Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-29 / 178. szám
4 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 július 29. Xezkimumk A TUDOMÁNY HALHATATLAN MELÓDIÁK Az elektromos vontatás nagy magyar úttörője: KANDÓ KÁLMÁN (1869-1931) 85 évvel ezelőtt született Budapesten az elektromos nagy- vasutak világhírűvé vált magyar megalkotója: Kandó Kálmán. Műegyetemi tanulmányait 1892-ben fejezte be, s mint okleveles gépészmérnök külföldi tanulmányútra indult. 25 éves korában a Ganz-gyár eg\ik szerkesztőmérnökeként megalapozta a háromfázisú indukciós motoick számításánál követendő eljárás módszerét és bevezette a gyárban e motorok gyártását. Egy évvel később a háromfázisú villa- mosvontatás kérdésével foglalkozott és 1896-ban a gyár próbapályáján megkezdődtek a nagyvasutak villamosítási kísérletei. A nagyvasutakon az elektromosvontatás a XIX. század végén mái aktuális kérdéssé vált — írta későbbi tanulmányaiban Kandó — „nem, mint, ahogy évekkel ezelőtt várni lehetett a közönség fokozódó kényelmi igénye, hanem technikai és gazdasági előnyei tették azzá*’. „Az elektromos vontatás nagyvasutakon nagyfeszültségű váltóárammal” című alapvető tanulmányában kifejtette az elektromos mozdonyok 3 legfőbb előnyét: a füst elmarad, a sebesség fokozható és a „fehér szén”, a vízierő, fokozottan kihasználható. Az északolaszországi vasút a hegyvidék számos alagútján halad keresztül. A gőzmozdonyok füstje az alagútalkban sok balesetet okozott, a megrekedt füst nem egy esetben szinte megfojtotta a mozdonyvezetőt, úgy hogy a vasúti közlekedés biztonságáért új megoldást kellett keresni. Észak-Olas-- ország bő vízierő-lehetőségei kézenfekvővé tették, hogy e vonalakon a villamcserejű vontatásra térjenek át. 1898 január havában Kandó megbízást kapott a 106 km hosszú Val- tellina-vasút villamosítására. E vasútvonalnak 30 százaléka alag- útakon vezet keresztül, 50 százaléka pedig kanyarokból áll. Kandó elsőnek alkalmazta itt a világon a nagyfeszültségű (3000 V) 15 periódusú, háromfázisú rendszert villamos vontatáshoz. A mozdonyok és a vonal elkészítéséhez képek és berendezések egész sorát tervezte. 1902 szeptember 4-én adták át a forgalomnak a Valtellina-vonalat, amelynek nemzetközi sikere világhírűvé tette Kandó Kálmánt. Az első világháborúban Kandó a hadügyminisztériumban, a hadi- szénszállítás megszervezésére kapott megbízást. Itt ismerte fel a tervszerű energiagazdálkodás jelentőségét, mély későbbi munkájában irányt mutatott. 1917-ben viszszatért a Ganz-gyárba, s mint műszaki igazgató a hazai viszonyoknak megfelelő villamosmozdony- típusokkal foglalkozott. Kandó egyaránt nagy eqyéniség volt — mint gépszerkesztő s mint elektrotechnikus. Mozdonyai minden részletét saját elgondolásai szerint szerkesztette meg. Állandó szoros kapcsolatot tartott nemcsak mérnöktársaival, hanem a munkássággal is. A Tanácsköztársaság idején a Ganzrgyári munkásság követelésére Kandót nevezték ki a gyár vezetőjévé. 1923 október 31-én, az alagl villamosított vonalon végigfutott az újtípusú Kandó-moz- dony, melynek működtetéséhez az ipari fogyasztásra termelt áramot használta fel. A vasutak villamosítása „csak egy fejezete az energiagazdálkodás nagy problémájának és csak annak keretén belül oldható meg” — állapítja meg Kandó — és a szabványos, országos energiaellátásban használt 50 periódusúr egyfázisú váltóáramot használta mozdonyai hajtásához. Kandó ezzel lehetővé tette az energiagazdálkodás legeszményibb megoldását, a vasúti, Postánk Julius 27-én és 28-án 105 levelet kapott szerkesztőségünk. Az aratás, cséplés, begyűjtés állásáról tudósít bennünket Varga Julianna Tószegről, Németh Ferenc Jászdó- zsáról, Szabó Éva Kunmártonból, Horner István Cibakházáról, Losonczy József Tö- rökmiklósról, id. Lukács István Pusztamonostorról, Sándor János Jászíelsőgyörgyről, Juhász János Mezőtúrról, Tóvizi István Kengyelről, Varró László Surjánról, Bóta Borbála Ujszászról, Szabó Mihály Rákó- czifalváról, ifj. K. Hajdú Lajos Tiszasas- ról, Kovács Teri Kunhegyesről, Tölgyesi János Tiszaimréről, Sélley Erzsébet Török- miklósról, Szekeres M’hályné Rákóezifal- váról, Kaszás Sándor Tiszafüredről, Papp József Jászfényszaruról, R. Nagy Mihály Kunmártonból, Réz Ferenc Tiszafüredről. A mezőgazdasági munkákból DISZ fiataljaink derekasan kiveszik részüket. Erről számol be ifj. Halaj Pál Jászapátiról, Czakó Sándor Jászandrásról. Sok levél érkezett, melyben az árvízkárosultak megsegítésére történt felajánlásokról tájékoztatnak levélíróink; Csáti Lajos Tóth Béla Jászberényből, Kálmán Sándor Varga Bálint Szolnokról, Mudris Lajos Szolnokról, Kovács István Szelevényről, Jászárokszállásról.Borzák Lajos Jászapátiról, Zelenák Imre Szolnokról, Dékány András Jászberényből, a Vörös Mező tsz. tagsága Szandaszöllősről, R. Nagy Mihály Kunmártonból. Különböző szervekhez kivizsgálásra küldött levelekből 24 érkezett vissza. Panasza eredményes intézéséért mond köszönetét özv. Pető Béláné Nagykörűből. Csík István jászberényi, Hegedűs Menyhért kunmártoni, Kopasz József jászfény- szarui, Szűcs István kunmártoni, Kotroczó Sándor cibakházi, Papp Imre tiszasülyi, Kerekes Sándor tiszaszöllősi, Gosztonyi Géza' jászberényi, Baricza Mária tiszaváripari és közfogyasztás áramszükségletének egyesítését. Magyarországon a villa mos mozdony bevezetését — a kapitalista széntröszt gátolta. A Ganz-gyár csupán a Hitelbank vezetősége által jóváhagyott terveket hajthatta végre, de a MÁV-nak a Hitelbank érdekeltségébe tartozó szénbányákkal kötött megállapodásai nem kedveztek hazai villamosmozdonyok építésének. 1931 január 13-án, munkája közben ragadta el a halál e zseniális magyar mérnököt. Másfél évvel halála után, 1932 június 11-én indult el Bánhidá- ról Almásfüzitő felé a 40.001 számú, nevével díszített villamosmozdony. Kandó elgondolásai — az energiagazdálkodás országos megszervezése — a kapitalizmusban nem valósulhatott meg, s csak a népi demokráciában nyílik lehetőség a magyar vasúthálózat széleskörű villamosítására. Az új típusú villamosmozdonyok — amelyek szerte a világon a magyar ipar diadalát hirdetik — Kandó Kálmán zseniális elgondolásának továbbfejlesztésében valósultak meg. BÓL EäD* konyi, Bolyós Miklós jászapáti, Zagyi József tiszaföldvári, Vígh Sándorné török- miklósi, Ladányi László jászdózsai, Zsidó László kungyalui, ifj. Szanku Tamás jász- kisérl. Bugyi János rákóczifalvi, Tompa János cibakházi, Pataki Sándor kunmártoni, Mészáros István kisújszállási, Cseh Ferencné jászberényi, Vida Sándor turke- vei, Varga Józsefné jászkiséri, özv. Sípos Bálint szolnoki, Rónai Erzsébet mezőtúri, Busi István homoki, özv. Béres D. Józsefné mezőtúri, Márton János íegyverneki, Varga K. Józsefné jászalsógyörgyi, J. Szabó Lajos, Kerekes György mezőtúri levélíróink kéréseit, panaszait kivizsgáljuk. Leningrádban megnyílt a XXV. nemzetközi prém és szörmekereskedelmi árverés Leningrad (TASZSZ.) Leningrádban, a prémárverési csarnokban hétfőn megnyilt a XXV. nemzetközi prém- és szőrrr ekereske- delmi árverés. Az árverésre számos angol, amerikai, francia, olasz, holland, svájci, svéd és egyéb kereskedelmi cég mintegy 80 képviselője érkezett Lemingrádba. (MTI.) SZARVASMARHA HIZLALÁS Sztálinváros a Román Nép- köztársaság nagy ipari központja mellett felszik Bőd község. Már a vonatból látni lehet a Cukorgyár közelében emelkedő új épületeket. Körülöttük emberek járkálnak, kis vagonok közlekednek. A vonatból még nem lehet tudni, hogy vajjen ezek az épületek a cukorgyárhoz tartoznak-e, vagy sem, annak raktárai vagy új műhelyei, vagy talán új silók. Egyik sem ezek közül. — A Bod-i szarvasmarha-hizlaló istállók épületei. A tágas istállóban, amelyek tiszták, általában négybavonként az az ökrök és tehenek ezreit hizlalják. Az állatgondozók nagy termekben készítik elő a szarvasmarhák táplálékát, takarmányt silóznak. Kis vagonokban szállítják minden árában a takarmányt az istállókhoz. A marhákat naponta háromszor etetik. Az állatok tiszták, az almot állandóan cserélik. Az állatok táplálkozása és emésztése közben sen- kisern mehet be az istállókba. Még a gondozók vagy technikusok sem. A szarvasmarháknak teljes nyugalomra, teljes csendre és pihenésre van szükségük, hogy jól kérődzhes- senek. Négy táplálkozási időszakot állapítottak meg, amelyeknél változik a táplálék mennyisége. Az első időszakban a szarvasmarhákat hozzászoktatják a hizlalásnak megfelelő etetéshez. A koncentrált takarmányfélék mennyisége a hízlalási időszak minden szakasza alatt változik. Az állatgondozók, a technikusok és a takarmánykeverők arra törekszenek, hogy a lehető legjobb feltételek között hizlalják a marhákat. Az említett 4 hónap végére a szarvasmarháknak átlagosan 137 kilogrammal kell súlyban növeked- niök, tehát naponta 1.14 kilogrammal. Vannak olyan esetek, amikor ezt az átlagot túlteljesítik, s egy- egy szarvasmarha súlya eléri az 1.200 kilogrammot. Varga Mihály Georghe Moise és a többi istállóvezetők arra törekszenek, hogy a technikusok által ajánlott legészszerűbb hízlalási módszereket alkalmazzák. Biztosítani akarják a legszükségesebb feltételeket a gondozáshoz. Ilyen feltétel például a nyugalom és a megfelelő takarmány. A szomszédos falvak lakosai értesültek a Bod-i szarvasmarha- hizlalás eredményéről. A párt és a kormány azon határozata óta, amely a szerződéses állattenyésztésről intézkedett, mind több dolgozó paraszt és kollektivista látogatja meg ezt a marbahízlalót. — Azért jönnek el ide, hogy beszéljenek a technikusokkal, kikérjék véleményüket, hogy az állattenyésztés fejlesztésével ő maguk is hozzájáruljanak az élelmiszeripar nyersanyagának megteremtéséhez. Itt megnézik, hogy miként gondozzák és etetik a marhákat. A tartomány falvaiban mind nagyobb mértékben alkalmazzák az új állathízlalási módszereket, „Menet a „Halhatatlan melódiák” című olasz filmalkotásból A film a halhatatlan olasz zeneszerző — Pietro Mascagni életének fiatal éveit örökíti meg. Mascagni 1863-ban született Li- vomóban. A milánói konzervatóriumba tanul, majd egy vándortársulat karmestere lesz, 1895-től a pesarói Rossini-liceum igazgatója. Később a római zeneiskola vezetője. 1933-tól a római operaház igazgatója. Meghalt 79 éves korában, 1942-ben, # „Nem engedem vizsgára! Nem kap diplomát, kidobatom a konzervatóriumból!” — Pietro Mascagnihoz, a milánói konzervatórium hallgatójához szólnak ezek a határozott szavak. És az erélyes igazgató beváltja ígéretét. A 26 éves fiatalembert újabb csapás éri, amikor édesapja kitagadja, mert nem hajlandó visszatérni Divomóba — ahol apja pékműhelyében kellene dolgoznia. A lelkében dúló viharokat szebbnél szebb zenei kompozíciókban fejezi ki. Most már teljesen egyedül marad, hiszen féltett kincsét, barátját — a pianinót is elviszik tőle, mert még arra sincs pénze, hoev bérét kifizesse. kijegélhetése nincs, ezért, hogy ' ' életét fenntartsa, vidéki turnékra indul — mint karmester — egy operett-társulattal. Egyik nap itt... másik nap ott. Azonban váratlanul találkozik egy bájos, teljesen árva leánnyal. A két megviselt ember hamar megérti egymást és a hirtelen fellobbant szerelem gyógyírként hat az életokozta sebekre. A szép, szőke Lina felesége lesz. Mascagni most boldog, hiszen nemsokára újabb öröm éri — felesége gyermeket vár. Elérkezik a várva-várt nap is. Lina asszony édes kislánynak ad életet, Ebben az időben Cerignolában tartózkodnak, s hogy a beteges kisgyermeket megkíméljék az állandó vándorlástól — itt letelepednek. Cerignola mint szerető szív fogadja be és támogatja a kis családot — a mestert. A művész számára érdekes hirdetés jelenik meg Cerignola utcáin; „Sonzono pályázata egyfelvo- násos operára! Határidő 60 nap!” Es Mascagni majd két hónapon át éjjel-nappal dolgozik az operán, így születik meg a zeneirodalom legszebb, legmagávalragadóbb költeménye a: PARASZTBECSÜLET. Már az opera utolsó hangjegyei kerülnek a fehér papírra és a csodálatos dallamok utolsó akkordjai csendülnek fel a zongorán, amikor féltve őrzött drága kincsét, kisleányát elragadja a halál. A gyász fekete napjai testben és •lélekben megtörik a mestert. Teljesen elzárkózik az élet elől — még a kész alkotást sem akarja beküldeni, holott közeledik a pályázat beküldési’ határideje. Lina asszony azonban titokban beküldi a „Pa- rasztbecsület”-et a kiadóhoz. A válasz rövidesen megérkezik, győzött a sok gonddal komponált mű. L| osszú hónapokon keresztül ■ ' folynak a próbák. Róma utcái már tarkálanak az operaház hívogató plakátjaitól: „1890 május 17-én kerül bemutatásra a „Pa- rasrí becsület” című egyfelvonásos opera. Szövegét írta: G. Verga drámájából G. Targioni és G. Menasci. Zenéjét szerezte: Pietro Mascagni.” Elérkezik a premier. A pompásan kivilágított operaházat zsúfolásig megtöltik az új operát izgatottan váró nézők. Az emeleti páholyokban ott szoronganak a mester kedves barátai — Cerignola lakói. Kezdést int a karmesteri pálca és felcsendülnek a halhatatlan dallamok: Turiddu szerenádja, a Bordal, Turiddu búcsúja, ü Lia asszonynak egymásután küldik a táviratokat az operából az izgatott Cerignolaiak: „a királyné Is jelen van, a közönség lelkesen tapsol”. Wége az előadásnak. Á római " operaház ilyen óriási sikert még nem látott. A közönség lelkesen élteti a meghatódott fiatal művészt. A diadal könnyeket csal szemébe. Mascagni öröme azonban akkor érj el tetőfokát, amikor édesapját is meglátja — aki boldogan öleli magához ünnepelt fiát. Róma 15 napon keresztül ünnepli a 27 éves livomói zeneszerzőt. Azóta a „Parasztbecsület” melódiái meghódították az egész világot. Cerignola diadalmámorban várja a hazatérő fogadott fiát. Mindenki megakarja ölelni... kezet akar szorítani vele. A rajongók valósággal megszállják a ház bejáratát, pedig már alig várja, hogy bejuthasson, hiszen otthon feleségével együtt újszülött kisfia várja. A filmben a „Parasztbecsület’’ legszebb részletei szólalnak meg. Bemutatásra kerül augusztus 29-én a szolnoki Vörös Csillag Filmszínházban. KI HALLOTTA ? sa. hoev az ember fogazata. bélcsövének fejlődése és alkata azt bizonvítia: az ősember eredetileg növényevő volt: csak a feewerké- szítés feltalálása után vált nyilván húsevővé. ■ i; hogy a koleraba- cilusok minden 20 Dercben oszlanak (osztódással szaporodnak), s ígv 48 óra alatt egyetlenegy bacilusból —1 számára kedvező körülmények között —* 281 billió bacilus jöhet létre. a hiszékeny falusiaknak: eavetlen faluban annyit adott el. hogy két keresztre való is kitelt volna belőlük3 ■ i v hogy Vasvárme- sve 1752 szeptember 18-i gyűlésében eltiltotta szűrszabóknál készült szegett vagv cifra szűr viselését; az ilyen szűrt elkobozták, azzal a magyarázattal, hogy a fényűző ruházkodás rosszra csábítia a köznépet. ijshoav abronzpuly- ka számvhossza eléri a másfél métert is. a kakas súlva 16. a toióé 9 kilósra mm. s i •. hoav 1929 áprilisában a csehszlovákiai Plzen íPilzenl környékén eav szerzetesi' ruhába öltözött szélhámos -.a Krisztus keresztiéből származó'’ fadarabkákat árusított i:. hoav kétlakinak az olyan növényt nevezik. amelynek eavedei telepenként Vaev csak hímoorzós. vaev csak termős viráaokat hordoznak föl. a fűz. kender. komlói. í .; hoav Vaidahunyad várának az építését 1452-ben kezdte mea Hunyadi János és 1618- ban egészítette ki Bethlen Gábor erdélyi feiedelem. lishogv az Amerikai Egyesült Államokban 50.000 ember él rendszeresen kábítószerekkel és 950.000 szenved idült alkoholizmusban. i =; 'hogy Európa 5s- íakói mintegy 6—7000 évvel ezelőtt fedezték fel a rezet. ;; s hoev a XIII század természetbúvára. Albertus Magnus (1205 12801 még azt hitte, hogy a nők haiáből kígyók fejlődhetnek. ,í.hogy a Föld leg- esősebb helye Jáva szigetén a Szlamat-vul- kán vidéke, itt 311 méter magasságban 6829 milliméter (vagyis maidnem 7 méter az évi csapadék. A
