Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-10 / 266. szám

1954 november 10. SZOLNOKMEGYEI NtPLAP 3 „Az élet tért vissza ebbe a községbe66 A legtöhh embernek a saját otthona, a saját faluja a legszebb és a' legjobb. Jászalsószenfcgyörgyön is ezt vallották néhány hónappal ezelőtt, de csalk úgy megszokásból mondták, mert sok zavaró körül­mény vegyült ebbe az érzésbe. Valóban nem mutatott vonzó ké­pet a községnek sem a külső, sem a belső képe. Helybelinek és ide­gennek egyformán feltűnt, hogy a község főterét kóré és bogáncs „díszítette*“, hogy a tanácsház ud­vara szemétlerakodó’hely volt. hogy a járda kövei szétszórtan hevertek az utakon és az árkokban, a piac­tér gödrös és sáros volt. A földek­ről hazafelé tartó dolgozó parasz­tok hallották a harangkondulást s nagyjából tudták az időt. Az erre járó idegen azonban hiába nézett a toronyórára, az konokul állt, egy időpontot mutatott mindig. A ku­tak rosszak voltak, sóikat vesződ­tek emiatt a község lakói. Ha kissé messzebb került az em­ber a község főterétől, ott sem volt vigasztaló a kép. Szépek s minden ember számára vonzóak voltak a földek zöld és fekete sávjaikkal, egyszínű nagy táblákkal, melyeket helyenként egy-egy fasor szedett mértani rendbe. A földműveléssel foglalkozó ember szeme azonban meglátta a földek végén fekvő trágyahalmazokat s elégedetlenül gondolhatta magában: „Miért nincs az a földben?“ A tanyákban sok helyen rendet­lenség uralkodott, négy-ötéves trá­gyahalmaz díszelgett az udvarokon. Igaza volt Törőcsik Miklós község­gazdának: — Nem volt ennek a községnek gazdája! % Mindent azért kellett elmon­dani, mert néhány hónap alatt megváltozott Jászalsószentgyörgy külső és belső képe is. E változás értelme alapján elmondható, hogy amilyen a tanácsvezető, olyan a község, külsejében és belső életé­ben is. Az előbbi példák azt igazolják, hogy hosszú hónapokon keresztül rosszul, lélektelenül vezették ezt a községet. Gyenge Sándor, volt el­nökhelyettes felelőtlenül gazdálko­dott a nép vagyonával s visszaélt a dolgozók bizalmával. Közte és a Jásxalsósxentgyörgyi képek község dolgozói között bizony nem volt meg az a bizalomteli, termé­keny és élő kapcsolat, amilyet jog­gal kíván minden dolgozó. Az a hatalmas erő, jószándék, lelemé­nyesség, mely e község lakóiban megvan, kiaknázatlan maradt. Pan­gott az élet, rosszul ment minden. Felgyűltek az orvosulatlanul ha­gyott panaszok, a község dolgozói nem tudtak kihez fordulni. Gyenge Sándorék még a tanácsháza huzatos folyosójáról is kitessékelték a be­teg gyermekekkel autóbuszra vá­rakozókat. Nem is szereitek ide­járni a dolgozók. % Néhány hónappal ezelőtt aztán új tanácselnök érkezett Jászalsó­szentgyörgy re: Tóth G. József. — Neve mindenki előtt ismert, hiszen itt született, itt élt és dolgozott a község többi lakójával együtt. Né­hány évre rr.ás helyre szólította a kötelesség, de most újra itthon van. S milyen nagy dolog már az, hogy községbeli, rendes, megbecsült em­ber a tanácselnök. A hír is jól esett. Amikor aztán az új elnök sorba-látogatta a dolgozókat, fel­engedett az elzárkózás. Szívesen fogadták, bizalommal mondták el neki panaszaikat, sérelmeiket s fel­ajánlották segítségüket. Az új el­nök így ismerkedett meg falujával. Tettrekészen, nagy energiával, mindenkire átragadó optimizmus­sal kezdett munkához. S ma már hosszú ideig lehetne sorolni, hogy a község dolgozóival együtt, a Ha­zafias Népfront helyi szervezetének segítségével mi mindent megvaló­sítottak s ennek nyomán mennyi­vel megjavult az élet. Valóban az élet tért vissza ebbe a községbe. Űjira bíznak az emberek, serényen dolgoznak és kezdik magukénak érezni a tanácsot is. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy pl. a Délibáb-utcában 500 mé­ter járdát építettek és ebben két­száz utcabeli vett részt. Az utakról, a főtérről és az árkokból eltűnt a gaz, ragyogó tiszta a tanácsház ud­vara, a piacteret salakkal fedték be, a toronyórát a törökszentmik­lósi gépgyár munkásainak testvéri segítségével megjavították, három Norton kutat tettek használhatóvá s tető alatt van az új váróterem is. Pékről, darálóról is gondoskod­nak, hogy ne kelljen ezek miatt Jánoshidára és Jászladányba járni. % A dolgosok bizalmát, lelke­sedését, támogatását csak a község lakóit segítő, . életkörülményeiket fokozatosan megjavító intézkedé­sekkel lehet megszerezni. A jász- alsószentgyörgyi tanácsvezetők ezt az utat járják s bátran mondhat­juk, hogy ezzel egyetért a község minden dolgozója. Az eddigi ered­mények és az a körülmény, hogy a község dolgozó parasztjai jász- kiséri versenytársaikat megelőzve határidő előtt, becsülettel teljesí­tették a vetéstervet és a mező- gazdasági munka más területén is versenytársuk előtt járnak, ezt iga­zolják. S mindehhez nem isteni szikra, hanem becsületes fő, em­bertársait szerető szív, a párt és kormány új politikája iránti mély­séges bizalom szükséges. A bizalom nagy doleg. hatalmas erőt jelent. Érdemes végigkísérni egy esemény tükrében is, hogy mi­képpen változik az élet Jászalsó- szentgyöngyön, ahol újra bíznak az emberek. % Tóth G. József, a tanács mostani elnöke meglátogatta Ádám bácsit is, a község 12 holdas becsü­letes gazdáját s nem.’ hallgatta el, hogy nem érzi jól .magát tanyájá­ban, mert dudvás a tanya környé­ke és sokéves trágya hever az ud­varon. Ádám bácsi csak hallgatott, de megértette az elnök szavaiból kicsendülő jóakaratot és bíztatást. Három nap múlva megjelent a ta- nácshózán. — Kijöhet hozzám elnök elvtárs, nincs bent a trágya, tiszta a ta­nyám! — A tanács új elnöke azonban nem elégedett meg ennyivel. Arra kérte Ádám bácsit, hogy beszéljen erről szomszédaival, Gajdosékkal és Kertészékkel is, hiszen náluk is van mit tenni. S Ádám bácsi szí­vesen vállalta ezt a megbízatást. A jászalsószentgyörgyi dolgozók megtanulták, hogy kiket kel] meg­választani tanácsvezetőknek. Azokra az emberekre adják szavazatukat, akiknek első a község dolgozóinak érdeke, akik eredményesen dolgoz­nak a jólét fokozásáért s a dol­gozók életkörülményeinek rr'ogjaví- tásáért. Vida Béla. A zavartalan villamosenergiaellátást jól szervezett munkával, takarékossággal kell előmozdítani Besxélgetés Gyarmathy Lajossal, a Tltásx főmérnökérel Közeledik a tél. A rövid nappa­lokat szürke ködös délutánok, korai éjszakák váltják fel. Négy órakor már kigyulladnak a villanyok az üzletekben, lakásokban és a város utcáin egyaránt. A korai villany- gyújtás több áramfogyasztást, na­gyobb terhelést jelent az ország erőművei számára. Ez pedig nem kis probléma — annál is inkább —, mert szénbányászatunk csak rész­ben teljesíti tervét. A megnöveke­dett áramfogyasztás tehát egyfor­mán érint nagyüzemet, vagy kis fo. gyasztót. Nem kell érvekért mesz- szire menni, hisz a tavalyi példák, a villanynélküli esték még élnek a dolgozók, diákok, szórakozni vá­gyók emlékezetében. A TITÁSZ főmérnökét, Gyar­mathy Lajos elvtársat kértük meg, mondja el, milyen remények van­nak Szolnok megye téli villamos­energia- és világítóáramellátásában, Meglsmétlődnek-e n tavalyi megszorítások nél, ami bizony bírságot von maga után. A takarékosság papírforma, jából ugyanis már elegünk van. Az új menetrend betartásával, mely­nek ellenőrzése fontos feladata az illető vállalatnak is, ki lehet kü­szöbölni a megszorításokat. Ez egyes üzemeinkben a munkaidő el­tolódását, illetve a munkaidő kez­detének és végének eltolódását vonja maga után. Az új rékasiúti transzformátor* háznak milyen szerepe van a vlllamosenergla-ellátás megjavításában ? A transzformátorház megépítése különösen fejlődésünk szempontjá­ból igen fontos. Rohamosan ké­szülnek el az új erőművek, melyek az országos áramtermelést növelik. Transzformátorházunk olyan nagy képességű, hogy esetleges növeke­dés esetén is zavartalanul tudja az elosztást biztosítani, Milyen segítséget vár az elosztó vállalat a lakosságtól, vállalatoktól, gyárak, üzemek munkásaitól ? A legnagyobbmérvű takarékos­ságra szeretnénk felhívni fogyasz­tóink figyelmét. Erre annál is in­kább szükség van, mert az új ren­delet előírja, hogy egyes intézmé­nyeknek húsz kilowattal kell ke­vesebb áramot fogyasztani most, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A takarékosság a lakosságnak kevesebb összeg kifizetését, a nép­gazdaságnak pedig a szén felhasz­nálásánál megtakarítást, melegebb lakásokat, iskolákat és nem utolsó­sorban több iparcikket jelent. A vállalat az elmondottakon kí­vül még számos intézkedést tesz a téli csúcsforgalom idejére. Folya­matban van egy új transzformátor szerelése, a délutáni időkre pedig megerősítjük az ellenőrzést, főleg az 50 kilowattnál kevesebbet fogyasz­tó kisüzemeknél. Gondosan hell heaselni a taharmányt A kisújszállási Sál­lá! termelőszövet­kezet tagjai tud­ják, hogy elegendő és jó takarmány nélkül nem lehet a tejhozamot meg­felelően növelni. Ezért az ősz folya­mán nagy gonddal takarították be a lucernaszénát, hogy minél keve­sebb menjen kár­ba és több magas- tápértékű takar­mány jusson a Jó­szágnak. — Ké­pünkön Éri Péter, Sallai tsz tagja, volt 12 holdas kö­zépparaszt a lu­cernaszénát rakja kazalba, melyet szalmával tetejez­nek be, hogy az őszi és téli csapa­déktól ne ázzon be. n rádió gyermekműsora az őszi-téli idényben újabb szórakoztató számokkal gazdagodik. Ezekben az adásokban kiváló tudósok, művészek, pedagógusok is megszólalnak Az ismeretterjesztő műsor kere­tében novemberben indul a négy egymás után következő adásból álló „Atomvilág“ című sorozat. Ebben az atomkutatás kiváló magyar tu­dósai szólnak a gyermekekhez. A rádió riporterétől pedig helyszíni közvetítést’- halanak arról, milyen lesz az élet száz év múlva, amikor már atomerő hajtja a világürrepü- lőket, amikor az atomerőt az embe­rek szolgálatára, békés célokra használják fel. Az „Ismerkedjünk művészeinkkel““ című adásokban a kiváló színművészek közül Szöré­nyi Éva válaszol az Apáczai Csere János-gimnázium diákjainak kérdé­seire. A „Szép hazánkban*’ című sorozat november 12-én az ország egyik régi városába, Kecskemétre kalauzolja el a gyermekhallgatókat, s feltárja előttük a város régi és mai életét. „Régi kastély — új élet’* című adásában a rádió azt ismerteti, hogy az egykori főúri paloták a mi világunkban hogyan szolgálják a gyermekek szebb, bol­dogabb életét. (MTI) A felszabadulási pályásat eredményei A bírálóbizottság véleménye a Megyei Tanács Népművelési Osztálya felszabadulási pályázatára érkezett pályámíív ékről. I. Elbeszélések Beérkezett nyolc elbeszélés. Az I. díjat a bizottság Kunráth Sándor „Iván” című elbeszélésének ítélte. , Jól megragadott, bár többszór megírt epizód a felszabadulás idejéből. Nagy­szerűen bizonyítja a szovjet katonák segítő készségét és gyermekszeretetét. Jól sikerült az elején Iván bemutatása. Jellemző kép az egy rakáson sápítozó, babonás öregaszonyok rajza. Stílusa egyszerű, egyenletes, bár akad egy-két kisiklás. (Pl.: Iván . .. „elment a kis­fiúhoz, akinek életet adott”). A bizottság a II. és III. díjat ösz- szevonta és a következő 2 elbeszé­lés között osztotta meg: 1. Világos este. (Jelige: Jászság.) 2. ítélet. (Jelige: Engels Frigyes.) Mindkettőben vannak kifogásol­ható részletek, de egészében véve nem érdektelen írások, II. Versek Beérkezett négy Vers, illetőleg az egyik pályázat egy 18 szonettből álló ciklus. Teljes egészében egyik sem üti meg a mértéket, ezért a bizottság az I. díjat nem adja ki. A II. díjat „A hála szonettjei“ c. versciklusnak ítéli oda. (Jelige; Vi­rágok.) ,a IV., VI., VIII., Xlll. és XV. és XVII. szonettért. A ciklus egyenetlen. Szép részek mel­lett zavaros darabok is találhatók, ezért a ciklus mint egész nem érdemel­hette meg az első díjat. Az említett szonettek a legjobbak. A szerző a szo­nett-formát sem használja mindig hi­bátlanul. A III. díjat — a bizottság döntése alapján — a „Garas Péter*' c. vers kapta. (Jelige: Fehér rózsa.) Két szép részlete van (a béres álma, a földosztás), de e mellett találunk olyan versszakokat is, melyekben pl. a kukoricaföldet júliusban (!) adják ki a cselédeknek. Verselése erősen emlékeztet Arany Jánoséra, de formailag is van több szép vers­szaka. Szolnok, 1954 november 2. Kisfaludi Sándor Mikó Ödön Szalai Jánosné KORTESHUMOR Borsszem Jankó (1910. június 19 4. old.) (Ingadozás.) „Az egyik erdélyi kerületben történt a választások előtt. Megy a kortes és jelenti a függetlenségi jelöltnek: — Nagyságos uram. megkövetem, ingadoznak az emberek! — Hát menjen közibük és lelkesítse őket. Hogy így, meg úgy. Kossuth apánk, meg Negyvennyolc — Igen ám, nagyságos úr, csakhogy én Is ingadozom már! Znfir Lásslóné szolnoki tanár az országos gépíróverseny második helyezettje és milyen mértékben? Nem ismétlődnek meg. Az ál­landó lekapcsolások pedig szinte teljes egészében megszűnnek. Feb­ruár óta az áramfogyasztásban is menetrend lépett életbe. Ez azt je­lenti, hogy a nagyabb üzemeknek óráról órára be van ütemezve a megengedett áramfogyasztás. Az előírtnál pedig többet nem szabad használni, mivel arra nincs is szük­ség. V«nnnlf-p olyan Szemek, melyek túllépik a vlllamos- energla felhasználási kereteb vagy nem tartják be a szerző­désben vállalt menetrendet? Ilyet nem tudok mondani. Hogy miért, egyszerű rá a válasz. Válla­latunk energetikusai rendszeresen ellenőrzik az üzemeket, megnézik a fogyasztást összegező naplót Is. Túllépés esetén nem vagyunk kö­nyörületesek a jelentés megtételé­Á' napokban hirdették ki az or­szágos gépíróverseny eredményét. A gépírók először megyei verse­nyen vettek részt. A Szolnok-me- gyed versenyen nyolc gépíró indult Első lett Zafír Lászlóné szol­noki tanár. Sikeresen dolgozott Busa Józscfné, a Terményfor- galmi Vállalat és Csontos La- josné, a Szolnokmegyei Nép­lap szerkesztőségének gépírója. Busa József né oklevelet, Cson­tos Lajosné emléklapot kapott jutalmul. Zafir Lászlóné részivett az orszá­gos gépíróbajnokságon is és nagy­szerű eredményt ért el. A verseny­ben második lett. Ez a helyezés azért is igen kiváló eredmény, mert olyanokkal versenyzett, akik gyakorló gépírók, ő pedig tanári munkája mellett nem igen tud rendszeresen gyakorolni, Diktálás után az országos ver­seny gépírói közül legjobban dolgozott: öt percig tartó, igen gvors diktálás utáni gépelés so­rán egyetlen elütést sem vétett s csak egy szót írt másképpen elhallás miatt. A „Gyorsírók Lapja” közli Zafir Lászlóné fényképét s többek kö­zött a következőket írja róla: „Za­fir Lászlóné múlt évi 8. helyéről a második helyre küzdötte fel ma­gát rendkívül kiváló, szinte telje­sen hibátlan diktálási eredményé­vel". Borsszem Jankó (1910. június 19 6. old.) (Miből lesz a petíció?) Daru Balázs (dölyfös, nagykun Justhos párti hazatér a választás, ról, ahol legszebb alkotmányos jogát gyakorolta. Szalonnám! akart, keresi, de nem leli a kis lajbi zsebben a bicskáját. — Enyje, az áldóját ezt biztos ott felejtettem — „valakiben.** Népszava* (1931. június 20. 11. old.) „Az egységpárti képviselő méltó csodálkozással mutatja friss man­dátumát a feleségének. —i Nézd Anyukám már megint megválasztottak.. — Legalább megköszönted-e? —i Igen, már voltam a főispán, meg a főszolgabíró uraknál”, Az Ojság (1931. június 14. 6. old.) „Gazdátlan zabszem elhelyezkedést keres hivatalosan nem jelölt képviselőnél." U. o. „Választási programmbeszédeket és egyéb bohóságokat megvétel­re keres cirkusvállalat jövőévi bohózatához!“ Rakéta (1939. május 2.) ötletes rajzolók az alábbi táblát tették ki a parlament kapujára: „Ebben a házban nincs öröklakás”. Május 9. számban olvasható, hogy „ma hangzott el az 1002-ik ígéret a szemétpénz eltörlésére.*’ U. o. Választások előtt: ■— Nekem tömegeim vannak! Választások után; =s Nekem csőd tömegeim vannak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom