Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-11 / 267. szám

1954 november 11. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 5 KARL LIEBKNECHT s VÁLOGATOTT BESZÉDEK, LEVELEK ÉS CIKKEK vezze a német proletárokat, ifjú­munkásokat, forradalmi harcba vigye őket. Ugyanakkor jellegzete­sen idegenkedett attól, hegy a pár­ton belül az opportunizmus ellen folytatott harcot egészen a szaka­dásig vigye. A szakadás szükséges­ségét csak az első világháború alatt a jobboldaliak legnagyobb árulásai u'án ismerte fel. Ekkor azonban „baloldali“ hibákat követett el: ta­gadta a szervezett szükségességét, tagadta annak a szükségességét, — különösen az 1919 januári Sparta- cus-fellcelés leverése után, — hogy a proletariátus szaros szövetséget kössön a lakosság félproletár és nem proletár dolgozók tömegeivel. Ezek a nézetek több ponton egy­bevágtak Rosa Luxemburg tévedé­seivel, és itt már megtalálhatjuk azoknak a szektáns nézeteknek a csiráit, amelyeket később a Né­metországi Kommunista Párt igen nehezen küzdött le, és amelyeknek a maradványai még ma is károkat okoznak. KÜLÖNÖS ÉRDEKLŐDÉSRE tarthatnak számot egyrészt azok a beszédek és cikkek, melyekben az első világháború előtt leleplezte a fegyvergyárosok nemzetközi össze­esküvését a béke ellen, a Krupp- cég korrupciós üzelmeit, hazaáruló szövetkezését az angol-francia hadi- anyaggyárcso'kkal, másrészt azok a munkái, amelyekben a háború alatt lángoló szavakkal mozgósítja a né­pet és a nemzetközi mukásosztályt az imperialista háború ellen, az Internacionale feltámasztásáért - illetve az új, forradalmi Interna­cionale megmentéséért, — a szo­cialista szellemű béíkéért, a prole­tárdiktatúráért. Ezek az írások és beszédek ma, a mi békeharcunk idején, ha nem is minden szavuk­ban, de szellemükben, forró béke- szeretetükben, az imperialista mé­szárlás gyűlöletében ugyanolyan aktuálisak, mint akkor. A tartalmas, gazdag könyvet, Wilhelm Pieck elvtársnak, Lieb­knecht kortársának és harcostársá­nak napjainkban a Német Demo­kratikus Köztársaság elnökének ér­dekes tanulmánya vezeti be, mely hű jellemzését adja Liebknecht mű­ködésének és az 1905—1919. közötti viharos esztendőik küzdelmeinek. A KÖTET ELEJÉN találjuk Le­ninnek azokat az írásait, melyek­ben Karl Liebknecht tevékenységét értékeli; Barbuse „Tűz“ című re­gényének azt a nevezetes fejezetét, melyben a francia katona Lieb­knecht nagyszerű példaadását idézi; Erich Mühsam.' és Erich Weinert verseit, és Karl Liebknecht szép költeményeit. A kötet elsősor­ban főiskolások, a magasabbfokú pártoktatás résztvevői, az elméleti kérdések és a munkásmozgalom története iránt érdeklődő dolgozók körében tarthat számot érdeklő­désre. de ezen túlmenően el kell jutnia minden közkönyvtárba. Több, az Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatott szovjet gépet megvásárolt a Földművelésügyi Minisztérium MOSTANÁBAN múlt 35 éve an­nak, hogy a német reakció jobb­oldali szociáldemokrata pribékjei kioltották az életét a német mun­kásmozgalom egyik legnagyobb és legnemesebb alakjának. így akarták lefejezni és megtörni a forradalmi munkásság kommunista pártját. Ez az évforduló szolgál most alkalmul ahhoz, hogy Karl Liebknecht fon­tosabb munkáit egy kötetbe gyűjt­ve, magyar nyelven is nyilvános­ságra hozzuk, a Német Szocialista Egységpárt kiadójának válogatásá­ban. EBBENAKÖTETBEN együtt találjuk azokat a beszédeket, cik­keket, tanulmányokat, amelyek az ifjúmunkásmozgalom úttörőjének, a háborúellenes küzdelem élharcosá­nak, a Németországi Kommunista Párt egyik megalapítójának 15 éves bátor és fáradhatatlan tevékenysé­gét a leginkább jellemzik — s egy­úttal visszatükrözik a neme: mun­kásmozgalomnak erre a korszakra eső fejlődését. Hosszú és tekervé- nyes vott az az út. amelyen a né­met munkásosztály legjobb vezetői, a marxizmus forradalmi szellemé­hez valóban hű német szociáldemo­kraták az opportunizmus elleni til­takozástól eljutottak a kommunista párt megalakításáig. Ezt az utat az első imperialista világháború, a II. Tntemacionale összeomlása, millió halott és nyomorék és a német csá­szárság bukása szegélyezte. LIEBKNECHT MUNKÁI pontos tükörképét adják a német baloldali szociáldemokraták összes erényei­nek és hibáinak, erejének és gyen­geségének. Annak ellenére, hogy a tudományos kommunizmus Német­országban született meg; hogy nem utolsósorban ezzel összefüggésben Németországban alakult meg a vi­lág első marxista munkáspártja, hogy ez a párt hatalmas szerveze­tekkel, jelentékeny tömegekkel, sajtóval, anyagi eszközökkel stb. rendelkezett, a párt, vallott csúfos kudarcot az első komoly erőpróbá­nál, a világháború kitörésekor, és még baloldali, forradalmi elemei sem tudtak olyan erővé válni, amely a háború utáni forradalmi válság idején ki tudta volna hasz­nálni az objektív lehetőségeket és biztosította volna a történelmileg napirendre került német proletár- diktatúra győzelmét. LIEBKNECHT ÍRÁSAIBÓL határ­talan forradalmi lelkesedés árad. Ez a bátor, kemény szocialista meg­győződéséért az életet kockáztatni kész ember minden helyzetet, min­den eseményt a munkásosztály szemével nézett, a munkásosztály szempontjából igyekezett elemezni. Minden még oly apró alkalmat is felhasznál arra, hogy ostorozza, le­leplezze, gyengítse a német rabló- im.perializmust, a militarista-büro­krata Hohenzoller-államot — „a német monopoltőke ügyintéző bi­zottságát“; —. hogy agitáljon, szer­Az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon a Szovjetunió sok, Ma­gyarországon eddig nem ismert, új mezőgazdasági gépet mutatott be, A gépek közül többet megvásárolt a Földművelésügyi Minisztérium, s nagyrészüket az őszi munkák során már ki is próbálták. így a kukoricakombájnt, amely a csövet letépi, lefosztja és a termést teher­kocsiba gyűjti, a szárat pedig fel­szecskázza. Ugyancsak a betakarí­tás gépesítését szolgálja a kender­aratógép — amelyről üzemi próbá­kon megállapították, hogy hazai viszonyok között is kitűnően bevá­lik—a traktoros kazalrakó, amely az összegyűjtött szénapetrencébet levélpergés nélkül, kazalozza, vala­mint a lencséplőgép. Fokozza a terméshozamot a vetés igen jómi­nőségű elvégzésével a szovjet sűrű­soros vetőgép és a műtrágyaszóró­val kombinált vetőgép. A trágyá­zás termésfekozó hatását növeli a műtrágvázó kultivátor, amely a sorok között haladva a növények gyökeréhez juttatja a műtrágyát, valamint a gépkocsira szerelt trá- gyaleszóró. Az öntözéses gazdálko­dásban igen nagy segítséget jelent majd a vontatott esőztetőgép, — amely egy menetben 120 méter szé­les távon, a természetes esőt leg­jobban megközelítő módszerrel ön­tözi a talajt. Az alagcsövező gép ugyancsak öntöz és elvezeti a felesleges vizet. A kísérletben igen jól bevált a rá­épített ekével felszerelt szovjet traktor és a gyümölcsösökben hasz­nálható kerti kultivátor. Megvásárolták ezenkívül a tőzeg­kockákat gyártó nagyteljesítményű gépet és a tőzegkockás palántákat kiültető gépet, amelyeket bizonyá­ra nagy örömmel fogadnak majd a nagyüzemi kertészetek. (MTI) Terven felül héssítettek műtrágyát, trimót, gyHngy»sádát a Buda pest i Kénsavgyár dolgoséi A Budapesti Kénsavgyár dolgo­zói éves tervük esedékes részét mintegy 105 százalékra teljesítet­ték és a többi között ötezer tonna szuperfoszfát műtrágyát, kétszáz tonna brisót, valamint százötven tonna gyöngyszódát készítettek ed­dig előirányzatukon felül. (MTI.) na, hogy olyan makacs ember vagy. Toporczy szeme lángot vet, s hangja reszketeggé válik: — Hát. megmondom neked őszin­tén — suttogja bizalmasan —, ná­lam pénzkérdés az egész. Ez a kis vagyonkám van, magam szereztem, éppen annyi, hogy nyugodtan, szé­pen megélhetek, belőle, nem akar­nám megapasztani. — Hiszen, ha csak pénzkérdés! —• kiált fel vígan a polgármester. — Igenis, csupán pénzkérdés. (Lám a politikai készületlenség már nem akadály többé.) Töantni pú Ll rohantak men­ten: — Miféle pénzekről beszélsz te? Költségről, vagyonapasztásról. Kell ide pénz! Garantirozom neked, hogy egy garasodba se kerül, ha nem akarod, Hiszen élő ember vagy, magad is tudod, hát mikor került itt a választás pénzbe? — Éppen ez! — folytatja érzé­keny hangon. •— Ti vagytok a leg­jobb barátaim, ti ösmertek. Én egyszerű ember vagyok, de egy ambíción.' mégis van: hogy ha man­dátumot adnak a polgártársaim, hát adják bizalomból. — Mi, hát elfogadod? ■— Ha gondoljátok ... ha azt hi­szitek ... de kijelentem, hogy én egy árva garast sem költők. at naq.il ílhatáiozái te­hát megtörtént. Toporczy neve lanszíroztatík. mint a párt jelöltjéé, s megválasztása a helyi lap szerint több, mint bizonyos. A választás néhány nap múlva lesz s az első árnyéka, air.it előre vet, megjelenik egy szép reggel Toporczynál a kortes képében. — Tekintetes uram, azért jöt­tem, hogy valami kocsmát kellene bérelni nekünk is.-— Miféle kocsmát? — Hát ahová gyülekezni fognak a híveink. — Hagyjon nekem békét. Nem akarok hallani se az effélékről. — Én nem bánom, tekintetes uram, de akkor aztán tessék ma­gára vetni, ha..! — Hát jól van no. Ä maga ked­véért megteszem, ámbár elvem el­len van. Menjen hát, beszéljen va­lamelyik kocsmárossal. Visszajön a kortes egy jó óra múlva, roppant megnyúlt arccal: — Mondtam ugye? Elkéstünk! Minden kocsmát lefoglalt az ellen­fél. Toporczy ijedten ugrott felt — Hát már most mit csináljunk? ■— Nem tudom én, kérem alássan. — Menjen, ígérjen nekik kettős árt. 1 A kortes kettős árt ígért a kocs­máért és megkapta, de másnap megint beállított Toporczyhoz: =— Megint baj van, tekintetes uram. — No, mi az? •— Banda kellene. — Banda? Hát lakodalmat tar. tok én, vagy mit? Egy krajcárt sem adok, érti-e? — Hiszen nem is kell, kérem olásán mert már vége van, min­den bandát lefoglalt az ellenfél, a Klupka Pistát, a Horthy Gyurkát — még a malacbandát is, a Kugyi Palkót. No még így se jártam.' a praxisom alatt — dörmögte fej- vakarva a kortes. 'Tjop.opszq izgatottan förmedt rá, — Hát akkor mit áll itt? Fusson rögtön a sürgönyhivatalba és sür- gönyözzön Szegedre, vagy Szen­tesre, hogy a banda készen legyen. Bandának okvetlen lenni kell, akármibe kerüljön is. Érti? Másnap még savanyúbb arccal állít be a kortes: — Mi baj van megint? — Elvesztünk, tekintetes uram... Toporczy elsápadt. — Végünk van, tekintetes uram... *— Szóljon, az istenért. ä — Az ellenfél fizeti a voksokat... Mind vele mennek az err.béreink. •— Lehetetlen — hörgé Toporczy, — akkor hát mi is fizetünk... igen, fizetünk, 1— Nem győzzük tekintetes uram. — Azt én jobban tudom, győz­zük-e, vagy nem gvőzzük. Meg kell lenni, punktum. Ha az egész va- gyonom rámegy is. Toporczy most már vesztegetni kezd és őrülten pazarol. A polgármesterek odajárnak a nyakára és takarékosságra intik. <— Okosabban bánj a pénzzel, János. Hiszen úgyis melletted a valószínűség, ha nem költesz is olyan botorul. Toporczy türelmetlenül üt az asztalra: — Eih, nekem a bizonyosság kell. Ti nem értitek az effélét. Nekem a képviselőség nem pénz­kérdés. Javítsuk a Megyénkben több tízezer holdra tehető az a szikes telep, amely csupán névlegesen jelent „földet“, valójában azonban sok esetben gyenge birkalegelőként jöhet szá­mításba. Ugyancsak gyenge termő­képességünk a Tisza-menti, úgyne­vezett öntés-talajok is. Mindkét ta­laj féleség nehezen művelhető, viz­es levegő-járhatóság szempontjából előnytelen. Száraz időben megrepe­dezik, esőben a víz összefut rajta és a talai olyanná vál'k. mint a szurok. Komoly terméseredmény ilyen tnlaiokon nem is várható. A párt- és kormányba'ározat alanián ezeknek a talajoknak a javítása ebben az esztendőben erő­teljesen megindult. Megyénkben i? többezer holdat javítottak me», di- gózással. mészisznnolássaj. Fzt a talaijaví'ási akciót a termelőszö­vetkezeteken. állami gazdaságokon kívül az egyénileg dolgozó parasz­tok is igénybe vehetik. A szövetke­zetek és az egyéni gazdák a ja­vító anyagot, mésziszapot, lignitet, gipszet, teljesen ingyen kapják, sőt a vasúti fuvart is az állam fedezi. termőtalajt Az eddigi tapasztalatok szerint a talajjavítás költsége már az első néhány évben bőven visszatérül, mert megfelelő is'állótrágyázás, műtrágyázás és szakszerű agrotech­nika mellett a termés legalább 40—- 50 százalékkal magasabb a javítót" földeken. A talajjavítással űi terüle­teket vonunk be a termelésbe és a jobb termésátlagok növelik a gaz­dálkodók jövedelmét. Különösen felhívjuk a legeltetési bizottságok figyelmét a talajjavítási akcióra, hiszen megyénkben a le­gelők többsége szikes és azok nyá­ron annyira kisülnek, hogy az ál­latok csak értéktelen, kismennyi- ségű gyomnövényt találnak és le­romlanak. Már most lehet jelent­kezni a jövő évi talajjavításokra. Az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek, legelte.ési bizottságok egyenként, az egyéni termelők pe­dig lehetőleg csoportosan jelentkez­zenek a Debreceni Öntözési és Ta- lajjavítási Vállalat szolnoki kiren­deltségénél, Mártirok-útja 19. szám alatt. Új mezőgazdasági szakkönyvek Hazánk éghajlata szélsőséges, az időjárás szeszélyes, sokszor hosz- szantartóan száraz, aminek követ- ketéban a terméskilátások csökken­nek, s ha a növényzet nem kapja meg idejében a szükséges csapa­dékot, a terméseredmények alacso­nyak lesznek. Gyakran előfordul, hogy az aszálysújtotta vidék ter­mésének nagyrésze elpusztul. A nagy és biztos terméseredmények egyik eszköze az öntözés, mert en­nek segítségével a talaj hiányzó nedvességét bármikor pótolhatjuk, a növények akkor láthatók el vízzel, amikor fejlődésük folyamán arra leginkább szükség van. — Az „Öntözési zsebkönyv” az öntözéses termelés legfontosabb tudnivalóit tartalmazza. Anyagát négy részben tárgyalja: 1. Az öntözés általános ismeretei, 2. Öntözéses növényter­melés, 3. Öntözéses üzemszervezés, 4. Talajtani adatok. — Betűrendes tárgymutató, sok gyakorlati táblá­zat és ábra teszi könnyen érthe­tővé a könyvet. Agronómusok, bri­gádvezetők és gazdálkodók részére készült. Alcser - Balogh—Dezsérii ÖNTÖZÉSI ZSEBKÖNYV s Szög* Imre i MARH AHIZLALÄS A hazai összihúsfogyasztásnak több mint a fele esik marhahúsra. Nem közömbös tehát népélelmezési szempontból, hogy ezt a mennyisé­get milyen minőségben kapják a fogyasztók. E könyv külön-külön részben foglalkozik a nagy- és kisüzemi hizlalás gyakorlatával. Ezen belül bemutatja a helyes takarmányozást, az állatápolást, az etetés és itatás rendjét. A kisüzemi módszereket a szerződéses hizlalás kü­lönböző típusai szerint ismerteti. Számos példával, táblázattal se­gíti, tanítja az olvasót a jövedelmező és eredményes hizlalásra, Öt nap alatt 63A00 kg vasat és 660 kg fémet gyűjtöttek be földművesszövetkezeteink Alig egy hét telt el a Vasgyüjtő Hónap kez­dete óta, s máris kima­gasló eredményeket ér­tek el egyes földmű­vesszövetkezeteink. Az értékelés azt mu­tatja, hogy legjobb az eredmény a török­szentmiklósi járásban. Fegyverneken Fodor László üzemágvezető 35 mázsa vasat, Mező­túron Walfisch Jenő, Nagy Sándor és Varga Katalin 9—9 mázsa va­sat gyűjtött be. A törökszentmiklósi föld­művesszövetkezet áru­házi brigádja 30 mázsa hulladékvasat gyűjtött. A kengyeli brigád is 30 mázsa vasat és 30 kg fémet adott be a gyűjtőhelyre. A török­szentmiklósi járás ed­digi jó eredményeihez nagyban hozzájárult Erdős Lajos elnök és Csengeri Bálint felvá­sárlási osztályvezető munkája. Nagy segít­séget adnak a gyűjtés­hez az úttörők is. ör­ményesen pl. Péter Sándor úttörő eddig már 350 kg vasat és 14 kg fémet adott át a szövetkezetnek. Tiszaugon is odaadó- an gyűjtik a vasat a«, úttörők. Nem is cso­da, hiszen itt a nevelők is példamutatóan ki­veszik részüket ebből a munkából. Kovács István tanító egyedül több mint 8 mázsa va­sat adott át a szövet­kezetnek. Ujszászon pedig Bakó Gizella ad­minisztrátor 250 kg vasgyüjtéssel jár élen. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a földművesszövetkezet: dolgozók teljesíteni akarják előirányzatu­kat. Az értékelés szerin' a járások verseny állá­sa a következőképpen alakul: Fém 11.3% 1.4 „ 2.8 „ 9.0 „ példát a törökszer t- miklósi és a kunszent­mártoni járás szövet­kezeteinek dolgozóitól. Csáti Lajos Szolnok, MÉSZÖV 1. Törökszentmiklósi járás Vas 24.5% 2. Kunszentmártoni járás 21.6 „ 3. Jászapáti járás 9.5 „ 4. Kunhegyesi járás 8.4 „ 5. Szolnoki járás 61 „ 6. Jászberényi járás 5.4 „ a járási központok el­nökei sem tettek meg mindent a siker érde­kében. A lemaradt járások szövetkezeti elnökei és ügyvezetői vegyenek Foglalkozzanak többet a földművesszövetkezeti kereskedelmi dolgozókkal Igen sok esetben kértük a hibák kijavítására a földművesszövetke­zetek járási központja vezetőit. Meg kell állapítani azt, hogy ez nem sok eredménnyel járt. A dolgozók­kal, a vevőkkel kapcsolatos fog­lalkozásnál adódnak olyan esetek, hogy nem válaszolják meg a pa­naszkönyvbe beírt problémákat. 1— Nem javítják ki a helytelen áru­terítésből adódó zavarokat, nem ír­ják ki az üzleteknél a nyitvatar­tási időt. Bőröcz József, a kétpói Szabad­ság tsz brigádvezetője április 28-án és szeptember 21-én azt kérte a földművesszövetkezettől, hogy ren­deljenek és tartsanak cukorkát és darabárut. Nem kapott választ, s ugyanakkor a fegyvemeki és a ti- szapüspöki, valamint a törökszent­miklósi 7. sz. üzletekben a helyte­len tárolás miatt komoly mennyi­ségű ilyen áruféleség megy tönkre Gyors intézkedést vár Fegyver­neken több mázsa mag szakszerű elhelyezése, 10 rádió kijavítása. A — szolnoki Papírnagykereskedelmi Vállalat annyi füzetet kiküldött a járásba, hogy évekig nem lesz rá gond. Egyrésze már kezd sárgulni. Azt sem lehet megengedni, hogy a szalámit sóval mérjék. A tiszabői földművesszövetkezet italboltjában teszik ezt. — A törökszentmiklósi földművesszövetkezet egyik boltja előtt órákon át várakozott tizen­négy vevő, mert nem írták ki a nyitás-zárás idejét. Az itt elmondottak csak kis része a járás területén észlelt hibáknak. Sokat meg lehetne előzni és szün­tetni, ha a földművesszöveíkezetek vezetői többet foglalkoznának a dolgozókkal. Szakmai leg és politi­kailag is neveljék őket. így telje­sítik azt a szép és komoly meg­bízatást, mely a lakosság jobb és több áruval való ellátása terén rájuk hárul. Kovács Sándor T örökszen tmiklós, ■TV JctöZ-ctpal-l, iS.UIlllc-' gyesi, szolnoki és jászberényi járások ügyvezetői alig foglal­koztak valamit a vas- gyüjtéssel. De nemcsak az ügyvezetők, hanem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom