Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1054 szeptember 28. A tiszahurai Lenin tsz tag’ai as állattenyésztés hozamának növelésével gazdagítják A párt- és kormány december 19-i határozata a termelőszövetke­zetek, az állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok szá­mára feladatul tűzte az állatállo­mány — ezen belül a szarvas- n.arhatenyésztés — fejlesztését, — Az állattenyésztés jól jövedelmez, azonkívül az állatok számszerű szaporítása, hozamuk növelése nél­kül nem lehet kellően kielégíteni a lakosság növekvő élelmiszerszük­ségletét. Az 1200 holdas tiszaburai Lenin tsz-re is jellemzőek voltaik azok a hiányosságok, melyekre a deceir> beri határozat felhívta a figyelmet, Az elmúlt évek során sem a tsz vezetősége, sem a tagság nem tu­lajdonított nagy jelentőséget az ál­lattartásnak. Különösen a tehené­szetben volt sok hiba. A 36 tehén közül alig volt továbbtenyésztésre alkalmas egyed, de ezzel nem igen törődött senki. Az akkori tehenész meg lelkiismeretlen munkát vég­zett Az elmúlt év végén Szabó Ist­ván személyében új elnök került a szövetkezet élére. Vezetésével komoly javulás történt a munka­szervezés és a munkafegyelem te­rén. Állattenyésztésük számos hi­báját is kiküszöbölték. A *sarrasmarhaállományt hozzáértő taz-tagokra bízták. A tenyésztésre alkalmatlan tehe­neket kiselejtezték. Papp Gyula, a jelenlegi tehenész gazdag tapasztalattal rendelkezik. A felszabadulás előtt harminc éven keresztül teheneket gondozott kü­lönböző uradalmakban. Ö vállalta el a közös gazdaság teheneinek ápolását, s azóta változott az állat- tenyésztés helyzete. — „Amikor az elmúlt év végén átvettem a tehenészetet — mon­dotta Papp Gyula — igen siralmas látványt nyújtott az egész szarvas- marhaállomány. A jószágok rossz kondícióban voltak. Még a jóképes­ségű tehenek sem adtak napi há­rom-négy liter tejnél többet. Az ólak tisztántartására, az állatok ápolására nem.1 sok gondot fordított az állatgondozó. Takarmányhiány szövetkezetüket is volt. Ezt még fokozta az is, hogy a meglévő készlettel nem gazdasá­gosan bántak. Tehenésztársammal, Oláh Ist­vánnal együtt fokozatosan leküz­döttük a nehézségeket. A tenyész­tésre alkalmatlan teheneket kise­lejteztük. így számszerűleg ugyan csökkent, de jobbminőségű lett tehénállományunk. Ügyelünk a jószágok tisztántar­tására és a meglévő takarmány­készlet gazdaságos felhasználására. Fáradozásunk meghozta gyümöl­csét. Fokozatosan emelkedett a tejihozam, s a tehenek jó kondíció­ban vannak. A legeltetés megkez­dése óta külön takarmányt nem Igen adtunk jószágjainfcnak, hoza­muk mégsem csökkent, rr.ert a le­geltetést, itatást és fejest is pon­tos időben végezzük. Jelenleg tíz tehenet fejünk, mert a többinek kisborja van. Naponta 75—80 liter a tejtermelés, tehát egy-egy tehén hozama kétszer annyi, mint tavaly volt. A szapo­rulat is jé eredményt mutat. Hét kéthónapos és 8 most leválasztott borjúnk van. Három tenyéazblkát növelünk. Ebből kettőre szerződést kötöttünk s így tejbeadási kedvezményben részesül szövetkezetünk. Augusz­tusban 10 tenyészüszőt kaptunk. Az idén már saját erőnkből is vá­sárolunk teheneket, hogy minél előbb jó tenyésztörzsünk legyen. A múlt hibáiból tanulva, ezév- bem nagy gondot fordítottunk a ta­karmány biztosítására. 200 köbmé­ter zöldsilót készítettünk, s most a kapásnövények betakarítása után a kukoricaszárat, a napraforgó­tányért, a cukorrépa koronáját szintén besilózzuk. A cukorgyártól kapunk répaszeletet, melaszt, a napraforgó után pedig olajpogá­csát. Ezeket is felhasználjuk a te­henek takarmányozására. A szénát idejében betakarítottuk. Több mint 300 mázsa szénánk van gondosan békazlazva. Nem.' kell tehát attól tartanunk, hogv a tél folyamán nem tudjuk kellően tafcarmányozni jószágainkat. Célunk az, hogy az állatok számszerű növelése mellett a gondos takarmányozással, szak­szerű ápolással állandóan emeljük a tejhozamot s jól jövedelmezővé tegyük az ál­lattartást. Szorgalmas munkánk eredmé­nyeként nemcsak szövetkezetünk lesz egyre gazdagabb és virágzóbb, hanem a tsz-tagok élete is egyre boldogabbá válik. Nekem ezideig 450 munkaegységem van, s az elő- Hegosztáskor több mint tizenegy mázsa búzát vittem haza. Háztáji gazdaságomban egy hasas üsző, egy hízó és két süldő van. Ezek takarmányozására megtermett a kukorica, a gabonaosztáskor pedig közel 4 mázsa árpát kaptam“ mondotta Papp Gyula. Papp Gyula és Oláh István te­henész munkájáról a tsz elnöke elismeréssel beszél. Igyekezetükkel a többi tsz-tag vavvonát is gyara­pítják, hisz a tejbeadáson kívül ízaibad tejet is tudnak beszállítani. A szövetkezet tagjai egyre in­kább meggyőződnek arról, hogy milyen fontos az állattenyésztés. A törzsállomány kialakításával. az állatok hozamának növelésével gazdagodik a szövetkezet, s évről- évre több lesz a munkaegység ér­téke. A szövetkezeti tagok most taka­rítják be a kapásnövényeket és a talajt készítik elő a búza és őszi írna alá. A termelési terv szerint 302 hold búzát és 68 hold őszi ár- oát vetnek. Már befejezték 20 hold takarmánykeverék, 24 hold repce és 10 hold rozs vetését. A iövőévi nagvohb termés érdekében többszáz hóid területet trágyáznak meg. Az állatállomány fejleszté­sére azért is szükség van, hogv évről-évre nagyobb területet tud- ianak érett istállóttágyávpi meg­teríteni, s gabonából s kanásnövé- nvekből is magasabb termést taka­rítsanak be. A tiszaburai Lenin tsz tagjai az őszi munkák sikeres elvégzésével, állatállományuk fejlesztésével já­rulnak hozzá a decemberi határo­zat megvalósításához. A LEGVESZEDELMESEBB SPORT Régi afrikai utazási és vadász- könyvek a kaffer-bivaly vadásza­tot tartották a legveszedelmesebb sportnak. Különösen, ha a csapat­ból kivert, vén, mogorva bikák vadászatáról volt szó. A könyvek szerint az ilyen magányos kaffer- bivaly bikát a sűrűbe követni egyenlő a halálos párbaj megvívá­sával, kiváltképpen akkor, ha a bika sebesülten tért a sűrűbe. A leírások egyhangúlag azt kö­zölték, hogy- a sebzett bivalybika körben jár a vér nyomát követő üldöző előtt s így a vigyázatlan vadász üldözőből könnyen üldö­zötté válhatik. Első találkozásom a keletafrikai Pare-begyek lábánál történt; bi­valynyomokra bukkantunk s izga­tottan követtük a hatalmas csapá­kat, amelyek egy nagy, sűrű tövis­bozótba vezettek. Legtöbbször már egészen közel jártunk a csapathoz, amikor elárult bennünket egy lá­bunk alatt megroppant galy, egy felénk kószáló mézkalauz-madár fecsegése, vagy még gyakrabban a bozótban ide-oda forgó szélfuvaü- lat. Ilyenkor törve-zúzva robogott tova a fekete had és csak itt-ott láttam.' egy-egy pillanatra, hol egy fekete foltot, hol egy szarvat. — Sikerült is elejteni első tavalyo­mat. s akkor hallottam először azt a fájdalmasan panaszos bőgést, amellyel a halálra sebzett kaffer- bivaly kimúlása előtt búcsúzik az afrikai vadontól, az élettől. A mbogo bosszúja­Későbbi gyűjtő- és vadászutaim során már gyakran volt részem a bivalyvadászat izgalmaiban s bizony mondhatom’, hogy ez a vadászat még a modem lőfegyve­rek korában is veszedelmes snort. Vadászataim legtöbbször az öreg, kivert bikáknak szóltak. Ezeket a vén, mogorva remetéket a csorda fiatalabb bikái elkergették s ígv vagy magányosan, vagy egy-két sorstársukkal járták a vadont. — Ezeknek a szarva volt a legkívá­natosabb vadászzsákmánv, elejté­sük pedis a legizgalmasabb kaland Mint említettem’, a sebzett, támadó hivalvbika nagyon makacs ellenié’ és támadásait csak a halálthozc pnlvó állítja meg. Több esetet tu­dok, mikor a végső szükségben írta : KITTENBERGER KÁLMÁN fára menekült vadászt fája mellett őrizte, leste a bosszúért lihegő mbogo (így nevezik kiszuahili nyelven a bivalyt). Nem egyszer előfordult, hogy az éjszakai hideg­től és félelemtől félig megdermedt, kárvallott vadászt csak másnap szabadították meg emberei szorult helyzetéből. A bennszülött vadá­szok meséje azt tartja, hogy a bi­valy farka bojtjává! vizeletét per­metezi a fára menekült ellenségre és ez olyan csípős, viszketős fáj­dalmat okoz, hogy a vadász kép­telen tovább kapaszkodni, végre is lepottyan, a ráleső bivaly pedig pozdorjává tiporja .. ( Dráma az eleíántffíben Uganda valóságos elefántfű- ország és a sűrű, magas növény­zet így bivalyvadászatna a lehető legrosszabb terep. Ez is egyik oka, hogy az alkalmi vadászok közül többen ráfizettek életükkel itteni vállalkozásaikra. Annakidején so­kat emlegették nekem annak a két vadásznak az esetét, akik közül a bivaív az egyiket felöklelte. aztán gyorsan a másik után vetette ma­gát. csakhamar utói is érte és szarvára kapta, Az első vadász időközben feltápászkodott. és fegy­ver nélkül egy fára mászott, ahon­nan azután két órán át kénytelen volt nézni, hogyan dobálja a bi­valy társa tetemét és hogyan ti­porja véres tömeggé. A csalafinta csincsálók Á vadászexpedíció személyzeté­nek főemberei, a szakács és leg­többször a fegyverhordozók is, rendszerint az izlám követői és így mohamedán rítus szerint csak olyan állat 'húsából ehetnek, amely­nek nyakát egy igazhívő elvágta. Igen ám, de a sebzett bivalyt még a legbátrabb bennszülött sem meri „csinesálni’1, bármennyire csábítja is őket a kívánatos hústömég. — Dohát még a Korán előírásait is ki lehet játszani egy kis csalafin­tasággal. Ebben az esetben is. Már régen elhangzott a bivaly panaszos halálbőgése, a rádobált kövekre sem.1 mozdult. Most lassan, óvato­san hátulról belerúg a bivaly -ombiába, m ire terrróozefesem meg­mozdul a láb is. És ez elég az üdvösségre! Bivalyvadászattal fejeződött be utolsó — sajnos, legutolsó — afri­kai vadászutam. Belga-Kongóból igyekeztünk hazafelé, egy időszakos folyó üres gödreinél két magányos bivalybika nyomára találtunk. — Bennszülött nyomozóink segítségé­vel becserkésztük őket. Kissé nagy volt a távolság. Nehéz puskámmal nem szívesen lövök ilyen távol­ságra, de lőnöm kellett, mert fél­tem, hogy megugrik. Szügyót vet­tem célba, bár ezt takarta ,a fű, meg a bozót. Ez bizony nem.' volt okos dolog! Lövésemre mindkét bika meg­fordult és olyan gyorsan el is tűnt, hogy a bal csövet nem használ- hatarni. Nagy volt a bőség s így tudtam, hogy a bivalyok nemsokára meg­állnak valahol. Gyilkos tempóban követtük a nyomokat. Megint rosz- szul, takarva álltak, de most már közelebb tudtam hozzájuk jutni. Az első jelezte lövésemet és meg­ugrott. A másodikba is két golyót küldtem, ahogy átfeketéllett a sű­rűségen, de ez sem.' esett össze, ha­nem az első után rohant. Mi megint utánuk futottunk és rövid néhány perc múlva újra megláttuk a sűrűben az egyiket. Rövid szemlélődés után a jobb csővel lapockán lőttem. Ekkor már kiért az előttem lévő tisztásra és rövid felböffenő morgással nekem rontott. Hátam mögött néhány lé­pésnyire egy vastag fa volt. E mögé akartam szaladni, de közben lázasan iparkodtam tölteni is. Ezt már nem tudtam volna megtenni, mert még egy-két uerás és feltét­lenül utóiért volna. Ekkor azonban üldözőm váratlanul megingott és összeesett. Még mindig puskám­mal bajlódtam, amikor felhangzott fájdalmasan panaszos halálbőgése. Utolsó lehelletéig spr-tsman volt ez a vén mbogo. Életerejének utolsó szikrája volt ez a támadás. Még el sem hangzott búesúbőgé- -.enek fájdalmas végakkordia, ami­kor a másik bivaly is összero­gyott. Megiiletődve hallgattam eze­ket a különös, soha el nem felejt­hető f ái d álom h an g ok a t és úgy éreztem, hogy két. utolsó bivalyom halálbőgése egyúttal takarodóje afrikai vadászataimnak is, fiz ENSZ közgyűlés szeptember 24-1, délelőtti ülése New-York (TASZSZ.) Az ENSZ- közgyűlés szeptember 24-i, délelőtti ülésén az általános vitában Peru, Costarica és Norvégia képviselője szólalt fel. Lange norvég külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a közgyűlés évek óta először jött össze úgy, hogy nincs háború és azt a kívánságát fejezte ki, hogy az ENSZ munkájában a vi­tás nemzetközi kérdések megoldá­sának útján haladjon. A múltban előfordult — jelentette ki Lange, — hogy az ENSZ apparátusát nem he1" náltá'k fel a nemzetközi kérdé­sek megoldására. An int megje­gyezte, ez nem azért fordult elő, mert a tárgyalások más módszerei remény tikeltőbbnek bizonyultak, hanem azért, mert az ENSZ-ben nem hallgattak meg eaves államo­kat, amelyek nagymértékben érde­keitek voltaik bizonyos problémák­ban. „Mindenekelőtt arr? a tényre gondolok — mondotta Lange, — hogy a Kínai Né-knztársaság nincs kénviselve az ENSZ szerveiben. Kormányunk véleménye szerint ez ■>?. állapot feltétlenül növekvő ag­godalmat kelt az Egyesült Nem­ietek Szervezetének tagjai köré- ben.‘‘ A norvég MIKIrvrr iniszter kije­lentette. orszáöa híva unnak, hogv a politikai, gazdasági és társadalmi rendszertől függetlenül a legszéle-1 ssbb mértékben vegyenek fel új tagokat az ENSZ-be. Lange ezután kijelentette, hogy a közgyűlés ne erőszakolja úgynevezett „szavazat­többséggel elfogadott“ határozatait és erőfeszítéseit; az őszinte és tü­relmes tárgyalások kiterjesztésére irányítsa. A közgyűlésnek — mon­dotta — inkább arra kell töreked­nie, hogy minimális mennyiségű határozatot hozzon, de olyat, amely mindenki számára elfogadható és amelyet egyhangúlag fogadtak el. A norvég küldött követelte a gazdaságilag elmaradt ország^ technikai segélyezésének kibővíté­sét és a fegyverzet kiegyenlített csökkentését hatékonv ellenőrzés­sel. Lange helyeselte Dulles javas­latát a nemzetközi atomenergia­szerv megalakításáról. Ezután a közgyűlés áttért a .fő­bizottságnak a napirendről és a kérdéseknek a bizottságok közötti szétosztásáról szóló beszámolóiá­nak megvitatásához. A Szovjetunó küldöttsége, énp úgy, mint a fő­bizottság ülésén, ismét Javasolta, hogy halásszák el Laosz és Kam­bodzsa FNSZ-felvéte’ének kérdé- ~ét az indokínai kérdés teljes ren­dezéséig. A közgyűlés azonban szavazattöbbséggé! felvett“ ezt a kérdést a napirendre. (MTI.) Jean Paul Sartre bécsi sajtókonferenciája Bécs (TASZSZ). Jean Paul Sart­re író, aki azért érkezett Bécsbe, hogy megakadályozza egyik darab­jának előadását a Vőlksteater Szín­házban, szeptember 23-án sajtó- konferenciát tartott. — „A színművet le kell venni a műsorról — hangsúlyozta Sartre. Ez elő fogja mozdítani a nemzet­közi feszültség enyhülését. A nem­zetközi feszültség egyik oka abban rejlik, hogy bizonyos körök a ke­let-európai országokban uralkodó valóságos helyzet eltorzítására irá­nyuló popagandát folytatnak. Ab­szurdumnak tartom, hogy művei­met ezen országok ellen használják fel, amikor kezdem felismerni a valóságot ezekről az országokról. Sartre a sajtókonferencia ered-« ményedt összegezve kijelentette: —« „Megmondtam m ár, hogy miért el­lenzem «a színdarab előadását, mert a kcmmunistaellenes propagandát szolgálta. Én viszont a nemzetközi feszültség enyhítésének és a béké­nek a híve vagyok. Hiszem, hogy a békét biztosítani lehet, a bókemoz- galcm kiszélesítésével, a keleti or­szágokhoz való közeledéssel és a kölcsönös megértés megteremtésé­vel“. (MTI). A jugoszláv kormány szóvivője megcáfolta az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének Trieszttel kapcsolatos nyilatkozatát (MTI). Az amerikai rádió közli a belgrádi kormány egy szóvivője sajtónyilatkozatát, amelyben meg­cáfolja az amerikai külügyminisz­térium szóvivőjének egyik legutób­bi kijelentését. Az amerikai szóvivő azt hangoztatta, hogy „bizonyos optimizmussal lehet a trieszti kér­dés közeli megoldásénak lehetősé­gei felé tekinteni". A jugoszláv kormány szóvivője határozottan leszögezte: „A jugo­szláv kormánynak nem állnak olyan értesülések rendelkezésére, amelyek lehetővé tennék számára, hogy ossza a trieszti kérdés meg­oldásával kapcsolatos ‘amerikai op­timizmust“. r \n Ez történt a nagyvilágban DELHI (TASZSZ.) Aid Szasz- troamidzisűzso, a Delhiben tartóz­kodó indonéz miniszterelnök szep­tember 23-án beszédet mondott az indiai parlamentben. Rámutatva arra, hogy Ázsia bé­kéjét nem lehet a nemrégiben Manilában megkötött szerződéshez hasonló katonai paktumokkal biz­tosítani, Szasztroamidzsozso ezeket mondotta: „Van a béke megőrzésének jobb útja és itt az együttműködésire és együttélésre gondolok.“ 1 ' * (MTI.) A „Reuter“ hírügynök­ség részletes tudósításban számol be arról, hogy milyen mély meg­rázkódtatást okozott a japán köz­véleményben Aikácsi Kubojama halála. A „Tokio Szinburr“ című tokiod lap Kubojama halálával kapcsolat­ban az atombomba azonnali betil­tását követeli.“ Ez nem kommu­nista jelszó, hanem a japán nép őszinte óhaja“ — írja a japán lap. * (MTI.) Az „AFP" jelenti, hogy a 7. amerikai flotta parancsnoka pénteken megszemlélte Csang Kaj- Sekék déltajvani tengerészeti tá- rraszpontjait. • RÓMA (MTI.) Az olasz szená­tusban még nem ért véget a vita Piccioni külügyminiszter lemon­dása és az ezt követő kormány- átalakítás felett. Egyes sajtóügynökségek — min­den bizonnyal Fanfaninak, 0 ke­resztény-demokrata párt főtitkárá­nak susalmazására — arról írnak hogy rövid időn belül sor kerül a telenlegi kormány leváltására. — Maga Fanfani csütörtökön kijelen­tette, hogy sok mindent rreg kell változtatni a közerkölcsök terén és a közigazgatási szervek munkájá­ban. Ennek ellenére a keresztény­demokrata párt súlyosnak tartaná, ha a kormány most a botrány köz­vetlen hatására, a néptömegek és az ellenzék követelésére bukna meg és inkább szolidaritást vállal Scelbával és kormányával, éppoly súlyos felelősséget véve magára,, mint arr ilyen Scelbára hárul, mert a végsőkig támogatta Plccianit. # PEKING (Uj Kína.) A kínai or­szágos népi gyűlés első ülésszaka Szeptember 24-én folytatta a vitát Csou En-Laj miniszterelnöknek a kormány munkájáról az előző nap elhangzott beszámolója felett. * PÁRIZS (MTI.) A francia lapok Dél-Vietnam fővárosából Szalgon- ból érkezett jelentéseket közölnek arról, hogy a Bao Daj miniszter­elnöke Ngo Dimh Dierr pénteken bejelentette a „Nemzeti Bizton­ság kormányának“ megalakítását, amelyben a miniszterelnökségen kívül fenntartotta magának a bel­ügyi és hadügyi tárcát is. Kétség­telen — mondják a sajtójelenté­sek, hogy ez az új „kormányalakí­tás“ is igpn bizonytalan kísérlet lesz a politikai helyzet stabilizálá­sára. Ez már abból is kitűnik, hogy néhány órával a kormányalakítás bejelentése előtt Xuan tábornok bejelentette, hogy nem hajlandó megtartani B miniszterelnökhelyet­tesi tisztségét. Nyilatkozott Hinh vezérkari fő­nök is, aki újból hangoztatta szem­benállását a kormánnyal. (MTI.) fitiiadd, tanulmányó-id PÁRTÉPÍTÉS-t! I

Next

/
Oldalképek
Tartalom