Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-03 / 130. szám

4

SZOT-NOKMEGYET NfiPCAP

1954 június 8I

így szórakoztak az építők napján

Május 30-án rendezték meg az Építők Napját. Ezen a napon vidáman szórakoztak a szolnoki építőipari dolgozók a Vidám-park melletti ligetben. Lacikonyha, sportesemények, kultúrműsor tették változatossá a napot. — Képünkön: A 63/8. Épületszerelő Vállalat tánccsoportjának bemutatója.

Néhány szó zeneiskolánk hang verseny ciklusáról

Äzolnok város kulturális életének örvendetes emelkedésében, gazdagodásában, nyüzsgő mozgalmasságában gyorsütemű fejlődés biztató jeleit látjuk. Ettől az idénytől kezdve állandó színházunk van, s még hozzá olyan társulat, amely számban és minőségben kiállja az Összehasonlítást bármelyik vidéki együttessel. Aztán nézzük csak meg a hirdető táblákat és oszlopokat! Nem múlik el hét, hogy két-három plakát ne állítana meg, jelentve hangversenyt, komoly operaáriákkal, vagy vidáman fölzengő operettrészletekkel, esetleg egész estet betöltő operaelőadást, melynek jegyeiért közelharcot kell vívnunk.

H angversenyeink forgatagában azonban szinte közömbösen megyünk el amellett a nagy érték mellett, melyet zenei életünkben a szolnoki Állami Zeneiskola jelent. Mintha olyanképpen gondolkodnánk, hogy: „Zeneiskola, hát muzsikál! M| mást tehetne egyebet? Ez a feladata s a kötelessége! Erről nincs mit beszélni“,

Pedig nagyon is van! Mert végre minden szolnoki zenekedvelőnek rá kell ébrednie arra a felismerésre,

hogy zeneiskolánk csöndben, talán túlságos szerénységgel is, olyan rendszeres közönségnevelő munkát végez, mely éppen rendszerességénél, tervszerűségénél s reméljük állandóságánál fogva erősebb, hatékonyabb ízlésformáló tényező, mint rendszertelenül lelátogató vendégeink nem egyenletes produkciói.

( * * 1 sak ízelítőnek említem itt meg ^ röviden egy pár hangverseny témakörét, hogy lássuk, milyen igényes feladatot tűzött maga elé zeneiskolánk művészegyüttese, s oldott meg iskolai elfoglaltsága mellett is komoly munkával és népszerű felkészültséggel: — 1953 októberében Mozart hangversenyt, a hó végén Barokk estet, 1953 decemberében Bach—Händel estet. rendeztek, 1954 áprilisában Haydn-Mozart műveket adtak elő, s végül most májusban egy remek Beethoven estjüket hallgattuk végig. — A legtisztább művészetet s a legteljesebb műélvezetet kaptuk tőlük, kik az „Ismerke-MURÁNYI

CSÍKY GERGELY

Erdőd y| Kálmán művészi pályájának 25 éves jubileumát ünnepelte ezzel az előadással a színház. Az évfordulóhoz méltó „nagy szerep“ akalmat adott a művésznek sokoldalú színészi képességei bemutatására, a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség pedig őszintén, mele. gén ünnepelhette a közkedvelt művészt. A színház vezetősége, művésztársai és a szolnoki társadalmi szervezetek az előadás után rendezett házi ünnepségen üdvözölték a jubilánst. A nagyszámú dísztávirat és szép ajándék bizonysága annak az elismerésnek és • szeretetnek, melyet Erdődy Kálmán 25 éves művészi pályáján kivívott magának,

VÍGJÁTÉKA A SZIGLIGETI

Mnkányi| alakjának megformálása méltó a jubiláló Erdődy

SZÍNHÁZBAN

Az előadási!

elsősorban az a

komoly műgond jellemzi, mellyel a színház a bemutatóra készült. A rendezésnek nem volt könnyű dolga. Nagy feladatot jelentett a sok szereplő mozgatása a helyenkint kicsinek mutatkozó színpadom. Ezt Lendvay Ferenc főrendező meg is oldotta. Nem egészen sikerült azonban egy nagyobb nehézség áthidalása. Kiderült az, ami olvasáskor nem is tűnik fel, hogy a darab

1— különösen I. és III. felvonása — eredeti formájában hosszadalmas. Nem is a szokásos „húzás“ jelentette volna a megoldást, hanem a megfelelő _ dramaturgiai átdolgozással biztosított tömörítés. Kár, hogy a Szigligeti Színház éppen a Mukányira való előkészület idején nem tudott erre lehetőséget találni. A szerepek értelmezésével egyetértünk, csupán Zápolya Ignácz tudós figuráját tartjuk a szükségesnél jobban kiemelt alaknak. Jellemző színfolt ugyan, de nyilván kevésbbé fontos, mit Várkonyi miniszteri titkár, aki hivatali beosztása miatt a darab utolsó mondatában még mindig Mukányj reménysége. Szenedi Ödönnek. a pozitív hősnek is erőteljesebbnek kellene lennie,”

Az előadás így is maradéktálanul kifejezte az író mondanivalóját: kipellengérezte a korabeli Magyarország társadalmának káros figuráit. A vígjáték — Csiky is így írta meg — erősen közelít a bohózathoz. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a sok nevetés és móka tompítja a mondanivaló leleplező kritikai élét. A rendező azonban nem esett ebbe a hibába,

Kálmánhoz. Legnagyobb erénye hogy minden szó, minden legapróbb mozzanat pontosan a helyén van: A gazdag alakítás nyomán egyre teljesedik a színpadon a főszereplő jel lerne: újabb és újabb jellemvonásokat ismerünk meg, illetve a megismertek egyre határozottabbá válnak. Valóban a játék középpontja, és valóban az, aminek Csiky elképzelte: a kupééból lett kisvárosi polgár, aki mindent hajlandó feláldozni élete egyetlen célja — a rang és cím eléréséért. A könyörtelenségig korlátolt, aki nem tud átlátni a köréje font hálón, és főleg azt nem tudja megérteni, lehet-e nemesebb, szebb értelme életének, mint a kitüntetés és a királyi tanácsosság. Erdődy Kálmán játéka mindezt tökéletesen kifejezte. Külön ki kell emelnünk, hogy — bár egy bohózat felé hajló vígjáték főszerepét játszotta ■— nem engedett a szerep és a helyzetek csábításának: játéka mértéktartó, ahogyan azt a művészi alakítás megkívánta. Őszinte sikerét, a sokszor felcsattanó nyíltszíni tapsokat méltán megérdemelte,

Családjából! felesége, Olga

szerepében Farkas Anny emelkedett ki. Igen egyszerű, de éppen ezért művészi eszközökkel játszotta Mukányi nejét, és ezzel került férje fölé; vált józan, ügyes, értelmes asszonnyá. Marczi Erzsi és Lukács Éva lelkendező, szégyenlős alakja két különböző jellem volt; jól illet bele a családba. Ebbe a környezetbe tartozik még Szeredi Ödön, Mukányi nevelt rokona. Becsületes gondolkozásé fiatalember, aki megundorodott a magasabb társadalmi körök életmódjától és házasságával akar minden odafűző szálat elszakítani. S z ű t s Iván színpadi mozgásával, hangjával, — egész megjelenésével igen rokonszenves alakot keltett, életre. Az erőteljesen megformált szerepek mellett azonban kissé színtelennek hatott. Ezt a határozatlanságot még csak növelte azzal, hogy néhol — például a főispán unokahúgával való első találkozáskor . túlságosan halkan beszélt,

Bende | László beszédmódjával,

mozdulataival meggyőzően . yitte hetett érteni,

színre az „előkelő“, merev, korlátolt főispánt, jól érzékeltette azt a távolságot, mely a főispán és a felkapaszkodott polgár között akkor is meg van, ha az „úr“ megtiszteli a polgár házát és asztalát. Unokahúga szerepében Győri Ilona átgondolt, egyenletesen játszott alakítást nyújtott. Ügyes, hidegen számító. megsértett hiúságában boszszúállásra kész, közvetítési ügyleteinek leleplezése után cinikus nagyvilági hölgyet ábrázolt és így jól egészítette ki a korruot társadalomról alkotott Csiky-képet.

Gv«rtly| György Zápolya Ignácza már megjelenésében is a szűk látókörű, erőszakos, szögletes mozgású tudóst elevenítette meg. A közönség sem tudománya mániákus szeretetéért, hanem e tulajdonságai miatt nevette ki,

Boross[ János a fővárosi újságíró. Kozák szerepében jó adag aljasságot és magabiztos szemtelenséget vitt színpadra. Ez azonban nem volt mindig elég arra, hogy ezt a figurát a közönség megutálja, meggyűlölje. Az nem baj, hogy a néző kissé mellé állt, mikor Mukányi éppen általa járt pórul, de az már hiba, hogy ilyenkor valami „rossz kópét“ nem is olyan veszedelmes szélhámost látott benne. Jókedvű. eleven játéka nagyban hozzájárult a vígjátéki sikerhez.

Veszprémi! László alakította Várkonyit, a korrupt miniszteri titkárt. Mozgása, beszédmódja, egész játékstílusa erősen emlékeztetett egyéb szerepeire. Gondosabb elemzéssel, nagyobb elmélyedéssel jobbam meg tudta volna közelíteni azt az alakot, melyet ebben a darabban kellett játszania,

Haraszin Tibor, Szabó Gyula, N á d a y Pál, Kaszab Anna, Ágh Tihamér, Fi 11 ár István, Gábor Mara, Tarnay Mari, Kádár Gabi és a többiek az egész előadáshoz méltó igyekezettel illeszkedtek bele az együttesbe, és segítették sikerre a darabot. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy a tiszta, érthető szövegmondásra jobban kell ügyelniök. Ez különösen a két orvosra vonatkozik. Mulatságos jelenetük sokat veszített azzal, hogy a szöveget alig-alig le«Ióleső| meglepetést keltettek és őszinte tetszésnyilvánítást váltottak ki a díszletek és főképpen a jelmezek. A IIt felvonás díszletei kifogástalanok, a többiek is szépek. A jelmezek a darabtól független, önálló sikert arattak. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy ilyen ízléses, szép jelmezeket még nem igen láttunk a szolnoki színpadon. A női ruhák színpompája, a férfiak szerephez illő megjelenése, a tablók színes, vidám képe — Nagyajtay Teréz művészi munkájának eredményei.

A Mukányi előadásával a Szigligeti Színház ismét bebizonyította, hogy munkájában a művészi színvonal nem frázis, hanem valóban célul tűzött valóság.

Kisfaluéi Sándor

a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat tagja.

dés a zenével“ néven megindított ceneciklusuk hallgatói voltunk. ‘ Nagyszerű zenei illusztrálását hal'’ lőttük e hangversenyeken az euró-* pai zene fejlődéstörténetének.

T4 e nemcsak a zeneirodalom fej-* " lődését kísérhettük figyelemé mel e zenei estek folyamán, hanem az előadó művészegyüttes határozott nívóemelkedését is. Nincs módomban, mint ahogy szeretném, e zenei ciklus összefoglaló méltatását ad iám. most. amikor a Beethoven esttel lezárult ennek az iskolai évnek a programmja, meg kell állapítanunk, hogy ez az utolsó est jelentette az egész ciklus csúcspontját, Mezriczky Lajos jólismert művészetének talán legsikerültebb teljesítményét hallottuk Beethoven As-dur zongoraversenyének előadásában.

Az est két hegedűséről, Mezriczkynéről és Chiovini Mártáról csak két szóval akarom összefoglalni mondanivalómat: szépen hegedültek. Játékuk finomsága, magával ragadó liraisága megejtett minden szívet. A G-dur szonátát, az F-dur románcot s a kimondhatatlan bájú G-dur menüettet Mezriczkyné szó-i laltatta meg sok szépséggel. A Tavaszi szonátát, a G-dur románcot, valamint a zongoranégyes hegedűszólamát pedig Chiovini Márta hegedűje zengte el annyi nemes poézissel, hogy önkéntelenül felötlött bennem: nem sok város dicsekedhetik két ilyen remek női hegedűssel.

N

agy nyeresége zeneiskolánknak a most idekerült Czitó Győzőné. A kifogástalan technikával interpretált E-dur szonátával bizonyságát adta annak, hogy Szolnok egv új. kiváló képességű zongoristával gazdagodott.

Abban a reményben, hogy e zenei ciklus a jövő évben is folytatódni fog, hálás szívvel mondunk köszönetét az iskola vezetőjének, e ciklus megszervezőjének, Kóbor Antalnak, aki élvezetes konferálásával biztos kezekkel kalauzolta a hallgatóságot a zenetörténelem századain át, és művésztársainak, akik a zeneirodalom remekeit annyi művészettel szólaltatták meg.

Y égül a szolnoki zenekedvelő

” közönség távolmaradó részét szeretném eddigi közönyéből felrázni. Közönyük okát abban látom, hogy egyszerűen nem ismerik iskolánk értékeit. Csak egyszer kell ellátogatná a hangversenyek egyikére, s az ember nem tud többé lemondani egyetlen alkalomról sem. Most is megvan e hangversenyek lelkes közönsége, de ez nem elég. E zenei esteknek ki kell nőniök eddigi szűk keretükből, s akkora közönséget vonzaniok magukhoz, mely megtölti a színház nézőterét is.

Betkowszky Jenő.

Külpolitikai liirek

Párizs. (MTI.) A Vietnami Demokratikus Rádió közvetítette a patetlaoi felszabadító hadsereg parancsnokságának nyilatkozatát, amely szerint a demokratikus fegyveres erők az ország területének több mint felét ellenőrzik, körülbelül egymillió lakossal.

Hírügynökségi jelentések szerint a vietnami néphadsereg alakulatai az utóbbi negyvennyolc óra alatt egy újabb francia védőállást foglaltak el azon a vasútvonalon, amely a tonkini delta térségében fekvő Hanoit köti össze a tonkini öbölben fekvő Haiphong kikötővárossal. Ezen a vasúton és gépkocsiútón továbbítják az Indokínába irányuló amerikai hadiutánpótlás legnagyobb részét. A most elfoglalt védőállás hatvan kilométernyire fekszik Hanoitól.

*

Sangháj. (TASZSZ.) A /.Vietnami Tájékoztató Iroda1’ jelenti, hogy a Dien Bien Phu-nál fogságba esett francia expedíciós hadtest egészségügyi személyzetének 27 tagját a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya szabadonbocsátotta. Május 29-én a Vietnami Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága engedélyt adott a francia helikoptereknek, hogy leszállítanak a dien-bien phui repülőtérre és elszállítsák a francia gvész. ségügyi személyzet szabadonbocsátott tagjait.

Párizs. (TASZSZ.) A francié nemzetgyűlésben június 1-én megkezdődött azoknak az interpellációknak vitája, amelyeket különböző parlamenti csoportokhoz tartozó képviselők nyújtottak be a kormány indokínai politikájának kérdésében.

Az elsőként felszólaló Pierre Andree (Független Köztársasági Párt) követelte, hogy a kormány jelölje meg azokat a célokat, amelyeket Franciaország Indokínában el akar érni. Kijelentette, hogy nem hisz a katonai győzelem'1 lehetőségében. Pierre Mennier, a haladó köztársaságiak szövetségének tagja bírálta Georges Bidault külügyminiszter magatartását. Bidault — mint Pierre Mennier mondotta —1 „megtorpedózza a genfi tanácskozást azzal, hogy az Egyesült Államokkal folytatott külön tárgyalások útján megpróbálja nemzetközivé tenni az indokínai háborút.

*

Nyugati sajtójelentések szerint a guatemallai kormány kormányellenes összeesküvést leplezett le. Az összeesküvés kapcsolatban áll Carlos Castillo Armas ezredessel, a guatemaüan vezérkar Hondurasba szökött volt tagjával. A rendőrség több helyütt házkutatást tartott.

ALIG egy éve gyönyörködhettünk a világirodalom egyik nagy alakja, a multszázadbeli angol irodalom -legnagyobb megélője’*; Charles Dickens Twist Olivérjáról készült filmben. M*st ismét eey Dickens-film kerül elénk. melyet John Diphton forgatókönyvíró és Cavalcanti rendező a Nickleby Miklós-toól készített.

A fekete ház című filmben, azaz a Nickleby Miklós-ban. akárcsak Dickens többi művében szenvedélyes hangon ismét szót kér maga az író. Kora társadalmát ostorozza, s a társadalom visszaéléseit. A filmben, akár a regényben, megelevenedik a Dickens-korabeli angol főváros, a ködös, füstös London.

A FEKETE HÁZ

ANGOL FILM DICKENS REGÉNYE NYOMÁN

bak. mintha egyenesen a színpad számára írták volna őket.

A legáltalánosabb és legemberibb , érzések hatják át ezt a dickensi történetet is. Könny és kacagás, harag és öröm, bánat és ellenszenv, gyűlölet és szeretet ezek az érzelmek és hangulatok váltakoznak ielenetről jelenetre. — Dickens ihletőie a jóság és a szánalom.

A TÖRTÉNET végén az író végre is haitla az olvasó, illetve a néző — időközben megfogalmazott — ítéletét a lelketlen^ kegyetlen gonosz, hatalmaskodó embereken.

A darabot a szolnoki „Vörös Csillag” filmszínház június 5-től 9dg tűzi műsorára.- akik megsegítik a tisz- taszívű. derék ifiút. s t irodáiukban alkalmaz^

■ zák.- Húgának derék ké■ rőie akad. maga pedig feleségül veheti végülis

í rég kiszemelt válasz- tottiát. Miss Bary-t. : akit a nagybátvia akart

■ a maga számára fon■ dorlatosan megszerezni.

A GONOSZ, becste- len uzs’orást végülis a : rendőrség veszi űzőbe. i de az elfogatása előtt a . halálba menekül.

Ha a filmet egészében ; szemügyre vesszük, azt- láttuk, nem egyéb, mint 1 epizódok lazán össze- épített gyűjteménye. De- micsoda bravúros epi- 3 zódok ezek. s bár elöes szélést elevenítenek 1. meg. sokkal drámaibdszi az egyik * 1 szeren isétlen fiút. Smiket. ki íek gondozási díiá nár évek óta nem fi ették, s ki az éhezéstő rs veréstől már csaklem eszét veszítette.

A TÖRTÉNET ezutár eszültnél feszültebb ieenetekben mutatia bf sok aljasságot. ..törényes’* törvénytelenéget. melyre a kor ke. yetlen jogrendje mó. ot ád a gazemberek zámára. Ralph, as izsorás. „a jó nagvácsi1’ megpróbálja keítő módiára Miklós lúgát eladni egy grófiak. 2000 fontot rémé i lányért. Miklós meg ikadályozza az aliassá >ot. Sok viszontagsá: itán igaz. becsülete imberek közé kerül

nye-gtelen dolgokról fecsegő, naiv, hiszékeny i édesanyjával.

NAGYBÁTYJA Ralph. ]

az uzsorás keserves sor- : sót szán neki. Segédta- < nárnak adja egv külö- 1 nős ..nevelőintézetbe“, ahol a pénzsóvár ke- f gyetlen igazgató jobbá- 1 ra ..törvénytelen” gyér- ; mekeket tart. A szeren- \ csétlen gyermekek ar. s cát elcsúfítja itt az el- % fojtott szenvedés, a sok c éhezés, az állandó ütle- f gelás és a ..kénszörp'’- ( reggelik, melyek a tu- f Iajdonos hitvese szerint , tisztítják a vért és el- ] veszik az étvágyat. A . derék fiatalember nem | bírja nézni a sok megaláztatást és gazemberséget. visszatér családjához s magával

M —-------------------------------------------- - — — -Igen. ebben a városban szinte mindig köd van. mindig tél ék éjszaka. E London teli van különös ódon házakkal, öreg utcarészletekkel. Mennyi titkot, borzalmat. nyomort s néha boldogságot is rejtenék ezek a házak. Az író most is szenvedélyes. Kiáll hősei igaza mellett. Közösséget vállal minden szenvedéssel. Különösen a társadalom elesettjeinek, az elhagyott gyermekeknek, az adósok börtönébe jutottaknak gyötrelmeivel.

Nickleby Miklós apja meghal. A történet hőse árván marad húgával és a rettenetesen bőbeszédű, mindig lé-