Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-26 / 253. szám
1954 október 26. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 November 7 tszcs néven új közös gazdaság alakult FegyvernCken A már eddig működő fegyver- neki szövetkezeti gazdaságok eredményei győzték meg Tóth György 4 holdas egyéni gazdát és több társát a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről. Ezért néhány nappal ezelőtt többedmagával együtt felikereste a községi tanács vezetőit. Bejelentette, hogy terme- lőcsopartot akarnak alakítani és kérik ehhez a községi tanács segítségét, Az elmúlt hét végén November 7. tszcs-néven tizenkét család meg is alakította a község hetedik közös gazdaságát. Az új szövetkezet tagjai megválasztották a vezetőséget. Az elnök Tóth György lett. A tszcs tagjai rizst és szántóföldi növényeket termesztenek. Az új, 40 holdas rizstelep építését néhány napon belül meg is kezdik# Érdemes búzát vetni ld. Hangyási Kálmán kenderes! gazda a napokban hallott a kenyérgabonatermelés fejlesztéséről szólő minisztertanácsi határozatról, a sokféle kedvezményről, amit a kenyérgabonatermelés nyújt a dolgozó parasztoknak. Eredetileg 2 hold búzát akart vetni, de elhatározta, hogy 400 négyszögöllel többet vet. A jól előkészített talajba a két hold, meg a 400 négyszögöl búzát is elvetette. SILÓTAKARMÁNYT KÉSZÍTENEK A FIATALOK A karcagi mezőgazdasági technikum diákjai is csatlakoztak a DISZ Központi Vezetőség felhívásához. Elhatározták, hogy ők Is segítenek a kísérleti gazdaságok dolgozóinak a takarmányalap biztosításában. A gazdaságban eddig 2600 köbméter sltóta- kármány készült, s ebből 820 köbmétert a technikum diákjai sllóztak be. Képünkön Gál Antal és Farkas Julianna III. éves hallgatók a gazdaság dolgozóival együtt kukoricaszárat, szudánlfüvet silóznak, melyből melaszos vízzel locsolva klválő nedvdús takarmány lesz. meg az éti házamat kedőücet, késlekedőket, filézzék Községünkben néhány nap óta igen komoly lendülettel megindult a búzavetés. Része van ebben annak a beszédnek, 'amit Gero elvtárs mondott a megyei pártaktívaülés alkalmával. A beszédet sokan olvasták községünkben és azóta az eddig késlekedők is világosabban látják, milyen nagy kárt okoznak saját maguknak és népgazdaságunknak, Több kisgyűlést tartott tunk már a községben ég én, mint járási tanácstag, a saját példámmal is igyekszem bizonyítani, mennyire hasznos az idejében való vetés. A községben az elsők között vetettem el és búzám már szépen sorol. A szépen beállott búzavetésemmel cáfolom meg a kételakik hivatkoznak száraz talajra, egérre, miegymásra. Nézzék meg az én búzámat, nem ártott annak sem az egér, sem az, hogy egyidőben száraz volt a talaj. Bizakodással nézek a következő gazdasági év elé. Ifj. Fűtő Joachim 10 holdas egyéni gazda, Tiszaroff Megalakult a Megyei A Megyei Tanács székházéban a napokban megalakult a Megyei Választási Elnökség, melynek tag, jai lettek: Bozsik János, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság osztályvezetője, Hegedűs Andrásné, a Bőripari KTSz dolgozója, Feke János, a Járműjavító dolgozója, Rózsavölgyi Ilona, a Vegyiművek mérnöke, Kovács Mihály, a Statisztikai Hivatal vezetője, Hack Márton, a Megyei Tanács Oktatási Osztályának Választási Elnökség vezetője és dr. Réti Ferenc, a Megyei Tanács Igazgatási Osztályának vezetője. Ezután megválasztották elnöknek Bozsik Jánost, helyettesének Hack Mártont, a Választási Elnökség titkárának pedig dr, Réti Ferencet, A Megyei Tanácsnál lévő hivatalos helyiségben a Választási Elnökség megkezdte működését. BÍRÓSÁGI A szolnoki járásbíróság ifjúság elleni bűntett miatt czv. Mihalko- vics Józsefné szolnoki lakost két és félévi börtönbüntetésre ítélte. Mihalkovicsné nem gondozta rendesen gyermekeit, iskolába sem küldte s így erkölcsi züllésnek tette ki őket, ÍTÉLETEK A szolnoki járásbíróság Bodor József kó* teleki lakost feketevágásért 4 évi börtönre, 5 évi jogvesztésre és 2000 forint vagy on „ elkobzásra ítélte. Bodor hasonló vétségért márt volt büntetve. — Fülöp István ku_ Iákot, aki járlat nélkül adta e! birkáját és közellátási bűncselekmény elkövetéséért már szintén büntetve volt — t évi börtönre, 5 évi jogvesztésre, 2000 forint pénzbünte. tésre és 2000 forint vagyonelkobzásra, Tóth Józsefet, aki segífett a feketevágásnál 6 hónapi börtönre és 1 évi jogvesztésre ítélték, ÉRDEMES SZARVASMARHÁT TENYÉSZTENI A jászboldogházai állattartó gazdák válasza a kőtelekieknek [ SZÉP napsütéses | napon jártam a jászbaldogházai halárban. Kellemes meleg volt. Szinte elfeledtem, hogy október második felében vagyunk. A kedvező időt kihasználva, a dolgozó parasztok szorgalmasan végezték munkájukat. A nyikorgó szekereik hordták a trágyát, másutt a magágyat készítették, vagy a búzát vetették, hogy még a jóidőben megerősödjön a növény, s jövőre ■gazdagabb termést adjon. A községben 100 százalékra teljesítették a búzaivetési tervet. De továbbra is dolgoznak, mert elhatározták, hogy 120 holddal több búzát vetnek. A tanyaudivanokon, vagy a közéiben lévő legelőn mindenütt tehenek, növendékállatok és kisborjúk legeltek. A sok szép jószág láttán eszembejutott, hogy a néhány nappal ezelőtt Kötetem megtartott Néplap ankéton többen elmondották, nem érdemes szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozni, mert ez nem kifizető. | A jász boldog hazai j egyéni gazdák a szarvasmarha tenyésztésben elért kiváló eredményeikkel megcáfolják ezt a helytelen nézetet. A 2300 lakosú községben 2000 szarvas - marha van. Ebből 150 törzskönyvezett tehén és még az ősz folyamán sok jól tejelő, szép testalkatú tehenet törzskönyveznek. Tenyészbikák nevelésével is foglalkoznak a jász- boldogházai gazdák. Az országos mezőgazdasági kiállításom kapott díjak, elismerő oklevelek is igazolják, hogy mesterei az állatok nevelésének, Nyitrai József 15 holdas középparaszt gazdaságában hat szarvas- marha van. Egész éven át pénzelt a három jól tejelő tehén tejhoza- mából. A mezőgazdasági kiállításon pedig egy összegben 13.390 forint ütötte markát a harmadik díjjal kitüntetett tenyészbikáért, | konkoly Bela | j2 holdas gazda is mindig tartott állatokat. Hiszen ez teszi jövedelmezőbbé a paraszt- gazdaságot. Az állati termékekből naponta jön pénz a házhoz. A föld is akkor ad bő termést, ha rendszeresen trágyázzák. Ezt pedig állatok nélkül néni lehet biztosítani. Konkoly Béla, a termelési bizottság állattenyésztési szakcsoportjának vezetője. Mindenki tudja róla a községben, hogy a mezőgazdasági kiállításon elismerő oklevelet kapott a Szeíkfű nevű előhasú tehene, amely 22 liter tejet adott naponta. Itt kelt el egy szép tenyészbikája is. A két jószágért 25.000 forintot kapott. A gazdaságban lévő Árva nevű tehén megfelelő takarmányozással napi 33 liter tejet ad. A tejbeadáson kívül nyolc-, kilencezer liter tejet szabadon tud eladni. így havonta csupán tejből 2000 forint a bevétele. Az állattartás jól jövedelmez. Persze csak akkor, ha szeretettel, szakértelemmel gondozzák a jószágokat, kellő mennyiségű és minőségű takarmányt biztosítanak számukra. Konkoly Béla négy és fél hóidon termel lucernát, s ezenkívül a kukoricasaár egyrészéből, a kalá-1 szosok után termelt másodnövényből, a cukorrépa koronából és szeletből silót készít állatainak. Az ■abraktakarmány sem okoz gondot, ment a jól trágyázott föld jól terem. Ebben az évben 11 mázsa termett holdanként, kukoricából pedig 40 mázsa. 800 négyszögöl területről 140 mázsa cukorrépát takarítottak be Konkolyék. íme itt a példa az állattartás sokszoros hasznáról. I szoros jánös | elmondotta, hogy a kormány milyen segítséget nyújt az állattartóknak. A tenyészállatok szalbadfelvásárlásd ára tavaly június óta jelentősen emelkedett. A leszerződött tenyészbika után 600 liter tejbeadási, 400 forint adófizetési kedvezmény jár, és öt mázsa abraktakarmány illeti meg az állattartót. Lehetne még tovább sorolni államunk segítségét. Például azt, hogy a törzskönyvezett teheneknél 5000 liter tejhozam után 11, hatezer liter után pedig 15 mázsa korpát kapnak a gazdaságok hatósági áron. Csík Józsefnek két jól tejelő tehene van. Naponta háromszor feji. A Gyöngyi nevű tehén 300 napos termelési idő alatt 6200 kg tejet termel. — Kötelezettségét könnyen tudja teljesíteni, sőt bőven jut A Szolnoki Cellulózegyár dolgozói, hasonlóan megyénk többi üze; meihez, versenyvállalást tettek ncr vemiber 7-e tiszteletére. A műszakiak fogadalma a vegyszertakarékosság és az ömköltségcsökken'és volt. A gépeken és az üzem többi részében szorgoskodó dolgozók pedig szinte valamennyien megfogadták, hogy októberi tervüket egy nappal a határidő előtt befejezik. LÜ A vállalás megtétele után nagy ütemben indult meg a munka az adott szó valóraváltásáért. Az üzemiben mindenki úgy igyekszik, hogy munkájával továbbra is megtartsa a gyár jóhímevét. A dolgozók valamennyien büszkék arra, hogy a gyár fennállása óta egyetlen tonna anyaggal sem adósa népgazdaságunknak. A délelőtti műszak művezetője Szilágyi Ferenc elviárs. Naponta számtalanszor végigjárja az üzemet, tanácsával, útmutatásával segíti az új dolgozókat. Kérésünkre szívesen elmondja, hogy a Oellu- lózegyárban egyetlen egy száz százalékon alul teljesítő sincs, pedig nyugodtan mondhatják, hogy a szakmában eléggé tapasztalatlan fiatal szakemberek irányítják a bonyolult szerkezetű gépeket. ÖQ Lipozsencsics Györgynét, & durva osztályozó gépnél találjuk. Alacsony, mosolygósszemű szőke aszszabadpiacra is. Az állattartás teszi lehetővé, hogy 12 hold földjéből évente négy, öt holdat istállótrágyázzon. | RÁ ez János | középparaszt a szarvasmarhatenyésztés jövedelméből építteti újra tanyáját. A takaros, kétszobás lakóház már tető ■alatt va/h. A jászboldogházialk példáját igazolja. hogy érdemes foglalkozni a szarvasmarhatenyésztéssel. — Igaza van Szőrös Jánosnak, aki úgy vélekedett, hogy saját magának ellensége az a dolgozó paraszt, aki nem tart állatokat. A szarvasmarhate- nyósz'tés eredményeiről számoltak be a vasárnapi tenyészállat bemutató és tapasztalatcsere alkalmával a jászboldogházai gazdák. — S az egybegyűltek nagy érdeklődéssel szemlélték a szebbnél szebb tenyészállatokat. A személyes érdekeken kívül országos ügy egész népünk érdeke a szarvasmarhatenyésztés, mert ez adja a legtöbb és legfontosabb élelmiszert és a köny- nyűipari számára fontos nyersanyagokat. A jászboldogházai gazdák példáját kövesse megyénk parasztsága. Nagy Katalin. szony. Nagy szakértelemmel figyeli nap mint nap gépének egyenletes működését. Pedig még* ő is fiatal szakmunkás. Alig pár hónapja, hogy e gép irányításával bízták meg. Bizony, a kezdet neki sem volt könnyű, hisz azelőtt még csak gondolni sem mert arra, hogy ő ilyen hatalmas gépet irányítson. Az ő feladata hosszú időn keresztül a napi takarítás volt és semmi más. Persze keresete is jóval kevesebb volt, mint jelenleg. A mostani fizetéséből sokkal jobban tudja a két gyerekét is ruházni. no Eleinte persze nem ment köny- nyen az új munkája. A segítés, a bátorítás azonban egy percre sem maradt el a műszákiak részéről. A művezetők szinte vezették, irányították a dolgozók minden lépését. Az állandó foglalkozás meghozta gyümölcsét. Lipozsencsicsné, Kiss Miklósné és Staur Laura váltótársával együtt október első de- kádjában 110 százalékot ért el- A tekercselők is kitesznek magukért a napi munka során, 100 százalékon alul nincs teljesítményük. A dolgozók jó eredményének tudható be, hogy az üzem október első de- kádját 111.4 százalékkal zárta. m Á dolgozók lendülete, a műszaki vezetők támogatása biztosíték arra, hogy november 7-e tiszteletére vállalásukat maradéktalanul teljesítik.. -,-'■; A Szolnoki Cellulózogyár rendszeresen teljesíti tervét DÉLELŐTT Paz&r ajándéka az ősznek minden derűs nap, minden meleg. Az időről, keveset elmélkedtem vasárnap, az ember érzi és nem elemzi a napfényt. Inkább minduntalan a nagy esemény, a Hazafias Népfront kongresszusa járt a fejemben* s úgy éreztem, csendes a város, kevés az ember, nem történik semmi, mintha a küldöttek a mozgást is elvitték volna. . * A kis pádon — déltájon a gyerekek hancúroztak a színház mögött, csak néha tűnt fel egy-egy férfi, kannával a kezében, útban vagy jövet a meleg- vízforrástól. A szemem a fákon pihent, a játszadozó leveleken. Éppen akkor lépteti Nóra néni a kis útra, amikor valami rím futott át bennem a magános emberekről. Ä verssor felolvadt, eltűnt. Nóra néni közeledett a sétányon. Messziről főkötőnek néztem apró fekete kalapját, fekete kabát, retikül egészítette ki ünnepi ruházatát. Előre! — kiáltották a gyerekek, s aztán újra felharsant a köszöntés, amikor már a pad előtt állott. Leült a gyerekek közé, máris ' csicseregtek „ kislányok kérdései nyomán. A nagyocskákkal máskén Oszt napsütés beszélt, az elsősökkel is—> ezekkel a tapasztalt mama hangján, évődve édesen. Amazokkal parányi komolysággal »—■ hiszen, aki már a második elemit tapossa,». Harminc-negyven kislányt tanít a Költői Anna- úti iskolában. Az első osztályt. Formálja, gondozza a kis emberpalántákat, s közülük, ki tudja, hányán küldik majd Hozzá iskolaköteles gyermeküket, ahogyan édesanyjuk is Nóra néni kezét fogta az iskolábalépés nagy felindulásában. __ Hova megy a kedves, őszhajú tanítónéni vasárnap délelőtt? Hová viszi fehérkötésű könyvét? Miért nem pihen az ablaknál a langyos napon, miért neim üldögél a kertben, köt, horgol, vagy olvas, kedveszerint? Nóra néni tanítványai szüleit látogatja. A kismamák ilyenkor otthon Vannak, s a gyermekek neveléséhez sokat segít az otthon ismerete. — Hozzánk tessék jön- n 1 ■— kéri Ica, a parányi elsős. — Odaindultam — áll fel Nópa néni — s feli,'gvzí gyón grlh: tűkkel — Tarjáni _ Ilona, Duclos- utca; ?» Mennek ketten az úton. E város sokszáz Icájának és Pistijének szigorú, igazságos aranyosszívű nevelője — s Ida, a kis copfos, akire ma iszonyú felelősség hárul —- hiszen ő vezeti be édesanyjához a tanítónénit. * DÉLUTÁN Ä Malinovszki-utca csendjét csiak a halkan zizzenő levelek bontják meg. Ha a park a gyermekeké, ez az utea a nagymamák, a halkan ’é- pegető öregeké. A park a nyár, ez az ősz birodalma, Ragó néni a ház előtt ül, inkább fekszik félig. Hálta mögött, térdén régi plüss párna, takaró. Kevés a meleg, ha az ember hetvennégy évet megért már. Az ismerősök mesz- sziről köszönnek, szeretettel nézik, akik először látják is. Fekete kendő, szemüveg, mások is így öltöznek, gyengén látnak idős korukban. A kendő ráncai, a csillogó üveg fájdalmas barázdákat, halovány arcot, érdeklődő szemeket tiakar. Áz élet utolsó percig szép és tele van élményekkel. Ragó néni úey beszél a betegségéről* mint a mesebeli na-gyanyó a gonosz varázslóról, Á zaklatott, félő, fájó szívéről. Négy évttzed köny-; nyes, harcos múltjáról, melyet az orvosok segítségével vívott. Az életért. Isten és a szentek neve együtt él emlékeiben az orvosok nevével. A láz, a szívbaj, az injekciós +ű, a rettegett műtét és a sokéves ágybanfekvég mélységesen vallásossá tette. Mindenáron élni akar'. S nem volt senkije. Gyermeke nem született. Férje istápolja, a hajdani vasúti kalauz. Most az élet fáradalmait piheni mindkét ember, Ragó néni szereti a csendes őszi napokat, a levelek percenését, szereti az embereket, az egészségeseket, a fiatalokat. Nézeget, hallgat, szemével megsímogatja ®z arrajá- rókat. Hogy mások-e az emberek, mint negyven év előtt, s hogy mit is szeretne még az élettől, azt egyedül ő tudja. Mondani búcsúzóul csiak azt mondta —* régi zenélőórák dallamára emlékeztetőn; ■— Milyen csodálatos, kifürkészhetetlen titok az élet. s, Mennyi orvos gyógyított és vigasztalt engem ., Azt hitték, meghalok fiatalon. S negyven év alatt én mondtam áment tizennégyük halálakor , i Teli van az ősz, teli van >a szívem e kedves, fáradt öregek, sorsával, ttej.
