Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-12 / 216. szám
Hálóing, pizsama, ágykabáf1. Meleg flanellpizsama, kihajtós nyakkal, manzsettával. 2. Szatén, vagy habselyem hálóing. Felső részét rátett, hímzett pánttal díszíthetjük. S. Húzott flanelt ágykabát, nyaka slingeltszélű, masnival záródik. A kisbabának őszre—télre Még kánikula van, a hőmérő 30 C-fok körül jár. Ugyan hol még az ősz és a tél? A gondos édesanya azonban már ilyenkor, az ősz kezdetén hozzálát, hogy kisbabájának őszi-téli ruházatáról gondoskodjon, s különösen akkor, ha finom, puha bébi-fonalból , maga köti a kisbabának a ruhákat. A kötött holmi meleg, jól mosható, megéri a fáradságot, s ősszel-télen legkedvesebben mutat a gyermeken. Hálássá k A hálózsákhoz féléves gyermek részére kb. fél kg bébifonál szükséges. Dupla szállal, 2 és feles tűvel kötjük. Kötésmintája a következő: 1. sor: a síma, 2 fordított; 2. sor és minden páros sor: a simára sima, a fordítottra fordított; 3. sor: a simára fordított, a fordítottra sírna. A hátát körülbelül 45 centiméter szélességben kezdjük el kötni, 60 centimétert kötünk egyenesen, itt minden 6-ik szemnél 1—1 szemet fogyasztva, 2 sima, 2 fordítottal folytatjuk tovább, de úgy, hogy a fogyasztás után következő sorban egy lyuksort készítünk. A 4 cm-es patentrész után a mintával folytatjuk tovább. Tíz cinen keresztül fogyasztjuk a karlyukat, 4—3— 2—1 szemenként, majd 11 cm-es karkivágás- magasság után elfogyasztjuk a vállát 5 szemenként. A háta közepén maradó szemeket egy sorban befejezzük. Az elejét két részből kötjük, az oldala és a karkivágás pontosan olyan, mint a hátának, az eleje közepén tíz szemet oda-vissza simán kötünk, belekötve kisfiúknál a baloldali, kisleányoknál a jobboldali részbe a gomblyukakat is. Az eleiénél a 8 cm karlyuk- magasság után fogyasztjuk a nyakkivágást 10, 2, 2, 1. 1 szemenként, a vállát a háta szerint. Az ujját így kötjük. Kb. 36 szemre kezdve, egy sima, eav fordítottal kezdünk 8 cm-t, azután mintával folytatjuk a- karölíőig, ezt fogyasztjuk három szemmel kezdve, majd minden sor elején 1—1 szemmel folytatva, míg a karkivágás magassága 8 cm lesz. A kész darabokat összeállítva, a nyakát körül- horgoljuk egy rövid- pálcasorral, a derekába zsinórt fűzünk és felvarrjuk a gombokat. Főkötő Olyan hosszú pántot kezdünk el kötni, amely az arcot körülfogja. Kb. 12—14 cm szélesre kell készítenünk. (Mérjük hozzá a gyerek fejéhez.) Ezt a részt a színén símán, a visszáján fordítottan kötjük. Kötünk egy külön pántot, 3 szemmel kezdve, oda-vissza símán, egy sort az alapszínbő1, egy sort fehérből. Ha kötésünk 5 cm széles, akkor az egyik oldalon minden sor elején fogyasztunk egv szemet, a másik oldalon pedig szr.ooH- tunik ezv szemet. He megfelelő hosszúságú a pánt, ugyanúgy vissza- ifogyasztjuk '3 szemre. Ezt varrjuk a homlokhoz kerülő részhez. Saiát szálából háromágú fonatot sodrunk — ez lesz a kis főkötő (apró öltésekké rádolgozott) csavart dísze. SÜSSÜNK - főzzünk EGRESLEVES. - Fél kg félig vagy egészen érett egrest kevés vízben megfőzünk. Szitán áttörjük, megsózzuk, cukrozzuk, reszelt citromhéjial ízesítjük. — Újra tűzre tesszük kevés liszttel meghintjük, tejjel vagy tejfellel feleresztve forraljuk. Ha tejfellel forraljuk, kevés vizet is tegyünk bele. Melegen vagy hidegen fogyaszthatjuk. PARADICSOMOS RIZS. — 25 dkg rizst megmosunk és sütőben megszárítjuk. Díó- nyi zsírban kevés apróra vágott vöröshagymát (esetleg foghagymát is) pirítunk és mielőtt a hagyma megsárgul, hozzáadjuk a rrzst. Megpároljuk, majd beleöntiink 1 ded sűrített paradicsomot, vagy apróra vágott hámozott friss paradicsomot, megsózzuk s feltöltjük annyi hideg vízzel, hogy énoen ellepje. Lassan főzzük, keverés nélkül. Ha szükséges, forré hús- va<ry csontlével, ba ez nincs forró vízzel föleresztjük. Tálalás előtt reszelt sajttal ízesítjük. HALKROKET. — Főtt vagy sült ha'at (esetleg maradékot) összevegyítünk tejben áztatott és kicsavart zsemlyével vagy hideg krumplipürével, tojássárgájával, csipetnyi reszelt citroinhéjjal, sóval és (ízlés szerint) reszelt sajttal. Rudacskákat formálunk belőle, tojásfehérjébe és zsemlyemorzsába forgatjuk, forró zsírban vagy ólaiban szép sárágra sütjük. HVJSSALATA leveshúsból. - A főtt húst vékony szeletekre vágjuk, tálba tesszük, karikára vágott főtt krumplit, keménytojást. hagymát, szeletekre ' ágott paradicsomot teszünk hozzá. Sós, ecetes vízzel leöntjük és finomra vágott petrezselyemmel hintjük meg GYÜMÖLCSLÉ eítevése cukor nélkül. A gyümölcsöt (epret, málnái, ribizlit, cseresznyét, meggyet, barackot, szilvát, vagy szőlőt) megmossuk áttörjükfés lábasban felforraljuk. Amikor forr, felmejegített üvegekbe tesszük. Amint egy üveg megtelik azonnal lezárjuk celofánnal, vagy beszurkolt dugóval. A többi levet ezalatt továbbforraljuk. A megtelt üvegeket azonnal párnák közé tesszük és ott tartjuk, míg teljesen kihűlnek A gyümölcslevet használatkor ízlés szerint édesítjük, de cukor nélkül Is kitűnő. Fogyaszthatjuk hideg szénsavas vízzel is. A helyes bőrápolás A helyes bőrápolást a tisztálkodással kell elkezdeni. A bőrre rakódott port, szennyeződést és baktériumokat, illetve a bőrön termelődött faggyút, beszáradt verejtéket és lehárrló bőrpikkelyeket időnként meleg szappanos vízzel el kell távolítani. Egyszerűen szólva minden este jól meg kell mosdani szappannal, bő meleg vízben. A reggeli mosdás inkább hideg vízben történjék és a testnek, a bőrnek az üdítősét várjuk tőle. Az estéli meleg mosakodásnál a tisztálkodás a cél. A meleg vízben való mosakodást nem szabad túlzásba vinni, mert a verejték savanyú kémhatása beburkolja az egész testet és így láthatatlan savköpenyt alkot. Eta ezt leáztatjuk, könnyebb a baktériumoknak a szervezetbe való bejutása. Serdülő korban nagyon gyakori a zsíros bőr, amivel együtt járnak a mirigyek elzáródását jelző sötét pontok, amiből faggyúcsomót lehet kinyomni. Ezek gyakran elgennyesednek és pattanásos lesz a zsíros, fényes arc. Ilyenkor gyakori melegvizes, bő kénes-szappanos lemosásokat, a bőr alkoholos vattával való letörlését és kénes púder használatát ajánljuk. Az ilyen bőrtünetek mögött gyakran emésztési zavarok húzódnak meg. Az emésztést tehát sok főzelékkel, gyümölccsel és a fűszeres ételek kerülésével rendezni kell. A pattanásokat nyomkodni nem szabad. Az arc bőrét gőzöléssel puhítsuk meg, majd tiszta kendő segítségével ügyesen kinyomhatjuk a fekete-tetejű, apró zsírcsapocskákat. A pattanások, apró gennye- désak gyógykezelése csak annyiból állhat, hogy szeszes, vagy jód- tinktúrás vattával -ecsetelgetjük, ami gyorsítja száradásukat. A szárazbőrű emberek nehezen tűrik a szappanos vizet. Bőrük hámlik, szárad. Az ilyenek mosakodjanak esővízben és használjanak túlzsírozott szappant. Ha nagyon száraz a bor, öblítsék le tejjel, vagy kenjék be arcukat — főleg hűvös, szeles időben — tiszta étolajjal, vagy zsíros arckrémmel. A bőr szárazságát a napozás fokozza. Napozás közben zsíros kenőcsöt használhatunk, de sohase hosz- náljunk barnító olajokat, mert azok sokszor súlyos napégést okoznak. Több nő panaszkodik, hogy arcán szőrszálak nőnek. Ennek rendszerint hormonális oka van, úgyhogy nőgyógyászhoz kell fordulni. A szőr kihúzogatása nem ér semmit. Üj nő helyette. Még a szőkítés a legeredményesebb, m^rt megszőkítve nem nagyon látszik. Elektromos árammal sikerül csak megszabadulni tőlük. KERESZTREJTVENY Megfejtendő: Vízszintes 1., 18., 52. Függőleges 10. Vízszintes: 1. Fővárosunk nagyszerű ajándéka a falu népének. (Névelővel). 10. Fűszer — a fordítottja. 11. Szóösszetételekben újat jelent. 12. Pestmegyei nagyközség. 13. Arra a helyre. 14. össze-vissza int. 16. Idegen három. 17. Fél saru. 18. Munka-díjjal kitüntetett filmünk. 21. Azonos betűk. 22. Patakocska, csermely. 23. Drámai szólóének.. 24. Ezt nem szokás hajtani a demokráciában. 26. Uralaltájl nép, IV. Béla telepítette le hazánkban. 27. Morse-hang. 28 ..........Borg, volt svéd úszóbajnok. 29 . Bécsi hosszmérték (kiejtve). 31. Kuruc-végek! 32. Földbe kerül. 35. Vissza: dús étkezés. 36. Irányába. 37. Énekhang. 38. Betű, fonetikusan. 40. Csiperke gomba, másik Idegeneredetű neve. 43. Fordított személyesnévmás. 44. Rajna balparti mellékfolyója. 46. Szatmármegyei kisközség. 47. Megkezdett irány. 48. Külföldi pénzegység. 50. Svájci tartomány. 51. Ilyen állat pl. a bivaly. 52. Nemrégen európabajnokságot nyert Torinóban. Függőleges: 1. Jóminőségű import cigaretta. 2. Kihalt újzélandi íutómadár. 3. Háziállat. 4. Beképzelt, kérkedő emberre mondják. 5. Belga város. 6. Bagoly hangjai! 7. Igen, az egyik szláv nyelven, 8. Mély női hang. 9. Mágnesrúd két helye, ahonnan a mágneseshatások kiindulnak. 10. Nemzetközi békedíjjal kitüntetett szovjet zeneszerző. 14. Olasz névelő. 15. Délamerikai állam. 18. Kimagasló eredményeket elérő sportolók, mesterek megkülönböztető címe. 19. Kéttornyú templomáról nevezetes dunántúli község. 20. Az amerikai nép nagy vezére volt. 22. Ez a cérna közepei 25. A kohóipar nyersanyaga. 27. Középső átlag! 30. Volga egyik mellékfolyója. 33. Forma, figura. 34. Gázló madár. 35. Élénk, öntevékeny — Ismert idegen szóval. 39. Műköszörűs teszi. 41. Becézett női név. 42. Az okozat szülőanyja. 43. Perzsia hivatalos neve. 45. Tolni a végén 1 47. Fordítva: leánynév. 49. Híres svájci szabadságharcos névjele. 50. Egyesült Államok. 51. Papírmérték. Multhefi keresztrejtvényünk helyes megfejtése Bellini. Kombájn. Teljesítsük a kenyér- gabona vetéstervét. Jó gépi munkát. Benedek. Helyesen fejtették meg: Csendes Csaba, Csüdör Árpádné, Öllé Margit, Kiss And- rásné, Kelemen Ildikó Szolnok; Gál Bá- lintné, Sassváry Magdolna, J. Tóth Benjamin Öcsöd; Kővágó Edit Jászberény; Nagy Ferencné Jászárokszállás; Balogh Ervin, Puskás Ödön, Belukács Andrásné, Kása Lajos Kisújszállás; Hídvégi Gyula, Hídvégi Ilona Kenderes; Barabás Eszter Törökmiklós; Vallyon Ilona Tiszasüly; Pünkösti Erzsébet Tiszafüred, Pásztor Pál Jászkisér, Győző Imre Kunhegyes, Nagy Magdolna Zagyvarékas, Kurilla Józsefné Karcag, Toros Jánosné, Füleki Lászlóné Kisújszállás, Borzák Lajos Jászapáti, S. Tóth László Szolnok; Simái Erzsébet Kisújszállás; Báródi Mihály Cibakháza; Vajli Rozália Szolnok. Könyvjutalmat kaptak: Csendes Csaba Szolnok, Nagy Ferencné Jászárokszállás. Balogh Ervin Kisújszállás, Pásztor Pál Jászkisér. Beküldési határidő: minden péntek estig. Cím: Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége Szolnok, Irodaház. A bátor csacsi (Kozák népmese) így szólt egyszer a csacsi a barátjához, a tevéhez: — Én már meguntam cipelni a terhet, a hátam csupa seb. Megszököm a gazdánktól és élek, ahogy nekem tetszik. Velem jöhetsz, ha akarsz. A teve gondolkodott egy darabig, aztán így felelt: — Rossz ember a gazda, igaz! De hogyan szökhetünk meg? — Megtalálom én a módját, ne félj. Holnap sót vitet velünk a városba. Amint elérjük a hágót, összeesünk, mintha beleszakadtunk volna a teherbe. A gazda akkor nekünk esik a bottal, de hiába ver, mert mi nem mozdulunk. Meglátod, elmegy segítségért, mi meg felugrunk és elszaladunk. Kereshet aztán bennünket! — Jól kigondoltad, pajtás! Veled tartok! Úgy történt, ahogyan a csacsj megmondta. Sót kellett másnap vinni a városba. Elől ment a teve, utána a csacsi, a gazda hajtotta őket bottal. Amikor elérték a hágót, mind a ketten botladozni kezdtek, aztán elterültek a földön. Szidta is őket a gazda: •— Keljetek fel, amíg 'zépen mondom és nem látom el bottal a bajotokat! De ezek a fülüket sem mozdították, mint aki nem is hallja, hogy mit mondanak neki. Mérges lett a gazda és rávert a tevére éppen harminckilencet, de az állta vitézül. Hanem a negyvenediknél nagyot bő- dült és talpra ugrott. — No, jól van — mondta erre a gazda és most a csacsit kezdte csépelni. Rávert negyvenet, rávert ötvenet, rávert hatvanat, de a csacsi nem mozdult. — Alighanem megdöglött a nyomorult! — mondta a gazda dühösen, aztán levette róla a terhet és azt is átrakta a tevére. A csacsit meg otthagyta. Lépeget a teve a kettős teher alatt és szidja magában a csacsit, hegy most helyette is viheti a nehéz zsákokat, ráadásul meg még verést is kapott. Pedig inkább magát szidhatta volna az állhatatlan. A csacsi megvárta, amíg a gazda eltűnt a tevével, aztán felugrott és elrohant. Szaladt három nap, három éjjel, hegyen- völgyön keresztül és elért egy tisztásra, egy sebes folvó partján. Nyugodtan legelgetett, amikor egy reggel az erdő királya, a tigris ráakadt szegényre. — Miféle állat ez? Ilyet én még sohsem láttam — gondolja a tigris. A szamár rápislantott és majdnem összeesett a rémülettől: •— Most végem van! = gondolja. — De nem adom könnyen az életemet, védekezni fogok! Fel is emelte a farkát, fenyegetően mozgatta hosszú füleit, kitátotta jól a száját és elordította magát, ahogy a torkán kifért. A tigris úgy megijedt, hogy hanyatthcmlck elrohant. Az úton a farkassal találkozott. — Kitől ijedtéi meg, feleség? — kérdi tőle a farkas. Foga is vacogott a rémülettől, úgy válaszolt a tigris: — Megijedtem egy állattól, amelynél nincs félelmetesebb a világon. A füle helvén szárnya van és úgy ordít, hogy remeg tőle a föld! — Nem a szamárral találkoztál te, hatalmas uralkodónk? Ne félj, megkötözzük, csak legyen hozzá kötél. A farkas szerzett kötelet. Egyik végét a tigris nyakára kötötte, másikat a maca nyakára és visszamentek a tisztásra. Már messziről észrevette őket a csacsi és megint úgy tett. mint először: harciasán felcsapta a farkát, kitátotta a száját és ordított egy nagyot. A tigris olyat rántott ijedtében a kötélen, hogy vele szakadt a farkas feie is. azzal uccu neki, meg sem állt az erdő közepéig. Még ott is reszketett egész testében. Arra repült a szabira, megkérdezte a tigrist, mi a baja. — Várj csak, felség, Odarepülöfc, megnézem, micsoda állat az! Elrepült a tisztásra a szarka. Messziről észrevette a csacsi, gyorsan lefeküdt a földre és úgy tett, mintha nem volna benne élet. A szarka rászállt a fejére és éppen elhatározta, azt hazudja a tigrisnek, hogy legyőzte a csodáéiHatot, amikor szerencsétlenségére észrevett a földön egy búzaszemet. Fel akarta csípni a csőrével, de megcsúszott és éppen a csacsi térdéhez esett, az meg összeszorította a térdével és elkezdte csapkodni a farkával, hogv csak úgy repültek szanaszét a szarkatollak- Végül rúgott rajta egyet a patáiéval, hogy a megtéoet* madár, mint sárkolonc, repült a tisztás széléig. Ott feküdt, amíg magához nem tért. aztán fái- Halmas csörgéssel repül" vissza a tigrishez és már messziről figyelmeztette" — Szaladj, felség, amíg lehet! Nézd, hogv megtépett engem az a borzasztó állat! Vievázz, meri te is ígv járhatsz! Nagyon megiiedt a tig-- ris, úgyhogy örökre elvándorolt onnan messze vidékre. A bátor csacsi pedig ma is békésen legelészik a gyönyörű tisztáson. I