Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-18 / 273. szám

4 SZOLNOKMEGrEl NÉPLAP 1984 november 18. A Jászapáti és surjáni fiatalok már tellesftették silézási tervüket Az állattenyésztők számára vál­tozatlanul legidőszerűbb és legfon­tosabb teendő a téli takarmányo­zást szolgáló silózás. Most, a jó idő alkalmával kell arra törekedni, hogy a silózásra alkalmas takar­mány feldolgozásra kerüljön, mert a késedelem miatt jelntős mérték­ben csökken annak a takarmány - értéke. A kukoricaszárat, répakoronát, s egyéb silózásra alkalmas takarmányféleséget, a keverésre használt ipari mellékter­mékeket, répaszeletet, melaszt, stb. egyenesen a munka helyére szállítsuk, így kevesebb költséggel, s rővidebb idő alatt tudjuk azt elvégezni. Iparkodni kell azért is, mert később, a nagyobb hidegek beköszöntése után a silóban az erjedést előidéző baktériumok mű­ködése megszűnik, vagy legalább Is annyira lecsökken, hogy az erjedés nem lesz kielégítő. A sdlózás útján a takarmányrépá­nál jóval kesebb költséggel termel­hető kukoricát, stb. alaptakarmány­nak vezethetjük be. Kétszerannyi tápértékű, mint a takarmányrépa. A takarmányozás költségei ennek megfelelően 25 — 30 százalékkal csökkennek. A silózás mentesít az esőzés okozta károktól is. Az eső miatt a renden kintmaradt széna ilyen módon nagyszerűen haszno­sítható. A besilózott kukoricát, a szarvasmarha, a ló és a sertés szí­vesen fogyasztja. A sertések szá­mára silózott főttburgonya évekig eltartható. Ezt tartották szemelő« azok a fiatalok, akik nagyszámban csat­lakoztak a DISZ Központi Vezető­ségének silózási felhívásához. Szolnok megyében 45 DISZ szervezet tagjai vállaltak december 10-lg össze­sen 94 ezer 330 köbmíter silőtakar- mány készítését. — Ez 13 ezer 475 szarvasmarha jó itteleltetését bizto­sítja. Az állami gazdaságok fiataljai közül a surjáni diszlsták lettek az el­sők. 2100 helyett kereken 4 ezer köb­méter értékes sllótakarminyt készítet­tek november 8-ra, egy hónappal a határidő előtt. Szé­pen haladnak a munkával a kun­szentmártoni állami gazdaság DISZ fiataljai is. A vállalt 2600 köbmé­ter helyett 3500 köbméter sdlóta- karmány van készen az állatok át- teleltetésére. A termelőszövetkezeti silózn bri­gádok közül a mezőtúri Szabad Nép, a Haladás, a csépai Alkot­mány, valamint a tiszatenyői Lenin tsz DISZ tagjait illeti dicséret. A gépállomási fiatalok között a fegyverneki és jászkiséri traktoro­sok gondoltak legjobban az állatte­nyésztésre. A jászkisériek 2848 köb­méter értékes silótakarmányt ké­szítettek. A fegyvemékiek még en­nél is nagyobb eredménnyel büsz­kélkedhetnek. Kár, hogy a gépál­lomás vezetőinek mulasztása miatt a fiatalok nem csatlakoztak idejé­ben a versenyhez. Említésre méltó a jászapáti területi DISZ szervezet tagjainak szorgalma. Mindjárt az első napokban csatlakoz­tak a felhíváshoz és 10 ezer mázsa sllótakarmány készítésére tettek Ígé­retet. Néhány nappal ezelőtt örömmel jelentették vállalásuk teljesítését. Az állattenyésztő állomás szakemberei el- ellenőrlzték munkájukat, segítettek ne­kik, s a nevelési lapra rávezették a 10 ezer 40 mázsa takarmány besilózást. Ezek szerint 40 mázsával túl Is telje­sítették tervüket a jászapáti fiatalok. Közülök hármain most vonultak be katonának, s őket, mint a legszor­galmasabbakat, külön dicséretben részesítette a DISZ bizottság. Bizo­nyára a honvédségnél is megállják a helyüket. Az állatállomány jó átteleltetése érdekében eddig legeredményesebb munkát kifejtett surjáni és jász­apáti fiatalokat megdicséri a DISZ megyei bizottsága. Takács Vendel Szolnokmegyel DISZ bizottság. A SZOLNOK—TISZAVÄRKONY —VEZSENY autóbuszvonal 570, 574, 577, 575. sz. járatait, melyek a menetrendben „egyenlőre nem köz­lekedik" jellel szerepelnek — az utasforgalom növekedésére való te­kintettel további intézkedésig mun kanapokon forgalomba helyezte a MAVAUT. * AZ ÖZV. SÁRKÖZI MIHÄLY­NÉ jászkiséri lakos udvarán levő almafa másodszor virágzott ebben az évben. Mezőtúron nagyobb gonddal intézzék a tsz-tagok oktatásának ügyét A NAPOKBAN bírálat érte a mezőtúri városi tanács mezőgazda­sági osztályát az ezüstkalászos gaz­da tanfolyamok előkészítésének el­hanyagolása miatt. Sajnos lényeges változás mindezidáig nem követke­zett be. Ezt igazolja az a körül­mény, hogy számos szövetkezetben még tudomást sem szereztek a tan­folyamokról. Ennek következménye aztán, hogy a november 15-i meg­nyitó alkalmával mindössze 7 ál­lattenyésztési és 13 kertészeti tan­folyam hallgató jelent meg. Felte­hető a kérdés. Vájjon a .mezőtúri termelőszövetkezetekben semmi kí­vánnivalót nem hagy maga után a közös állatállomány szakszerű gon­dozása, hogy a többszáz állatgondo­zó közül csak hét jelentkezett az ezüstkalászos gazdatanfolyamra, — vagy a szövetkezeti tagok nem akarják gyarapítani ismeretüket. A velük való beszélgetés alkalmával kiderült, hogy sokan szeretnének tanulni és igen helyeslik államunk ilyenirányú intézkedését. A szövet­kezeti parasztok, akikkel pár nap­pal ezelőtt beszélgettem, végül is olyanformán nyilatkoztak: „Elvtárs, ha mi ezt tudjuk, bizony elsőnek jelentkezünk a tanfolyamra”. PEDIG MEZŐTÚRON igazán minden lehetőség megvan a tanu­lásra. A mezőgazdasági technikum tanárai, mint már eddig számos esetben, most is minden erejükkel, tudásukkal segítenek az oktatás­ban. A technikumban fűtött, vilá­gos helyiségek és korszerű kísérleti eszközök állnak rendelkezésre. — Magda elvtárs, — a mezőgazdasági osztály dolgozója, több mint egy hónappal ezelőtt kapott megbízást az ezüstkalászos gazdatanfolyamok megszervezésére. A tsz tagok, — mondhatnánk teljes tájékozatlansá­ga igazolja, hogy nem sokat tett ennek érdekében. Mit nem adnának például a törökszetmiklósi-újballai dolgozó parasztok, ha ők is olyan korszerűen berendezett iskolában tarthatnák a tanfolyamot, mint a mezőtúriak. Mégis több, mint hú­szán jelentkeztek. Tiszaföldváron, a pár nappal ezelőtt tartott tanfolyam megnyitó ünnepélyén harminc dol­gozó paraszt tett ígéretet, hogy szakismereteinek gyarapításával, — jobb gazdálkodással is segíti a me­SAJTÓANKÉT | A Szolnokmegyel Néplap ankétot tartott Tiszafüreden, hogy közelebb­ről megismerje a lakosság problé­máit. A felszólalók elsősorban azo­kat a hibákat mondták el, amelyek­nek kijavítása községük életének javulását jelentené. I Kocsis béia | pedagógus: „Tisza­füred járási székhely, 12.000 lakos­sal. Kulturélete mégis a leggyen­gébb a megyében. Elsősorban azért, mert nincsen kulturhelyiségünk. Pedig kaptunk mi 570.000 forintot kulturotthonépítésre, de ezt ,a me­gyei vezetőség Kuncsorbának adta. Nagyon el vagyunk keseredve, hogy senki nem törődik kulturális igé­nyeinkkel, problémáinkkal". Koncz Károly, a termelési bi­zottság elnöke azt vetette fel, hogy a községnek szüksége lenne külön sertésmérlegre. Ugyanazon a mér­legen mérik a sertéseket, amelyen a cukorrépát, s ez nem helyes. Kun Lajos, az Állami Könyves­bolt vezetője sérelmezte, hogy a megyei tanács oktatási osztálya .Jcerethiányra'1 való hivatkozással leállította a dolgozók általános is­koláját. A lakosság tanulni szeret­ne, a pedagógusok szívesen vállal­nák a tanítást, most már csak arra van szükség, hogy a megyei tanács oktatási osztálya változatosan ed­digi álláspontján. | Teriulya Judit]a háziasszonyok nevében azt kérte, hogy a piac fe­dett csarnokában, ahol tejfelt, tú­rót s hasonló élelmiszereket árusí­tanak, ne foglalkozzanak ide nem való dolgokkal. Ugyanis itt árulják a korpát, ide hordják a szemes ta­karmányt, semmivel nem törődve rázzák a zsákokat, s a P°r mindent belep. Csontos István, a népfront-bizott­ság elnöke a község ivóvízszükség­letéről beszélt. „Az a pár kút, ami van, nem képes a lakosság szük­ségletét ellátni. Igaz, hogy a posta mellett építettek egy új kutat, de az már egy féléve nem működik. A lakosság néha félórás utat kény­telen megtenni, hogy vízhez jusson, a község orvosai pedig néha egész utcákat oltanak be tífusz ellen a víz rossz minősége miatt. Ha lehet, meg kellene oldani, hogy Tiszafü­red víztornyot kapjon, s a Tisza vi­zét dolgozzák fel ivóvíznek. A la­kosságnak az a kérése, hogy a me­gye vezetői ne tekintsék Tiszafüre det mostoha gyereknek. Vonatkozik ez a kulturházra, a vízre, a dolgo­zók iskolájára egyaránt", Kovács János dolgozó paraszt a kereskedelemben előforduló hiá­nyosságokra hozott fel példákat. „Dolgozótársaim nevében mondom: az a kérésünk, hogy a VASÉRT - ben a dolgozó paraszt egy darab kocsitengelyt is vehessen. Ugyanis jelenleg csak párosával lehet kap­ni, s akkor is kettőt kell vennünk, ha csak egyre van szükségünk. Ugyancsak kérjük, hogy hátsó ráfot is kaphassunk, mert jelenleg csak a keskeny elsőráf kapható. | Kiás Bálint | dolgozó paraszt az olajcserénél felmerülő visszásságo­kat tette szóvá. A csere-szappan sú­lya általában kevesebb az elő­irányzottnál, s az olaj minősége sem megfelelő. Ezt komolyan sérelmezik a dolgozó parasztok, Komáromi Gábor, a SZÖVOSZ vezetője a mezei tolvajok elleni eljárások megszigorításának szük­ségességét említette. „Van olyan dolgozó paraszt, akinek összes hagy­máját ellopták, a másiknak fiatal gyümölcsfái tűntek el. A rendőrség lépjen fel erélyesebben az ilyen ese­tekben. Ne hagyja, hogy a dolgozó parasztok becsületes munkájának eredményét egy-két gazember el­lophassa’*. Zamlényl Zoltánná, a Diákott­hon vezetője, helyiséghiányukról beszélt. „Jóformán annyi helyük sincs a diákoknak, hogy ebédjüket nyugodtan elfogyaszthassák. Bár a megyei tanács utasította a járási tanácsot, egy meglévő helyiség át­adására, de ezt az utasítást a já­rási tanács nem hajtja végre*'. | /Vagy János | pedagógus szám­adatokkal ismertette, mennyire megnőtt a község lakóinak kultu­rális érdeklődése. Nagy örömet oko­zott, hogy a könyvtárban a köny­vek száma 1200-ról 4000 kötetre emelkedett. Elmondotta azt is, hogy szorgalmas olvasója a Néplapnak, s igen sokat tanul belőle. Mint já­rási népfront-bizottsági tag, még több segítséget vár a jövőben ehhez a munkához is a laptól, A községi tanács elnöke a Tisza- végi villany bevezetésének „furcsa­ságait" mondta el. Kétezer ember lakik itt, A villanyvezeték mát készen áll, a huzalokat is felszerel­ték, de a lakásokba már nem ve­zették be a villanyt. Nincsenek ut­cai lámpák és az iskolában ma is petróleumlámpát használnak, an­nak ellenére, hogy az iskola előtt vezetik el a villanyhuzalokat. 1-4 «Mrfcewtőaásl azért közli az elhangzottakat, mert a lapon ke­resztül kívánja felhívni az illeté­kesek figyelmét a község dolgo­zóinak kívánságaira, problémáira. Ugyanakkor azt is megjegyezzük, hogy a panaszok egyrésze helyi erőből, a helyszínen orvosolható. A népfront-bizottság egyik feladata, hogy a kereskedelem, a piac, a vi­lágítás problémáit felismerve, har­coljon azok megoldásáért. zőgazdaság fejlesztési határozat megvalósítását, a termésátlagók nö­velését. TÖRŐDJENEK sokkal többet a mezőgazdasági osztály dolgozói a tsz tagok ilyen, látszólag apró ügyeivel. Hiszen ismerniük kell azt az igazságot: a nem sokkal előbb még kis parcellán gazdálkodó dol­gozó parasztok nem válnak márol- holnapra a sokezerholdas nagyüze­mi gazdálkodás minden csinját-bín- ját ismerő szövetkezeti gazdákká. Ahhoz, hogy ez mielőbb bekövet­kezzek, nagyon fontos a szakmai és politikai oktatás. A mezőtúri városi tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói a tanfolyamok szervezésé­nek elhanyagolásával végeredmény­ben a szövetkezetek megerősödését akadályozzák. Tóth István Mezőgazdasági Igazgatóság, Választási nagygyűlések a megyében Az elmúlt vasárnap sokezer dol­gozó jelenlétében lezajlottak me­gyénkben az első választási nagy­gyűlések. Jászberényben Tisza Jó­zsef, Kisújszálláson Kovács Kálmán, Kunhegyesen Szabó Kálmán és dr, Sarlsadi László tartottak színvona­las beszédeket. Nagygyűlések voltak ezenkívül Kenderesen, Tiszaroffon, a Tisza Cipőgyárban, Jászárokszálláson. Jászfényszarun, Jászfelsőszentgyör- gyön, Jászladányon és Jászalsó- szentgyörgyön. A következő napokban üzemek­ben és községekben, valamint járási székhelyeken lesznek nagygyűlések. NOVEMBER 18-ÄN este 7 órakor Csótó István, a Megyei Tanács el­nökhelyettese Fegy verneken tart nagygyűlést. NOVEMBER 19-ÉN a szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben este ö órakor Kiss László elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság osztályvezetője, a törökszentmiklósi Mezögépgy árban pedig délután 3 órakor Bíró Antal, a Megyei Pártbizottság alosztályve­zetője tart választási nagygyűlést. Jó munkám elismerik, — járási tanácstagnak jelűitek Mindig nagy gondot fordítok az igásálla- taim kondíciójára, hogy azokkal könnyen és gyorsan dolgozhassak. Nálam nem számít se a vasárnap, sem pedig a napi 14—16 órai munkaidő, ha szorgos munka van — dolgo­zom. A búzám már ré­gén zöldéi, mert a ve­tési idő nálam október 15. Az én földemen már októbgr 16-án ké­sik a vetés. Tervszerű­séget viszek a mun­kámba. Üresjáratot nem csinálok. Ha szán­tani megyek, kifelé trágyát viszek, haza­felé kukoricaszárat vagy más terméket hozok. A tavasziak alá pedig már most, az őszi hónapokban elő­készítem a talajt. Az a meggyőződé­sem, hogy a jól meg­trágyázott földön te­rem a jó fehér kenyér­nek való és a jó hízó hizlalásához szükséges kukorica. A magágy készítésére is nagy gondot fordítok, mor- zsaléltos szerkezetű ta­lajba vetek- .Szántás­kor, vetéskor nem saj­nálom a lovaimat, pe­dig a jó és szép ló mindig díszére válik a gazdaságnak. Ha azon­ban egész évben jól gondozom őket, ilyen­kor bírják az iramot A munkám és az ál­lamiránti kötelességem teljesítésének elismeré­séül, most községi és járási tanácstaggá je­löltek. Mohácsi Ferenc mintagazda Tiszaroff, Honvéd-u. 23. Autóbuszmegállót kérünk A szolnoki Vörösmarty-, József Attila-, Rózsa Ferenc-, Véső-, Ka­tona-, Százados-úti lakosok nevé­ben fordultunk a városi tanács il­letékes osztályához azzal a kéréssel, hogy létesítsenek autóbuszmegállót. Legalkalmasabb lenne a József At­tila- és a Rózsa Ferenc-utca sarká­nál a 28. Kisker.-üzlet előtt. A városi tanács még október 4-én eljárt a MÁVAUT-nál, azon­ban ott semmi intézkedés nem tör­tént tudomásunk szerint a mai napig sem. A Néplap szerkesztősé­gét kérjük meg arra: mentse meg a fenti utcák lakóit attól, hogy ki­lométerekre kelljen gyalogolniok. Ez a kérés annál is inkább indo­kolt, mert a felszabadulás előtti és utáni években volt már autóbusz­megálló a jelzett helyen, s azt a lakosság igénybe is vette. A VI. kerületi dolgozói nevében: Munkácsi Béla, Szolnok Ellenőrizze a JÁSZÖV a tanyasi fOldmOvesszflvetkezetl áruellátást Is A tenyőszigeti dolgozó parasztok napi közszükségleti cikkeinek biz­tosítása céljából a földművesszö­vetkezet üzletet létesített. A szan- daszöllősi főüzlet vezetője Buncsek József azonb?n nem tekinti főfel­adatának a tanyasi lakosok áru­ellátását, s kevés árut juttat az üz­letbe. * Megtörténik több esetben, hogy 1 liter petróleumért, vagy két deka élesztőért 4—5 km-re kell gyalogol­ni a vevőknek. Arra kérjük Bűn­ösek Józsefet, hogy javítsa meg munkáját, a JÁSZÖV-öt pedig arra, hogy ellenőrizze fokozottan a fiók­üzletek áruellátását. Szabó Mihály levelező Rákóczlfalva AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK (ELBESZÉLÉS) ég 1947-ben történt, hogy Varga Bálintot megválasz­tották törvénybírónak, vagy aho­gyan a Jászságban mondják: má- sodbírónak. Nem cím ez, nem ti­tulus. Nem akárki tölthet be ilyen megtisztelő hivatalt! Minden vágya az volt már ré­gen, hogy egyszer bíró lehessen, Beülhessen a községházára, rá­gyújthasson hosszúszárú pipá­jára, és ott füstölhessen naphosz- szat. Még aznap, mikor megválasz­tották, bement hivatali szobájá- jába, kényelmesen elhelyezkedett a nagy bírói karosszéken, pöckö- sen hátradűlve keresztbevetett lá­bakkal. Arcán megvető, gúnyos mosoly futott végig, ravasz sze­mében meglátszott életének min­den undok cselekedete. Úgy ült a széken, mint egy abszolút király, de az is az utolsók közül. Nem olyan régen még rá sem néztek. Bár kijárt volna neki a tisztelet vagyona után, de ke­rülte mindenki. A hasonló pénzű nagygazdák sem szívelhették, mert összeférhetetlen, alattomos természetű volt. A besúgástól sem riadt vissza. Senki sem tud­ta, hogyan gazdagodott meg, pe­dig dolgozni nem szeretett. Igaz, azt is beszélték róla, hogy megölt egy gazdag kereskedőt, mikor Horthy fehérhadseregében szolgált. Azonban senki sem tu­dott róla többet és így az ügy csak szóbeszéd maradt. 4 nyilas világ Idején sem maradt veszteg, ő is belé­pett a zöldek közé. Úgy számított* hogy így hamarább eléri a bírói széket. Itt sem vitte sokra. Nem tett egyebet, mint a község egyet­len, csendes zsidóját elvitette. Bár nagyon szerette volna a nyilas képviselőt köszönteni, mi­kor választói beszédet jött tartani a községbe, de ez a vágya sem teljesülhetett. A beszédet az or­vos mondta. (Később, a felszaba­dulás után még örült, hogy nem sikerült a köszöntője. Hálásan gondolt az orvosra, aki ebben megakadályozta.) A visszavonulás idején katona- szökevényekre vadászott, ö ma­ga kihúzta egyetlen fiát is, meg saját magát is a frontszolgálat alól, de magától érthetőnek tar­totta, hogy más a vérét ontsa va­gyonáért. Szerencse, a pénze még mindig megmentette. Végre az álma teljesedett. Mikor megválasztották, kéthek- tós hordót üttetett csapra és öt birkát vágatott. — Igyatok — mondta büszkén, telt örömmel. — Nem sajnálom senkitől sem. — Isten éltesse, bíró úr! — mondták a megfizetett választói, s aki csak a hordóhoz fért, mind felköszöntötte. A szegényparasztok csak mesz- sziről nézték ezt a tivornyát, ök nem akarták, hiába volt minden ellenvetésük, a fényescsizmájú gazdák győztek. Egyelőre tehát nem tehettek egyebet, vártak. Tudták, érezték, hogy Varga Bálint nem maradhat sokáig a bírói székben. —i Az lesz a községben, amit én akarok! ■— mondta az új bíró megválasztása után és még azok is megrettentek, akik megválasz­tották. Szerencse, hogy nem akart semmit, s így nem lett különö­sebb baj. A zonban öröme nem tartott •^x sokáig. Egy hét múlva ki­buktatták a bírói székből. Ezután már érezte, hogy csorba esett a tekintélyén, amit egyelőre nem tud kiköszörülni. Évekig nem mozdult ki tanyájáról, mert várt egy olyan alkalomra, mikor az ő szava is érvényesülni fog. Bizalmasainak nem egyszer mondta: *— Eljön még az én időm is* meglátjátok! Bíró lesz még Var­ga Bálint! Az alkalom megszületett. Az egész községben megkez­dődtek a tanácstagjelölő gyűlé­sek. Lázas izgalommal készültek

Next

/
Oldalképek
Tartalom