Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-26 / 253. szám

4 &ZOLNOKMEGTE! NÉPLAP 1854 október 26­Fontos tömegcikkek készülnek Mezőtúr új üzemében m A keskeny, kétemeletes gyárépü­let minden műhelyében serényem halad a munka. A földszinten; esz­tergapadon és marógépen az acél szerszámokat készítik. Itt dolgoz­nak a bakelitprések is. Az első emeleten golyóspréseken sajtolják M az elektromos tömegcikkek fém- részecskéit, apró gépeken munkálják meg a parányi alkatrészeket, ten­gelyeket. Az épületem, a helyiségeken lát­szik, hogy nagyon is új itt minden. A téglafalak még sokhelyen vako­latlanok; de belül már termelnek. — örülünk .hogy ennyire is elju­tottunk már. — Örömmel, bizako­dással, mintsem bosszúsággal mond­ják ezt a látogatóknak, ha köriil- vezetnlk az épületben. Bizony nem sok lelhető fel itt új gyáraink jel­legzetességeiből; a modern munka­gépekből, fényűző berendezésekből, Nem sokmillió forintos beruhá­zásból, új gépekből épült ez a gyár. Alig volt nagyobb az „alaptőke“; minit néhány ember lelkes kezde­ményezőkészsége, szaktudása. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy vidéki viszonylatban eddig ismeretlen ipar; az elektromos tömegcikkgyártás ho­nosodjék meg Mezőtúron. m Szonda Mihály, a gyár kiváló szaktudású műszaki vezetője, — aki konstruktőre, üzemvezetője és raj­zolója is egyszemélyben a fiatal üzemnek, ;—, minden egyes gépnek, szerszámnak úgy ismeri a történe­tét, mintha csak ő készítette volna. — Ezeket a bakelit préseket szin­te ócskavasból állítottuk össze. Ezt az esztergagépet tavaly építettük teljesen újjá. Ezt a másik prést egy pesti gyár romtelepéről könyörög­tük ki — mutatja sorba Még az utolsó kis villanymotornak is külön históriája van itt arról, hogyan men­tették meg az enyészettől, hogyan nyerték meg hosszas munkával újra a termelésnek. Ez volt a mult: a rejtett tartalé­kok hasznosítása. S a jelen: haszon a népgazdaság számára; csekély be­ruházásokkal az árualap növelése, m *— Olyan villamossági cikkeket gyártunk; melyekből bizonyos hiány mutatkozik, mondja Szentesi elvtárs, az igazgató. Az úgynevezett T el­ágazók gyártása folyamatban van; már a hozzávaló szerszámokat ké­szítjük, s november közepétől olyan mennyiségben gyártjuk, amely tel­jesen fedezi a szükségletet. Eddig hiába keresték ezt a cikket az üzle­tekben. A háború óta Úgyszólván egyetlen gyár sem készítette; pedig majd minden házban kell. Jelenleg a többek között két fon­tos cikk gyártása folyik tömegesen: egy talpkapcsolőfajtát és egy húzó- nyomó kapcsolót állítanak elő a mű­helyekben. Egyes kezű lányok, asszonyok dol­goznak a gépek mellett, de nem is akárhogyan, Harmadik negyedévi tervét 110 százalékra teljesítette az üzem s ez nagyrészt a munkások érdeme. III Patkó Lajosné kicsiny fúrógépen dolgozik. Alig valamivel vastagabb tengelybe, mint a ceruza hegye, hosszirányba mégegy üreget mélyít. Türelem, ügyesség kell ehnez a mun­kához. — Meg igyekezet is, ha az ember keresni akar — teszi hozzá a fiatal­asszony. Lassacskán; megfontolva válaszolgat tovább, mert egész fi­gyelme a munkán van. Szaporán tolja a gép alá a csöpp munkadara­bokat. .—i 48 darabot kell csinálni órán­ként. Ez meg is van, sőt tegnap 160 százalékot értem el. De szíve­sen igyekszem. Kell az áru az üz­letekbe. Na meg kell a pénz is ne­kem. Ez a kettő csak így jó együtt. — Nekem is most. , . gondolja csak két fiam van. Az egyik 21 hó­napos; a másik hét. A férjem kato­na, jól jön a pénz. Ha nem is bőven, de azért megvan ami kell. m Platkónén.' kívül is sokan van­nak még jő munkások. Kötél István- nőnak, a legügyesebb préseiének, Fazekas Antalnak az ügyes műsze­résznek. Papp Sándornénak; Magyar Balázs szerelő csoportvezetőnek, csakúgy mint a jó szakember híré­ben álló Fekete Károly idomszerész­nek együtt kell említeni a nevét a fejlődő gyárral és a tervteljesítés- sel, Téli előkészületek az SpriUgépgyárban Az Aprítógépgyár vezetősége nem feledkezett meg a közelgő télről, s komoly intézkedéseket tett azért, hogy a hideg napok ne érjék váratlanul az üzemet* A szükséges szénmemnyiségef, melynek egy ré­szét még a nyár folyamán beszerezték — gondosan tárolták, úgy, hogy semmiféle károsodást nem szenvedett fűtőértéke, A kazánokat üzemképes ál­lapotba hozták, s hogy a csarnokokban is biztosítani tudják a kellő hőmérsékletet, pótolták a ablak- üveghiányokat a külső részen is, Ä gépkocsivezetők, kocsikísérők, portások és iparőrök részére szörmebéléses bunda és halina- csizma kellő mennyiségben -rendelkezésre áll s bi­zonyos tartalékot is biztosítottak a szükséges me- legruhákbólj Az üzem dolgozói bfenak abban, hogy megfe­lelő körülmények között dolgozhatnak még a tél leghidegebb napjain is, semmi serei akadályozza majd, hogy negyedik negyedéves tervét teljesít­hesse a gyár, Tovább szélesedik a verseny a Mesőgépgyárkan Á szénaremdrakó gyártmány huszonöt dolgozója röpgyűlést tartott a napokban. Részletesen foglal­koztak ez alkalommal a negyedik negyedév felada­taival. Karakas Miklós művezető és Nagy Ferenc diszpécser — a lehetőségeket felmérve — javasol­ták, hogy az éves tervet, mely 1000 darab széna- rendrakó elkészítését foglalja magában, december 31-e helyett re ár november 7-ig fejezzék be. Vita után lelkesein fogadták a ciklus dolgozói a javaslatot s mindannyian megegyeztek abban, hogy november 7-ig elkészítik az ezredik darab rendforgatót is. Rögtön meg is indult a munka a vállalás telje­sítéséért, Papp János elvtárs, a csoport bizalmija szorgalmasan, példamutatóan dolgozik, de nem saj­nálja a felvilágosító szót sem. Papp elvtárs minő­ségi ellenőr száknál tanácsaival, jó szaktudásával segít A szénarendrakó dolgozói, a Zetor-fcultívátor készítőit választották versenytársul s nem kétséges, hogy elfogadják versenyfelhívásukat. A jó munka feltétele a vezetők és a dolgozók szoros együttműködése Axxal kezdtem felszólaláso­mat a megyei pártafctiva-ülésen, hogy továbbfejleszteni az eredmé­nyeket pártunk útmutatásai alap­ján elsősorban a kommunisták fel­adata. A sikerhez mindenekelőtt a tömegek alkotó kezdeményezése, aktivitása kell. A jó munkának egyenesen feltétele a vezetők és a dolgozók szoros együttműködése. A jó együttműködésnek az alapja, hogy a dolgozók érezzék: a vezetők megbecsülik őket, hallgatnak sza­vukra. Ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka a dolgozók minden irá­nyú bejelentésének, panaszának, javaslatának megszívlelése, A bírálatra, a vezető önbírá­latának véleményem szerint a gyors és érdemleges intézkedésnek kell lennie. A Tiszamenti Vegyiművek a III. negyedévben 9.1 százalékkal csökkentette önköltségét. Az ered­mény elérésében igen nagy szerepet játszott, hogy a dolgozók aktívan resztvettek ebben a harcban, hogy nem nyugodtak bele például, ha a vezetőik nem akarták megvalósítani hasznos javaslataikat, így volt ez Susa elvtársnál, áld a kovándőrlésnél használt lapátok élettartamának meghosszabbítására tett javaslatot. Az üzem vezetői nem akarták meghallgatná Suha elvtársat, „semmiségnek” tartatták javaslatát, azonban ő addig bírált, amíg szavait figyelembe vették. Ek­kor bebizonyosodott, hogy neki volt igaza: a kovandőrlő lapát-felhaszná­lása 40 százalékkal csökkent, Ol­csóbbá vált a termelés, Ax tizem dolgozói sokkal több hibát, hiányosságot, szerve­zetlenséget vehetnek észre, mint a vezető. Nemcsak azért, mert többen vannak, mert mindenütt ott van­nak, hanem azért is, mert saját mukájukban,— hogy úgy mondjam — a saját bőrükön érzik meg a hi­bákat. Nem egy dolgozónk bírálta a karbantartó műhely vezetőségét a munka szervezettségével, előké­szítésével kapcsolatban. S nemcsak bíráltak, hanem azonnal jó és hasz­nos javaslatokat is tettek. Javasla­taik, meghallgatása, megvalósítása eredményezte, hogy a műhely mun­kája lényegesen megjavult. Csak egy konkrét példát erre: az üzem­állási órák az előző negyedévhez vi­szonyítva 22 százalékkal csökken­tek. Komoly bírálatot kaptunk Ma­gyar elvtársnőtől is azért, amiért — annak ellenére, hogy ezt már többször felvetette — nem törőd­tünk a romépületek anyagának összeszedésével, Pedig ezeket az anyagokat másutt, ahol ezekre szükség van igen jól lehetne hasz­nosítani* Ax űjítómoxgalom a bírálat egyik igen fontos megnyilvánulási formája. Az újítás azt mondja el a vezetőknek, hogy az eddigi módszer elavult, nem megfelelő, hogy lehet a jelenleginél jobban, hasznosab­ban dolgozni.; ösztönzi a műszaki vezetést, hogy új módon, frissebben segítse a termelést. Újítóink, hogy csak egy pár nevet említsek — To­ros István, Molnár László, Banka János —> olyan emberek, akik elve­tik a régit, akik magasabbszínvo- nalú, fejlettebb technikájú munkát követelnek. Munkájuk eredménye közvetlenül is megnyilvánul a ma­gasabb jövedelemben. Ok is hozzá­járultak ahhoz, hogy a harmadik negyedévben például 250.000 forint­tal ikerestek többet dolgozóink, mint az előző negyedévben. Fel hell vennünk a harcot, minden olyan megnyilvánulás ellen, amely dolgozóink bírálatának el- folytására, vagy egyenesen — ilyen ás előfordul — a bíráló megbosszu- lására törekszik.- A kovandőrlő előbbi vezetője például az üzem egyik dolgozóját, — aki egy munka- védelmi területen elkövetett súlyos mulasztást vetett fel, —> alacso­nyabb munkakörbe akarta helyezni. Az ilyen magatartás nagyon káros, megijeszti a dolgozókat, könnyen elterjed, hogy „ha ez így járt, jobb ha hallgatok, nem akarom én is megégetni a szám". Bár üzemünkben értünk el bizo­nyos eredményeket a dolgozók meg­hallgatása terén, meg kell monda­nunk, még csak a kezdet kezdetén vagyunk. A legtöbb bírálatot, ja­vaslatot, mint ahogy már említet­tem is, csak harcok, a dolgozók újabb és újabb figyelmeztetése után hallgattuk meg. Ezen feltét­lenül változtatni kell, igyekszünk úgy dolgozni, hogy tetteink, jobb munkánk beszéljen mielőbb helyet­tünk. Gór Nagy Sándor a Vegyiművek igazgatója. P OST ÁTSKBÓL < ^Október 25-én 31 levél érkezett szerkesz­tőségünkhöz. Az őszi mezőgazdasági mun­kák állásáról számol be. Kurkó Mihály Ör­ményesről, dr. Patakfalvi István Jászkisér- ről, Fülöp Ferenc Tószegről, Konti Mihály Turkevéről, ifj. Fűtő Joachim Tiszaroffról, Seller István Szolnokról. A Hazafias Nép­front jelölő gyűléseiről ad hfrt Laczkó József Csépáról, Csorba Károly Tiszafüred­ről, Kiss Albert Kunhegyesről, Nyírfa Jó­zsef Szajolból. Sportcikkeket küld Molnár József Kunszentmártonból és Halász Gyula Szolnokról. Különböző szervekhez kivizsgálássá kül­dött levelekből 11 érkezett "vissza. Zsidó Mártonná cserkeszöllői, Hajdú Antal kis újszállási, Imre Sándor örményesi, Horto­bágyi László szolnoki, K. Ládi József jász- kiséri, özv. Földes Imréné tiszatenyői, Elek Lajos szolnoki, Földi Imre újszászi, Bakondi Pál törökszentmiklósi, Rácz Pi­roska turkevei, Kovács István vezsenyi, Fáczán Piroska jászágói. Lengyel Ilona jászladányi. Csömör Mátyásné szolnoki, Papp Lajosné öcsödf, Sípos Sándor török­szentmiklósi, Barabás Zoltánná szolnoki levélíróink kéréseit, panaszait megvizs­gáljuk. A francia nép tiltakozik Nyugat-Németorsság ujrafelfegyverxése ellen Franciaországiban s— mint a 1‘Humanité jelenti a Nyugat- Németország felfegyverzése elleni harc során egyre nő és erősödik a szocialista és kommunista dolgozók akcióegysége. Cognacbam a kom­munista és szocialista városi taná­csok együttesein megszervezték a város lakosságának gyűlését. Az egyhangúlag elfogadott határozati javaslat hangsúlyozza a német kér­dés békés megoldása és az európai kollektív biztonság megteremtése érdekéiben a négyhatalmi értekez­let összehívásának elodázhatatlan szükségességét. A szocialista Pierre Bloch a Journal du Parlament cí­mű folyóirat hasábjain cikket kö­zöl, amelyben állást foglal az álta­lános leszerelés és az európai kol­lektív biztonságról szóló szovjet javaslatoknak a nyugati országok általi elfogadása mellett. Pierre Bloch a kővetkezőket ír­ja: „Szerfölött fontos a kollektív biztonság valóban európai meg­szervezése létrehozásáról szóló szovjet javaslat, amely az Uraitól az Atlanti Óceánig kivétel nélkül minden országot egyesítene. A nemzetközi helyzet jelenlegi szaka­szában az a vélemény alakul ki, hogy csupán az ilyen javaslat ké­pes új »távlatokat feltárni minden európai nép előtt’1. Edouard Her- riot, a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke, Cassagne radikális képvi­selő, Ha-ute-Vienne megye főta­nácsa, Charente-Inferieure és sok más megye ‘polgármestereinek nagy csoportja ugyancsak a nyu­gatnémet revansiezták felfegyver­zése ellen foglalt állási A többmillió francia dolgozót egyesítő CGT levéllel fordult Nyu- gat-Németország szakszervezetei­hez. „Ml ismét annak a forró óha­junknak adunk kifejezést — írják a levélben —, hogy a német dol­gozókkal és azok szakszervezeti szervezeteivel baráti kapcsolatot teremtsünk, hogy egyesítsük erőin­ket a német militaristák felfegy­verzése, a háborús gyújtogatok, a német kérdés békés rendezésének ellenségei elleni harcban, a béke megvédéséért vívott közös harc­ban.1’ (MTI) A norvég nép megünnepelte Észak-Norvégla felszabadulásának 10. évfordulóját Kirkenes (TASZSZj. Október 24- én, Észak-Norvégia felszabadulá­sának tizedik évfordulóján, Kirke­nes városa ünnepi díszt öltött. Az épületeket norvég és szovjet zász­lók díszítették. Az utcákon ünnepi élénkség uralkodott: A nap központi eseménye az Észak-Norvégia felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművének megkoszorú­zása volt, A norvég kormány nevében Sjaastad igazságügyininiszter he­lyezett koszorút az emlékműre. Be­szédébe kijelentette, hogy a norvég nép sohasem fog megfeledkezni a felszabadító hős szovjet katonák­ról. Befejezésül Sjaastad kijelentette: „A történelemben nem fordult elő, hogy háborús összeütközésre ke­rült volna sor Novégia és a Szov­jetunió között. Mi továbbra Js tiszta szívből jószomszédi viszony­ban, kölcsönös megértésben és bé­kében akarunk élni a Szovjetunió­val. A szovjet kormány nevében G. P. Arkagyev oslói szovjet nagykö­vet, az ünnepségen résztvevő szov­jet kormányküldöttség vezetője koszorúzia meg az emlékművet. Beszédében Arkagyev a többi kö­zött kiemelte; •Az a tény, hogy együtt ünne­peljük Észak-Norvégia felszabadu­lásának évfordulóját, kifejezésre juttatja, hogy közösen törekszünk a norvég és ,a szovjet nép jószom­szédi viszonyának további erősíté­sére és fejlesztésére.“ Ugyancsak vasárnap Kirkemes- ben megkoszorúzták a fasiszta hó­dítók garázdálkodásának áldoza­tául esett norvég hazafiak emlék­művét is. A norvég kormány nevé­ben Sjaastad igazságügyminiszter, a szovjet kormány nevében Arka­gyev nagykövet helyezett koszorút az emlékműre. (MTI) EGV RÖGESZME Montgomery angol tábornagyot rögeszme kerítette hatalmába. Még­hozzá már elég régem, még akkor, amikor az atlanti tömb európai fegy­veres erői főparancsnokhelyettesé­nek nevezték 3d. Az angol tábornagy beutazta a tömb tagállamait, előadá­sokat; felolvasásokat tart, cikkeket ir, nyilatkozatokat tesz, így terjeszti „fixa ideáját“; amely abban áll, hogy az atomfegyver alkalmazását követeli a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok ellen. Erre persze azt lehet mondani, hogy Montgomery nem áll egyedül ezzel a betegségével. Az atombom- bás világhódítás rögeszméje lett egyes amerikai tábornokoknak, ma­gasállású politikusoknak; 8 azoknak a nagy üzletembereknek is. akiknek szolgálatában állnak az atlanti tá­bornagyok. Montgomerynál azonban ez a rögeszme meglepően sajátságo­sán nyilvánul meg. őrajta éppen akkor tör ki leghevesebben a roham, amikor gazdái legjobban esküdöznek, hogy békét kívánnak. így történt most is, a közgyűlés 9. ülésszakának napjaiban; amikor az amerikai és angol kiidöttek újra bizonyítgatták, hogy eszükben sincs semmiféle agresszió, minden vágyuk a béke és az általános biztonság. Montgomery éppen, ezekben a napok­ban Törökországba repült, ahol a hi­vatalos látogatások lebonyolítása ntán kedvelt foglalkozásához, az atomháború hirdetéséhez látott' Ok­tóber 8-án a ankarai egyetemen tartott felolvasása és aznapi sajtó- nyilatkozata óda volt az atombom­bához; amely beismerése szerint az atlanti vezetők minden számításá­nak, törekvésének és reményének alapja. SlA' háború bármikor kitörhet, — jésolta Montgomery. Egyesek azt mondják; hogy háború esetén az atomfegyver nem kerül bevetésre. Én nem osztom ezt a nézetet. Ha kitör a háború, kénytelenek leszünk alkalmazni az atomfegyvert„ Az Eszakatlanti Szövetség jelenlegi terveit az atomfegyver hatásának számbavételével dolgozta ki,..« Montgomery felhívást tett, hogy fokozottan készüljenek a háborúra. Azt hangoztatta, hogy mielőbb hely­re kell állítani a nyugatnémet Wehrmacht-ot, Nyngatnémetország nélkül az atlanti tömb — mondotta — „repedt pajzs“. Fogadkozott, hogy „a Nyugat nem habozik majd al­kalmazni az atomfegyvert“. A há­ború érdekében /.önfeláldozásra*1 szólította fel Törökország és a töb­bi amerikai csatlós ország lakossá - g&ti Az 'atlanti« tábornagy nyíltsága miatt már nem egyszer elégedetlen­kedett az amerikai, de különösen az angol monopoltőkés sajtó. 1954. ja­nuárjában, a külügyminiszterek ber­lini értekezlete előtt; amikor Mont­gomery hasonló atomháborús ódát szavalt el, a „Daily Sketch“ című angol lap korántsem választékos ki­fejezésekkel irta: f,Sajnos, nehéz visszatartani Mont- gomeryt attól, hogy nyilvánosan bo­londot csináljon magából, De leg­alább határoljuk el magunkat durva melléfogásától és kérjük meg őt, hogy a jövőben tegyen lakatot a szájára“. Montgomery nem teljesítette a konzervatív lap kérését; nagy bősz. szűságára az atlanti politikusoknak, akik pedig titokban ugyanúgy gon­dolkoznak, mint a túlzottan harcias és túlságosan szókimondó tábornagy. Kiváló földművesszövetke­zeti dolgozó GYARMATI LÁSZLONÉ A turkevei III. sz. földmüvesszövetkezeti bolt kiváló vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom