Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-27 / 254. szám
4 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 október 27. ü Hazafias Népfront élé megtestesílöie fesz a nemzeti egységnek Jánosi Ferenc beszámolója a Hazafias Népfront működési szabályzatáról A Hazafias Népfront alakuló kongresszusán Jánosi Ferenc népművelési miniszterhelyettes ismertette sz új népfront működési szabályzatát. — Tisztelt kongresszus! —kezdte beszédét. — Forrón szeretett népünk képviseletében megtárgyaltuk és elfogadtuk a Hazafias Népfront országos előkészítő bizottságának beszámolója alapján az új Hazafias Népfront létrehívásáról és feladatairól szóló felhívást. Úgy érezzük, hogy édes hazánk javára nagyszerű tettet viszünk végbe: tisztára seperjük az egymásratalálás útját, a bizalom útját, kezetfogunk népünk minden becsületes fiával, s e kézfogással pecsételjük meg, hogy ott leszünk valamennyien mindenütt, ahol népünk boldogulásáért szólni és tenni kell. Népünkkel, — hazánkért — ez a szent szándék hatja át érzéseinket, gondolatainkat, ez teszi fenköltté, magasztossá tanács, kozákunkat. A működési szabályzat a Hazafias Népfrontot így határozza meg: „A Hazafias Népfront népi demokratikus államunk és társadalmi rendünk legszélesebb társadalmi-politikai mozgalma, a Magyar Dolgozók Pártja irányításával és a pártonkívüli dolgozók legszélesebb tömegeinek részvételével”. Mit jelent az a meghatározás, hogy a népfront tömegmozgalom? Jelenti azt, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeit fogja át, azokat is, akik tömegszervezetekben, társadalmi, kulturális és egyéb szervekben tömörülnek, s azokat is, akik ezeken a szervezeteken kívül vannak. Jórész ük gyakran közömbös és bizalmatlan. Ezeknek a bevonása a közéletbe, megnyerése nagy feladataink közös megtárgyalására és megoldására —1 alapvetően fontos feladat. A tömegszervezeti formával egy sereg megkötöttség jár együtt (tagdíj, tagsági könyv, a jogok és kötelességek körülírása és így tovább). Nekünk pedig teljes erővel arra kell törekednünk, hogy minden becsületes hazafi szabadon, akadálytalanul résztvehessen a népfront munkájában. A tömegmozgalom így a legjobb forma minden építő erő összefogására. Minél erősebb, szilárdabb lesz a népfront-mozgalom gerince, a munkásosztály testvéri szövetsége a dolgozó parasztsággal, annál győzelmesebben haladhat előre ez a tömegmozgalom, s annál inkább élő megtestesítője lesz a nemzeti egységnek, annak a nemzeti egységnek, amelynek a megteremtésén, összekovácsolásán a Magyar Dolgozók Pártja dicsőséges történelmi hivatását teljesítve, fáradhatatlanul dolgozott, s amely egység most, a párt útmutatásával, a Hazafias Népfront útján teljes valósággá válik. A Hazafias Népfront mint tömeg- mozgalom társadalmi-politikai életünk elengedhetetlenül szükséges, széleskörű demokratizálódását biztosítja, nem utolsósorban azáltal is, hogy szabad érvényesülést biztosít a dolgozók sokoldalú kezdeményezésének, széleskörű öntevékenységének. Milyen feladatok megoldására akarja összefogni a Hazafias Népfront a dolgozók kezdeményezését, öntevékenységét? A működési szabályzat tömören összefoglalja ezeket a feladatokat. Biztosítani akarja a népfront, hogy a dolgozók legszélesebb rétegei egyre elevenebben résztvegyenek politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk legkülönbözőbb kérdéseinek megtárgyalásában, bátran, önérzetesen véleményt mondjanak az országos és helyi ügyekről, népünk érdekelt szem előtt tartva bíráljanak és javasoljanak. legjobb tudásukkal segítsenek megvalósítani kormányunknak a széles politikai közvéleményre támaszkodó intézkedéseit. Biztosítani akiarja a népfront, hogy népünk — új meg új rétegekből egyre növekvő alkotóerejével — még sikeresebben haladjon előre a boldog, virágzó, szocialista haza felépítésében, vigye teljes sikerre az új szakasz népi egységre épülő és népi egységet építő politikáját. Nagyszerű feladata a Hazafias Népfrontnak, hogy népünk legszélesebb rétegeit közös frontra állítsa a béke ügyéért, segítse, hogy a szovjet és többi testvéri népekkel való barátságunk, egyéb országokkal való sokféle együttműködésünk mind gazdagabban kibontakozzék, A Hazafias Népfrontnak egyik legmegtisztelőbb, legnemesebb feladata, hogy minden eszközzel segítse történelmünk, irodalmunk, művészetünk, tudományunk rendkívül gazdag hagyományainak ösz- szegyüjtését, hogy felhasználja azokat egész népünk nevelésére. A Hazafias Népfront ott lesz mindenütt, ahol a közműveltség fejlesztéséért, ifjúságunknak, jövőnk zálogának neveléséért cselekedni kell; teljes odaadással segíteni fogja a népfront értelmiségünk^ hazafias, népművelő, ifjúságnevelő munkájának kibontakozását. A Hazafiam Népfront döntő feladata, hogy népünk minden becsületes fiát bevonja az állam vezetésébe, az állami szervek ellenőrzésébe, to- vábbfejlesztve ezzel népi demokratikus rendszerünk demokratizmusát. Hogyan valósítja meg ezt a népfront? Demokratikusan választott bizottságai útján biztosítja, hogy a dolgozók rendszeresen megtárgyalhassák a felmerülő országos és helyi ügyeket, politikai, gazdasági, kulturális életünk kérdéseit, hallathassák szavukat, véleményüket, bírálatukat és javaslataikat, résztvegyenek a közéletben, a politikai közvélemény kialakításában. Ebből a célból a népfront gyűléseket, értekezleteket fog összehívni a helyi lakosság, a járás, a megye vagy több megye dolgozói számára. — Biztosítani fogja a népfront, hogy a lakosság résztvehessen a helyi népgazdasági tervek előkészítésében, széleskörű tapasztalataival segítse a helyi lehetőségek feltárását s javaslatokat tegyen az illetékes állami szerveknek. Bizottságai útján kezdeményezni fogja a népfront, hogy a lakosság körében széleskörű mozgalom induljon a városok, községek fejlesztésére, csinosítására. A dolgozók bírálatára és javaslatára, a közvéleményre támaszkodva megvalósítja a népfront, hogy a városok, községek életének minden területén foganatja legyen a dolgozók szavának. Kezdeményezni fogja a népfront, hogy a dolgozók a helyi népfront-bizottságok mellett, e bizottságok működési helyéül is szolgáló olvasóköröket, gazdaköröket létesítsenek, kialakítsák a politizálás, művelődés és szórakozás egyéb egységes formáit. A Hazafias Népfront rrég közvetlenebbül is az állam vezetésének nagy iskolája a széles tömegek számára, mégpedig a választásokban betöltendő döntő szerepe révén. Népünk a Hazafias Népfront, illetőleg annak bizottságai útján választja meg a tanácstagokat, az országgyűlési képviselőket, s e bizottságok útján számoltatja be őket a tanácsiban, illetőleg az ország- gyűlésb'-'n végzett munkájukról. A közeledő tanácsválasztások alkalma tehetőség is, kötelesség is a Hazafias Népfront számára, hogy 'betöltse ezt a nagy nevelő szerepét, tovább erősítse a hatalom gyakorlásába tevékenyen bekapcsolódó milliók, egész népünk erkölcsi- politikai egységét. Továbbmenőleg: a működési szabályzat kimondja, hogy a Hazafias Népfront országos kongresszusa által demokratikusan választott országos tanács, illetőleg annak elnöksége tesz javaslatot az országgyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság elnöki Tanácsának a miniszteri tanács vagy egyes tagjai megválasztására, ezenkívül törvények meghozatalát Is kezdeményezheti. így tehát a helyi tanácsoktól kezdve egészen a minisztertanácsig, a helyi gazdasági, fejlesztési tervektől a törvények meghozataláig — a dolgozók legszélesebb tömegei kapcsolódhatnak be — közvetlenül és közvetve — a Hazafias Népfront útján népi demokráciánk egész életének irányításába, A Hazafias Népfront így valóban az államvezetés széles demokratizmusának döntő biztosítéka. A működési szabályzat kimondja, hogy a népfrontnak segítenie kell a tanácsokat feladataik megoldásában, A tanácsok — az államhatalom helyi szervei ugyanakkor a legszélesebb, legátfogóbb tömegszer- vezetek is, amelyek a lakosság széles tömegeinek bevonásával oldják meg feladataikat. A Hazafias Népfrontnak viszont mint törregmoz- galomnak, amely az összes tömegszervezeteket, s a rajtuk kívül lévő rétegeket, tehát úgyszólván egész népünket átfogja, rnég szélesebbek a kapcsolatai, mint a tanácsoknak, ezért az a feladata, hogy fejlessze, erősítse tanácsaink kapcsolatát a lakossággal, a többi tömegszerveze- tekkel, társadalmi, kulturális és egyéb szervekkel. Másfelől: a népfront-bizottságok állandó fórumot teremtve az országos és helyi gazdasági, politikai, kulturális kérdések széleskörű megvitatásának, a mezőgazdaság fejlesztése, az ipari terhelés növelése megtárgyalásának, tervek, javaslatok kidolgozásának, a dolgozok bírálata szabad megnyilvánulásának, a társadalmi kezdeményezések kialakulásának — mindezzel a leghatékonyabban tudják segíteni a tanácsok munkáját, s ezer más módon tudnak széles tömegeket bevonni a tanácsok feladatainak megoldásába. E feladatok megoldására a népfront-mozgalom ki fogja alakítani a ir.aga sajátos módszereit is: a községekben, városokban, a járás, megye vagy több megye dolgozói számára tartott politikai gyűlések, értekezletek, a képviselők, tanácstagok beszámolói, a törvények, kormányrendeletek, a tanácsok határozatainak ismertetése, megvitatása, a helyi gazdasági, politikai, kulturális, városfejlesztési, közegészségügyi és egyéb kérdések megbeszélése, a kérdés-felelet-estek, az olvasókörökben, gazdakörökben tartott politikai beszélgetések, a lakosság különböző rétegeinek szóló rendezvények, műsoros összejövetelek, a dolgozók széles érdeklődését kielégítő ismeretterjesztő munka, a sajtó, a művészeti munka és egy sereg más meglévő eszköz és módszer között fog a mozgalom a masa sajátos feladatainak megfelelően válogatni, s minden bizonnyal új eszközöket, új módszereket is fog teremteni, figyelembevéve az egyes vidékek, tájak sajátos kérdéseit, hagyományait, színeit. A hely°j módszerek kialakításában, általában a népfront-mozgalom egész munkájának irányításában fontos szerep jut majd a Hazafias Népfront napilapjának. Természetesen ehhez a sokoldalú munkához alapvétőién szükséges, hogy a népfront tagjai, úgy ahogy erről a működési szabályzat beszél, odaadóan segítsék a népfront-mozgalom munkáját, céljai megvalósítását, a különböző tömegszervezetek, társadalmi, kulturális és egyéb szervek, amelyek csatlakoztak és csatlakozni fognak a népfronthoz, minden lehető segítséget meg kell h°PV adjanak a népfront-mozgalom erősítéséhez, a népfront-rendezvények eredményes megszervezéséhez, a dolgozók tevékeny részvételének biztosításához ezeken a megmozdulásokon. A Hazafias (Népfront által megtestesített széleskörű demokratizmust tükrözik a működési szabályzatnak a népfront szervezeti felépítésére és működéséire vonatkozó rendelkezései is. A demokratikus választási elv, a szótöbbségi határozathozatal elve következetesen érvényesül a községi népfront-bizottságoktól kezdve az országos kongresszusig. A működési szabályzat egyik fontos rendelkezése kimondja, hogy a területi, tehát a fővárosi, megyei, megyei jogú városi és járási népfront-bizottságok a területükön lévő helyi népfront-bizottságok küldötteit megbeszélésre hívják össze a terület politikai, gazdasági, kulturális kérdéseinek, a mozgalom továbbfejlesztésének, a helyi népfront-bizottságok munkájának megtárgyalására. Az Országos Tanács, illetőleg a tanács elnöksége ugyancsak konferenciákat hív össze az országos kérdések megvitatására. A működési szabályzat végül kimondja, hogy a munka anyagi alapját a népfrontba tartozó tömeg- szervezetek, társdalmS, kulturális és egyéb szervezetek hozzájárulása képezi. A Hazafias Népfront működési szabályzata híven tükrözi a felhí- váis elveit és célkitűzéseit, helyesen határozza meg a népfront országos, területi és helyi szerveinek felépítését és munkáját. Váljék ezért ez a szabályzat szilárd alapjává a Hazafias Népfront munkájának, annak a magasztos törekvésünknek, hogy népünk minden hű fiát megnyerjük a haza szent ügyének szolgálatára! - mondotta befejezésül Jánosi Ferenc. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjai Andics Erzsébet, az oktatásügyi miniszter első helyettese, a Békevilágtanács tagja, Heves megye. Azari Béláné tanítónő, Borsod megye. Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, Budapest. Bálint Márton tanítő, Pest m. Benke Valéria, a Magyar Rádió- hivatai elnöke, Budapest. Bereczky Albert, református püs- pük, Hajdú megye. Beresztóczy Miklós, érseki helyilök, Komárom megye. Bognár József, belkereskedelmi miniszter, Budapest. Bognár Rezső, Kossuth-díjas akadémikus, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat elnöke, Debrecen. Bodorkos István, gencsapáti középparaszt, Vas megye. Boldizsár Iván, újságíró, Budapest. Borbás Sándor, főmechanikus, a szocialista munka hőse, Budapest. Bozsik József, élsportoló, Budapest. Bugár Jánosné, az Országos Bé- ketanács titkára, Budapest. Czapik Gyula, egri érsek, Heves megye. Csorba István, Kossuth-díjas fűtő, Komárom megye. Csala István, a ceglédi tsz tagja, Pest megye. Darvas József, népművelési miniszter, Szabolcs megye. Dezséry László, evangélikus püspök, Budapest. Dinnyés Lajos, országgyűlési képviselő, Pest megye. Dögéi Imre, a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnöke, Pest m. Dobi István, az elnöki tanács el* nöke, Pest megye. Dudás Miklós, görögkatolikus püspök, Szabolcs megye. Erdei Ferenc, igazságügyminiszter, Bács megye. Fábri Zoltán, Kossuth-díjas filmrendező, Budapest. Fischer Annie, Kossuth-díjas zongoraművésznő, Budapest. Fogarasi Béla, Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, Budapest. Gotss Adám, egyénileg dolgozó paraszt, Tolna megye. Guba Mihály, országgyűlési képviselő, Bács megye. Hamvas Endre, Csanádi püspök, Budapest. Harustyák József, vegyipari és energiaügyi minisztérium főoszt. vez., Budapest. Harrer Ferenc nyugalmazott alpolgármester, Budapest. Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter, Budapest, Hefényi Géza, akadémikus, Kossuth-díjas, Szeged. Hontj Dezső, tanítő, Csongrád m. Horváth Márton, a „Szabad Nép” szerkesztőbizottságának _ vezetője, Budapest. Horváth Richárd, a papi békebizottság titkára, Budapest. Illés Béla, Kossuth-díjas író, Budapest, Illyés Gyula, Kossuth-díjas író, Budapest. János! Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, Budapest, Jánossy Lajos, Kossuth-díjas akadémikus, Budapest. Kaszapovics András, Kossuth-díjas termelőszövetkezeti elnök, Baranya megye. Kállai Gyula, a kiadói főigazgatóság elnöke, Budapest. Katona Jenő, újságíró, Budapest. Katona Sándor, termelőszövetkezeti tag, Csongrád. Kádár János, az MDP XIII. kér. PB. titkára, Budapest. Kiss Imre, közép paraszt, Veszprém megye. Kisfaludj Stróbl Zslgmond, Kossuth-díjas szobrászművész, Budapest, Kodály Zoltán, Kossuth-díjas zeneszerző, Budapest. Kelen Béla, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára, Budapest. Kelemen János, a Zomba községi termelési bizottság elnöke, Tolna megye. Kende Zslgmond, orvos, Budapest. Kóta József, Kossuth-díjas bányamérnök, Komárom. Krajcsik Mihály, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének titkára, Békés megye. Loy Árpád, Kossuth-díjas front* mester, a szocialista munka hőse, Borsod megye. Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet elnöke, a szocialista munka hőse, Somogy megye. Lukács György, Kossuth-dijas akadémikus, egyetemi tanár, Budapest. Maczkó Lajos kombájnvezető, a szocialista munka hőse, Baranya m. Mekis József, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöke, Bpest. Mátékovios Endre vezérőrnagy, Budapest. Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, Budapest. Mihály« Ernő népművelési miniszterhelyettes, Budapest, Mihailich Győző Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, Budapest. Mislóczky Mátyás Kossuth-díjas főolvasztár, a szocialista munka hőse, Borsod megye. Molnár János gimnáziumi tanár, Komárom megye. Mészáros Ágnes Kossuth-dijas színművésznő, Budapest. Nagy Dániel, az elnöki tanács elnökhelyettese, Budapest. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Somogy megye. Nagyistók József, az országgyűlés alelnöhe, Budapest. Nádasdi Kálmán, Kossuth-díjas, az Operaház főrendezője, Budapest. Nánási László országgyűlési képviselő, az elnöki tanács tagja, Szolnok megye. Ortutay Gyula akadémiai levelezőtag, egyetemi tanár, Budapest, Parragi György Kossuth-dijas újságíró, Baranya megye. Péter János református püspök, Hajdú megye . Pioker Ignác Kossuth-díjas gya- lús, a szocialista munka hőse, Budapest, Pongrácz Kálmán, a budapesti városi tanács elnöke, Budapest. Pruzsina Mihály frontmester, a szocialista munka hőse, Komárom. Pesta László, a budapesti városi tanács elnökhelyettese, Budapest. Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Budapest. Révai József, az elnöki tanács a! - elnöke, Budapest. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Borsod megye. Sedlmayr Kurt Kossuth-dijas akadémikus, egyetemi tanár, Szabolcs megye. Schwartz Benjámin főrabbi, Budapest. Szabó Pál Kossuth-díjas írő, Békés megye. Szakai! József, a DISZ központi vezetőségének első titkára, Szabolcs megye, Szalvay Mihály altábornagy, Bács megye. Szádeczky Kardoss Elemér, Kossuth-díjas akadémikus, Budapest. Szemző Magdolna tanár, Vas m. Sziveri Kálmán termelőszövetkezeti elnök, a szocialista munka hőse, Baranya megye. Tamási Áron Kossuth-díjas író, Budapest. Túrán Pál Kossuth-dijas akadémikus, Budapest. Z. Tóth Eszter tanítónő, Pest M. Tóth József né tanítónő, Vas m. Urbán Ernő Kossuth-díjas írő, Vas megye. Varga Antal tanítő, Győr megye. Varga Béla tanító, Zala megye. Varga József Kossuth-díjas egyetemi tanár, Budapest. Valkó Endre, a Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára, Borsod m. Vass Istvánná, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnöke, Tolna megye. Veres Péter Kossuth-díjas író, Hajdú megye. Vető Lajos evangélikus püspök, Borsod megye. Veszély László gimnáziumi tanár, Veszprém. Wilhelmb Tibor Kossuth-díjas. az RM kohászati tröszt főmérnöke, Budapest. Wild Frigyes egyetemi tanár, Veszprém. Zsiray Miklós Kossuth-díjas akadémikus, Budapest, k
