Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-07 / 264. szám

Szolnokimgtjd r I A MEGYEI PÁRT BÍZ OTTSÁG *ÉS A MEG YEl TANÁCS LAPJA | VI. évfolyam, 264. szám Ara SO fillér 1954 november 7., vasárnap Éljen az egész világ dolgozóinak nemzetközi szolidaritása! A jövő héten niembehelyezik a Ti§z$smenti Vegyiművek hőerőművét A Tiszamenti Vegyiművek dolgozói Szolnok felszabadulásának 10. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett felszabadulási és forradalmi hét során nem teljesítették tervüket. így volt volt ez egészen péntekig. Ekkor 105 százalék volt az üzem napi tervének teljesítése. Ezen a héten komoly, nagyjelentőségű munka folyt az üzemben. A „hulladékmeleg” felhasználására hőerőmű épült a gyárban. Ennek a segédberendezéseit helyezték üzembe a hét folyamán s ez gátolta a munkát. A Humboldt-kcmencék ,.hulladékmelegét‘‘ kapcsolták be a hőerőmű La Monte-kazánjaiba s ez bizony üzemzavarokkal járt, gyak­ran leállt az üzem termelése. Tóth Ottó elektromérnök és Szabó József höerő-gépészmérnök vezetésével lázas munka folyt annak érdekében, hogy a segédberende­zések mielőbb elkészüljenek. Igyekeztek a legkisebbre szorítani az üzemállások idejét s péntekre készén voltak a hőerőmű segédberen­dezéseinek szerelésével. Ez azt jelenti, hogy a jövő héten üzembe helyezhetik a gyár hő­erőművét s ez nagy dolog. Tavaly, az áramkorlátozások idején bizony sokszor, nagyon sokszor állt az üzem, mert nem volt villamosenergia­szolgáltatás. Ezen a télen ez már nem fordulhat elő, mivel a gyár a- hőerőmű segítségével függetlenítette magát az országos villamosener­gia-szolgáltatásiéi. A Humboldt-kemencék hulládé kmelegének a felhasználásával any- nyi villamosenergiát termelnek az erőműben, ami elegendő a gyár folyamatos munkájához. A Tiszamenti Vegyiművek az erőmű segítségévei igen sok villa­mosenergiát takarítanak meg az országnak s ezzel nagymértékben segítik a népjólét emelését. JHunkákan a nép(reut-hizo ttiáq. A forradalmi műszak utolsó napja a Tisza Cipőgyárban ä forradalmi műszak utolsó ™ irájáig élénk, változatos küzde­lem volt a Tisza Cipőgyár műhe­lyei között. Péntekig a gumigyári 48-as műhely tartotta az elsőséget, mennyiségben és minőségiben egy­aránt. A program:.mban kiszabott mennyi­séget 1.7 százalékkal szárnyalták túl és 96.7 százalékban elsőosztályú cipőt készítettek. Keményen har­coltak az első helyért a párosver­senytársak: a 45-ös és 46-os mű­hely dolgozói. Eredeti tervüket ezek a műhe­lyek is túlteljesítették, — a pro­gram m’oan kiszabott mennyiséggel, — melyet a műhelyek vállalásai alapján tíz-tizenhárom százalékkal feszítettek, — a 46-os műhely dol­gozói például a forradalmi műszak finiséig nem tudtak megbirkózni. Az utolsó napon azonban elérték a célt. I assan, ütemesen haladnak a *- a 46-os műhely körén a szí­nes tornacipők. — Marczinkech László műhelyirester. a szalag ele­jén figyeli a munkát. |1 óra körül jár az idő, a műszak utolsó fél­órája közeledik, a legértékesebb félóra. — Eddig nem tudtuk teljesíteni a programmot — de ma már igen — újságolja a műhelyvezető, ere­deti tervünket 50—60 párral túl­szárnyaltuk naponta, de ezzel ma már nem elégedhetünk meg. — Nem lett volna semmi hiba, de a két legjobb talpvarrónkat, Fa­zekas Ilonát, meg Tóth Máriát át kellett adnunk másik műhelyek­nek. Az új lányok, bár igyekeznek, n;em tudják megvarrni a 700 párat, így aztán a préselők hiába igye­keztek. — Most úgy hidaltuk át a nehéz­séget, hogy már tegnap 3200 pár felsőrészt előre elkészítettünk. A préselők meg munkához fogtak. Ma a 2500 páros programmal szem­ben 2800 párat gyártottunk. A var­ró-kör is magára talált már úgy, hogy a havi 1000 páros vállalásun­kat tartjuk és terven felül átadjuk a kereskedelemnek. A 46-os műhely szombati ered­ménye alapján a legjobbak közé került, ebben nem kis része van a préselőknek. % l/olozsi Károly elvtárs a szak- ma legjobb mestere, a sorba­állított pérsgépek közül az elsők közt dolgozik: kettőn egyszerre. — Ahogy kihúzza a villannyal fűtött cipőformát, előbb egy gumi köztal­pat tesz rá, azután a második ter­mára felsőrészt húz. Közben a gu- milköztalp már kissé barnul, vulka- nizálődik. — Csak másodperceket nyerek ezzel az elövulkanizálással. De erz is sokra megy. Egy műszak alatt 130 százalékos teljesítménnyel dol­goztam. — Most az a fontos, hogy a fel­sőrészek jöjjenek, mert anélkül nem tudunk haladni. % A felsőrészkészítők is dereka- sam kiveszik részüket a munkából. Tudják, hogy milyen sok függ tőlük. Major Matild a ki­váló ringlizó gyorsan adja ki gé­péből a kész darabokat. Sindell Ró­zsi, Kecskés Erzsébet is figyelme­sen hajol gépe fölé. Gyors, pontos munkát végeznek, jó példával jár­nak elől a hosszú tűzőgépsoron. Vége a műszaknak. Varga István­ná a 48-as kör dolgozóinak üzene­tét hozza, — Azt üzenik a lányok, írják meg azt is, hogy a mai napon meg­tartottuk az első helyet. Az eddigi­nél jobb minőséggel zártuk a na" pót. így dolgoznak a 48-as műhely dolgozói a terven felüli 10.000 pár cipőért, % [N éli 12 óra. A zsúfolásig telt ^ kultúrterem első sorában a héki Táncsics termelőszövetkezet tagjai ülnek, akik eljöttek, hogy közösen ünnepeljék a Tisza cipő­gyáriakkal a 9. élüzem kitüntetést. Hátrább fiúkkal, lányokkal és a munkásokkal, műszakiakkal teltek meg a sorok. Érdemes Ács Antal igazgató elv­társ beszámolójából néhány mon­datot idézni, s egy néhány számot, melyek önmagukért beszélnek. — 99.3 százalékos tervszerűség­gel szeptember végéig 124.000 pár cipőt gyártottunk terven felül. Ok­tóberben ez a szám 30.000-rel növe­kedett. Novemberben eddig 4 és félezer párat adtunk terven felül. A további célunk még 10.000 pár terven felül, jövőre egymillió pár­ral több mint az idén, a kormány­programul jegyében. — Ezt adtuk. Mit kaptunk? — A kulturházra 3 millió 600 ezer forintot, a konyhára és étte­remre 3 millió forintot. Egy raktár kibővítésére 4 millió forintot, öt­milliót három szállóra. Lakóházak, ra 2 milliót. Hétfőn reggel meg­nyitjuk a bölcsődét, a napközit két helyiséggel kibővítjük. — Az önköltségcsökkentési ter­vünkkel szemben csak félmilliónyi megtakarítást értünk el. Itt többet, sokkal többet lehet még tennünk. Az élüzemünnepség végén több száz dolgozó között közel 38.000 fo­rint jutalmat osztott szét az igaz­gató elvtárs. A rákócziujfalui népfront-bizottság kezdeményezésére 1250 méter hosr. szúságban vezetik be az ártézi kút vizét a községbe. A képen MOL­NÁR Mihály, ifj. MOLNÄR Ferenc és PAPP László a csővezeték helyét ássák. II kenvérgaSiűnavstésben Mezőtőr, az őszi mezőgazdasági munkák összesített versenyében a törökszentmiklósi járás az első Ä' megyei versenybizottság no­vember 5-én értékelte a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére indult őszi mezőgazdasági munkaversenyt. Az értékelés alapját a kenyérgabona- vetés, valamint a mélyszántás, trá­gyázás, cukorrépaszedés, kukorica- szárbetakarítás és silózás képezte. A kenyérgabonavetésben Mezőtúr szövetkezeti város az első. A Törő Pál és a Sallai termelőszövetkezet tagjai kifogástalan minőségi mun­kával, gondos talajelőkészítéssel, idejében való vetéssel teremtették meg a jövőévi magasabb termés előfeltételeit. A többi mezőtúri kö­zös gazdaságban is hasonló ered­mények születtek. A kenyérgabona­vetési versenyhelyezés a következő: 1. MEZŐTÚR, 2. TÖRÖKSZENT­MIKLÓSI JÁRÁS, 3. JÁSZBERÉ­NYI JÁRÁS, 4. KUNHEGYESI JÁ- JÁS, 5. TISZAFÜREDI JÁRÁS, 6. KUNSZENTMÁRTONI JÁRÁS, 7. SZOLNOKI JÁRÁS, 8. KISÚJ­SZÁLLÁS, 9. KARCAG, 10. JÁSZ­APÁTI JAR^S, 11. TURKEVE, 12. SZOLNOK. Az elmaradt helyeken a kenyér­gabonavetés gyors és jóminőségű munkával való befejezése mellett azonban most már mindenütt igen fontos feladat az istállótrágyázás, hogy a mélyszántást végző trakto­rok azt minél előbb beleforgassák a talajba. Ugyancsak gondoskodni kell a talaj tápanyagigényelnek megfelelően a műtrágyázásról is. Ezért a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák mielőbb rendel­jék meg a szükséges műtrágyát a földművesszövetkezetektől, illetve a Műtrágya- és Növényvédőszerérté- kesítő Vállalattól. Az istállőtrágyázás, mélyszántás, cukorrépaszedés, kukoricaszárbeta- karítás és a silózás összesített ver­senyében A TÖRÖKSZENTMIK­LÓSI JÁRÁS LETT AZ ELSŐ 482 PONTSZÁMMAL. 2. A JÁSZBE­RÉNYI JÁRÁS 478 PONT. 3. A JÁSZAPÁTI JÁRÁS 466.8; 4. A SZOLNOKI JÁRÁS 454.7 PONT; 5. A KUNHEGYESI JÁRÁS 441.4 PONT; 6. TISZAFÜREDI JÁRÁS 427.2 PONT; 7. A KUNSZENT­MÁRTONI JÁRÁS 426.5 PONT; 8. TURKEVE 4G0.7 PONT; 9. KAR­CAG 394.2 PONT; 10. KISÚJSZÁL­LÁS 388.7 PONT; 11. MEZŐTÚR 384 PONT; 12. SZOLNOK 368.3 PONT. Oss óta harmincnégy új taggal erősödött a ssandassöllősi Vörös Meső termelőszövetkezet A hosszú időn át csendben gaz­dálkodó tiszaföldvári Petőfi ter­melőszövetkezet tagjai most ősz elején betakarítási és vetési ver­senyre hívták a járás szövetkeze­teit. A közös gazdaságok közötti nemes versengésre jellemző, hogy valamennyien csatlakoztak a fel­híváshoz, s a járás 43 szövetkezete közül egyedül a mezőhéki Táncsics és a Szajoli Előre tsz maradt el a betakarítással és vetéssel. A ve­tési versenyben a besenyszögi Győ­zelem tsz vívta ki magának az el­sőséget, a kezdeményező tiszaföld­vári Petőfi tsz második helyre ke­rtit, fi Az Igyekezet, s a közös gazda­ságok szemmellátható gyarapodása elismerést váltott ki az egyénileg dolgozó parasztok körében és az őszi betakarítás kezdete óta egyre többen határozták el magugat, fel­hagynak az egyéni gazdálkodással, A tiszaföldvári Lenin termelőd szövetkezet múlt hónap végén megtartott közgyűlésén hét új tagot vettek feL Busi Józisef új belépő nem is tit­kolta miért kérte a felvételét. „Egy esztendő óta nagyon sokat javult a munka a tsz-ben. Persze, máról-holnapra nem lehetett min­den hibát megszüntetni. De ha többen leszünk, közös erővel most már hamarabb megszüntetjük a bajokat. Az újszászi Szabadság tsz-ben két héttel ezelőtt tartottak közgyű­lést, s akkor öt új tagot vettek fel. Még figyelemreméltóbb a szanda- szöllősi Vörös Mező temr. előszövet­kezet erősödése. A szövetkezet tagjai a múlt év őszén határozták ■el, hogy a gabonatermelés és a kertészet mellett öntözéses gazdál­kodást is létesítenek. Első éves rizstelepükön átlagosan 20—22 má­zsás termést értek el. Az addig alig művelhető terméketlen talajt a nagyüzemi gazdálkodás keretén belül termékennyé, jól jövedelme­zővé tették. A község egyénileg dolgozó parasztjai körében pedig nagy visszhangot keltett a szorgal­mas tagok jövedelme. Beszédesen igazolja ezt az a tény, hogy a no­vember 5-i közgyűlésükön 20 új tagot vettek fel és az őszi munkák megkezdése óta 34 új taggal erősödött a Vörös Mező termelőszövetke­zet. Az új tagok között tizen­két középparaszt van, akik ösz- szesen 124 hold földet vittek a közös gazdaságba. A tsz tagjai befejezték a vetést, s azóta a trágyahordással vannak el­foglalva. Azonkívül készül az egész­évi munka eredményeit lerögzítő zárszámadás. Nem ritka az olyan fasz-tag, akinek 25—30 ezer forint az évi jövedelme. Az idejében való vetéssel, a jó talajmunkával megteremtették a jó gabonatermés előfeltételeit, Az ál­lattenyésztés fejlesztése mellett azonban gondolnak az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére. Még ezévben 15 holdas rizstelepet léte­sítenek. A kukoricát pedig nem termény formájában, hanem hízó­sertésként természetesen nagyobb haszonnal értékesítik. Kötelezettségeik kiegyenlítése után szabadpiacra viszik a hí­zottsertéseket. Állam iránti kö­telezettségeiket legnagyobb­részt kiegyenlítették. Kukori­cából, napraforgóból, burgo­nyából 100, tojásból 108, ba­romfiból 92.3, sertésből 82.3 és tejből 88 százalékra teljesítet­ték az egész évi tervet. Az ősz és a tél folyamán az egyik nagy pincében gon-.batelepet létesí­tenek, melynek jövedelme szintén gyarapítja a tsz közös vagyonát, növeli a tagok részesedését. Fekete Béla, aki nemrégen lépett be a Vörös Mező termelőszövetkezetbe, elmondotta a közgyűlésen — na­gyon örül. hogy olyan emberekkel dolgozhat együtt, akik minden erejükkel a szövetkezet gazdago­dásáért, a tagság jólétének nőve lésére törekednek. __________Grósz Ferenc, Szolnok. A jászkiséri Kossuth termelőszövetkezet tagjainak jól jövedelmez a szarvasmarhatenyészíés. Gondoskodnak is a megfelelő utánpótlásról, a növendékállatok felneveléséről. így évről évre mennyiségileg és minő­ségileg is gyarapodik a közös állomány. — Képünkön a jászkiséri Kossuth tsz növendékállatainak egy csoportja a tsz legelőjén. Érdemes szarvasmarhát tenyészteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom