Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-29 / 230. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 szeptember 29. "2 SiéS’őn estig több mini 14 és féimiíiié forint ér á íí békekölcsönt legyzett megyénk sin gőzé népe A békekölcsön jegyzés megindu­lása óta eltelt néhány nap alatt is fényesen bebizonyosodott, hogy me­gyénk dolgozó lakosságának több­sége magáévá tette az Elnöki Ta­nács felhívását és szívesen adja forintjait a hazának. Már az els-3 napon is többszázezer forintot tett k: a lejegyzett kölcsön. Azóta mil­liókká duzzadt ez az összeg, s még mindig sokan vannak olyanok, akikhez nem jutott el a gyű j tőív, nem értek el hozzá a népnevelők. Legnagyobb üzemeinkben, hiva­talainknál és szerveinknél a dolgo­zók többsége lejegyzett már, s a dolgozók áldozatkészségéről tesz tanulságot a kölcsön magas össze­ge. A Tisza Cipőgyárban hétfőn estig több mint 200.000, a török- miklósi Mezőgépgyárban 175.ooo, a szolnoki Papírgyárban 172.ooo, a Cukorgyárban 257.000. a Középti­szai öntöző Vállalatnál 127.ooo fo­rint értékű kötvény vásárlását je­gyezték le. Ipari üzemeink munkásai mellett hitettek magukért a mezőgazdasági dolgozók is. A bánhalmi állami gazdaságban 120.000, a palotásl ál­lami gazdaságban a vasárnap esti 32.000-ről hétfőn estig 67.000 forint- ra emelkedett a kölcsön jegyzés Ösz- szege. A surján! állami gazdaság dolgo­zói is szívesen adták forintjaikat, hisz tudják, hogy az államnak adott összeg a legbiztosabb takarék. Hétfő estig ebben a gazdaságban is 92.000 forintot jegyeztek. A mező­túri gépállomáson 53.000-et, a kar­cagi gépállomáson pedig 81.000 fo­rint az eddig jegyzett összeg. A földművesszövetkezetek dolgo­zói sem maradtak el ipari munká­saink mögött. A lejegyzett összeg mintegy 539.000 forint. Megyénk kisipar] termelőszövet­kezetei is teljesítették hazafias kö­telességüket. Tudják, hogy az ál­lamnak adott pénz nem vész kárba abból új gyárak, modern gépek, új családilházak, egészséges, korszerű műhelyek épülnek, melyek mind­mind az életszínvonal emelését szolgálják. Emellett még nyerhet is mindenki, hisz a húzások idején soknak kedvez a szerencse*. Erre gondoltak a kisipari termelőszövet­kezetek dolgozói is (s az általuk jegyzett kölcsön összege hétfő estig meghaladta a 661.000 forintot. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy az ipari munkások, mező- gazdasági dolgozók, csakúgy mint a háziasszonyok, kisiparosok és ke­reskedők, szívesen adták forint­jaikat építömunkánkho: Kemecsei Béla elvtárs, az Aprí­tógépgyár dolgozója 1100 forint át­lagkeresete mellett 550 forintot jegyzett s tudja, hogy „jó pénz“ ez. „Minden becsületes dolgozónak önként kell adnia — anyagi erejé­hez mérten — forintjait. A béke megerősítéséhez adjuk ezt a köl­csönt államunknak. Azért is adom szívesen, mert tudom, hogy a dol­gozók kölcsönéből épült fel a mi gyárunk is. Ez a pénz fekszik a szomszédos jászberényi üzemben, a Fémnyomóban. az új gyári lakások­ban, az állami gazdaság beruházá­saiban, az óvodában s sdk más épületben. Emellett vissza is kap­juk pénzünket. Most legutóbb 1000 forintos nyereménnyel húzták ki kölcsönömet. Ez az idén már ne­gyedük nyereményem volt.’1 Keme­csei Béla csak egy a sokezer ipari munkás közül, aki erejéhez mérten eleget tett hazafias kötelességének, s szívesen tette ezt, mint szavaiból is kitűnik. Hasonló céljai, érdekei fűződnek dolgozó parasztságunknak is ah­hoz, hogy pénzükkel is erősítsék államunkat. Megyénk sok termelő­szövetkezetében és községében a dolgozók nagyrésze lejegyzett már. örményesen pl. a község lakossá­gának 70 százalékánál eredménye­sen fordultak meg a jegyzésgyüjtő- pórok. Törökmiklóson B. Tóth Miklósnak, a termelési bizottság elnökének 1000 forintos jegyzése, vagy a kenderesi Harangi Margit 600 forintja olyan példa dolgozó parasztságunk előtt, ami ezreket késztet elgondolkodásra s tettekre. Hétfő estig megyénk dolgozó népe több, mint tizennégy és fél­millió forintot jegyzett le az V. Békekölcsönből. Ez a szám sem végleges még s nehéz lenne megál­lapítani pontosan, hogy ki milyen összeggel járult hozzá megyénk öntudatos dolgozói közül hazánk megerősödéséhez, még szebb életé­hez. i A jegyzés időszaka még nem ért véget. Naoról-napra többen tesznek eleget hazafias kötelességüknek. Saalkszervezeteimik, községi és üze­mi. népnevelőink ne sajnálják ez­után se a fáradságot. Keressék fel azokat a családokat, ahová nem jutott még el a gyüjtőív, a fél vilá­gosító szó. (Akik példát matattak Többezer dolgozó tette megyénk­ben is magáévá a kormány jelsza­vát. „Gyűlnek az aláírások a nép­nevelők jegyzési ívein. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek és fiatalok tudják, hogy forintjaikból az üzem, a község lesz szebb. A jászárokszállási gépállomás dolgozói 28.750 forintot jegyeztek. Jászfelsőgyörgyön Kucora János traktoros 500, ifj. Tóth Imréné 8 holdas dolgozó parasztasszony szintén 500 forinttal járult a jegy­zés sikeréhez. Pusztamonostoron Borbély József 5 családos tsz-tag 200, Kaszab János középparaszt 500, Telek József 8 holdas, négy családos dolgozó paraszt 150 fo­rintot jegyzett az Ötödik Békeköl­csönből. Jászboldogházán Papp Elek Gyula 500 forintos jegyzésével mu­tatott példát a község dolgozó pa­rasztjainak. Kőteleken Gadó Gyula dolgozó paraszt 200, Vezsenyen Fekete Medárd dolgozó paraszt 150, Martfűn Busi János nagycsa­ládos dolgozó paraszt 100 forintot írt a jegyzésgyüjtő ívre, neve után. A megyei tanácstagok is példát mutatnak. Kiss János martfű] la­kos 1000, Kiss Antal 800, Németh János szászberek! lakos 600, Tan- csik János tiszavárkonyi lakos 550, Bálint Ferenc rákóczdfalvai lakos 200 forintot adott kölcsön az ál­lamnak. A kereskedelem és a pénzügyi hivatalok dolgozói is szép eredmé­nyeket értek el. Az Országos Cse- ir.egekeneskedelmi Vállalat szol­noki fiókjának dolgozói 10.600, a Bizományi Áruház dolgozói 2300, a Magyar Nemzeti Bank dolgozói a megyei fiókokkal együtt 122.500, a TextiLntagykemeskedelmd Vállalat dolgozói 47.200 forintot jegyeztek. A Mezőker vállalat dolgozóinak részeredménye 72.850 forint, A megyei tanács minden dolgo­zója megértette az állam felhívá­sát, Örömmel adták kölcsön fo­rintjaikat. 249.350 forint gyűlt össze az íveken. Az osztályok között ki­emelkedő a titkárság dolgozóinak jegyzése. Az egy főre jutó átlag 950 forint. Juhász Imréné elv­társnő, a megyei tanács elnöke 2900 forint rész és 1600 forint kész­pénz jegyzéssel, Zsemlye Ferenc és Csótó István elnökhelyettes elvtár­sak 2500—2500, Fodor Mihály elnökhelyettes elvtárs 2200 forint, Kúti György vb. titkár elvtárs 2000, Sajtos Jenő döntőbíró 1200, Paró- czai Ernő előadó 800, Csabai Irén előadó 600, Bán János előadó 700 Ft-os jegyzéssel mutattak példát. Kösgasdasági hírek BRÜSSZEL (TASZSZ). Szeptem­ber 24-én a keletflandriai Boel Ha­jógyárban vízrabocsátották a Szov­jetunió számára készült Herzen motoroshajót. Ez az ötödik hajó, amit az idén gyártottak Belgium­ban a szovjet Kereskedelmi flotta számára. '* LONDON (MTI). A The Financial Times írja: Kanada gabonakivitele az idei termésév első hónapjában majdnem negyven százalékkal ala­csonyabb, mint 1953 megfelelő idő­szakában. * BELGRAD (TASZSZ). A Tanjug hírügynökség közli, hogy október elsejétől kezdve Kikinda és Jimbo- lia (Zsombolya) határállomásokon keresztül helyreáll a vasúti össze­köttetés Jugoszlávia és Románia között. Ezt a határozatot az augusz­tus 4-én Jugoszlávia és Románia között megkötött egyezménynek megfelelően a két ország vasúti fő- igazgatósága hozta. (MTI) Nemcsak a méheknek kell családot alapítani Vannak emberek, akik a lovat, mások a galambot, vagy a nyulat tenyésztik. Kaszab János a méhe- ket szereti. Igen kifizető vonzalom ez, mert a 15 méhcsalád 3 mázsa mézet adott tavaly például, s azt kilónként csak 20 forinttal szá­mítva is, láthatjuk: ' van értelme, haszna ennek a szenvedélynek. Nem is lehet Kaszab Jánossal másról annyit beszélni, mint a rep­kedő kis mézescsuprokról. Ha lá­nyait kérdezzük, ha feleségét, máris újra visszatér kedvenc témájához, hogy az asszony, a kislányok is milyen ügyesek, kedvesek, szorgal­masak. Nem a kenyérsütésben, nem a főzésben (persze abban is), ha­nem' a kaptárak körül. Azt akartam megtudni: voltak-e itt a tanyán kölcsőnjegyzők, s hogy ő, a 21 holdas gazdia, mit adott az államnak? Ezért hát, kicsit kerül­getve a dolgot, — megkérdeztem: — Aztán jártaik-e itt mostanában ismerősök, a községből. Pusztamo­nostorról? — Járták, hogyne járttek volna. Az Imre volt itt legutóbb. Tudja az, aki a m.éaet szereti. Megkínál­tam vagy egy kilóval, aztán úgy lenyelte, mintha sose evett volna hasonlót. Más ember ennyi édestől négykézlábna áll, ennek meg sem kottyant. Na, ez volt a látogatóm. Világos, hogy ezt nem a kölcsön- jegyzés hajthatta, hanem saját fe­neketlen gyomra. Máshol kezdtem tehát, fe- Az adóval hogyan áll János bá? — Ki­fizettem én a méz árából mindent. Az adót is egy fillérig. Mert egy méhcsalád annyit ér, mint egy hold föld. Persze, azért a földet se ha­nyagolom el. Búzám szépen ter­mett, volt olyan rész, ahol 10—12 mázsát fizetett. Géppel szántatom a földet, lóval vetek, boronálok. — A búzája a földben van-e már? *—* Nincs, megvárom az elsejét. *— Jegyzett-e békekölcsönt? — Nálunk az a rend, hogy én a rr.éheklkel foglalkozom és a földet művelem, a kontyos (így hívja a feleségét) intézi a többit. Csütörtök reggel hallottuk a felhívást a rá­dióban. Mire azt mondja az asz- szony: megyek be a községbe. — Minek te? —1 Minek? Hát hallot­tad. Jegyezni. — Mennyit? 500 fo­New-York (TASZSZ.) Ä körül­belül egy évvel ezelőtt Kínából Amerikába visszatért John P. Powell amerikai újságíró sajtó- nyilatkozatot adott, amelyben kö­zölte, hogy a belbiztonsági kérdé­sekkel foglalkozó szenátusi al­bizottság megidézte kihallgatásra. Powell nyilatkozatából kitűnik, azért idézték be, hogy ,.politikai inkvizíciót alkalmazzanak" vele szemben azokért a sajtónyilatkoza­taiért, amelyekben bírálta az Egye-. rintot. — Nem lesz az sok? Á lá­nyodnak cipő kell, meg kabát. A nagyobbnak meg staffírung. Han­nát lesz mindenre .pénz? *— Honmét? Jól nézünk ki, ha ezt sem tudod. Hát a drágalátos mé- heidből, a csípősökből. No rreg a kötvényekből, hiszen az ára mind­nek visszajön. —* Ezzel elment. Délután megjött, a szatyorban a csekk, a tanácstitkár aláírásával. —* Elintézted kontyos? *— kér­dezem tőle. — El. Nem ördöngős dolog köl­csönt jegyezni. Hanem most már igyekezz azokkal a darazsakkal, mert ebben a hónapban sok pénz kell. Október 1-én fizetem a köti vényt, s a lányaid sem.* várhatnak. Elvégre nemcsak a méheknek kell családot alapítani. — srri. sült Államok Kínával kapcsolatos politikáját. Powell nyilatkozatában azzal vá­dol hivatalos amerikai személye­ket, hogy meg akarták félemlíteni, vagy felbérelve, kémkedésre akar­ták kényszeríteni. Powell szerint a Felderítő Hiva­tal képviselője kijelentette, hogy neki — tudniillik Powellnek — nehéz lesz megkeresnie kenyerét Kínával kapcsolatos „népszerűtlen“ nézetei alatt Egy amerikai újságíró leleplezései A TASZSZ jelentése az angol munkáspir! Scarborough! konferenciájának szeptember 27-í délelőtti ütéséről — Attlee megnyitotta a külpolitikai vitát — Scarborough (TASZSZ.) Az an­gol rrunkcispárt konferenciájának szeptember 27-i délelőtti ülésén W. Burkenak, a párt végrehajtó bizott­sága elnökének megnyitó beszéde után a konferencia meghallgatta és jóváhagyta a szervezőbizottság be­számolóját a konferencia lebonyo­lításának menetéről és megkezdte a külpolitikai vitát. Attlee, a munkáspárt vezetője a vitát megnyitva kijelentette: mint­hogy a konferenciának szeptember 28-án külön ir.eg kell vitatnia a német kérdést, most főként az ál­talános politikai problémákra és a végrehajtó bizottságnak a mun­káspárti küldöttség által a Szov­jetunióban és a Kínai Népköztár­saságban tett látogatásáról szóló beszámolójára tér ki. Attlee rövi­den foglalkozott a küldöttség Szov­jetunióban történt tartózkodásával és hangsúlyozta, hogy a küldöttség tagjai a szovjet kormány vezetői­vel folytatott „valóban őszinte be­szélgetés során arra a meggyőző­désre jutottak, hogy „az ideológiá­ban teljes eltérés mutatkozik." Ebből egyáltalán nerr.* következik az, — mondotta Attlee — hogy „nem tudunk egy bolygón élni.“ Hangos helyesléssel fogadták Attleenek azt a kijelentését, hogy Tajvan jogosan Kínához tartozik. Attlee kijelentette: „Csang Kaj- Seknek és a hozzá közelálló hívei­nek valamilyen más helyre kell tá- vozniok, hogy békében leéljék éle­tük hátralevő napjait. Ügy vélem, hogy bizonyos idő múltán Formo- zát vissza kell adni Kínának." Taps hangzott fel, amikor Attlee hozzáfűzte: „Nem hiszem, hogy az amerikaiak elég reálisan foglalkoz­nak ezzel a kérdéssel (Tajvannal.) Addig, arr.íg ez .a tüske megmarad Kína oldalában, nem lesz Igazi béke a világnak ezen a részén. Amikor Attlee kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaságnak el kell foglalnia az ENSZ-ben az őt jogo­san megillető helyet, újra felhang­zott a taps. Attlee a továbbiakban élesen bí­rálta a délkelet-ázsiai katonai szö­vetséget (SEATO). A következő­ket mondotta: „Nem szükséges kí­sérleteznünk azzal, hogy egy olyan szervezetet alakítsunk, amelyben az európaiak szembekerülnek az ázsiaiakkal. Sem a NATO, sem pe­dig a SEATO nem tökéletes. Ke­letkezésük a jelenlegi nerr.vetkőzi feszültség eredménye.“ Attlee kijelentette, hogy feltét­lenül szükség van a hatalmak leg­magasabb állású képviselői közötti tárgyalásokra. „Az ilyen tárgyalá­sok azért szükségesek — mondotta Attlee, — hogy elhárítsuk a civi­lizációt fenyegető veszélyt. Ennél semmi sem fontosabb. Igen sokan nem vetnek számot a hidrogén­bomba veszélyének jelentőségével. Ez a veszedelem fenyegeti mind Nyugat, mind pedig Kelet vívmá­nyait. Már régen itt az ideje, hogy foglalkozzunk ennek a veszélynek az elhárításával, mégpedig nem valami véletlen, elhamarkodott módszerekkel. Meg kell egyezni az egymás mellett élésről szóló kér­désben, de ennek a megegyezésnek kétoldalúnak kell lennie.“ Attlee felszólalása után a rr.un-i káspárt goolei szervezete határo­zati javaslatot terjesztett elő, amely jóváhagyja a munkáspárt küldött­ségének a Kínai Népköztársaságba tett látogatását, Harold Dayies oarlamenti képviselő pedig olyan értelmű határozati javaslattal állt elő, amely elítéli a SEATO meg­teremtését. Davies a határozati javaslat elő-* terjesztésénél élesen bírálta azame-* rikaiak által teremtett délkelet­ázsiai új agresszív paktumot. Da­vies kijelentette, hogy „teljes csa­lás ezt biztonsági, egyezménynek nevezni“ és emlékeztette a konfe­renciát Taft amerikai szenátor 1952 májusában tett kijelentésére. Taft akkor ugyanis azt mondotta, hogy olcsóbban lehet háborút foly­tatni külföldi csapatokkal, Davies ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy határozottan el kell ítélni az új agresszív amerikai egyezményt. (MTI.) Az előretörő népi erőknek joguk van arra, hogy résztvegyenek az ország életének irányításában — mondotta Togliatti a „l‘Unitá‘e országos ünnepén Róma (MTI). Vasárnap megtar­tották a „1‘Unitá" országos ünne­pét. Rómában a Villa Glori park­ban többtízezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa Palmiro Togliattinak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának beszédét, az egész napon át tartó népünnepé­lyen, tüntetésen a kommunista sajtó mellett és a kommunista pro­paganda munkát akadályozó ren­dőri intézkedések ellen, Palmiro Togliatti beszédében rá­mutatott, hogy a reakciós körök ma szervezett akciót folytatnak a népi megmozdulások elfojtására. Ezért a kommunisták összefogásra hívnak fel mindenkit, hogy véget lehessen vetni a köztársasági alkot­mányban biztosított szabadságjo­gok állandó megsértésének. A be­széd és a leleplezés nem elég, a szabadság megvédéséhez konkrét cselekedetekre van szükség. Meg kell világosan értetni az alkotmá­nyos jogokat lábbal tipró kormány- nyál, hogy ideje már más politikát folytatni, ha nem akarja, hogy egész Olaszországban olyan rend­kívül súlyos helyzet alakuljon ki, amelynek következményei belót- hatatlanok lehetnek. Azokra a reakciós vádakra vála­szolva, amelyek szerint a kommu­nisták airra akarják felhasználni a botrányokat, hogy megszüntessék a demokráciát és megdöntsék az ország jelenlegi társadalmi és po­litikai rendjét, Togliatti kijelen­tette: *—* Amikor a demokráciáért har­colni kellett, a reakciósok sehol sem voltak, ott voltak viszont a kommunisták. Az ellenünk han­goztatott rágalom, hogy mi a de-: mokrácia ellenségei vagyunk, nem ér fel hozzánk, és nem talál talaj­ra az országunk jelenlegi történe-* tét ismerő egyetlen becsületes em­ber lelkében sem. Amikor azonban azt mondják, hogy mi meg akarjuk változtatni a jelenlegi társadalmi és politikai rendet Olaszországban, azt válaszoljuk, hogy ez igaz, mi ezt akarjuk. Mi azért harcolunk, hogy egy, a jelenlegitől mélysége­sen eltérő társadalom szülessék meg, mert a jelenlegi társadalmi rend túlságosan igazságtalan. Eb­ben a társadalmi rendben a becsü­letes szenved, a korrupt diadalt ül. Az, aki a munkája után él, nem tudja, hogy holnap lesz-e kenyere, lesze- otthona. Az viszont, aki más munkájának kisajátításából él, tud­ja, hogy mindig számíthat a gaz­dagságra és hogy mögötte áll a ki­váltságosak jogait védő államhata­lom, amely megvédi őt a dolgozik követeléseitől. Ilyen körülmények között nyiltan megmondjuk, hogy igen, mi új, szocialista társadalom­ért harcolunk, amelynek alaipja a munka és a szabadság. Ezért kel­lene tethát kiközösíteni a kommu­nistákat? Befejezésül Togliatti kijelentette, hogy Olaszország nem maradhat tovább a kiváltságosak jogait védő rendőrállam. A nép tiltakozása és ereje véget kell vessen ennek az állapotnak. Az előretörő népi erők­nek joguk van arra, hogy részt ve­gyenek az ország gazdasági és pold tikai életének irányításában. Ez az egyik alapvető feltétele annak, hogy meg lehessen akadályozni az olasz állam további reakciós elfa­julását. (MTI). Angliába utasait a jugosxláv hadiflotta küldöttsége (MTI.) A jugoszláv Hírszolgálati Iroda jelentése szerint a jugoszláv hadiflotta küldöttsége Mate Jerko- vics altengemagy vezetésével hét­főn Angliába utazott. A jugoszláv küldöttség az angol hadiflotta ven­dégeként mintegy tíz napig marad Nagy-Britanniában és ez idő alatt megtekinti az angol hadiflotta in­tézményeit és egységeit, (MTI.) A csehszlovákiai nemzetgyűlési választásokról szálá törvény . Prága (TASZSZ.) Szeptember 26-án valamennyi csehszlovák lap közölte a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének választásairól szóló törvényt. A nemzetgyűlési választásokat választókerületenként tartják. Min­den harmincötezer lakosra létesíte­nek egy választókerületet. A vá­lasztókerületben csak egy küldöttet választanak. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom