Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-26 / 305. szám

1954 december 28.

SÜOLNUfcMKUiEl NEFEzU*

3

Az öcsödi gazdaköri ankéton mondták el

Öcsödön néhány nappal ezelőtt alakult meg a gazdakör. Régi vágya teljesült ezzel az ottani egyéni és szövetkezeti gazdáknak. Van már közös otthonuk, ahol munka után esténként elbeszélgethetnek, tanulhatnak, szórakozhatnak, olvasgathatnak, s megvitathatják a gazdálkodás problémáit. Nemrégen több öcsödi dolgozó levélben kérte a Néplapot, hogy községükben is tartsanak olyan olvasó ankétot. ahol beszámolhatnak évi munkájuk eredményeiről, terveikről, ügyesbajos dolgaikról.

Ezért a Szolnokmegyei Néplap mukatársai pár nappal ezelőtt új gazdaköri helyiségben felkeresték az öcsödi dolgozó parasztokat. — Mintegy nyolcvanan gyűltek össze és Igen sokan szóltak a sajtó szerepének fontosságáról. K. Varga József elmondotta, hogy gyakran o’vasgatia a Néplapot, s azt kéri, hogy különösen most a té'i hónapok alkalmával, amikor több idő van a tanulásra, olvasásra, minél sűrűbben jelenjenek meg az újságban a növénytermelés és állattenyésztés szakkérdéseivel foglalkozó cikkek.

A néplap munkatársai pedig gyakrabban keressék fel a dolgozó parasztokat, hogy azok beszámolhassanak munkájukról, eredményeikről, problémáikról. Ez lehetőséget ad a tapasztalatcserére is.

Orosz Ferenc elmondotta, hogy az öcsödi kisiparosok igyekeznek munkájukkal elősegíteni a lakosság boldogulását, azonban

sokkal nagyobb támogatást kérnek az anyagbeszerzésnél. Eddig jóformán alig kaptak valamit, amivel dolgozhatnának.

Az ipari áramot is szeretnék bevezettetni. de a TITÁSZ helyi szerelője szerint nincsen vezetők. A mezőgazdasági kisgépek már most gyakran érkeznek a földműyesszö' vetkezeti boltba.

A minőség ellen azonban még kifogás esik. Az ásók, kapák, boronák nem bírják a használatot, hamar elgörbülnek. Néhány apróbb eszközt azonban még mindig nem tudnak beszerezni. Drót, szeg, fűrészreszelő, vakaró, patkősarok, patkószeg csaknem minden háznál kell. Öcsödön azonban nem kapható. Zubor Lajos dolgozó paraszt elmondotta, hogy mióta a pénzügyi csoportot a községben megszüntették. igen sok időbe, pénzbe kerül az adóügyek intézése. Véleménye szerint hiba volt megszüntetni a községekben a pénzügyi csoportot. Igen nehézkessé, áttekinthetetlenné vált ezzel az adófizetés. Elég a legcsekélyebb könyvelési hiba, máris hátralékos lett, a gyakran túlfizetésben lévő gazdálkodó. Azonkívül az egyszerű parasztember nem tud eligazodni a jelenlegi adófizetési rendszerben. Miért nem lehet itt olyan módszert kidolgozni, mint a begyűjtésnél, ahol minden gazdálkodó tudja, miért, mennyi jár.

Néhány évvel ezelőtt az öcsödi határban szépen megindult a talajjavítás. — Hajlandóak lennének mindnyájan bekapcsolódni ebbe az akcióba, hiszen a jó termésnek

nem ellensége egyikük sem. Most még sem törődik a talajjavítással senki sem a községben, vagy a járásnál. Folytassák a már megkezdett taiajjavítási ir.unká1'

Másik ilyen fájó dolog, ami foglalkoztatja az öcsödi gazdákat, hogy a határban, az alom-zugd részen már

évekkel ezelőtt erdősítettek egy 200 holdas területet. A művelési ágváltozást azonban nem vezették át s a 200 holdas erdőterület után továbbra is ki van vetve a bedási kötelezettség.

Az a kérésünk, hogy a művelési ágváltozást vegyék figyelembe és töröljék arra a földre eső beadási kötelezettséget — fejezte be felszólalását Zubor Lajos dolgozó paraszt.

Oláh Andrásné elmondotta, hogy községükben több helyen, így az újtelepen nincsen villany. Pedig itt 1200 ember lakik. Különösen ilyenkor télen nehézkes a közlekedés, a sötétség, meg a járda rossz állapota miatt. Kéri az illetékeseket, hogy a villanyvilágítás bevezetése és a járdajavítás érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Az újtelepi lakosság szívesen segít a munkában,

hiszen mindannyiuk érdeke, hogy mielőbb villany és jó járda legyen.

Bordács Albert tanácstag elmondotta, hogy igen örülnek a. gazdakörnek. Most már jobban el tudják tölteni a hosszú téli estéket

olvasással, szórakozással, tanulással. Segítséget kérnek a községi és a járási tanácstól. A szakemberek tartsanak rr.inél gyakrabban szakelőadásokat a gazdakörben. Szeretnék gyarapítani gazdálkodási ismereteiket. Helyesnek tartja, hogy ismét visszaállították a mezőőri rendszert és a termelők földterületük arányában fedezik a mezőőrök fizetését.

— Mi az intézkedést megtettük — mondotta Bordács Albert —, hogy munkájuk után meg is kapják a megfelelő javadalmazást. A gyakorlat azomnban azt bizonyítja, hogy ezt nem minden gzda tartja kötelességének.

Az a kérésünk, — mint korábban is volt — a mezőőrök fizetését a tanács folyósítsa. Tőlünk gazdáktól pedig földterületünk arányában adó formájában vesse ki.

Ezzel végérvényesen megoldódnánk ez a kérdés is.

A vasútvonaltól távoleső Öcsöd községből elég nethéz eljutni az autobuszközlekedés aránytalansága miatt. Kora reggel és késő este két autóbusz is van, napközben azonban sehova sem lehet utazni — mondotta Bornemissza Sándor vb. elnökhelyettes. Már több ízben kérték, hogy

a Szolnok és Kunszentmárton között közlekedő autóbusz a várakozási idő alatt forduljon meg legalább egyszer Öcsöd és Kunszentmárton között, írtak (az AutoközMkedési Vállalatnak, a Megyei Tanács Közlekedési Osztályának, sőt a Közlekedés és Postaügyi minisztériumnak is, de még csak válaszra sem méltatták levelüket. Ezek a problémák, melyek jelenleg rr.ég nehezítik az öcsödi dolgozók munkáját.

Kovács József

Az iparitanulók kitettek masukért

^ szolnoki MTH 605. sz Petőfi Sándor Iparitanuló Intézet évi tervét dec. 23-án 'befejezte. Az ipar számára készített asztali fúrógépeken, autóemelőkön és asztalosfurdancsokon kívül 100 kalapácsos darálót és 400 aszatolót gyártottunk a mezőgazdaság számára. Ezen felül 1414 darab Notek bogozófejet (a kombájn fontos alkatrésze) is készített tanműhelyünk. A gyógynövénytermeltető Vállalat részére pedig 100 anyarozs feirtőzőgép javítását vó* geztük el

Nem feledkeztünk el a közszükségleti cikkek gyártásáról sem. 69 háztartási mérleg és 16 üstház készítésével járultunk hozzá a háztartási felszerelések pótlásához.

A tervteljesítésért minden tanulónk vállvetve harcolt és sokan közülük, mint Földi István, Kubik Imre, Józsa László, Kovács Gyula, Gyigor György, Demecs János, Szidor László, Godzsák Géza. Újvárt György 150—200 százalékra teljesítették tanulónormájukat

A tanműhely mesterei, Dobos László, Babik Lajos. Makai Sándor, Bozsó János, Szalai Mihály mester elvtársak, Zagyva Lajos tanműhelyvezető és Merva Vilmos műszaki vezető sem tétlenkedtek Nagyrészt nekik köszönhetjük az elért szép eredményeket.

A tervteljesítés mellett gyártmányaink minősége is elsőrendű. Bizonyítja ezt az, hogy például autóén.élőink mintegy 90 százaléka exportképes, amit külföldre szállítottunk. így az Egyiptom részére készített Ikarus kocsikkal a mi általunk készített emelőket szállították.

A jó munka eredményeként december 23-án mestereinket meleg ünneplésben részesítették az intézet dolgozói. Az ünnepélyen fejen ként 300—300 Ft pénzjutalmat osztottak ki részükre, bizonyítékául annak, hogy államunkban a jó munka elnyeri jutalmát.

Szloboda Józsefné.

Közel háromezren nézték meg Edvi-Ilíés Aladár képkiállitását Szo’nokon

A szolnoki képzőművészeti ki állításokat szívesen keresi fel városunk és megyénk dolgozó népe, tanulóifjúsága^, hogy megismerkedjék művészeink legújabb alkotásaival. Edvi-Illés Aladár Mun- kácsy-díjas festőművész képeiből rendezett gyűjteményes kiállítás érthető módon vonzotta a nézőket, mert a 84 éves művész, munkásságának egész területéről ízelítőt adott. A végtelen finom eszközökkel megfestett magyar tájak, városrészletek szemléltetően mutatják, hogy a legegyszerűbb témákból is lehet nagy műveket alkotni.

Az olajfestmények között a művész önarcképét is láthattuk. Nagy örömünkre a Megyei Tanács Népművelési Osztálya meghívta a kiállításra magát a művészt is, aki az elmúlt vasárnap meg_ is érkezett feleségével együtt Szóin okra, hogy elbeszélgessen a kiállítás látogatóival. Öröm volt hallani és látni, hogy Edvi-Illés Aladár milyen fiatalos lendülettel dolgozik ma is. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy munkásságát mindig a szülőföld és a haza szeretete irányította. Ezért szerepel műveiben hazánk minden tája. Minket különösen közelről érint az, hegy a szolnoki Művésztelep megalapítói közül Deák-Ébner Lajossal tartott fenn szoros baráti kapcsolatot. A vele folytatott levelezés értékes adatokat nyújthat megyénk művészeti múltjához. A 900-as években sok időt töltött Edvi-Illés Aladár Szajolbam is, Számtalan képet alkotva a kanyargó Tisza szépségeiről De megörökítette a Tisza-vizet hordó csacsifogatot éppúgy, mint a legelésző, vagy pihenő teheneket.

A Jászság vidéke sem ismeretlen előtte, mert évekig járt le nyaranként Jászberénybe és örökítette meg a jász táj szépségeit is. Egy szerény híd, néhány nyárfa, a messzeségben látszó kis tanya mind alkalmas téma egy-egy vízfestménye számára. Gyakran felkereste Jászapáti szülöttét, Vágó Pál festőművészt is, akivel benső baráti viszonyban volt. Azonos gondolkodású művészek lévén, akiknek művészete Európa bármely fővárosában megállta helyét, sokat dolgoztak együtt is. Levelezésükkel, beszélgetéseikkel gyakran segítették egymást, de előfordult az is, hogy pl. Vágó Pál: Szegedi árvíz című képén a Tisza pusztító vizét ő festette meg, mert Váeó vmi inkább a figurális, rajzos alkotásokban volt otthonos.

Mosolyogva említi Edvi-Illés Aladár azt is, hogy Vágó Páltól esküvőjük alkalmával kedves levelet kaptak, amelyet érdekes rajz díszített. Két röpülő galamb húz egy rxrouesot, amelyen egy kis amoroso ül.

Napokig szívesen elhallgatnánk a sokat látott nagy művészt, olyan érdekes dolgokat mond el, melyek nagynevű festőink megértéséhez közelebb visznek bennünket. Az emlékek pedig tolulnak egymásután, amikor a szolnoki Művésztelep műtermeit járja sorra a mester. Ezek között a falak között sok nagy mű született és örömmel állapítja meg Edvi-Illés Aladár, hogy a szolnoki festők ma is jó úton haladnak.

KAPOSVÁRI GYULA

Javaslataim a szarvasma'haállomány mennyiségi és minőségi fejlesztésére

T0BBIjászsági termelőszövetkezet

és gazdálkodó példáját tudnám felhozni, mennyire jövedelmező az állattenyésztés. A jászboldOigiházai dolgozó parasztok példája bizonyítja legjobban, hogy különösképpen érdemes állattenyésztéssel foglalkozni.- E téren még sok a hiba, jónéhány helyen hallani olyan véleményt. hogy a tehenészet nem kifizető. Ez nerr.’ így van. Elsősorban a legilletékesébb szerveken múlik, hogy az ilyen helytelen nézetek megszűnjenek. — Nagyobb gonddal kellene végezni az apaállatok beszerzését, kiválasztását. A községibe kihelyezett apaállatok kezelése elég sok helyen szakszerűtlen. Ez a tény aztán rányomja bélyegét az egyedekre.

|az apaállatok I nyilvántartása nincsen mindenütt redbe, mert papírjaik későn érkeznek. Előfordul, hogy az apaállat fülében található tetoválás csali a nyilvántartó számból és a születési év utolsó számjegyéből áll. A szektor jele hiányzik és ha ilyen apaállatot helyeznek a termelőszövetkezetbe,

nem csoda, hogy néha még a származását sem ismerik meg. így a tehénállomány szaporulatának ivadékai apai ágról ismeretlenek maradnak. Világos, hogy az ilyen felületes munka gátolja a túltejelő tehenek kitenyésztését.

Íszamtalanszor| megfigyeltem, hogy

a törzskönyvezést végzők elég hiva- talnokszerűen végzik munkájukat, eljárnak ugyan a tsz-ekhez, szétnéznek az istállókban, de ellenőrzésük ennél tovább nem igen terjed. Példa erre a jászapáti Alkotmány tsz tehenészete, ahol törzskönyvi előjegyzésbe vették a borjakat, de betetoválásuk még mindig nem történt meg. Mi történik? Értékes, törzskönyvezett tehenek ivadékai ismeretlenekké válnak.

|A szövetkezetek |nincsenek ellátva megfelelő nyomtatványokkal sem. Keretutalványt hónapok óta nem lehet kapni, tehénnnyilvántartó lap és bcrjúnevelési nyilvántartás szintén kellene.

Mudri Mihály mezőgazdász, Jászapáti.

KI HALLOTTA?

,.. hogy a magyarok még századokkal a honfoglalás után is tenyésztették a tevét, ezt a sivatagi

állatot.

inimiiiiiMimminimiiiMiimniiiimiiimiiiiinitmiiiiHniiinmimimiimmHiiiiiniiimiii iiiiiiiiiimiiiiiiiniiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiniiiiiiiiiHii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiíiiiiiiiiiiiii

faluba, én itt nem birok meglenni.,, Mindenre kérlek és imádkozom az istenhez, hogy vigyél el engem, mert máskép meghalok ..

Vanyka elhúzta a száját, fekete öklével megtörölte szemét és felzokogott.

„Fogok neked dohányt vágni — folytatta tovább —< fogok imádkozni, s ha valamit vétek, csak vágj mint a répát. Aztán, ha azt gondolod, hogy nincs rám szükséged, hát bekéredzkedem a kasz- nárhoz csizmatisztítónak, vagy Fegykával együtt elmegyek nyájat őrizni kedves nagyapám, it't meg nem élek, meghalok. Már el akartam gyalog szökni a faluba, de nincs csizmám és félek a fagytól. Aztán ha megnövök, én foglak tartani, másoktól védelmezni és ha meghalsz, épp úgy fogok a lelked nyugalmáért imádkozni, akárcsak anyámért, Pelagejáért.

Uoszkva városa igen nagy. ' Csupa úri házak és sok a ló, juh pedig nincs és a kutyák nem harapósak. Itt a gyerekek nem járnak Betlehemet és senkit sem eresztenek az oltárhoz énekelni és egyszer egy 'boltban az ablakban láttam, hogy halászóhorgot zsineggel árulnak, mindenféle halra valót, ezek a horgok igen

drágák és olyat is láttam', amelyik akár egy púdos harcsát is kifog. És láttam olyan boltokat, amelyekben csupa olyan puskák vannak, mint az uraságnak, úgy, hogy talán száz rubelt is kell egyért-egyért fizetni. A húsos boltokban meg foglyok is vannak, fürjek is, nyulak is, de hogy hol lövik ezeket, azt a boltosok nem mondják.

Kedves nagyapám, és ha az uraságnál karcsonyfa lesz, vágy le nekem róla egy aranyos diót és tedd be a kis zöld ládába. Kérd meg Olga Ignatyijevnát, hogy adjon, mond m.eg neki, hogy Vanyka részére.“

Vanyka remegve sóhajtott és újra az ablakra nézett. Eszébe jutott, hogy nagyapa mindig ki szokott menni az erdőbe karácsonyfát hozni az uraság számára s olyankor magával vitte az unokáját. Milyen boldog idő volt az! Nagyapa krákogott, a hó csikorgóit a lábuk alatt, s Vanyka is köhécselt. Megesett, hogy nagyapa, mielőtt a karácsonyfát kivágta volna, sokáig pipált, tubákat szippanthatott és nevette a didergő Vanykát. A fiatal fenyőfák talpig zúzmarában, mozdulatlanul állnak és várják, hegy melyik fog közülük meghalni? Aztán egyszerre csak egy nyúl szalad át a hőbuckákon, mint a nyíl. Nagyapa meg nem állhatja, hogyutána ne kiabáljon:

— Fogd meg,,-, fogd meg!.?, Ej, az ördög bújjék belé!

A kivágott fenyőfát nagyapa bevonszolja az urasági házba, ott pedig hozzálátnak a feleifrá- zásához. A legtöbbet Olga Igna- tyijevna kisasszony, a Vanyka kedvence szokott fáradozni rajta. Mikor még a Vanyka anyja, Pe- 1 age ja élt és az uraságnál szolgált, mint szobalány, Olga Igna- tyijevna mindig édességekkel tartotta Vanykát s időtöltésből megtanította őt írni, olvasni, százig számolni, sőt francia négyest is táncolni. Mikor pedig Pelageja meghalt, az árva Vanykát kitették a cselédszobába nagyapjához, onnan pedig Moszkvába, Aljahin csizmadiához.. r

Tér el, kedves nagyapám — folytatta Vanyka — az isten nevére kérlek, vigyél el engem innen. Könyörülj meg rajtam, szegény árván, mert itt engem mindenki rugdos, taszigál, még enni sem merek és úgy szomor- kodom, hogy ki sem mondhatom, mindig sírok. És a minap a gazda egy sámfával úgy fejte vágott, hogy elestem és alig bírtam felkelni. Keferű az én életem, rcsz- szabb. írünt akármo’vik kutyáé... Tisztelem Aljonát és a púpos

Jegort és a kocsist és a harmonikámat oda ne add senkinek. Maradok a te unokád, Iván Zsu- kov, kedves nagyapa, jer el értem ..

Vanyka négyrétre hajtotta a teleírt papírost, s betette egy levélborítékba, amelyet aznap vett egy kopejkáért. Egy kis ideig gondolkozott, aztán újra bemár- totta a tollat és felírta a címet:

A FALUBA, NAGYAPÁNAK.

Aztán megvakarta a feje búbját, megint gondolkozott és hozzáírta: „Konsztantyln Makarics- nak.‘‘

A mészárosboltban a mészároslegények, akiket előző nap megkérdezett, azt mondták neki, hogy a leveleket a postaládákba szokták bedobni, a postaládákból pedig a részeg postakocsisok csengés posta-trojkákon széthordják azokat az egész világra. Vanyka odaszaladt a legelső postaládához s nnak nyílásába telökte a drága levelet...

Doldoq reménységben rin- D gatva magát, egy óra múlva már mélyen aludt...

Boglyakor encéről álmodott. A kemence oldalán fent ül nagyapa. s lelógatva csupasz lábait, olvassa a levelet a cselédeknek...

A kemence körül Vjun jár-kel és a farkát csóválja,

1.. hogy jóval több nő éli túl a 100-ák életévet

... hogy egyetlen patkány egy év alatt 37 kilogramm gabonát bír elfogyasztani.

•.. hogy 1935-ben 89 nagybirtokosé volt Fejér megye földjének csaknem a fele.

... hogy a cárizmus idejében az orosz posta Szibéria sok vidékére havonta csak egyszer-kétszer szállított küldeményeket.

1.. hogy a kukoricaliszt tápérték szempontjából alig marad a búzaliszt mögött. Nincs azonban benne sikér, ezért tésztája nem alakítható úgy, mint a sikérdús búzalisztté.

...hogy az alumíniumból készült fózó- edény négyszer olyan jól vezeti a ha* mint a vasedény.

... hogy a bolgár szőlőtermelés csúcseredményét Perustica község mezőgazda- sági termelőszövetkezete érte el 1953-ban: holdanként 317 mázsa szőlőt szüretelt.

... hogy a poszméhek ősszel mind kimúlnak, csak a megtermékenyített fiatal anyák telelnek át.

«•. hogy a húszéves ember sebe kétszer olyan gyorsan gyógyul, mint a negyvenévesé.

... hogy Anglia területe a tenger pusztító hatása miatt az utolsó ezer évben 9000 négyzetkilométerrel csökkent.

... hogy a nagy óceánok átlagos hőmérséklete 200 méter mélyen 16 Celslus- fok, 1000 méter mélyen 4.5 fok, 4000 méter mélyen csak 1.8 fok.

... hogy az északamerikai Ka* nr.da neve a „Kannatha” indián szóbó) származik és „kunyhóo««- port‘’-ot jelent.