Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-16 / 296. szám

o SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 december 16. A CÉL: TÖBBET, JOBBAT, OLCSÓBBAN TERHELNI TERMELŐSZÖVETKEZETEINK TERVKÉSZÍTÉSÉRŐL [egy ESZTENDŐVELI ezelőtt, december 19-én jelent meg a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat. A termelőszö­vetkezeti tagok és az egyénileg dol­gozó parasztok elmondhatják jól használták fel a párt és a kor­mány adta lehetőségeket, eredmé­nyes munkát végeztek. Most újabb nagy feladatok megvalósítása előtt állunk, kezdődik a mezőgazdaság fejlesztésének második esztendeje. I. |a TERMELŐSZÖVETKEZETEK [ ezekben a napokban zárszámadási közgyűléseken vetettek számot ar­ról, mit hogyan végeztek. Itt sű­rűsödtek össze, itt kerültek újból felszínre az eredmények és azok a hibák.amelyeket ki kell javítani már most, a termelési tervek készí­tése során. Megyénk szövetkezeti vezetői és tagjai már megtanulták, és tavaly óta mindennél jobban meggyőződ­tek arról, hogy a jó terv alapja, kiinduló pontja az eredményes gaz­dálkodásnak. Megjavult a tagok munkafegyelme, s különösen ma­gukénak érzik a szövetkezetét akkor, ha már most számításba jön az ő javaslatuk is. s a termelési terv, a közös gazdaság adottságai­ra. lehetőségeire épül. Ha jő a terv, akkor valamennyi vezető és tag tudja, mi a feladata egész eszten­dőben. II. | ÉRDEMES | szemügyre venni. figyelembevétele alapján megfelelő számú pujkát és gyöngytyukot tar­tanak majd s azokat vándorólak­ban tartják, a cukorrépa és a lu­cernatáblákra telepítik, hogy a kü­lönböző kártevőket a répabarkót, a lucemabődét, a lucernabogarat. el- pusztíttassák. Kettős célt érnek el. Megvédik növényeiket a kártevőik­től, s emellett olcsó, nagymennyi­ségű baromfiállományhoz jutnak. A termelési tervek készítői min­denütt komoly és fontos feladatnak tartják a gabanaprobléma megol­dását, mert egyik legfőbb tennivaló mariad az új gazdasági évben is. A kisújszállási Uj Élet tsz-ben két má­zsával több búzát terveztek holdan­ként, mint amennyi az idén ter­mett. Itt rátértek az úgynevezett szakaszos trágyakezelésre is. ___________l\h_ ___________ A TERMELÉSI TERVEKET mindenütt úgy kell elkészíteni, hogy azok a valóságon alapuljanak. Nem szabad idegenkedni a meglévő termelési szokásoktól, számításba kell venni minden adottságot. Ilye­nek lehetnek a közös gazdaság közelében lévő konzerv vagy cu­korgyárak. Olyan tervek készülje­nek tehát, amelyek reálisak, vég­rehajthatók s természetesen ezeket a termelési terveket a tagok jólé­tének szemelőtt tartásával, a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat célkitűzései­nek figyelembevételével készítsék. A cél: többet, jobbat és minél ol­csóbban termelni. Nyiri Béla megyei főagronömus Gazdakör alakult Rákóczifalván Rákóczifalván a népfront-bizott­ság kezdeményezésére megalakítot­ták a gazdakört. Mintegy hetven gazda vett részt az alakulógyűlé­sen. — Veres István vb. elnök el­mondta: „Pártunk és kormányunk gondoskodásának újabb bizonyíté­ka a gazdakörök életrehívása. A rákóczifalvi gazdák régi kívánsá- sága teljesült a gazdakör megala­kításával. Lelkesedésüket, örömü­ket mutatta az, hogy már az ala­kulógyűlésen hozzáfogtak a tag- szervezéshez és saját soraikból megválasztották a vezetőséget. El­nöknek Kerekes Imre 6 holdas dolgozó parasztot jelölték s a ve­zetőség többi tagjai, Csabai József, Gulyás Károly, Földi György Ben- csik Imre és Cseuz Balázs is a je­lenlévő gazdák bizalmából lett megválasztva. December 12-én tartották meg az első .ülésüket, ahol a gazdák el­fogadtál a gazdakör alapszabályát. Ezen az értekezleten újabb tagok, kai szaporodott a gazdakör létszá­ma. Jelenleg száztizenhét gazda látogatja második otthonát, a gaz­dakört. Q Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának nyilt levele az ENSZ főtitkárához és az ENSZ-közgyűlés elnökéhez Varsó (TASZSZ). A Szakszerve­zeti Világszövetség Főtanácsának ülésszaka nyilt levelet intézett Hammerskjöldihöz, az ENSZ főtit­kárához és van Kleffens-hez, az ENSZ közgyűlés elnökéhez. A le­vélben a többi között ez áll: — A Szakszervezeti Világszövet­ség Főtanácsa tiltakozik az emberi jogoknak, a tengerhajózás bizton­ságának és szabadságának durva megsértése ellen és felkéri önö­ket, személy szerint tegyenek meg minden módjukban álló intézkedést a „Prezydent Gottwald“ nevű len­gyel hajó és a „Tuapsze" nevű szovjet tartályhajó tengerészeinek mielőbbi szabadonboesátása érde­kében. Francois Billoux: A francia népnek minden erejével érestetnie Itell súlyát Párizs (MTI.) Párizsiban kedden este ünnepséget rendeztek a fran­cia ellenállási mozgalom két vér­tanúja, a nácik által kivégzett Gabriel Péri és Luicen Sampaix emlékére. Az ünnepségen Francois Billoux, a Francia Kommunista Párt titkára mondott beszédet és a többi között kijelentette: — A francia népnek azonnal és minden erejével éreztetnie kell sú­lyát ... — A Francia Kommunista Párt ünnepélyesen kéri, vessenek be minden erőt ebbe a nagy nemzeti csatába, — amelytől Franciaország sorsa függ. A párt minden tagjá­nak, minden szervezetének éreznie kell egész felelősségét és úgy kell cselekednie, hogy érezze azt min­den más hazafi és demokrata is. Felhívunk minden francia férfit és nőt, hogy vegyen részt ebben a döntő harcban a békéért és a nem­zetért! Papagosz kormányának Tagjai benyújtották lemondásukat (MTI.) Papagosz tábornagy két éve megalakította kormányának valamennyi tagja kedden benyúj­totta lemondá.sát a miniszterelnök-* nek — jelenti a , Reuter”. Pál király előreláthatóan szerdán esketi fel Papagosz új kormányát! A Szakszervezeti Vüá«jszö vétség Főtanácsának felhívása mennyivel körültekintőbben, alapo­sabban készülnek a mostani tér melési tervek, mint más esztendők­ben. A besenyszögi Erdei tsz. gaz­dái egymással vitatkoznak, hogyan tudnák felemelni a kukorica és a búza termésátlagát. Nem a vetéste­rület növelésével, hanem gondo. sabb, szakszerűbb munkával. Rákócziíailván, az Uj Élet tsz. tag­jai a nagyobb jövedelem biztosítása érdekében 40 holddal növelik a rizsterületüket. S hogy mennyire sokat számít valamennyi tag javas­lata. azt az alábbi példa is igazol­ja. Ennél a szövetkezetnél a rizsről lefolyó csurgalék vizet, valamint az árasztás után feleslegessé vált víz mennyiséget is kihasználják. 56 hold szántóföldi növényt öntöznek vele. A takarmánynövény és kukorica termésátlagát ilymódon akarják emelni. Nagy jelentőségűek ezek a kez­deményezések. mert a tsz. tagok öntevékenységét bizonyítják Több helyen a tervezéssel egyidőben már megkezdték célkitűzéseik meg­valósítását. A rákóczifalvai Uj Élet tsz. tagjai is hozzáláttak az öntözőterület beépítéséhez. III. FONTOS TÉNYEZŐ a tervezés kellő szakszerűsége is. A mezőhékl Táncsics tsz-ben meghatározták jö­vőre mennyi cukorrépát és maglu­cernát termelnek majd. Ennek KÖSZÖNTÉS Berényi Amdrásné szajoli asszony levelet küldött szerkesztősegünk­nek. A levél egy zöld irkafedél s rajta a tintaceruzával rótt sorok. Vers, s amint a címe hirdeti, Be­rényi Andrásné a tanácsválasztás alkalmából írta. Idézünk belőle né­hány sort, azt a párat, amelyet Be­rényi Andrásné a tanács új veze­tőiről írt: Tiszta szívvel köszöntjük most Az új tanács vezetőket. Azt kérjük csak, jól intézzék Minden igaz ügyünket. Neveljék a szépre, jóra Szajol község dolgos népét. Munkájukhoz mindig legyen Jó erő és jó egészség. Aztán a tanáccsal együtt a Ha­zafias Népfront Bizottsága felé is fordul: A mi népfront-bizottságunk Pedig arra kérjük szépen, A tanáccsal összefogva Rendes kutat létesítsen. Mert Szajol községnek bizony Van egy olyan híres kútja; — Megnézheti bárki, akit Arra vezet dolgos útja. Megnézheti, mindegy, mikor Éjféltájt, vagy fényes délbe’ —■ A kút körül tanyázik ám A fél falu asszonynépe, Mert az a csepp víz, ami ott A vederbe, vagy a kőre Csordul, azt a csepp vizet is Úgy kell kifejni belőle. így a vers szíves köszöntés és kívánság. A falu kívánsága. Dr. John felhívást intézett a bonni parlament tagjaihoz Berlin (MTI). Dr. John, a nyu­gatnémet Alkotmányvédelmi Hiva­tal volt elnöke, a bonni parlament képviselőihez szóló felhívásában kijelentette: — A párizsi szerződések ratifi­kálását a szovjet kormány ismétel­ten tett tárgyalási javaslatai után csak provokációnak lehetne tekin­teni. Ez a provokáció semmivé ten­né a nemzetközi feszültség csök­kentése érdekében kifejtett erőfe­szítéseket, nagymértékben fokozná az új világháború veszélyét, és szertefoszlatná reményeinket, hogy Németország egységét a Kelet és a Nyugat közötti megegyezés útján sikerül helyreállítani. A moszkvai deklaráció szavad félreérthetetlenek. Ez a nyilatkozat azonban azt is világosan kifeje­zésre juttatja, hegy tárgyalások lehetősége nyitva marad mind­addig, amíg a párizsi szerződések ratifikálásával el nem zárják a megegyezésihez vezető utat. (MTI). a «Prezydent Gottwald” lengyel hajó és a „Tuapsze” szovjet tártályhajó tengerészeinek védelmében Varsó (TASZSZ) A Szakszerve­zeti Világszövetség Főtanácsának ülésszaka a következő felhívást intézte a világ dolgozóihoz és szak- szervezeteihez: A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa azzal a nyomatékos fel­hívással fordul a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez, szánjanak síkra a „Prezydent Gottwald“ len­gyel kereskedelmi hajó és a „Tu­apsze“ szovjet tartályhajó tengeré­szeinek védelmében, akiket a csangkajsekista hatóságok — az Egyesült Államok fegyveres erői­nek közreműködésével — jogellene­sen őrizetbe vettek és bebörtönöz­tek. A családjuktól elszakított len­gyel és szovjet tengerészeket teljes elszigeteltségben tartják, emberte­len módon bánnak velük, hogy megtörjék erkölcsi ellenállóképes­ségűket és hazatérésről való le­mondásra kényszerítsék őket. Az ilyesféle cselekmények, ame­lyek kirívó módon megsértik a személyes szabadságot és a nem­zetközi jogot, a nemzetközi feszült­ség kiéleződéséhez vezetnek. Ezek az esetek — az Egyesült Államok vezető köreinek támogatásával és segítségével rendszeressé váltak a távolkeleti vizeken. A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa erélyes tiltakozást jelen-* tett be az ENSZ-néj e megengedd hetetlen kalóztámadások ellen, amelyeket az egész nemzetközi közvélemény elitéi. A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa felhívja a világ dolgo- zóit és szakszervezeteit, követeljék a bebörtönzött tengerészek feltétlen és haladéktalan szabadonbocsátá- sát, a biztonságot és a békét fénye* gető kalóztámadások beszüntetését! (MTI). Tiltakozás Hollandiában Nyugat-Németország újrafelfegyverzÉse ellen Hága (TASZSZ) A „De Waarhe-* id” december 13-i számában hírt ad arról, hogy Amsterdamban a művészek és az értelmiségiek kép-* viselői tüntettek a náci hadigépe-* zet feltámasztása ellen. A tűnte-* tők táblákat vittek magukkal, ame-t lyeknek feliratai a párizsi egyez-* menyek elutasítására szólítottak: fel. A rendőrség a város egyik te-* rén feltartóztatta a felvonulást és elkobozta a feliratokat, plakátokat, (MTI). .............................................. MiiiiMimimiiiiMiiiiiiiiiiiiimiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiMiMiiiiiiiiiiiiiiii........ BO LYAI DÁNOSRÓL Két évvel ezelőtt december 15-én ül napeltük Bolyai János születé­sének 150. évfordulóját. Népszerű­sége még ma sem kiterjedt, pedig Bolyiai János a magyar tudomá- n> os élet egyik legnagyobb büszke­sége. Világhírű műve. az Appen­dix” forradalmi átalakulást robban­tott ki ,a matematika fejlődésében: tisztázta a matematika 2.000 éves megoldatlan problémáját: « párhu­zamosak elméletét. Bolyai nevét, és a Bolyai-féle ab­szolút geometriát az egész világon ismerik. Tudják azt is, hogy Bo­lyai magyar volt. És mi magyarok mit tudunk Bolyairól? Ha egy kül­földi kérdezősködne felőle, néhány matematikust kivéve, igen kevés felvilágosítást adhatnánk életéről és műveiről. Igaz. hogy geometriai tételeinek megértése felsőbb mate­matikai ismeretet kíván. Nem is akarom az olvasókat ezzel még jobban elriasztani » Bolyaikkal va­ló foglalkozástól. De a két tragikussorsú lángész életének megismerése minden ma­gyarnak kötelessége. Sorsukban tükröződik á magyarság sok hala­dó szellemű tudósának harca, akik bátran harcoltak az igazságért és magúkra vonták az uralkodó osz­tály gyűlöletét. Két Bolyait ismerünk: Farkas az apa, és János « fia. Mindkettő ma­tematikus. Közülük János lett a híresebb. Farkas a marosvásárhe- lyi kollégium matematika tanár,» volt. Rendkívül tehetséges. Majd­nem minden nyelven tud. Kitűnő fejszámoló. Még 14 jegyű számból is fejben vont négyzetgyököt és köbgyököt. Hosszabb időt töltött Göttlingen-ben és jóbarátságot kö­tött a leghíresebb matematikussal Gauss-szal. Nagy matematikai mű­ve a „Tentarr. en.‘‘ A matemati­kai kérdéseket kritikai szemmel vizsgáigatta. Az uralkodó osztály azonban nem érezte szükégessé- gét a matematika fejlesztésének. Farkas tehetsége » sok mellőzésben és a megélhetésért folytatott ezer- mesterségben felőrlődött. 1802, december 15-én született Kolozsváron fia: János. Édesapja nagy gondot fordított János neve­lésére. Rendszeres tanítását apja 9 éves korában kezdi. Fillanatok alatt mindent felfog. Hamarosan megis­meri a differenciál — és integrál- számítást. Legszívesebben apja elő­adásait hallgatta felsőbb osztá­lyokban. Mikor apja hiányzott, ő tartotta meg az órákat. A hallga­tók jobban megértették, mint ap­ját. — Az érettségiszerű szigorla­tot a legjobb eredménnyel teszi le. Apja matematikusnak szánja. Ba­rátjához,, Gausshoz szeretné külde­ni. ír is Gauss-nak. de túlbizalmas és személyeskedő levelével megsér­ti az akii or már világhírű Gausst. Nem is válaszol Bolyai levelére. Édesapja ezért egy év múlva » bé­csi Hadmérnöki Akadémiára küldi. János itt végig osztálymásodik volt. Rendszeresen foglalkozik a matematikával, különösen a párhu­zamosokkal pedig ap.ia óva inti e nehéz feladattól. — 1823-ban alhad­nagyként Temesvárra osztották be. Itt világosodott meg benne novem­ber 23-án a zseniális gondolat a párhuzamosokról, és írta apjának: semmiből egy új, más világot teremtettem,” Mi a lényege Boly.aii világjelen­tőségű felfedezésének? Az úgyne­vezett euklideszi axiómák minden­ki számára nyilvánvaló igazságot fejeznek ki. Ha volna oly merész ember, aki bebizonyítaná, hogy az 5 axióma valamelyike nem is olyan nyilvánvaló igazságot fejez ki, az forradalmasítaná a matematikát. Eolyai János forradalmisága abban áll, hogy merészen legyőzte az euklideszi axiómák megdönthetet­len ségébe vetett hitet. Tudományo­san bebizonyította, hogy az ötödik axióma elhagyható. A világ megis­meréséhez több út is lehetséges, nemcsak az euklideszi út. Bolyai az ötödik axióma elhagyásával egy tel­jesen új, ellentmondásnélküli geo­metriai rendszert épített fel. Ez az abszolút geometria. Ebben a rend­serben egy egyenessel, adott pon­ton át, több párhuzamos is húzha­tó. Zseniális felfedezésének nem lett azonnali sikere. Merész gondola­tait még matematikus atyja sem tudta teljesen megérteni. Gyana­kodva küldi el János „kis művét1* bírálatra Gausshoz 1831-ben. Ez a mű elveszett útközben és Gauss csaik az egy évvel későbben küldöttet kaphatta meg. Közben mű nyom­tatásban is megjelent a Farkas ál­tal írt: Tentamen függeléke gya­nánt „Appendix” cím alatt. János tudatában volt hatalmas alkotásának, és ennek elismerését várta. A hosszas várakozás fel­őrölte idegzetét. Gauss levele is egyre késett, és megérkezésével sem hozta a várva-várt örömet. Gauss először családi dolgokat ir, és csak azután következik az óva­tos, szinte kétes dicséret. Gauss viselkedése azt a látsza­tot keltette Jánosban, mintha részt kérne a felfedezésből. János ezért még édesapjára is neheztelt, hogy elárulta felfedezését Gauss-nak. Milyen sok csalódást okozott Gauss levele! Érthetetlen az is, hogy Gauss miért csak egy másik német matematikusnak írta a mű olvasá­sa utáni hónapban: „ezt a fiatal gecmétert, Bolyait elsőrangú láng­észnek tartóim !** Miért nem a Bo- lyaiaknak írta, akiket legjobban érdekelt volna e bírálat?! Ilyen előzmények után, megért­hető János komor lelkivilága. Min­den vágya az volt, hogy matema­tikus lehessen, Gauss mellett ta­nuljon, s neki katonáskodni kell. Zseniális felfedezésének elsőbbségé­től megakarják fosztani. Matema­tika tanári kérvényét elutasítják. Egy utazáskor szekere is felborult és súlyos agyrázkódást szenved. Végül félrokkanítként hadmérnök századosi ranggal nyugdíjazzák évi 280 Ft-al. Ezután János Domáld-on és Marosvásárhelyen élt. Életének e szakaszát a polgári életrajzírók igazságtalanul sötétí­tették el. János mindig kiállt az igazság mellett. Nemcsak a matematikában volt haladó szellemű, hanem minden megnyilatkozásában. Filozófiai kér­déseken kívül foglalkozott » társa­dalmi élettel is. Egyik művében ki­fejti, hogy a teljes „üdv” a túlvilág helyett már itt e földön megtalál­ható. Irt egy községi tervezetet is, amelyben közösen történik a ter­melés, és a fogyasztás is közös. Gondolatai utópista szocialista esz­mék, amelyek azonban abban a korban igen haladók. A szabadságharcból is ki akarta venni részét. Egy szabatos tervet készített Erdély megtisztítására. A reakciósok azonban e tervét sem fogadták el, pedig ez a székely csa­patok biztos győzelmét hozták vol­na. — Teljesen maga rahagy atva* állandóan betegeskedve halt meg tüdőgyulladásban 1860. január 26-án. Marosvásárhelyen. Jellemző kor­társaira, hogy temetésén a köte-* lező katonai küldöttség mellett csak három ember vett részt. Sírja jel­telen maradt. És amikor az „Ap­pendix1* révén világhírűvé vált Bo­lyai János sírját keresték, a mun­kában elaggott Szőts Julia egykori szolgáló alig tudta megmutatni, hol nyugszik a világ legzseniálisabb matematikusa. Külföldön hamarabb felismerték Bolyai nagyságát. Hailtesd texasi matematikus angolra lefordítja az ,.Appendix”-et és 1896-ban átkelt az Óceánon, hogy felkeresse Bolyai sírját. — A Sztál in-díjas Kagan szovjet professzor 1950-ben oroszra lefordítja az Appendixet és bő élet­rajzot ír hozzá. — A Román Nép- köztársaság Bolyairól nevezte el a magyar egyetemet, stb. Az igazság­ért bátran küzdő lángelmét merész gondolataiért nem értette meg korá­nak társadalma. , Végre itt az idő, hogy megtisztít­hatjuk Bolyai János dicső alakját attól a sok rágalomtól, amit kora ráfogott. Bolyai János az egész ha­ladó emberiségé. A tudományért lelkesedő dolgozók megadják Bo­lyainak az elmaradt megbecsülést. A szabad magyar nép másfél év­század után forró szeretettel öleli magához az igazságért oly sokat szenvedett lánglelkű fiát. Bolyai Jánost. Világhírű felfedező volt ő* aki minden erejével kutatta az igazságot, az igazság pedig a dol­gozó nép haladását szolgálja. D. Nagy János tanár* Mezőtúr, Technikum

Next

/
Oldalképek
Tartalom