Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-26 / 201. szám

1954 augusztus 26. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Öntözéses gazdálkodással a többtermelésért Az öntözéses gazdálkodás az elő­ző évekhez hasonlóan ezévben is egyik fontos jövedelmi forrását ké­pezi a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. Ennek a felismerésnek alapján igen nagy érdeklődés nyilvánul meg az 1955. évi üzemelésre kerülő öntözőtelepek építésénél, különösen a rizstelepek öntözésével kapcso­latban. A Vízügyi Igazgatóság az eddig: igények alapján végrehajtotta a te­rületek kijelölését és azokon már több helyen megindította a mérési munkákat, hogy a kedvező időjá­rást kihasználva, az őszi esőzések megindulása előtt minél több ön­tözőiéi epen lehessen a gépi sánco­lást elvégezni. Ez szükséges azért, mert a jövőévi üzemelésre ismét igen jelentős lesz az újonnan be­építendő öntözőtelepek területe, s ha e telepeknek egy része ez­évben nem nyer beépítést, a kora tavasszal, amíg a talaj bi­zonyos mértékben fel nem szik­kad, nem lehet géni sáncolást végezni. így a beépítés ezévhez hasonlóan egy-két hónapra szo­rul s e rövid idő alatt nem le­het megfelelő minőségben és kellő határidőre a te’«n"ket megépíteni. Ez azután a vetés, az árasztás. ezen keresztül a növény beérésé- nek határidejét tolja ki s veszé­lyezteti a megfelelő termésered­mény elérését. Mint ahogy a népgazdaság más területén, e téren is feltétlenül szükséges, hogy tervszerűséget vi­gyünk a munkába, óriási nehéz­ségeket okoz és okozott ezévben is. hogy igen sok termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt no­vember, december, januárban ha­tározta él, hogy öntözőtelepet akar építeni. így az Igazgatóság mű­szaki dolgozóinak hidegben, esőben, sárban, nagy nehézségek között kellett e területeken a mérési munkákat végezni, pedig megfelelő körül­mények mellett negyedannyi munkaidő alatt és emberséges viszonyok között végrehajtható lett volna. E súlyos hibák és tervszerűtlensé- gek kiküszöbölése érdekében a Megyei Pártbizottsággal s a Me­gyei Tanáccsal történt megbeszé­lés alapján felhívom azokat a ter­melőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat, akik öntözőtelepet akarnak építeni, hogy ezlrányű kérel­müket szeptember 30-ig a Víz­ügyi Igazgatósághoz feltétlen küldjék be. mert az Igazgatóság a terület helyszínelését, méré­sét és tervezését kellő időben Így tudja elvégezni. Az alábbiakban közilöm azokat a helyeket, ahol még öntözővíz áll rendelkezésünkre, vagyis új rizste­lepet lehet még beépíteni, rrj Tiszából vízrendszer: Tisza- 1—1 bő, Tiszagyenda és Kunhe­gyes különböző területén 250 kát. holdat. röTj Óballai vízrendszer: Óballa, 1—1 Törökrniiklós 320 katasztrá- Us holdat. m Perjésháti vízrendszer: Csa­taszög, Nagykörű területein összesen 350 kát. holdat. S Hororszögi rendszer: Be- senyszög. E vízrendszer felé eső területen összesen 50 kát. hol­dat. m Milleri vízrendszer: Beseny- szög, Jászladány. E rendszer felé eső területen összesen 314 kát. holdat. nr: Sajfoki rendszer: Jászkisér, 1—! Jászladány, Tiszasüly, Be- senyszög területén összesen 1360 kát. holdat. ryj Tiszavárkonyi rendszer: Tó- 1 * 1 szeg és Tiszavárkony, ösz- szesen 40 kát. holdat. A többi vízrendszerben a rendel­kezésre álló vízmennyiség rizster­melésre le van kötve s e területe­ken csak régi telepek kikapcsolása mellett van lehetőség új telepek beépítésére. Amíg a rizstermeléssel kapcsolat­ban, különösen egyes vízrendsze­rekben igen nagy a jelentkezők szá­ma, addig a szántóföldi és konyhakerté­szeti öntözés igen el van ma­radva és jelenleg sincs rá kellő jelentkező. Már psdig a jövedelmezőség szem­pont jáibóf e kultúrák öntözéses termesztése egyáltalában nem áll a rizstermelés mögött. Az öntözött kapásnövény, kony- hakertészet, vagy szálastakarmány jövedelmezősége, termésfokozó ha­tása úgyszólván kiszámíthatatlan. Az állattenyésztés fejlesztése, az állati termékek hozatnának növe­lése, az állattenyésztés növekedé­sén keresztül a trágya szaporulata, a növénytermelés fokozásának fon­tos alapja. Mégis a szántóföldi öntözés a megyében igen szűk határok között mozog, holott általában minden vízrendszer­ben a rizs első árasztásának befejezése után igen jelentős vízmennyiség áll a szántóföldi öntözés rendelkezésére. E ki­használatlan vízmennyiséggel a jövőévi üzemelésre a megyében 34.000 hold szántóföldi öntözést lehet berendezni. Termelőszövetkezeteink és egyé­nileg dolgozó parasztjaink fel kell. hogy ismerjék a szántóföldi öntö­zés jelentőségét, használják fel e rendelkezésükre álló lehetőséget, a mezőgazdasági termelés jövedel­mezőségének fontos alapforrását s a kitűzött határidőre jelentsék be szirányú igényűiket a Vízügyi Igaz­gatósághoz, hogy e területeket is ideiében fel tudjuk mérni. HÓDOS JÁNOS, a Szelnek! Vízügyi Igazgatóság igazgatója BELFÖLDI HIREK A nyugatnémetorszAgi Düsseldorfban októberben Nemzet­közi Vadászkiállítást rendeznek, ahol többi között a kontinens leg­értékesebb vadásztrofeáit is bemu­tatják. A kiállításra a Magyar Vad­gazdaság is elviszi azokat a va­dászritkaságokat, amelyek joggal számíthatnak nemzetközi érdeklő­désre. Mintegy húsz különböző trófeával veszünk részt a kiállítá­son, közöttük egy több mint 10 kilós gimszarvasaganccsal. — A szarvast nemrég lőtték a gemenci erdőben. • A SZEPTEMBERI Országos Me­zőgazdasági Kiállítás alkalmából a Dohányipari Igazgatóság „Mező- gazdasági Kiállítás*“ feliratú új clga- rcDé* ''->7 forgalomba. A MÓDOSÍTÓ RENDELET sze­rint valamennyi képesítéshez nem kötött és 91 képesítéshez kötött iparra adható ki engedély, többi között cukrász, mészáros és hentes, sütő, tímár iparra. Nem lehet iparjogosítványt adni annak, aki állami vállalattól az iparjogosítvány kérését megelőző egy éven belül önkényesen kilé­pett. A házfelügyelők a felügyeletük alá tartozó lakóházakban iparjogo­sítvány nélkül elvégezhetik a la- káskiarbantartási munkákat. A családiházak építésénél az építtető rokonai, ismerősei ipar­jogosítvány nélkül i.s közreműköd­hetnek. A kisiparosok iparűzésével kap­csolatban a szakképesítés megálla­pításánál, az ipari tanulók szerződ­tetésénél a Kisiparosok Országos Szabadszervezetének vélerr ényét meg kell hallgatni. DERKOVITS GYULA festőmű­vész születésének 60., halálának 20. évfordulója alkalmából a Szépmű­vészeti Múzeum Üj Magyar Kép­tára emlékkiállítást rendez. — A Múzeum felkéri a közönséget, hogy akinek Derkovlts-kép (fest­mény, vagy rajz) van tulajdoná­ban, a kiállítás tartamára bocsássa a múzeum rendelkezésére. A befe- lentéseket a Szépművészeti Mú­zeum Üj Magyar Képtárához kell küldeni. (Budapest, V. kér. Egye­tem-utca 6. Telefon: 181—076.) — (MTI.) Új búzát őröl a törökmiklósi gőzmalom MINÉL jobb és több lisztet a kereskedelemnek, ezért harcolnak a török­miklósi Gőzmalom dolgo­zói. Most az újbúza őrlé­sének csaknem kezdetén nagy szakértelem és gon­dos munka szükséges ah­hoz, hogy egyenletesen jó­minőségű lisztet tudjanak szállítani és a dolgozók rendelkezésére bocsátani. Fontos, hogy az egy­forma nedvtartalommal rendelkező búzát egy cel­lában raktározzák. így el­kerülhető az. hogy őrlés közben különböző igazí­tást kelljen eszközölni a gépeken és a szitákon. Hogy a szitákat mennyire kell összevenni vagy szét­venni, az mindig az 5r- lendő gabona fajsúlyától függ. Az idd búza faj- súlya átlagosan 75—76 Hl/kg!. (Nagy elvtárs,, la főmolnár szerint naponta nyolc vagon búzát őröl­nek le. A liszt minősége általában jobb, mint a hi­vatalosan kötelező minő­ség. Ezt mutatják a liszt­ből vett minták is, ame­lyeket rövid Időközökben a laboratóriumban ellen­őriznek, de a gyakorlott szem is azonnal megálla­pítja ugyanezt. Ez minde­nekelőtt annak köszön­hető, hogy a molnárok, osztályoz ók és szitakeze­lők egyaránt kitűnően lát­ják el a feladatukat. NAGY JELENTŐS ÉGÜ az is, hogy az utóbbi idő­ben sokkal jobbminőségű szitaselymeket használ­nak. — örvendetes <— mondja Nagy elvtárs , hogy a magyar gyártmá­nyú szitaselymek minősé­ge ma már eléri a régen használt svájci selyem minőségét. Átlagosan 6—7 hónapig tartanak el. Az önköltségcsökkentést is szorgalmazzák a török­miklósi malomban. Pél­dául a szitákat házilag szerelték át, mert így sokkal olcsóbb és jobb is. Saját erejükből tették rendbe a daragépeket és új porszűrőket készítet­tek, amelyek az egészség-, védelem terén fontos sze­repet játszanak. Jövőre már csak a hengerek ja­vítása maradt, amit szin­tén önerejükből végeznek él. Aztán körülbelül tíz évig csak kisebb javítá­sokra lesz szükség. A MALOM dolgozóinak a munkáját is megköny- nyítették, mégpedig azzal, hogy a régi Ganz-mótorok helyett új EMAG-gépeket állítottak be, ezek keze­lése sokkal könnyebb és tisztántartásuk is egysze­rűbb. Minden gép olda­lán ott függ az egyszerű rajza, amely világos, mindenki számára egy­szerű módon mutatja a működését. Meg aztán azért is előnyösebb ez a gép, mert még a régit hét szíj hajtotta, az új üzem. bentartásához egy szíj is elegendő. A munkások látják, hogy munkájuk könnyebb lesz, törődnek velük, ők is szívesebben és lelkiis­meretesebben végzik fel­adatukat. Tudják, hogy a dolgozóknak milyen nagy szüksége van az új búzá­ból készült, kiváló, minő­ségű lisztre, ezért becsü­letesen tellesítik tervüket. SZEGŐ Sándor lisztosz. tályoző kiemelkedő mun­kával hívja fel magára a figyelmet. Nyugodt szívvel rá lehet bízni bármit. Egyszerű, de becsületes munkát véaez Libor Pál lisztmerő és brigádja is. Nagyszerű eredményeket tud felmutatni Houpál Ist­ván almolnár. akik a töb­biekkel együtt éveik nagy részét becsülettel dolgoz­ták le ebben a szén mun­kában. A jó munkának és a sok szép eredménynek ez a titka. SZŐBAKERÜLT az új­búzából sütött kenyér problémája is. “ Mi már bebizonyítot­tuk a pékeknek, hogy eb­ből a lisztből lehet kitűnő, ízletes, sőt az eddiginél jobb kenyeret sütni — mondja a főmolnár. *— De a jó kenyér elkészítése és sütése, a kemence hevíté­se pontos, lelkiismeretes munkát követel. Ha a sü­tőipar dolgozói ezt meg­szívlelik, akkor a dolgo­zók őrömmel fogják haza­vinni a kenyeret. Ehhez kapcsolódik 5 liszt tisz­tántartásának a kérdése is. Tudvalévő, hogy a liszt gondos és szakszerű keze­lést igényel. Feltétlenül szükséges és megkövetel­hető, hogy a sütőipari dol­gozók ezt megszívleljék és a malomtól tisztán át­vett lisztből idegen anya­goktól mentes, szép ke­nyeret süssenek. A dolgo­zók jogos panaszait felül kell vizsgálni és szigorúan ellenőrizni kell a pékeV munkáját, mert jelentős javulás csak így várható ezen a téren. A törökmiklósi Gőzma­lom dolgozói megfelelnek a bizalomnak és az újbú­zából jó lisztet őrölnek Hiszen ez a feladatuk és nekik is az a céljuk, hogv jobb, szebb és ízletesebb kenyér kerüljön a dolgo­zótársaik asztalára. A beadási kötelezettség teljesítéseiéi községük fejlesztését jóétiik növekedését segítik elit a szajoli parasztok I ORSZÁGSZERTE I befejezés­hez közeledik a cséplés és teljes ütemben folyik a gabonabegyüjtés. A párt- és tanácsvezetőknek, a be­gyűjtési hivatalok dolgozóinak és a népnevelőknek napról-napm tuda­tosítalak kell a beadás fontossá­gát. Államunk akkor tud kellően gondoskodni a lakosság élelmi­szerrel való ellátásáról, az ipar­és külkereskedelem igényeinek ki­elégítéséről, csiak akkor képes terv­szerűen és a dogozó nép érdekel­nek megfelelően befolyásolni a me­zőgazdasági termékek forgalmát, ha jelentős termésmennyiséget össz­pontosít saját kezében. A begyűj­tési tervek teljesítése tehát az egész népnek, a dolgozó parasztság­nak is érdeke. Szajol községben a tanácsveze­tők és a begyűjtési megbízott, a begyűjtési állandóbizottság és a ta­nácstagok a személyes példamuta­tás mellett felvilágosító munkát végeznek. Munkájuk eredménye­ként a csépléssei egyidőben halad a beadás is. A község gabonaterü- letének 70 százalékáról csépelték el ezideig a termést, beadási ter­vüket 60—65 százalékra teljesítet* ték. ________ | JÜLIUS 26-An I kezdődött tel­jes üzemben a gabona cséplése. — Azóta a szajoli gépállomás öt gépe folyamatosan dolgozik. Hosszabb ideig tartó gépkiesés nem volt, s niapi tervüket a gépek teljesítették, sőt túlteljesítették. A cséplés rrégis elhúzódott. Ennek okát abban kell keresni, hogy habár sokan csépel­tek a közös szérűkön, mégis nagy számban voltak dolgozó parasztok, akik saját udvarukon rakták asz- tagba gabonájukat. így a gépeket •sokat kell huzatul, egyik asztagtól a másikhoz állítani, ami időveszte­séget jelent. Ebből a község veze­tőinek és a dolgozó parasztoknak le kell vonniok a tanulságot, hisz a cséplés elhúzódása nagyban hátrál­tatja a begvüitést Is. I A SZAJOLI I dolgozóparasztok zöme a cséplőgéptől teljesíti be­adási kötelezettségét. Példát mutat­nak ebben a tanácstagok. Kovács István a cséplőgéptől azonnal be­szállította az államnak járó gabo­nát. A vágómarha-, tojás- és barom­fibeadásban is élenjár. Kifizette egészévi adóját. — György Mihály tanácstag hat holdon gazdálkodik. Eleget tett egészévi beadásánák. Sorolhatnánk tovább azokat a ta­nácstagokat, egyénileg dolgozó pa­rasztokat, akik kötelességüknek tartják, hogy a cséplőgéptől szállít­sák be az államnak* járó gabonát. Lajkó Mihályné ötholdas dol­gozó parasztasszony szavai is ezt tükrözik. — Gabonánk nem termett annyi, mint előre számítottuk, de beadásunkat a cséplőgéptől teljesí­tettük. Hiányzó terményünket a kapásnö-vények terményfeleslegéből fogjuk beszerezni. A beadás telje-* sítését kötelességünknek tartjuk, hisz nekünk kell biztosítani a ke­nyeret az ipari munkások, a mi fiaink, leányaink asztalára is, ők pedig ruhát, iparcikket adnak cse- rébe — mondotta Lajkóné. Hamar István szintén a cséplő-* géptől szállította be a beadáshoz szükséges gabonát. Elítéli azokat, akiknek megtermett a terményük, mégis halogatják kötelességük tel-* jesítését.“ Az egész dolgozó népnek, de saját magának Is kárt okoz az, aki gátolja a begyűjtési terv tel­jesítését, — mondotta. S ez így igaz, hiszen az életszínvonal eme­lését el sem lehet képzelni a ke­nyérgabona, állati termék és rrás élelmiszerek bősége nélkül. I EZBRT HELYES AZ.| hogy a szajoli tanács vezetői és Harcsa Ferencné begyűjtési megbízott ko­moly felelősséget érez a begyűj­tési terv teljesítéséért. Nem engedi, hogy a törvényt bárki is kijátsza, s becsapja az államot. Megdicsérik és népszerűsítik azokat a dolgozó parasztokat, akik élenjárnak a kö­telességtudásban, ugyanakkor na­ponta felkeresik azokat, akik el­mulasztották beadásuk teljesítését, s ha meggyőző munkával nem ér­nek célt náluk, élnek törvényadta jogukkal. Alkalmazzák a tízszáza­lékos felemelést, és a helyszíni el­számoltatást. A termény begyűjtés mellett « allat- és állati tennék beadására is nagy gondot fordítalak. Nagy segítséget ad a begyűjtési rregbi- zott munkájához Kozma Gergelyné állatfelelős. Augusztusban 12 mázsia hízottsertést kell terv szerint be­gyűjteni. A jó felvilágosító munka eredményeként már ezideig 13 ser­tést adtak át a begyűjtő szervek- n"k 0 szsioli dolgozó parasztok. AZ ÉLÉRT 1 eredmények nem teszik elbizakodottá a tanács és begyűjtési szervek dolgozóit. A pártszervezet segítségével kisgyűlé- seket tartanak. Ismertetik a dol­gozó parasztokkal, hogy az álltam­nak beadott terményeiket, az adóba befizetett pénzüket hogyan kapják vissza. Ezévben 183.000 forint be­ruházást kapott Szajol község. Eb­ből három itatókutat készítettek el a határ különböző részein. Rend­behozták a mezőgazdasági szak­emberek lakásait, s járdákat javí­tottak. 80.000 forint berházással betonozzák a község főutcáját. A begyűjtési- és adófizetési terv ma­radéktalan teljesítésével községük további fejlődését, életszínvonalunk emekedését segítik elő a szajoli dolgozó parasztok, A Karcagi Vendéglátóipari Vállalat elnyerte a tröszthöz tartozó üzemek legjobbjának járó vándorzászlót Berekfürdőn, a vendéglátóipari vállalatok igazgatóinak érte­kezletén átadták a tröszt vándorzászlaját a legjobb eredményt elérő karcagi vállalatnak, A karcagi vendéglátók valóban jó munkát végeztek az eltelt idő alatt. Jelentősen megnövelték a saját konyhájukon készített ételek forgalmát, falatozó italbolttal és két új italbolttal növelték az üz­lethálózatot Karcag területén. Az éttermi dolgozók közül Szőke Mildósné konyhavezető szakács­nő, Magyar Sándor és Rácz György végzett jó munkát. Nem kis rész­ben az ő érdemük az, hogy ma már 200-ra emelkedett a naponta fel­szolgált ebédek száma. A vendégek ellátásáról Is gondoskodtak. A vállalat 18 sertést hizlal, hogy még táplálóbb, jöbbminőségű ételt szolgálhassanak fel. A cukrászda dolgozói közöl öten: köztük Vorbesz Béla, B» náth János pénzjutalomban részesültek a kitüntetés alkalmával. A vóndarzászlóval kitüntetett karcagi vendéglátóipar további célokat tűzött maga elé, hogy minél jobban kielégítse a fogyasztók igényeit. Tervbevették egy korszerű espresso megnyitását is A meglévő üzemegységeket korszerűsítik. Több helyen jégszekrényeket, burgonyahámozógépeket, húsdarálókat, gáztűzhelyeket állítanak be. A vállalat 21 üzemegységének 125 dolgozója egyöntetűen vál­lalta, hogy eddigi eredményüket tovább fokozzák s harmadik ne­gyedévi terveiket túlszárnyalják, Küldjék Tissza a zsákokat 1953 tavaszán a tö­rökmiklósi Alkotmány tsz a Szolnokmegyei Magtermeltető és Ve­tőmagellátó Vállalattól szerződéses borsóvető- magot kapott 16 darab zsákban. A borsó elve­tése után a zsákokat elküldtük, azonban nem a Magtermeltető Vállalatnak, hanem a Szolnokmegyei Tér. ményforgalmi Vállalat­nak címeztük, melyet a meglévő 4073 számú fuvarlevél Is igazol. 1954 tavaszán a Magtermeltető Válla­lat megterhelte a tsz-t a zsákok árával, 2980 Ft. tál. 1954 április 14-én levelemre a Termény- forgalmi Vállalat elis­merte a zsákok beér­kezését és közölte is, hogy a TES üres zsák­osztály szolnoki köz­raktárába vételezte be a zsákokat 719 számú raktározási értesítő alaDlán. Már több ízben kér­tem vissza a zsákokat, hogy eljuttassuk a Magtermeltető Válla, latnak. Egyik levél jön, a másik megy, zsák azonban sehol. Két ízben küldött érte­sítést a Terményfor­galmi Vállalat, leg­utóbb aug. 7-én, a zsá­kok azonban nem jön­nek. 1 Július 21-én a ter­melőszövetkezet beszál­lított a Magtermelte­tőnek 9 mázsa mustárt. Elszámolni azonban nem tudjuk, mivel a vállalat a zsákok árát, a 2080 Ft-ot le akarja vonni. Kérem a Szolnokme­gyei Néplapot, legyen segítségemre ez ügy el­intézésében. DEÁK MÁRIA Törökmiklós, a2 Alkotmány tsz könyvelője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom