Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-12 / 190. szám
1954 augusztus 12. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP ■8 A jó kapcsolat is segítség a gyors munkában Szolnok és Szajol vasutasai készülődnek az őszi forgalomra A NEGYEDIK vasutasnap vidám szórakozásaira még csak kettőt aludtak a szolnoki vasutasok, de sokan még pihenés közben is arra gondoltak, hogyan sikerül a következő nagy munka, az őszi forgalom lebonyolítása. Nemsokára elérkezik az idő, mikor egy huszonnégy óra alatt 70—80 vonat, he- lyett 150—160 szerelvényt kell útnak indítani, s mindenképpen vigyázni kell a menetrend betartására is. A szolnoki vasútállomás dolgozói bíznak a sikerben. A Fűtőház — a nr egállapodás szerint — a beérkezett mozdonyokat egy órán belül ismét a forgalom rendelkezésére bocsátja, így, amikor minden perc drága, kevesebb lesz ,a gépre való várási idő. A feloszló vonatok, rendezésénél pedig sok segítséget jelent majd a Gurjev-féle szovjet, megállásnélküli lökéssorozatokból álló tolatási módszer, amit eddig csak egy vonatrendező brigád alkalmazott az állomáson, de ősszel rr ár a másik két brigád is ezzel gyorsítja munkáját EZEK MELLETT azonban a szajoli vasútállomással fennálló jó kapcsolat is sokat segíthet a nagy feladatok elvgzésében. A Szolnoktól mintegy 10 kilométerre lévő szajoli állomás már sokszor segített a nagy forgalmak idején a csomópontnak, a vonatok előrendezésében, továbbításában. A szolnokiak ezen az őszön is igénybe veszik a szajoli vágányokat, de — an int mondják, — csak ha égető szükség lesz rá. így pl., ha a távolsági irányvonatot — amelynek a csúcsforgalma idején kezdenek rendszeresen közlekedni — nagyobb torlódás, vagy menetrend-szerinti személy-, illetve munkás- vonat miatt Szolnokon nem tudnak fogadni, a váltómozdonyt Szajolba küldik, ott kapcsolják a szerelvényre, s a vonat Szolnokon csak áthalad. A SZAJOLI vasutasok, nehogy üres vágányhiány miatt vissza kelljen utasítani egy szolnoki kérést, a szállító vállalatokkal közösen komplex brigádokat szerveztek. A brigádok együttműködésével többek között 5 órára csökkentik a ki- és berakodás! időt. Szajol így nerrcsak szomszédjának. Szolnok állomásnak segít, hanem harcol az élüzem címért is, amelynek elnyerésétől 1955-ben és már ezévben is egy-két tized százalék választotta csak el. Csépeljünk óránként 6-8 tonna gabonát Elmondja: Nyikolaj Bredjuk, a gyorscsép’és Sztálin-dijas mestere KÉPRIPORT A CIBAKHÁZI VÖRÖS CSILLAG TSZ-BÖL rr Az O boldogságukért KOSA FERENC tehenész feleségével együtt dolgozik a cibakház! V8r5s Csillag tsz-ben. Mindketten igen sokat tettek a közös gazdaság fejlesztéséért. Négy gyermekük van Kósáéknak. Azokról gondoskodnak munkájukkal. Nemrégen született két kis iker gyermek. Kósa Ferenc most még jobban igyekszik ellátni a rábízott feladatot, hogy felesége helyett is dolgozzék, aki a két pici gyermek miatt egyelőre ritkábban tud résztvenni a k5zös munkában. A „Prácja’‘-kolhozban a gyors- cséplési módszer alkalmazásával naponta két műszakban 120—150 tonna gabonát csépelnek ki. Egy műszakban. 45 főnyi cséplőbrigád dolgozott. Egy*egy műszakban a cséplőmunkásokat a következőkép osztottuk el: négyet etetőnek, kettőt segédetetonek, két másikat kévevágónak. Az asztago- kon 14 kévehányó dolgozott, hat ember pedig a szalmát és a pelyvát hordta. A szalmakaz- lazásra — amíg elevátor nem volt — 16 embert osztottunk be. Ez lehetővé tette a folyamatos munkát és a gép kapacitásának teljes kihasználását. Annak érdekében, hogy az óraütemtervet pontosan betarthassuk, egyszerre két oldalról dobálták az asztagról a kévéket a cséplőgépre. A négy etető páronként dolgozott, s óránként váltották egymást Az etetőpárok gondosan ügyeltek arra, hogy a soronkövetkező kéve mindig az előtte dobba eresztett kévének egyharmadával együtt haladjon az etetőrésbe. Az etetők mellé két-két segítséget állítottunk- egyikük átvágja a kéve kötelét, a másik pedig szétteríti a kévét és átadja az etetőnek. A gép két oldalán lévd asztagról 14 ember adogatja a kévét föl az asztagra: 7 az egyik asztagról, 7 a másikról. A 7 ember egymástól másfél-másfél méterre áll föl s így valósággal futószalagot képeznek. Még a cséplés megkezdése előtt négy-négy asztagot raktak minden szérűn: kettőt jobbra, kettőt balra A szalmát két egymással párhuzamos kazalba rakták. Az elevátor fölszerelése után 20 kolhozparaszt és 8 ló munkája vált fölöslegessé a szalmahordásnál és a kazlak rakásánál, A munkát a következőképen szerveztük meg: az első brigád reggel 7—9 óra között kezdte a munkát és 19—21 óráig dolgozott. A második brigád 19—21 órakor kezdett és reggel 7—9 óráig csépelt. Minden műszakban tartottunk 45 perces szüneteket, 5—6 óránként. Ezenkívül minden 2 és fél—3 órában leállítottunk 45 perces szüneteket, technikai ellenőrzés céljából. Azokon a napokon, amikor 130 tonnát csépeltünk, a cséplőbrigádok 4 óránként váltották egymást. A gyorscséplési módszer alkalmazásával az egész cséplési idényben körülbelül 5 ezer munkaegységet takarított meg a kolhoz. A cséplőgép teljes kihasználása érdekében gondoskodni kell arról, hogy amint az egyik szérűn elfogy a csépelnivaló, rögtön megkezdhessük a munkát a másik szérűn. A folyamatos munka megszervezésében nagy szerepe van a gépállomások agromőmusainak. A legnagyobb gabonatáblák központjában kell asztagolni s idejében el kell látni a szérűt mindéin szükséges felszereléssel. A „MK—1.100’‘-tfpusú cséplőgép pel sok gabonát ki lehet csépelni eredeti formájában is, s alig kell szerkezetén változtatni, hogy alkalmassá tegyük a gyorscséplésre. Mi például csupán annyit tettünk, hogy mindkét oldalon szélesítettük a gép asztalát, ritkábbra állítottuk a szalmarázó keresztléceit és még hozzászereltünk a szalmarázóhoz egy 15x2.5 méter nagyságú farácsot, amit 40x 40 milliméter átmérőjű lécekből készítettünk és lejtősen állítottunk fel. Tgy aztán elejét vettük a szemveszteségnek, a mag nem hullott a szalmába. Minden kolhoznak módja van arra, hogy megszervezze a gyorscsén- lést. Azt hiszem, valamennyi csép- lőgépész legalább 100—120 tonna gabonát csépelhet ki ezzel a módszerrel minden kétműszakos munkanapon. <A 33-as (Hűk ázati 'B&Lt készül az Qhutepi (Vásárra Már most kicsinek bizonyult boltunk raktára, mivel igen nagy- mennyiségű áruval kívánjuk megörvendeztetni az augusztus 20—21-i vásár látogatóit. Bő választék lesz férfi mikádók- ban, férfi sport és minőségi öltönyökben, cipő-, bakancs-, csizmafélékben, karton, női és lánykaruhaszövetekben. Divatáru osztályunkon a Német Demokratikus Köz. társaságból importált divatcikkekkel kívánunk meglepetést szerezni vásárlóinknak. 1.000 darab gyermekmackót árúsítunk minden színben és számba: Vásári újdonságunk lesz a 65— 82—95 forintos igen szép nylon asztalterítő. Mindent elkövetünk, hogy még számos kellemes meglepetést szerezzünk az ünnepi vásárlóknak. BUDAI MIHÁLY Szolnok, 33-as Ruházati Bolt. özv. Kasza Imréné a tsz-ben találta meg boldogulását r%zv. Kasza Imréné a tsz meg- ^ alakulásakor lépett be 10 hold földjével a kungyalui Zöld Mező termelőszövetkezetbe. Szorgalmas munkájáról az elnök és a párttitkár elvtárs is elismeréssel beszél. Kaszáné hozzá van szokva a mezőgazdasági munkához. Mint mondotta: 13 éves korától kezdve a kapanyelet fogta. — Földjük nem volt, napszámba járt. A mások földjén kapált, szedte a markot lányikorában és asszony fővel is. Férje földnélküli kubikos ember volt. Mindkettőjüknek nehéz, küzdelmes volt az életük. % 1 945-ben a földosztáskor már a magukén dolgoztak, igyekeztek megteremteni a dolgos, nyugodt életet. Sok nehézséggel küzdöttek, hisz igájuk sem volt a föld megműveléséhez. Bent laktak Kun- mártonban, így jószágot, aprólékot nem tudtak nevelni, hogy abból pénzeljenek. Mindent a föld terméséből kellett fedezniök. S amikor eleget tettek a beadásnak, kifizették a munkadíjat, a vetőmagon és a kenyérnekvalón kívül nem igen maradt termény a ruha árára. — Többévi munka után tudtak venni egy pár jószágot s építettek egy kis hajlékot a földön, # Af ég el sem készült teljesen a kis otthon, amikor Kaszáné egyedül maradt. . Férje egészségét a sokévi nehéz kubik-munka, a sok nélkülözés még fiatal korában aláásta és 1950-ben itthagyta kis családját* Kaszáné sokat gondolkozott, töprengett azon, hogyan műveli rreg egyedül a 10 hold földet. Kisfia ekkor még 8 éves volt, az 5 neveléséről egyedül kellett gondoskodnia. Ekkor alakult meg a Zöld Mező tsz Kungyalun. Kaszáné elhatározta, hogy a közös gazdaságban keresi boldogulását. Belépett, s azóta a növénytermesztési brigád tagjaként dolgozik. Nem bánta meg, hogy ezt az utat választotta. Pedig az első év igen nehéz volt. A jövedelem sem lett annyi, mint amit vártak. A tsz-tagok azonban nem csüggedtek, hanem szorgalmas munkával igyekeztek a kezdeti nehézségeket leküzdeni. Fáradozásuk nem volt hiába való. — 1953-ban már jó eredményeket értek el. Kaszáné, de a többi tag is meg volt elégedve munkája gyümölcsével. Kasza Imréné 149 munkaegységet ért el a zárszámadásig, az elmúlt évben. 8 mázsa búzát, 3 mázsa kukoricát, árpát, cukrot kapott. A háztáji földjén is szépen termett kukorica. Egy sertést meghízlak saját szükségletére s mégis maradt tavaszra mintegy 6 mázsa szemes tengerije. Most 3 malac, 40 csirke, kacsa és tyúk van háztáji gazdaságában, % Fz évben is nap, mint nap részt vesz a munkában. — Augusztus 1-ig 111 munkaegysége van. Ez számszerűleg nem sok, de ha azt nézzük, hogy júliusban 36 munkaegységet szerzett szorgalmas munkájával, akkor megállapíthatjuk, hogy dicséret illeti eddigi teljesítményéért. A többi női tag munkájáról is elismeréssel beszélt az elnök és a párttitkár elvtárs. A növényápolásban és az aratásban is nagy segítséget adtak a dolgos női kezek. Az ő érdemük is az, hogy 6 hold cukorrépájuknak keresni kell a párját a határban. Ügy számítják, hogy 200 mázsa répát takarítanak be holdanként, Kukoricájuk is szép termést Ígér, % A Zöld Mező tsz az eltelt pár év alatt megerősödött. A huszonegy tag megtalálta számítását. Ezévben már ötször osztottak pénzt a tagoknak. Az augusztus 1-ig teljesített munkaegységekre 8 forint előleg jutott. Ezt az összeget állami támogatás nélkül, saját erejükből osztották. 160 választási malacot, 28 süldőt adtak el. Ezenkívül a leszerződött 6 hízóból, gyapjúból, tejből, tojásból is volt bevételük. Mintegy 60—65 ezer forint jövedelmet hozott már eddig az állatállomány a tsz-tagoknak. Kasza Imréné ezévben több mint 900 forintot kapott, de vannak, akik többezer forintot vittek haza. Egy-két napon belül befejezik a gabona cséplését, s ezután munkaegységenként 3 kg terményt kapnak a tsz-tagok. A cséplés ideje alatt az asszonyok a kapásnövények gazoló-kapálását végezték hogy ezzel is segítsék a terméshozam növekedését. A Zöld Mező tsz tagjai szorgalmas munkájukkal teszik egyre virágzóbbá a közös gazdaságot, jómódú életük alapját , Nagy Katalin | 3 hold dohány 24 ezer forint Wr! ta A Vörös Csillag tsz-ben bárom holdon dohányt termesztenek. Mint mondják, érdemes vele foglalkozni. Előzetes számításuk szerint 30 mázsa dohányuk terem és csak a dohánytermesztésből 24 ezer forint jövedelmük lesz. Képünkön BARNA ERZSÉBET a dohány kertészet egyik dolgozója. 4 dinnyetermesztés is fontos jövedelmi forrás Bár a Vörös Csillag tsz-ben nagy tér Öleteken termesztenek gabonát, a 18 foglalkozási ág náluk mégis a kertészet. Az időjárás nem mindig kedvezett ezévben a konyhakertészetnek, a tsz tagjai mégis mintegy félmillió forint jövedelemre számítanak a kertészetből. Hat holdon dinnyét is termesztenek. SERFÖZÖ ALAJOS dinnyekertész minden Igyekezetével azon van, hogy a jófajta görögdinnyéből, sárgadinnyéből minél többet vigyenek piacra. Fejlődik az állatállomány A Vörös Csillag tsz-ben ebben az évben sokat fejlődött a sertésállomány. Többek között 60 anyakoca van a közös állományban, melynek évi szaporulata 6—700 malac. Ezek egyrészét a sertésállomány továbbfejlesztésére, tenyésztésre fogják, másik részét pedig értékesítik. Mintegy 200 ezer íorint jövedelmet várnak ebből.
