit számunkra, — folytatja Kálmán István. — Na. azért mindig akad valami

— A múltkor éppen te fogtál rókát a Tiszán. Az se mindennapi eset Róka koma éppen Nagykörűbe

akart átkelni, mikor csáik- lyavégre került. Bundáját a cukorgvári kikötő nagv- szakállú darukeze’őie vette meg, aki 15 forinttal túllicitálta a Nyersbőrbegyüi- tő ajánlatát.

T zután már egymásután sorolják a tiszai élményeket. Hát Mencser Istvánra emlékeztek-e

még? Igen esetlen ember volt. Egvszer bunda helvett búzát értve hatalmas zsákkal cipelt fel a hajófenékről a parancsnoki hídra. A hajón nagyon megszokta, hogy az utasok csak parancsszóra szabhatnak be Tgv aztán mikor vonattol akart utazni több szerelvényt leké=ett mert senk“ --em mondén hogv . tessék beszállni“’. Nem is érezte mosat jól. csak a Tiszán.

Ml is úgy érzünk

— bólint Török József — Mindenhol feltaláljuk magunkat. de szívünk csak

ide vágyik vissza. Egervári bátyánk például még a nyugdíjkorhatár után is hű maradt a Tiszához. Mi is visszajöttünk még a világ végéről is. Negyvenhatban olyan hajón szolgáltam. melyet még annakidején a németek hurcoltak el. Szerettünk volna visz- szatémi, de nem engedtek az amerikaiak, mindig csak ígérgették. Egyik tavaszi nap aztán a folyami rendőrség pillanatnyi éberte- lenségét kihasználva nésv motoros hatóval megszöktünk Linzből. Bécsben feltartóztattak bennünket. „A viszontlátásra““ — búcsúzott tőlünk az amerikai tiszt, miután kiielentették. hogy nem mehetünk tovább. Nemigen kerül sor arra — gondoltuk és hajnalban továbbálltunk. Meg sem álltunk hazáig

pillanatnyi csend kö- 'í vetkezik, régi dolgokon merengenek a haiósok. Az ablakon SzoLnok fényei csillognak, a másik oldalon pádig, a parton hpraonvzó motorosokon túl. a termékeny síkság halvány körvonala dereng. Mindegvik iól ismert, békés, meleg otthont nyuitó rész. melv mindenhonnan visszavár. S melyért érdemes dolgozni.

S. B.

Doxa. Marvin, Schaffüraussn órákat és többféle 15 köves anker órát.

*

Az állatni könyvesboltokban teljes erővel megindult a téli könyvvásár és az erre az alkalomra megjelenő értékes, vonzó könyvek iránt igen nagy az érdeklődés.

Nagy az érdéitlödés a gyermekes ifjúsági könyvele iránt is. Különösen sok szülő vásárolja meg gyermekeinek Fazekas Anna; „Mackó, mókus, malacka“ című, szép kiállítású képes meséskönyvét, Kolozsvári Grandpierre Emil: ..Csodafuruilya“ című népmese- gyűjteményét és a ,,Kerek egy esztendő“ című népszerű gyermekévkönyv rendkívül gazdag, 1955-ös kötetét. De garmadával fogynak a kisebb képes- és meséskönyvek, a „Csip-csip-, csóka“, Benedek Elek: „Az aranytulipán““ és Komjáthy István: ,„Aranykerl“ című müve.

*

Egy nagy 'és igaz szerelem története bontakozik ki az „Egy nyáron át táncolt“ című magyarra szinkronizált svéd filmben. Az ifjú szerelmeseket Ulia Jacobson és Főiké Sundquist alakítja, a magyar beszédet Strutz Edit főiskolai hallgató és Kállai Ferenc tolmácsolja. A film szinkronrendezője Dienes Ferenc.

*

A karácsonyi postaforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében az e havi nyugdíjak kifizetését már december 16-án megkezdik,

*

December 25. és 26-án csak az express és a romlandó csomagokat, az express leveleket, valamint az újságokat kézbesíti a posta,

ÖREG H A J 0 S O K