Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-11 / 267. szám
4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 november 11. TILTAKOZÁS Irta i Howard Fast Howard Fast, a Nemzetközi Sztálin Békedíjjal kitüntetett haladószellemű amerikai író nemrégiben fejezte be „Silas Timber- man1’ című regényét, amelyben b ítélésén rajzolja meg az Egyesült Államok mai fojtogató légkörét. A közlésre kerülő részlet előzménye; elbocsájtják egy kisváros egyetemének köztiszteletben álló idős professzorát, Ike Amsterdamot. A diákság tiltakozó gyűlést hív össze az önkényes eljárás miatt. Ike Amsterdam kartársa és barátja, a regény főhőse, Silas Timberman feleségével elindul a gyűlésre, amelyen fel szándékozik szólalni az elbocsájtott profé szór védelmében. Karonfogva végigmentek a városkán. A szél egyre hidegebbé vált és egyre hevesebben fújt. — Kár, hogy ilyen rossz idő van. A gyűlés miatt gondolom .., •— mondta Mira. — Nem tudom — felelte Silas és valóban jóformán semmit sem tudott az ilyen dolgokról; nem tudta, mit lehet várai a szabadtéri gyűlésektől. De tudta, hogy ott várja egy világ, amelyben semmi sem megy könnyen és fájdalom nélkül, ahol mindenért verekedni kell, s ahol az emberek újból és újból vállvetve harcolnak, mert nincs más erejük, mint az, hogy sokan vannak, nincs más erejük, mint fegyvertelen karjuk és érces hangjuk. Amikor Silas és Mira közelebb ért a tüntetésre összegyűlt diákok és tanárok csoportjához, Mirának egyszerre könnyebbé vált a szíve. Valami ' különös megszállottság fogta el és ifjúi erővel, büszkeséggel és csodálatos boldog érzéssel töltötte el. Keze erősebben kapaszkodott Silaséba; teste szorosabban hozzásimult. Silas gondolatai nagyon messze jártak. Futó gyerekkori emlékek jutottak eszébe. Maga előtt látta az időjárás viszontagságaitól gyengén védett házikót, nem messze a fűrészteleptől, ahol apja dolgozott. Később, amikor a fákat már mind kiirtották, sorra zárták be a fűrésztelepeket és ők más házikóba költöztek, jíiszikkadt, elcsigázott, meggörnyedt és megfélemlített apjának nem maradt semmije, csak a büszkesége. Büszke volt a fiára, aki, isten segítségével, a tudomány kincseiből fog majd meríteni és nem szakad meg a verejtékes munkában , j, * Silas felment a polgárháború áldozatainak emelt emlékmű széles gránittalapzatára. Mögötte állt a szakállas kőember — egész nagyságában és jóságában — kar ján egy-egy sebesült kisfiúval, mintegy figyelmeztetve az embereket arra, hogy a háborúban mindig főképpen a fiúk halnak meg. Silas, amikor felment az emelvény, re, már tudta, hogy mit fog mondani, habár néhány perccel előbb még fogalma sem volt róla. Oda-e pett a mikrofon elé, letekintett a feléje forduló ezernyi arcra és kezdetben nagyon idegesen, zsebretett kézzel állt ott. Érezte, hogy tenyerén és gallérján kiütközik a verejték. Aztán mégis megnyugodott. Amint ezt a magas és szelídarcú férfit nézték, aki élesen kivált a ■cőemlékmű és a szakadozott felhők hátteréből, úgy tűnt Mirának és sok más jelenlévőnek, hogy drámai, sőt felejthetetlen alak, mintegy megszemélyesítője a világ józan, észszerű berendezését köve telő emberiségnek, ebben a korszakban, amelyben idejét múlta a józanság és az értelem Silas maga sem érzett mást, mint belső össze szedettségét és azt az elhatározást, hogy kivágja magát az őt behálózó elienmondásokból. * Lassan és halkan beszélni kezdett, örült a hangerősítőnek, amelyet a diákok szereltek fel számára. Hangja egyre határozottabbá, egyre keményebbé vált. — Eddig, a mai napig magányos embernek éreztem magam. Csak néhány jóbarátom vett körül, de ez kevés volt, hogy ne érezzem ma. gányemat. Ma megszűnt ez az érzésem. Nem tudom, hogyan végző dik ez a szégyenletes história, de ha nem is lesz több ilyen népes és baráti gyűlés városkánkban, mindig tudni fogom, hogy sokszáz diákunknak van érző szíve és hangja is van, amellyel kifejezést adnak érzelmeiknek. Éjszaka gondolkoztam rajta, mit mondjak barátomról. Amsterdam professzorról önöknek. Becsülöm, szeretem és tisztelem, s ő is megtisztelt barátságával. Aztán rájöttem. hogy nem kell megvédenem őt. Nincs szüksége védelemre. Ne- meslelkű emberek becsületéről nem kell külön tanúságot tenni Ehelyett fehát arról szeretnék beszélni önöknek, hogy mi áll az ellene indított haisza mögött. A rettegésről és megfélemlítésről, a sötét, halálos szorításról akarok most beszélni, amely egész országunkat fojtogatja. Vájjon nem különös, hogy van a zsarnokságnak olyan formája, amelyet sokan nem ismernek fel és ezért nem is tudnak szembenézni vele? Pedig ezt a zsarnokságot nem is olyan könnyű elviselni, mert nem kevesebbet követel tőlünk, mint azt, hogy mondjunk le az értelmünkről és a lelkiismeretűnkről. Úgy vélem, korunk gyorsan halad afelé, hogy megvesse az értelmet és kannibáli elképzelései legyenek a becsületről. Mindenről a legnagyobb szégyenkezés érzésével beszélek, minthogy még néhány héttel ezelőtt is azok közé tartoztam, akik kereken tagadták a zsarnokság létezését, s szememet csak az az esemény nyitotta fel, amelyről már tudnak és amelyről nagy szégyenünkre, tud az egész világ. j Igen, az idős és köztiszteletben álló professzort elbocsájtották. Tudom, hogy milyen találékony tud lenni az ember, amikor egyre újabb kegyetlenségeket eszel ki felebarátai számára, s ezért nem tartom a legrosszabb büntetésnek azt, hogy nyilvánosan elűzzenek és megszégyenítsenek egy tanítómestert. De gondolják meg, hogy ez mit jelent. Megöltek egy emberben valamit, talán a legemelkedetteb- bet, ami emberben élhet. Azt ölték meg benne, amit másoknak akart adni, s ami értelmessé és hasznossá tetté életét. Persze naivitás azt gondolni, hogy az elbocsátott tanár, akire a hírhedt „erkölcsi-politikai árnyék” ráesett, munkát kaphat valamilyen más tanintézetben Nem, nem kaphat munkát. Igaz, ha anyagiakkal jól ellátott ember, úgy tehetne, mint aki visszavonult, hogy megírja Visszaemlékezéseit, vagy újra fordítja Horatiust. Ha nem biztos anyagi körülmények között élő ember — és melyik tanárnak sikerül vagyont gyűjtenie? — sokáig kell munka után járnia, ha egyáltalán valaki hajlandó végül is alkalmazni. • Mindezt nemrégóta tudom. A két legutóbbi gyötrelmes hét során tudtam meg, de alaposan utánajártam és teljes joggal állíthatom, hogy hasonló veszedelem fenyegeti Amerika valamennyi tanárát. Rettegésben élünk, rettegve dolgozunk, s a többségünk egyre hangosabban kiáltozza, hogy nincs mitől félnünk. Van védőpajzsunk! De értsék meg, hegy ez a pajzs papirosból van és képtelen bennünket megvédeni. Minden, amit a hitleri Németországról tudtunk.. , Itt félbeszakították. Egy átható hang közbesüvöltött: — Hát Szovjetoroszországról? Silas elhallgatott. Gondolatsora megszakadt, teste megmerevedett, mintha hűdás érte volna. A hideg merevség csak fokozatosan és nem minden fájdalom nélkül múlt el. Minden, amit még mondani akart, kiesett emlékezetéből és csak eny- nyit mondott még: — Szovjetoroszországról semmit sem tudok és. * . úgy látszik... keveset, szörnyen keveset tudok Amerikáról is... * Mira elmondta később. hogy jó beszédet mondott, világosat, lényegbevágót és ráadásul rövidet, mint ahogy minden jó beszéd rövid. Az asszony szavai azonban nem ingathatták, meg azt a mélységes meggyőződését, hogy beszéde rosszul sikerült. Túl keveset mondott és azt is rosszul. Nem intézett felhívást arra, hogy Ike Amsterdamot helyezzék vissza állásába, habár szándékában állt erről szólni a beszéde végén. ... Erre az aggályára azonban egyik tanítványa azt válaszolta: — Sir, az már nem tartozott vol. na a lényeghez, ön pedig elmondta a lényeget. Kedvező fizetési feüéteSekke! megvásárolhatók az államosítod családi házak A Német Demokratikus Köztársaság íőáflamügyésze szigorú büntetés kiszabását követelte a GeMen-kémszervezet ügynökeire Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bíróságának I. számú büntetőtanácsa hétfőn este befejezte az amerikai pénzen fenntartott Gehlen-féle nyugatnémet kémszervezet hét ügynökének bűnperében a tárgyalást. Mint dr. Melsheimer, a Német Demokratikus Köztársaság főállam- ügyésze vádbeszédében rámutatott, a főtárgyaláson újra beigazolódott, hogy ,a Gehlen volt náci tábornok vezetésével működő kémszervezet háborút készít elő német földön. A hét vádlott a Geblen-szervezetnek végzett kémtevékenységével a legsúlyosabb bűnt követte el a Német Demokratikus Köztársaság munkás-paraszt hatalma, az egész német r.áp és Európa békeszerető népei ellen. A főállamügyész közölte, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói hétfőn délig több mint 9 ezer határozatban, levélben és táviratban az elvetemült népárulók példásan szigorú megbüntetését követelték. Dr. Melsheimer főállamügyész Bandelow és Misera vádlottakra halálbüntetés, két további vádlottra életfogytiglani, három vádlottra pedig 12—15 évi fegyházbüntetés kiszabását javasolta. A védőbeszédek elhangzása után a vádlottak, az utolsó szó jogán szólaltak fel. Valamennyi azt mondta, hogy megbánta súlyos vét keit. Bandelow fővádlott felszólította mindazokat, akik még mindig a Gehlen-szervezet szolgálatában állnak, hogy jelentkezzenek a Német Demokratikus Köztársaság államvédelmi szerveinél és tegyenek töredelmes beismerő vallomást bűnös tevékenységükről, mert csak így tehetik legalább részben jóvá tetteiket és csak így mentesülhetnek a német nép szigorú, de igaz ságos büntetése alól. A város- és községgazdálkodási miniszter most megjelent rendelete intézkedik az állami tulajdonban levő kisebb házingatlanok és beépítetlen házhelyek értékesítéséről és rendkívül kedvező feltételeket állapít ír eg ilyen ingatlanok megvásárlására. A rendelet kimondja, hogy a városok és községek bel- és külterületén lévő, állami tulajdonban álló. legfeljebb 6 szobáig terjedő, jelenleg bérbeadás útján hasznosított házakat el lehet adni. A végrehajtási utasítás magyarázata szerint a 6 szobát úgy kell értelmezni, hogy a háziban legfeljebb hárem önálló lakás lehet, de a szobák száma együttesen hatnál nem lehet több. Az 59.000 forintnál kisebb értékű házak és a 20.000 forintnál kisebb értékű telkek eladásáról vidéken a megyei tanács illetékes osztálya, Budapesten a Fővárosi Lakásgazdálkodási Igazgatóság dönt. Az ennél nagyobb értékű telkek, eladásáról a tanács végrehajtó bizottsága rendes ülés keretében határoz. A tanácsok közzéteszik az eladható ingatlanok jegyzékét. A vételi ajánlatot a tanács végrehajtó bizottságához kell benyújtani, megjelölve a felajánlott vételárat. Ha egy ingatlanra több ajálat érkezik, az eladás tekintetében elsősorban a bennlakó bérlőt részesítik előnyben. Az ingatlan értékét körültekintően állapítják meg. Figyelembe veszik a beépített légköbmétert, az épület életkorát és minden év után egy százalékot avulási értékcsökkenés címen levonnak. Az avulás címén engedélyezhető levonás 75 százaléknál nem lehet több, amennyiben a ház állaga ennél rosszabb vagy az épület még idősebb, úgy romértékben kerül eladásra. Túlnyomórészt nem téglából, vagy kőből, hanem vályogból épült házaknál, vagy alápincézetlen építményeknél évi 1.5 százalékot vonnak le avulási érték-” csökkenés címén. Az értékelést befolyásolja természetesen az épület fekvése, közművekkel való ellátottsága és figyelembeveszik azt is. hogy mennyibe kerülne ma egy hasonló ház építése. A ház telkét 150 négyzetméter nagyságig a fel- énftmény árába tudják be, míg a 150 négyzetméteren felüli telket, fekvése szerint négyzetméterenként 4—12 form*ért számítják fel a vevőnek. Messzemenő fizetési kedvezményeket is biztosít az állam az ingatlanok vásárlói számára. Amennyiben a vevő az ingatlan vételárát az adásvételi szerződés aláírásakor egy- összagjben kifizeti 10 százalékot elengednek. Ha a vételár negyedrészét fizeti ki, a hátralékra 5 éves kamatmentes törlesztési kedvezményt kap. Az ingatlan vételárát az Országos Takarékpénztárhoz kell befizetni. A befolyó vételárak 3 százalékát az Országos Takarék- pénztár részesedés címén az ingatlan fekvése szerint illetékes tanácsnak utalja át. Ezt az összeget a tanácsok az állami lakóházak, vagy egyéb állami épületek javítási és felújítási munkáira használhatják fel. Az ingatlan megvásárlása illetékmentes, tehát ingatlan átírási ille- ék a vevőket nem terheli. Az ingatlanközvetítő vállalat az állami ingatlanok értékeléséért és közvetítéséért mindössze 35 forint díjat számíthat fel a vevő teriiére. Amennyiben a házat a bennlakó bérlő vásárolja meg és igazolja, hogy 1953 óta az ingatlan állagának megóvása érdekében a KIK helyett helyreállítást, lakásfelújítást végzett, ennek összegével, maxmálisa-n egy évi bér erejéig a vételár csökken'hető. Olyan esetekben, amikor az eladásra kerülő házon 5000 forintnál nagyobb költséggel járó helyreállítást, vagy felújítást kell végezni, a vételárat további 10 százalékkal csöikken'i az állam. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek az általuk kizárólag gazdasági célra használt, vagy ilyen célra szükséges kisebb házingatlanokat tartós és ingyenes használatra megkaphatják. Az ilyen ingatlanok a termelőszövetkezet közös vagyonának számítanak és a szövetkezeti fag egyéni használatára semmikén sem engedhetők át. Ha a bérbeadás útján hasznosított állami ingatlant kisipari szövetkezet akarja megvásárolni, az eladás feltételei az előbb említettekkel azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a kisipari szövetkezet a vételárat olyan részletekben törlesztheti, hogy az évi részletösszeg az évi bérleti díjnál kevesebb nem lehet. Megvásárolhatók a társasházaik- ban lévő államosított öröklakások is, de csak azokban a házakban, ahol az állam tulajdonjogi érdekeltsége az 50 százalékot nem.' éri el. Az olyan, legfeljebb 6 szobáig terjedő háziban, ahol az állam csak résztulajdonos, ezt a házrészt az ingatlan személyi tulajdonosának el lehet adni. Be nem épített házhelyeket, üres telkeket magánerőből történő házépítés céljaira szintén értékesít az állam. Ugyanilyen célból fel lehet parcellázni az állami tulajdonban lévő házingatlanokhoz csatlakozó nagyobb kerteket, udvarokat. A parcellázással ISO—400 négyszög- öles házhelyeket alakítanak ki. Nem adhatók el állami ingatlanok olyan személyek részére, akik az. 1932. évi 4. számú törvényerejű rendelet hatálya alá tartoznak. E rendelet szerint tehát nem vásárolhatják rr.eg az eladásra kerülő állami ingatlanokat: a tőkések egyéb kizsáfcmányolók a megdöntött társadalmi redszer népelnycmó MIKSZÁTH KALMAN: dl Idolt lein ihzdra jza <7)01 st/mkhál November S-án 33 levél érkezett szerkesztőségünkbe. Grósz Ferenc Szolnokról a tsz-be belépő új tagokat ismerteti. Kiss Rozália Kunszentmártonból az Ifjúság hazafias szellemben való nevelésével 'oglal kozik. Tóth András Szelevénvről, Berényi István tanító nevelési módszerét Írja meg. — Sportleveleket kaptunk Csendes Antal szolnoki, Túri Magdolna tiszatenyői, Koncz Tibor szolnoki, Pádár János. Zaják Gyula, Tóth Gábor jászberényi. Térjék Sándor 1 ászapáti levélíróinktól. Különböző szervekhez kivizsgálásra küldött levelekből 6 érkezett vissza. Panaszuk eredményes intézéséért mondanak köszönetét Papp Ferenc Jászberényből, ifj- Pintér János Kengyelről, özv. Vass Sán- dorné Mezőtúrról. Ar/t/el/ei jelöltről és egyetlen esetről lesz szó, tisztelt olvasó, de olyan alakban, hegy minden jelölt benne legyen. Hát mondjuk, hogy úgy történt — egy nap távirat érkezett a kis vidéki városkába. A távirat azt ad ta tudtul, hogy az országos képviselőjük, az ünnepelt hazafi és szónok meghalt... Nosza, hamar koszorút, deputációt. Megy a deputáció eltemetik, s megindu!n?.k a kombinációk: lesz az új kápvise1ő? Eközben vidám vacsora van valahol. talán éppen a po’gármester- nél. aki már mindent elért, mit az ember elérhet (ugyanis királyi tanácsos), jelen vannak a kolompos e/mberekből is néhányan. Szób^ jön a dolog. Végig jártatják eszüket az üresedésben lévő országos nevezetességeken: kit lehetne, ki volna jó? Egyik is mond valakit, a másik is a „maradék emberek1' közül. így időközben nem igen lehet turkálni az excelleneiások között. Ejh, nem ''ell a csont! Mit gnndn’tok, urak. hátha iobb volna már egvszer mázunk közül választani valakit? De kit?... Katvódi Istvánt' Ugyan, eredj vele, az már nagyon öreg, nem arra való Hát Maranyai Gáborhoz mit szóltok? Az még nagyon fiatal. N’im rossz volna, talán Szabó Ferenc? Az katolikus, a kálvinisták nem szavaznának rá! Legyen hát Tülök Sámuel, arra meg a katolikusok nem szavaznának, mert lutheránus. Addig hányják-vetik a helyi no- tabilitásokat, míg végre valamelyik ráakad Toporczy Jánosra. Az ám, Toporczy János!.. . Az egészen derék ember. És tarokkozni ii tud. Válasszuk meg Toporczyt! Sióéit formán megy az... Másnap felkeresik Toporczyt a méhesében. ahol csendesen szunyókál ebéd után a méh dong és mellett. — Tudod, miért iöttünk? — Tudom. Tarokkozni akartok — Nem egészen azért. — No, ugyan miért? Valamivel komolyabb arcot vág a polgármester a szokottnál és előadja: — Hát, barátom, arról van szó, hogy mint jól tudod, meghalt a képviselőnk és most választani kell valakit helyette. Nem akarunk kap. kodni ide-oda. hanem arra gondoltunk. hogy vállald el például te Az idő igen rövid, mozogni kell. Ha beleegyezel, hozzálátunk, lansziroz- zuk a nevedet s a többi magától megy. Toporczy, a derék, reális igény télén Toporczy ámuló szemeket mereszt: — Engem? Képviselőnek? Hát az eszetek ment el? Hát értek én az effélékhez? Hát tudok én szónokolni, államügyeket megvitatni? Hát azt hiszitek ti, hogy én olyan szamár vagyok, aki nem látom be. mekkora szamár vagyok? Erre aztán megindulnák az ellenvetések: „de így, de úgy”, Toporczy azonban nem enged: — Egy szót sem többet, hallani sem akarok erről. Jí! őst hát már el van utasítva a jelöltség, de a hiúsági bacillus ott marad a jámbor, igénytelen Toporczy fejében. Este lefekvéskor mikor a gyertyáját eloltja, mikor a papucsát leveti, eszébe jut az eset és mégegyszer átéli, amit a polgár mesterék beszéltek. ... Csak egy szavamba került volna. Csak egy szavamba... Éjjel odaá'modía magát az or szágházi zöld padokba ... Ott ti előtte mind a nyolc miniszter. Tisz most feláll, hozzámegy és kezet fog vele. Toporczvt ez annyira mpghatjp. hogy felébred . . Egész nap gondol kozó. kedvetlen és izgatott... A hiúsági bacillus dolgozik, terjesz kedik odabent Másnap, vagy harmadnap találkozik a po'gárrresterékkel a kugli- zóban. De az egész mulatság un tatja most, a szokott tréfák, kedé- Ivo^Vpftések ízetleneknek látszanak előtte. Szinte bp«s7anfja. hogy oly hamar tértek fölötte pip'ropdr-e. még csak e’ő sem hozzák többé a jelöltséget. Ah. végre! A polgármester mégis tesz m észrovételt; — Ej, ej, János, nem hittem volRÉS! VaUSCTÄSOK