Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-12 / 241. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS* LAPJA VI. évfolyam, 241. szám * Ara 50 fillér 1954 október 12„ Kedd r MAI SZAMUNKBÓL: A megyei mezőgazdasági állandóbizottság felhívása a dolgozó parasztokhoz (2. o.) Három nappal határidő előtt teljesíti negyedévi tervét az Apritógépgyár (3. o.) A megyei labdarúgóbajnokságok vasárnapi eredményei (4. o.) AZ ÜNNEPI NAGYGYŰLÉSRŐL... Kemény László, a Közgazdasági Technikum igazgatója beszédét tartja. fl törökszentmiklósi gépállomás jobb munkaszervezéssel segítse a szántás-vetést A törökszentmiklósi termelőszö­vetkezeteikben a kapásinövények betakarítása befejezéséhez közele­dik. A betakarításban a Petőfi tsz. jár élen. Cukorrépa szedését, szál­lítását, a rizs aratását és cséplését is befejezte. Holdanként 19 mázsa 69 kg. rizs termése lett a szövetke­zetnek. A vetésben az Alkotmány tsz. mutat példát. Elmaradás van a Dó­zsa tsz-nél, ami részben a tsz, részben a gépállomás hibája. A tsz. tagjai elhanyagolták a kom- bájnal aratott területről a szalma letakarítását. A gépállomás mu­lasztása pedig abban van, hogy nem biztosítottak erőgépet a vetés­hez. A Vörös Csillag tsz-nél is másfél hét késést okozott a vetés­ben a gépállomás vezetősége. A tsz-hez beosztott erőgépeket más községekbe irányíották. Emiatt maradt ej a tsz-ben a napraforgó és bab cséplése is. Az elkövetett hibákból okulnia kell a gépállomás vezetőinek, és jobb munkaszervezéssel, az üzem­anyag ellátás zavartalan biztosítá­sával segíteni a termelőszövetkeze­teket a szántás-vetés jóminőségű elvégzésében. Szabó István Törökszentmiklós A jászszentandrási Haladás tsz. tagjai október hó 15-ig elvetik a búzát Szövetkezetünkben, a jászszent­andrási Haladás tsz-ben mindenki szorgalmasan résztvett a kapásnö­vények betakarításában. A 70 hold kukorica törését befejeztük. A szár vágása, beszállítása is nagyütem- ben folyik. Ezévben egyénekre fel­osztva műveltük meg kapásnövé­nyeinket. Négyszer kapáltunk, s ennek eredménye a terméshozam­on mutatkozik meg. Id. Fehér lándor két hold kukoricát gyomta- enított, s erről a területről most 52 názsa termést takarított be. Juhász Julianna szintén két holdról 4d mázsa kukoricát tört le. Kukoricabeadásunkat 100 száza­ikig teljesítettük. A terven felül termelt mennyiség 25 százalékát pedig prémiumként osztjuk ki. Több tsz-tag van, aki nyolc mázsa kukoricát kap ezen q címen. A munkaegységekre két kg kukoricát osztunk. A gabonaprabléma megoldását igyekszünk segíteni azáltal, hogy a terméshozam növelésére törek­szünk. Jó magágyat készítettünk kalászosainknak, s idejében földbe- tettük az őszi árpa és rozs vetőmag­ját. Búzát ezidáig 60 holdon vetet­tünk, úgy igyekszünk, hogy október 15-re a búza vetőmagja is. maradék­talanul földbe kerüljön. Tudjuk, hogy az idejében elvetett növény még a tél beállta előtt megerősödik s jövőre bő termést ád. KEREK IGNÁC Jászszentandrás, Haladás tsz Rendelet a henyérgabonaiermesztés növeléséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról A Minisztertanács nemrégiben határozatot hozott a kenyérgabona- t er kioszt és növeléséről. A Magyar Közlöny 79. száma (1954 okt. 10.) most közli a begyűjtési miniszter rendeletét, a határozat végrehajtá­sáról. Eszerint október 10-től a terme­lők árpa- és zabbeadási hátraléku­kat és még fennálló kukoricabe­adási kötelezettségüket mindéi megkötés nélkül kenyérgabonává' teljesíthetik. Kenyérgabonával ren­dezhetik a gépállomásnak járó ta- lajmunkadíj tartozásukat és állami terménykölcsönüket is. Egy mázsa árpának, zabnak, vagy májusi mor­zsolt kukoricának 85 kiló búza. il­letve 94 kiló rozs fele! meg Annak a termelőnek, aki 195V január 1. után jövőévi beadási kö­telezettségére — beleértve az A—B beadási kötelezettséget, valamint a gépi talajmunka természetbeni dí­ját — kenyérgabonát ad be, má­zsánként 10 kiló korpát kell kiadni térítés nélkül. Ez év október 10-től a beadási kötelezettségen felül állami szabad- fe'vásárlási áron átadott minden mázsa kenyérgabona után a ter­melők részére 20 kiló korpát kei! juttatni mázsánként 150 forintért A korpát a . kenyérgabona átadásá­tól számított 10 napon belül adják ki, A kenyérgabona után járó kor­pát a közellátási őrlést végző mal­mok, a cseretelepek. a megyei Ter­ményforgalmi Vállalatok- telepei és a földművesszövetkezetek mérik k* a termelőknek. (MTI) A Hazafias Népfrontban a helye mindenkinek, aki a nép jólétét akarja Nagygyűlés Szolnokon C sendesen szemerkélő esőben kezdtek gyülekezni vasárnap délelőtt a szolnoki dolgozók a Kossuth-tércn. A fehérrel, kékkel és nemzetiszínnel bevont emelvényen, Rákóczi, Petőfi és Kossuth képei alatt a nagygyűlés elnöksége elfoglalta helyét, mely­ben képviseletet kapott Szolnok dolgozóinak minden rétege, munká­sok, dolgozó parasztok, értelmiségiek, kisiparosok. Jelen voltak az egyházak és különböző társadalmi szervek képviselői is. Egy kissé március 15-i levegő töltötte be a teret: a magyar szabadság és függetlenség nagy harcosainak tekintetével találkoztak a nagygyűlés részvevői s a gondolatok a mai feladatok, a szabadság és függetlenség megóvásának, a nemzet élete jobbrafordulásának feladatai körül forognak fl Hazafias Népfront célja: Egyesíteni minden hazáját szerető dolgozót Szolnok dolgozói e nagyjelentő­ségű gyűlésen nagy számban je­lentek meg. A Himnusz és Pintér Dezső, a Városi Tanács elnökének megnyitó szavai után Kemény László, a szolnoki Közgazdasági Technikum igazgatója tartotta meg a Hazafias Népfront szolnoki elő­készítő bizottsága nevében nagy­hatású beszédét. „A nemzeti összefogás gondolata történelmünk tanúsága szerint mé­lyen benne gyökerezik évszázados szabadságharcaiban 's mindenkor felébredt és testet öltött, amikor a nemzet nagy erőfeszítések előtt ál­lott, amikor szabadságáról, függet­lenségéről vagy békéjéről volt szó” —- mondotta Kemény László, Esze Tamásra, Rákóczira, Kossuthra, Pe­tőfire, Táncsicsra és a hitleri fa­sizmus elleni harcban életüket ál­dozó hősökre hivatkozva. Vázolta ezután az eddigi népfrontok mun­kája nyomán kialakult eredménye­ket, a három.- és ötéves terv hatal­mas létesítményeit. „A három- és ötéves terv Szol­nokból, a kis tiszamenti városká­ból a nagy magyar Alföld egyik leglüktetőbb életű ipari, kereske­delmi, mezőgazdasági gócpontját teremtette meg, amely város előtt a további fejlődés nagyszerű per­spektívái szélesednek — Az ember sokszor hajlamos arra, hogy a kö­rülötte lévő dolgokat, létesítménye­ket természetesnek, magától adó­dónak vegye s megfeledkezzék ar­ról a munkáról, áldozatról, hitről és lelkesedésről, amit beléjük fek­tettek. Csak futólag emlékeztetem a nagygyűlés részvevőit ötéves ter­vünk nagyszerű alkotásaira: a Ti­szamenti Vegyiművekre, a Szalma- cellulózegyárra, a Tisza Bútorgyár­ra, a Tejüzemre, melyeket hiába keresnénk a 10 év előtti Szolnokon! A tömbházak helyén még nem.’ is oly régen dudva burjánzott, a Me­gyei Kórházban 350 ággyal keve­sebb volt, mint most, az SzTK Rendelőintézet pompás palotája he­lyén csak nemrég még kis rozzant házikók vetették egymásnak hátu­kat. Hol volt az immár országos- hírű Damjanich-népfürdő, hol a hatalmas Megyei Könyvtár, ahol az évi könyvforgalom meghaladja a 120 ezer kötetet? S milyen bíz­tatóan fejlődnek termelőszövetke­zeteink! A parasztság termelőked-. vének növekedését bizonyítja, hogy a parlagterületek nagysága a ko­rábbihoz viszonyítva 90 százalékkal csökkent. A legutóbbi árlekzállítá­Közben kisütött a nap s elárasz­totta a teret, az embereket fényé­vel és melegével. Felszólalók je­lentkeztek, elsőnek Munkácsi Fe- i’enc, a Járműjavító dolgozója, aki a munkások egységes támogastásá- nak adott hangot. Ezután dr. Sar- kadi László, a Megyei Kórház fő­orvosa fejtette ki gondolatait.“ „Mi értelmiségi dolgozók úgy érezzük, hogy a Hazafias Népfront számunkra az a mozgalom, mely­hez minden értelmiségi dolgozó pártállásra való tekintet nélkül csatlakozik. Mindig éreztük a kor­mány irántunk megnyilvánuló meg­becsülését, ámire viszonzásul min­denkor jó szakmai munkánkkal ad­tunk választ. ígérjük, hogy teljes odaadással fogunk együtt haladni a munkásságai és a parasztsággal a haza felépítésében!“ A következő felszólaló, Kindlpvits sok óta az áruforgalom 30 száza­lékkal növekedett. Beszéde további részében azokról az okokról beszélt Kemény László, melyek szükségessé teszik a Haza­fias Népfront létrehozását. „Népfrontra nerrcsak a munkás- osztály hatalomrajutása előtt volt szükség, de szükséges a Népfront a szocializmus építésének idején is. mert a szocializmus felépítését csuk a legszélesebb tömegekmé-zvéteié- vel, támogatásával tudja a párt- eredményesen megoldani. Arról van szó tehát, hogy az eddigi nép­frontforma tökéletesítésével, kiszé­lesítésével égy olyan népfrontot, — a Hazafias Népfrontot — teremt­sünk meg, amely összefog, egységbe tömörít minden becsületesen, de­mokratikusan érző, hazáját őszin­tén szerető dolgozót. A Hazafias Népfrontban ott a helye pártpolitikai, világnézeti kü­lönbségre való tekintet nélkül mindazoknak, akik a nép jólétének megalapozását, a magyar kultúra felemelését a maguk munkájával is szorgalmazni akarják/’ „Az új szakasz politikája idején a Hazafias Népfrontnak új jelentő­sége van: nemcsak lehetőséget ad hozzá, de szinte követelőén igényli, sürgeti, hogy minden dolgozó gazdája legyen saját faluja, városa, megyéje, országa ügyének, közvet­lenül és közvetve erőteljesebben szóljon bele szűkebb világa és az ország dolgainak intézésébe. Szer­vezettebben dolgozni a rrunkafe­gyelem megszilárdításáért, ész­szerűbben gazdálkodni a nép va­gyonával, küzdeni minden pazarlás ellen, hogy több, jobb, olcsóbb ter­méket adhassunk az országnak: íme, a legkézenfekvőbb feladatok ‘‘ — hangsúlyozta beszédében Ke­mény László elvtárs. Befejezésül annak a reményének adott kifejezést, hogy Szolnok ha­zafias, dolgozó népe a maga év­százados hagyományaiban gyöke­rező hitével, lelkesedésével meg­találja egymás kezét és a helyi Ha­zafias Népfrontba tömörülve, szer­ves részévé válik a Hazafias Nép­front egész országot átfogó nagy történelmi mozgalmának. A nagy tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után Kisfaludi Sándor, az előkészítő bizottság tagja tette meg javaslatát a Hazafias Népfront városi és megyei bizottságának tagjaira, majd felszólalások követ­keztek. István plébános azt fejtette ki, hogy elősorban a béke vonalán,-de a lelkipásztori jellegből adódóan is kötelessége segíteni, tanácsot adni. papi lélekkel is munkálkodni dol­gozó népünk új világának felépíté­séért. E kötelességtudattól vezérel­ve a papok egyembsrként állnak a Hazafias Népfront mellé. A többi felszólaló is lelkesen je­lentette be csatlakozását — egy- egy társadalmi réteg vagy szerve­zet nevében — a Hazafias Nép­fronthoz. Felszólalt Nánási László, me­gyénk országgyűlési' képviselője is, aki egységre, fegyelmezett munkára és a Hazafias Népfront Célkitűzé­seinek megvalósítására hívta fel a jelenlévő szolnoki dolgozók figyel­mét, Ezután Pintér tierső, a Városi Tanács elnöke szavazásra kérte a gyűlés részvevőit. A szavazás ered­ményeként a Hazafias Népfront megyei szervébe a következőket vá­lasztották meg: A Hazafias Népfront megyei szervének tagjai Básti László, a Járműjavító dol­gozója, dr. Bene Zoltán főorvos, or­szággyűlési képviselő, Chiovini Fe­renc festőművész, Dávid Ferenc, a MDP Megyei Bizottságának első titkára, Kablai Lajos alezredes, Káli Zoltánná MNDSZ tag, Keres Emil, a Szigligeti Színház igazga­tója, Herényi Endre, a Cukorgyár dolgozója, Kisfaludi Sándor, a Me­gyei Könyvtár vezetője, Kohári Zoltán bútorgyári dolgozó, dr. Kor­pás László ügyvéd, Móra Ferenc mozdonyvezető, Riegler László a posta dolgozója, dr. Sarkady Lászií főorvos, Sági József kisiparos, Se­bestyén János, az SZMT elnöke és Turányi István a Közlekedési Mű­szaki Egyetem dékánj?s A Hazafias Népfront városi szervének tagjai Agócs Zoltán, a várost.- tanács dolgozója, Békési Kelemenné, MNDSz titkár, Blaskovits János egyénileg dolgozó paraszt, Bo- lyóczki János DISZ titkár, Boros Ottó, a BM Főosztály dolgozója, Csapó Mátyás egyéni gazda, Csáki István, a városi pártbizottság első titkára, Csömör Emil hadnagy, Deák József vállalati igazgató, Do- náth Károly orvos, dr. Durst Já- nosné, a megyei kórház orvosa, Fsz t erényi János hadnagy, Fehér Lajos a Járműjavító dolgozója, Fe­kete Istvánné bútorgyári munkás, Gál István, kisipari dolgozó, Gáli Mihályné MSzT titkár, Gór Nagy Sándor, a Vegyiművek igazgatója. Győri Ilona színművész, Horváth Ferenc iskolai igazgató, Horváth Tibor gimn. tanuló, Józsa Sándor egyéni gazda, Kaposvári Gyula múzeumvezető, dr. Kármándy Mi­hály orvos, Kántor József tsz tag, Kemény László, a Közg. Techni­kum igazgatója, Kindlovits István plébános, Kiss József, Kiss László hadnagy, Kissné, Tóth Lenke pe­dagógus, Koncz László, a Kisker. Váll. dolgozója, Kovács Katalin bútorgyári munkás, Krizsán József tanácsdolgozó, Kruzslicz József szakszervezeti funkcionárius, Lo- sonczi Béla, a Járműjavító dolgo­zója. Mezriezki Lajcsné zeneiskola; tanár, M. Kiss Sándor, dohánybe- fáltói munkás. Móra Ferenc közén- naraszt, Ondók Ferencné cukorgyári munkás, Patai Mihálv festőművész Pásztor László, az Állami Aruház dolgozója. Pintér Dezső VB elnök, P. Molnár József építőipari rrun- kás, Polcnyi Jolán nevelő, Rózsás Frigyes, a rendőrkapitányság veze­tője, Sándor János, a Járműjavító dolgozója, Sebestyén István a Jár­műjavító dolgozója, Sebestyén Ist­vánné htb, Szép Sándor kismaros Szűcs László egyetemi hallgató. Szűcs Mihály kisipari dolgozó, Tor­nyos Vilmos tanácstag, özv. Tóth Ferencné htb, Török Mihály szö­vetkezeti dolgozó és Pintér Béláné, a Vöröskereszt titkára. A nagygyűlés megválasztotta a ja­vaslat alapján azokat is, akik a Népfront Országos Kongresszusán képviselik majd Szolnokot. Ezek a következők: Pintér Dezső, a Városi Tanács elnöke, K. Tóth Lenke pe­dagógus, Tornyos Vilmos tanácstag, Szekeres István alezredes, Blasko- vits János egyénileg dolgozó pa­raszt, Kántor József tsz elnök, Czakó Veronika bútorgyári dol­gozó, Fehér Lajos, a Járműjavító dolgozója, Nánási László ország­gyűlési képviselő és Juhász Im- réné, a Megyei Tanács elnöke. A lelkeshangulatú nagygyűlés Pintér Dezső zárszavával és a Szó­zattal fejeződött be. Teljes odaadással haladunk együtt a munkásokkal és dolgozó parasztokkal i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom