Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-29 / 178. szám

4 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 július 29. Xezkimumk A TUDOMÁNY HALHATATLAN MELÓDIÁK Az elektromos vontatás nagy magyar úttörője: KANDÓ KÁLMÁN (1869-1931) 85 évvel ezelőtt született Budapesten az elektromos nagy- vasutak világhírűvé vált magyar megalkotója: Kandó Kálmán. Mű­egyetemi tanulmányait 1892-ben fe­jezte be, s mint okleveles gépész­mérnök külföldi tanulmányútra in­dult. 25 éves korában a Ganz-gyár eg\ik szerkesztőmérnökeként meg­alapozta a háromfázisú indukciós motoick számításánál követendő eljárás módszerét és bevezette a gyárban e motorok gyártását. Egy évvel később a háromfázisú villa- mosvontatás kérdésével foglalko­zott és 1896-ban a gyár próbapályá­ján megkezdődtek a nagyvasutak villamosítási kísérletei. A nagyvasutakon az elektromos­vontatás a XIX. század végén mái aktuális kérdéssé vált — írta ké­sőbbi tanulmányaiban Kandó — „nem, mint, ahogy évekkel ezelőtt várni lehetett a közönség fokozódó kényelmi igénye, hanem technikai és gazdasági előnyei tették azzá*’. „Az elektromos vontatás nagy­vasutakon nagyfeszültségű váltóárammal” című alapvető tanulmányában kifejtette az elektromos mozdonyok 3 leg­főbb előnyét: a füst elmarad, a sebesség fokozható és a „fehér szén”, a vízierő, fokozottan ki­használható. Az északolaszországi vasút a hegyvidék számos alagútján ha­lad keresztül. A gőzmozdonyok füstje az alagútalkban sok balese­tet okozott, a megrekedt füst nem egy esetben szinte megfojtotta a mozdonyvezetőt, úgy hogy a vasúti közlekedés biztonságáért új megol­dást kellett keresni. Észak-Olas-- ország bő vízierő-lehetőségei kézen­fekvővé tették, hogy e vonalakon a villamcserejű vontatásra térjenek át. 1898 január havában Kandó meg­bízást kapott a 106 km hosszú Val- tellina-vasút villamosítására. E vasútvonalnak 30 százaléka alag- útakon vezet keresztül, 50 száza­léka pedig kanyarokból áll. Kandó elsőnek alkalmazta itt a világon a nagyfeszültségű (3000 V) 15 periódusú, háromfázisú rendszert villamos vontatáshoz. A mozdonyok és a vonal elké­szítéséhez képek és berendezé­sek egész sorát tervezte. 1902 szeptember 4-én adták át a forgalomnak a Valtellina-vonalat, amelynek nemzetközi sikere világ­hírűvé tette Kandó Kálmánt. Az első világháborúban Kandó a hadügyminisztériumban, a hadi- szénszállítás megszervezésére ka­pott megbízást. Itt ismerte fel a tervszerű energiagazdálkodás je­lentőségét, mély későbbi munkájá­ban irányt mutatott. 1917-ben visz­szatért a Ganz-gyárba, s mint mű­szaki igazgató a hazai viszonyok­nak megfelelő villamosmozdony- típusokkal foglalkozott. Kandó egyaránt nagy eqyéniség volt — mint gépszerkesztő s mint elektrotechnikus. Mozdonyai min­den részletét saját elgondolásai szerint szerkesztette meg. Állandó szoros kapcsolatot tartott nemcsak mérnöktársaival, hanem a munkás­sággal is. A Tanácsköztársaság ide­jén a Ganzrgyári munkásság köve­telésére Kandót nevezték ki a gyár vezetőjévé. 1923 október 31-én, az alagl villamosított vonalon végigfu­tott az újtípusú Kandó-moz- dony, melynek működtetéséhez az ipari fogyasztásra termelt áramot használta fel. A vasutak villamosítása „csak egy fejezete az energiagazdálkodás nagy problémájának és csak annak keretén belül oldható meg” — álla­pítja meg Kandó — és a szabvá­nyos, országos energiaellátásban használt 50 periódusúr egyfázisú váltóáramot használta mozdonyai hajtásához. Kandó ezzel lehetővé tette az energiagazdálkodás legesz­ményibb megoldását, a vasúti, Postánk Julius 27-én és 28-án 105 levelet kapott szerkesztőségünk. Az aratás, cséplés, be­gyűjtés állásáról tudósít bennünket Varga Julianna Tószegről, Németh Ferenc Jászdó- zsáról, Szabó Éva Kunmártonból, Horner István Cibakházáról, Losonczy József Tö- rökmiklósról, id. Lukács István Pusztamo­nostorról, Sándor János Jászíelsőgyörgyről, Juhász János Mezőtúrról, Tóvizi István Kengyelről, Varró László Surjánról, Bóta Borbála Ujszászról, Szabó Mihály Rákó- czifalváról, ifj. K. Hajdú Lajos Tiszasas- ról, Kovács Teri Kunhegyesről, Tölgyesi János Tiszaimréről, Sélley Erzsébet Török- miklósról, Szekeres M’hályné Rákóezifal- váról, Kaszás Sándor Tiszafüredről, Papp József Jászfényszaruról, R. Nagy Mihály Kunmártonból, Réz Ferenc Tiszafüredről. A mezőgazdasági munkákból DISZ fia­taljaink derekasan kiveszik részüket. Er­ről számol be ifj. Halaj Pál Jászapátiról, Czakó Sándor Jászandrásról. Sok levél érkezett, melyben az árvízkáro­sultak megsegítésére történt felajánlások­ról tájékoztatnak levélíróink; Csáti Lajos Tóth Béla Jászberényből, Kálmán Sándor Varga Bálint Szolnokról, Mudris Lajos Szolnokról, Kovács István Szelevényről, Jászárokszállásról.Borzák Lajos Jászapáti­ról, Zelenák Imre Szolnokról, Dékány And­rás Jászberényből, a Vörös Mező tsz. tag­sága Szandaszöllősről, R. Nagy Mihály Kunmártonból. Különböző szervekhez kivizsgálásra kül­dött levelekből 24 érkezett vissza. Panasza eredményes intézéséért mond köszönetét özv. Pető Béláné Nagykörűből. Csík István jászberényi, Hegedűs Meny­hért kunmártoni, Kopasz József jászfény- szarui, Szűcs István kunmártoni, Kotroczó Sándor cibakházi, Papp Imre tiszasülyi, Kerekes Sándor tiszaszöllősi, Gosztonyi Géza' jászberényi, Baricza Mária tiszavár­ipari és közfogyasztás áramszük­ségletének egyesítését. Magyarországon a villa mos mozdony bevezetését — a kapitalista széntröszt gátolta. A Ganz-gyár csupán a Hitelbank vezetősége ál­tal jóváhagyott terveket hajthatta végre, de a MÁV-nak a Hitelbank érdekeltségébe tartozó szénbá­nyákkal kötött megállapodásai nem kedveztek hazai villamosmozdo­nyok építésének. 1931 január 13-án, munkája köz­ben ragadta el a halál e zseniális magyar mérnököt. Másfél évvel halála után, 1932 június 11-én indult el Bánhidá- ról Almásfüzitő felé a 40.001 számú, nevével díszített villa­mosmozdony. Kandó elgondolásai — az ener­giagazdálkodás országos megszer­vezése — a kapitalizmusban nem valósulhatott meg, s csak a népi demokráciában nyílik lehetőség a magyar vasúthálózat széleskörű villamosítására. Az új típusú villamosmozdonyok — amelyek szerte a világon a ma­gyar ipar diadalát hirdetik — Kandó Kálmán zseniális elgondolá­sának továbbfejlesztésében való­sultak meg. BÓL EäD* konyi, Bolyós Miklós jászapáti, Zagyi József tiszaföldvári, Vígh Sándorné török- miklósi, Ladányi László jászdózsai, Zsidó László kungyalui, ifj. Szanku Tamás jász- kisérl. Bugyi János rákóczifalvi, Tompa János cibakházi, Pataki Sándor kunmár­toni, Mészáros István kisújszállási, Cseh Ferencné jászberényi, Vida Sándor turke- vei, Varga Józsefné jászkiséri, özv. Sípos Bálint szolnoki, Rónai Erzsébet mezőtúri, Busi István homoki, özv. Béres D. József­né mezőtúri, Márton János íegyverneki, Varga K. Józsefné jászalsógyörgyi, J. Sza­bó Lajos, Kerekes György mezőtúri levél­íróink kéréseit, panaszait kivizsgáljuk. Leningrádban megnyílt a XXV. nemzetközi prém és szörmekereskedelmi árverés Leningrad (TASZSZ.) Lenin­grádban, a prémárverési csarnok­ban hétfőn megnyilt a XXV. nem­zetközi prém- és szőrrr ekereske- delmi árverés. Az árverésre szá­mos angol, amerikai, francia, olasz, holland, svájci, svéd és egyéb kereskedelmi cég mintegy 80 képviselője érkezett Lemingrádba. (MTI.) SZARVASMARHA HIZLALÁS Sztálinváros a Román Nép- köztársaság nagy ipari központja mellett felszik Bőd község. Már a vonatból látni lehet a Cukorgyár közelében emelkedő új épületeket. Körülöttük emberek járkálnak, kis vagonok közlekednek. A vonatból még nem lehet tudni, hogy vajjen ezek az épületek a cukorgyárhoz tartoznak-e, vagy sem, annak rak­tárai vagy új műhelyei, vagy talán új silók. Egyik sem ezek közül. — A Bod-i szarvasmarha-hizlaló is­tállók épületei. A tágas istállóban, amelyek tisz­ták, általában négybavonként az az ökrök és tehenek ezreit hizlal­ják. Az állatgondozók nagy ter­mekben készítik elő a szarvasmar­hák táplálékát, takarmányt silóz­nak. Kis vagonokban szállítják minden árában a takarmányt az is­tállókhoz. A marhákat naponta háromszor etetik. Az állatok tiszták, az almot állandóan cserélik. Az állatok táp­lálkozása és emésztése közben sen- kisern mehet be az istállókba. Még a gondozók vagy technikusok sem. A szarvasmarháknak teljes nyuga­lomra, teljes csendre és pihenésre van szükségük, hogy jól kérődzhes- senek. Négy táplálkozási időszakot álla­pítottak meg, amelyeknél változik a táplálék mennyisége. Az első idő­szakban a szarvasmarhákat hozzá­szoktatják a hizlalásnak megfelelő etetéshez. A koncentrált takar­mányfélék mennyisége a hízlalási időszak minden szakasza alatt vál­tozik. Az állatgondozók, a technikusok és a takarmánykeverők arra tö­rekszenek, hogy a lehető legjobb feltételek között hizlalják a marhá­kat. Az említett 4 hónap végére a szarvasmarháknak átlagosan 137 kilogrammal kell súlyban növeked- niök, tehát naponta 1.14 kilogram­mal. Vannak olyan esetek, amikor ezt az átlagot túlteljesítik, s egy- egy szarvasmarha súlya eléri az 1.200 kilogrammot. Varga Mihály Georghe Moise és a többi istállóvezetők arra tö­rekszenek, hogy a technikusok ál­tal ajánlott legészszerűbb hízlalási módszereket alkalmazzák. Biztosí­tani akarják a legszükségesebb fel­tételeket a gondozáshoz. Ilyen fel­tétel például a nyugalom és a meg­felelő takarmány. A szomszédos falvak lakosai ér­tesültek a Bod-i szarvasmarha- hizlalás eredményéről. A párt és a kormány azon határozata óta, amely a szerződéses állattenyész­tésről intézkedett, mind több dol­gozó paraszt és kollektivista láto­gatja meg ezt a marbahízlalót. — Azért jönnek el ide, hogy beszélje­nek a technikusokkal, kikérjék vé­leményüket, hogy az állattenyésztés fejlesztésével ő maguk is hozzájá­ruljanak az élelmiszeripar nyers­anyagának megteremtéséhez. Itt megnézik, hogy miként gondozzák és etetik a marhákat. A tartomány falvaiban mind nagyobb mértékben alkalmazzák az új állathízlalási módszereket, „Menet a „Halhatatlan melódiák” című olasz filmalkotásból A film a halhatatlan olasz ze­neszerző — Pietro Mascagni életének fiatal éveit örökíti meg. Mascagni 1863-ban született Li- vomóban. A milánói konzervató­riumba tanul, majd egy vándortár­sulat karmestere lesz, 1895-től a pesarói Rossini-liceum igazgatója. Később a római zeneiskola veze­tője. 1933-tól a római operaház igazgatója. Meghalt 79 éves korá­ban, 1942-ben, # „Nem engedem vizsgára! Nem kap diplomát, kidobatom a konzervató­riumból!” — Pietro Mascagnihoz, a milánói konzervatórium hallgató­jához szólnak ezek a határozott szavak. És az erélyes igazgató be­váltja ígéretét. A 26 éves fiatal­embert újabb csapás éri, amikor édesapja kitagadja, mert nem haj­landó visszatérni Divomóba — ahol apja pékműhelyében kellene dol­goznia. A lelkében dúló viharokat szebb­nél szebb zenei kompozíciókban fe­jezi ki. Most már teljesen egyedül marad, hiszen féltett kincsét, ba­rátját — a pianinót is elviszik tőle, mert még arra sincs pénze, hoev bérét kifizesse. kijegélhetése nincs, ezért, hogy ' ' életét fenntartsa, vidéki tur­nékra indul — mint karmester — egy operett-társulattal. Egyik nap itt... másik nap ott. Azonban vá­ratlanul találkozik egy bájos, tel­jesen árva leánnyal. A két megvi­selt ember hamar megérti egymást és a hirtelen fellobbant szerelem gyógyírként hat az életokozta se­bekre. A szép, szőke Lina felesége lesz. Mascagni most boldog, hiszen nemsokára újabb öröm éri — fele­sége gyermeket vár. Elérkezik a várva-várt nap is. Lina asszony édes kislánynak ad életet, Ebben az időben Cerignolában tartózkodnak, s hogy a beteges kis­gyermeket megkíméljék az állandó vándorlástól — itt letelepednek. Cerignola mint szerető szív fogadja be és támogatja a kis családot — a mestert. A művész számára érdekes hir­detés jelenik meg Cerignola ut­cáin; „Sonzono pályázata egyfelvo- násos operára! Határidő 60 nap!” Es Mascagni majd két hónapon át éjjel-nappal dolgozik az operán, így születik meg a zeneirodalom legszebb, legmagávalragadóbb köl­teménye a: PARASZTBECSÜLET. Már az opera utolsó hangjegyei kerülnek a fehér papírra és a cso­dálatos dallamok utolsó akkordjai csendülnek fel a zongorán, amikor féltve őrzött drága kincsét, kis­leányát elragadja a halál. A gyász fekete napjai testben és •lélekben megtörik a mestert. Tel­jesen elzárkózik az élet elől — még a kész alkotást sem akarja bekül­deni, holott közeledik a pályázat beküldési’ határideje. Lina asszony azonban titokban beküldi a „Pa- rasztbecsület”-et a kiadóhoz. A vá­lasz rövidesen megérkezik, győzött a sok gonddal komponált mű. L| osszú hónapokon keresztül ■ ' folynak a próbák. Róma ut­cái már tarkálanak az operaház hívogató plakátjaitól: „1890 május 17-én kerül bemutatásra a „Pa- rasrí becsület” című egyfelvonásos opera. Szövegét írta: G. Verga drá­májából G. Targioni és G. Menasci. Zenéjét szerezte: Pietro Mascagni.” Elérkezik a premier. A pompá­san kivilágított operaházat zsúfo­lásig megtöltik az új operát izga­tottan váró nézők. Az emeleti páho­lyokban ott szoronganak a mester kedves barátai — Cerignola lakói. Kezdést int a karmesteri pálca és felcsendülnek a halhatatlan dalla­mok: Turiddu szerenádja, a Bor­dal, Turiddu búcsúja, ü Lia asszonynak egymásután kül­dik a táviratokat az operából az iz­gatott Cerignolaiak: „a királyné Is jelen van, a közönség lelkesen tap­sol”. Wége az előadásnak. Á római " operaház ilyen óriási sikert még nem látott. A közönség lelke­sen élteti a meghatódott fiatal mű­vészt. A diadal könnyeket csal szemébe. Mascagni öröme azonban akkor érj el tetőfokát, amikor édes­apját is meglátja — aki boldogan öleli magához ünnepelt fiát. Róma 15 napon keresztül ünnepli a 27 éves livomói zeneszerzőt. Az­óta a „Parasztbecsület” melódiái meghódították az egész világot. Cerignola diadalmámorban várja a hazatérő fogadott fiát. Mindenki megakarja ölelni... kezet akar szorítani vele. A rajongók valóság­gal megszállják a ház bejáratát, pe­dig már alig várja, hogy bejuthas­son, hiszen otthon feleségével együtt újszülött kisfia várja. A filmben a „Parasztbecsület’’ legszebb részletei szólalnak meg. Bemutatásra kerül augusztus 29-én a szolnoki Vörös Csillag Filmszín­házban. KI HALLOTTA ? sa. hoev az ember fo­gazata. bélcsövének fejlődése és alkata azt bizonvítia: az ősember eredetileg növényevő volt: csak a feewerké- szítés feltalálása után vált nyilván húsevővé. ■ i; hogy a koleraba- cilusok minden 20 Dercben oszlanak (osz­tódással szaporodnak), s ígv 48 óra alatt egyet­lenegy bacilusból —1 számára kedvező kö­rülmények között —* 281 billió bacilus jöhet létre. a hiszékeny falusiak­nak: eavetlen faluban annyit adott el. hogy két keresztre való is kitelt volna belőlük3 ■ i v hogy Vasvárme- sve 1752 szeptember 18-i gyűlésében eltil­totta szűrszabóknál ké­szült szegett vagv cifra szűr viselését; az ilyen szűrt elkobozták, azzal a magyarázattal, hogy a fényűző ruházkodás rosszra csábítia a köz­népet. ijshoav abronzpuly- ka számvhossza eléri a másfél métert is. a ka­kas súlva 16. a toióé 9 kilósra mm. s i •. hoav 1929 áprili­sában a csehszlovákiai Plzen íPilzenl környé­kén eav szerzetesi' ru­hába öltözött szélhá­mos -.a Krisztus ke­resztiéből származó'’ fadarabkákat árusított i:. hoav kétlakinak az olyan növényt neve­zik. amelynek eavedei telepenként Vaev csak hímoorzós. vaev csak termős viráaokat hor­doznak föl. a fűz. ken­der. komlói. í .; hoav Vaidahunyad várának az építését 1452-ben kezdte mea Hunyadi János és 1618- ban egészítette ki Bethlen Gábor erdélyi feiedelem. lishogv az Amerikai Egyesült Államokban 50.000 ember él rend­szeresen kábítószerek­kel és 950.000 szenved idült alkoholizmusban. i =; 'hogy Európa 5s- íakói mintegy 6—7000 évvel ezelőtt fedezték fel a rezet. ;; s hoev a XIII szá­zad természetbúvára. Albertus Magnus (1205 12801 még azt hitte, hogy a nők haiáből kí­gyók fejlődhetnek. ,í.hogy a Föld leg- esősebb helye Jáva szigetén a Szlamat-vul- kán vidéke, itt 311 mé­ter magasságban 6829 milliméter (vagyis maidnem 7 méter az évi csapadék. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom