Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-26 / 305. szám
2 SZOLNOKMEG V El NEEL AP 1954 december 26, EMLÉKEZÜNK... A csónak csendesen ringott a Tiszán. Három férfi, két fiatal lány ült benne. Az evezők halkan csobbantak. A májusi szél bele-bele kapott a lányok hajába. Kicsit korai volt még a csónakázás, de az utasok nem érezték ezt. Aki messziről látta őket, elnézően elmosolyodott. „Szerelmesek“ — gondolta. — Hogy a csónakban miről beszéltek, azt persze nem hallhatta . , , — 1929 májusától tehát a Kommunista Párt tagjai vagytok. Úgy becsüljétek meg magatokat. Fiatal barnahajú férfi mondotta ezt a két leánynak, Dobos Rózsinak, (ma a Megyei Pártbizottság munkatársa) és Gura Irénnek. (A Közlekedési Műszaki Egyetem.' dolgozója). Aztán kiszálltak a csónakból és szétszéledtek. A férfi Csiz- nyán Kálmán, ellenkező irányba indult. Együtt menni veszélyes lett volna. % — Kihez szoktál járni? — Senkihez. — Kik dolgoznak a Vörös Segélyben? — Nem tudom. — Hány kommunista van Szolnokon? t , — Nem tudom. A férfi, akit kérdeztek, már kékzöld volt a veréstől. Mert bár a kérdések és a válasz közölt nem sok idő telt el, de arra elég volt. hogy az ütések, a rúgások csakúgy zuhogjanak a kérdezettre. De a pofonnál, rúgásnál .is nehezebben viselte el, mikor bal arcába hegyes ceruzát nyomtak s végishúzták rajta. A fél arcát hirtelen elöntötte a vér, a szájában kesernyés sós ízt érzett. % S így vallc tlák a többit is. 1930 nehéz éve volt a szolnoki kommunistáknak. Egymás után kerültek börtönbe. De minden megpróbáltatást elviseltek, mert tudták, ha őket lefogták is, él a Párt, s a „kint- lévők“ tovább dolgoznak. Tudta ezt Csiznyán Kálmán is, aki mikor a ceruza az arcába mélyedt, hirtelen ctthonmaradt asszonyát, alig pér hetes fiát látta maga előtt. Tudta Schwimmer Ferenc mérnök is (büntetőlágerben pusztult el), tudta Lőrinczi Ferenc ács is (az Oktatásügyi Minisztérium szolnoki Építőipari Vállalatának vezetője), Csapó János ács, aki a verésből többet nem tudott felépülni, kiszabadulása után rövidesen meghalt. Nem feledték azt akkor sem, amikor pár nap múlva mindnyájukat átvitték Budapestre, a pestvidéki fogházba. % A nap éltető sugarai nem tudnak behatolni a nyirkos levegőjű, hideg, szűk magánzárkáiba. A cella nedves fala úgy fogta körül foglyait, mint valami óriás bilincs. S a hónapok teltek, de látogatót, csomagot még népi kaptak a foglyok. A karácsony pedig, a szeretet ünnepe — rohamosan közeledett. — Mindenki igyekezett úgy intézni, hogy családja körében lehessen, a „kintiek“ már számolgatták, mivel kedveskedhetnek szeretteiknek. De a cella továbbra is hűvös maradt, cscmag, látogató továbbra sem érkezett. Alikor történt, hogy Csiznyán Kálmán hosszú, négyoldalas levelet kapott. Furcsa levél volt, forgatta, nézegette, ismeretlen írás, ismeretlen nevű aláíró. S a tartalomtól sem lett okosabb. Valami ilyesmi volt benne: Kedves Kálrránkám! Nagyon haragszom, hegy mostanáig nem értesítettél hollétedről, most végre megtudtam, hol vagy, ne aggódtál, rövidesen felkereslek, s igyekszem levinni azt, amire legjobban szükséged van”. S még sok kedves bíztató szó, aláírás: „Ica“. A töprengést? hogy Ica ki lehet, hirtelen halk kopogás zavarta meg. Morse jelek. Az elvtársak kezdtek ..beszélgetni“. S kiderült, rrások is kaptak hasonló levelet, hasonló tartalommal. S hirtelen minden világos lett. A szűk falak kitágultak, a levegő melegebb lett. a szívek a lelkek megteltek végtelen szeretettel, hálával, erővel bizakodással. Már nem volt szükség töprengésre, már mindnyájan tudták: a párt küldte el hezzáiuk segítő kezét. b'>*Váct — a börtönben megjelent a Vörös Seaélv. — Látogatók, cső n—'ok érkeztek. Érkezek a csomagok és a látogatók, de nemcsak a börtönbe. A hó Csíkor go tt a járókelők léptei alatt, az emberek fázósan húz ták összébb ruhájukat. A szolnoki utcákon itt is. ott is karácsonyfát vivő emberek tűntek fel, A sietők. a gyersanmenők között volt Lambert Jenő (ma a megyei tanács dolgozója). Zsemlye Ferenc (ma a megyei tanács elnökhelyettese) és még sokan másek. olyanok, akik igyekezték észrevétlenek maradni, olyanok, akiket azzal bízott meg a párt. hogy a hozzátartozók otthonait keressék fel. nékik is vigyenek egy kis biztatást. Lambert elvtárs a Dráva-utca 5. sz- háziba kopogott be. Ágy, szekrény, otthon fabrikált asztal, székek, ebből állt a bútorzat De a lakás ragyogott a tisztaságtól. Tiszta volt és hideg. Rossz volt a tűzhely ég nem volt tüzelő sem. Lambert elvtárs hozott tüzelőt, s aztán megjavította a tűzhelyet is. Kedves. biztató szavakkal beszélt az asszonyhoz, aki kicsi fiát babusgatta. Beszélt hozzá vigasztalta az anyát, a feleséget, aki mellől olv sokszor elvitték a férjét, s aki ilyenkor igyekezett a maga lábán megállni gyermekeivel együtt Mert az egyhez jött még két gyermek. S ma Csiznyán elvtársnak, a Tatarozó Vállalat igazgatójának három szép gyermeke van. ■ Az apa időnként leül gyermekei közé s elmondja, hogy is harcoltak azelőtt a kommunisták a nép jobb életéért. Ilyenkor elmondja azt is. hogv ma éppen úgv harcolnak, küzdenek, más viszonyok között ugyan, de szívükben ugyanolyan forró szeretettel a nép iránt az emberek iránt. Küzdenek fáradhatatlanul azért, hogy a magyar családok békében, nyugodalmasan tölthessék együtt ünnepeiket. Remete Ibolya ígérgetésből nem lesz villanybekapcsolás EBBEN a gazdasági évben már eljutottunk odáig, hogy az újonnan épült istállókba bevezettük a vizet, örült ennek a szövetkezet valamennyi tagja, különösen a jószággondozók, hiszen a többszáz jószág itatása, a vízhúzás nem tartozik a legkönnyebb munkák közé. Még nagyobb lett örömünk, mikor a villany bevezetését is megkezdte a szolnoki Épületszerelő Vállalat. A belső szerelések elkészültek, a transzformátort is felszerelték, csak a bekötés hiányzik. EZ AZ ALIG néhány órás munka azonban sehogy sem akar haladni. Hetek óta sürgetjük, de semmi látszatja nincsen az igyekezetnek. A megegyezés szerint december elsejére már át kellett volna adnia a vállalatnak a kész munkát. Emiatt aztán a termelőszövetkezetnek naponta 50 ft.-jába kerül, hogy az itatáshoz a TITÁSZ szerelője bekapcsolja és kikapcsolja az ideiglenes vezetéket. NEMCSAK nekünk, van panaszunk. A szomszédos Törő Pál termelőszövetkezetben szintén elég régein elkészült már a villanyveze- tés külső és belső munkája. A bekötés narr akar haladni. Az Épületszerelő Vállalat meg a TITÁSZ vezetősége pedig késedelem miatt már napok óta egymásra hárítgatja a felelősséget. Csathó Mihály tsz-elnök, Mezőtúr—Pusztabánréve Sallai tsz. A Hazafias Népfront fogadóórái A Hazafias Népfront Szolnok Városi Bizottságának tagjai az alábbi napokon délelőtt 9—12-ig tartanak fogadóórát a Ságvári-út 20 sz ciLaitt * 1954. dec. 28-án Gáli Mihályné MSZT városi titkár, 29-én Győri Ilona színművésznő, 30-án Horváth Ferenc iskolaigazgató, 3I-én Horváth Tibor gimnáziumi tanuló. A megvei elnökség tagjait minden nap 10—12-ig lehet felkeresni panaszokkal, közérdekű javaslatokhoz. 1954. dec. 28-án, kedden Kohári Zoltán munkás; 29-én, szerdán Korányi Endre villanyszerelő; 30-án, Csütörtökön Dr. Korpás László ügyvéd 31-én, pénteken Dr. Kovács Géza járási főorvos tart fogadóórát. Újra fogadóórádat tar’anak a Megyei Tanács Végrehajtóbizottságának tagjai minden héten A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága az elmúlt vb. ülésen foglalkozott a dolgozók panaszainak, közérdekű javaslatainak intézésével, s megállapította, hogy a megye lakossága körében nagy megelégedést váltott ki a végrehajtóbizottsági tagok fogadóórája. Ezért elhatározta a Végrehajtó- bizottság, hogy a jövőben is minden hét piacnapján. — csütörtökön délelőtt '9—12 óráig fogadóórákat tart. A fogadóórák időbeosztása a következő: 1954. dec. 30-án Varga Sándor, 1955. jan. 6-án Zsemlye Ferenc, jan. 13-án Kálmán István, jan. 20- án Kúti György, jan. 27-én Sebestyén János. A végrehajtóbizottság ezúton is felhívja a megye lakosainak figyelmét, hogy panaszaikkal, közérdekű javaslataikkal minden esetben keressék fel a Megyei Tanácsnál fogadó végrehajtóbizottsági tagokat. A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága. A Sxovjet Írók II. Kongreaaxuaának küldőnél meg kosxorueták A. M. Gorkij emlékművét Moszkva (TASZSZ). A Szovjet írók II. Kongresszusának résztvevői december 26-án koszorút helyeztek el A. M. Gorkijnak a Bjelorusz pályaudvar előtti téren lévő emlékműve talapzatán. A koszorú szalagján a következő szavak olvashatók: „Alekszej Makszimovies Gorkijnak, a szovjet irodalom megalapítójának forró szeretettel és örök hálával — tanítványai, a Szovjet írók II. Kongresszusának küldöttei. (MTI). Fogadás a Hreml-ben a Szovjet írók II. Kongresszusán Mcszkva (TASZSZ). December 26-án, a Szovjet írók Szövetségének vezetősége a Kreml-palota nagytermében fogadást adott azoknak a külföldi íróknak a tiszteletére, akik vendégként résztvettek a Szovjet írók II. Kongresszusán. A fogadáson jelen voltak: N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, L. M. Kagancvics, G. M. Malenkov, A. J. Miikojen, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, N. Sz. Hruscsov, N. M. Svemyik, P. N. Poszpjelov, M. A< Szuszlov, valamint a Szovjet írók II. Kongresszusának munkájában résztvett külföldi írók, továbbá kongresszusi küldöttek, a tudomány, a művészet és a sajtó kép* viselői. A fogadáson megjelentek hang'-« versenyen vettek részt. A fogadás meleg, szívélyes légkörben folyt le. (MTI). Az amerikai-angol fenyegetések sértik Franciaországot New York (TASZSZ). Az amerikai sajtó kénytelen beismerni, hogy a párizsi egyezmény Nyugat-Né- metország felfegyverzéséről szóló cikkelyének a francia nemzetgyűlésben történt elutasítását követő washingtoni és londoni visszhangot a franciák a parlamenti képviselőkre gyakorolt nyomásnak tekintik. — A „New York Times’1 a következő címmel közli párizsi tudósítójának jelentését: „A franciák fenyegetésnek tekintik a szövetségeseknek a szavazással kapcsolatos véleményét. Az amerikaiak és az angolok nyugtalanságát nyomásnak tartják”. A „Newyonk Journal American” című lap az amerikai és angol diplomácia sakkhúzásairól szóló jelentését a következő címmel közli: „Az Egyesült ÁUamdk és Anglia nyomást gyakorol Franciaországra a felfegyverzési egyezménnyel kapcsolatban“. A „Newyoik Times” párizsi tudósítója rámutat, hogy a nemzet- gyűlési szavazás washingtoni és londoni visszhangját sok francia ahhoz hasonló újabb fenyegetésként fogadta, mint amilyen fenyegetéshez az „Európai Védelmi Közösség” megteremtésére szőtt terv megvitatása és elutasítása alkalmával Dulles folyamodott. A „Newyork Times” megállapítja, hogy Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésében a francia választók hangulata „Erősen elüt a hivatalos körök véleményétől.” MTI). Ma kezdődik a bizalmi szavazás-sorozat a francia nemzetgyűlésben — fokozódik a külső nyomás Franciaországira Párizs (MTI). Hétfőn ismét nagy- jelentőségű döntések előtt áll a francia nemzetgyűlés. A nyugatnémet új ralelf egy vérzésnek péntek hajnali elvetése után, ma több bizalmi kérdésről kell döntenie. Mendes-France-nak tehát nagyon sok akadályon kell keresztüljutnia ahhoz, hogy végülis felvesse a döntőfontosságú hatodik és hetedik bizalmi kérdést, amiikoris ismét a nemzetgyűlés elé bocsátja az egyszer már elejtett első cikkelyt, Nyugat-Németország újrafelfegy- verzéséről’és ha itt többséget szerzett, akkor valamennyi párizsi szerződést együttvéve. Párizsban rámutatnak, hogy az utóbbi két kérdésről a bizalmi szavazásra, valószínűleg csak a keddi nap folyamán kerül sor. • A hétfői ülés | előtt Franciaországban nagy a politikai élénkség. Mendes-France mindent megtesz, hogy biztosítsa a maga számára azt a kritikus mintegy húsz szavazatot, amelyről úgy véli elegendő a párizsi szerződések elfogadásához és kormányon maradásához. Mendes-France vasárnap két miniszter- tanácsot is tartott. A miniszterta- n ács cík után közölték, hogy Mendes-France hétfőn a szavazások megkezdése előtt „nagy beszédet készül, mondani”. A karácsonyi ünnepek alatt fokozódott a diplomáciai élénkség a többi nyugati fővárosban is. Tudott dolog, hegy Dulles szinte állandó távbeszélő összeköttetést tartott fenn a Virginia államban pihenő Eisenhower elnökkel. Vasárnap a Fehér Ház közleményben bejelentette: — Lehetséges, hogy Eisenhower megszakítja üdülését és Washingtonba utazik, „Ameny- nyiben ezt szükségessé teszi a francia nemzetgyűlés hétfői szavazásának eredménye, vagyis ha a nemzetgyűlésben ismét többség alakul ki Mendes-France ellen“, Washingtoni sajtótudósítók —■ utalva a Fehér Ház közleményére, rámutatnak arra, hegy „Ez a közlemény is kifejezője annak a nyugtalanságnak, amellyel amerikai kormánykörökben várják a hétfői szavazások eredményét”, Bonnban Adenauer vasárnap külpolitikai tanácsadóival tárgyalt. Értesülések szerint arról van szó, hogy milyen lépést tegyenek abban az esetben, ha a francia nemzet- gyűlés továbbra sem szavazza meg a felfegyverzést. Nyugat-Németország felfegyverzésének híve! manőverekhez folyamodnak a december 27.-i nemzetqyü esi szavazás előtt A párizsi egyezmény hívei erősen nyugtalankodnak a Mendes- France kormánya által felvetett bizalmi kérdéssel kapcsolatban esedékes nemzetgyűlési szavazás miatt. Párizsi sajtójelentések szerint Mendes-France arra igyekszik felhasználni a képviselőknek nyújtott „gondolkodási időt”, hogy befolyásoljon egyes képviselőicet és hogy a Nyugat-Németország felfegyverzése ellen szavazott képviselők egy részét a szavazástól való tartóz* kodásra, a szavazástól tartózkodott képviselők egy részét pedig a Nyu- gat-Németcrszáig felfegyverzésére való szavazásra kényszerítse. A „Journal Du Dimanche“ a jobboldali képviselőket, köztük azokat, akik az MRP-hez és a Független Köztársaság Pártiakhoz vonzódnak, azzal rémítgeti, hogy Mendes-France kormányának lemondása esetén lehetetlen újabb többséget teremteni. (MTI). iiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiMiHiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiimiiiiiiiimii iiimiiiiimiiiiiiimiiiiitmiiiiiiiiiiiiiiimMiiiiiiiiiMiiiiiiimiiMiiiiiHmmii ......... CS EHOV: Wa nyka Zsukov, mintegy ” kilencéves fiúcska, akit három hónappal ezelőtt odaadtak Aljahin csizmadiához mesterségre, karácsony estéjén nem feküdt le aludni. Megvárta, rr.íg a gazdája s a csizmadia-legények elmennek éjféli misére, aztán kivett a gazda szekrényéből egy tintatartót, egy rozsdás írótollat s kiterítve maga elé egy gyűrött levélpapircst kezdett írni. Mielőtt az első betűt odaka- nyarintotta volna, néhányszor ijedten nézett az ajtó és ablak felé, rákancsalított a sötét szentképre, amely mellett kétoldalt polcok voltak, aztán fel-felsóhaj- tott. A levélpapírt a lócára tette, ő maga pedig letérdelt a lóca előtt. „Kedves nagyapám! Konsztan- tyin Makarics! — írta Vanyka.— Ezennel levelet írok neked. Minden jókat kívánok magának karácsonyra és minden jókat ad- adjon neked a jó úristen. Nekem nincs sem apám sem anyám, csak te maradtál rr.eg nekem.“ Ványka odanézett a sötét ablakra, amely visszatükrözte az ő gyertyája fényét és élénken VA N Y K A iiiiiiiiiiiiiiiMiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiMiiiiiiiiiiiiii maga elé képzelte nagyatyját, Konsztantyin Makaricsot, aki éjszakai őr volt Zsivarjov urasá- géknál. Konsztantyin Makarics kis, szikár, de rendkívül mozgékony, örökké mosolygó arcú és kőrhely szemű, mintegy hatvanöt érves vén emberke volt. Nappal alszik a cselédszobában, vagy bolondozik a szaikácsnékkal éjjel pedig nagy bundába burkolózva jár-kel a majorság körül és rázza a kereplőjét. A sarkában két kutya: az öreg Kastanka s a vékony, hosszútestű, feketeszőrű Vjun: ez rendkívül tisztességtudó és nyájas, egyforma szeretettel néz úgy az övéire, mint az idegenre, de azért bizalmat nem érdemel. Az ő tisztességtudása és szelídsége mögött jezsuita ravaszság rejlik. Nagy ügyességgel tud odalcpózni valakihez s a lábán megharapni, vagy a paraszttól egy- egy tyúkot elcsenni. Már nem egyszer eltörték a hátulsó lábát, vagy kétszer már meg is fogták a kutyaakasztóban, minden vasárnap félholtra verték, de ő mindannyiszor lábra kapott. lyjosta nagyapa bizonyosan * 1 a kapu előtt áll, odanéz a falusi templom élénk-vörös ablakára, topog a lábával és tréfál a cselédséggel. A kereplő oda van akasztva az övére, összeveri a kezét, összehúzódik a hideg miatt s öregesen nevetve, hol a szobalányon, hol a szakácsnőn csíp egyet. — Nem tetszik egy kis tubák? — szól az öreg s odatartja az asszonyoknak a tubákos skatulyát. Az asszonyok szippantanak egyet s tüszkölnek. Nagyapa kimondhatatlan örömre fakad, vígan kacag és azt kiáltja: — Törüld le, mert odafagy! Megszagoltalak a tubákot a kutyákkal is. Kastanka tüszköl, csavargatja az orrát és sértődötten félrevonul. Vjun azonban nagy tisztességtudása folytán nem tüszköl, csak a farkát csóválja. Az idő gyönyörű. A lég csendes, átlátszó és friss. Az éj sötét, de azért az egész falu tisztán kivehető fehér háztetőivel s az apró füstfellegekkel. amelyek a kéményekből szállnak fel, a zúzmairás fák s a hóbuckák fehéren világítanak. Az ég tele van szórva hunyorgó csillagokkal s a tejút oly világosan látható, mintha az ünnepre felmosták s hóval megtör ül gették volna. Wanyka felsóhajtott, bemór- * tóttá a tollat és folytatta az írást: # „Tegnap este kikaptam. A gazdám.' kihúzott a hajamnál fogva az udvarra és megvert a lábszíjjal azért, hogy miközben a kisgyermeküket a bölcsőben ringattam, akaratom ellenére elaludtam. Aztán meg a múlt héten a gazdasszony azt parancsolta, hogy tisztítsak meg egy beringet, aztán én a farkánál kezdtem a tisztítást, erre elvette tőlem.' és a hal orrát az orromhoz veregette. A legények mindig nevetnek rajtam, pálinkáért kül* döznek a kocsmába, s mindig bíztatnak, hogy lopjak nekik a gazdáéktól ugorkát, a gazda pe* dig mindig végigver rajtam azzal, ami éppen p kezébe akad. Enni meg sohasem adnak. Reggel ad* nak egy kis kenyeret, délben kását, este pedig megint kényé* rét, de teát vagy scsit scse Iá* tok, mert azt mindig csak ma* guk eszik meg a gazdáék. Alud* ni meg a pitvarban kell s ha a gyerek sír, akkor én nem alszom, hanem a bölcsőt ringatom. Ked* vés nagyapám.'! Ha istent ismersz4 vigyél el engem innen haza a
