Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)
1954-06-18 / 143. szám
1954 június 18. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP (Folytatás a 2. oldalról.)' Használva, hisz egyes helyeken az így gépre eső napi teljesítmény mindössze egykét hold. A lehetőségek ennél természetesen nagyobbak, amit az is mutat, hogy példám Somogy megyében eddig majdnem négyszerannyi munkát végzett egy kultivátor, mint Szolnok megyében. Sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség a gépállomásoknál és az állami gazdaságoknál is, hogy a gépek egyetlen percre ne álljanak. hogy az összes univerzális trakto* rok, kapálók, szénabetakaritó gépek maximális mértékben ki legyenek használva. Az idő sürget. Sürget, mert a növényápolási munkák gyors elvégzése mellett gépállomásainknak már most készülniök kell az aratásra, a tarléhántásra és a cséplésre. Csak üdvözölni lehet egyes üzemek dolgozóinak kezdeményezését, hogy az aratás, cséplés idején is műszaki támogatást nyújtanak a gépállomásoknak az esetleges hibák gyors kijavításához. A párt és a kormány elvárja dolgozó parasztságunktól, hogy arra a nagy támogatásra, amelyet az elmúlt esztendőben az államtól kapott, most azzal válaszol, hogy maradéktalanul eleget tesz termény- és állatbeadási kötelezettségének. Néhány hét múlva kezdődik a gabonabegyüjtési kampány. A beadási kötelezettség cséplőgéptől való teljesítése államunknak és dolgozó parasztságunknak egyaránt érdeke. A város és a falu testvéri összefogása és kölcsönös támogatása teszi csak lehetővé népünk jólétének növelését, hazánk megerősödését. A begyűjtés sikerének biztosítása érdekében a legfontosabb, hogy dolgozó parasztságunk között megfelelő politikai felvilágosító munkát végezzünk. Ha ezen a téren párt- és tanácsszerveink munkájukat megjavítják, az eredmény nem marad el. Ugyanakkor azonban meg kell mondanunk azt is, hogyha egyese« nem értik meg, hogy a népi állam iránti kötelezettségüket pontosan teljesíteniük kell, államunk meg fogja értetni azokkal, akik a kulákokra hallgatva az államnak járó terménnyel vagy termékekkel üzérkednek, hogy a törvény mindenki számára kötelező és törvényes eszközök igénybevételével érvényt fog szerezni a beadási kötelezettség teljesítésének. Az adóbefizetés nemkielégítő teljesítése részben a politikai felvilágosító munka hiánya, de főleg az adóügyi apparátus liberális magatartásának következménye. Ott, ahol a pártszervezet és a tanácsi apparátus jól dolgozik, az adófizetés jól halad. így Vas megyében a második negyedévi tervet az időarányos 66 százalék helyett 70.1 százalékra teljesítették. A vasvári járás 32 községe közül 20 község dolgozó parasztsága május végéig adóbevételi tervét túlteljesítette. Például Zsennye község 118 százalékos, Gersekarád 93 százalékos. Telekes 91.5 százalékos, Kán 86 százalékos teljesítést ért el az időarányos 66 százalék helyett. Párt- és tanácsszerveink számára a felsorolt példák mutatják, hogyan kell dolgozniok annak érdekében, hogy az adófizetés területén megszűnjön a lemaradás. A p&rt vezetésével a Függetlenségi Népfront népünk eleven, harcos mozgalma lesz Minden jel azt mutatja, hogy hazánk új, nagy fellendülés küszöbéhez érkezett. Népümik fokozódó rnunkakedwel dolgozik az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a művészet, a kultúra területén. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai feltárták népünk számára fejlődésünk nagyszerű távlatait. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy bármennyire is nagyszerűek ezek fi feladatok, eredményes megvalósításukhoz komoly, nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség. Azokat a nagyjelentőségű feladatokat, amelyeket Pártunk III. kongresszusa kitűzött, sikeresen csak úgy lehet megoldani, ha a pártszervezetek, szakszervezetek, DISZ- és MNDSZ-szervezetek, valamint a helyi tanácsok mind erőteljesebben bevonják népünk összerejét új életünk építésébe. Csak ennek a feladatnak sikeres lés folyamatos megoldásával lehet eredményesen a többi fontos feladatot végrehajtani, anélkül nem! Ennek az alapvető feladatnak a megoldására új lehetőséget nyújt a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának nagyjelentőségű határozata az új Függetlenségi Népfront létrehozásáról, A párt vezetésével a Függetlenségi Népfront népünk eleven, harcos mozgalma lesz, amelyben megtalálhatja a helyét minden magyar dolgozó, munkás, paraszt, értelmiségi, kisiparos, kiskcreskdő, mindenki, aki a haza javára, népünk jólétének emeléséért, a béke megvédéséért, a szocializmus győzelméért kíván dolgozni. (Élénk taps.) A Függetlenségi Népfront nagy mértékben megerősíti és kiszélesíti a város és a falu dolgozóinak politikai, ~ gazdasági és kulturális kapcsolatait. Szilárd alapra helyezi a munkás-paraszt szövetséget és bevonja új életünk építésébe a városi középrétegeket is. A Függetlenségi Népfront létrehozásával válik lehetővé, hogy mind erőteljesebben milliók vegyék majd kezükbe a párt és a kormány politikájának, a kongresszus határozatainak végrehajtását. Ha a kommunista és nem kommunista vezetők bátran a nép kezdeményezésére támaszkodnak, ha széttéphetetlen kapcsolatokat teremtenek mindenütt népünkkel, akkor hazánk gyorsabb ütemben halad majd előre a fellendülés, a jólét útján. Népünkre támaszkodva a hatalmas szocialista Szovjetunió testvéri támogatásával, a népi demokratikus országok segítségével győzelemre visszük pártunk III. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait, a szocializmus felépítését hazánkban. (Lelkes taps.) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében az előterjesztett 1954. évi állami költségvetést elfogadom, (Nagy taps.) Bene Zoltán dr. főorvos? Szavazzon meg az országgyűlés további Ötmillió forintot gyermeküdültetésre A szerdai ülés utolsó szónoka dr. Bene Zoltán főorvos, az egészségügyi tárca költségvetésével foglalkozott. Egészségpolitikánk a betegségek széleskörű megelőzésével, a gyógyítás minőségi színvonalának emelésével, a környezet ártalmainak leküzdésével, a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatának megteremtésével a szocialista építést segíti elő — mondotta a többi között. Az orvostudomány területén már eddig is komoly eredményeket értünk el. Elég, ha hivatkozom a nagyszámú sikeres szívműtétre, az agy- és idegsebészeti kutatás, a tüdőgyógyászat, a gyermekgyógyászat, a gyógyszerkutatás és a kombinált védőoltások területén elért figyelemreméltó eredményekre. Az egészségügyi minisztérium 1954. évi költségvetése megteremti az alapot arra, hogy továbbfejlesszük a dolgozó nép egészségügyi ellátását. A meglévő egészségügyi hálózat felújtására az 1954. évi költségvetéshen mintegy 100 százalékkal többet kíván fordítani, mint az előző évben. Ez lehetővé teszi egészségügyi intézményeink színvonalának megjavítását. Az 1954. évi állami költségvetés tárgyalásánál meg kell emlékeznünk a meglévő hiányosságokról (g. A legfőbb hiba — és erre határozottan szeretnék itt az országgyűlés előtt rámutatni, hogy népgazdaságunk, főleg iparunk gyorsütemű fejlődésével nem tartott lépést az egészségügy fejlődése. Nem vette figyelembe a biztosítottak számának rohamos emelkedését, amely az 1938. évhez viszonyítva csaknem háromszorosára emelkedett. Ezenkívül lényegesen fokozódott a dolgozók egészségügyi igényessége is. Sok a hiba az egészségügy tervzésébe« Is. Dr. Bene Zoltán a továbbiakban rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan megoldásra vár a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának javítása, a falu és a város között egészségügyi szempontból fennálló lényeges különbségek és aránytalanságok fokozatos felszámolása. Az 1954. évi költségvetés Is biztosítéka annak, hogy kormányunk fokozza a szocializmus építőinek, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, hazánk egész dolgozó Issknscnvanok joijjb egészségügyi ellátás!* éviekében történő erőfeszítéseit. Végül javasolta, hogy a költségvetés „Üdültetés1' fejezetének „Gyermeküdültetés“ címénél az országgyűlés további ötmillió forint kiadási előirányzatot szavazzon meg, Varga Antal kengyeli középparaszt az állam iránti kötelezettség teljesítéséről Este 7 órára hívta össze a VB a tanácsülést. Sok a dolog, sürgős a kapálás. „Ez nem fog sikerülni’1 — mondtam magamban. Tévedtem. Igaz, késve, fél 9 órára gyűltek össze a tanácstagok és a dolgozó parasztok. Zsúfolásig megtelt a tanácsháza nagyterme. Dombi Józsefné VB-elnök beszámolt a tanács munkájáról és a soronlévő sürgős feladatokról, A növényápolással a község dolgozói jól haladnak, de vannak egyesek, akik hanyagolják ezt a fontos munkát. Beszélt a begyűjtésről és az adófizetésről is. Mindkettő terén lemaradt a község. Sajnos, kétszázan vannak, akik az adófizetésben és a begyűjtésben el sem kezdték az állampolgári kötelesség teljesítését, így kénytelen volt a VB megkezdeni a transzferálást. Ezt megelőzőleg személyesen kint volt az elnökasszony, valamint Tóth János VB-elnökhelyettes és végigjárták kocsin a tanyákat, kérték a hátralékosokat, teljesítsék beadásukat és adófizetésüket. Ugyanakkor a becsületes dolgozó parasztok nap mint nap kérik a tanácsot, hogy lépjen fel a notórius mulasztókkal szemben erélyesebben. „Ha mi tudjuk beadásunkat teljesíteni, adónkat fizetni — mondják — mások is tudnák, de nem akarják.” Kérte az elnökasszony a tanácstagok segítségét ebben az ügyiben. Az ülés vége felé több hozzászólás után, felállt Varga Antal középparaszt és szót kért. Azzal kezdte, hogy először szólal fel tanácsülésen és lehet, hogy nem tudja magát jól kifejezni, ezért előre is elnézést kér. Elmondta, hogy hibásnak érzi magát, mert csak most fizette az adóját és most teljesítette a beadását, amikor a lefoglalt dolgokat elvitette a tanács. Hibás azonban a tanács is, hogy nem szorította őt az állampolgári kötelesség teljesítésére előbb. Ahogy most tudta teljesíteni az adófizetést, éppen így tudta volna előbb is, ha keményebben bántak volna vele, mivel olyan hanyag volt. Ráért volna ősszel is sárbányós, kis csézakocsit venni, meg földigérő bundát, de békén hagyták a hátralék miatt, s így ezeket vette meg, ahelyett, hogy kötelezettségének tett volna eleget. Többször hangsúlyozta, hogy érzi, milyen hibás a nép államával szemben és ígérte, hogy a jövőben nem fog előfordulni vele ilyen hanyagság. A zsúfolásig megtelt teremben csend volt. — Mindenki hallgatta Varga Antalt, aki nem azt fújta, hogy „miből adjak be“, „miből fizessem az adót", hanem becsületes ember-* hez méltóan beismerte hogy olyan dolgokat is vásárolt, amit később is megvehetett, volna és amire jelen-* leg nem is volt szüksége. Varga Antal elmondta azt is, hogy államunk úgy tudja a köz-* séget segíteni, ha a dolgozó parasz-* tok teljesitiik állampolgári köteles-* ségüket. Az ülés végén jutalmul egy rádiót adott át az elnökasszony Dé-* kány Imréné dolgozó parasztaszszonynak, aki a beadásban és az adófizetésben az élenjárók között van. Tizeneev óra felé járt az idő, amikor vége lett a tanácsülésnek. Elindultak hazafelé az emberek, de az úton mindenfelé Varga Antal felszólalásáról beszélgettek. Sokan magukra ismertek Varga Antal beszédéből. Szabó János a II. pártalapszervezet titkára, Kengyel, A ti szabói gépállomás fiatalfairól A tiszaibői gépállomás fiataljai a kongresszus tiszteletére párosversenyre hívták ki egymást. Kiváló eredményt értek el. Átlagteljesítményük 128.3 százalék, 9.2 százalék üzemanyagmegtakarítással. Péntek Lajos DISZ-titkár, traktorvezető 131 százalékot teljesített 17 százalékos üzemanyagmegtakarítással. Dicséretet érdemel Bartus Ignác traktorvezető, DISZ-tag, aki minőségi munkával 215.9 százalékot teljesített és 11 százalékkal kevesebb üzemanyagot használt fel az előirányzottnál, Az alig pár hónapja alakult labdarúgószakosztály vezetője, Rácz János elvtárs helyes kezdeményezésére, létrehoztak a fiatalok egy röplabdaszakosztályt, s be is neveztek a „falusi kupa“ bajnokságba. A labdarúgószakosztállyal hasonlóképpen. Termelési vonalon most a növényápolás mielőbbi befejezéséért versenyeznek. MIKLÓSI ISTVÁN Törökmiklós, Járási DlSZ-blzottság Senki sem emelhet kezet büntetlenül a termelőszövetkezetek vagyonára Szilágyi Dávid turkevei ügyvédet, aki kulákérdekből törvénytelen bajszát indított a termelőszövetkezetek ellen, az Ügyvédi Kamara eltiltotta az ügyvédi gyakorlattól. (Újsághír) Nem éppen elismerő megiapítás ügyvédre, ha úgy véleednek róla: „Nincs az az ügy, mit el ne vállalna, nincs olyan íeete, amit ékesszólásával ne igyeezne fehérre mosni, ha pénzt lát előle.” Szilágyi Dávid ügyvédet edig — nem éppen alaptalanul — ;y ismerik Turkevén. Hiszen nemégen indított támadást a Harcos :z ellen, Takács Mihály kulák jógáján követelése érdekében. Az gyvédi beadványában többek kö- Dtt a következőket írta; „Sertéseimre van szükségem és jogom és nem arra, hogy a törvénytiprók jogtalan bűncselekményt elkövetők megbüntettessenek és ezen eljárással még egy-két évig elhúzódjon az ügyem.” Törvénytipróknak, jogtalan bűncselekményt elkövetőknek nevezte a Harcos tsz szorgalmas tagjait. Ha az általa képviselt ügy sikerrel jár, 7500 forint ütötte volna a markát, Hat felszólító levelet intézett a tsz-hezTúri Péter kulák képviseletében és hasonló támadást indított a Táncsics és a Farkas Mihály tenr.’előszövetkezetek tagjai ellen is Szilágyi Dávid kulákprókátor, A turkeve! határt « ahol most a Vörös Csillag, a Táncsics, a Harcos, a Farkas Mihály és a többi termelőszövetkezet gazdagon termo földjei terülnek el, s a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért dolgozó pa rasztok építik boldogabb életüket — hajdan a Debreceniek, Ráczok és a többi kulákcsalád sarjadéka: bitorolták. Látástól vakulásig, jóformán semmi pénzért dolgozott náluk a cseléd és értették a módját, hogy mondvacsinált ürügyekkel még a csekély járandóságot is megihiányosítsák, felét, vagy harmadát adják ki a cselédbémek. Ha aztán perre került a sor, hűséges pártfogókra, ékes szószólókra akadtak a nincstelenekkel szemben a Szilágyi Dávid-féle prókátorokban. 1 Turkeve. | az első szövetkezeti város, a felszabadulás előtt híres volt arról, hogy megyénk mezővárosai közül, ott „tengette” életét a legtöbb ügyvéd. Szilágyi Dávid is az örökségi és a cselédbérek miatti perek busás jövedelméből szerezte a nagy házat, melyben az 5 lakásán kívül most bőven helyet kaphatott a Tejgyüjtő Vállalat, s a MEZÖKER irodája. A kertért, szőlőért sem verejtékezett, Másik ügyfele, Révész Imre kulák is azok közül való, akik nem sokat forgatták a kapát a kezükben. A mások munkájából azonban igen jól éltek. Révész Imre az apjától örökölt föld mellé nagy bérletet fogott, melyet cselédekkel munkáltatott meg. Fizetni nem szeretett. Hónapokon át tejen tartotta alkalmazottait, akiknek nála nem sok pihenőidejük volt. Mikor 195 1-b e n | Turkeve szövetkezeti várossá lett és az eddig másoknak dolgozók a maguk gazdáivá váltak, Révész Imre a földjét felajánlotta az államnak. Jól tudta, hogy többé nem kap cselédet, aki helyette is dolgozzék. A földet mint állami tartalékterületet a Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai kapták meg. Révész Imre nem fogadta el a felajánlott csereingatlant, mert azon dolgozni kellett volna, inkább addigi tevé-i kenységét folytatta: kupeckedett. Ott maradt a termelőszövetkezet betagosított tábláján, a tanyában, Az 50—60 disznót, a 6—7 szarvas-* marhát, s egyéb jószágot aztán naponta kiengedte. Mentek azok szabadon, amerre láttak, pusztították:' a termelőszövetkezet vetését, takarmányát. A tsz-tagok többször1 figyelmeztették, vigyázzon a jószágra, hogy azok ne tegyenek kárt a gabonában, Révész Imre azonban még arra is lusta volt, hogy őrizze a jószágot. Figyelmeztették, hogy az okozott kár fejében a termelőszövetkezet földjén kártevő malacokat lefoglalják. Hiszen a káruk akkor már több mint 1500 forintot:, tett ki, a malacok értéke pedig ak-* kor mindössze 800 forint volt. Azóta/ néhány év eltelt éá Révész Imre kupec-kulák nemrégen törvénytelen követeléssel lépett fel a Vörös Csillag termelőszövetkezettel szemben. A jogosan elkobzott malacok árát követelte. Vájjon kire bízhatta volna ügyének legméltóbb képviseletét, mint Szilágyi Dávidra, akivel mintegy hatezer forintban megegyeztek, Szilágyi/ Dávid azonban ezúttal is veszett ügyet képviselt. Elfelejtette, vagy nem akarta tudomásul venni* hogy a kulákoknak és cimboráiknak semmi keresnivalójuk sincs aj termelőszövetkezetben, hogy büntetlenül senki nem emelhet kezet a termelőszövetkezet vagyonára. Elvették diplomáját, s eltiltották az ügyvédi gyakorlattól, A termelőszövetkezet tagjai pedig kiadták az útját Révész Imre kuláknak. A nyár folyamán gyakorlati tapasztalatokkal mélyítik tudásukat a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem hallgatói A szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem I. és II. éves hallgatói vizsga előtt állnak. Július 28-ig befejezik a tanévet. A III. évfolyam hallgatói májr június elsejéig levizsgáztak és bekapcsolódtak a kötelező nyári gyakorlati munkába. Az ország területén szétszórva gyűjtik a gyakorlati tapasztalatokat. Kelenföldön Dusza János, — Debrecenben Szabó József, az egyetemi DISZ bizottság titkára és Varga Imre dolgozik a MÁV-nál. A többiek Nagykanizsán. Pécsett, Szegeden, Sopronban és még sok más helyen, Hat hát alatt részben ír egismerik a szakmájukba vágó gyakorlati munkát. Jegyzeteket készítenek, hogy a nyár befejeztével, amikor a tapasztalatokból szakdolgozatot kell írni, megfeleljenek a követelményeknek. A legjobb szakdolgozatokat díjazzák, pénzjutalmat osztanak ki, Az I—II. évesek többsége a ■^vizsga befejeztével szántén bekapcsolódik a termelő munkába. Az itthonmaradottak sem ülnek tétlenül. A parasztszülők gyermekei otthon a szántóföldeken segítenek a szüleiknek a mezőgazdasági munkában. Takács János az idén is otthon dolgozik. Mások elmennek a MÁV-hoz gyakorlati munkára. A szakérettségisek közül a nyár folyamán ketten abban az üzemben dolgoznak, ahonnan az egyetemre kerültek. Madar Miklós Tiszalökre megy ahol régen villanyszerelő veit, Fii kő Árpád a Láng Gépgyár volt esztergályosa egy-két hétre visszatér szeretett munkahelyére. A múlt nyáron többen cséplőgépellenőrök voltak. Az idén is jelentkeztek már jónéhányan, többek között Molnár László II. éves hallgató is, aki Nógrád megyében szeretné feladatát, ellátni. A nyár folyamán huszonegy egyetemista üdül majd a különböző nyaralókban. Fonyód-Bélatelepen, Sóstón, Révfülöpön, Gyopároson és sok más, szebbnél-szebb üdülőben. Egészévi jó munkájukért részesültek ebben a kedvezményben. Fehér Nóra is gyönyörködhet a természetben, pihenhet, szórakozhat, megérdemli, mert az elsőéves lányhallgatók között a legjobb tanuló. Az egyetemen tanuló koreai fiatalok a Balaton környékén üdülek, hogy az ősszel ők is a fsraalifííákat kipihenve, frissen keM- jék el az új tanévet, /Országszerte résztkérnek aa egyetemisták a termelő rr unkából és szívesen mélyítik el az év folyamán összegyűjtött elméleti tudásukat a gyakorlati munka tapasztalataival, —•
