Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-23 / 251. szám

1954 október 23. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 R Magyar Dolgozók Pártja központi Vezetőségének határozata népgazdaságunk helyzetéről és gazdaságpolitikai feladatainkról vezető szervek intézkedései egymá­sukban nem elégségesek ahhoz, hogy a megnőtt életszínvonal fenn­tartását biztosítsuk és megteremt­sük a feltételeket az életszínvonal további emeléséhez. Ehhez minde­nekelőtt arra van szükség, hogy a dolgozók öntudatos, fegyelmezett, kitartó munkájának és alkotó kez­deményezésének eredményeként az előállított termékek mennyisége növekedjék, minőségük javuljon és önköltségük csökkenjen. 4. Az életszínvonal emelésének elsőrendű feltétele — mint azt az 1953 júniusi és decemberi pártha­tározatok megállapították — a mc_ zőgazdasági termelés gyors növe­lése. Ezért következetesen végre kell hajtani a mezőgazdaság fej­lesztésére vonatkozó határozatokat és gondoskodni kell arról, hogy az ilyenirányú erőfeszítések valóban a párt és állami munka homlokte­rébe kerüljenek. A mezőgazdaság gyors fejlesztése elválaszthatatlan a paraszti töme­gek életszínvonalának és vásárló­erejének növelésétől. A leghatáro­zottabban vissza kell utasítani min. den olyan nézetet, amely azt hir­deti, hogy a mezőgazdaság fejlesz­tését a parasztság anyagi jólétének emelése nélkül, sőt annak csökken­tésével lehet megvalósítani, mint­hogy ezek a nézetek ellentétesek a marxizmus-lcninizmusnak a pa­rasztkérdésben és a munkás-pa­raszt szövetség kérdésében elfog­lalt álláspontjával. Anélkül, hogy ez a mezőgazdasági árak általános emelésére vezetne, — biztosítani kell az anyagi érdekeltség elvének következetes érvényesítését, hogy ez minél nagyobb ösztönzést adjon a termelés kiszélesítésére. Különös gondot kell fordítani a kenyérga­bonatermelés, a szarvasmarhate­nyésztés, valamint egyes ipari nö­vények és mezőgazdasági export termékek termelésének növelésére új anyagi előnyök biztosítása út­ján is. Az egyéni parasztgazdaságoknak gépek, szerszámok, műtrágya és más anyagok rendelkezésükre bo­csátásával fokozott termelési segít­séget kell nyújtani. Ugyanakkor különös gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek és. állami gaz­daságok megszilárdítására, termés­hozamuk és jövedelmezőségük emelésére, a szocialista nagyüzemi gazdaság fölényének gyakorlati le­igazolására* egy pillanatra sem fe­ledkezve meg arról, hogy a terme­lőszövetkezet a falun a szocializ­mus építésének fő útja. 5. Az iparban véget kell vetni a termelés egyhelyben topogásának. Végleg felszámolva azt a hibás el­gondolást, amely szerint az ipar fejlesztése kizárólag a vaskohászat és a gépgyártás növelésén múlik, meg kell indítani az egészséges, a haza! adottságoknak és a baráti országokkal való gazdasági együtt­működés követelményeinek meg­felelő iparosítást. Fel kell kutatni kiaknázatlan természeti kincsein­ket és lehetővé kell tenni egészben vagy részben még kihasználatlan ipari termelőberendezéseink üzem­behelyezését. Nagy gondot kell fordítani az anyagtakarékosságra, a nyersanyagok termelésének növelésére és a hazai nyers­anyagforrások kiszélesítésére, mert ezek a termelés további növe­lésének igen fontos feltételei. Meg kell vizsgálni a leállított beruházá­sok esetleges hasznosítását fo­gyasztási cikkek és exporttermékek előállítására. Végre kell hajtani azokat a határozatokat, amelyek a leromlott termelőberendezések felújítására, valamint kisösszegű, de a termelőképességet nagymérték­ben növelő beruházások megindí­tására vonatkoznak. Ugyanakkor az ipari átcsoporto­sítást az eddiginél határozottabban, erélyesebben és gyorsabban végre kell hajtani úgy a termelésben, mint az ipari beruházásoknál. Az ipari termelést úgy kell növelni, hogy azzal jelentősen gyarapodja­nak a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges termelőeszközök, a la- kosság szükségleteinek kielégítésé­re alkalmas fogyasztási cikkek, va. lamint az exporttermékek termelé­sének arányai. Az átcsoportosítást nem rendszertelenül, szétforgácsol­tán, apró részletekben, hanem szervezetten, átgondoltan, ameny. nyíre csak lehetséges, egész üze­mek vagy üzemrészek tervszerű átállításával keli megvalósítani. Nagy figyelmet kell fordítani a széntermelés fokozására, a szén­bányászat terveinek teljesítésére. — Ez mindenekelőtt a szénbá­nyászat irányításának megjavítá­sát, a feltárási munkák időben való elvégzését, a gépek jobb fel- használásának megszervezését és a gépesítés kiterjesztését teszi szük­ségessé. Gondoskodni kell a villa- mesenergia termelésének jelentős növeléséről, a zavartalan villamos- energiaellátásról. 6. Műszaki és szervezeti intézke­désekkel tervszerűen, következete­sen végre kell hajtani a III. Kon­gresszus által a termelékenység emelésére és a.z önköltség csökken­tésére hozott határozatokat. Min. den üzem és vállalat dolgozza ki azoknak az intézkedéseknek a részletes tervét, amelyeknek végre­hajtása a tervezett mértékben csökkenti az önköltséget. A párt­nak erélyesen fel kell lépnie azok- kcl szemben, akik a béralan túl­lépésével, selejtavártással és az önköltséget növelő más visszaélé­sekkel szemben engedékeny, el­néző álláspontra helyezkednek ahe­lyett, hogy a dolgozók összességé­nek érdekeit erélyesen megvédenék. A termelékenység emelése érdeké­ben mindenekelőtt ej kell érni a termelőeszközök jobb karbantartá­sát, a termelőberendezések korsze­rűsítését, a folyamatos anyagellá­tásnak és a termelés egyenletes, nyugodt menetének biztosítását. A termelékenység emelését sem sza­bad elsősorban a munkaintenzitás növelésétől várni; ugyanakkor azonban a munkafegyelem megszi­lárdítását és a teljes munkaidő céltudatos felhasználását a terme­lékenység emelése egyik legfonto­sabb tényezőjének kell tekinteni. 7. Gazdaságpolitikánkban a leg­messzebbmenőén figyelembe kel! vennünk a nemzetközi munkameg­osztás és elsősorban a szocialista tábor országaival való gazdasági együttműködés követelményeit. Á nemzetközi munkamegosztás olyan kiterjesztésére kell törekedni, amely lehetővé teszi, hogy a leggazdaságosabban fejleszthető termelési ágaink termékeinek jelentős részét külfölden, elsősor­ban a baráti országokban helyez­hessük el és ugyanakkor ne kelljen nagyobb beruházásokat végrehajta­nunk olyan termelési ágakban, amelyek fejlesztésére adottságaink nem kedvezők. Nagy gondot kell fordítani a kül­kereskedelmi forgalom megfelelő arányaira. Népgazdaságunk számá­ra egész sor fontos nyersanyagot és c?.ye.? gépi berendezéseket is csak külföldön tudunk beszerezni. Ter­melésünk zavartalan menete, a for­galomba kerülő áruk mennyisége és így az életszínvonal fenntartása és emelése is jelentős részben at­tól függ, hogy az ipar és a mező- gazdaság nagyobb mennyiségben, kxsebb önköltséggel, jó minőségben és a szállítási határidők pontos betartásával állítsák elő azokat az exportcikkeket, amelyek kivitele megteremti a lehetőséget arra, hogy a számunkra szükséges anya­gokat, gépeket és més termékeket kellő időben be tudjuk hozni. Min­dent el kell követni, hogy növeljük azoknak a cikkeknek a kivitelét, amelyeket a legelőnyösebben tu­dunk külföldön elhelyezni. Ennek megfelelően mindenekelőtt a me­zőgazdaság és az élelmezési Ipar termékei, valamint a kevés anya­got és sok munkát igénylő ipar­cikkek kivitelét kell növelni, 8. Gondoskodni kell arról, hogy ár. ég bérrendszerünk az eddiginél nagyobb ösztönzést adjon a fontos közszükségleti és exportcikkek ter­melésének növelésére. Meg kell változtatni azokat az árszabályozá­sokat, amelyek egyoldalúan a ne­héziparnak nyújtanak előnyöket. A bérek és prémiumok olyan megál­lapítására kell törekedni, amely fo­kozza a dolgozók érdekeltségét megfelelő minőségű és választékú termékek előállításában, a terme­lékenység növelésében, az anyag­takarékosságban, az önköltség le­szorításában. 9. Következetesen harcot Kell folytatni a takarékosságért, a pa­zarlás és a nemzeti vagyon elher­dálása ellen. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a népgazdaság rendelkezésére álló munkaerőt, anyagokat és termelő- berendezéseket ne fecséreljék el. hanem ténylegesen a termelés nö­velésére és kibővítésére fordítsák. Csökkenteni kell az állam költség- vetési kiadásait. Szervezetten, át­gondoltan és emberségesen kell végrehajtani a nem termelő mun­kát végző dolgozók egy részének termelőmunkába való átcsoportosí­tását, amely a nemzeti jövedelem növelésére, az adminisztrációs költ­ségek csökkentésére és az igazga­tás megjavítására vezet. A taka­rékossági intézkedések kidolgozá­sában és végrehajtásában azonban állandóan ügyelni kell arra, hogy ezek az intézkedések; a) ne keresztezzék a párt általá­nos politikáját és ne vezessenek a dolgozók anyagi érdekeltségének csökkentésére, széles rétegek élet-, vagy kulturszínvonalának esésére és hogy; b) ne tereljék el a figyelmet a központi kérdésektől; a termelés növelésétől, a termelékenység eme­lésétől, a termelőerők fejlesztésétől, amelyekre erőfesztéseink nagyobb részét kell fordítani és amelyeket a takarékossági intézkedéseknek is alá kell támasztaniok, 10. Minthogy az új szakasz gaz­daságpolitikájának pontos és rész­letes kidolgozása ezideig nem tör­tént meg és minthogy ennek kö­vetkeztében különösen megerősö­dött az a veszély, hogy a tervezés elszakad az új szabsz politikájá­tól, a Politikai Bizottság dolgozza ki a nártkongresszus és a Központi Vezetőség határozatai alapján az új szakasz széleskörű gaz­daságpolitikai munkaprogrammját és a szükséges intézkedések ter­vét, felbontva azt az egyes terme­lési és iparágakra. Ez a Programm képezze a kidolgozásra kerülő gaz­dasági tervek alánját. Pártunk ha­tározatait megfelelő módon ér­vényre kel! juttatni az 1955-ös nép- gazdasági tervben, amelynek az el­ért életszínvonal fenntartása és to­vábbi emelkedése feltételeinek megteremtése érdekében biztosí­tani kell, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés jóval nagyobb mér­tékben növekedjék, mint ebben az évben, a fogyasztási cikkek terme­lésének emelkedése jelentősen meghaladja a termelési eszközöket; a beruházásokban a mezőgazdaság, a könnyűipar és az élelmiszeripar az eddiginél jóval nagyobb mérték, ben részesedjék a felújításokra fordított összeg 1954. évhez kénest legalább 30 százalékkal emelked­jék, a munka termelékenysége je­lentősen növekedjék és az önkölt­ség legalább 3 százalékkal csök­kenjen. 11. Az új szakasz gazdaságpoliti­kája eredményes megvalósításának az átmeneti nehézségek sikeres le­küzdésének egyik legfontosabb té­nyezője a vezetés határozottsága és céltudatossága. Ennek tudatában harcot kell folytatni a gazdasági vezetés módszereinek gyökeres megjavításáért. A párt vezető szer­vei a gazdaságpolitika kidolgozásá­ban és végrehajtásában érvényesít­sék a kollektív vezetés elvét. A fe­lelős gazdasági posztokra meggon­dolt, bátran kezdeményező, önál­lóan gondolkozó lelkes elvtársakat kell állítani, akik el vannak szánva az új szakasz politikájának erélyes és gyors megvalósítására. Biztosí­tani kell a gazdasági irányítás szi­lárdságát; ki kell küszöbölni az el­hamarkodott, egymásnak sokszor ellentmondó intézkedéseket, a soro­zatos tervmódosításokat. Véget kell vetni annak, hogy a gazdasági ve­zetők egy része gyakran felelőtle­nül jár el, vagy tehetetlennek mu­tatkozik s biztosítani kell, hogy minden gazdasági vezető saját munkaterületén önállóan rendel­kezhessék s teljes mértékben vál­lalja is a személyi felelősséget; a reá bízott feladatok megvalósítá­sáért, a fegyelem fenntartásáért, a mennyiségi és minőségi előirányza­tok pontos teljesítéséért, A gazdasági szervekben és a vál­lalatoknál fel kell számolni a rend­szertelen, kapkodó, szétforgácsolt irányítást, az áttekintés hiányát és az új szakasz követelményeinek megfelelően ki kell alakítani a kor­szerű, átgondolt, szervezett veze­tést, amely az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben támaszkodik a műszaki vezetők és az adminisztra­tív apparátus felelős munkájára. A bürokratizmus elleni eredmé­nyes harc érdekében határozottan csökkenteni kell az alsó szervek részére kiadott rendeletek és utasí­tások, s a tőlük követelt jelentések és adatszolgáltatások számát; lé­nyegesen egyszerűsíteni kell a ter­vezés, anyagellátás, ellenőrzés rend­szerét és szervezetét. Ugyanakkor a gazdasági vezetőknek gondoskod­tok kell a tervfegyelem teljes be­tartásáról és fel kell számoltok az elnéző, liberális magatartást azok­kal szemben, akik megszegik az ál­lami törvényeket és rendeleteket, nem teljesítik a gazdasági terveket, semmibe veszik a munkafegyelmet, vagy kezet emelnek a nép vagyo­nára. A gazdasági minisztériumok és igazgatóságok vezetői, a vállala­tok igazgatói, főmérnökei, főköny­velői, művezetői, műszaki és admi­nisztratív munkatársat céltudatos irányító munkájukkal, példamutató magatartásukkal ragadják maguk­kal munkaterületük összes dolgo­zóit gazdaságpolitikai feladataink eredményes megvalósítására. 12. Gazdaságpolitikánk sikerének egyik legfontosabb feltétele, tudo­mányos megalapozottsága, amit csak a magyar népgazdaság fejlődé­sének elméleti feldolgozása és a gazdasági törvények konkrét köve­telményeinek tudományos elemzése tesz lehetővé. Hogy az itt mutat­kozó nagy elmaradást felszámoljuk, széleskörű közgazdaságtudományi kutatómunkát kell megindítani. Ugyanakkor gondoskodni kell a közgazdaságtudományi ismeretek­nek az eddiginél sokkal na­gyobb mértékű elterjesztéséről, mert csak így válik lehetségessé, hogy gazdasági kádereink önállóan tájékozódjanak és hogy a párt­aktíva és a dolgozók széles körei a gazdasági problémákat helyesen értsék meg, meg kell tenni a szük­séges intézkedéseket a közgazda­ságtudományi intézet gyors meg­szervezésére, a „Közgazdaságtudo­mányi Szemle'* c. folyóirat rend­szeres kiadására. A pártoktatásban az eddiginél sokkal nagyobb teret kell adni a közgazdaságtan tanítá­sának, 13. Az tíj szakasz gazdasági fel­adatait csak a pártaktivára és az egész párttagságra támaszkodva, a dolgozó tömegek erejével, minden­napos, öntudatos, lelkes munkájá­val tudjuk megvalósítani. Gazda­ságpolitikánk csak akkor válik ele­ven hatóerővé, ha a párt és a dol­gozó nép megérti és magáévá teszi. Teljes mértékben meg kell való­sítani a pártvezetés és a párttag­ság szoros kapcsolatát, elvi- politi­kai egységét. Nyíltan keli felvetni a párttagság előtt a párt politiká­jának kérdéseit, hogy a párttagok a helyzet ismeretében vehessenek részt a párt politikájának kialakí­tásában és a kitűzött feladatok megvalósításában. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a gazdaságpoli­tikai feladatokról és intézkedések­ről a pártaktíva és a pártszerve­zetek idejekorán nemcsak általános tájékoztatást, hanem politikailag megalapozott, átgondolt magyaráza­tot is kapjanak. A gazdaságpoli­tikai feladatok megoldásában az ed­diginél sokkal bátrabban kell tá­maszkodni a pártaktívára, amelynek öntudatos cselekvő fellépése döntő szerepet játszik abban, hogy pár­tunk soraiban felszámoljuk a pasz- szívitás minden megnyilvánulását. Több gondot kell fordítani a kom­munisták nevelésére, hogy élenjár­janak a feladatok megoldásában. El kell érnünk, hogy egész párttag­ságunk egységesen, fegyelmezetten, példamutatóan zárkózzék fel az új szakasz gazdaságpolitikája mögé. Különös figyelmet kell fordítani falusi pártszervezeteink megerősí­tésére, a falusi kommunisták poli­tikai és mezőgazdasági ismereteinek növelésére, hogy a falvak dolgozó népét eredményesen tudják mozgó­sítani a mezőgazdaság fellendíté­sére. Agitációnknak és propagan­dánknak — elsősorban központi lapunknak, a Szabad Népnek — világos választ kell adnia a dol­gozó tömegek által feltett kérdé­sekre, meggyőzően kell lelepleznie a népi demokráciával és az új sza­kasz politikájával közvetlenül vagy közvetve szembehelyezkedő nézete­ket és a legszélesebb néprétegeket kell mozgósítani — a több és jobb termelésre, gazdasági feladataink megoldására. 14. A kommunisták csak úgy ra­gadhatják magukkal a dolgozók millióit, ,ha a nép között él­nek, ha fáradhatatlanul neve­lik és szervezik a tömegeket a párt és a kormány határozatainak vég­rehajtására. Pártunk összes szerve­zeteinek folyamatos, fáradhatatlan tömegmunkájára van szükség, hogy népszerűsítsék az új szakasz poli­tikáját a dolgozók milliós tömegei között és bevonják a legszélesebb pártonkívüll rétegeket az előttünk álló feladatok megvalósításába. Vi­lágossá kell tenni mindenki előtt, hogy gazdaságpolitikánk követke­zetes megvalósítása az egész nép, valamennyiünk ügye, A szakszer­vezetekre támaszkodva fel kell len­díteni a munkaversenyt és azt a város és a falu dolgozóit átfogó, elevenen ható mozgalommá kell tenni. Csak így tudjuk megszerezni a nép aktív támogatását; csak így tudjuk kiváltani a dolgozó töme­gek bátor kezdeményezését és bí­rálatát, ami az új szakasz gazda­ságpolitikájának éltető levegője. Az öntudatos dolgozó tömegekre támaszkodva el fogjuk fojtani a nép ellenségeinek minden kísérle­tét, hogy alattomos áskálódásaikkal zavarják az új szakasz politikájá­nak megvalósítását. A munkások, parasztok és értelmiségiek öntuda­tos, fegyelmezett munkával, a ter­melés növelésével, a termelékeny­ség fokozásával, a termékek minő­ségének megjavításával, az önkölt­ség csökkentésével megteremtik az életszínvonal további emelésének feltételeit, biztosítják a szocializ­mus győzelmét. Az új szakasz politikája, — amely tudományosan megalapozott, — hatalmas lehetőségeket nyújt népgazdaságunk fellendítésére. — Harcokban megedzett pártunk ösz- szeforrva a munkásosztállyal, a nemzet haladó erői élén új győzel­mek felé vezeti dolgozó népünket —■ a béke, a jólét, a szocializmus utján. (MTI). Előkészületek Szolnok felszabadulása 10. évfordulójának megünneplésére |V| int ismeretes, Szolnok' felszabadítása 10. évfordulóját november 4rén ünnepli a város. A Városi Tanács, a különböző társa­dalmi és kulturális szervek bevonásával, nagyszabású tervet dolgozott ki az évforduló méltó megünneplésére. A tervek egyrésze már a meg­valósulás stádiumában van. N ovember 1-én kezdődik a felszabadulás W. évfordulójára ren­dezett ünnepi hét. Ezen a napon nyűik meg a Damjanich- múzeum kiállítótermeiben a nagy érdeklődéssel várt „Szolnok 400 éve" c, várostörténeti kiállítás, November 2-án már több kulturális esemény zajlik le a városban. A Petőfi-kulturotthonban a szolnoki úttörő- és felnőtt énekkarok tartanak hangversenyt A Szigligeti Színház ezen a napon mutatja be Seribe: „Egy pohár víz*’ című víg­játékát, ugyanakkor az előcsarnokban fényképkiállítás nyílik meg. A következő napon, 3-án, felszabadulásunk ünnepének előestéjén ünnepi díszelőadást rendeznek a Szigligeti Színházban, melynek mű­során Erkel-, Liszt-, Beethoven-művek és operarészletek, valamint népi táncok szerepelnek. Movember 4-én reggel 7 'Órakor zenés ébresztővel Kezdődnek az ünnepségek. Délelőtt 10 órakor a társadalmi és politikai szer­vek megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket a város három he­lyén, Este a Vörös Csillag filmszínház bemutatja a legújabb humoros magyar filmet, melynek „Fel a fejjel" a címe és Latabár Kálmán a főszereplője. A Járműjavító Vállalat kultúrtermében is előadásra gyülekezik ezen az estén a közönség. Az üzemi színjátszók mutatják be a népszerű „Cigánybáró" c. operettet, Este lampionos felvonulás­sal zárulnak az e napi ünnepségek. Másnap a Zeneiskola tanárai adnak színvonalad hangversenyt á Petőfi-kulturotthonban; a szomszédos József Attila-kulturotthonban pedig úttörőcsapatok szerepelnek különböző szórakoztató műsorszá- mokkab 1 * 11 '■ - jK ■ KJ ovember 6-Őn ésfe színtéri ünnepi előadássá? adózik Szolnok városa a Nagy Októberi Forradalom emlékének. Az ünnepi beszédet színvonalas műsor követi, melyben Erkel, Grieg és Mozart egy-egy műve mellett egy 160 tagú kórus Sosztakovics szovjet zene­szerző „Dal az erdőről" című gyönyörű oratóriumát adja elő. A z ünnepi hét utolsó napján, 7-én a Zeneiskola kiváló növendé­M kei adnak hangversenyt a Szigligeti Színházban, A Megyei Tanács nagytermében ugyanekkor városrendezési ankétet és kiállítást rendeznek, melven Valentin! Károly és Papp Imre mérnökök, vala­mint Zsemlye Ferenc, a Megyei Tanács elnökhelyettese szólalnak fel. A Városi Tanács az ünnepségekről ízléses kivitelű ismertetőt ad ki, melyet Patay Mihály grafikusművész készít éL **

Next

/
Oldalképek
Tartalom