Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

Harminchatodik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1954 szeptember 26 A Jádú-'&un 'Kokat cikkei nywnán MINDJÁRT TU DT A Életlenek a jászfelsfigyörgyi gépállomás ekevasal. ' Ez aztán jó szántás! Melyik gépállomásra való vagy, öcsém? Az árokszállásira! Mindjárt tudtam, hogy nem a felsőgyörgyire. A szemüket is kinézik A Terményforgalml Vállalat nem szállította időben a cserevetőmagot Öcsödre és Cibakházára. Aztán ne csak a szád tátsad, hanem a szemed is . Akkor se látok én vetőmagot egy szemet se.., EGYES VEZETŐK FIGYELMÉBE A maconkai bíró tekintetes ember volt a maga falujában. Végzésének, tanácsának rendszerint fejet hajtott nagy es kicsi s szavának nyomaléka volt a helységben. Egy napon tanácsot parancsolt a basás- kodó bíró, a falu háza az esős időben ki­ázván fundamentumából, összediilt s új építésén kelle tanácskozni. Körüljárják a bírák a romot, lépnek, mernek, vizsgálódnak, de bölcsen hallgat mindegyik, nehogy elibe vágni lássék az öreg bírónak s mint szokásban vala. ie- dörőgtessék. Végre megállapodik ez, kö­rülötte társai, leüti méltósággal lába eli­be a botját, könyökét reája támasztja, megrázza néhányszor előfelé fontolgató fejét s halkan Így szól: — Ez. mint látjátok, öszvedültl A romot hordja el a falu s építsen a helyén új faluházat. Nagyobb erejéül szavának, egyet döb­bent botjával a földön. Egymásra néznek a bírák és vállvonítva hallgatnak. De a falu együgyű kanásza, egyet rántván gom­bos szűrin. szilvafa-nyeles bptjával a romra ütvén: — Már nagy uram, bíró uram — fgy szól — és csak azt valló vagyok, hogy erre a posványra kár a falunak építeni. Esztendő ekkorra a sertésem is kidönthet- né a faluháza falát. Hanem van itt part elég, építsen partos helyre! — Ki kérdez téged, hitvány sunka-lopó?! — így dörög felé — nyájhoz pribék! — s puttog a bírói nemes pálca a kanász vál- lain. — A faluháza 1« fog állanl, mon­dom, s majd meglátom én, ki mond mást. Javallást biccentenek a bírák, segítik szidni a kanászt s rendelést tesznek az építésről. — De komám, — mond a betérő öreg bárónak a nótárius, kivel biztos barátság­ban élt — a kanász csakugyan nem mon­dott rosszat. — Úgy ám — felel amaz — mintha én azt által nem láttam volna. De ha híre menne, hogy a kanász hozta észre az okos bírót, végem lenne nekem a faluban. Nem az én szám mondta, hogy szárazon álljon a ház, tehát álljon a régi posvány­bán, ha épülése napján összeroggyan is — punktum LÓ-FODRÁSZAT Amit most elmondok, megtörtént eset. Mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az élet jobb humoresz­keket produkál, mint akármelyik humorista, maga­mat természetesen kivéve. Kezdjük azzal, hogy a Mezőgazdasági Kiállítá­son a lovak istállójában ödöngtem, s éppen azt álla­pítottam meg, hogy az ottlévő lovaik főként két csa­ládba, a nómiusotk és a furiósók családjába tartoznak, mikor észreveszem ám, hogy egy műszerr.pillás festett, legújabb divat szerint öltözött pesti lány, s pepitazakós, csőnadrágos gavallérja áll meg az egyik box előtt. ■A boxban egy elsődíjas, szemrevaló kanca volt, egyik termelőszövetkezeté. Mellette a gondozója, egy olyan tömzsi, tüskebajuszú, huncutszemű fogatos, akit szemmel láthatóan egyáltalán nem érdekelt a vásárlátogiatók tömege s nagy nyugalommal, ráfijá­val fonta a ló sörényét. Az ifjú és még pesti viszonylatban is feltűnően öltözött pár állt a box előtt és a leány kérdéseket tett fel lovagjának, akinek azonban szűkebb volt az esze a jvakhoz, mint a csőnadrágja a lábához, s így inkább csak hallgatott. — Mond csak, szivikém, miért van ennek a ló­nak a haja azzal az izével befonva? A lovag nem tudott válaszolni, az izé, a raffia természetére vonatkozóan sem.' s csak ötölt-hatolt. igyekezett volna tovább. Az öreg fogatos válaszolt helyette. — A kisasszony ugyan miért jár dájeroltatni? Mire körülnéztem, az ifjú pár már nem volt sehol. Az öreg pedig maga elé dörmögte: *— „Érthetően beszélni tudni köll.“ (Koszorú.) Ruskó Margit mező­túri lakos a szemszakor­vosi ellátással kapcso­latiban írt levelet. A le­vélre a megyei tanács egészségügyi osztálya a következő választ adta: „Megyénk szemszakor­vossal való ellátása hiá­nyos. Többízben előter­jesztéssel éltünk az egészségügyi miniszté­riumhoz szemszakorvosi ellátásunk megjavítása érdekében. Sajnos, Szol­nokon, Karcagon a me­zőtúrinál sokkal komo­lyabb hiányosságokat sem sikerült orvosol­nunk. Szemész szakor­vosképzésünk ezen a téren javulást fog hoz­ni. — Dr. Karsay Ká­roly s. k., megyei főor­vos h.” A Jász-Kun Kakas augusztus 29-i számában „Átveszi, vagy nem ve­szi* ‘ címmel levél jelent meg a kuncsorbai posta- hivatalról. Pa-pp István, a törökmik!ősi járási ta­nács dolgozója kifogá­solta, hogy a hivatal a helyi tanács által fel­adni szándékozott kül­deményeket nem vette fel. A levéllel kapcsolat­ban a debreceni posta­igazgatóság az alábbia­kat közölte: ,.A cikkben foglaltakat megvizsgál­tam és megállapítottam, hogy azok a valóságnak megfelelnek. A hivatal helytelenül járt el, ami­kor a küldemények fel­vételét megtagadta, bár védekezésében arra hi­vatkozott, hogy a tanács egyik dolgozójával a fel­vételt illetően más idő­pontban állapodtak meg. mikor a feladás végül is történt. Ezzel a megálla­podássá.! a hivatal célja állítólag az volt. hogy a küldemények kézbesíté­sében késedelem ne áll' jón elő. Természetesen az ilyen eljárás nem en­gedhető meg s ezért a hivatalvezető ellen meg­felelően eljártam. — Dr. Deák Ignác s. k„ posta­igazgató.” * s,Egy utazó” aláírás­sal levél érkezett a Jász- Kun Kakashoz. A levél­ben foglaltakat (az autó- buszmegálló fölötti ab­lakból égő cigarettát dobtak ki) az ujszászi állomásfőmökség kivizs­gálta s a következőket közölte: „Az autóbusz­megálló fölött az emele­ten egy vasutas dolgozó lakik, kinek konyhaab­laka az autóbuszmegálló fölé nyílik. Megkérdez­tem az elvtársat. Azt mondta, nem emlékszik az esetre, s ha megtör­tént. sajnálatát fejezik! Egyúttal ígéretet tett. hogy nem fognak égő ci­garettavéget kidobni az ablakon. — Állcmásfő- nökség, Uiszász.“ * TShb szolnoki VII. ke­rületi dolgozó kérdezte, miért nincs a VII. kerü­letben TÜZfiP-bolt? A kérdésekre a TŰZÉP a következő választ adta: „Elhatároztuk, hogy a VII. kerületben egy tü­zelőszer elárusító boltot állítunk fc! Felügyeleti szervünk kilátásba is helyezte a IV. negyed­évre szükséges létszá­mot és béralapot. Most már csak a tanácson múlik, hogy megfelelő helyet tudjon biztosítani a leendő TÜZÉP-bolt cél faira. A városi tanács illetékes osztályaival eb­ben az ügyben már tár­gyaltunk. Remélem, hogy a közeljövőben a VII, kerületi dolgozók kíván­ságát közmegnyugvásra sikerül elintézni. — Mor­vái György s. k., igaz­gató.” A% „éneklő ajtóku állomása A mezőtúri vasútállomás az éneklő ajtók állomása. Forgalmas időszakiban úgy nyikorognak, csi­korognak, harsognak az ajtók, hogy a fáradt utas méltán merenghet az állomásfőnökség utasok iránti fi­gyelmességéről. Különösen figye­lemreméltó a WC-ajtók változatos hangskálája, az utasellátó ajtajá­nak visító szopránja, amit közeli és távolabbi ajtók nyikorgó baritonja és tenorja fest alá. Ha netalán nem állna rendelke­zésére a mezőtúri áJíomásfőnökség- nek olaj az ajtók megkeméséhez, szívesen rendelkezésére bocsátók egy üveg napolajat megmaradt nyári készletemből. Szekeres Béla Békéscsaba CiPÖÜGYBEN Egy pár 168, vagy 198 forintos magasszárú, gumitalpú cipőt aka­rok venni már három hete. Nap mint raP járom a szolnoki üzlete­ket, de nem kapok ilyen minőség­ben megfelelő számú cipőt. Egyik boltban sincs 44-esnél kisebb szám. Nem akarok csónakban járni, mégkevésbbé arra várni, míg a raktáron lévő nagyszámú készlet elfogy. Abból a nagyságból gyárt­sanak a gyárak, pontosan a Tisza Cipőgyár, többet, amelyik nagyság jobban fogy. LEGEZA LÁSZLÓ Zagyvarékas Rosszcsont Robi kalandjai az iskolában és az iskolán kívül Én... één,., készültem,,« — Arám, ötösre feleltem! Elhibázta A csépaj Harcos tsz elnöke nem törődik a munkával, vadászni Jár. — Mit zavarsz? Látod, most elhibáztam. Vadkacsa: Akkor hibázta el, amikor vadászni jött. Elsőrendű árú Gondatlan az árukezelés a jászbcrény-újerdel földművesszövetkczetl boltban. Egér: — öregem, már egy falatot sem tudtam enni abból a dohos lisztből. A boltvezető mégis kiméri. A nyavalya ismeri ezeknek az embereknek a gusztusát. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom