Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-29 / 178. szám
1954 július 29, SZOLNOKMEGYÉI NÉPLAP 3 Megalakult a termelőszövetkezetek megyei jogvédő irodája A termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésével szervesen összefügg az érdekeikről való gondoskodás. Az elmúlt években alig törődtünk azzal, hogy a tsz-ek miként járnak el az általuk, vagy az ellenük indított perekben. Nem gondoskodtunk eléggé érdekeik védelméről és jogaik érvényesítéséről. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a tsz vezetők úgy, ahogy, maguk igyekeztek a bíróságok és döntőbíróságok előtt érdekeiket védeni. Legtöbbször persze járatlanok voltak, a jogszabályokat nem ismerték, és sokszor olyan követeléseket is kifizettek, amelyeket kellő jogi tudás mellett elháríthattak volna. Számtalan esetben azonban éppen a jogi ismeretek hiánya rr.iatt a nyilvánvalóan jogos követelésüket sem érvényesíthették. A megyei tanács végrehajtó bizottsága felismerte ennek az állapotnak tarthatatlanságát. — Ezért június 29-én határozatot hozott, amely szerint a megyei tanácsnál, a termelőszövetkezetek intézményes, jogi képviselete érdekében, termelőszövetkezeti jogvédő irodát kell létesíteni, A jogvédő iroda már meg is kezdte működését. Nyilvántartja a termelőszövetkezetek jogvitás ügyeit. Ellenőrzi, szakmailag és politikailag irányítja a tsz-ek jogi képviseletét ellátó jogászok munkáját. Ezenkívül másik lényeges feladata, hogy a tsz tagoknak mindenfajta vitás és jogi tudást igénylő kérdésben tanácsot és útbaigazítást ád. A jogvédő iroda vezetője dr. Imre Lajos, megyei jogtanácsos. Tagjai: dr. Sebestyén Mihály, a szolnoki ügyvédi munkaközösség vezetője és egy beosztott jogügyi előadó. — A jogvédő iroda minden csütörtökön és szombaton délelőtt 9—12 óra között tart fogadóórát a szövetkezeti tagok és a vezetők részére. A jogvédő iroda székhelye a megyei tanács első erreletének 106. sz. szobájában van, 1*1 «•«**, | «•*!* A tsz-ek Jogi képviseletét járásokban, illetve községekben patronálási mozgalom keretében, és erre a feladatra legalkalmasabb jogászok látják el. Az a cél, hogy minden tsz-nek és csoportnak lehetőleg helyben legyen olyan jogi képviselője, aki minden ügyben szakszerű felvilágosítást és útbaigazítást ád. A bíróságok, döntőbíróságok, tanácsok és más hatóságok előtt eljár, a szövetkezet érdekeinek védelméről felelősség mellett gondoskodik, jogaikat kellő időben és megfelelőképpen érvényesíti, Szövetkezeti mozgalmunk megerősödésének újabb jelentős állomása a megyei jogvédő iroda megalakulása. Ilyen intézményes jogvédő irodát még másutt nem létesítettek. A megyei tanács végrehajtóbizottsága az országban elsőként szervezte meg a szövetkezeti intézményes jogi képviseletet. Termelőszövetkeze- 'feink ezután tehát bizalommal forduljanak a jogvédő irodához, s vegyék igénybe az ott dolgozók segítségét. £eoeUk — intézkedések SZONDA LÁSZLÓ mezőtúri lakos szerkesztőségünkhöz küldött levelében közölte, hogy az ottani dögtér elhanyagolt állapotban és a városhoz közel van. A megyei ta- náes mezőgazdaság] osztálya kivizsgálta a panaszt és intézkedett is. Közölték, hogy más helyen a szükséges telek kisajátítása megtörtént, de mivel az mezőgazdasági művelés alatt állott, az áthelyezésre csak az ottlévő gabona learatása után kerülhetett sor. — Szilbereisz András, Szolnok, Megyei Tanács. # ANTAL MÄRIA Jászkisérről azt panaszolta — jogosan —, hogy az ottani földművesszövetkezetből rádiót vásárolt s azt gyári hibája miatt vissza kellett adni, azonban a RAFILM, — amelyhez a rádiót vitték javításra — hónapok óta nem válaszolt sürgetésére. Vontatások, akik szabad idejükben szántanak A KENDERESI I. TIPUSÜ BÉKE tszcs tagja! valamennyien megértették, hogy az aratásnak elválaszthatatlan része a tarló szántása. Éppen ezért a búza és árpa levágását követő napokban azonnal lgénybeVették a fegyvernek! gépállomás segítségét. A gépállomás vezetői pedig biztosították az igényelt gépeket. MOLNÁR MIHÁLY és DOBLER KAROLY vontatósok az üzemanyag szállítása közbeni szabadidejüket arra használták, hogy a BÉKE tszcs-ben elvégezzék a tarlószántást. K furkevei Táncsics fsz-ben is halad a Tarlóhántás A TURKEVET TÁNCSICS tsz tagjai gondolnak a jövőre. Ezért az aratás után a tarlóhántáshoz gépeket kértek a gépállomástól. A szövetkezeti tagok igyekezetét segítik a traktorosok. Többen máris kiváló eredményeket értek el a larlóhántás során. K. TÓTH SÁNDOR traktoros 6 nap alatt közel száz h^'dat szántott fel gépével a TÁNCSICS tsz-ben . Az eltő gabonát a liazímak Napok óta csépelnek a MEZŐTÚRI HA LADAS termelőszövetkezet tagjai. Első és legfontosabb kötelességüknek tartják, hogy az államnak járó gabonát beszállítsák. A mai napig a tsz tagjai több mint ezer má zsa kenyér- és takarmánygabonát adtak be kötelezettségük teljesítésére. Folyamatosan szállítják a többit is, hogy a kötelezettség teljesítése után megkezdhessék a gabona szétosztását a tagok között. — Képünkön NAGY LAJOS és 1ZBÉKI ANTAL a begyüj tőhelyre viszik a gabonát. Viiianycséplővsi dolgoznak a kisújszállási Dózsa fsz-ben A földmüvesszövetkoaetek jászapáti járási központja kérésünkre közölte velünk, intézkedett, hogy panaszos a A KISÚJSZÁLLÁSI DÓZSA termelőszövetkezet tagjai helyesen gondolkoztak, amikor vjllanycséplésre rendezkedtek be. Az így felszabadult traktor ezalatt a tarlóhántást végezheti. A villanymotorral való cséplés gyorsabb, olcsóbb, tisztább és kevésbbé tűzveszélyes, mint a traktorral hajtott gép. ISONCZ KÁROLY felelősvezető július 26-án . kezdte meg a munkát és a munkacsapat ta Mai az elsőnapi próbajáraíás alkalmává!, rádiót megkapja, —- a. 42 collos géppel 84 mázsa gabonát csépeltek el. SEGÍTJÜK az árvízkárosultakat Megyék dolgozói őszinte együttérzéssel sietnek az árvízsujtotta területek bajbajutott lakóinak megsegítésére. A gyors és eredményes támogatásból érzik a károsultak, hogy nincsenek egyedül — velük van az egész ország. 11 kenderesi dolgozó parasztok: A kenderesi dolgozó parasztok is átérezték a segítés jelentőségét és mind többen és többen adnak terményeikből a kártszenvedettek- nek. Ignácz István 6 holdas dolgozó paraszt 3 mázsa, Pozsonyi László 4 holdas dolgozó paraszt 1 mázsa. Császár Miklós 4 holdas dolgozó paraszt 50 kiló búzát ajánlott fel. • A jászandrási gépállomás: A jászandrási gépállomás dolgozói közül, Horváth Endre cséplő- brigádjának tagjai vállalták, hogy a cséplési idény alatt a brigád minden tagja, hetenként 5 kiló terménnyel nyújt segítséget. * Tíszaímreí Fehér Imre isz: A tiszaimrei Fehér Imre tsz tagjai elhatározták: 15 mázsa búzát, 4 mázsa árpát, 2 mázsa rozsot, 2 kocsi szénát és négy hathónapos malacot juttatnak bajbajutott munkástestvéreiknek. • Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói háromhavi keresetük 2 százalékát küldik el. Csapó Gyula 3 hónapon keresztül 100, Füzesi Béla 50, Pápai János 30, Törőcsik Ferenc 40, Kovács Sándor 30, Hasznos Ferenc 40, Vezér Mária 30, Romancsik Géza 50, Tóth Zoltán 50 forintot küld. Csömör Lajos, Zelenák Imre, Mészáros Gyula háromhavi fizetés 4, Borsi Ernő pedig 3 százalékát ajánlotta fel. Szandaszöllös, Vörös Mező tsz A Vörös Mező tsz tagjai e hó 24-én tartott taggyűlésükön elhatározták: 24 mázsa búzát, 5 mázsa burgonyát és 2000 forint készpénzsegítséget nyújtanak. A karcagi do gozók is együttéreznek a károsultakkal A Lenin tszcs tagjai 5000 forintot adtak. Idős Mizsei Balázs, a csoport tízcsaládos tagja egy vágóborjút ajánlott fel. A tilalmast állami gazdaságban dólgozó 110 úttörő 1000 forintot adott. A Béke tsz tagjai egyenként két- két ‘munkaegységet ajánlottak fel. A villanymalom munkásai elhatározták, hogy fizetésük 3 százalékát küldik el. A tűzoltóság segítsége 305 forintot tesz ki. A városi tanács dolgozói 9000, a földművesszövetkezet alkalmazottjai pedig 3040 forintot adtak. A Dózsa tsz 139 tagja 331 munkaegység értékét és 12,75 mázsa búzát juttat el. A megyei tanácsi téglagyár munkásai 3500, a kórház alkalmazottjai 1800 forintot küldenek. A Vöröskereszt és MNDSZ aktívák, a tanács által klbocsájtott íveken gyűjtik össze a város különböző részein a dolgozók adományait. A kisújszálláii Rákóczi tszcs tagjai teljesítették kenyérgabonabeadási kötelezettségüket ötvennyolc tagja van a kisújszállási II. típusú Rákóczi tszcs-nek. Ä közös gazdálkodás évei alatt igen szén eredményt értek el a csoport tagjai. Különösen megmutatkozott ez ebben a gazdasági évben, a párt és a kormány új programmjának egyéves évfordulóján. A tavaszi növényápolás eredményeként kalászosaikból jó termésük lett. Régen befejezték az aratást, behordtak és a hét elején elcsépelték a búzát. 171 mázsa kenyérgabona beadási kötelezettség van előírva a tszcs 58 tagjának és ezt a mennyiséget a köző szérűről közvetlenül a cséplőgéptől szállították be a begyüjtőhelyre Jó példát mutattak ezzel a város többi termelőszövetkezetének. Az árpát még nem csépelték el, de a hét végére azzal is végeznek és a takarmánygabona beadásnak is eleget tesznek,______________________________ Védekezzünk a rizs betegsége ellen Az Alföld egykori kopár legelőin, szikesem, ma rizstermelés folyik. A dolgozó parasztság az állam segítségével teljesen megváltoztatta és termővé tette ezeket a jórészt parlagföldeket. Megyénk területén ebben az évben csaknem 40.000 holdon folyik öntözéses gazdálkodás és ennek háromnegyedrészén rizs terem. Népgazdasági szempontból a rizstermelés egyik legfontosabb, legjövedelmezőbb termelési águnk és a vele foglalkozó tsz-tagoknak, egyénileg dolgozó parasztoknak jobb és gazdagabb megélhetést biztosított. Éghajlatunk, talajunk kedvez a rizstermelésnek és az elmúlt néhány év alatt, mióta ezt az eddig jóformán ismeretlen gabonát megyénkben is nagy területeken termesztik, meglehetősen ismertté vált a rizstermelés dolgozó parasztságunk előtt. Rizsvetéseinknek van azonban komoly megbetegedése, a bruzóne, amely igen komoly ikárt okoz. A legkedvezőbb években is vannak olyan területek, ahol a betegség felüti a fejét és letarolja a termést. Az 1948- 49-es gazdasági évben a rizstermés 20—30 százalékát tönkretette. A jelenlegi szélsőséges hőmérséklet, a gyakori napfény nélküli idő, a napi 12—16 C-fokos hőingadozás, igen kedvező a bruzóne fellépéséhez és elterjedéséhez. Több termelőszövetkezetben, mint a kisújszállási Uj Élet és a Zöld Mező tsz-ben máris fellépett. Helyes, ha a megfelelő védekezés érdekében ismertetjük ennek a növényi betegségnek a tüneteit. A bruzóne főleg a tűlfejlett, tűlsűrö, erősen haragos, zöldszíníí növényállományt támadja meg legelőször. Az ilyen tűlfejlett növények levelein egyik-napról a másikra, szinte órák alatt kis rozsdafoltok jelennek meg. Ezek hamarosan egymásba folynak és a levelek teljesen megbámulnák. Pár óra alatt a betegség teljesen végez a legerőteljesebb növénnyel is. Egyetlen védekezési mód ellene az azonnali lecsapolás. A betegséget célszerű megelőzni, ezért, ha rizsünket túlbujának, erős fejlődésűnek tartjuk, túl haragoszöldnek találjuk, pámapos víztelenítéssel koplaltassuk meg és ezzel fejlődésében vessük vissza a növényzetet. Legcélszerűbb Ilyenkor a táblát, vagy a veszélyeztetett telepet addig szárazon hagyni, míg a talaj megrepedezik és jól átszellőződlk. Az ilyen vízleeresztést a szükséghez képest a tenyészidő alatt meg kell ismételni, mert az idejében és jól végrehajtott koplaltatás eredményre vezet. Ugyanennek a betegségnek van egy másik megjelenése is, amikor a szárcsomó és a buga fertőződik meg. A buga ilyen esetben teljesen kifejlődik, elvirágzik, a magot borító pelyvaleveleken kisebb-na- gyobb foltok keletkeznek, melyek később egymásba folyva, teljesen megbámulnák. A buga ilyen esetben teljesen üres marad, vagy csak fejletlen szemeket tud hozni. Előfordulhat a bugahányás után olyan fertőzés is, amikor a leveleken és szárcsomókon és a pelyvaleveleken rozsda- foltok alig találhatók, mégis elhalnak a szemek .Ilyen esetben a legfelső szár- csomóban közvetlenül a buga alatt fészkel a betegség. A bruzóne-veszély felismerhető a gyökerek fokozottabb bámulásáról is, hiszen az egészséges rizs gyökere fehérszínű. A gyökerek a betegség előrehaladásával megfeketednek és el is rothadnak. A bruzóne eme formáját igen sokszor felismerhetjük, mert a gomba csak később húzódik le a szárcsomókba. Ellene csak az időbeni lecsapoló »- sál védekezhetünk. Hathatós védekezési mód emellett az ilyen buján fejlett részeknek a megritkítása, ami által a talajba friss oxigént tudunk juttatni. Ezévi rizstermelésünk eredménye nagymértékben ki van téve az időjárás szeszélyeinek, azonban a fenti védekezési mód végrehajtásával, ezenfelül megfelelő, gondos gyomtalanítással sokat tudunk javítani a erméseredmények alakulásán, a
