Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)
1954-06-17 / 142. szám
1954 június 17, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 Ujszász — másfél héttel a pártkongresszus után Rasti József né kulturotthonigazgatő irányításával az újszászi fiatalok és MNDSZ-tagok június 6-án háromfelvonásos színművet, a Sári bírót mutatták be a község dolgozóinak. A kultúrotthon előtti szabadtéri színpadon Móricz Zsigmond hősei keltek életre. Az előadásnak nagy sikere volt. Annyira, hogy pár nap múlva, június 13-án meg kellett ismételni. A hét és félezer lakosú község dolgozói igénylik a szépet, szeretnek szórakozni. Az előadás bevételéből az újszászi iskola legjobb tanulóit jutalmazzák. A moziban hétköznap is tartanaik előadásokat. Kedden este a 7:l-et játszották. Mondani sem kell, hogy minden jegy elkelt. Ezek az események csak apró töredékek, de fontos mozzanatok, mert hozzátartoznak a falu életéhez, az egyszerű hétköznapokhoz. Az újszászi tanács jó irányítója, egyre gondosabb gazdája a községnek Mintegy másfél hete ért véget a magyar nép legjobbjainak tanácskozása. Azóta sok olyan esemény történt Ujszászon, amelyhez nem kell sok magvarázat, mert tettek bizonyítják, hogy a kongresszus célkitűzéseinek megvalósításáért dolgoznak az ottaniak. Kedden este a tanács végrehajtóbizottsága ülést tartott. A jórészt egyszerű parasztokból, parasztasszonyokból álló tagok jegyzeteket készítettek, felírták az elnök elvtárs által javasolt napirendi pontokat. Ez az ülés is igazolta, hogy „a helyi tanácsok létrejöttének és fennállásának puszta ténye már magábanvéve hatalmas sikere pártunk, s munkásosztályunk államszervező munkájának. Jelentős lépés előre a népi hatalom kifejlesztésének, s megerősítésének útján.” (Rákosi Mátyás kongresszusi beszédéből.) Először az iskola igazgatója számolt be az oktatási év tapasztalatairól. Vita következett, majd a végrehajtóbizottság határozatot hozott, mely szerint az iskolai tanulók fokozottabb igényeinek kielégítése érdekében a Nagykerti iskolát új tanteremmel bővítik. Ezután egyéb problémák megvitatására került sor. A tanácselnök közölte a végrehajtóbizottsággal, hogy Ivancsik Imre műszerész-, Nagy Károlyné pedig nőíszafoó iparengedélyt kért. „Az iparengedélyek megadását javasoljuk“ •— volt az egyöntetű vélemény. Az ülés határozatai bizonyították, hogy az újszászi tanács jó irányítója és egyre gondosabb gazdája a községnek. Tudják, hol szorít a cipő. Az általuk hozott határozatok végeredményben a dolgozó parasztok munkáját segítik. A továbbiak igazolják, hogy ahol az élet minden részecskéjével foglalkoznak, ott van munkakedv, van szorgalom és igyekezet. A kongresszusi verseny lendülete nem hagyott alább A kongresszusi héten, mintegy 170 dolgozó paraszt lépett egymással párosversenybe. A növények egyszeri kapálását vállalták legtöbben. ígéretüket kivétel nélkül teljesítették. A kongresszus befejezésekor a falu határában lévő 1745 hold kukorica első kézi kapálása befejeződött. A nagyszerű vetélkedés nem hagyott alább, ellenkezőleg, szélesedett, Jelenleg a kongresszus célkitűzéseinek megvalósításáért, a legjobbak kezdeményezésére kialakult a „ki termel többet” mozgalom. Földi Mihály és Paop Pál, a két versenytárs most is épp olyan árgus szemmel ellenőrzi egymást, mint a kongresszusi héten. Földszomszédok, s így napról napra figyelemmel kísérhetik egymás munkáját. Ennek az állandó ellenőrzésnek aztán megvan a maga humoros oldala is. A tanács vezetői sohasem tudják, hogy Földi Mihály, avasv Papp Pál bácsi mikor első. Előfordult, hogy Földi Mihály megelőzte idős cimboráját, délelőtt, de estig a versenytárt feltétlen behozta az elmaradást. Az elsőséget nehéz eldönteni, de gyomot is nehezen lehetne találni földjükön. Most, másfél héttel a kongreszszus után olyan szép az újszászi határ, hogy öröm ránézni. Szekeres József 12 holdas dolgozó paraszt már harmadszor kapálja a kukbricát. Z?kar Pál, a versenytársa kicsit gyengébben áll, mert a harmadik kapálást még nem kezdte. A tanács vezetői rendszeresen, szinte naponként értékelik a verseny eredményed. Ennek az lett a hatása, hogy még a lassúbb moz gásúak is megemberelték magukat. Tóth János, Molnár István dolgozó parasztokat tegnap már megdicsérte a végrehajtóbizottság, mert az elmaradást pótolták. Bálint Kálmánnak, a termelési bizottság elnökének kezdeményezésére a kongresszusi héten a község cukorrépatermelőinek mintegy fele elhatározta, hogy holdanként 200 mázsát termel. Az elmúlt napokban híre' járt a faluban, hogy Oszlányi István gazdálkodó 300 mázsát akar termelni. Silye Mihály, Szovjetunióban járt parasztküldöttnek több sem kellett. Azonnal csatlakozott a 300-asokhoz. Ma mór 2S olyan termelő van, aki holdanként 300 mázsás termés eléréséért dolgozik. A Bem tsz tagjai segítik az egyénieket Mikor a község dolgozóparasztiainak munkájáról van szó, feltétlen meg kell emlékezni a Bem tsz tagjairól. Jó hírük, nagy becsületük van a községben. Földjeiken időben elvégeztek mindenfajta gyomtalanítást. Róluk az egyéniek állítják ki a legjobb bizonyítványt. Földi Mihály gazdálkodó szerint „le a kalappal a Bem tsz tagjai előtt”. Id. Kecskés József 10 holdas középparaszt, termelési bizottsági tag. amikor meglátogatta a csoportot, így nyilatkozott: „Rendes munka folyik, meg vagyok elégedve a szövetkezetünkkel“. A Bem tsz valóban az egész falu szövetkezete, mert mindéin szorgalmas gaz» daemfoer büszke a közösben dolgozók eredményeire. A szövetkezeti tagok az idén sok segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó parasztoknak. Varga Lajos kisparasztot mezőgazdasági gépekkel, vetőgéppel, hengerrel segítették. Király Ferenc, Gömön Sándor, Szabó Flórián egyénileg dolgozó parasztok jószágának legelőt biztosított a Bem tsz. * Ä községben lezajló események, a szorgalom, az igyekezet mindennél jobban bizonyítja, hogy Ujszászon a párthatározat célkitűzéseit megvalósítják, A szolnoki Fűfőház legjobb brigádjai már második félévi tervük tejesítésén dolgoznak A kongresszusi verseny értékelésekor rájöttünk arra, hogy nem dolgoztunk minden tekintetben megfelelően. Kilométer tervünk teljesítésénél nem kevesebb, mint 2 nappal járunk tervünk mögött. Terhelési tervünk teljesítésénél is 4 nap lemaradás mutatkozik. Sürgősen segítenünk kell ezeken s fel kell használiji rrunkánkban a kongresszusi verseny tapasztalatait. Telepünk dolgozói ezért úgy határoztak, hogy a vasutas nap tiszteletére versenyt indítanak és a Rákosrendező-csoporttal versenyben harcolnak a hibák kijavításáért. A lemaradás ellen máris harcot indítottak mozdonyvezetőink, javítóműhelyeink. Patai Ferenc elvtárs mozdonyvezető és brigádja különösen jói veszi ki részét ebből a munkából, A 424—132 számú mozdony, az ő munkahelyük, a legjobb, legerősebb gépkonstrukciók egyike. Patai elvtárs fűtőivel, Bozsó Sándorral és Szabó Ferenccel Szolnok és Budapest-Ferencváros között „pendlizik“ s természetesen minden alkalommal hosszú, jólrr.egrakott tehervonatot visznek magukkal, Mosí gördült be mozdonyuk b Fűtőház területére s ahogy hoszszú útja után megpihen a nagy gép, Patai elvtárs lépked le a meredek vaslépcsőkön. Arca kissé kormos, keze olajos, de ez már a szakmával jár. Nem látszik fáradság az arcán, mikor eddigi munkájáról beszél. — Az elmúlt 24 óra alatt kétszer jártuk meg Budapestet, 400 kilométert utaztunk egy nap alatt s azt hiszem ez szép kis út. Valóba „szép“ út ez, különösen olyan teherrel, amilyet ők vittek magúkkal váltótársukkal, a Marosfalvi brigáddal június 3-tól — június 13-ig járták ezt a „fordát“. — Pataiék az utóbbi 5 nap alatt 24.000 tonna százelegytonnakilométer teljesítményt értek el, ami 300 százalékos tervteljesítésnek felel meg, Szívesen emlékezik vissza Patai etytárs az utóbbi napokra s tőle tudj sír*- meg, hogy, munkájukban ---------—--------»aintáStonsffiesszus útmutatásét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az utóbbi ötnapi kiváló teljesítménynél is 11 tonna szenet takarítottak meg, — mely bőven fedezné 5 család egészévi tüzelőszükségletét. A legjobb menetidejük egy Budapest-Ferencváros-Szolnok közötti út volt, melyet két óra és négy perc alatt tettek meg, teljes terheléssel. Nem megy azonban minden nehézség nélkül a Pataiék által kipróbált úgynevezett „szovjet típusú forda“: a napi két forduló. Mint minden új, ez is nehéz s egész eir> bereket kíván megvalósítása. A brigádvezető véleménye szerint tíz napnál tovább nem tudják tartani a napi rendszeres fordulókat, mert nincs elég idő a kazán gondozására. Nem adta fel azonban a reményt s úgy gondolják, hogy a szovjet módszerek még behatóbb tanulmányozásával nemcsak az ő gépükön, hanem a többieken is sikerül megszervezni véglegesen a „szovjet fordát“, Patai elvtársékat a szovjet módszerek nagyban elősegítették ahhoz, hogy első féléves tervüket már befejezték s ezzel jelentősen csökkentették a Fűtőház lemaradását. Patai Ferenc és brigádja csak egy azok közül, amely második féléves tervén dolgozik már. Németh Béla, Sánta Károly és Csősz János brigádjai is már júliusi tervük befejezése felé közelednek. A forgácsoló műhelyben is új lendületet vett a munka s ez nagyrészt Szedő Sándor munkaérdemrendes csoportvezető nevéhez fűződik. Szedő elvtárs új nagyteljesítrr.énvű, különmotor meghajtásos esztergapadokat, gyalugépet, fúrógépet szerzett be s ezáltal sí került kiküszöbölnie a transzmiszsziós meghajtás elavult rendszerének 80 százalékát. Tanítványai: Homommai Jolán, Vénis Margit ifi esztergályosok és Ficzere Eszter fúrós állandóan 120—130 százalék körüli teljesítményt értek el. Szedő elvtárs legközelebbi célja az, hogy véghezviszi a forgácsoló teljes korszerűsítését s alapot teremt az új gyorsmegmunkálási módszereknek. Nem lenne teljes a sor, ha nem emlékeznénk meg a pártkongreszszus egyik legfontosabb határozatának, az önköltségcsökkentésnek eddigi erdrr.ényeiről. A kongreszszusi verseny ezen a vonalon is megmutatta hibánkat, azonban jó tapasztalatokat adott. Igyekeztünk felhasználni a verseny e téren szerzett tanulságait s az eredmény már eddig is az, hogy május végére, a februárihoz képest 29 százalékkal csökkentettük üzemünk önköltségét. Fütöházunk dolgozói becsületbeli ügyüknek tartják, hogy kiküszöböljék a hibákat s a Vasutas Napra ne lemaradással, hanem tervük túlszárnyalásával készülhessenek, Szombati József mozdonyfelvigyázó. Uj llszíminőscgvizsgáló segíti a kenyér- és tésztagyárak jobb munkáját A kenyér- és tésztagyárak számára komoly segítséget ad a Laboratóriumi Felszerelések Gyárának új készítménye: a lisztminőségvlzsgáló berendezés. A kenyér készítési módja gabonafajtánként változik, s ezért fontos, hogy pontosan ismerjék, milyen minőségű liszttel doäconiak. Ehhez nyújt segítséget a Baéxmstóirtnziá'FcíszieretéscflE Gyárának új, korszerű lisztminőség-vizsgáló berendezése, amelynek első sorozatát a közelmúltban szerelték össze. Az első sorozat példányait a főváros és több vidéki város: Szeged, Karcag, Kazincbarcika, kenyér- és tésztagyáraiban már használják, — íMTI) Mezőgazdasági szakemberek, dolgozó párnáztok kétnapos íapaaztalaicsere látogatása Dunántúlon A MÚLT HÉTEN | agromómusok, mezőgazdasági szakköri tagok és élenjáró dolgozó parasztok kétnapos tapasztalatcsere látogatásra indultak Dunántúlra, Az ottani kísérleti gazdaságok munkájáról, eredményeiről kívántak tájékozódni. A tanulmányi kirándulást a megyei tanács népművelési osztálya szervezte. A kirándulás sok látnivalót és érdekességet tartogatott a résztvevők számára. Budapesten a Vajdahunyad várában gyönyörködtek a mezőgazdasági termelés és állattenyésztés fejlődését ábrázoló kiállításon. — Másnap a csoport tovább utazott Fertődre. Itt az eszterházyak volt hatalmas birtokán nemcsak az elragadóan szép kastély és óriás park ragadta meg a figyelmünket, hanem a kísérleti gazdaság eredményei is elismerést váltottak ki megyénk küldötteiből. A TANULMÁNYI kirándulás résztvevői először a laboratóriumokba látogattak el. A' tudomány munkásai ezalkalommal egy-egy növényfajta nemesítő kísérleteit mutatták be. így többek között azt a kísérletet is, amellyel a magyarországi dióbél tartalmát akarják növelni. A laboratóriumok a hatalmas kastély balszárnyában vannak. Innét a csoport a kastély régi szobáit és termeit járta végig, amelyekben a háború pusztításait még nem sikerült helyreállítani, de mégis mindenki láthatta, hogy a műemlékszámba vett épület Közép-Európa egyik leszebb és legtökéletesebb építészeti remeke a maga nemében, Fersze megyénk mezőgazdasági szakemberei a legtöbb időt — a környék megtekintésére szánt séta mellett is a gazdaságban töltötték. Nagy érdeklődéssel hallgatták a magyarázatot és szemlélték a látottakat. Leginkább a citromfák gyümölcsökkel teli ágai vonták magukra a figyelmet. Többen megkérdezték, hogyan termesztik hazánkban a citromot. A kísérők felvilágosították az érdeklődőket, — Nálunk egyelőre még csak az edényes citromtermesztés lehetséges, mert még nem találtak elég jó fajtát az „árkostermesztésre“ —* mondották. — A kutatók azt is elmondták, hogyan kell a citromfákat megtartani, gondozni, | A FERTÖDI | látogatás után 15 kis citromfával indultak tovább Sopron felé megyénk kirándulói. Vasárnap kora reggel Sopronhoz pácson a Növénynemesítő és Kutató Intézet előtt állt meg az autóbusz. Seidlmayer Kurt kétszeres Kossuth-díjas akadémikus és munkatársai fogadták a szolnokmegyei vendégeket. Az intézet vezetője elmondta, hogy neki és munkatársainak egy célja van: megmutatni, hogyan kell és lehet maximális termést elérni. A két nagy növénytermelési és növénynemesítési osztályra felbontott intézetben ismét sok látnivalója akadt a tanulmányút résztvevőinek. Sok dolgo-i zóparasztnak nagyon tetszett, hogy a gyönyörű növények között egy szál gyomot sem lehet találni. Sokan azzal a gondolattal búcsúztak a Növénynemesítő és Kutató Intézet tudósaitól, hogy szívesen tanulnának az intézetben akár egy évig is. AZ ErtEkes 1 tanulmányúi résztvevői sok szép emlékkel, s nagyobb tudással tértek vissza megyénkbe, hogy a látottakat és a tapasztaltakat munkájukban hasznosítsák, WL-né. A megyei munkásvédelmi felelősük értekezletet tartottak a nyári munkákra való felkészülésről Ä MEDOSZ megyei munkásvédelmi felelősei értekezleten vitatták meg, hogyan könnyíthetik meg az arató- és cséplőbrigádok munkáját, (hogyan segíthetik őket a balesetelhárításiban. Elmondották tapasztalataikat a mezőgazdasági gépeknél előforduló leggyakoribb balesetekről s megbeszélték a védekezés különböző módjait. Javasolták, hogy a cséplőgépeken dolgozók részére az állami gazdaságok és gépállomások vezetősége megfelelőbb védőszemüveget szerezzen be, mert az eddig használt védőszemüveg több esetben szemgyulladást okozott, s emiatt sokan nem használták. Az aratásban és cséplésben részvevő időszaki munkásokat előzőleg kioktatják a tűzvédelemre és balesetelhárításra, a gépállomásokra beosztottaknak pedig munkábalépésük előtt üzemismertetést tartanak. Idejében megszervezik az ivóvízé ellátást is. Az erőgépek személyi zete részére kulacsokat szereznek be, a munkacsapatoknak vízhordó kocsikon szállítanak ivóvizet. Ä falvaktól messzebb eső munkahelyeken dolgozók elszállásolásáról is gondoskodnak. (MTI) Jászberénytől távol — jászberényiek között yVem hiába mondják azt, hogy akárhol van az ember, min^" dig szülőföldjére, szülőfalujába vágyik. Ott érzi jól igazán magát. Nekem szűkebb hazám a jászberényi járás s habár már elég régen — 1941-ben — elkerültem onnan, mindig örültem, ha olvastam, hallottam Jászberényről, vagy ha odavaló Ismerősökkel találkoztam. Ilyenkor aztán mindig megindult a beszélgetés. Mi újság otthon? Mit csinálnak a herényiek? Hiszen 13 év nagy Idő, azóta új világ van Jászberényben is, megváltoztak az emberek, megváltozott az élet. Az alábbiakban arról a napomról szeretnék megemlékezni, amikor a véletlen játéka folytán, többször szóba került Jászberény, „földijeimmel“ találkoztam, akik jelenleg is tanítanak engem. A Műszaki Egyetem nappali tagozatának gépészmérnöki karáról az esti tagozatra iratkoztam be. Dolgozni jöttem a Csepel Autógyár szerkesztési osztályára Szabó Árpád sztahanovista tervező mellett kezdtem el a gyakolati munkát, akiről „kiderült”* hogy jászberényi születési, (Jelenleg a gyár legjobb tervezője.) A gyártási problémákkal elmentem a megrendelő osztályra megbeszélésre és ott egy „Paréj bácsinak’* nevezett csoportvezetővel ismerkedtem meg. Rövid beszélgetés után megtudtam, hogy „Paréj bácsi“ Jászberényből jött fel a családdal együtt és egyik fia is itt tanul, technikusnak készül, Délután az egyetemen első órán a „mechanizmusok elméleté”-ről Szentgyörgyvári Ödön, a Budapesti Műszaki Egyetem aspiránsa tartja az előadást. Meghívott előadóként tanít bennünket, A legérdekesebb, ő szintéin Jászberényi”* ott diákoskodott még nem régen. Szünetben nagy sürgés-forgás támadt a folyosón. 1—1 Vájjon mi történhetett? *—* kíváncsiskodtam. Ellenőrzés a minisztériumból hallottam a feleletet, S amikor az ellenőr belépett a tanterembe, elcsodálkoztam, Azonnal megismertem Molnár Jánost —■ Jászberényből *__, aki érettségi előtt történelemtanárom volt s most a felsőoktatási minisztérium dolgozója, Este gondolkoztam a nap eseményein, Tehát mégsem szakadtam el kedves szülővárosomtól, Jászberénytől. Ennyi „földi** egy napon. „Milyen kicsi a világ.” S a sok jóérzéstől megtelt szívvel elindultam lakásom felé a*** Jászberényi-útra, i Kalmár József egyetemi hallgató * Budapest, Csepel Autógyár,
