Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-04 / 183. szám

I 3 1954 augusztus 4( SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A kisújszállási Dózsa tsz tagjai elsők akarnak lenni a cséplésben is / JP ppen dél volt; ami­kor a kisújszállási Dózsa tsz egyik cséplő­munkacsapatát felkeres­tük. Az emberek a fák ár­nyékában pihentek. Már túl voltak az ebéden. Az idősebbek beszélgettek, vagy nézték a fiatalokat, akik jókedvűen évődtek, viccelődtek egymással Í> A beszélgetés során mindenről esett szó. Megtudtuk, hogy 24-én kezdték meg a cséplést, melynek előfeltételét a gyors aratással, hordással teremtették meg. Jogos büszkeséggel beszéltek ar­ról, hogy a kisújszállási III-as típusú tsz-ek közül elsőnek fejezték be az ara­tást. Két kombájn és 9 aratógép segítette munká­jukat. A gépek ereje azonban kevés lett volna ahhoz, hogy gyorsan vé­gezzenek, ezért a kézika­szások sem tétlenkedtek. A tagok 90 százaléka résztvett a betakarítás« ban. Ifj. Bencze Máté mun« kacsapata kiskaszával 100 holdon aratta le a gabo­nát. Herczeg Sándor édes­anyja segítségével 13 hol­don vágta le és kötötte kévékbe a gabonát. Ifj. Bencze Istvánnak Farkas Erzsi volt a marokszedője, Tóth Lajosnak a felesége segített. Mindkét aratópár 11 hoddnyi területen arat­ta le az új' gabonát. So­rolhatnánk Farkas István. Oláh Kálmán és a többi derék tsz-tag nevét, aki fe­lesége, gyermeke bevoná­sával is segítette az aratás gyors elvégzését. & P eszélgetésünfket csak­hamar megszakítot­ta a cséplőgép bugása. A munkacsapat tagjai elfog­lalták helyüket s folyt to­vább a cséplés. Egyenle­tes bugással, folyamato­san dolgozott a gép. Már a hangjáról is meg lehe­tett állapítani, hogy Asz­talos József és a másik etető is gondosan, széjjel­terítve engedi a kévéket a dobba. így jcíbban dolgo­zik a gép és kevesebb a szemveszteség. A i3 Ifcévevágók és törek- hordók felváltva dolgoznak. A rövid pihe­nőkben folytattuk a ba­rátságos beszélgetést. Ka­tona Mária elmondta, hogy édesapjával együtt 4 éve tagja a tsz-nek. Húga, mint c: aládtag dolgozik. Örömmel újságolta, hogy 4 mázsa 17 kg búzát ka­pott előlegként. Munka­egységenként most 3 kgr búzát osztanak a tagok­nak. özv. Herczeg Sán- domé Erzsi lányával szintén a cséplőgépnél dolgozik. 160 munkaegy­sége után neki is kimér­ték az előleg-gabonát. Serényen haladt a mun­ka. G. Tóth Julianna, Posztós Klára és a töb­biek vidáman szólították társukat, ha rájuk került a sor a törekhordásban. A pihenőidőben arról beszél­tek — s közben szemük az elevátor munkáját figyel­te — milyen nagy segítség az, hogy nem rudassal kell felhordani a szalmát. Az elevátor segítségével szép magas kazlakat rak­nak. Tréfásan jegyezte meg az egyik lány, jó lenne, ha töreket is, vagy legalább a port elszívná valami szerkezet a gép­től, akkor a töreklhordók munkája is könnyebb len­ne. á3 Till József né jött le a dobról. Kicsit pi­hent a kévevágás után, aztán friss erővel szorgal­masan dolgozott tovább. Tudta, hogy munkáiéval a szíve alatt sarjadó élet jö­vőjét is szépíti. A cséplő­munkacsapat két legidő­sebb tagja, Rácz Sándor és Varga Sándor bácsi nagy figyelemmel és szakérte­lemmel rakta a törek-ka- zalt. Ne ‘ mondhassák a többiek, hogy szétszórják a töreket. i3 M indenki végezte a maga munkáiét s a zsákok egyre teltek az aranybarna búzaszemek­kel. A cséplőcsapat közös erővel küzdötte le a kez­deti nehézségeket, azokat a kisebb hibákat, amik eleinte hátráltatták mun­kájukat. Továbbra is kö­zösen dolgoznak azért, hogy 108 mázsás napi tel­jesítményüket tovább fo­kozzák. A cséplésben is csakúgy, mint az aratás­ban, a tsz-ék között az el­sők közé akarnak kerülni. NAGY KATALIN Nyolcszemélyes gépállomási lakókocsik AZ IDÉN kezdték meg a gépállomási brigád­szállásnak alkalmas nyolcszemélyes gumikerekű lakó- kíjcsik gyártását. Eddig 31 jutott el belőlük a gép­állomásokra. A szigetelt fal- és tetőzet egyaránt véd a nyár melege, vagy a késő ősz és a kora tavasz hidege ellen. A matracos bőrhuzatú ágyak napközben átalakíthatok kanapészerű bútorokká. Ezenkívül nyolc szekrény, egy asztal, mosdó, tükör, vízmele- gítős kályha egészíti ki a takaros berendezést. (MTI.) Megkezdték a ny’oR-anyagok szövését A budapesti „Adria“ Selyemszövőgyárban hosz- szas kísérletezés után megkezdték a nylon-anyagok szövését. Szövése sokkal könnyebb, mint a selyem­fonalaké, mert nem szakadozik el. Az elmúlt negyed­évben 8000 méter nylon fehéren, űanyagot szőttek, júliusban pedig 4400 métert adtak át a kikészítő­üzemnek. A gyár harmadik negyedévi tervében már 17.800 méter nylon-anyag gyártása szerepel, * A lennyüvés további gépesítésére 30 háromsoros lennyüvő gépet hoztunk be a Csehszlovák Köztársa­ságból. A napokban érkezett meg a 25. gép. A ko rábbi években importált ugyancsak cseh és szovjet gépekkel együtt már részt vesznek az idei lentermés betakarításában, . Gombár Miklós példát mutat BESENYSZÖG egyik kiváló ta­nulója a község egykor legszegé­nyebb, — a felszabadulás óta 10 holdas földművesének, id. Gombár Miklós hatgyermekes apának Mik­lós nevű fia. A besenyszögi elemi népiskola, majd a dolgozók általá­nos iskolájának hatodik osztályát is kitűnő, a villamosszerelő átképző tanfolyamot kiváló eredménnyel, 1954' júliusában pedig Debrecenben a szakérettségi tanfolyarr.ot ki­tűnő eredménnyel végezte el. JÖ TANULÁSÁÉRT megkapta a kitűnő tanulóknak járó kitüntetést, Megyénkben 'erősen elszaporo­dott a gyomos árokpartokon, parlag területeken a narancssárga hajtá­sokat fejlesztő nagy aranka. A pillangósokon kívül mintegy 80-féle növényen él. Hasonlít hozzá a kis aranka. Ann-ak hajtásai azonban rózsaszínűek, és vékonyabbak. Míg a nagy aranka virágai fehéres sárgák, addig a kis arankáé hal­vány rózsaszínűek. Az általuk megtámadott növények senyved- nek, elsárgulnak, majd elpusztul­nak. Kúszó hajtásaikkal átkapasz- kcdnak a szomszédos tövekre is és foltszerűen irtják a lucernát és a lóherét. A védekezés ellene már ott kezdődik, hogy a lucerna, vagy here vetésénél feltétlenül tisztított, arankamentes vetőmagot használ­junk. Ha ennek ellenéire mégis fel­lép a fertőzés, még a virágzás előtt meg kell semmisíteni, A virágzás után az aranka apró mag­jai bekerülnek a talajba, s ott akár 8 évig is életképesek maradnak. Ezért virágzás előtt nagy körben lekaszáljuk az arankás foltot és helyben elégetjük. Ezen a folton természetesen a lu­cerna is megsemmisül, s ezért he­lyes a fertőzött foltot kuskutánnafl alaposan bepenmetezni. Négyzet­méterenként egy liter 10 százalé­kos permetlevet használjunk. Ha az aranka már megérett, ak­kor csak a terület felégetésével érünk célt. Ez történhet szalmá­val, petróleummal, benzinnel, de leghelyesebb a perzselőgéppel való lángszórós védekezés. A kiégetett foltokat füves keverékkel vessük be. Az aranka mellett állati kártevői is vannak a lucernavetéseinknek, Valamint 100 forint pénzjutalmat, s egyben fel is vették a budapesti Műszaki Egyetemre. Ifjabb Gombár Miklós nemcsak a tanulás terén elért kitűnő ered­ményeiért, — hanerr.' azét is dicsé­retet érdemel, mert annyi tanulás után is, első dolga, az volt, hogy községébe visszatérve kaszát vett a kezébe, s boldog édesapjával együtt vígan aratta a mindennapi kenyeret adó búzát. így az aratást elsőként fejezték be. Wesniczky Antal tanító, levelező, Besenyszög. Az aratást megelőző hetekben tömege­sen lépett fel a lucerna vetési bagoly­pille hernyója. A hernyó a kártételt a len, cukorrépa és bükköny vetésekben kezdte és rövid idő alatt súlyos kárt okozott. A védekezés ilyenkor már sok eset­ben hatástalan. Éppen ezért a fő védekezést most és mindenkor a megelőzésben kell keresni. Erre most van lehetőség a tairflóhántás idején. A bagolypille ugyanis rajzás­kor tarlórészekbe rakja petéit. Ha a tarlóhántást elvégezzük, úgy a bagolypille kénytelen más, nem szántóföttdi művelésű területen pe­tézni, s a következő évben a her­nyó már nem a kulturművelés alatt álló területen tesz kárt. Hozzájárul a védekezéshez az is, hogy ősszel azokon a területeken, ahol hemyókártétel volt, fokozot­tabb gonddal kell az őszi mélyszán­tást elvégezni. A mostani tarlóhán­tás pedig, mint megelőző védeke­zés, mindig nagyon jól bevált mód­szer a növényi kártevők ellen. A víztároló hatás mellett gyomirtás céljait is szolgálja. Ne késleked­jünk hát a tarlóhántással. Ebben az évben 3000-el (öbb kisipari szövetkezeti dolgozó üdül, mint tavaly Az idén a Kisipari Szövetkezet Kölcsönös biztosító Intézet üdülői­ben 3000-rel több kisipari szö­vetkezeti dolgozó üdül, mint ta­valy. Ebben az évben már a kis­iparosok is az intézet üdülőiben nyaralhatnak, (MTI.) £eoelck — intézkedések Köszönetét mondok a szerkesztő­ségnek jogos panaszom elintézé­séért. A martfűi gazdaságból meg­kaptam az elmaradt összeget. — Bugyi János, Rákóczifalva. • A múlt hó 24-i Néplapban „Miért nem kaptunk munkaruhát?” cím alatt’ megjelent levélre az alábbia­kat közöljük: Gy. 210/1249—1954. sz. hivatalos levélben értesítettük a MÄV Jár­műjavító ÜV. pártbizottságát, hogy a munkaruha ügyben tett kérelmet a munkaügyi osztályhoz, illetve a SZOT és OT-hoz áttettük döntés végett. Mihályi László elvtársnak, a pa- naszttevők egyikének levélben átírtunk, hogy a Munkatörvány- könyv 85. §-a figyelembevételével a famegmunkáló dolgozók munka­ruha viselési idejének egy évre le­szállítására ezidőszerint nincs lehe­tőség. — Varga Jenő igazgató. Köz­lekedés és Postaügyi Min., Bpest. ExporHermelési, minőségi jutalmat kapnak jó fajtaborsó magtermésükért a termelő­szövetkezetek és állami gazdaságok Népgazdaságunk fontos érdeke, hogy a külföldi piacokon versenyké­pes, jóminőségű áruval jelenjünk meg. A jó minőség és a nagy termés jutalmazására, már eddig is számos rendelkezést adott ki kormányza­tunk. Legutóbb a földművelésügyi miniszter remdelete jelent meg, melynek alapján újabb kedvez­ményt kapnak a fajtafaorsó terme­lésével, szállítási vagy termelési szerződés alapján foglalkozó terme­lőszövetkezetek és állami gazdasá­gok. Az exportminőség utáni juta­lom természetesen nem érinti az' előző rendelkezésekben megállapí­tott többlettermelési prémiumokat, hanem ezeken felüli további ked­vezményként jár. Mentsük meg lucernásainkat segítjük az árvízkárosultakat fi tiszaroffi dolgozó parasztok terménnyel segítik árvizsujtoita társaikat Postás János, Vámos János, Fűtő Jcaohim egyénileg dolgozó parasz­tok termésük egy százalékát aján­lották fel, mely személyemként 50 kiló búzát tesz ki. Az Állat- és Zsírbegyűjtő Vállalat kunhegyesi kiren- dellségének dolgozói A kirendeltségnél rövid idő alatt 700 forint gyűlt össze. Az alkalma­zottak a pénzbeli segítségen kívül a terménybetakarítás gyors elvég­zéséért is harcolnak. A Lenin ter­melőszövetkezet tagjait segítik e nagy munkában. * A kunmártoni halászképző szak­iskola hallgatói munkájúkkal segí­tik a dunamenti árvízsuj tottakat. Vállalták, hogy két délután a kunmártoni Zalka Máté tsz 34 hold, aratógéppel levágott búzáját keresztekbe rakják. Vállalásukat teljesítették, A KIOSZ SZOLNOKI CSO­PORTJA is gyűjtést indított a Duna árja által sújtott lakosok se­gítségére. A szolnoki kisiparosok egy nap alatt 2500 Ft-ot ajánlottak fel, melyet el is küldöttek. * A JÁSZBERÉNYI 53. SZ. Autó­közlekedési Vállalat negyven gép­kocsit küldött az árvíz színhelyére a védekezési munkák elősegítésére. Hősiesen kivették részüket az Óbu­dai Hajógyár megmentésében. Kü­lönös dicséret illeti Légvári Pál. A községi tanács alkalmazottal fizetésük 10, a dohánybeváltó dol­gozó] 5, a malom muhkásai 3, a posta tisztviselői és kézbesítői 3 százalékát adták. * Boros János, Végh László és Sasd Pál gépkocsivezetőket. A jászberényi és szolnoki kiren­deltség gépkocsivezetői fizetésük 2—5 százalékát is felajánlották. A szocialista megsegítés szép példáját mutatta meg Bene Zoltán elvtárs* aki fizetése 10 százalékát adta. Ed­dig 5300 forintot fizettek be. A gyűjtés még tart. * A Szolnoki Sütőipari Vállalat dolgozói 8312.— Ft-ot küldtek a Duna-meillék dolgozóinak. A vállalat dolgozói közül Szabó Vince 100, Laczkó Ferenc 100, He­gedűs Pál, Rákóczifalva 100, Hoff­man Árpád, Ujszász 100, Kun Ist­ván, Tiszaföldváír 100, KukovecZ Sándor, Szolnok 100, Kukovecz Sán- domé Szolnok 100, Temesi Győ- zőné, Szolnok 100 forintot adott* Ezenkívül a vállalat valamennyi alkalmazottja fizetésének 5 száza­lékát is felajánlotta. ’' s * A TISZA BÚTORGYÁR munká­sai is testvéri együttérzésüket fe­jezik ki árvízkárosult testvéreik iránt. Röpgyűlcsen hoztak határozatot, hogy pénzbeli segítséget nvujtanak, A vállalat dolgozói fizetésük 2 szá­zalékát ajánlották fel 3 hónapon keresztül. így akarják enyhíteni bajbajutott testvéreik veszteségeik Mezőgazdasági dolgozók öregségi járadéka Multheti csütörtöki számunkban közöltük az ipari biztosítottak öregségi nyugdíjra való jogosult­ságának feltételeit. A cikk szöve­gében sajnálatos hiba folytán félre­értésre alkalmas mondat került be, ez a következő: „Mezőgazdasági dolgozók részére, ha 1889. jan. 1-e előtt születtek, öregségi járadék állapítható meg amelynek feltéte­lei az alábbiak.“ Helyes szöveg az alábbi: „Mezőgazdasági dolgozók részére, ha 1889. jan. 1-e előtt születtek, öregségi járadék állapítható meg, melynek feltételeit a következő cikkünkben fogjuk -közölni,“ Mi számílható be A mezőgazdasági dolgozók öreg­ség esetére 1939. jan. 1-től vannak biztosítva, ekkor lettek OMBI- könyvvel ellátva. A biztosítás be­vezetése előtti időből a szolgálati időbe úgynevezett ingyenesen any- nyi évet lehet beszámítani, ahány évvel az igénylő 1889. jan. 1-e előtt született. (Például: ha az igénylő 1883-ban született, ingyenesen 5 évet lehet beszámítani.) Ingyene­sen is csak akkor lehet beszámítani a szolgálati időt, ha az igénylő cse- lédkönywel, szolgálati bizonyít­vánnyal, vagy a tanács által kiál­lított igazolással igazolja, hogy az 1939. január 1-et megelőző évek­ben ingyenesen beszámított évek alatt évenként legalább 15 hetet mezőgazdasági mukavállalóként munkában töltött. 1939. január 1-től 1943. december 31-ig terjedő idő alatt be lehet szá­mítani a szolgálati időbe azokat, az éveket, amelyekre legalább 15 hétre az OMBI bélyeglerovás meg­történt. Ezt lehet igazolni az OMBI könyvvel, ha megvan, ha az OMBI könyv már elveszett, legalább a számát kell közölni, hogy ennek alapján a könyv másolata meg­található legyen. 1944. jan. 1-től 1947. márc. 31-ig a mezőgazdasági biztosítás szüne­telt. Ebben az időben azokat az éveket lehet beszámítani a szolgá­lati időbe, amelyekben az igénylő évenként legalább 1 hetet mező- gazdasági munkavállalóként mun­kában töltött. Ezt a helyi tanács által kiállított igazolással kell bi­zonyítani,­Tehát a mezőgazdasági rrunká- sok amennyiben 1889. jan. 1-e előtt születtek, az alábbi feltételek mellett jogosulak öregségi jára-í dékra: ezek csak férfi mezőgazda­sági munkásokra vonatkoznak, mert a női mezőgazdasági munká­sok biztosítása csak a felszabadu­lás után történt meg. A mezőgazdasági férfi dolgozó* ha 65. életévét már betöltötte* öregségi járadékra akkor jogosult* ha élete túlnyomó részében mező­gazdasági munkavállaló volt és 15 év beszámítható szolgálati ideje van, i szolgálati időbe: 1947. április 1-től a jelenleg is érvényben lévő mezőgazdasági biz­tosítási bélyeglerovással kell iga­zolni, hogy az igénylő évenként legalább 15 hetet mezőgazdasági munkavállalói minőségben mun­kában töltött. Ha a fenti évek bármelyikében 'az igénylő ipari munkavállaló volt és mint ipari munkavállaló egy év alatt legalább 15 héten át az OTI- nál be volt jelentve, ezt az évet is figyelembe lehet venni. Ha az igénylő mezőgazdasági munkás hatvanadik életévének betöltése után betegsége miatt évenként legalább 15 hetet sem tu­dott dolgozni és ezt orvosi bizo­nyítvánnyal igazolja, a betegség éveit, legfeljebb azonban csak 5 évet a szolgálati időbe be lehet számítani. Ha az igénylő az első világhábo­rúban tűzharcos volt és ezt tűzhar­cos igazolvánnyal, Károly csapat- kereszt igazolvánnyal igazolja, két évvel több ingyenes évet lehet a szolgálati időbe beszámítani. Nem lehet a mezőgazdasági öreg­ségi járadékot megállapítani an­nak részére, aki olyan földbirtok­kal rendelkezik, melynek terje­delme a 2 kát. holdat, kataszteri tiszta jövedelme pedig a 20. arany­koronát meghaladja. Nem lehet beszámítani a szolgá­lati időbe azt az évet, amely alatt az igénylő nem dolgozott legalább 15 hetet, ugyancsak nem számít be az időbe a tszcs tagság sem. P OSTANKBÓL Különböző szervekhez kivizsgá­lásra küldött levelekből 7 érkezett vissza. Béres Jánosné tiszaörsi, özv. Hauczkő Kálmánné szapárfalui. Csótó Géza turkevei, Tóth János János jászboldogházi, Szabó József jászberényi, Balogh Viktória jász- kiséri, Akii Mihály szolnoki, Si- monváros István jászapáti, Paulik Lajos jászladányi levélírónk kéré­seit, panaszait kivizsgáljuk. Levelezőink e hónapban sok ér­tékes írással, cikkel gazdagították lapunkat. A legnagyobb munkák idején is írtak, amit bizonyít az, hogy volt olyan nap, mikor 50, sőt 60 levelet is kaptunk. Ennek ered­ménye a július hónapban érkezett 900 levél. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom