Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-10 / 266. szám

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; , A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI - TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 266. szám Ara 50 fillér 1954 november 10., szerda t A Vegyesipari Javító kommunistái harcoljanak a hanyagságok megszüntetéséért (2. a) Több búst, zsírt a dolgozók asztalára (2. o.) s. Az élet tért vissza ebbe a községbe (3. o.) ✓ Zárszámadás előtt az abádszalóki Lenin fsz-ben A zárszámadás mindig nagyje­lentőségű a terme'.őszö vetkeztek tagjainak életében. Most egy év­vel a kormány programm meg jele nése után még többet jelent mind- annyiunk számára. Közös gazdasá­gunk az új szakasz óta indult el fokozottabb mértékben a fejlődés útján. Addig éveken át szinte egyhelyben topogtunk. Sok baj volt a munkafegyelemmel, a tagok nagyrésze távolmaradt a munkától, s ez a terméseredmények csökke­nésében ütött vissza. A zárszámadási gazdasági beszá­moló most már számottevő eredmé­nyekről beszél. Az agrotechnikai eljárások következetes alkalmazá­sára azelőtt nem sok gondot for­dítottunk. Az 1954-es gazdasági év előkészítésénél azonban már erre is ügyeltünk. A múlt év őszén és a télen fejtrágyáztuk vetéseinket. A községi 6—7 mázsás átlagtól elté­rően 9 mázsa gabona termett a 74 holdas búzatáblában. A múlt évi ta­pasztalatokat ezévben hasznosítottuk. Jóval a határidő előtt elvetettük az őszi kalászosokat. A talajelőkészltés és vetés minőségére pedig féltőén vi­gyáztunk. Hiszen a bő termést ilyen­kor ősszel kell megalapozni. Tavasszal egyénekre osztottuk a kapásnövények területét. Ez meg­növelte a tagok felelősségérzetét és elősegítette a családtagok mun­kába vonását. Harminc-harminchat asszony dolgozott egész éven át. A kukoricát, napraforgót háromszor, a cukorrépát ötször kapáltuk meg. Közben jutott időnk arra is, hogy a szálastakarmányt veszteség nél­kül betakarítsuk. Az aratási-csép- lési munkálatokat a megyében má­sodiknak fejeztük be, Kiegyenlítettük állam Iránti kötelezett­ségeinket és munkaegységenként 3 kg. búzát osztottunk. Id.' Képes Kál­mán 35 mázsa búzát vitt naza. Csör­gő Mihályné egyedül prémiumként 7 mázsa kukoricát és 370 forint kész­pénzt kapott. Kukoricából 31 mázsás átlagter­mésünk lett. Napraforgóból 729 kg-ot, cukorrépából pedig 213 má­zsát takarítottunk be egy-egy hold­ról. Egyedül a cukorrépa prémium meghaladja az 58 ezer forintot. Mindezeket az eredményeket, va- lamint a jó termés elérésének mód­szereit részletesen ismerteti majd a gazdasági beszámoló. Bár a nyár közepén még nem volt tiszta kép szövetkezetünk évi jövedelméről, a közös vagyon és a tsz. tagjainak egészévi gyarapodá­sáról sokat mondottak a részered­ményeik is. Beszédesen igazolja ezt az a körülmény, hogy cséplés után 27 egyéni gazda lépett be szövetke­zetünkbe, s azóta harmincötre sza­porodott az új tagok száma, akik valamennyien részt is vesznek a közös munkában, önként, saját el­határozásukból jöttek hozzánk és mindnyájan szeretettel fogadtuk őketj Szorgalmas, Igyekvő gazdákkal, ta­pasztalt emberekkel gazdagodott ve­lük a szövetkezet. Id. Mészáros Ist­ván két dolgos kezével és 12 hold földjével jött közénk. Amint mondo­gatja, nem bánta meg elhatározását. Sőt azt bánja, hogy nem évelején kezd­te az új utat. Akkor már kamrájában lenne a szövetkezeti munka termése. A szövetkezeti gazdálkodás évi mérlege most készül ezekben a na­pokban. A részesedést már kiszá­mítottuk. 12 forint készpénz, 3 kg búza, 1 kg. kukorica, 20 dk. cukor, egy dl. olaj, fél kg. borsó, ugyan­annyi burgonya, 8 kg. lucemaszéna jár munkaegységenként. Ez pénzre átszámolva 33 forintot tesz ki. Vagyis Szövetkezetünk tagjainak 1200 forint az átlagos havi keresete. Hozzászámol­va ehhez a háztáji gazdaságban ter­mett 20—25 zsák burgonyát, 70—S0 zsák kukoricát, a háztáji tehén utáni tejbeadási kedvezményt, stb. a tagok havi jövedelme eléri, sőt meghaladja a havi kétezer forintot. Ä következő gazdasági évben azonban még nagyobb termést és magasabb jövedelmet akarunk el­érni, Erre biztosíték a mostani eredményes munkánk: az istálló- trágyázás befejezése, a mélyszántá­st terv 95 százalékos teljesítése, a silózási terv túlteljesítése, s a tsz. tagság lelkesedése. Varjú Sándor aJ. abádszalóki Lenin tsz. elnöke. Á forradalmi műszak lendületével tovább a tanácsválasztások tiszteletére tett vállalások teljesítéséért Hosszan, nagyon hosszan lehetne írni ipari munkásaink becsületes helytállásáról, azokról az üzemi dolgozókról, műszakiakról, értelmiségiekről, akik Ígéretükhöz híven cselekedtek a November 7-i versenyben, s ennek legkiemelkedőbb napjain, a forradalmi műszakon. Nagydob üzemeink közül egy sincs olyan, mely ne teljesítette volna vállalását. Most az a cél, hogy a forradalmi műszak nagyszerű lendületével küzd­jenek tovább gyáraikban, vállalatainknál a negyedik negyedéves terv mielőbbi befejezéséért. Köszörűsük a tanácsválasztásokat a népjólét emeléséért folyó munka újabb sikereivel. 5.3 tonna papír, két tonna cellulose a napi kiszabásokon felül A szolnoki Papírgyár dolgozói közül 520-an tettek versenyvál­lalást november 7-e és a tanács- választások tisz '.leletére, több mint 298.000 ezer forint értékben. Ebből 96.272 forint értékű mun­kát már októberben elvégeztek. A November 1-től 7-ig meg­tartott ünnepi műszak alatt még tovább fokozódott a verseny len­dülete. Hat nap alatt három papírgép együttesen 5.3 tonnával szárnyalta tűi tervét. Ugyancsak jó munkát végeztek a Cellulóze- gyár dolgozói is, akik terven fe­lül két tonna cellulózét adtak a papírgyárnak. A papírgyártó brigádok lelke­sen, lendületesen dolgoztak. Az I-es papírgépnél Mochnács Má­tyás és brigádja 126, Helmreich József és brigádja 118 százalékos teljesítményt ért el. A Il-es pa­pírgépnél Kraftsik Béla és bri­gádja 121, a III-as papírgépnél Tassi Lajos és brigádja 126, Li- pczssncsics György és brigádja 125 százalékos teljesítményével tűnik ki. A bálázó csoportnál Á. Bende brigád 165, a burkolásnál Nagy Margit 207 és Kovács Jó- zsefné 257 százalékos teljesítmé­nyéért érdemel dicséretet. Nagyban hozzájárult a jó ered­mények eléréséhez Tuba József fűtő és brigádja. A fiatal fűtő és csoportja biztosította a leg­jobb gőzellátást a papírgépek zavartalan üzemeltetéséhez. A negyedik negyedéves terv si­keres befejezése érdekében, a ta­nácsválasztásokra tett vállalások maradéktalan teljesítéséért dol­gozóink következetesen harcol­nak tovább, Balogh Károly. Az Apritógépgyér müszakiai íel'esíteUék Ígéretüket Az Aprítógépgyár műszaki dol­gozói is — párhuzamosan a mun­kásokkal — vállalásokat tettek az Októberi Forradalom évforduló­jára. Különösen a technológiai osz­tály dolgozói tettek konkrét, érté­kelhető felajánlásokat. Czirják mérnök elvtárs arra tett Ígéretet, hogy a mezőgazdaság meg­segítésére gyártandó boronaciklus berendezéseinek helyszínrajza alap­ján kidolgozza és megszervezi az irányítást. Vállalását már teljesí­tette. Folyamatosan dolgozik a gyengébb gépek tehermentesíté­sén is. Pethő József osztályvezető a borona átvételi utasításait három nappal határidő előtt elkészítette. Kiss Zoltán gyártástervező arra tett Ígéretet, hogy a 2000-szer 1200 mm-es keverődob műveletirányítá- sänaäc és műveletutasításának el­lenőrzését november 15-re elkészíti. November elején már 90 százaléKig készen volt ezzel a munkával. A még hátralévő feladatokat a műszaki főosztály úgy fogja meg­oldani, hogy a munkatervében le­fektetett határidőket pontosan be­tartja s ezzel járul hozzá a negye­dik negyedéves terv sikeres befe­jezéséhez. Tóth Béláné. A Forradalom évfordulóján rendezett ünnepségeién 33 sztahanovistát tüntettek ki a tiszasülyi állatni gazdaságban Nem kis feladatra vállalkozna, aki gyalogszerrel akarná körülke­rülni megyénk, s mondhatnánk Közép-Európa egyik legnagyobb gazdaságát, a tiszasülyi állami gaz­daságot. Szélessége 10, a hossza 40 km. Tavasztól őszig, amerre a szem ellát, csillogó víztükör és haragos­zöld rizstáblák uralják a láthatárt. Ilyenkor, ősz végén azonban már nem sok látnivaló van errefelé. Az év termését betakarították a gaz­daság dolgozói és többek között 800 vagon risst, s ÍOO vagon kenyérgabonát adtak a népgazdaságnak. Ha a nyáreleji köd meg a bruzone nem befolyásolja a termésered­ményeket, 1600, sőt 1800 vagonos termés sem lett volna nagy szó. A kenyér- és takarmánygabonaterme- léstoen, ahol az időjárás káros be­folyásait a korszerű agrotechnikai eljárásokkal jórészt ki tudták kü­szöbölni, a nemrégiben még szinte terméketlen, szikes földön is, 8 mázsás búzatermésük lett holdan­ként. Része van ebben az ered­ményben a gazdaság kiváló trakto­ristáinak, íogatosainak, a növény- termelési birgádok tagjainak. A 2 ezer hold őszi kalászost jó­val a határidő előtt elvetették, s a fejlődés serkentésére az őszi árpát fejtrágyázták is a gazdaság dolgo­zói. így hamarabb bokrosodik a fia­tal növény. A rendelkezésre álló istállótrágyát kihordták és alászán- tetták. Mintegy 50 százalékát tel­jesítették mélyszántási tervüknek. Ahová nem jutott istállótrágya, szu­perfoszfátot, kálisót, pétisót szór­nak, ahogyan ezt a talaj tápanyag­igénye megkívánja. Évről évre na­gyobb területeken valósul meg a herefüves vetésforgó. A rizsterme­lésből kikapcsolt telepeken öntözése* takarmánytermesztés­re kerül sor Majd évek múlva ismét rizst ter­mesztenek azokon a földeken. Ez­évben már teljesítették takarmány­termelési tervüket, sőt az abrak­takarmány kiegészítésére nagy- mennyiségű silót készítettek. Ezzel megteremtették az alapját az állat- tenyésztés fejlesztésének. A sertés- állomány máris számottevő. Az 5 ezer sertés közül sok a törzsköny­vezett mangalica tenyésztörzs, me­lyekből megyénk termelőszövetke­zetei már eddig is szép számmal kaptak kiváló egyedeket. A tehe­nészetben még van javítanivaló, vonal. Ez főleg abból adódik, hogy az állomány nem egyöntetű. A nö­vendékállatok , gondos nevelésével azonban ezt a hiányosságot, folya­matosan megszüntetik. Máris 3 ezer növendék marhát gondoznak megfelelő körülmények között. S igen jó híre v.n a baromfitenyé­szetüknek. Az állatállomány növe­lésével évről évre nagyobb terüle­teket tudnak istállótrágyázni, s a korszerű gazdálkodás következté­ben a szántóföld visszanyeri termé­kenységét. Erre törekednek is a gazdaság dolgozói. Elhatározták, hogy az 1955-ös gazdasági évben megduplázzák az 1954-es termésát­lagokat. Több kenyérgabonát, rizst, húst és zsírt adnak a népgazdaság, nak. November 6-án este a jólvégzett munka tudatéban meleg, családias összejövetelen ünnepelték meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 37. évfordulóját. Sokat jelent számukra is ez a győzelem. A fel- szabadulás előtt jórészt földönfutó, nincstelen emberek munkát és megfelelő ellátást találtak itt. Az állam segítségével 50 kislakást épí­tettek a gazdaság dolgozói és 1955-re újabb 50 lakás építését vették tervbe Aki igyekszik, gondot visel a rábí­zott szerszámra, gépre, jószágra, meg is találja a számítását, sőt szorgalmas munkájáért külön elis­merésben, megbecsülésben részesül. A november 6-i ünnepség alkalmá­val 33 dolgozót tüntettek ki szta­hanovista címmel, Közöttük Kosik Dezső, Tuza Ferenc, Tóth László, Gyetvai Sándor traktorost, Pápai Lajos, Pólyák András, Vincze Ist­ván fogatost, Alföldi András, Nagy Pál, Sós Imre, Pólya Sándor, Fü- leki Sándor állattenyésztési dolgo­zókat. Azonkívül 25 ezer forint pénz- és tárgyjutalmat osztottak ki a legjobbak között. A gazdaság kul- turcsoportja tánccal és vidám mű­sorral szórakoztatta az egybegyűl­teket. Mégsem volt teljes a gazda­ság dolgozóinak öröme. A földmű­velésügyi minisztérium illetékes főigazgatóságának mulasztásából a sztahanovista és a kiváló dolgozó kitüntetések nem érkeztek meg ide­jében. Amint hírlik, csak egy hó­nap múlva kapják meg a tiszasü- lyiek a jelvényeket. Ami azt illeti, előbb is gondolhattak volna a föld­művelésügyi minisztériumban a no­vember 7-i ünnepségekre. A jászboldogházai állattenyésztők A jászboldogházai gazdák megyeszerte híresek fejlett állattenyésztésükről, külö­nösképpen a szarvasmarhatenyésztésről. Évente 50—60 apaállatot nevelnek szerző­désre. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon számos jászboldogházai dolgozó pa­raszt részesült kitüntetésben és több értékes apaállatot vásároltak meg tőlük. Ké­pünkön SZŐRÖS VENDEL Jászboldogházai kisparaszt Csárdás nevű I. díjas 17 hó­napos bikája* Munkások és dolgozó parasztok találkozója Jászberényen és JánusMán A Hazafias Népfront jász­berényi járási és városi bizottsá­gai által rendezett Jász Kultúr- hónap keretében szombaton a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának előestéjén a jász­berényi Apritógépgyár üzemeiben a hároméves gyár dolgozói kilenc­ven paraszt-látogatónak muta'ták be készítményeiket. A jászberényi „Petőfi“, „Kossuth“ és „Március 15,‘‘ termelőszövetkezetek, a tan­gazdaság, az újerdei állami gazda­ság és a jánoshidai Dimitrov tsz küldte el legjobb dolgozóit a gyár­ba, hogy annak munkásaival együtt ünnepeljék a forradalom évfordulóját s ezáltal is mélyítsék a munkások és parasztok szövet­ségét. — Nem is képzeltük volna még tíz évvel ezelő'.t, hogy ilyen kis vá­rosban. mint Jászberény, alig 20 kilométerre tőlünk, egy nagy üzem végzi majd munkáját s gyártmá­nyaival hozzájárul magunk és gyermekeink életének szebbé té­teléhez — mondotta Varga József jánoshidai 7 és fél holdas dolgozó paraszt, akinek fia most végezne el a gépipari technikumot, leánya pedig negyedik éves tanítóképzős. A* Aprífó-fép^yArban a forradalmi hét során hősi tetteik, nagy eredmények születtek. Gedei János horizont-esz'ergálycs 145 szá­zalékról 180 százalékra emelte tel­jesítményét Ezen az ünnepi találkozón adták át a gépgyár munkásainak III. ne­gyedévi jó munkájuk jutalmát, 10 ezer forintot. A baráti találkozó kultúrműsorának kíséretében töb­bek között fellépett a jászsági származású Risai Pál operaénekes és Kohut Magda, a Nemzeti Szín­ház tagja. A munkás-paraszt talál­kozó vasárnap Jánoshidán folyta­tódott. Itt ezen a napon nyitották meg a Jász Kultúrhónap kereté­ben a jól berendezett gazdakört. Az Aprítógépgyár küldöttei a gyár által patronált Dimitrov tsz tagjai­nak két saját gyártmányú boronát vittek ajándékba. A kultúrotthon által rendezett műsorban fővárosi művészek és a járás legjobb kul- turcsoportjai léptek fel. A jánoshidai dolgozó parasztdk és a jászberényi munkások találko­zója tovább szilárdította a munkás- paraszt szövetséget. <>z aztán önkáltiég. „Folyamatban lévő munkáinkhoz nagymennyiségű zúzottkövet kap­tunk. A napokban igazgatóságunk elrendelte, hogy egy vonatot kitevő mennyiséget küldjünk el ebből Esztergom térségébe. A rendelkezés szerint bizonyosan ott van szükség az anyagra, de nem lehet gazdaságos még sem ez a szállítás. Harcolunk az önköltség csökkentéséért s közben az Alföld­ről a Dunántúlra — a kőbányák közelébe küldjük vissza a zúzott­követ. Ez az intézkedés bizony nem szolgálja ezt a célt. A felrakás, mindenekelőtt dolgo­zóink egy részét elvonja tényleges munkájától. A szállítás feleslegesen leköt egy csomó vasúti kocsit és folyamatban lévő munkánk befeje­zését esetleg elodázza.“ így szól a levél, melyet a napok­ban Vermes Ödön. a szolnoki Pá­lyafenntartási Főnökség vezetőmér­nöke küldött szerkesztőségünknek. E néhány sor is azt bizonyítja, hogy egyes felsőbb igazgatási szer­veink nem támogatják eléggé a harcot, melyet munkásaink, mű­szaki dolgozóink napról-napra vív­nak a megtakarítható percekért, fo­rintokért. Az ilyen és ebhez hsonló Intéz­kedések szótlan betartása feltéte­lezi a vak szolgálati fegyelmet, ami pedig egy cseppet sem segíti elő a szocialista vasút kialakítását, megteremtését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom