Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-18 / 143. szám

Jólét, nemzeti egység, béke, szocializmus — pártunk és kormányunk bel- és külpolitikája A költségvetést tárgyalja a* országgyűlés Farkas Mihály elv társ hes sédé Tisztelt országgyűlést Népköztársaságunk miniszterta­nácsa által az országgyűlés elé terjesztett 1954. évi állami költség­­vetés hűen tükrözi a Magyar Dol­gozók Pártjának új politikája és az ennek szellemében kidolgozott kor­mányprogramul célkitűzéseinek va­­lóraváltását. Az ezévi költségvetés számadatai szemléltetően bizonyít­ják, hogy népi kormányunk a párt útmutatása alapján eredményesen viszi előre hazánkat a felemelke­dés, a növekvő jólét útján. Egy éve immár, hogy a minisztertanács az új kormányprogramm szellemé­ben vezeti az ország ügyét, és ezért talán nem is alaptalan annak a kérdésnek felvetése, hogyan is ál­lunk a kormányprogramm meg­valósításával. Mik is voltak a kormánypro­gramm célkitűzései? Mindenekelőtt pártunk politikájának megfelelően az új kormányprogramm legfőbb feladatának tekintette a munkás­osztály és egész népünk életszín­vonalának következetes emelését. Dolgozó népünk életét szebbé, kultúráltabbá, örömteljescbbé alakítani: ez a nemes törekvés hatja át pártunk politikáját és ennek megfelelően az új kor­­mányprogrammot. A kormányprogramm alapvető feladatának tekinti a jelenben és a jövőben a munkás-paraszt szövet­ség és ezen túl a népi nemzeti egység további megszilárdítását. Végül a külpolitika területén fő célkitűzésének tekintette a hazán­kat felszabadító szocialista Szovjet­unióhoz fűződő őszinte és megin­gathatatlan örök barátság és szö­vetség elmélyítését, a nagy Kínai Népköztársasággal, a Német Demo­kratikus Köztársasággal és a népi demokratikus országokkal testvéri kapcsolataink további erősítését, lankadatlan erővel folytatva a har­cot a tartós béke biztosításáért. Pártunk politiíkája és ,a kor­mányprogramm végrehajtása terén népünk komoly eredményeket ért el. Ezeket az eredményeket azért sikerült rövid idő alatt elérnünk, mert népünk igaznak és helyesnek tekinti a pért politikáját. Ezzel ma­gyarázható, hogy népünk oly nagy munkakedvvel, fokozódó szorga­lommal és kezdeményezéssel látott hozzá a kormányprogramm végre­hajtásához. Népünk lelkesedésének minde­nekelőtt azzal adott kifejezést, hogy mind szorosabban tömörült pár­tunk és kormányunk köré, mind nagyobb támogatást adott a párt­nak és a kormánynak, mert tudta, hogy ezzel csak meggyorsítja saját előrehaladását a szebb, boldogabb jövő felé, Olyan egység alakult ki pár­tunk, kormányunk és népünk között, amire eddig még nem volt példa a magyar történe­lemben. (Nagy taps.) Ennek az egységnek a létrejötte a párt- és a kormány politikájá­nak legragyogóbb sikereihez tar­tozik. Népünk erősödő politikai egy­sége és az a tény, hogy munkás­­osztályunk, dolgozó parasztságunk és az értelmiség mind lelkesebben támogatja a párt és a kormány politikáját kifejezésre jutott abban is, ahogyan népünk a Magyar Dol­gozók pártja III. kongresszusára készült. lyosan megsértették a törvényessé­get, az állampolgárok jogait. Fontos eredményként kell meg­említeni az amnesztiarendelet vég­rehajtását, valamint az intemáló­­táborok megszüntetését és a kite­lepítettek helyzetének rendezését. A törvényesség megszilárdításának terén jelentős lépésnek kell tekin­teni az ügyészség megszervezését. Mindezek az intézkedések azt eredményezték, hogy a szocialista törvényesség megerősödött. Az ál-Az új szakasz e célkitűzéseinek megvalósítását tartja az 1954. évi állami költségvetés is legfőbb fel­adatának. Ezért, amíg 1953-ban az összes beruházásoknak több mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, addig ebben a költségvetési évben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csök­kentett összegű beruházáson belül jelentősen' növekszik ez évben a mezőgazdaság, a könnyűipar, az élelmiszeripar, valamint a szociális és kulturális ágaza­tok részesedése. A lakosság közvetlen részesedése a nemzeti jövedelemiből az 1953. évi mintegy 60 százalékról közel 70 százalékra emelkedik. Ezenkívül a nemzeti jövedelem 12%-át fordít­juk a lakosság jólétének emelését szolgáló kulturális és egészségügyi intézmények fenntartására. így az összes fogyasztási alap a nemzeti jövedelem 82 százalékát teszi ki. A dolgozó nép ilyen nagyará­nyú részesedése a nemzeti jö­’ lampolgárdk zaklatása megszünte­tésére a kormány által tett eré­lyes intézkedések komolyan érez­tetik hatásukat, sok jogos sérelem orvoslást nyert és növekedett az állampolgárok bizalma az állami szervek iránt. Minden kétséget kizáróan meg­állapíthatjuk tehát, hogy népünk a párt és a kormány vezetésével az elmúlt esztendő alatt komoly ered­ményeket ért el. Az elért eredmé­nyek mutatják, hogy mit jelent ha­zánk és népünk számára az új sza­kasz politikája. védelemből, először fordul elő a magyar történelemben. (Taps.) A nemzeti jövedelemnek ilyen felhasználása mutatja, hogy népi demokratikus társadalmunkban mindinkább érvényesül a szocializ­mus gazdasági alaptörvénye, hogy a dolgozók által termelt javak a dolgozók életét teszik gazdagabbá, szebbé, örömteljesebbé. A mi né­pünk többé már nem egy ma­roknyi kizsákmányoló csoport gaz­dagodásáért dolgozik, hanem a maga javára, a haza javára épít és termel. (Taps.) Népünk szabad és békés élete, hazánk függetlensége — legdrá­gább kincsünk. Gondoskodni kell és gondoskodni fogunk arról, hogy ha valaki mégis kísérletet fenne arra, hogy kezet emeljen népünk szabadságára, békénkre, hazánk függetlenségére, úgy olyan választ J^pjon, amely megérteti vele, hogy hazánk nem rés, hanem erős, beve­hetetlen bástya a béke és a szabad­ság arcvonalán. (Nagy taps.) Jólét, nemzeti egység, béke, szocializmus A mi népünk a maga javára, a haza Jav és termel A nép életszínvonalának emelkedése Milyen változások történtek né­pünk életében pártunk politikája és az új kormányprogramm eredmé­nyeként az elmúlt egy esztendő alatt? ; Mindenekelőtt emelkedett mun­kásosztályunk, népünk életszínvo­nala. Az 1953 júliusi, majd szep­temberi árleszállítások következté­ben a dolgozók több mint 800 mil­lió forintot takarítottak meg, Az árleszállítás eredményeként a bérből és fizetésből élő csa­lád átlagos megtakarítása 1953- ban mintegy 425 forintot, 1954-ben pedig a hús- és zsir árának leszállítását figyelembe véve, közel 1100 forintot tesz ki. Kormányunk 1953 júliusa óta szá­mos béremelést hajtott végre. A kormányprogramm óta végrehajtott bérügyi intézkedések közel egy­millió dolgozót érintettek és költ­ségkihatásuk 1953-ban 800 millió, 1954-ben pedig mintegy másfélmil­­iiárd forintot tesz ki. 1953-ban a munkavédelmi beruházásokat 60 millió forinttal, a dolgozó anyák munkakörülményeinek megjavítá­sára, a bölcsődék és óvodák cél­jaira fordítandó beruházási keretet 100 millió forinttal emeltük meg. Előzetes számítások szerint 1953 első félévéhez képest 1954 első felé­ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére mint­egy 20 százalékkal emelkedett. A lakosság életszínvonalának növelése érdekében hozott intézkedések eredményeképpen jelentősen nö­vekedett a városi és falusi dolgo­zók vásárlóereje, emelkedett az áruforgalom. Népünk vásárlóerejét növeli a piaci árak csökkenése is. Dolgozó parasztságunk növekvő munkakedve kifejezésre jutott ab­ban is, hogy a termelési célokat szolgáló áruk iránt nagyon komo­lyan megnőtt a kereslet. E nö­vekvő igények kielégítésére 1954- ben 14.000 ekét, 2000 vetőgépet, 13.000 boronát, 11.000 lókapát, 6000 répavágót és számos más kis­gépet, szerszámot, háromszorannyi műtrágyát kétszerannyi rézgálicot hozott és hoz a belkereskedelem forgalomba, mint a múlt évben. Nagy mértékben megnőtt az épít­kezési kedv is. Ez év első négy' hónapjában már két és félszer any­­nyi téglát vásárolt a lakosság, mint az elmúlt egész év alatt. Pártunk új politikája cs a kor­mányprogramm végrehajtása lényegesen megjavitatta dolgozó parasztságunk gazdasági hely­­zetét. Csökkentek a mezőgazdasági ter­melésre nehezedő terhek. Pártunk­nak és kormányunknak a dolgozó parasztságot támogató politikája nagy mértékben növelte a paraszt­ság munkakedvét és megszilárdí­totta a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, népi demo­kratikus államunk alapját. Megnőtt a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok ter­melési érdekeltsége, és ennek ered­ményeként ez évben úgyszólván minden talpalatnyi földet megmű-; veitek. A tavaszi szántás-vetési munká­kat nehezebb körülmények között, gyorsabban végezték el, mint az elmúlt évben. Nagyon nagy az ér­deklődés a tenyészállatok iránt is. Jelentősen fejlődött a zöldségter­melésünk is. A zöldségtermelés fejlődésének következménye, hogy nagyobb a felhozatal és a városi dolgozók jobb minőségű zöldséghez juthatnak, Pártunk és kormányunk az el­múlt esztendőben nagyobb gondot fordított népünk kulturális igényei­nek kielégítésére is. Gazdagabbá, otthonosabbá válnak a falusi kul­­túrotthonok. Rohamosan emelkedik az állami könyvtárhálózatban az olvasók száma és különösen növe­kedett a könyvforgalom, A színházak és opera látogatói­nak száma a fővárosban éppúgy, miint vidéken, a kormánypro­gramm óta erőteljesen növekszik. A filmszínházak látogatottsága terén is erőteljes fejlődés tapasz­talható. Ha ez év első negyedévét összehasonlítjuk a múlt év azonos időszakával, azt látjuk, hogy 16.2 millió nézőről 23.3 millióra emel­kedett a filmszínházak látogatói­nak száma. üZegerősttdütt a szocialista törvényesség A törvényesség megszilárdítása terén szintén komoly eredmények­ről számolhatunk be. Megszűnt a rendőrbíráskodás. A vádemelések száma 1953 második felében. 1953 első feléhez viszo­nyítva közel 40 százalékkal csök­kent. Ugyancsak csökkent az elő­zetesen letartóztatottak száma is és végeredményben az elítéltek száma. 1953 második felében, 1953 első feléhez viszonyítva a csökkenés ezen a téren közel 45 százalék. Általában megjavult az állami szervek magatartása az állampol­gárokkal szemben, A kormányprogrammban kifej­tett elvnek megfelelően szigorú in­tézkedésekkel, és ha ez nem hasz­nál, súlyos büntetésekkel is ki kell küszöbölni minden területen a tör­vényesség megsértését. Ennek meg­felelően több esetben indult már büntetőeljárás olyan állami funk­cionáriusokkal szemben. akik sú A mi költségvetésünkből minden kétséget kizáróan mindenki meg­állapíthatja, hogy a kormány egyedül és kizárólag népünk érdekében, népünk ügyének szolgálata szellemében kormányozza az országot. Ezért nevezi népünk joggal a kor­mányt a „mi kormányunknak” és nagy pártunkat a „mi pártunknak”! (Taps.) ' ' Merőben más a helyzet a kapita­lista világban. Amíg hazánk költ­ségvetése dolgozó népünk anyagi és kulturális igényeinek mind na­gyobb kielégítését. szolgálja, amíg a mi költségvetésünk deficitmentes, addig a kapitalista országok költ­ségvetésének nagy része a militari­­zálás, az új háborúra felkészülés érdekének van alávetve és ezért ezek az országok állandóan óriási deficittel küszködnek. A kapitalista országokban a dol­gozók magas adóztatásával bizto­sítják az állami bevételek nagy ré­szét. Ezért ezekben az országokban szinte minden éviben emelik a köz­szükségleti cikkek fogyasztási adó­ját. A jövedelmi adók a háború éveiben és a háború után az Egye­sült Államokban tizenkétszeresére, Franciaországban közel háromszo­rosára, Angliában pedig 64 száza­lékkal emelkedtek. Népköztársaságunk 1954. évi /ál­lami költségvetése világosan tük­rözi pártunk és kormányunk bél­és külpolitikáját. Belpolitikánk: a jólét emelése, népünk nemzeti egy­ségének további megszilárdítása, a szocializmus építése — külpoliti­kánk pedig: becsülettel teljesíteni hivatásunkat a szocialista Szovjet­unió vezette hatalmas béketábor soraiban, a béke biztosításáért. Jólét, nemzeti egység, béke, szocializmus — íme így lehet röviden kifejezni pártunk és kormányunk bel- és külpoliti­káját. Ezek a nagy gondolatok hatották át pártunk III. kongresszusának munkáját és hozott határozatait. Pártunk történelmi jelentőségű III. kongresszusa határozatainak vég­rehajtásával biztosíthatók az 1954. évi állami költségvetés népünk ér­dekét szolgáló célkitűzései. A fogyasztók véleményét, ízlését „^törvénynek keli tekinteni! Habár vitathatatlan, hogy né­pünk komoly eredményeket ért el pártunk és kormányunk politiká­jának végrehajtásában, az elért eredményekkel azonban mégsem lehetünk megelégedve. Annál is inkább meg kell ezt mondani, mert ismeretes, hogy népünk ellátásá­nak számottevő javulása mellett is egy sor fogyasztási cikkben, pél­dául a sertéshúsban továbbra is hiányosságok mutatkoznak. Mindenekelőtt tisztában kell len­nünk azzal, hogy az 1954. év fel­adatait a költségvetésből csak ak­kor tudjuk finanszírozni, ha a költségvetés bevételeit az előírt időben maradéktalanul teljesítjük. Ahhoz, hogy pártunk és kormá­nyunk -határozatait eredményeseb­ben hajtsuk végre, végérvényesen és minden huzavona nélkül fel kell számolnunk a népgazdaságunk erői és eszközei átcsoportosításában még mindig megmutatkozó vona­kodást és ingadozást, valamint a túlzott iparosításból származó ká­ros következményeket. A termelés vezetőinek végre meg kell érteniök, hogy nem a nép van az iparért, hanem az ipar van a népért! (Nagy taps.) A szocialista ipar kötelessége azí termelni, méghozzá olyan vá’asz­­tékban, olyan minőségben, amely legjobban kielégíti népünk igényen és ízlését. ' ' ' A kereskedelmi dolgozók fel­adata, hogy folytonosan tanulmá­­"ly.-.zzák a lakosság igényeit és cn nek figyelembevételéivel hassanak a termelésre. • ''•v A belkereskedelemnek' rendsze­resen tanulmányoznia kell a lakos­ság árukeresletének alakulását. Belkereskedelmi szerveinknek tud­­niok kell, hogy milyen árukat keres népünk, mi népünk véleménye a .forgalomba hozott árukról. Fel kell hívni a könnyűipar figyelmét, hogy ápolja és fejlessze a magyar divatot, amelynek híre azelőtt messze túlszárnyalta hazánk hatá­rait. Törődnünk kell azzal, hogy a magyar asszonyok és lányok, vala­mint gyermekeink csinosabban és szebben öltözködhessenek. Nem hagyható szó nélkül a me­zőgazdasági beruházások teljesítése terén tapasztalható nagyfokú le­maradás. A mezőgazdasági beruhá­zásokban mutatkozó nagyfokú le­maradásért komoly felelősség ter­heli az építésügyi minisztériumot. Gyors és határozott intézkedésre van szükség, mert egyébként meg­történhet, hogy a beruházások te­kintélyes részét nem tudjuk telje­síteni, A mezőgazdasági építkezésekre több munkaerőt, nagyobb tech­nikát kell alkalmazni és bizto­sítani kell az építkezések folya­matos anyagellátását. A mezőgazdaság gépesítése meg­követeli, hogy ipari üzemeink a mezőgazdaság számára gyártott gé­peket sokkal jobb minőségben í’-árjsák. Hazánk gazdasági, kulturális megerősödésé­nek feltételei Az 1954. évi állami költségvet' s bevételi részének sikeres teljes'­­tése, de egész fejlődésünk egészsé­ges irányának biztosítása, népür,!; életszínvonalának következetes emelése döntő mértékben attól függ: — hogy csökkenni fog-e a ter­melés önköltsége; — növekszik-e a munka terme­lékenysége; — biztosítani tudjuk-e minden területen a szigorú takarékosságot: — meg tudjuk-e lényegesen javí­tani árucikkeink minőségét; — javulni fog-e a munkafegye­lem; — sikerül-e lényegesen csőkké-­­teni az igazgatási kiadásokat, és végül, de nem utolsósorban: — megszilárdul-e az adó- és be­gyűjtési fegyelem? A felsorolt feladatok sikeres megoldása teremti meg népünk jó­léte további emelésének, hazár k gazdasági, kulturális megerősödé­sének feltételeit. Lehetetlen tovább tűrni az ön­költség rosszabbodását. Az építő­iparban gyakran felesleges számí­tásokkal is nagy mértékben növe­lik az önköltséget. Nagy mértékben növeli az ön­költséget, komoly károkat okoz népgazdaságunknak a termékek sokszor nem kielégítő minősége. Habár a felsorolt hiányosságok na­gyon komolyak, mégis megvan a lehetőség arra, hogy azokat gyo#­­san és határozottan megszüntessük, Mindenekelőtt a vezetést kell megjavítani, kezdve a minisz­tériumoktól egészen a műhe­lyekig. Az .utóbbi években éppen a túl­zott iparosítás következtében elha­nyagoltuk a technológia fejleszté­sét. Különösen a gépiparban job­ban kell foglalkozni a felszerszá­­mozés megoldásával. Hiányos fel­­szerszámozás akadályozza a kor­szerű technika alkalmazását. Szi­gorú intékedésekkel meg kell szi­lárdítani a technológiai fegyelmet és biztosítani kell, hogy minőségi ellenőreink csak azokat a munka­darabokat vegyék át, amelyek az előírt minőségnek valóban megfe­lelnek. El kell látni iparunkat korszerű műszerekkel. Pártszervezeteink, valamint Üze­mi bizottságaink és a DlSZ-szerve­­zetek tekintsék munkájuk döntő feladatának az önköltség csökken­tését, a termelékenység növelését, a minőség megjavítását és a szi­gorú takarékosság biztosítását, mert mindez népünk növekvő jó­léte megteremtésének döntő előfel­tétele. _ Semmi kétség, hogy nagyszerű munkásosztályunkkal, kiváló mű­szaki vezetőinkkel és mind nagyobb tudással és tapasztalattal rendel­kező igazgatóinkkal elérjük, hogy olcsóbb, jobb minőségű árút termel­jünk, hogy csökkenjen az önkölt­ség és emelkedjék a termelékeny­ség, 7 ; l r i : A munkaverseny a munkásosz­tály eleven, harcos mozgalma, amely a dolgozók sokoldalú kezde­ményezésén épül. Különösen nagy súlyt kell helyezni arra, hogy szén­­bányászatunkban nagyabb lendüle­tet vegyen a munkaverseny, mert a széntermelésben bekövetkezett visszaesés komoly nehézségeket okozhat népgazdaságunknak. Az elmúlt hetek tapasztalatai is azt mutatják, hogy szorgalmas pa­rasztságunk megértette a párt poli­tikáját, amit bizonyítanak a jó!­­ápolt burgonya-, cukorrépa- és ku­koricaföldek száz- és százezer holdjai. Ugyanakkor azonban meg kell jegyezni azt is, hogy egyes he­lyeken a munkatorlódás és az esős időjárás miatt a kapálásban lema­radás tapasztalható, különösen Szolnok, Veszprém, Bács és Ba­ranya megyékben. Népünk jólétének további eme­lése nagyrészt attól függ, hogy a mezőgazdaság dolgozói most ezekben a döntő napokban ho­gyan végzik el a soronlévő me­zőgazdasági munkákat. Pártunk és kormányunk elvárja a gépállomásoktól, hogy minden erővel segítsék a termelőszövetke­zetek munkáját. Vannak gépállo­mások, ahol a kultivátorok, univer­zális traktorok egy része a gépállo­más udvarán áll, holott a termelő­szövetkezeti földeken nagy szük­ség lenne rájuk. Azt sem mond­hatjuk, hogy a munkában lő' “ traktorok kellőképpen ki lennénk: (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom