Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

Szolnokmegyá. NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^ I. év oivam, 228. szám Ara v tiller U« szeptember 26 vasárnap A haza javára, a magad hasznára JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! Leggazdaságosabban dolgozó üzemünk: a Tiszamenti Vegyiművek és a Bútorgyár A mindenáron való tervteljesítés sok Üzemünkre jellemző még. A globális termelést mutató tetszetős számok mögött néha a termelé­kenység visszaesése, a túlzott mun­kaerőigénybevétel húzódik meg. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a tervteljesítésben első helyen álló üzemek utolsó helyre kerülhetnek, ha a gazdaságosság, önköltség alap­ián mérlegeljük munkájukat. Ennek alapián augusztusban Nehézipari üzemeink közül; 1. Tiszamenti Vegyiművek. 2. Jászberényi Aprítógépgyár, 3. Törökmiklósi Mezőgépgyár, 4. Szolnoki Járműjavító. A Vegyiművek amellett, hogy százalékkal túlszárnyalta tervét, mintegy 2800 forintos béralapmeg­takarítást ért el. Az elmúlt évhez képest 31 százalékkal növelte ter­melését, 26 százalékkal a termelé­kenységet. Mindezek azt mutatják, hogy a Vegyiművek dolgozói és ve­zetői valóban jó munkát végeztek, üzemük méltó az első helyre. Az Aprítógépgyár 15.000 forintos bér­alapmegtakarítás mellett 28.6 szá­zalékkal növelte termelékenységét, tavalyhoz képest 12 százalékkai több gépet adott. A törökmiklósi Mezőgépgyárbam is jól gazdálkod­nak a rendelkezésre álló eszközök­kel. Nem így a szolnoki Járműjavító­ban. Ez a vállalat, bár 17.3 száza­lékkal túlszárnyalta teljes terme­lési tervét, 3.4 százalékkal növelte a munkáslétszámot is. Ennek elle­nére 2.9 százalékkal visszaesett a termelékenység. Könnyőipari üzemeink közül: 1. Tisza Bútorgyár, 2. Szolnok! Gőzfűrész, 3. Tisza Cipőgyár, 4. Szolnoki Papírgyár. A Bútorgyár 29.2 százalékkal fo­kozta termelését, az elmúlt év ha­sonló időszakához képest. Bár je­lentős profilváltozós nehezítette munkáját, az üzem mégis 7.5 szá­zalékkal több bútort készített elő­irányzatánál. A Fűrészüzem erősen felzárkózott mögé. Amellett, hogy több mint 300 ezer forint béralan- megtakarítást értek el. 32 százalék­kal több fűrészárut adtak népgaz­daságunknak. . Kétségtelen, a Tisza Cipőgyár tervteljesításe- a legjobbak között van. Ez azonban nem takarhatja e1 aztj lj2'gy a kifizetett munkabérek 30 százalékos emelkedésével szem­ben a termelékenység csak 8.8 szá­zalékkal nőtt. Ez az időbéres órák növekedésére, bizonyos „bújtatás­ra” vall. Itt még az sem elég ob- iektív megokolás, hogy az utóbbi !öőben közel 300 új dolgozóval nö­velték a gyártókörök létszámát, akiknek betanításához bizonyos idő szükséges. A Papírgyárnál a terv­teljesítés, termelékenység egyfor­mán visszaesett, s mintegy 35.000 forintos béralaptúllépéssel is zá- molniak kell.' Élelmiszeripari üzemeink közül: 1. Baromfifeldolgozó Vállalat, 2. Karcagi Rizshántoló Malom. 3. Tejipari Vállalat, 4. Sütőipari Tröszt. A törökmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat 181 százalékos tervteljesí­tése, exportképessége példamutató. Augusztusban háromszor annyi árut termeltek, mint egy évvel ez­előtt, emellett a bér- és anyaggaz­dálkodás is jó. A hántoló malom, a Tejipari Vállalat, a Sütőipari Vállalat is jelentősen túlszárnyalta tervét. Malomiparunk súlyos el­maradásban van. Téglagyáraink közül a megyei tanácshoz tartozó üzemek 21 száza­lékkal túlszárnyalták előirányzatu­kat, míg a minisztériumi egyesülés üzemei még lemaradásukat sem hozták be, csak úgy, mint építő­iparunk. Helvi Inasunkban: 1. Jászberényi Asztalosipari V., 2. Kunmárton! Vegyesipari V. 3. Szolnok Vasipari V. Helyi iparunk egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be a helvi árualap növelésébe. Júliusban a la­kosság részére készített áruk és szolgáltatások értéke össztermelé­sének 42 százalékát tette ki. Augusztusban ez az arány 56 száza­ikra növekedett. Ezen a vonalon, még a vegyesipari cikkeket gyártó üzemeknek keli még sokat tenniök. Tekintve, hogy 35 százalékát adják forgalmuknak a helyi szükségletek kielégítésére. Vállalataink augusztus havi mun­kája azt mutatja, hogy az eddi­gieknél is sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tervek részleteiben való teljesítésére, a gazdaságosság­ra. Tartsák legfontosabb felada­tuknak ezt üzemeink dolgozói és vezetői egyaránt. Versenyértékelő Bizottság A tiszaigari állami gazdaság dolgozói valamennyien lejegyeztek — 200 holdon a búzát is elvetették Nagy Pál SZTZ-vezető és Csorba Kálmán brigádagronómus A tiszaigari állami gazdaság dol­gozói évről-évre növelik termelési eredményeiket. Telek Balázs elvtárs, a gazda­ság igazgatója elmondotta, hogy miben rejlik termelési sikereik titka. — „Nagyon fontos, hogy gon­doskodjunk a talajerő fenntartásá­ról. Az idén idáig 350 holdon vé­geztük el az istállótrágyázást, de az év végéig trágyázási tervünket mintegy 150 százalékra akarjuk teljesíteni. 600—650 holdat szórunk meg érett istállótrágyával.“ Persze, nagyon sok nrúlik a dol­gozókon is. El lehet mondani, hogy a tiszaigari állami gazdaság vala­mennyi dolgozója szorgalmas, tö­rekvő ember. Különösen jó ered­ményeket ért ed Csorba Kálmán növénytermelési agronómus. Egyszerű brigádtagként kezdte és most 1200 hold földön irá­nyítja a mezőgazdasági mun­kát. Brigádjának tagjai termelési ter­vüket rendszeresen túlteljesítik. Érdemes megemlíteni a másodve­tésű kukoricát. 25—30 mázsás át­lagtermést ígér holdanként. Ügyes, lelerrényes emberek Csorba Kál­mán brigádjának tagjai. A répa között köztesként mákot vetettek. S mintegy 700 kg-ot termeltek termelési terven kívül ebből a köz­tes növényből a brigád területén. Elismerés és dicséret illeti a gazdaság traktorosait. Főleg nekik köszönhető, hogy a vetéssel idejé­ben végezhetnek.. A többtermelés elérésének ez a munka is egyik fontos előfeltétele. Mattyasovszki Károly, Nagy Pál. Szabó Sándor és még jó- néhány traktoros kiváló, minő­ségileg megfelelő talajmunkát végez. Nagy szeptember 1-e óta már az 1955-ös tervén dol­gozik. A- gazdaság vezetői és dolgozói állandó kapcsolatot teremtettek a helybeli és a környező termelő- ' szövetkezetekkel. Átadják fejlett munkaszervezési és termelési mód­szereiket. Nymodon az is eredmé­nyeik közé tartozik, hogy a tisza- igarí Petőfi tsz manapság a tisza­füredi járás egyik legerősebb, leg-, korszerűbb szövetkezeti gazdasága A gazdaság vezetői a munkamód­szer átadásának egyszerű, de ötle­tes módját választották. Amellett, hogy az aratás és a betakarítás idején gépekkel segítették a Petőfi ter­melőszövetkezetet, rendszeresen meghívják magukhoz a tsz ve­zetőségét. A’ gazdaság központjában tíz­naponként osztják be a munkát. Ilyenkor az agronóir.usok és a bri­gádvezetők ' meghatározzák, hogy egyes területeken ki, mit fog majd végezni. Ezekre a szervezés szem­pontjából nagyon fontos megbeszé­lésekre mindig meghívják a hely­beli Petőfi termelőszövetkezet ve­zetőségét is, ahol a tsz vezetők mindig sokat tanulnak, A gazdaságban jó a munkafegye­lem, a traktorosok nem kocsmáz- nak, nem részegeskednek, vigyáz­nak az állami vagyonra és mindig jól kipihenve állanak munkába. Nemrég arról beszélgettek, hogy szívesen látnák vendégül Sü­veges Dánielt, a suriáni állami gazdaság Kossuth-díjas trak­torosát. Nem ártana egymással kicserélni tanasztalatainkat — mondogatták a traktorosok, örömmel és nagy lelkesedéssel beszélték meg pár nappal ezelőtt a gazdaság dolgozói a miniszter-' tanács felhívását. Akik elsők vol­tak a munkában, azok most is leg­először írták alá a jegyzési íveket. Nagy Pál kiváló traktoros 1000 forintot, Csorba Kálmán 800 fo­rintot, Mattyasovszki Károly 600 forintot, Császár Lajos 600 forin­tot, Telek Balázs 1600 forintot adott kölcsön a hazának, Péntek estig az V. Békekölcsön­jegyzést a tiszaigari állami gazda­ságban befejezték, Valamennyi dolgozó jegyzett, összesen 75.400 forint gyűlt össze a jegyzési íveken. Szívesen, örömmel adták, mert tudják, hogy a kölcsönnel további szép terveik megvalósulását segí­tik. Szombaton reggel újból tel­jes erővel folytatták a búza veté­sét, Idáig köze] 200 holdon került földbe a búzamag. A fogatosok egy része a trágyát hordja. Mások a betakarítást végzik. A traktorosok a jó magágyat készítik. Az elkövetkezendő napokban a a gazdaság dolgozói méginkább be­bizonyítják, hogy helytállásukkal, áldozatkész munkájukkal minden módon segítik a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kormány­határozat mielőbbi megvalósítását. JHejqjpink új büszkesége A szolnoki SZTK Rendelőintézet. Előre tszcs néven új termelőszövetkezet alakult Kenderesen Kenderes községben a dolgozó parasztok közül igen sokan kísérik figyelemmel a termelőszövetkezetek munkáját, életét. A Vörös Csepel tsz, s a többi közös gazdaság eredményei egyre több dolgozó parasztot győznek meg a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről. Szeptember 23-án új termelőszövetkezeti csoport alakult Ken-’ deresen. Takács Mihály 9 holdas középparaszt, aki a mezőgazda- sági munkákban, állampolgári kötelességének teljesítésében pél­damutatóan élenjár, Bencze Pál 7 holdas középparaszttal és Len­gyel Imrével elhatározta, hogy I. típusú csoportot alakít. 16 tag­gal alakult meg a csoport, amely az „Előre“ tszcs nevet vette fel. Földterületük 60 hold rizs és 20 hold szántó. A többi dolgozó pa­raszt is figyelemmel kísérte az új közös gazdaság létrejöttét. Németh Mátyás és Csorna Sándor már másnap felkereste Lengyel Imrét, az új csoport elnökét, s ők is kérték felvételüket a kö­zös gazdaságba. Juhász József dolgozó paraszt már szintén be­lépett a fiatal termelőszövetkezetbe. Az alakuló gyűlésen a csoport tagjai elhatározták, hogy az őszi kapásnövények betakarítását, a szántás-vetés munkáit már közös erővel végzik. Ma, vasárnap tar­tanak közgyűlést, ahol már pontosan meghatározzák, — hogyan fogják elvégezni az őszi murikát,- s kialakítják a vetésforgót isä Pesta’ics Béla Kenderes, Vörös Csepel tsz. A tiszasiilvi állami gazdaságban elvetették az árpát A tiszasülyi állami gazdaság dol­gozói sokirányú munkát végeznek. Fő üzemáguk a rizstermelés, de fej­lett állattenyésztésük és gabona- termesztésük van. Különösen jó eredményeket értek el a sertéste­nyésztésben. Megyénk jónéhány termelőszövetkezetébe került a ti­szasülyi állami gazdaságban te­nyésztett tisztavérű mangalica anyakocákból. A néhány hónappal ezelőtt Jánoshidán megrendezett „Jászsági Állattenyésztési Napon" a gazdaságból felhozott különböző fajtájú sertések, nagy tetszést arat­tak és értékes helyezést értek el a díjazás alkalmával. A gazdaság dolgozói a 8800 hold rizsből 7 ezer holdat learattak. E- mellett elvetették a 750 hold őszi árpát, több mint ezer hold földet felszántottak. Gondoskodtak a jó­szágállomány takarmányáról, eddig 7400 mázsa szénát gyűjtöttek ösz- sze. Kengyelen befejezték A kengyeli dolgozó parasztok is kihasznál­ják a mostani kedve­ző időt a betakarítás­ra, szántásra, vetésre. Különösen jó példát mutatnak a tanácsta­gok és a termelési bi­zottsági tagok. Keliger József, a termelési bi­zottság elnöke most is az elsők között van a A gazdaságban most nagy figye­lemmel kísérik az új rizsaratókcm- bájn próbajáratát. Az Emag gyár­ban nemrégen készült el a két kí­sérleti lánctalpas arató-csépőgép és bejáratását az ország legnagyobb rizstermelő állami gazdaságában, Tiszasülyön végzik. fl kunmadarasi állami gazdaságban vetik a búzát A kunmadarasi állami gazdaság dolgozói gondosan felkészültek az őszi kalászosok vetésére. Az őszi takarmányfélék vetésével már vé­geztek és pénteken megkezdték a búzavetést. Kürti Elek, a gazdaság egyik kiváló traktorosa SzTZ Nati traktorával és három kapcsolt ve­tőgéppel látott munkához. Estére 45 holdon már földbe került a bú­zavetőmag. as őszi árpavetést pa vetése. Ä termelési bizottsági tagok a bé­kekölcsönjegyzésben is elől járnak.' Keliger József, a termelési bi­zottság elnöke 500 fo­rintot, Hornyik András 300 forintot jegyzett. Kengyel község dolgozó parasztjai péntek estig 112 ezer forintot adtak kölcsön az államnak. munkában. Ä termeié-1 si bizottság szervezi a dolgozó parasztok kö­zötti szántás-vetési ver­senyt. Ennek eredmé­nye, hogy a kengyeli határban 1900 hold mélyszántást végeztek a traktorok és a foga­tok. Péntekre pedig be­fejeződött az őszi ár­A Minisztertanács határozata a sütőipar irányításának a helyi tanácsok részére történő átadásáról A Minisztertanács S legutóbbi ülésen határozatot hozott, hogy az egész sütőipart a jelenlegi szerve­zeti forma változatlanul hagyásá­val a helyi tanácsok irányítása alá kell rendelni. Budapesten a Sütő­ipari Trösztöt meg kell szüntetni, s egyidejűleg intézkedési tervet kell kidolgozni a megyei tanácsok felügyelete alá rendelt Sütőipari Trösztök további decentralizálá­sára. Á sütőipari üzemeket az al­sófokú (városi, községi) tanácsok részére át kell adni. A sütőipar szakfelügyeletét továbbra is az élelmiszeripari miniszter gyako­rolja. A határozat kimondja, hogy a magánsütőipari engedélyek számát tovább kell növelni, elsősorban olyan helységekben, ahol sütőipari üzem nem működik( (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom