Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-29 / 230. szám

1954 szeptember 29. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAt Helyi iparunk a télre készül |ltt az őaz| és hamarosan a tél is kopogtat. A helyi ipari üze­mek már javában gyártják az őszi és téli ruházati cikkeket, az üzle­tek kirakataiban is egyre több téli holmi örvendezteti az érdeklődőt. Városon és falun egyaránt a meleg ruhák vásárlása foglalkoztat min­denkit. Van. aki télikabátját újítja, löbben új felöltőre számítanak, de szinte kivétel nélkül minden csa­ládban új cipő is kell. A könnyű­ipart üzemek mellett helyiipari vállalataink is az őszi tervek va- lóraváltásán, a lakosság növekvő igényeinek kielégítésén dolgoznak. ruházati kon­A szolnoki fekcióipar 'bársony csizmanadrágo­kat, igen jóminőségű szőrmegallé- ros mikádakat, felöltőket, téli- és átmeneti kabátokat készít. Az új télikabátok nemcsak szépek, ha­nem melegek is lesznek. A szolnoki Ruházati Vállalat meg­alakulása óta közvetlen a lakosság­nak dolgozik. Ezévben több mint 8 millió forint- értékű árut készítet­tek. Köztük férfi, női és gyermek- ruházati cikkeket, munkásöltönyö­ket és a dolgozó parasztok részére munkásruhákat, flanellingeket. A Bőripari KTSZ-nek is komoly fel­adatai vannak. Munkájukon múlik, bogy a javításra váró cipők minél előbb elkészüljenek. ígéretük, hogy a javításokat 2—3 napon belül, új félcipőket pedig legkésőbb 3 hét alatt készítenek el. Ha sürgős mun ka akad, azonnal is megcsinálják A javítások mellett új anyagból is időzítenek téli cipőket. A Kiskeres­kedelmi Vállalat részére vikszos gazdacsizmákat, vadászbakancso­kat csinálnak. | A helyi i p a r| kétségtelenül ért el eredményeket az eltelt egy év alatt. 1954 első felében 58.1 szá zalékkal termelt többet az előző év hasonló időszakához hasonlítva. A második és a harmadik negyedév ben a szolnoki Vasipari Vállalat fémtömegcikkgyártó részlegénél 1s áttértek a közszükségleti cikkek gyártására. Ma már egyre több kút veder, vizeskanna, füstcső, tepsi szeneskanna, drótfonat közt válo­gathatnak a vásárlók. A lakosság igényei ma már in­kább növekednek, ami azt jelenti hogy a helyiipari vállalatoknak is jobban fel kel! készülniük a közel­jövőben. A Patyolatnál például jobb munkaszervezéssel, reális ter­vekkel érjék el azt, hogy bevitt ruhák 6 hét helyett 2 hét alatt készüljenek el. A vasipari vál­lalatoknál a javítási árakat kell jobban felülvizsgálni | Valamennyi [ üzemnek KTSZ-nek — és személy szerint minden dolgozónak feladata vi gyázni a minőségre, hogy ezzel is kiérdemeljék a fogyasztók bizalmát A rendetlenség a pazarlás melegágya — Látogatni» a *molnoki lakásépítkezésen _ A szolnoki lakóházépítkezésen jó ütemben halad a munka. A C. 1., C. II. és a D. épületekben vakol­nak, ajtókat, ablakokat helyeznek el. Az I. épület első emeletére most szállítják a salakot. Mindenki szor­goskodik, kijelölt munkáját végzv A D épület melletti sínről óriási karját nvujiogatja a daru. Salakot és kavicsot emelget könnyedén az épület tetejére. Bármerre nézünk mindenütt tégla, deszka, homok és ki tudná felsorolni, hányféle építő­anyag vár beépítésre. Á zsaluzó- deszkák is egymásra rakva hever­nek. Szinte lépni is alig lehet a rengeteg anyagtól. Hiába, kicsi a hely. Azért mégis lehetne nagyobb rendet csinálni itt. Azért is fonto's volna ez, mert itt az ősz, közeled­nek az esős idők. Rácz Mihály bácsi, az örökké föld felé néző ember éppen lapátol valamit. Egykupacba dobálja a ka­vicsot, összerakja a széjjelhagyott tégladarabokat. Az orrárabukott talicskákat és hordóládákat is rend­berakja. Igen, ez az ő feladata és semmi más. Ha neve mellé fog’al- kozásit kellene írni, talán ezt vet­nénk papírra: Rácz Mihály anyag- takarékossági felelős. Felelős? Ta­lán mégsem, hisz egyetlen dolgozó nem felelhet és nem is tud felelni egy egész építkezés rendjéért. Hogy ez mennyire így van, meglátszik az építkezésen. A félkész épülettömbök belsejé­ben akadna még tennivaló. Elha­gyott malterosládák, állványbakok. falazó- és födémtéglák vannak széjjel. Sehol egy ember. A C/I. épület is csendes. A falazást már rég elvégezték, a vakoláshoz pedig még nem kezdtek. A felmenő fa­laknál megmaradt téglákat, malte- rosládákat magúkkal vitték az ott dolgozó kőművesek. Hogy névsze- rirnt kik voltak, azt nem tudjuk de annyi bizonyos, hogy az épület rendje dicséretükre válik. Az ácsok azonban nem tanultak a jó példa ból. Kisebb-nagyobb méretű zsalu zódeszkák, különböző lécdarabok hevernek az épület belsejében szer­teszét. A fa és a deszka nem olcsó építőanyag. Külföldről, komoly va­lutáért kapjuk. Es sokan, nagyon sokan vannak, akik szétdobálják, elvágják mégis. A D) épület belső vakolásánál Papp Béla kilenctagú kőművesbri­gádját találtuk. Papp elvtárs kezé­ben véső és kalapács. A kőműves­szakma igen furcsa „tartozékát1 végzi. Néhány nappal ezelőtt ugyanis a szoba belsején a sima vakolást is befejezték már, csak ép­pen meszelni kellett volna. Most Dedig újra itt vannak. Hogy miért? Ha a szoba falára nézünk, meg­kapjuk a választ. A kész vakolás után a villanyszerelők vezetékeket helyeztek el körül a falba és most a kőművesek kezdhetik élőiről vakolást. Vájjon miért nem lehet vakolás előtt ezt a munkát elvé­gezni. Papp elvtársék szerint szer­vezésen múlik az egész. És mennyi anyag, feleslegesen kidobott mun­kabér és rengeteg idő megy feles iegesen kárba így. A munkaerőre nagy szükség van. Közeledik a tél és úgy kell felké­szülni a lakóházépítkezés vezetőd­nek is, hogy ne érje váratlanul őket a hideg. Az említett hiányos­ságokon jó lesz segíteni. Az építke­zés érdeke, nem utolsó sorban nép Gazdasági érdek is. Egyezzenek meg végre Jászberényiben az utóbbi hóna­pokban egyre jobban kibővült a kiskereskedelmi hálózat. Korszerű­sítették a cipőboltot, rövidáru üz­letté alakították át az egyik textil- üzletet a főtéren és új üzletek ’-s nyíltak. Mindennek igen örül­nek a város dolgozói. A korszerűsí­tést és bővítést a Kiskereskedelmi Vállalat a Papír- és Irószerbolt ese­tében is szerette volna végrehaj­tani, mert a jelenlegi helyiség már nem felel meg az igényeknek. Sok­szor megtörténik, hogy nem lehet bemenni az üzletbe, mert az tömve van vásárlókkal. Azt hiszem, hogy Jászberény minden dolgozója he­lyesli a Kiskereskedelmi Vállalat­nak azt a tervét, hogy egy másik, megfelelő üzlethelyiségbe költözteti át a Papír- és Irószerboltot. hogy jobban ki tudja elégíteni a dolgo­zók ezirányú igényeit. A baj azonban ott van, hogy nem tudnak megegyezni a helyi Szabó és Bőripari Szövetkezettel az igé­nyelt bolthelyiségek tekintetében. Helyes volna, ha a szövetkezet ve­zetői, akik már igen sokat tettek Jászberény kereskedelmének bőví­tése érdekében, ezen a ponton is megegyeznének a Kiskereskedelmi Vállalattal és hozzásegítenék váro­sunkat ahhoz, hogy új papír- és író. szerüzlet elégítse M a megnöveke­dett igényeket. Kábái Sándor tudósító Jászberény 1 * (Egyetértünk tudósítónkkal. Re­méljük, hogy a két érdekelt szerv megtalálja a megegyezés módját. __________________ A szerk.) Sz okjunk le a ’ip-top, így becézik azt a fehér kefét, amelyet pár héttel ezelőtt 1-es Népbolt illatszer-osztályán tem 8 forint néhány fillérért, ne mondom, az ízléses fehér kis zág első látásra igen megnyerte tetszésemet. Megfogadtam, sose zek neki rosszat, óvom a forró tői. Jött a másnap reggel. Kei­ben voltunk a fürdősozbában, i-top és én. Amint fogaimhoz ■zsöltem, rögtön kimutatta ő is :oga fehérjét. Az első simításra fogmosásról ? kihullt belőle egy kis pamacs. Nem adtam fel a reményt, gondolván, hátha csak ez az egy lett hűtlen. De nem részletezem tovább, nem akarom megírni a fogkefe, avagy a 8.40 forint tragédiáját. Szó, ami szó, kiábrándultam a Tip-top-ból. Kedvem lenne forró vízben fürösz- tenl őt. Félek, ha a irosonmagyar- óvári kefegyár MEO-sai nem vé­geznek pontosabb munkát, leszo- kók a fogmosásról. Ké. Őrizzétek mindnyájunk békés munkáját Kedves Fiaink! /V égy év múlt el azóta, hogy Népköztársaságunk minisz­tertanácsa szeptember 29-ét a Nép­hadsereg Napjává nyilvánította. Ez a nap mindannyiunk ünnepe lett. A magyar szabadságharc első győ­zelmére, az 1848-as pákozdi csatéra emlékezünk. Veletek együtt ünne­pelünk mi is. Nem feledjük, hogv a pákozdi győzelmet a dolgozó nép és az igaz ügyet védelmező hadse­reg jó kapcsolata tette lehetővé. Soha ilyen szoros kötelékek nem fűzték honvédségünket a dolgozó néphez, mint most. A mi fiaink viselik büszkeséggel a néphadsereg egyenruháját. Közülünk valók a tiszt elvtársak is. Kovács Lajos édesapja itthon a termelőszövetke­zetiben dolgozik. Tóth István maga is a Vörös Csillag tsz tagja volt, mielőtt a tisztiiskoiára került. El­kerültetek ugyan a családtól, de a nyáron mégis itt éreztünk bennete­ket közöttünk. A betakarítás nagy munkája közepette a néphadsereg har­cosai a dolgozó parasztok, a gyári munkások fiad eljöttek segíteni hozzánk. Az aratás és a cséplés so­rán méginkább láttuk, hogy méltó örökösei vagytok a szabadságharc­ban és az 1919-es nagy csatákban kialakult igazi katonaerényeknek, jogos örökösei és folytatói nemzeti hagyományainknak. A turkevei szövetkezeti parasz­tok elvárják tőletek, hogy lángoló hazaszeretettel védjetek, őrizzétek szép hazánkat, hatalmas szövetke­zeti gazdaságainkat, új rizstele­peinket. azokat az eredményeket, amelyeket pártunk segítségével ér­hettünk el. A tavalyi párt- és kor­mányhatározat óta városunk szö­vetkezetei gazdagabbak, erősebbek lettek. Hamarosan elérkezik a zár- sí rvJás. Lesz mit osztani. van létesítményeink vannak. amire méltán büszék va­gyunk. A Harcos tsz-be hamarosan elkészül az ország első szövetkezeti fürdőié. Egésznapi fáradságos moh- ka után itt szerezhetnek felüdülést a szövetkezeti gazdák. liven soha­sem volt a múltban. A Harcos *sz tagjai a párt és az állam segítségé­vel kora tavasszal 600 holdra bőví­tették rizstelepüket. Ennek termé­sét már betakarították. Most újabb terveken dolgoznak. Ezer holdra bő­vítik az öntözéses gazdálkodást, hegy jövőre még nagyobb jövedel­mük legyen, s az eddig alig művel-1 hető szikes földek bő termést adja­nak. ^ Táncsics tsz szorgalmas tagjai teljesítették árpavetési tervük két. Most teljes erővel a búzát ve­tik. Városunk határában alig van már fejiszedetlen cukorrépa. A több miílió forintos közös vagyonnal és nagyszámú jószágállománnyal ren­delkező Vörös Csillag tsz-ben már nem csak felszedték, hanem el is szállították a cukorrépát. A határ­ban éjjel-nappal dübörögnek a traktorok. 6820 hold vetőszántást és 3415 hold mélyszántást végeztek idáig. Ezer holdon már földbeke- rült a búza és a turkevei dolgozó parasztok most azt üzenik, hogy október 20-ig teljesítik a kenyéri gabonavetés tervet. jy e feledjétek tehát egy percig sem, hogy a szorgalmas hét-1 köznapok egyszerű munkásainak nyugalmát, békés munkáját őrzii tek. Azt kérjük tőletek, álljatok helyt azon a posztom, ahová a haza szolgálata állított benneteket. SZ. KOVÁCS JÓZSEF VB-elnök Turkeve Szeretettel (jőndútunk tu%noédeinkte Ma, a Néphadsereg Napján sző vetkezetünk valamennyi tagja sze­retettel és megbecsüléssel gondol honvédeinkre. Jól tudjuk mindany- nyian, hogy hozzánk tartoznak. — Tisztjeik is a rr.i fiaink. Békés építő munkánkat védik, terveink meg­valósulását segítik. Hatalmas, szép kiterjedésű szövetkezeti gazdasá­gunkban gabonát és rizst terme­lünk. A nyáron — munkaerőhiány és az esős időjárás miatt — a ga­bona betakarításával elmaradtunk. Eljöttek hozzánk a Néphadsereg harcosai, és velünk együtt közösen végezték a termés betakarítását. Résztvettek a kaszálásban, a hor­dásban, sőt a vetőmagtisztításban is. Száz hold gabonát arattak. Kö­zülök jónéhányan kiválóan ismer­ték a kombájnt és az aratógépet. A borsó betakarítását 50 holdon teljes egészében ők végezték el. Idejében és gyorsan befejezhettük ia gabomaibetakarítás nagy munká­ját, megelőzhettük és elkerültük gabonánk nagyobbmérvfl szemper- gését. Többet oszthatunk a tagok­nak, könnyebben teljesítjük állam­polgárt kötelezettségeinket is. Szövetkezetünk valamennyi tagja elismeréssel gondol azokria a derék harcosokra, akik a nyári munkák idején itt éltek közöttünk. Mind­annyian tudjuk azt is, hogy a béke védelme és hadseregünk erősödése becsületes munkát követel. Szövet­kezetünk tagjai nevében most az­zal köszöntőm Néphadseregünk ka­tonáit, hogy mindent megteszünk a jövőévi bő termés elérése érdeké­ben. Azon leszünk, hogy a magunk frontján, a termelés vonalán jó eredményeket érjünk el. Közös gazdaságunkban pártunk és államunk segítségével minden lehetőség megvan a termésátlagok növelésére. Legfontosabb felada­taink közé tartozik az őszi kalá­szosok elvetése. Ennek végrehajtása érdekében idejében hozzáláttunk az ősziek betakarításához. A rizs aratását már tíz nappal ezelőtt be­fejeztük. A tagok egy része most a rizst csépeli. Pár nap múlva elvé­gezzük ezt a munkát is. A növény­termelési brigádok tagjainak egy- része töri a kukoricát. Nagyon kell iparkodnunk a kukorica betakarí­tásával, mert a búza nagyrészének ez az előveteménye. Árpavetésünket teljesítettük. Fi­gyelembevettük a szakemberek ta­nácsát, amely sezrint a korán föld- bekerült mag bővebben terem, mert még a hidegebb idő beállta előtt megerősödik. 75 hold árpát keresztsorosan vetettünk. Az ilyen fejlettebb agrotechnikai eljárásokat énoen a szövetkezeti gazdálkodás adta lehetőségek felhasználásával alkalmazhattuk. Hétfőn reggel teljes erővel hozzá- kezdtünk a búza vetéséhez. Két traktorvonbatású és hat lóvontatású vetőgéppel szórjuk a magot. Mim dent megteszünk annak érdekében* hogy a búza is idejében földbe kej fűljön, és jövőre több kenyéri gabona teremjen, mint az idén. Kéréssel fordulok azokhoz, akiki r>ek letelik a katonaideje Jöjjenek közénk. Örömmel fogadjuk a leszei veit elvtársakat. A szövetkezet ott* hon lesz számukra. Nagyszerű és hatalmas feladatok megvalósítása pedig igazi férfi munka. Most őszi ^zel Mezőtúrra is jónéhányan ha-* zajönnek. Okét is várják a termelői szövetkezetek. Csete La fos. a mezőtúri Petőfi tsz elnöke, Papp Pál ujszászi középparaszt levele katonafiához Kedves Kálmán fiam! Itthon mindannyian jó] vagyunk. Édesanyáddal együtt most napról-napra az őszi betakarítást végezzük. Tudhatod jól, hogy ilyenkor a munkáiból nincs hiány. Ez persze nem baj, az a fontos, hogy egész-* ség legyen, meg, hogy békében dolgozhassunk. Nálam az egészséggel nincs hiba. Kívánom, hogy levelem téged is a legjobb erőben talál* jón. A Néphadsereg Napja alkalmából szeretetteljes apai üdvözletei met küldöm. Büszke vagyok rád és édesanyád is boldog. Mindig szeretettel beszél az ő katonatiszt fiáról. Levelem írása közben sok minden jár eszemben. Azelőtt az ilyen egyszerű emberek családjából nem igen lehettek tisztek. Az is igaz* hogy a régi hadsereg nem a mi érdekeinket, hanem az urak tízezen holdjait védte. Míg te a katonaságnál állsz helyt, addig’ én Itthon bizonyítom hazaszeretetemet. Földünk az idén szépen termett. Mindenünk meg- van, örömmel tudatom veled, hogy az államnak járó búzát és árpát mindjárt a cséplőgéptől a begyüjtőhelyre vittem. A baromfi- és a tojásbeidássál is rendben vagyunk. Édesanyád sok baromfit nevelt. Nem esett nehezünkre ez sem. Két hold földről 60 mázsa kukoricát takarítottam be. Az államnak járó részt már beszállítottam. S mint hazafihoz illik, békekölcsönt is jegyeztem. 200 forintot adtam a hazának. Kedves Fiam! Most az a legfontosabb, hogy minél hamarább földbe kerüljön a búza. Ettől függ jövőévi kenyerünk. A miénk, meg a tiéd is. Az árpát már elvetettem. Most készítem a búza magágyát és pár napon belül a búzát is elvetem. Amint látod, megvagyunk, jól vagyunk. Add át üdvözletemet elvtársaidnak is. Mondd el nekik* hogy mi, ujszászi gazdák szorgalmasan dolgozunk idehaza. Ti pedig vigyázzatok a mi munkánkra. Szeretettel üdvözöl édesapád, az egész család. PAPP P A L Ujszósz, Rákóczi-u. Ä világos, pettyes kendők' tarka színfoltja már messziről elárulja, hegy lányok is szorgoskodnak a rizst cséplő gép körül. Fiatal ko­rukra jellemző serény mozdulatoki kai végzik munkájukat. Gyakran felcsattanó vidám nevetésük jó­kedvre hangolja még az egyébként trtorózus idősebbeket is. Elismeréssel beszélnek róluk a brigád tagjai. Aki megfigyelj őkét, nem is csodálkozik ezen. ED Szendrei Erzsébet egy-kettőre fel­adja a rizzsel telt zsákokat. Olyat lendít rajtuk, hogy ugyancsak tái maszkodni kell annak, akinek vál­lára kerül a teher. A többiek is kii tesznek magukért a dobtetőn, a gép mellett, vagy ahol éppen szűk* ség van rájuk. Jelentős részben az 6 érdemük, hogy a Harcos brigád már régebben felszedte és elszállí­totta a cukorrépát és betakarították a napraforgót. Ök kezdték meg elő­ször a Táncsics tsz-ben a rizs csép­Ők is hazatértek lését is. Igyekeznek, hogy Kisúj­szállás dolgozói csak jót és szépet mondhassanak szövetkezetükről, az 6 életükről. ED Sorsuk elválaszthatatlan egészet képez a tsz fejlődésével. Annak erősödésével, gazdagodásával együtt könnyebbedik, telik . meg ezernyi szépséggel. Most már belátják ezt. Pár hónappal ezelőtt még másként gondolkoztak. A zárszámadás nem úgy sikertilt, ahogy magukban el* képzelték, és ezért elmentek Mis­kolcra az egyik vállalathoz, „sze­rencsét próbálni”. Kerestek is elég szépen, kezdetben 790, majd 1099 forintot. Büszkélkedtek is vele, mii kor látogatóba hazatérték. Illetve csak akartak, mert az otthoniak sem fukarkodtak eredményeik ismerte­tésével. Elmondták, hogy javult a munkafegyelem a tsz-ben, s ennek következtében jobb lesz a termési átlag, magasabb a jövedelem. Ha* vonta eléri az 1200 forintot, ha pénzértékre átszámolnak majd mindent. ED Áz alacsonytermetű Balogh Pi* roska gondolkodóba esett. A kere-> set is több, a környezet is megszo-* kottabb itthon. Ismer minden errn bért, a határ minden darabját és—* nincs abban semmi szégyen m nagy hatással van rá az otthon, a családi élet varázsa. Azután össze-* dugta a fejét P. Kiss Erzsébettel* meg Szendrei Erzsivel s mire kitai vaszodott, ők is hazatértek. Azóta minden nap résztvesznek a munkában, összemelegedtek ismét F. Kiss Máriával, F. Kiss Terézzel, Ari Erzsébettel, meg a többiekkel, Igyekezetüket, szorgalmukat dicséri a tavasz óta személyenként javuki ra írt 250 munkaegység. Zárszámi adásig meglesz a háromszáz — hangoztatja P. Kiss Erzsébet. Bí-* zunk benne, s hogy a megfelelő el-* lenértéket a tsz-től megkapják, abi ban sem kételkedünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom